Cikkek

Mendöl Zsuzsanna: Ilyen volt, ilyen lett a Tabakó villa

Pécsi Szemle 1999. (2. évf.) 1. szám, 91-93. oldal

Letöltés: pdf20


Mendöl Zsuzsanna

 

ILYEN VOLT, ILYEN LETT A TABAKÓ VILLA

 

 

 

Nálunk is tendencia, hogy aki csak teheti, kertes, saját házban teremt otthont magának, vonzó környezetben. Ez az igény Pécs gyakori üdülőövezeteit lassanként lakóteleppé változtatja, s ez nemcsak a völgyekre, s a kertvárosra vonatkozik. E fejlődés be- falja a Mecseket is.

Az egykori üdülők, kis nyaralók lakóházzá változására egy kiragadott példa: Az egykori Frühweiss tetőn 1942-ben épült Tabakó Károly villája, amely tornyos formájával a környék panorámájának hangulatos eleme volt. Hoffmann László (1897–1943) építész munkásságáról írt tanulmányomban irodájának utolsó megbízásaként közöltem a tervrajzát[1]. A helyi építőanyag hangsúlyos használata – terméskőből a lábazat és a torony – s az ablakok fölött az áthidaló betongerendák csupaszon hagyott sávja Hoffmann által is alkalmazott megoldás. Ő azonban ekkor már a fronton volt, így Tabakó Károly villáját az irodájában kiképzett munkatárs, id. Erb Jenő tervezte és építette fel, aki a tornyos tömegkapcsolással jó arányú, tájba illő épületet alkotott.

 

psz 1999 01 13 mendol zsuzsanna 01

 

Amikor a Mecsek lábánál fekvő várost még nyúlós téli köd borítja, laza folttá oldva a formákat, s aki ilyenkor mégis vállalkozik egy kora délelőtti sétára, és felkapaszkodik a Szabadság emlékműhöz, olyat tapasztal, mint amikor repülővel túlemelkedik a felhőkön. Az emlékmű magasságában, s e villa környékén ragyog a nap, tavaszias az enyheség, s a város helyett fehér felhőgomolyag látszik. Ez a kedvező mikroklíma is érthetővé teszi e hely vonzását, így egyre többen választják állandó lakhelyül ezt a hajdan volt kiránduló és üdülő övezetet. A városi komfort biztosítása itt ugyan költségesebb, megannyi egyedi műszaki megoldást kíván, hisz e terület csatornázása, közműellátottsága nem megoldott. A lakósűrűség növekedése előbb-utóbb a meglévő út bővítését is szükségessé teszi.

A Tabakó villa új tulajdonosa a régi pécsi hagyományokhoz híven megbecsülte a régit: a használható rész megtartásával építkezett. Weiler Árpád készítette a lakóházzá alakítás terveit. A telek lejtését, a terepadottságokat kihasználva a ház a kert felé kétszintessé alakul (a tornyot nem számítva). Kertre néző főhomlokzata most is a természet, a fény felé fordul. Az utca felöl földszintes a ház, tömege a szelvényes, helytakarékos ajtajú garázst is magába rejti. A bejárati szint a lakótér, a mai szokásnak megfelelően étkezővel is bővített tere – aktív társadalmi életre, vagy fél tucat gyerekre méretezett nappalival – a teljes kerti front előtt végigfutó, könnyed vízszintes fémcső-korlátos teraszban folytatódik, melyhez a kertből íves lépcső vezet. A terasz korábbi masszív, zárt, terméskő alépítményét most három, szegmensívű nyílás töri át. Ezáltal az alsó szint tereit is közvetlen kijárással a kerthez kapcsolja. A nyári melegben a loggia kellemes hű- sölőhely és árnyékoló. A torony ellenpontja a villa horizontálisának, amit alacsony, kis lejtésű, mediterrán jellegű sátortető fed. Széles, kiugró eresszel, ami a benapozást is szabályozza. A torony mindkét oldalán történt bővítés, így a ház a telek csaknem teljes szélességét kitölti. Az épület összkomfortját korszerű szennyvízrendszer, fűtésmegoldás szolgálja. Az építtető és az építészkollektíva[2] a meglévő értékek megtartásával 1997-ben tájba simuló, a mai igényeket magas szinten megvalósító épületet hozott létre. Megnyerő az építés szolidsága, az eredeti külső puritánságot mérvadónak elfogadó alázat. Csupán az íves kerti lépcsőben és a terasznak az épület síkjától kifelé tartó szélesedésében és íves befejezésében érhető tetten a szabályosság oldásának kísérlete.

Jóllehet az épület tömege megkettőződött, ma mégsem olyan uralkodó eleme a környezetnek, mint volt fél évszázada, mert a legkülönfélébb léptékű házak fogják közre.

Á Mecsek oldalban a telkek fokozódó elaprózása és további nagymértékű beépítése azonban önpusztító lehet, és csakis az erdő rovására történhet. A városvezetés, remélni lehet, fokozottan odafigyel majd erre a veszélyre.

 

psz 1999 01 13 mendol zsuzsanna 02

 


[1] A JPM Évkönyve 41–42. (1996–97) Pécs, 1997.

[2] Weiler Árpád, munkatársa Cs. Tóth Péter, a statikus Brandmüller István, a gépész Eördögh Zsolt