Cikkek

Bödő László: Ki volt Abay Nemes Oszkár?

Pécsi Szemle 1998. (1. évf.) 3-4. szám, 121-127. oldal

Letöltés: pdf20


Bödő László

 

KI VOLT ABAY NEMES OSZKÁR?

 

 

 

Pécs város kiváló úszója, sportvezető, edző és közéleti személyiség. Neve hallatán mindenki az úszásra gondol, ezt sok-sok újságíró táplálta a közvélemény számára. Valóban kiváló úszó volt, ebben érte el a legjobb eredményeket, de más sportágakat is űzött. Rózsaligeti László a következőket írta róla: Diák korában labdarúgással és atlétikával foglalkozik. 1928-ban került Pécsre, ahol az úszás lesz a fő sportja, edzője Várnagy Elemér. Emellett a pécsi vizipólócsapat gólrekordere, hokizóként pedig a PEAC kapusa.[1]Bödő Csilla szerint: Az 1928-as év felfedezettje Abay Nemes Oszkár, Jeszenszky Mihály és Wittelsbach Ottó, ti. a vízilabdában.[2]

Amikor Pécsre került, hamar felfedezte a Maléter-uszodát, és a pólósok között próbálkozott, akik hamar felfigyeltek rá. Csak azért nem lett belőle vízilabdázó, mert Várnagy Elemér az úszókhoz csábította, s kemény edzésbe fogta. Abay Nemes Oszkár ezt azzal hálálta meg edzőjének, hogy rövid időn belül a gyermek és az ifjúsági versenyeken egyre jobb eredményeket ért el.

Magyardiószegen, Pozsony vármegyében, 1913. szeptember 13-án született. Apja, dr. Abay Nemes Gyula a községben volt gyógyszerész. 1914-ben Pakson bérelt gyógyszertárat, a család is oda költözött. Nyolcán voltak testvérek. Oszkár volt a negyedik a sorban. Tizennégy évig éltek a Duna-parti kisvárosban, ez oka annak, hogy a róla írt temérdek újságcikkben sokan paksi születésűnek tüntetik fel. A Duna közelsége természetesen vonzotta az eleven kisfiút, s itt hamar megtanult úszni. Ebben bizonyára segítségére voltak a nagyobb fiúk és a testvérei. Abay Nemes Pakson végzett négy elemit. A család aztán a jobb megélhetés reményében Kalocsára költözött, s ott négy középiskolai osztályt járt ki, majd Pécsre került, és a középiskola felső négy osztályát már itt fejezte be. 1931-ben érettségizett a ciszterciek gimnáziumában.

A rendszeres úszás, és a képzett edző állandó segítése, a stílus javulása mellett egyre jobb eredményeket is hozott. 1929. június 2-án a Pécsett rendezett versenyen Abay Nemes Oszkár már 1:27-tel nyerte a 100 méter gyorsúszást. A Kaposváron rendezett versenyen 1:12-vel szintén megnyerte a 100 gyorsot. Erre már érdemes volt odafigyelni. Ezt követően egyre gyakrabban állt fel a dobogó valamelyik fokára. Az 1930. július 20-án, a Pécsett rendezett Délnyugat bajnokságon 1:07,8-cal nyerte a 100 m gyorsot, és tagja volt a győztes 3x100 m-es gyorsváltónak is.

Ugyanebben az évben került sor nagy ünnepségek közepette a XI. Úszókongresszusra Hódmezővásárhelyt. Abay Nemes Oszkár ezen a versenyen a 100 m gyorson 1:08-cal csak harmadik lett, azonban előtte végig játszotta a vízilabda mérkőzést a PÁC csapatában. Kiváló úszására felfigyeltek, s meghívták a Budapesten rendezett ifjúsági válogató versenyre, ahol a megszokott 1:07,6-tal 100 m gyorson második helyezettként tagja lett az osztrákok elleni magyar ifjúsági válogatottnak. 4x100-on győzött az Abayval felálló magyar váltó.

