Cikkek

B. Horváth Csilla: Zelesny Karoly. Egy pécsi fényképész-karrier a múlt században

Pécsi Szemle 1998. (1. évf.) 1-2. szám, 62-68. oldal

Letöltés: pdf20


B. Horváth Csilla


ZELESNY KÁROLY

EGY PÉCSI FÉNYKÉPÉSZ-KARRIER A MÚLT SZÁZADBAN



A régi pécsi polgárok bőrbe, bársonyba, vagy selyembe kötött díszes, mára egyre inkább féltett és megbecsült családi fényképalbumait lapozgatva bizton találunk olyan felvételeket, melyek Zelesny Károly pécsi fényirdájában, illetve 1884 után már Zelesny Károly cs. és kir. udvari fényképész műtermében készültek. Ez nagyon is érthető, hiszen Zelesny 42 évig volt a város egyik legkedveltebb fényképészmestere. Ha gyermekeinek a működését is hozzászámítjuk, akkor több mint 70 évig lehetett a Zelesny-műteremben fényképeket készíttetni.

A 19. század hatvanas éveitől kezdve városunkban mindig dolgozott egy-két hivatásos fényképész. Egyre inkább igényelték a város gazdagodó polgárai, iparosai, kereskedői, hogy megörökíttessék magukat és családjukat. Az előző évszázadokban a festők feladata volt a „családi galériák” elkészítése. Ezt azonban csak a gazdagok engedhették meg maguknak. A 19. század közepétől fokozatosan az olcsóbb és gyorsabb technikával, a fényképezőgéppel történő megörökítés került előtérbe. A festmények nagy része is fényképek alapján készült ekkor. A fotózás technikai tökéletesedésével és egyszerűsödésével a személyek mellett a város jellemző régi és új épületei, a különböző társas- és családi rendezvények dokumentálása is a fotósok feladatává vált.

1872 végén egy 24 éves fiatalember érkezett Pécsre azzal a céllal, hogy fényképész műtermet nyisson és talán véglegesen megtelepedjék a városban. A szakmát kiválóan ismerte és a dinamikusan fejlődő polgárosodó városban nagy volt a kereslet a jó minőségű fotográfia iránt.

Zelesny Károly 1848-ban született Besztercén (ma Bistrita), Erdélyben. Feltehetően iparos családból származott, ő maga asztalosnak tanult. Érdeklődését azonban felkeltette az akkor igencsak újdonságnak számító fényképezés. Szinte biztosra vehető, hogy a Besztercén azidőtájt rajztanárként és fényképészként dolgozó Koller Károlynál ismerte meg a fotózás alapjait. Hamarosan azonban elhagyta szülővárosát, először Pesten, rövid ideig Párizsban, majd Szegeden tökéletesítette fényképészeti ismereteit. 1872 végén érkezett Pécsre, ahol rövidesen megnősült, feleségül vette a város első női fényképészét, Patz Alojziát, akinek édesapja, Patz Károly is tartott fenn fotóműtermet rövid ideig. 1873-ban született első gyermekük, ezt követte még kilenc, akik közül hatan érték meg a felnőtt kort. Kettő közülük szintén fényképész lett.


psz 1998 01 02 12 b horvath csilla 01

Zelesny Károly: Pécsi polgárasszony gyermekeivel. 1875 körül

psz 1998 01 02 12 b horvath csilla 02

Zelesny Károly: Esküvői pár 1890 körül



Zelesny először feleségének műtermében dolgozott, aki ettől kezdve néhány évig csak mint retusőr tevékenykedett, majd a gyerekek felcseperedése után, a kilencvenes évektől kezdődően ismét dolgozott a laboratóriumban. Zelesny 1875-ben már új műtermét hirdette a Fünfkirchner Zeitungban:
Van szerencsém értesíteni a tisztelt közönséget, hogy a Király u. 8. sz. alatti Hattyú-házban található fényképészeti műtermemet a legújabb, legjobb és legnagyobb berendezéssel szereltem fel. A nyár és ősz folyamán Budapesten és Bécsben tett utazásaim alkalmával és a legnagyobb műtermekkel létesített kapcsolataim révén a legjobb tapasztalatokat gyűjtöttem össze és ezeket itteni műtermemben értékesítem. Elsajátítottam a legújabb „Van der Weyde”-féle nagyobb képeknél használható módszert és az ezzel való próbálkozásaimat a Főtéren, a Városházzal szemközti kirakatomban szíves megtekintésre kiállítottam. Elvállalom rajzok, vázlatok, térképek, daguerrotypiák és régi fényképek mindenféle reprodukcióját, ugyanezek felnagyítását tetszés szerinti formában, amelyeknél a legteljesebb hasonlóságért kezeskedem. Az eddig nekem ajándékozott bizalomra gondolva, a továbbiakban is igyekszem tiszta, szép és jó munkával a legszigorúbb elvárásokat is kielégíteni. A tisztelt közönség becses jóakaratába ismételten ajánlva magam a továbbiakra is számos megrendelést kérek. Kari Zelesny

