Cikkek

Vonyó József: Egy ellentmondásos kutatási program (rész)története

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Első megjelenés:        

Tanulmányok Pécs történetéből 20.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2009.

ISSN 1219 4077

ISBN 978-963-87277-3-2

Szerkesztette: Kaposi Zoltán és Vonyó József

413–437. p.

Javított újraközlés (jelen szövegközlés forrása):

Vonyó József: Városok, üzemek, intézmények

Kronosz Kiadó Pécs, 2012.

79–114. p.

 

Vonyó József

 

 

Egy ellentmondásos kutatási program (rész)története


A Pécs története c. nagymonográfia megírásának legújabb kísérlete


 

Die (partielle) Geschichte eines widersprüchlichen Forschungsprogramms: Der neueste Versuch zur Verfassung der Großmonographie Die Geschichte von Pécs (Pécs története)

The (partial) history of a controversial research project: The most recent attempt at writing a large monograph on  the history of Pécs

 

 

 

Nagy Imre Gábor – a pécsi várostörténeti kutatások történetét áttekintő – tanulmányának végszava[1] nyilván azt a reményt fejezte ki, hogy a Pécs történetét összefoglalóan feldolgozó monográfia megírására tett kísérletekről a jövőben már csak pozitív végkicsengéssel lehet írni. Ma még – az ő történetéből nézve jövőnek számító – jelenben vagyunk, de reménykedő szavait nem erősíthetjük meg.

A második világháború utáni első kísérletre az 1960-as évek végéig kellett várni. Ez sem célirányosan Pécs város, hanem – Várady Antal millenniumi munkájához hasonlóan – a megye történetének feldolgozására irányult, s abban kapott helyet a megyeszékhely, súlyának és szerepének megfelelő tárgyalása. A kezdeményezők, Babics András és Szita László szervező-, és számos pécsi kutató, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében, a Pécsi Tanárképző Főiskolán és a közgyűjteményekben dolgozó történészek munkájának eredményeként indult meg a Baranya Monográfia sorozat. A tervezett művet nem egységes monográfiának szánták, hanem a megye történetének egy-egy tematikus egységét feldolgozó kötetek sorozatának. Keretében egyaránt megjelentek forrásközlések és monografikus feldolgozások. Az első négy kötetben – a kor szellemiségének és a hatalom elvárásainak megfelelően – a megye és a város munkásmozgalma történetének,[2] illetve a második világháború utáni átalakulás időszakának dokumentumait adták közre.[3] Az 1970–1980-as években megjelent további részek a természeti feltételeket,[4] a megye és a város területének honfoglalás előtti történetét,[5] a terület földrajzi neveinek – történeti szempontokat is érvényesítő, gazdaság-, társadalom-, nemzetiségi és kultúrtörténeti szempontból fontos forrásként kezelhető – teljes körű, rendszerezett leltárát,[6] a baranyai és pécsi munkásmozgalom – általános érvényű politika- és társadalomtörténeti szempontokat is érvényesítő – történetét[7] és a térség sportjának 1945 előtti fejlődését[8] tárgyalták. Bár jelentős részeredményeket produkált, e kísérlet is beteljesülés nélkül szakadt félbe. Már a korábbi kötetek fülszövegeiben beharangozott török kori forrásközlés elkészült kéziratának és a sporttörténet második kötetének kiadására sem került sor.[9] Az okok részben a finanszírozás nehézségeiben, részben a politikai változásokban keresendők. A rendszerváltás nyomán ugyanis megszűnt a munkálatokat finanszírozó intézmény – a Baranya Megyei Tanács. Az új megyei önkormányzat számos ok miatt nem vállalkoz(hat)ott a további munka feltételeinek biztosítására.

