Cikkek

Filákovity István: Az első pécsi horvát iskola

Pécsi Szemle 1998. (1. évf.) 1-2. szám, 28-30. oldal
Letöltés: pdf20


Filákovity István

 

AZ ELSŐ PÉCSI HORVÁT ISKOLA

 

 

 

Ha áttekintjük a magyarországi horvát nemzetiség történetét, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez a kutatás eredményét tekintve eléggé hiányos. Kevesen és kevés eredménnyel kutatták ugyanis a magyarországi horvátok történetét. A lehetőség ugyan megvolt, de hiányzott azon horvát nemzetiségi értelmiségiek elkötelezettsége, akik e nemes cél érdekében tevékenykedtek volna. Valaki egyszer nagyon szellemesen megjegyezte: a lehetőségek autósztrádáján csak gyalog közlekedtünk. A tétlenség, a csodavárás meddőségének felismerése elkerülhetetlenné tette az aktivizálást, azt a nemes törekvést, hogy a múlt hiányos, mitikus értelmezése helyett ismerjük meg igazi múltunkat, amit vallani és vállalni is akarunk.

Mert nem lenne hasznos, ha elsősorban a hazai horvátok tudnák, hogy például Petancsics Félix volt Beatrice királynő titkára és a budai királyi könyvtár gondnoka? Vagy hogy Mátyás király híres palotáit egyebek között Duknovics Iván szobrász, Grubanics Iván kőfaragó, Vladics Marin brácsi, Puhera Miho hvari, Radov Frano és Librarij Juraj zadari, valamint Luka dela Festa spliti építész is építette? Ezen mesterek, művészek közül sokan dolgoztak, Esztergomban, de Pécsett is.[1]

Mióta is élnek horvátok Pécsett? Loncarevic Juraj[2] szerint 1632-ben a pápai vizitor, Masarecchi jelenti, hogy Pécsett élnek horvátok, akiknek saját lelkipásztoruk van. Evlia Cselebi 1660–61-ben Magyarországon járván azt tapasztalta, hogy Pécs városában horvátul beszélnek. Bizonyított tény, hogy 1687 és 1715 között Radonay /Radanics/ Mátyás pécsi püspök idejében nagyarányú a bevándorlás, betelepítés, az átköltözés. Angyal Endre[3] említi, hogy ... még tíz évvel a török alóli felszabadulás után is 1696-ban egy összeírás 349 szláv, 171 magyar és csak 79 német családfőt mutat ki Pécsett.

Abban az időben ezen a vidéken két központjuk volt a horvátoknak: Mohács és Pécs. Már a 17. században a mohácsi horvátoknak Matkovics Simon horvát iskolát nyitott. Pécsett pedig 1722-ben nyitották meg a horvát iskolát. Ez az utóbbi intézet szerény írásunk tárgya.

A 18. században sok helyről jöttek horvátok Pécsre (Buda, Zágráb, Turopolje, Valpo, Livno, Pozsega, Novigrad...). Évszázadokon át az oktatás szervezése az egyház feladata volt és az is maradt a Ratio Educationis iskolaügyi szabályozásig. A pécsi horvát (illír) iskola megnyitása is egyházi személyekhez fűződik. Jezsuita atyák szervezték a horvát iskolát, amely 1722-ben az akkor Horvát, a mai Anna utcában nyílott meg.

Itt föl kell hívni a figyelmet egy félreértésre. Néhány kutató ugyanis az 1721. évet jelöli a horvát iskola megnyitásának éveként. Ebben az esztendőben, július 21-én ajándékozta báró Makár János Lipót[4] a horvátoknak a telket, melyen egy év múlva, 1722-ben nyílt meg a horvát iskola.[5] Az 1722-es telekkönyvbe már a következőket jegyezték be: Der Croatische Communität angehörig Schulhaus, so die von Hern Makar per donationem überkhommen. Állításom igazolására a nagy tekintélyű kutatóra, Madas Józsefre hivatkozom[6], aki az Anna utca 16. sz. házról a hiteles telekkönyv alapján a következőket írja: 1695. Makár ezredes háza; 1721. július hó 21-én Makár János Lipót báró a házat a horvát közösségnek adományozza iskola céljára; 1722-ben a jezsuiták irányításával, társadalmi munkával és közköltségen az épületet helyreállították, az iskolát megnyitották és az épületen emléktáblát helyeztek el.

Meg kell jegyezni, hogy ezen a telken volt a 18. sz. ház is, melyről Madas azt írja, hogy A horvát közösség iskolája. Makár adomány. Ház. Croaten gasse.