Már ebből a korai hirdetéséből is kiderül, hogy korának szinte minden technikai újdonságát ismerte és képes is volt azokat műtermében alkalmazni. A 19. század hatvanas éveitől kezdve az iparosok megmérettetése, s országosan ismertté válásuk egyik leghatásosabb formája a különböző városokban megrendezett ún. országos kiállításokon való részvétel volt. 1876 nyarán Szegeden rendezték a soros Országos Ipari-, Termény- és Állat Kiállítást. Zelesny 29 portréval és zsánerképpel szerepelt ezen. A kiállítás anyagát Pécsett is bemutatta a műterme előtt elhelyezett kirakatban. A helyi újság azt írta, hogy Szegeden a kritika szerint: ... csak elismerést érdemelnek a bemutatott képek. A hivatalos elismerés sem maradt el. A kiállítás végén Zelesny munkáit a Haladás és Versenyképesség ezüst érdemérmével tüntették ki. A kezdeti sikerek újabb feladatok elvégzésére ösztönözték. 1877-ben részt vett az osztrák ipari egylet által Bécsben megrendezett kiállításon. Munkásságát kiállítási ezüstéremmel ismerték el.

A következő évben eddigi működésének legnagyobb megmérettetésére készült. Az 1878-as párizsi világkiállításra 7 tablónyi fényképet, arcképet és műteremben beállított életképet küldött. Sajnos ez a próbálkozása semmiféle elismerést nem kapott. A sikertelenség azonban nem keserítette el. 1883-ban ismét ellátogatott Párizsba, ahol szorgosan tanulmányozta a fényképezés új irányzatait. Párizsban csak 1900-ban sikerült eredményt elérnie, amikoris Grand Prix oklevelet kapott.

1879-ben a székesfehérvári kiállításra 22 különböző nagyságú és kivitelű fényképet küldött és ezüstérmet nyert. Az nyolcvanas években, eddigi munkájának eredményeként sok extra megrendelést kapott, műtermét korszerűsítette, új helyre költözött, s munkássága elismeréseként újabb kitüntetésekkel halmozták el. 1881-ben a város főutcájában működtetett műtermét a főtéren, a Zsolnay-család által újonnan épített kétemeletes ún. BAZÁR épület padlásterében kialakított üvegtetejű műterembe költöztette át. Nemcsak a munkahelye volt itt, hanem egy emelettel lejjebb lakást is bérelt.

Érzékenyen reagált a fényképezés minden technikai újítására. Az 1880-as években lett divatos a színezett fotográfia. Ha meg akarta tartani megrendelőit, akkor neki is el kellett sajátítania ennek a technikáját. 1883-tól készített színezett felvételeket. 1883-ban és 1884-ben az őszi hadgyakorlaton József főherceg is jelen volt két kisfiával. Zelesnyt hívták meg az esemény dokumentálására. József és László főherceget is lencsevégre kapta, amint elsütötték az ágyút. A Pécscímű újság így ismertette az eseményt: A kép elkészítésével derék polgártársunk Zelesny Károly bízatott meg. ...szombaton a teljesen kész kép ízléses kiállításban nekik bemutattatott. József főherczeg a képből 40 darabot rendelt 20 kisebbet és 20 nagyobbat. ...a képet szemügyre véve, arról csak a legnagyobb dicsérettel szólhatunk, s örvendve veszünk tudomást azon nagy haladásról, melyet Zelesny úr mestersége fejlesztésében, mely már a művészet magas fokán áll, folytonos tanulmányozó útjai és műszereinek tökéletesítése következtében felmutat.