A város történetének alapos feltárása iránti igény azonban ezzel nem szűnt meg. Folyamatosan születtek társadalmi kezdeményezések különböző műfajú várostörténeti munkák írására. Ebben élen jártak egyrészt a közgyűjtemények – a Baranya Megyei Levéltár, a Megyei Könyvtár és a Janus Pannonius Múzeum – egy népszerű kismonográfia tervének kidolgozásával, illetve egy civil szervezet, a Pécsi Városvédő Egyesület ún. várostörténeti olvasókönyv kezdeményezésével. Az utóbbi indítványt karolta fel a város új vezetése 1991-ben. Az önkormányzat kulturális bizottsága a javaslatot tárgyalva készített tervet egy átfogóbb program megvalósítására. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 1992-ben ennek alapján hozott határozatot (112/1992/IV./2. sz.) a Pécs Története Alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány feladatává tette négy különböző műfajú munka elkészítésének és finanszírozásának szervezését. A négy tervezett mű:

1.    Pécs fejlődését – ugyanazon városrészekről, épületekről készült régi és új fotók párhuzamos bemutatásával – illusztráló fotóalbum,[10]

2.    a város történetének fontos dokumentumait közreadó kötet,[11]

3.    a laikusok érdeklődését széles körben kielégítő, egyben az oktatást és az idegenforgalmat is szolgáló népszerű kismonográfia,[12]

4.    tudományos igényű, Pécs történetét mind tematikai, mind kronológiai értelemben a teljesség igényével feldolgozó többkötetes nagymonográfia.

Tanulmányunkban az utóbbi feladat teljesítése érdekében történteket, annak eredményeit és kudarcait, s mindezek körülményeit tekintjük át vázlatosan.

A munkaszervezet

A városi közgyűlés által létesített Alapítvány – részben történészekből álló – kuratóriumának feladata volt a munkálatok személyi, szervezeti, anyagi és technikai feltételeinek biztosítása, döntés a rendelkezésre álló pénzügyi keretek felhasználásáról, illetve a munkafolyamatok, a feladatok ellátásának ellenőrzése.

A kuratórium hat szakemberből álló szerkesztőbizottságot bízott meg a kutatások szervezésével és a kiadás előkészítésével. A bizottság egyes tagjai arra kaptak megbízást, hogy egy-egy nagyobb korszak feltárását és a kutatási eredmények összegzését irányítsák. Az első szerkesztőbizottság tagja volt Font Márta (az 1543-ig tartó időszak története), Szita László (törökkor), Ódor Imre (1686–1848), T. Mérey Klára (1848–1918), Vonyó József (1918–1944), Varga Lajos (1944–1990). 2003 és 2006 között – egészségügyi okok és elhalálozás miatt, illetve munkaszervezési megfontolásokból – személyi változásokra és a feladatok átcsoportosítására került sor. A szerkesztőbizottság mai tagjai – a kötetterv alapján – az alábbi munkamegosztás szerint végzik munkájukat:

(1)  A város területe az őskorban. Sopianae. A népvándorlás viharaiban. Sopianae és a honfoglaló magyarok (1009-ig) – Visy Zsolt, a történettudomány doktora, egyetemi tanár (PTE BTK Történettudományi Intézet, Régészeti Tanszék);

 (2) Quinqueecclesiae: Pécs a középkorban (1009–1543) – Font Márta, a történettudomány doktora, egyetemi tanár (PTE BTK Történettudományi Intézet, Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék Tanszék);

(3)  Török uralom alatt (1543–1686) és

(4)  Betelepülés, újjáépítés. A püspöki város (1686–1780) – Varga J. János, a történettudomány doktora, tudományos főmunkatárs (MTA BTK Történettudományi Intézet – Budapest);

(5)  Szabad királyi város a feudalizmus végén (1780–1848) és

(6)  Iparosodás, polgárosodás (1848–1918) – Kaposi Zoltán, a történettudomány doktora, egyetemi tanár (PTE Közgazdaságtudományi Kar);

(7)  Szerb megszállás alatt (1918–1921) és Centrum – periférián (1921–1944) – Vonyó József, PhD, egyetemi docens (PTE Történettudományi Intézet, Modernkori Történeti Tanszék);

(8)  A második világháború után (1944–1990) – Sz. Varga Lajos, kandidátus, főiskolai tanár (PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, Pedagógiai Tanszék).

1993–2003 között elnökként Vonyó József, 2003-tól társelnökként Font Márta és Vonyó József irányítja a bizottságot, s egyben – munkamegosztás alapján – az 1780 előtti, illetve az utáni időszakok történetét feltáró kutatómunkát.

