Cikkek

Bödő László: Ki volt Lauber Dezső?

Pécsi Szemle 1998. (1. évf.) 1-2. szám, 87-91. oldal
Letöltés: pdf20


Bödő László

 

KI VOLT LAUBER DEZSŐ?

 

 

Pécs város legsokoldalúbb sportolója és sportvezetője volt, aki az országban is kiemelkedő szerepet játszott a sport szervezésében, a magyar olimpiai mozgalomban, s annak nemzetközi képviseletében. Több sportágban is kiválót nyújtott. Eddigi ismereteink szerint a következő sportágakban szerepelt: atlétika, bob, golf, jégkorong, kerékpár, korcsolya, labdarúgás, sí, tenisz, úszás és vívás, de könnyen lehetséges, hogy a fentieken kívül más sportágakkal is próbálkozott.

Jómódú polgár családban született Pécsett, 1879. május 23-án, így módjában állt, hogy tanuljon és sportoljon. Lauber Dezső élt a lehetőséggel, diplomát szerzett és több sportágban már középiskolás korában ismert sportolóvá vált. Tagja volt a Pécsi Atlétikai Clubnak, a PAC-nak, bár az egyesületi tagságot abban az időben tiltották az iskolaigazgatók. A PÁC kerékpár szakosztályának tagjaként 17 éves korában már több versenyen elindult. 1896 októberében igazolt át a Pécsi Bicikli Clubhoz, a PBC-hez, mivel ott kedvezőbbek voltak a feltételek és a jobb versenyzők is ott sportoltak. A PBC titkára Bolgár Tivadar szakmailag is sokat segített Lauber Dezsőnek.[1]

1896 júniusában részt vett a Pécsi Főreáliskola 8. osztályos tanulójaként a budapesti tornaversenyen – melyen Ferenc József, a király, személyesen is megjelent – és magasugrásban ezüstérmet szerzett. A júliusban rendezett dunántúli kerékpár versenyen megnyerte a Sopiana versenyszámot.1

A Magyar Atlétikai Szövetség, a MASZ 1897. március 21-én tartotta alakuló ülését Budapesten, amelyen dr. Bodó Aladár mellett Lauber Dezső képviselte a PAC-ot. Fiatal sportvezető létére szervező képességét környezete hamar felismerte.

1898-ban felvételt nyert a Műegyetemre. Az aktív sportolást Budapesten a MAC-ban folytatta anélkül, hogy kapcsolatait a pécsi sportegyesületekkel megszakította volna.[2] Kivételes tehetségének köszönhetően minden sportágban eredményes volt. Atlétikában tizenhét éves korától magas- és rúdugrásban, 100 méteres síkfutásban, illetve gátfutásban ért el számos országos versenyen kiváló helyezéseket. Versenyszerűen kerékpározott, 1895-ben és 1896-ban a PÁC, majd 1896 októberétől a Pécsi Bicikli Clubban és számos nagy versenyt megnyert. 1898-ban 10 000 méteren országos bajnok volt. Bezerédy Győző a következőket írta róla: A versenyzők sorából magasan kiemelkedett Lauber Dezső, ki korának igazi nagy ‘all round’ sportolója volt. 1895. május 3-án egy versenyen kardvívásban lett első. Ugyanebben az évben június 7-én az országos tornaversenyen magasugrásban szerzett ezüstérmet. 1896-ban már, mint kerékpárversenyző arat sikereket. Baranya és Bács megye amatőr kerékpárversenyén a 2000 méteres Sopiana versenyt nyerte meg. Ettől kezdve szinte legyőzhetetlennek bizonyult. A PBC 1898. június 10-i versenyén négy számban indult, valamennyit megnyerte. A június 25-i versenyen – futamokat is beleértve – hét győzelmet aratott, többek között megnyerte az 1000 méteres ‘vállszalag’ versenyt.

Az 1898-as évben bárhol indult, mindig győzött, Szombathelyen négy távon is. Az 1898-as pécsi országos kerékpárversenyen a 3000 méteres ‘Szövetségi emlékversenyen’, a Magyar Kerékpáros Szövetség 10000 méteres bajnoki versenyén egyaránt diadalmaskodott. Legnagyobb sikerét a Millenárison aratta, ahol a 10 000 méteres távon országos bajnok lett.