Alig több mint két héttel a fénykép elkészülte után Zelesny megkapta a cs. és kir. udvari fényképész címet. A kitüntetésnek országos visszhangja is volt. A Vasárnapi Újság ezt írta róla:... Zelesny Károly pécsi fényképész ízléses kiállítású, tiszta és hű képben örökítette meg a jelenetet, s már másnap, midőn ő fenségeik elutazandók a vonathoz hajtottak, teljesen kész képet átnyújtotta nekik.A pécsi születésű, Münchenben élő Wéber Xavér Ferenc akadémikus festő a felvétel alapján egy-egy festményt készített. Az elkészült képeket a polgármester irodájában helyezték el.[1]

     A műterem azonban leginkább a mindennapi megrendelőkből élt. A fényképész ennek a munkának a fejlesztéséről sem feledkezhetett meg. Ezért legújabb szolgáltatásait karácsony közeledtével így hirdette: Karácsonyi és újévi ajándékok. Egy sikerült fénykép bizonyára illő és czélszerű ajándék. Legújabb tapasztalataim következtében még borús időben is képes vagyok u.n. percz-felvételeket eszközölni. Tiszta, jó és szép munkáért, elegáns kiállításért mindenféle alakban és gyors elkészítésért kezeskedem. Zelesny Károly udvari fényképész.Ebben az időben kétségtelenül a város legelőkelőbb, legjobban felszerelt műterme volt az övé. A színvonal emelése érdekében műtermét mindig a város legelegánsabb épületében rendezte be. Amikor 1885-ben a Széchenyi téren elkészült az ún. Lőwy-palota, azonnal kibérelte a háromemeletes ház legfelső emeletén lévő tetőtéri műtermet. Új műtermem az ujabb kor minden követelményeinek megfelel, s a legfényesebb világítással rendelkezik. A közönség kényelmére pedig nyitva áll egy elegáns bútorozott férfi és női váróterem, továbbá megrendelések és tudakozódásra a félemeleten egy iroda, mely a műteremmel telephon és felhúzó-készülékkel áll összeköttetésben, mi a terhes lépcsőmászást feleslegessé teszi...hirdette a Pécscímű újságban. 1886-ban elkészítette a város látképét, melynek nagyítását meg lehetett vásárolni. Városunk jó hírnévnek örvendő fényképésze Zelesny Károly a napokban készítette el Pécs szab. kir. város látképét. A csinos kivitelű fotográfia 50 cm széles és 20 cm magas. Ára 3 Ft.Így a helyi sajtóközlemény. Ugyanebben az évben ismét jelentős szakmai sikert aratott. Aportugáliai Portóban rendezett nemzetközi fényképészeti kiállításon elsődíjat nyert. Ahetvenes és nyolcvanas évek második felében Zelesny a megye kisebb városaiban, így Harkányban és Mohácson is tartott alkalmi fotózásokat. 1877 és 1882 között a nyári szezonban az egyre népszerűbb baranyai fürdőhelyen, Harkányban, a fürdő parkjában felállított alkalmi műtermében készítette felvételeit. Afényképész ilyenkor csak a felvételeket készítette a helyszínen, majd a pécsi műtermében kidolgozott képeket egy-két hét múlva személyesen osztotta ki a megrendelőknek. Ez jelentős mennyiségű kép volt, mert egy felvételből egy tucatnál kevesebb képet nem lehetett nála rendelni.


psz 1998 01 02 12 b horvath csilla 03

Zelesny Károly:

Haksch Lajosné, a Pécsi Dalárda által rendezett műkedvelő előadás jelmezében, 1887 körül


psz 1998 01 02 12 b horvath csilla 04

Zelesny Károly fotóinak hátoldala

1887 februárjában a minden új iránt érdeklődő és minden újdonságot lehetőleg gyorsan elsajátítani akaró és tudó Zelesny Károly Ausztriában, Csehországban és Németországban ismerkedett szakmája újdonságaival, illetve saját munkáit mutatta meg Vogl berlini fényképésznek.

1887-ben a legjelentősebb kép, amelyet készített, a Zsolnay majolikagyár teljes személyzetét, 466 főt ábrázolta. Legfelül a festők és a szobrászok, a következő sorban a festő osztályon dolgozó nők, majd következtek a gépmunkások, a napszámosok, végül a gyár tűzoltósága és a tulajdonos a családjával. Újonnan beszerzett nagy gépével eszközölte a fölvételt egy magasabb pontról, ami két másodpercz alatt ment végbe. Karácsonyra az éppen Kairóban tanulmányúton lévő Zsolnay Miklósnak is küldött egy példányt a felvételből.


psz 1998 01 02 12 b horvath csilla 05

Zelesny Károly: Benczenleitner József pécsi iparos fiaival, 1891

Az egyre jelentősebb iparral és kereskedelemmel büszkélkedő Pécs 1888-ban ipari kiállítást rendezett. Ezen azonban ma már kideríthetetlen okok miatt Zelesny Károly nem vett részt. Kalmár Péter budapesti és Patz Hermin, Zelesny sógornője, egyúttal tanítványa mutatkozott be ezen a kiállításon. Zelesny Európa sok városában kapott már elismerést, kedves városától azonban nem. Bizonyos mértékig kárpótolta magát azzal, hogy a főtéren a gimnázium kerítésének falán lévő nagy kirakatban mutatta be legújabb és legszebb néprajzi felvételeit.

