Cikkek

Pattantyús-Á.Miklós: Ókeresztény sírkamrák kimutatásának kísérlete földradar módszerrel Pécsett

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés
 

Tanulmányok Pécs történetéből 19.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2007.

ISSN 1219 4077

ISBN 978-963-87277-1-8

Szerkesztette: Kaposi Zoltán és Pilkhoffer Mónika
27–34. p.


Pattantyús-Á. Miklós


Ókeresztény sírkamrák kimutatásának kísérlete

földradar módszerrel Pécsett



Nachweisversuche altchristlicher Grabkammern mit Erdradar in Pécs

Attempt for Finding Early Christian Burial Chambers in Pécs by the application of Terra-Radar Method



Bevezetés

Sopianae, késő-római kori polgárváros a III. század végétől lett igazi város, amely a mai Pécs szűkén vett belvárosának déli részén helyezkedett el az eddigi feltárások szerint. Ettől északra egy kelet felé terjeszkedő temetőváros volt található, amelynek ókeresztény sírkamrái közül egyre több válik ismertté az elmúlt idők feltárásai nyomán. Ennek helyszíne kb. a mai püspökvár területe, illetve az attól délre és keletre eső részek.

A Birodalom bukása utáni rombolások, a népvándorlás és egyéb történelmi dúlások eredményeképp mára az egykori járószint felett 11,5 méternyi törmelék található. A későbbi építkezések – püspökség, székesegyház, külön belső fal –, a törökdúlás, majd a középkori újraépítések szintén hozzájárultak a felszín alatt található rendezetlen, bolygatott talaj- (és törmelék) viszonyok létrejöttéhez.

Mindezt azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, mert a kutatás célja, az eddigi feltárások alapján, a felszín alatti 4-6 méteres tartomány, amely fölött elhelyezkedő törmelékes, zavart zónák ugyancsak megnehezíthetik a radarmérésekkel kapott eredmények értelmezését. Ennek ismeretében nem sok reményt fűztünk a kutatás sikeréhez, de megpróbáltuk.

A kutatási módszer

Jó pár éve világszerte ismert és sikerrel használt kutatási módszer a földradar, főleg római kori, de leginkább kőből épített régészeti maradványok kutatására, feltérképezésére. Magyarországon is majd tíz éve alkalmazzuk, persze főleg nyílt, többnyire mezőgazdasági terepeken, mivel a városi környezet hátrányos hatással van a mérési eredményekre.

A földradar berendezés adóantennája nagyfrekvenciás (adott esetben 450 MHz) elektromágneses impulzusok sorozatát bocsátja a talajba. A hullámok a kőzetekben részben elnyelődnek, részben visszaverődnek. A visszavert jeleket a vevőantenna folyamatosan regisztrálja. Így a radarszelvényezés eredményeképp kapott idő/mélység metszeten követhető a rétegződés, a földtani szerkezet, valamint minden, a felszín alatt lévő objektum vagy tárgy.

A kőzetekben a radarjel terjedése a közeg elektromos tulajdonságaitól függ. Ezek közül a két legjellemzőbb, a dielektromos permittivitás (s) és a vezetőképesség (c) határozza meg a hullámterjedési sebességet és az elnyelődést. Akkor kapunk erős reflexiót egy határfelületről, ha nagy a dielektromos állandók eltérése. Egy jobb vezetőképességű kőzet viszont nagy csillapodást okoz a hullámokban, így kevesebb érkezik vissza a vevőhöz, vagyis csökken a behatolási mélység.

A behatolási mélység függ a radarmérés folyamán kibocsátott jel frekvenciájától is, ami egyben a felbontóképességet is befolyásolja. Magasabb frekvencia használata jobb felbontást, de kisebb kutatási mélységet eredményez (pl. 100 MHz 5-10 m), míg alacsonyabb frekvencián nagyobb behatolást (pl. 25 MHz 10-15 m), de rosszabb felbontást érhetünk el. A még nagyobb frekvenciás mérések (itt most ezt alkalmazzuk) igen jó felbontást biztosítanak, de csak sekély mélységtartományban, és a jó felbontáshoz sűrű mérési hálózat is szükséges.

A földradar felvételen reflexiókat okoznak egyrészt a földtani rétegek határai, amelyek követhetők a mérési vonal mentén, valamint a felszín alatti eltemetett tárgyak, melyek általában jellegzetes, hiperbola alakú diffrakciót hoznak létre. A reflexiók az időtartományban jelentkeznek, amelyek mélység meghatározása a hullámterjedési sebesség ismeretében végezhető el.

A mérések kivitelezése és az adatfeldolgozás

A méréshez használt pulseEKK0-1000 típusú berendezéssel viszonylag gyorsan és hatékonyan végezhető el sűrű szelvényezés – többek közt – régészeti lelőhelyeken is. A mérés általában 1 méteres négyzethálóban történik. Így történt ez a Szent István téren is. Az antenna a vonalak mentén oda-vissza halad (1. kép), míg a vezérlő egység és az adatgyűjtő számítógép, kábeles kapcsolatban az antennával, egy helyben áll (2. kép). Az adatok a helyszínen többnyire nem értelmezhetők (csupán az adatok megléte és minősége ellenőrizhető), azok több lépcsőben végrehajtandó, utólagos feldolgozást igényelnek. A feldolgozás során az egyes szelvényeket egyenként megfelelő irányba kell forgatni, a markerek alapján helyreigazítani a távolságadatokat, majd az első beérkezések elemzésével megállapítani a „nullaidőt”. Ha ezeket a műveleteket pontatlanul végezzük, a további ábrázolásokon nem fog összeállni a helyes összkép a területről. A jó képi megjelenítéshez néhány matematikai művelet végrehajtása (erősítés, frekvenciaszűrés, mélységkonverzió, stb.) is szükséges.