Előzmények és feltételek

A bizottság annak tudatában kezdett munkához, hogy kedvezőtlen és hiányos előzményekre építhet. Egyes korszakok és témakörök esetében nemcsak a feldolgozások hiányoznak, hanem alapos és szisztematikus forrásfeltárásra sem került sor. Csekey István 1964-ben megjelent, az 1959-ig publikált történeti munkák adatait tartalmazó – részleges, s lényegében félbe maradt, ám a kutatók számára máig nélkülözhetetlen – összeállításától[13] eltekintve nem rendelkezhettek a kutatók a város történetére vonatkozó szakirodalmat rendszerező bibliográfiával. Pécs történetéről korábban nem született önálló monografikus feldolgozás,[14] mint több más város – pl. Szeged, Szombathely, Székesfehérvár[15] – esetében. A város múltjáról csak Baranya megye történetét tárgyaló összefoglaló munkák részeként olvashattunk korábban.[16] Ezek inkább Pécs megyeközpontként betöltött szerepét tárták fel egyes korszakokban, illetve a társadalom életének néhány területét dolgozták fel. Belső fejlődésének szisztematikus feltárását azonban sohasem kísérelték meg. Számos kérdésben születtek színvonalas részfeldolgozások (kisebb történelmi korszakokat tárgyaló tanulmányok, üzem- és családtörténetek stb.), mégis azt állapíthattuk meg, hogy a város múltjának nagy korszakai és alapvető fontosságú területei feltáratlanok voltak.

A hiányos kutatási előzményekkel szemben igen jók a személyi feltételek. A fenti hiányok pótlására Pécsett nagyrészt rendelkezésre állt az alapkutatások és a szintézis elvégzésére alkalmas kutatógárda. A szerkesztőbizottság nemcsak az egyetem történelem tanszékeinek oktatóira, hanem különböző karok, illetve az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének szociológus, politológus, gazdaságtörténész, művészettörténész, orvostörténész stb. szakembereire is számíthatott. Fontos szerepet játszottak és játszanak a Baranya Megyei Levéltár, a Janus Pannonius Múzeum és a Csorba Győző Megyei Könyvtár munkatársai egyrészt kutatóként, fontos részfeldolgozások készítőiként, másrészt a többi kutatók forrásfeltáró munkájának segítőiként. A szervezők bevontak a kutatómunkába doktoranduszokat, az egyetem oktatói szisztematikusan adtak szakdolgozati témákat Pécs történetéből, s a legjobb munkákat publikálták is. Fontos szerepet játszottak nem hivatásos helytörténészek, akik egy-egy kérdésben nélkülözhetetlen adatközlő munkát végeztek, s jól hasznosítható részfeldolgozásokat publikálnak. Mindezen túl segítségül hívták más városok (elsősorban Budapest és Szeged) hivatásos kutatóit, akik főként olyan korszakok feltárásában játszottak szerepet – középkor, törökkor –, melyekben nem sikerült helyben biztosítani kellő számban a feladatra vállalkozó felkészült kutatókat. Utóbbiak munkájára a szintézis elkészítésében is számít a szerkesztőbizottság. 

A tervszerű és egységes elvek alapján folyó munka megalapozásaként elkészült a monográfia koncepciója, munkaprogramja,[17] melynek tervezetét a szerkesztőbizottság elnöke az MTA Várostörténeti Munkabizottságának vezetőivel, illetve az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének munkatársaival folytatott konzultáció után véglegesítette.  Ebben összegezték a szerkesztők a projekt céljait, részfeladatait és ütemezését. A koncepcióra építve fogalmazott meg egy tématervet[18] a szerkesztőbizottság elnöke, mely a kutatás tartalmi szempontjait összegezte. Az egyes korsza-kokért felelős szerkesztők ebből kiindulva – az adott kor sajátosságaihoz igazodva – alakították ki saját vizsgálati szempontjaikat. Mindez az alapkutatások egységes szemlélet alapján történő elvégzését kívánta szolgálni.

Célok és alapelvek

A szerkesztőbizottság – tanulmányozva a megelőző évtizedekben megjelent várostörténeti monográfiákat,[19] s mérlegelve az elkészítésükkel kapcsolatos tapasztalatokat – olyan nagymonográfia elkészítését tervezte, mely:

1. Egyaránt megfelel a városi (társadalmi) igényeknek (a városfejlődés összefüggéseinek, az adottságokból, külső körülményekből fakadó sajátosságainak és tanulságainak bemutatása, a hagyományok ápolásának megalapozása stb.) és a modern várostörténeti kutatások tudományos követelményeinek.