1889-ben a Bécsben rendezett fényképészeti kiállításon kiváló teljesítményéért a Voigtländer alapítvány érmével tüntették ki. 1890 elejére megnyitotta második műtermét a Király utcában. A Pécsi Figyelő többek között ezeket írta róla: Az újonnan berendezett műterem olyan mint egy kis tündér kastély pazar eleganciával, megnyerő kedvességgel berendezve. A fő pedig a kényelem. Nem kell a közönségnek ezentúl a Loewy-palota tetejére fölfáradni, hanem itt lesz kéznél, úgy szólván, mindenkinek útjába esik az új műterem.

A kiállításokon és vásárokon való részvétel és az elért szép eredményei egy másik területen is meghozták az ismertséget és a szakmai sikereket. A Vasárnapi Újság, amely a legnívósabb képeket közölte ekkor Magyarországról, igényt tartott a pécsi Zelesny képeire. 1886–1896 között számos képe jelent meg itt. Pécs belvárosának különböző részei, a székesegyház, a rajta lévő 12 apostolszobor és a megye népviseletét bemutató felvételek is szerepeltek az újságban. 1894-ben pedig a német császár baranyai látogatása alkalmával készült Zelesny képeket közölte a Vasánapi Újság.A Bécsben rendszeresen megrendezett nemzetközi fényképkiállítás szervezői felkérték, hogy vegyen részt 1891 áprilisában megnyíló bemutatójukon. Zelesny természetesen örömmel tett eleget a felkérésnek. ...hat nagy fényképet küldött föl. Kettő ezek közül kiválóan szép és érdekes. Az a kettő, mely a már-már készen álló székesegyház belsejét ábrázolja. Az egyik a templom főhajóját öleli magába egész hosszúságában, a másik a szélességében veszi fel a templomot a két oldalhajóval.

psz 1998 01 02 12 b horvath csilla 06

Az országos dalos ünnepély tiszteletére épített ideiglenes pavilon a Majláth téren, 1886.

1892-ben Albrecht főherceg a baranyai Főherceglakra hívta meg a tábornoki megbeszélés résztvevőinek megörökítésére. Az eseményről beszámolt a Pécsis: A magas társaság a főherczeglaki kastély előtt sorakozott 3 sorban, középütt Albrecht főherczeg a tábornokokkal, előttük és mögöttük a segédtisztek. Összesen 51-en voltak a csoportban. Zelesny 12 fölvételt eszközölt, kisebb és nagyobb alakban. A fölvételek mind kitűnően sikerültek.1892-ben Ferenc József személyesen vett részt a pécsi vízmű avatásán. A császár bevonulását a Széchenyi térre, megjelenését a vízműnél szintén megörökítette. A képeket a Király utcai kirakatában nagy tömegek csodálták.

A kilencvenes évek elejétől kezdve egyre több fotós jelent meg a városban. Az előző évtizedekben a csak hosszabb-rövidebb ideig itt dolgozó néhány fényképész nem jelentett különösebb konkurenciát Zelesnynek. 1892-től Hamedli Gyula tevékenységére azonban már nagyon is oda kellett figyelnie. A nála 12 évvel fiatalabb, technikailag jól képzett, Párizst is megjárt Hamedlit ettől kezdve mindig élénken figyelte, de annak viszonylag korai, 1904-ben bekövetkezett halála miatt azonban inkább csak ösztönzően hatott rá a versenytárs jelenléte.