Lauber Dezső a következő évtől kezdve a Műegyetem színeiben indult, de egy edzésen súlyosan megsérült és felépülése után átpártolt a labdarúgáshoz. Tagja lett 1900-ban annak a 16 fős bizottságnak, mely megalakította a Magyar Labdarúgók Szövetségét. 1901-ben mint úszóedző tevékenykedett, de ismert volt, mint rövidtávfutó, gátfutó, jéghokizó, bobversenyző, teniszező és golfozó.[3]

A Műegyetemen tanult és a MAC színeiben sportolt, mint atléta és kerékpáros. A PAC-ban atlétizált, a PBC-ben kerékpározott, teniszezett a MAC-ban is, meg a PAC-ban is. 1898. május 1-jén labdarúgó mérkőzést játszottak a Tettyén. A PÁC csapata valószínűleg a PÁC és a PBSE atlétáiból és vívóiból álló csapattal mérkőzött. A főszervező természetesen Lauber Dezső volt. A korabeli krónikák arról nem szólnak, hogy előtte gyakoroltak-e, vagy sem és hogy ki irányította az edzéseket. A pécsi labdarúgásról két éven keresztül semmit sem lehetett hallani, mígnem 1900. május 6-án a PÁC népünnepélyt tartott a Tettyén, s ennek keretében labdarúgó mérkőzést is rendeztek. Ezen a mérkőzésen a PÁC vendége a MAC volt. A PÁC csapata a következő összeállításban állt fel: Hainess – Zsabokorszky, Pozsek – Jakoby, Schwarz, Visnya Ernő – Móder, Hechte, Lauber Dezső, Pozsonyi, Böhm és a tartalék, Gebauer. Az eredmény 1:1 lett. Ez viszont azt mutatja, hogy Pécsett a labdarúgás folyamatos volt az 1898-as megalakulás óta, legfeljebb csak a sajtó nem adott hírt róla.[4]

A labdarúgás pécsi beindulásáról eddig több visszaemlékezés is megjelent. Pazar Ferenc az 1881-ben született Kayser Lajost szólaltatta meg, aki 1900-ra teszi az első labdarúgó mérkőzést, s szerinte Lauber Dezső és Zsabokorszky, a Műegyetem két hallgatója hozta a labdát és ők tanították labdakezelésre a pécsi sportolókat. Ennek ellentmond a sajtó tudósítása: Nagy érdeklődést tanúsítanak a klub (PÁC) tagjai a ‘Foot-Ball’ játék iránt, mely testedző és rendkívül izgató angol labdajátékot a klub is meghonosítja. A napokban érkeznek meg Berlinből a játékhoz szükséges labdák és szerek s ekkor hetenként többször fognak a klub tagjai a Tettyén összejönni.[5]Mások szerint Angliából hozták a labdákat. Egyik sem valószínű, tekintettel arra, hogy Budapesten akkor már kiváló labdák készültek. Az viszont egyértelmű, hogy a pécsi labdarúgás beindítását Lauber Dezsővel hozzák összefüggésbe, aki az első mérkőzést követően még kilenc évig játszott a PÁC csapatában.

Lauber Dezső sportbéli szereplése közben folytatódott. 1900. október 18-án a MAC jubileumi atlétikai versenyén megnyerte a 100 méteres síkfutást, s helyezett lett a magasugrásban és a rúdugrásban is, így mint a MAC legsikeresebb atlétája elnyerte József főherceg vándordíját.[6]

Az állandó sportolás mellett jutott ideje arra is, hogy sportvezetéssel is foglalkozzon. A MASZ, vagy a MAC által kiírt versenyeken segítette a rendezést, s kerékpárversenyeken versenybíróként is tevékenykedett.

A kerékpársportban nagy zavar keletkezett, amikor bevezették a kerékpáradót. A Pécsi Bicikli Clubnak ez a kegyelemdöfést jelentette, ugyanis jelentős adósságot halmoztak fel a pályaépítésre felvett kölcsön formájában.[7] (Pécsett a kerékpáradót csak 1904. február 13-án törölték el.)

Jelentős állomás volt Lauber Dezső életében, amikor 1903. júniusában a Magyar Olimpiai Bizottság, a MOB titkára lett és ezzel nagyon fontos tisztségre tett szert. A következő években dr. Kemény Ferenccel, a magyar és a nemzetközi olimpiai mozgalom egyik megteremtőjével együtt dogozhatott.[8]

Két évig tevékenykedett ebben a minőségben, míg 1905. november 5-én újból a MOB titkárává választották és ezt a megtisztelő címet 1915-ig betöltötte. Ugyanebben az időben tagja volt a Magyar Sporttanácsnak. Egyre aktívabb lett, mint sportvezető, hiszen 1907-ben tagja lett a Lawn Tenisz Szövetség tanácsának is.[9]

Amikor sérülés miatt a kerékpársportot abbahagyta, aktívabbá vált labdarúgásban és teniszben. Utóbbiban hamarosan az ország élvonalába került. Nem tagadta meg önmagát, mert ebben a sportágban is játszott mind a MAC, mind pedig a PÁC színeiben. Abban az időben ezt a kettősséget a szövetségek még nem tiltották.