Rendkívül sokat tanul, ennek ellenére jut ideje az edzésekre és a versenyzésre. Júliusban a Délnyugat kerületi bajnokságon Pécsett 1:05,8-cal kerületi csúccsal nyeri a 100 gyorsot. Augusztus 18-án a Hajós Alfréd tervezte győri uszoda avatásán 500 m-es gyorsúszásban 7:13,8-cal második, a 200 m-es gyorson pedig 2:33,4-gyel győzött, és mint a legeredményesebb ifjúsági sportolónak, József főherceg ezüst cigarettatárcát ajándékozott. Időeredményei állandóan javultak, amely szorgalmának és kiemelkedő tehetségének volt köszönhető, és természetesen dr. Várnagy Elemérnek, a PAC kiváló úszóedzőjének. Segítette Abay Nemes felkészülését a Pécsett tanuló többszörös Európa bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes egri úszó, Bárány István is. Bárány erről 1990-ben a következőket nyilatkozta: Az Engel-fürdő 12 és fél méteres medencéjében úszkáltam a Várnagy Elemér vezette pécsi úszókkal, akik közül félig-meddig, mint tanítványaim, váltóban olimpiai helyezést, Európa csúcsot értek el Abay Nemes Oszkár és Gróf Ödön révén.[3]

Abay Nemes Oszkár ekkor már egyetemista, s az úszás a második helyre szorul a tanulás mögé. Egyetemi vizsgáit rendre jeles eredménnyel teszi le. Kevesebbet edz, ennek ellenére az úszásban kiváló eredményeket ér el, ez mutatja kiemelkedő tehetségét.

 

 psz 1998 03 04 20 bodo laszlo 01

 

A Maléter-uszoda a harmincas években

 

1932-ben Keszthelyen a 200 m-es gyorsúszásban 2:28,2-vel első, Nagykőrösön, az úszókongresszuson 1:03,2-vel győzött a 100 gyorson, és 5:36-tal a 400 m-en. A helyi tudósító a következőket írta róla: Abay Nemes Oszkár sikere. Július hó 30. és 31. napján Nagykőrösön országos úszóversenyt rendeztek, amelynek keretében a 100 méteres gyorsúszást mindkét napon Abay Nemes Oszkár a PAC tagja nyerte országos viszonylatban is kiemelkedő idővel. Ideje 100 méteren 1:02,8 mp volt. Abay Nemes Oszkár szülei Kiskun- majsán laknak, édesapja, Abay Nemes Gyula dr. a Csábrády gyógyszertár bérlője, s így a dicsőségből reánk, majsaiakra is jut egy rész.[4] A verseny másnapján 100 m gyorson elért 1:02,8 mp-es eredménye új kerületi csúcsot jelentett, és ezzel elnyerte a kultuszminisztérium díját. Ebben az évben még több versenyen indult, Budapesten is, ahol Csik Ferenc mögött a második lett. Egy más alkalommal pedig Bárány és Mészöly mögött harmadik.

Eredményei jelentősen javultak. 1933-ban 100 gyorson már 1:01-et úszott, 200-on pedig 2:25-öt. Augusztus 7-én Budapesten, az országos bajnokságon a 200 m-es gyorsúszásban 2:22,6-tal országos bajnok lett. Ezt a Nemzeti Sport a következőképpen kommentálta kiemelt címmel: Abay Nemes Oszkár lett 200 méteren Bárány utóda – méltó idővel. Az UTE rendezésében három bajnoki számot bonyolítottak le. 200 gyors, 200 hát, 200 mell, ez volt a bajnoki program. A három szám közül messze kiemelkedett a 200 méteres gyorsúszó bajnokság, amelyhez foghatót régen úsztak nálunk. A múlt évi bajnoki sorrend Báránnyal is elmaradt a tegnapi eredmény mögött. (Bárány 2:21,2, Székely 2:22,6, Mészöly 2:25,4) Székely 200-as győzelmét mindenki biztosnak hitte, és Lengyelt várták idei eredményei alapján a második helyre... Ám a bajnokságot a pécsi Abay Nemes Oszkár hódította el, akinek győzelmére ebben a nagyszerű mezőnyben senki nem gondolt.[5] Abay Nemes Oszkár így lett magyar bajnok a 200 méteres gyorsúszásban 2:22,6 mp-es idővel.