1893 szeptemberében az új pécsi Nemzeti Színház építkezése miatt sürgősen új műtermet kellett építenie. Az Anna utcában lévő saját házának az emeletén építette ki most már végleges fényképészeti műtermét. Mivel ez már nem a fő utcán volt, hanem a belváros egy csendesebb utcájában, ezért a megnyitás után a helyi sajtóban több hónapon keresztül rendszeresen hirdettette műtermét. 1895-ben a készülő Baranya múltja és jelenjec. monográfia számára készített felvételeket. Kb. 250 képen örökítette meg a megye legjellegzetesebb népviseleteit, részben a helyszínen, részben pedig műtermében. A könyv 76 felvételét közli. 1896-ban, mint mindenki szerte az országban, ő is készült az ezredévi kiállításra. A tájképek közül a Várady Ferenc szerkesztette Baranya múltja és jelenje c. monográfiához készült fényképeket küldte be. Arcképeket is, Zsolnay Vilmos gyáros, Kardos Kálmán főispán, Thoma ezredorvos, valamint Zelesny Sarolta finom kidolgozású és nagy hűségű portréit, míg csoportképei közül az Albrecht főherceget a vezérkar élén, s Vilmos császárt a mohácsi lányokkal. Összesen 26 db. 50x60 cm-es fotója került kiállításra és ezüstérmet nyert.

Az új században már csak az eddig elért hírnév alapján megszerzett megrendelőinek megtartására futotta erejéből. Újabb, fiatalabb és mozgékonyabb fényképészek telepedtek meg Pécsett. Egészsége is megrendült, egyre többet betegeskedett. A családból felesége ismét dolgozott a műteremben, főleg a retusálásban segített sokat. Leánya, Emília, aki nála tanulta ki a mesterséget, szintén egyre többet segített a képek kidolgozásában. Ottó fia, aki az évtized végén Nyugat-Európában tanulta ki a mesterséget, arra készült, hogy átvegye apjától a műterem vezetését. A régi tekintélyes pécsi tükék, ha jelentős családi eseményt akartak megörökíteni, vagy csak egy szép képet szerettek volna, még mindig a Zelesny műtermet keresték fel.

Régebben készült néprajzi felvételeit, városképeit, néhány új felvétellel kiegészítve az 1899, 1900, 1902-ben megjelent Látogatók albumacímű idegenforgalmi kiadványban közölték. A kötetekben 55-60 felvétele jelent meg. 1902-ben vezette be műtermébe a villanyvilágítást, így felvételeket este is készíthetett. 1905-ben a Forster Gyula szerkesztésében megjelent Magyarország műemlékeic. könyvben a pécsi székesegyházat bemutató felvételeket Zelesny készítette. 1906-ban a Király utcában és a vasútállomás előtt felállítandó kirakatához kért engedélyt a város tanácsától. Valószínűleg ez már előkészület volt az 1907-ben, a városban rendezendő Országos Kiállítás és Vásár várható nagyobb forgalmára. 1908-ban a száz évvel ezelőtt Pécsett elhunyt francia katonák emlékére Zsolnay Miklós szervezésében emlékoszlopot állítottak fel a Mecseken. Az avatásra a Vasárnapi Újságfotósa jött le Pécsre, de mire az avatás és a tűzijáték következett, addigra elfogyott az üvegnegatívja. így Zelesny képeit használta fel a sajtó: A mi művész fotográfusunk, Zelesny Károly, aki 24 fölvételt készített a részére az emlékművel szemben felállított emelvényen, ahol nem csak fényképeznie, de még tornáznia is kellett, hogy este már agyoncsigázva ágyba dőlt. Fölvételei, melyekből ma már Párisba is küldöttünk az illusztrált lapok részére, kitünően sikerültek.

Ettől kezdve egyre többet betegeskedett s különösen a fizikai megerőltetést igénylő felvételeket nem tudta már elvégezni. Emília lánya mind sűrűbben helyettesítette, de inkább csak a műteremben. 1911–12-től fia, Ottó is nála dolgozott. Sajnos nem tudjuk, hogy ebben az időben valójában kinek a felvételét rejti a Zelesny Károly szignó. A műterem ugyanis egészen 1951-ig Zelesny Károly néven működött.

1913. december 22-én hunyt el érelmeszesedésben. A méltatásokban az újságok Pécs városának s mondhatnánk az egész vármegyében előnyösen ismert és kedvelt fényképészének ... Pécs városának egyik legtekintélyesebb iparosának ... és városunk egyik érdemes polgára és művész emberének nevezték, aki a letelepedésével, primitiv fényképészeti mesterséget művészi színvonalra emelte. Művészi ambíciója, szorgalma becsületes törekvése nem ismert határt és a közönség mindjárt ezelőtt 40 évvel Szegedről jövet, miután Pécsett letelepedett, fölkarolta.


[1] A két kis főhercegről készült mindkét festmény a Janus Pannonius Múzeum tulajdonában van