2. Tematikailag teljességre törekedve mutatja be a város, mint regionális központ 1990-ig tartó történetét:

3. elemezve a régióval, a körzetéhez tartozó településekkel kialakult – munkamegosztáson alapuló – viszonyát, s az ebben érvényesülő kölcsönhatásokat;

4. összehasonlítva hasonló és más nagyságrendű magyar és külföldi városokkal;

5. kiemelve Pécs fejlődési sajátosságait, a magyar városok közötti, illetve az európai városfejlődésben elfoglalt helyét.

6. Szintézis, nagyobb korszakonként a város életének komplexitását, egységét, elemeinek összefüggését és egymásra hatását feltáró, szerkezetileg és stilárisan is egységes mű, amely egyben biztosítja a fejlődési trendek hosszú távú alakulásának bemutatását is.

7. Szakszerű, de olvasmányos megfogalmazású, gazdagon illusztrált, igényes kiállítású könyv.

A szerkesztőbizottság a fenti kritériumoknak megfelelő egységes szintézist csak minden korszakra és részkérdésre kiterjedő, jól szervezett, sok szakember által, egységes koncepció alapján végzett alapkutatások lezárásaként és végeredményeként tartotta megvalósíthatónak, úgy, hogy az egyes korszakokról készülő összefoglalást – az alapkutatások eredményeinek felhasználásával – egy-egy arra felkért kutató írja meg. Az ezzel kapcsolatos szerzői jogi és etikai problémák feloldásaként az alaptanulmányokat külön kiadványsorozatban adták ki (Tanulmányok Pécs történetéből), illetve szerzőik nevét társszerzőként tervezték feltüntetni a monográfia megfelelő köteteiben.

A terv nagy súlyt helyezett a kutatás szakmai feltételeinek megteremtésére, az e téren tapasztalt hiányok pótlására. Ennek érdekében tervezték a kezdeti szakaszban:

1.    a Pécs történetére vonatkozó feldolgozások és dokumentum-kiadványok teljes bibliográfiájának elkészítését és kiadását, illetve

2.    forráskataszterek – a különböző (köztük budapesti és bécsi) levéltárak Pécsre vonatkozó irategyüttesei regesztáinak, illetve múzeumok releváns tárgyi, kép-, fotó-, nyomtatvány- és iratanyaga jegyzékeinek – összeállítását és a kutatók rendelkezésére bocsátását.

A fenti elképzelések szellemében indult meg a munka. A szerkesztőbizottság felkereste azokat a szakembereket, akiket alkalmasnak tartott egyes résztémák forrásainak szisztematikus feltárására és azok alapszintű feldolgozására, s akik vállalkoztak a feladatra. A szerkesztőknek e körből kellett kialakítaniuk munkacsoportjaikat, melynek tevékenysége révén alapozhatták meg a monográfia egyes nagy részeinek megírását.

Eredmények

Az eredeti elképzelések szerint a monográfia valamennyi kötetének meg kellett volna jelennie 2005-ig, egy később megfogalmazott célkitűzés szerint – a Pécs Európa Kulturális Főváros (EKF 2010) program keretében – 2010-re.[20] Ezek a tervek nem valósultak meg, mind a mai napig egyetlen kötet sem látott napvilágot. A folyamatosan – jóllehet, időszakonként változó intenzitással – folyó kutató- és szervezőmunka azonban jelentős eredményeket hozott.

1.    A szerkesztőbizottság 1993–2011 között összesen 26 konferenciát szervezett, melyeken mintegy 420 előadás hangzott el a város történetének különböző kérdéseiről, illetve a várostörténeti kutatás elméleti, módszertani problémáiról.

Többségük tematikai tekintetben vegyes volt, az előadók tartalmi és kronológiai megkötések nélkül jelentkezhettek kutatási eredményeikkel. Tartalma és jellege alapján kiemelkedett a sorozatból 5 konferencia. Közülük 4 a város történetének meghatározott korszakaival foglalkozott, előre megtervezett program alapján, felkért, hivatásos szakemberek közreműködésével.