A Görög Olimpiai Bizottság 1906 május elején megrendezte az úgynevezett jubileumi, vagy más néven a II. Pánhellén Olimpiát, amelyen Múzsa Gyula és Lauber Dezső vezetésével népes, 40 fős delegáció vett részt Magyarország képviseletében. Lauber egyben az olimpiai zsűrinek is tagja volt.[10] Ezt azonban a NOB nem ismerte el a hivatalos olimpiák sorában.

Lauber Dezső nemzetközileg is egyre ismertebb lett. Ebben az is segített, hogy a MAC jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. 1906. szeptember 22-én a Pécsi Nemzeti Színházban élménybeszámolót tartott az athéni „olimpiáról”, melyet diavetítés és vívóbemutató követett. Ezen nagysikerű bemutatót tartott Iványi Gyula és Santelli Italio mester is.8 Lauber erről a rangos sporteseményről 1907. március 14-én újbóli élménybeszámolót tartott Pécsett az Uránia filmszínházban.

Az 1907-es Pécsi Országos Kiállítás és Vásár keretében jelentős sportversenyeket is tartottak. A sportprogramot Zsolnay Miklós irányította, de nagy szerepet játszott benne Lauber Dezső is. Újjászervezte a labdarúgó csapatot és irányította az edzéseket. Az első mérkőzést Kaposvárral vívták. A három éves szünet meglátszott a csapat játékán, hiába játszott a pécsi csapatban Lauber Dezső is, június 16-án kikaptak a Kaposvári AC-től 3:1-re. Majd a Szabadkai Bácskával játszottak Pécsett, tőlük 4:0-ra kaptak ki.[11] A kiállítás és vásár keretében a PÁC teniszversenyén az ország számos jeles teniszezője vett részt, köztük magyar bajnokok, így Madarász Margit, Cséry Katica, Mészáros Cica, Segner Pál, Schmidt Ödön, valamint a legjobb pécsi teniszező, a pécsi színekben induló Lauber Dezső.11

Az 1907-es év gazdag volt eseményekben. Ez évben került megrendezésre Pécsett a Szabadtanítási Kongresszus, az ötödik – turista- és testnevelési – szakosztály keretében Lauber Dezső is tartott előadást a „Munkások sportűzése” címmel. Ebből idézek egy rövid részt: A legtöbb munka egyoldalúlag veszi igénybe a testet, aránytalanul terheli a test egyes részeit. Itt a sportnak az a föladata, hogy a megzavart testi egyensúlyt helyreállítsa...[12]

Ebben az időben a tenisz Lauber Dezső életében központi szerepet játszott. Sokat edzett és versenyzett, így nem volt véletlen, hogy az 1908-as londoni olimpia tenisz számaiban kiírt válogató verseny egyéni számában kiharcolta azt a jogot, hogy versenyzőként részt vehessen az olimpián. Lauber szereplését nem kísérte szerencse, mert már az első fordulóban kiesett. Ennek ellenére Lauber Dezsőnek nagy álma teljesült, mert nemcsak vezetőként vehetett részt az olimpián, hanem versenyzőként is. A londoni olimpia után azonnal Pécsre jött és diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott az Uránia filmszínházban. Ezek az élménybeszámolók is jelezték, hogy Lauber sokat tett az olimpiai eszme terjesztéséért. Ebben az időben különösen nagy szükség volt erre, mert a lakosság alig értesült az olimpiai játékokról, a helyi sajtó csak mostohán foglalkozott vele.