1933. július 29-én került felavatásra a pécsi Balokány-fürdő, az Országos Úszókongresszus keretében. Ezen a jelentős úszóversenyen 33 vidéki és 10 fővárosi egyesület 300 úszója vett részt, mintegy másfélezer főnyi közönség előtt. A díszpáholyban Szapáry László gróf főispán, Fischer Béla főispán, Visnya Ernő főrendiházi tag, Makay István helyettes polgármester, s az úszószövetség elnöke, ifj. Horthy Miklós és még sokan mások voltak jelen. Az úszókongresszus keretében megrendezett versenyen Abay Nemes Oszkár megnyerte a 100 méteres gyorsúszást 1:02,4-gyel és a 400 méteres gyorsúszó számot 5:26 mp-cel.[6]

Augusztus 17-én került sor a magyar-német úszóválogatottak találkozójára. Abay Nemes Oszkár ekkor volt először válogatott. Szeptember 4-én Torinóban résztvevője volt a Főiskolás Világbajnokságnak, ahol a 400 méteres gyorsúszásban 5:27,1-dél negyedik lett, a 4x200 m gyorsváltóban pedig aranyérmet nyert az Abay Nemes Oszkár – Szabados László – Wanié András – Székely András négyes.

Az augusztus 25-i firenzei versenyen 1:01,4-gyel megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, ahol Csik Ferencet is legyőzte. A Nemzeti Sport riportere erről így számolt be: Abay Nemes megverte Firenzében Csik Ferencet. Firence, augusztus 29. Körülbelül 1000 főnyi közönség előtt álltunk ki az esti versenyre. Az első szám mindjárt hatalmas meglepetést hozott. Magyar kapott ki, de magyar győzött. 100 m gyors: 1. Abay Nemes 1:01,4, 2. Csik 1:03,1, 3. Banchelli olasz 1:05,6. Csik már kissé fáradtnak érezte magát a zuhogó esőben lebonyolított versenyen.[7] A fenti esemény nagy feltűnést keltett és minden magyar újság sportrovata öles betűkkel hozta és értékelte Abay Nemes győzelmét. 1933-ban a 4x200 m gyorsúszóváltó 9:27,7-tel új országos rekordot úszott.[8]

1934-ben azonban alig indult versenyen, a tanulás minden idejét lekötötte, így edzeni sem tudott rendszeresen. Eredményei leromlottak. Budapesten az országos bajnokságon a 200 m gyorsúszásban ötödik, 100-on pedig harmadik lett. Ennek ellenére augusztus 22-én egy pécsi versenyen kiváló idővel, 1:00,8-cal lett első. 1935-ben utolsó éves egyetemista, s változatlanul keveset edz, de sok versenyen indul, s zömében első-második helyezéseket ér el. Augusztus 12-én Budapesten a Főiskolás Világbajnokságon a 100 méteres gyorson harmadik lett. Szeptember 23-án summa cum laude szigorlatozott, 25-én avatták doktorrá. Ez Pécsett társadalmi esemény volt. A Dunántúl erről így számolt be: Dr. Abay Nemes Gyula gyógyszerész fia, Abay Nemes Oszkár karrierjének újabb állomásához érkezett. Szeptember végén summa cum laude tette le a jogtudományi szigorlatot és 25-én doktorrá avatták a 22 éves fiatalembert. A doktorrá avatás ünnepélyességét fokozta, hogy megjelent az aktuson Virág Ferenc pécsi megyés püspök, az új doktor szüleinek régi barátja és emlékezetessé tette az a tény, hogy Pécs város előkelő' sportbarátainak élén maga dr. Nendtvich Andor polgármester üdvözölte és átnyújtotta neki a közönség ajándékát, a város címerével ékesített művészi kivitelű aranygyűrűt. A doktorrá avatott úszóbajnokot, aki külföldön is szép elismerést szerzett egyletének, a PAC-nak, az avatás után szeretetteljesen köszöntötték a város társadalmának sportrajongói.[9] Ilyen minősítéssel doktorálni egy élsportoló esetében önmagáért beszél, és egészen kiváló emberek esetében fordul csak elő.