Pécs a törökkorban (1998. szeptember)

Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon (2000. október)

Sopianae. Az újabb régészeti kutatások eredményei (2002. november)

Pécs gazdasága és társadalma a 19–20. században (2005. szeptember)

A program keretében került sor egy nemzetközi konferenciára, melyen szintén felkért előadók, a témakör legrangosabb hazai és tekintélyes külföldi szakemberei segítségével tekintették át a várostörténeti kutatások aktuális elméleti, módszertani kérdéseit és gyakorlati feladatait. A konferencia jelentős szakmai segítséget nyújtott a pécsi kutatásokban részt vevő szakembereknek.

A város- és helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései (1999. szeptember)

2.    A szerkesztőbizottság és az Alapítvány rendszeresen gondoskodott az eredmények publikálásáról. Nem csak a kutatási program keretében születettekéről. Figyelemmel kísérte a Pécs történetének egyes korszakairól, területeiről más céllal – doktori disszertáció, szakdolgozat stb. – készülő munkákat, s az arra érdemesek kiadására is lehetőséget adott. Az Alapítvány kiadásában 1995 és 2009 között – jelen kötettel együtt – napvilágot látott a Tanulmányok Pécs történetéből c. kiadványsorozat 16 kötete (ebből három összevont, 2-3, 5-6 és 10–11–12.) – melyekben megjelent két monografikus feldolgozás adattárral (4. és 17. kötet), továbbá 213 különböző témájú és terjedelmű tanulmány, illetve forrásközlés – összesen mintegy 289 nyomdai ív (4625 nyomtatott oldal) terjedelemben. A megjelent tanulmányok – szerzőik eltérő képzettségéből és felkészültségéből fakadóan – változó színvonalúak, de valamennyi értékes adatokat, összefüggéseket tartalmaz. A szerkesztőbizottság – a szakmai színvonalat javító szerkesztőmunkát követően – minden olyan kéziratot közreadott, melyek legalább feltárt tényanyaguk révén segíthették a szintézis elkészítését.

Az Alapítvány a szerkesztőbizottság szervezésében 2006-ban új sorozatot indított Források Pécs történetéből címmel. Első két kötetében Fischer Béla egykori baranyai alispán és felsőházi tag, illetve a szerb megszállás időszaka szerb sajtófőnöke, Milan Glibonjski emlékiratait adta ki összesen mintegy 26 ív (417 nyomtatott oldal) terjedelemben.

A Művészetek Házával közös kiadásban jelent meg a Régió vagy provincia c. tanulmánykötet, melyben 15 tanulmány illetve emlékezés idézi fel Pécs kulturális életének fontos elemeit az 1960–1990 közötti időszakban (13 ív, 228 oldal).

Több tucat, a konferenciákon elhangzott előadás anyaga más periodikákban (Pécsi Szemle, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve stb.) jelent meg.

3.    Mind a konferenciák, mind a tanulmánykötetek iránt jelentős szakmai, civil és sajtóérdeklődést tapasztalhattak a szervezők.

4.    A projekt kezdetén – az alapítványi kuratórium döntése alapján – elmaradt a munkálatokat megalapozó bibliográfia és a forráskataszterek elkészíttetése. A további kutatások szempontjából ezért is van különösen nagy jelentősége annak, hogy 2008-ban megjelent a Pécsről 1960 és 2005 között – önálló kiadványként, könyvben vagy folyóiratban közölt tanulmányként – publikált valamennyi dokumentum teljes bibliográfiája.[21]

5.    Az egyes korszakok kutatásának állása nagy eltéréseket mutat.

a) A nagymonográfia egyes részeinek végleges elkészítése szempontjából kielégítő szintűnek tekinthető a készültségi állapot azokban a korszakokban, melyekről megbízás alapján tematikus konferenciát szervezhettünk, és kötetet adhattunk ki, illetve amelyekben biztosítani lehetett a szerződések alapján folytatott tervszerű alapkutatások megindítását. Ezáltal a monográfia egyes köteteinek megírása és kiadása – az anyagi feltételek megléte esetén – relatíve rövid időn belül megvalósítható.

• Az ún. régészeti korok (az államalapítás előtti időszak, Pécs esetében a püspökség 1009-ben történt megalapításáig) tekintetében kedvező a helyzet Sopianae történetét illetően, mert ebből az időszakból gazdag és feldolgozott, részben régi, részben a legújabb ásatások során felszínre került régészeti anyag áll rendelkezésre. Fülep Ferenc jóvoltából pedig – már korábban – monografikus feldolgozás is született.[22] Fontos kutatási eredmények keletkeztek más korszakokra vonatkozóan is a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya korábbi és mai munkatársainak köszönhetően. A 2002. novemberi konferencia és a továbbiak egyes előadásai újabb fontos adalékokkal szolgáltak a korszakról.