Tehát a valamikori Schola Triviális lllyrica a mai Anna utca 16. és 18. sz. ház helyén állott. Ezen írott dokumentumokon kívül van még egy „kőkemény” bizonyíték. Ugyanis a jezsuiták kezdeményezésére a 16. sz. ház falára latin nyelvű emléktáblát helyeztek el a következő (horvát nyelvű) szöveggel: A horvát nemzetiség népiskolája melyet ugyanazon nemzetiségű Makár János Lipót szabad báró úr őnagysága jótéteményéből emelt 1722.[7]

 

psz 1998 01 02 06 filakovity istvan 01

A horvát iskola eredeti emléktáblája

A Várostörténeti Múzeum állandó kiállításán

 

 

A barokk kőtábla 1910-ig volt a ház falán, amikor is a város a házat eladta, lebontották, de a kőtábla szerencsére a múzeumba került, ahol ma is látható.

Az iskola építését a jezsuita atyák szervezték, de az építésben részt vállaltak a horvát nemzetiségű pécsi polgárok is. Társadalmi munkában szállították a homokot, a gerendát, egyéb építő anyagot. Makár báró anyagilag is támogatta az iskola építését, a város is adott e célra 70 forintot. Ellenőrizetlen, de imponáló adat, hogy a jezsuita atyák közadakozásból 458 forintot gyűjtöttek össze az iskola építésére, ami abban az időben igen jelentős összeg volt. 200 forintért már egy nagyon szép házat lehetett venni.

Az iskoláról, működéséről kevés dokumentum maradt ránk. Ezen kevés írott dokumentum őrzi néhány tanító – pl. Juro Marinkovich der Croatische Schulmaister – nevét, iskolagondnokok, kurátorok nevét, akik mind tekintélyes polgárai voltak a városnak. Az utolsó kurátor, akiről írott dokumentummal rendelkezünk, Mestrovics Iván volt, aki 1778. október 23-ától töltötte be e tisztséget[8].

Érdekes megemlíteni, hogy az iskola dokumentumai több nyelven íródtak. A Nemes Pécs Városa Magisztrátusához nyújtandó alázatos instantia 1773-ban magyarul, a Spetifikatia koiszu duzsni Sculij llliricskoj viszont horvátul.

Kezdetben 80 tanulója volt a horvát iskolának. Vizitációjában Klimo püspök 1774. augusztus 28-án 60 tanulóról ír. A létszám állandóan ingadozott. Egyes feljegyzések szerint vidéki gyerekek is tanultak a pécsi horvát iskolában[9].

Nem ismeretes, hogy milyen tankönyveik voltak. Az 1773-ban Pécsett megnyílt Engel-féle nyomdában horvát nyelvű könyveket is nyomtattak, Engel veje, Knezevics István is kiadott néhány horvát nyelvű könyvet. Nem lehetetlen, hogy volt közöttük horvát ábécés könyv is, de ez pusztán feltételezés.

Meddig működött a horvát iskola? Az 1786-os telekkönyvben még mint lllirische Schule szerepel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az 1777-es Ratio Educationis-t sem, ami feltétlenül hozott változást. Az iskolára vonatkozó adatot nem találunk Haas Mihály 1845-ben megjelent Baranya c. monográfiájában, Vörös Márton is csak épp hogy említi a horvát iskolát 1963-ban kiadott A Széchenyi tér regénye című könyvében. Madas említi, hogy 1793-ban a város eladta a házat Pesti Mihálynak.

Fel kell tárni a még meglévő latin és német nyelvű dokumentumokat, kutatni kell a múltat, hogy erőt meríthessünk elődeink példájából, hisz óriási tettet hajtottak ők végre: a felégetett, lerombolt török utáni városban iskolát építettek.


[1] G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Budapest, 1984.; Jan Kmec: Jugoslovensko-slovacke slavisticke veze. Növi Sad, 1987.

[2] Juraj Loncarevic: Kulturne ustanove i kulturna tradicija Hrvata u Madarskoj

[3] Angyal Endre: Magyar-horvát kapcsolatok a historiográfiában. In: Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből, Budapest, 1970. 77.p.

[4] Makár János Lipót horvát származású császári ezredes 1686-ban foglalta vissza Pécs városát. Madas szerint az adományozó nem lehet Makár, aki 1710-ben meghalt, hanem egy Makár leszármazott. Madas Jószef: A XVIII. századi horvát iskola Pécsett. In: Pécsi Műszaki Szemle. Pécs, 1975. 44.p.

[5] Ajándékozási nyilatkozat az Országos Levéltárban

[6] Madas József: Pécs-belváros telkei és házai, Adatgyűjtemény. Pécs, 1978.

[7] Az új tábla 1992-ben készült és 1997-ben került elhelyezésre. A felső, nyolcszögletű gránittáblán az eredeti tábla szövege olvasható:

SCHOLA TRIV : NATI : ILLYR : ERECTA AB EADE NAT : BENEFICIO IDDI : B : IOAN LEOPOL : MAKAR MDCCXXZ – az alsó márványtáblán:

AZ ELSŐ HORVÁT ISKOLA EMLÉKÉRE, 1722–1992. NA SPOMEN PRVE HRVATSKE SKOLE

[8] Madas: i.m. 44.p.

[9] Klimó püspök jelentése a Helytartótanácsnak, 1774. augusztus 28. Pécsi Püspöki Levéltár