 

psz 1998 03 04 20 bodo laszlo 02

 

Abay Nemes Oszkár 1936-ban

 

Doktorrá avatása után nem sokkal bevonul katonának, szerencséjére az edzésekre megfelelő időt biztosítanak neki, sőt az olimpia évében a jó felkészülés érdekében szabadságolják a tiszti iskoláról. 1935. november 23-án tették közzé az 1936-os olimpiára készülő olimpiai keret névjegyzékét, amely szerint két pécsi úszó került az úszó olimpiai keretbe.

A MUSz közlése alapján Gróf Ödön (aki időközben már Budapestre igazolt) és Abay Nemes Oszkár. Az úszók január 1-jével kezdték meg a közös felkészülést.[10]

1936-ban, az olimpia évében Abay Nemes Oszkár keményen edz, sok versenyen indul. Április 24-én a magyar–osztrák találkozón a 100 m gyorson 2. lett, május 15-én Barcelonában egy nemzetközi versenyen a 200 méteres gyorsúszásban 4. helyezett, ugyanezen a versenyen 5x50 m-es gyorsváltót a rendkívül erős mezőnyben megnyeri a magyar váltó.[11] Május 23-án Genovában az olasz–magyar találkozón először úszott hivatalos versenyen 100 méteres gyorsúszásban egy percen belüli időt, kerek 59 másodpercet.

1936-ban a Pécsi Atlétikai Club 50 éves jubileuma alkalmából a szakosztályok jubileumi versenyt rendeztek, az úszók június 18-23-a között. Felvonult az olimpiára készülő teljes magyar élvonal – Csik Ferenc, Lengyel Árpád, Abay Nemes Oszkár, Kiss Zoltán, Angyal István, Gróf Ödön – ez jó lehetőséget nyújtott a felkészülésre.[12]

Július 25-én a berlini olimpiára készülő magyar sportolók a BEAC pályán ötezer néző jelenlétében – köztük több pécsi versenyző, az úszó Abay Nemes Oszkár, továbbá Simon János, Krivicz Gyula, Bérezés András labdarúgó, Bódosi Mihály atléta, valamint a Pécsről nemrég elszármazott Gróf Ödön úszó és Horváth István atléta – letette az olimpiai esküt. Az említett pécsi versenyzők valamennyien részt vettek a berlini olimpián.[13]

1936. augusztus 1-jén kezdődtek el a XI. Nyári Olimpiai Játékok Berlinben. Abay Nemes a 100 m gyorson 1:00,2-vel bejutott a középdöntőbe. Az Esti Kurir kiküldött munkatársának telefon jelentése szerint: A VII. előfutamban indult a harmadik magyar Abay Nemes dr. Mikor az egyes pályán megjelent a közönség előtt, harsány hajrá fogadta. Igen erős küzdelem alakult ki Abay Nemes és a finn között. 50 méternél az amerikai fordult először, utána igen erős küzdelem fejlődött ki. Abay Nemes fokozta az iramot, a cél előtt húsz méterrel végleg lerázta ellenfelét, és biztosan ütött be a célba másodiknak. 1. Lindgreen (USA) 58,3, mp 2. Abay Nemes 1:00,2 mp.[14] Ezzel bekerült a középdöntőbe, de onnan már nem tudott továbbjutni.