• A város középkori történetének (1009–1543) feldolgozására két Pécsről elszármazott szegedi kutató, egyetemi oktató, Koszta László és Petrovics István vállalkozott. Ehhez jelentős adalékul szolgál a 2000 októberében rendezett konferencia anyaga,[23] a sorozatban megjelent két disszertáció,[24] illetve számos újabb tanulmány.

• Az 1998. évi konferencia és anyaga alapján a törökkort (1543–1686) ítélhetjük a leginkább feldolgozottnak. A konferenciakötetet szerkesztő Szakály Ferenc erre alapozva vállalta, hogy rövid időn belül elkészíti Pécs török kori történetének monografikus feldolgozását. Fájdalmasan korai halála nemcsak ebben akadályozta meg, hanem a tanulmánykötet szerkesztésének befejezésében is.[25] Vezető budapesti turkológusokkal 2005 novemberében előzetes megállapodás született a korszak történetének teljes feldolgozásáról és megírásáról, aminek gyors megvalósítását a kedvezőtlen pénzügyi feltételek nem tették lehetővé.

• Jelentős előrelépést hozott a 18–20. század történetének feltárásában az alapkutatásokra 2005-ben és 2006-ban kötött szerződések alapján folyó feltáró munka, illetve az ezek néhány részeredményét bemutató 2005. évi gazdaság- és társadalomtörténeti konferencia és anyaga nagy részének közlése.[26] Hasonlóképpen Kaposi Zoltán gazdaságtörténeti monográfiája, melyet az Alapítvány támogatásával és közreműködésével adott ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.[27]

b)    Más korok tekintetében változatlanul nagy tematikus, illetve kronologikus űrök, hiányok vannak, melyeket alapkutatások révén kell pótolni. Ezekre építve készíthetők el a nagymonográfia végleges, egy-egy korszakot átfogó, szintézis jellegű kötetei.

c)    A 2008. év kedvező fejleménye volt, hogy az Alapítvány szerződést köthetett a monográfia első három részének szerzőivel és szerkesztőivel. Így remény volt arra, hogy 2010-ben az olvasók kezébe kerülhet a város, illetve területének történetét 1543-ig bemutató, összesen 40 ív terjedelmű két kötet, 2011-ben pedig a török kori Pécset részletesen bemutató harmadik könyv.[28] Ezek az eredmények azonban jelentős eltérést mutatnak az eredeti elképzelésektől. Nem csak az időbeli ütemezés tekintetében. A szerkesztőbizottság – a kedvezőtlen feltételek következtében nem megfelelő ütemben folyó alapkutatások és az idő szorítása miatt – arra kényszerült, hogy e három kötet kéziratát – kronológiai, illetve tematikus megosztás alapján – több szerzővel írassa meg. Az eredeti koncepció csak az egyes köteteken belül tárgyalt nagyobb részkorszakok vonatkozásában valósul meg. Az első kötetben más-más szerzők rekonstruálják a város és térsége életét, viszonyait az egyes régészeti korokban. A középkor esetében az Árpád-kori, illetve az ún. vegyes házi királyok korszakát tárgyaló nagy részeket egy-egy szerző foglalja össze szintézisében, a mohácsi vésztől a város török által történt elfoglalásáig terjedő időszak történetét pedig Szakály Ferenc 1999-ben megjelent tanulmánya alapján mutatja be a szerkesztő. A törökkori Pécs történetéről két szerző közös elemzése lát napvilágot, amit kiegészít egy harmadik történész leírása a város török alóli felszabadulásának történetéről.

d)    A török kori kötet hozadéka, hogy a pécsi–budapesti szerzőpáros (Varga Szabolcs és Sudár Balázs) munkáját segítő neves budapesti turkológus, Hegyi Klára által feltárt szultáni iratok pécsi vonatkozású elemei, illetve Sudár Balázs szerkesztésében Evlia cselebi Pécsről szóló leírása külön is megjelenhettek a Források Pécs történetéből c. sorozat 3. és 4. köteteként.