A PÁC 1908. október 12-én tartotta éves rendes közgyűlését, amelyen dr. Lauber Rezső elnökölt és Egry Aladár tartotta a beszámolót arról, hogy sikeres évet zárt a PÁC. A vezetésben nem történt változás, Lauber Dezső továbbra is választmányi tag maradt.[13]

1909-ben Lauber látókörébe két új sportág került. Kezdeményezésére márciusban bobpálya épült Tátralomnicon, 1918-ig minden évben itt bonyolították le a magyar bajnokságot. Lauber megkedvelte Tátralomnicot. Nyáron a bob helyett a golf kötötte le. Irányítása mellett Tátralomnicon golfpálya épült. Megalakult a Tátra Golf Club gróf Nákó Sándor védnökségével, gróf Zichy Géza, gróf Széchenyi István és báró Vécsey Miklós igazgatók vezetésével. A klub titkára Lauber Dezső lett, a „későbbi sokszoros magyar bajnok, akinek a magyar sport oly sokat köszönhet”–írta róla Pluhár István. Az első magyar golfversenyt 1909-ben tartották. A Consolation medal-verseny (18 lyuk) győztese Lauber Dezső lett Bécsben, 1913-ban, s ezzel elnyerte a Joseph von Flesch-serleget.[14] Lauber ebben a sportágban 11 alkalommal nyert egyéni bajnokságot, 8 alkalommal a férfi párosban, 6-szor nyert nemzetközi bajnokságot, számos nemzetközi és hazai versenyt megnyert.

De nem csak kiváló golfjátékos volt, hanem edző is. Szlávy Béla a következőket írta róla: „Lauber Dezső többszörös bajnok fáradhatatlan munkássága és buzgó igyekezete megtermi gyümölcsét s hamarosan megjelenik a fiatal gárda, amely külföldön is elismerést vív ki a magyar sportrátermettségnek. Dr. Kovách Jenő, Gyurkovich Béla és báró Hatvany Lajos azok, akik Lauber kapitánysága alatt külföldön érik el internacionális és bajnoki versenyeken a győzelmeket. Hölgyversenyzőink fejlődése még ragyogóbb...”[15]

1911. október 21-én a PÁC megtartotta éves rendes közgyűlését, s ezen az ülésen tiszteletbeli taggá választották Lauber Dezsőt, a MOB titkárát, olimpikont.[16] 1912-ben a stockholmi olimpián Lauber Dezső, mint a csapat egyik vezetője vett részt, s újból megpróbálkozott turistaút szervezésével is Pécsett, de a magas részvételi költségek elriasztották a jelentkezőket. Az olimpia után azonban dr. Nagy Bélával az általuk készített 200 diát 1913. június 6-án bemutatták az érdeklődőknek az Uránia filmszínházban. Ebben az évben újjáalakult az Országos Testnevelésügyi Tanács, melynek Lauber Dezső is tagja lett.

Említésre méltó, hogy 1911-ben Budapesten volt a NOB ülése, amelynek előkészítésében s lebonyolításában Lauber Dezső jelentős szerepet vállalt. Pierre de Coubertin 1912-ben dr. Kemény Ferencnek írt levelében elismerően emlékezett meg róla.[17]

1914-ben kitört a világháború, s ettől kezdve nem a sportsikerekről, hanem kiváló sportolók haláláról adtak hírt az újságok. így évekig Lauber Dezsőről sincs hír. A háborút egyik vidéki barátjánál vészelte át. Utána viszont arról érkeztek a hírek, hogy elveszett a Tátralomnici sportparadicsom, a bob- és a golfpálya. A golfpálya pótlását a Svábhegyen épült létesítmény pótolta. 1930. október 25-én nyerte meg ötödször a golfbajnoknak járó vándordíját, s ezzel Magyarország örökös golfbajnoka lett. A golf világa egészen a II. világháború kitöréséig Lauber Dezső nevétől volt hangos, a sokszoros magyar és nemzetközi bajnok később mint edző kamatoztatta tudását.[18]

Az I. világháború után a régi sportvezetők nem kerültek be a vezetésbe, így Lauber Dezső sem, de őt kárpótolta a golf. Az olimpiai mozgalom, az olimpiai eszme azonban nem hagyta nyugodni, mert azzal egy életre elkötelezte magát. Az 1924. évi párizsi olimpián Hajós Alfréddal közösen egy stadion tervvel indultak, amellyel második helyet szereztek, miközben az elsőt nem adták ki. Sokáig ezt a sikert kizárólag Hajós Alfrédnak tulajdonították, de utóbb kiderült, közös munkáról volt szó. Az Olimpiai Játékok című könyvben az alábbi hivatalos közlemény jelent meg erről: Hajós Alfréd a tervet Lauber Dezsővel a nemzetközileg is ismert sokoldalú sportemberrel közösen készítette.[19] Lauber Dezső szerint: A tervpályázatot közösen készítettük, de ezüstérmet csak Hajós Alfréd barátom kapott. A bizottsághoz elküldött pályázatunkról – külföldi tartózkodásom miatt – hiányzott az aláírásom. Munkámért emlékérmet kaptam.’[20]