Nagy izgalmak közepette folyt le a 4x200 méteres gyorsváltó küzdelme az olimpián. Az eredmények ismeretében világos volt, hogy az amerikai és a japán csapatot nem lehetett megverni, de a harmadik hely óriási tétje volt a versenynek, amelyre a magyar és a német csapatnak egyaránt volt esélye. Ebből a nagy csatából a magyarok kerültek ki győztesen és 9:12,3- mal – új Európa csúccsal – bronzérmet szereztek. Erről a Hetvenöt év című könyvben a következő olvasható: Csik Ferenc bravúrja mellett elismerés illeti a fiatal, tehetséges úszókból összeállított 4x200 m gyorsváltót, melynek Gróf Ödön, Lengyel Árpád, Abay Nemes Oszkár és Csik Ferenc volt a tagja. A világcsúccsal győztes japánok és az Egyesült Államok csapata mögött a magyar váltó nagyszerű Európa csúcsot úszva, bronzérmet nyert.[15] Az olimpián dr. Abay Nemest beválogatták az Európa-válogatottba a világrészek közötti versenyre. A 4x200 m gyorsváltó: Csik Ferenc, Abay Nemes Oszkár, Gróf Ödön és a francia Taris alkotta. Az olimpia után Magyarországon szerepelt a japán úszóválogatott, és ezen az összecsapáson a magyar váltó 9:10,8-ra javította az Európa-rekordot, de a japánokat ezzel sem tudták megelőzni.

A kiváló olimpiai szereplés után Abay Nemes Oszkárt nagy szeretettel fogadták Pécsett a pályaudvaron. Vele jött Gróf Ödön, aki szintén pécsi úszónak számított, bár az olimpia előtti évben átigazolt Budapestre. így mindkettőjüknek kijutott az ünneplésből.

1936. szeptember 25-én a Kormányzó kitüntette az olimpián jól szerepelt sportolókat, Abay Nemes Oszkárt a Toldi Miklós Érdemérem ezüst fokozatával. A kitüntetést Makay István pécsi polgármester ünnepélyes keretek között adta át Pécsett.

A sajtó tele volt az olimpián jól szerepelt sportolókról szóló írásokkal, így Abay Nemes Oszkár és társai dicsőítésével. A Pesti Hírlap, a Sporthírlap, a 8 órai újság, a Dunántúl, a Nemzeti Sport. Az Est karikatúrát is közölt a 4x200-as úszókról. Szepes Béla Abay Nemes rajza alá a következőket írta: Dr. Abay Nemes szép úszásának is köszönhetjük stafétánk előkelő helyezését. Sokat tanult az olimpiászon s megígérte, hogy odahaza nemsokára tele lesz az uszoda kis „japánokkal”.[16]

1937-ben és 1938-ban Abay Nemes számos olimpiai élménybeszámolót tartott Baranyában és másutt. Ebben az időben ügyvédbojtárként dolgozott, s már nem edzett olyan intenzitással, mint az olimpia évében, keveset edz, első a hivatás. Versenyeken is ritkán indul, de 1939-ben újra kezdi a versenyzést. Jellemző rendkívüli tehetségére, hogy a júliusi kassai versenyen 1:01,2-vel nyeri a 100 méteres gyorsúszást. Augusztus 20-án Budapesten országos bajnokságot nyer 100 gyorson, 1:01,4-gyel. A Nemzeti Sport erről a következőket írta: A nap legizgalmasabb és legszebb versenye. Sikertelen start után indult a mezőny. A fordulót Eleméry éri el elsőnek, azonban Zólyomi is feljön, és fej-fej mellett küzdenek. Nyolcvan méternél a hetes startszámmal induló Abay váratlanul előretör, gyönyörűen finiselve, maga mögött hagyva az egész mezőnyt, karhosszal győz.[17]

Abaynak nem sok ideje maradt a pihenésre, mert az országos bajnokság megnyerése után azonnal elutaztak Bécsbe, a Főiskolás Világbajnokságon indult, ahol megnyerte a 100 méteres gyorsúszást. Erről a sikerről a Dunántúl számolt be: Bécs augusztus 22. A bécsi főiskolai világbajnokság keddi napja két kimagasló magyar és egyben pécsi sikert is hozott. Abay Nemes Oszkár dr., a PAC kiváló úszója, aki vasárnap megnyerte a 100 méteres úszás magyar bajnokságát, ma a főiskolai világbajnokságon győzött 1:01,5 mp-es idővel.[18] A Sporthírlap az első oldalon nagy betűkkel adta hírül, hogy Abay Nemes Oszkár dr. a 100 m-es gyorsúszás főiskolai világbajnoka. A 4000 néző előtt lebonyolított versenyen elsőnek ütött a célba akkor, amikor már mindenki lemondott arról, hogy győzzön. A magyar úszó az utolsó métereken erősített és győzött.[19]