Az ily módon feldolgozott szelvényeket egyenként elemezhetjük, valamint a sűrűn egymás mellett mért szelvények térképszerűen is ábrázolhatók, ha különböző idő, illetve mélységmetszeteket (szeleteket) készítünk a reflexiók erősségét (amplitúdóját) figyelembe véve. Ez a térképi ábrázolási technika több régészeti területen bizonyította hatékonyságát, sok esetben képileg jól értelmezhető információt adva.

Helyszíni mérések és értékelés

A kutatásra kijelölt területek térképét (helyszínrajzát) mutatja az 1. melléklet. Ezek közül most csak a székesegyház előtti, I. sorszámmal jelölt terület eredményeit tárgyaljuk. (A térképen lévő jelölések ismert régészeti objektumok.)

Műszaki adatok: Az alkalmazott műszer a pulseEKKO-1000 típusú földradar berendezés (gyártó Sensors & Software Inc. Canada), 450 MHz antennával. A mérés 1 méteres, É-D irányú vonalhálózatban történt, 3-5 cm-es vonalmenti mintavétellel. A teljes lemért vonalhossz 3034 méter. Az elért, értékelhető kutatási mélység kb. 2 méter.

A 2. mellékleten két karakterisztikus (részben feldolgozott) szelvényt mutatunk be. A felvételeken felismerhetők a törmelékes zónák, a konkrét falhatások, jó esetben lehatárolható az egykori építmények kiterjedése. Már a helyszíni felvételek alapján megállapítható volt, hogy a burkolati kőzet nem akadályozza a radar hullámok terjedését és viszonylag jó mélység-tartományt tudunk leképezni.

A mintegy 70 db, közel 50 m hosszú, feldolgozott radarszelvény metszetét egymás mellé téve, majd vízszintes, egyre mélyülő síkok mentén elszeletelve alakulnak ki a 3. mellékleten látható, több mélységszintre vonatkozó anomália térképek. A térképeken geofizikus szemmel az alábbiak értelmezhetők:

·         a felső 50 cm-ben többnyire a felszín közeli bolygatások nyomai láthatók, kevés korrelációval, kivéve a területen átlósan keresztülfutó, valószínűleg közművezeték hatását. Élesebb szemmel nézve azonban találhatók apróbb, vagy nagyobb területen észlelhető hatások, ezek értelmezése azonban csak régészeti/történeti előismeretek alapján történhet;

·         a 70-100 cm-es mélységtartományban feltehetőleg a fiatalabb korú, pl. középkori beépítettség szabályos nyomai, falmaradványai követhetők, de az északi részen már kirajzolódik a környezetéhez nem hasonlító, inkább félkör alakú, mint négyszögletes forma (ezt nyíllal jelöltük); (A déli részen a kiugróan erős reflexió az itt feltárt és vasbetonnal fedett II. sz. sírkamrának tudható be.)

·         a nyíllal jelölt, apszis alakú objektum egyre határozottabban látszik a másfél-két méteres mélységtartományban, hozzá közel, nyugatra egy szélesebb nyom valószínűleg egy vastagabb (vár) fal maradványát jelzi, miközben a kisebb mélységekben látható, szabályos alakú objektumok közül csak néhánynak ér le ilyen mélységbe az alapozása.

A mérési eredményeket értékelő geofizikus ennél tovább nem mehet, az egyes nyomok, objektumok, korrelációk és összefüggések értelmezését a régészre bízza.

Összefoglalás, köszönetnyilvánítás

A kutatás eredményességét illetően a „kísérlet” szót írtuk a címbe. Az eredményeket tekintve, úgy tűnik, a kísérlet sikerrel járt – legalábbis a bazilika előtti területet illetően. A térképeken igen sok értékelhető, értelmezhető információ látható, még nagyobb kutatási mélységtartományban is. A földradar módszerrel történő kutatást terveink szerint folytatjuk. Az 1. mellékleten szereplő területegységek egy részét már megkutattuk, ezeknek az eredményeknek a vizsgálata és ismertetése egy másik alkalommal fog megtörténni.

A terepi mérések kivitelezésében segítségemre volt Kormos Csaba technikus. A mérési adatok feldolgozását – beleértve a feldolgozó szoftver kifejlesztését – Neducza Boriszláv geofizikus, tudományos munkatárs kollégám végezte. Mindkettőjüknek itt köszönöm meg a nélkülözhetetlen segítségüket.

A kutatás elvégzésének ösztönzője, valamint szakmai tanácsadója Dr. Visy Zsolt, akinek szintén köszönettel tartozom kitartó segítségéért és szakmai tanácsaiért.

Képek, ábrák

1. kép A 450 MHz radar antenna a Dóm téren

1. kép A 450 MHz radar antenna a Dóm téren


2. kép Radar vezérlő és adatgyűjtő egység

2. kép Radar vezérlő és adatgyűjtő egység


1. melléklet Pécs, Szent István tér. Földradar kutatásra kijelölt területek 2005.

1. melléklet Pécs, Szent István tér. Földradar kutatásra kijelölt területek 2005.


2. melléklet Pécs, Szent István tér. Földradar mintaszelvények (450 MHz) 2005.

2. melléklet Pécs, Szent István tér. Földradar mintaszelvények (450 MHz) 2005.


3. melléklet Pécs, Szent István tér. Földradar mélységmetszetek 2005.

3. melléklet Pécs, Szent István tér. Földradar mélységmetszetek 2005.