A pécsi városháza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében, 1937. január 17-én, fényes külsőségek között ünnepelte a Pécsi Atlétikai Club jubileumi díszközgyűlés keretében fennállásának 50. évfordulóját. A közgyűlésen megjelent és felszólalt dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Visnya Ernő felsőházi tag elnökölt. Az előadások között Lauber Dezső kormányfőtanácsos tartott személyes élménybeszámolót nemzetközi sporttevékenységéről és ismertette a golfsportot. A nagy tetszéssel fogadott előadás után került sor az üdvözlésekre.[21]

Összefoglalva Lauber Dezsőről írt szerény dolgozatomat remélem sikerült bemutatnom azt a sportembert, aki egész életét a sportnak áldozta. A sport és az olimpiai eszme volt éltető eleme. Pécsett született, s mindig is pécsinek vallotta magát. Az 1898-ban kerékpársportban nyert magyar bajnoksága az első magyar bajnokság, amit pécsi sportoló nyert.[22]

A II. világháború során Lauber Dezső budapesti otthonát bombatalálat érte és elpusztult a csaknem száz serleg, érem, oklevél, ezzel pótolhatatlan veszteség érte a magyar sportot, a sporttörténeti kutatást. Mint pécsi olimpikontól korábban írt tanulmányomat megküldtem Borbély Tibor barátomnak, akit személyes barátság fűzött Lauber Dezsőhöz, s tőle tudom, hogy miután lakását lebombázták, egy barátja vette magához és nála élt 1966. szeptember 5-én bekövetkezett haláláig.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportbizottsága a fentiek ismeretében javasolta a város közgyűlésének azt, hogy a felújított és kibővített városi sportcsarnokot nevezze el városunk e híres sportolójáról, sportvezetőjéről, Lauber Dezsőről.[23]

A sportcsarnok új szárnyának felavatására és a névadására 1997. június 2-án került sor. Dr. Páva Zsolt polgármester avató beszédében utalt arra, hogy a 20 éves jubileumát ünneplő sportcsarnok közgyűlési határozat alapján Lauber Dezső Városi Sportcsarnok néven szerepel a továbbiakban.

 


[1] Baranya Megye Testnevelési és Sporttörténete I. 1867-1945. (I-VII. fejezet Bödő László), Pécs, 1987. 92-95.p. A továbbiakban: BMTS I.

[2] Tanulmányok Pécs történetéből, 2–3. Pécs, 1996. Szerk.: Vonyó József. Benne: Bödő László: Pécsi olimpikonok rövid életrajza, 317–318.p. A továbbiakban: TPT 2–3.

[3]Baranyai Művelődés, 1983/1 113.p.

[4] BMTS I. 106.p.

[5] Pécsi Napló, 1898. május 6.

[6] Bödő László – Csernus Kálmán: Baranya Megye Olimpiai Kronológiája, 1896–1994. A továbbiakban: BMOK 1896–1996.

[7] BMTS I. 104.p.

[8] BMOK 7–8.p.

[9] TPT 2–3. 318.p.

[10] Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története, 1990. 45–48.p.

[11] BMTS I. 134–135.p.

[12] Az 1907. évi Szabadtanítási Kongresszus naplója. Szerk.: Vörösváry Ferenc, Budapest, 1908. 515–521.p.

[13] Pécsi Napló, 1908. október 13.

[14] Magyarországi Sportegyesületek Története. Szerk.: Pluhár István. Budapest, 1941. 90–91.p. A továbbiakban: MST 1941.

[15] Dr. pirosi Szlávy Béla: A golf. In: A Sport Enciklopédiája II. Budapest, 1928. 213.p.

[16] BMOK 9–10.p.

[17] Kutassi László szíves szóbeli közlése

[18] MST 1941. 89–91 .p.

[19] Hivatalos jelentés 605.p. A Magyar Olimpiai Bizottság 192/1923. évi, Valamint az 1525/1924. évi jegyzőkönyve

[20] Olimpiai játékok 1896–1976. Budapest, 1977.

[21] Sportrevü II. Pécs, 1937. 1–2. Szerk.: Homonnai Márton

[22] BMOK 17.p.

[23] 246/1997. /05.29./ sz. határozata alapján a Közgyűlés elfogadja a Sportbizottság azon javaslatát, hogy a Városi Sportcsarnok vegye fel a kiváló sportoló és sportvezető, Lauber Dezső nevét