Ezt követően a 4x200 méteres gyorsúszó váltóban is aranyérmet nyert az Abay Nemes, Papp, Lengyel, Gróf összeállítású négyes.

1940-ben újból kitüntették, a Belügyi Szemlében jelent meg a határozat. Dr. Abay Nemes Oszkár ügyvédjelöltnek pedig újból az Ezüst Toldi Miklós érdemérmet… …adományozom. Aláírás: Horthy s.k. és Dr. Hóman Bálint s.k.[20]

Nehéz időszak következett Abay Nemes életében. 1940-ben behívták katonának, egy évre rá leszerelt, majd ügyvéd vizsgát tett. Ezt követően gyakran behívták rövidebb időszakokra. 1942-ben kötött házasságot Engert Arankával. Házasságukból három gyermek született: 1943-ban László, 1944-ben István és 1945-ben Judit. Később mindhárman kiváló úszók, vízilabdázók, sportvezetők lettek.

Dr. Abay Nemes Oszkár a háború után részt vett a politikai életben is. 1947–48-ban országgyűlési képviselő (FKgP) volt, 1950–54-ben Baranya megyei tanácstag. Részt vett az úszósport újjászervezésében, 1952-től a megyei, 1955-től a városi úszószövetség elnöke. 1955-ig tagja az Országos Testnevelési és Sportbizottságnak. Jelentős érdemeket szerzett Baranya megye és Pécs város úszósportjának fejlesztésében, de tervei megvalósításában megakadályozta őt korai halála. 1959. január 30-án halt meg Pécsett.

A Pécs Megyei Város Közgyűlése 199/1998. (04.30) sz. határozatával – a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi, valamint a Sportbizottság együttes javaslatára – az újjáépített hullámfürdőt Pécs egykori kiváló sportolójáról nevezte el:

 

psz 1998 03 04 20 bodo laszlo 03

 

Az avatásra 1998. szeptember 25-én került sor a Magyar Olimpiai Akadémia XXXI. vándorgyűlésének keretében, a család, sportbarátok és a pécsi olimpikonok jelenlétében.

 

psz 1998 03 04 20 bodo laszlo 04

 

 


[1] Rózsaligeti László: Magyarok az olimpián 1. 1896–1936. 41. p.

[2] Valdné Bödő Csilla: A Pécsi Atlétikai Club története 1886–1936. 42. p.

[3] Új Dunántúli Napló, 1990. június 14. sz.

[4] Levente és Sport, 1932. augusztus 1.

[5] Levente és Sport, 1932. augusztus 1.

[6] Nemzeti Sport, 1933. július 30.

[7] Nemzeti Sport. 1933. szeptember 30.

[8] Abay Nemes, Mészöly, Székely, Wanié

[9] Dunántúl, 1935. szept. 26.

[10] Dr. Bödő László – Dr. Csernus Kálmán: Baranya megye olimpiai krónikája. Pécs, 1994. 25. p.

[11] Abay–Bozsi–Brandy–Csík–Hazai

[12] Bödő–Csernus: i.m. 27.p.

[13] Uo. 27. p.

[14] Esti Kurir, 1936. augusztus 8.

[15] Bakó Jenő–Serényi Péter: Hetvenöt év, Budapest, 1982. 24. p.

[16] Az Est, 1936. augusztus 13.

[17] Nemzeti Sport, 1936. aug. 21.

[18] Dunántúl, 1936. augusztus 23.

[19] Dunántúl, 1936. augusztus 23.

[20] Belügyi Szemle, 1940. április 3.