Az eredményeket jelentősnek tekinthetjük, hisz a megjelent kötetek és a konferenciákon elhangzott előadások mind mennyiségi, mind tematikus értelemben nagymértékben gazdagították ismereteinket Pécs múltjáról, s számos „fehér folt” eltüntetésével alapozták meg a monográfia egyes részeinek megírását. Mindezek ellenére messze elmaradnak a tervezettől, még hátra van a nagymonográfia 4–8. köteteinek megalapozása és elkészítése érdekében elvégzendő munkák zöme, számos kérdésben az alapkutatások elvégzése is.

Feltételek, nehézségek

A tervek megvalósításának elhúzódása, illetve a monográfia első köteteivel kapcsolatos kényszerű kompromisszumok egyrészt a program nem megfelelő finanszírozásával, másrészt – 1993–1999 között – az Alapítvány kuratóriuma és a szerkesztőbizottság közötti munkamegosztás kedvezőtlen alakulásával magyarázható.

A szerkesztőbizottság szakmai koncepciójának, illetve arra épülő kutatási tervének megvalósítása csak – a részkérdések sokaságának feltárását szolgáló – szerződésekkel megalapozott alapkutatások elvégeztetése révén lehetséges. Ennek finanszírozását a Pécs Története Alapítvány anyagi kondíciói hosszú ideig minimális szinten sem, teljességgel pedig máig nem tették lehetővé.

Az Önkormányzat nem egyszeri, a teljes program költségeit fedező támogatást nyújtott. A munkálatok folyamatos finanszírozását vállalta. Az alapítványi kuratórium feladata volt külső támogatók – főként vállalatok, vállalkozások, részben magánszemélyek – megnyerése az ügynek. Nem született azonban konkrét, az egyes munkafázisok rendjét követő pénzügyi támogatási terv, illetve erre épülő tételes kötelezettségvállalás sem. Így 1992–1998 között 3 alkalommal összesen 4,8 millió forintot juttatott a város vezetése az Alapítványnak.[29] Utóbbi ebből a forrásból biztosította a három kisebb vállalkozás közül kettő[30] költségeit, továbbá a kismonográfia munkálatainak előfinanszírozását. A rövid, népszerű összefoglalás részeinek többsége évekkel ezelőtt elkészült, a középkori fejezetek azonban nem, ezért a kötet kiadása mind a mai napig várat magára. Az önkormányzati támogatás ezt követően évekre megszűnt. A nagymonográfia elkészítését szolgáló kutatómunkára így nem jutott városi pénz. A projekt megkezdését és 10 éven keresztüli folytatását a szerkesztőbizottság három tagja által 1994-ben és 1998-ban benyújtott pályázatok révén elnyert, összesen 10 millió forintos OTKA támogatás tette lehetővé. Ez három tematikus konferencia és tanulmánykötet szervezésére, illetve több további kiadvány elkészítésére volt elegendő. Nem biztosította azonban a feltételeket a valamennyi korszakra kiterjedő, tervszerű kutatómunka szervezéséhez. De így is nélkülözhetetlen segítséget jelentett, mert e nélkül már az indulást követő harmadik évben le kellett volna mondani a monográfia elkészítését szolgáló program folytatásáról.

Ebben az időszakban az alapítványi kuratórium vezetője – város- és helytörténeti kutatásokkal nem foglalkozó – történész szakember volt. Ő az évek múltával vitatni kezdte a szerkesztőbizottság – eredetileg a kuratórium által is jóváhagyott – koncepcióját, s többet foglalkozott szakmai kérdésekkel, mint alapfeladatával, a finanszírozás feltételeinek biztosításával. A kuratórium és a szerkesztőbizottság összhangjának hiánya inkább hátráltatta, mint segítette a sikeres kutatást. Ennek következménye volt többek között az, hogy az eredeti elképzeléseket keresztezve a kuratórium – szakmai szempontból illogikusan – a monográfia megjelenését követő időszakra halasztotta a bibliográfia megjelentetését, a forráskataszterek elkészítése érdekében pedig egyetlen lépés sem történt.

A kuratórium vezetésében 2000-ben következett be kedvező változás. Az új elnök, a nagy műveltségű, nem történész szakember megfelelő szemlélettel és intenzitással segítette és segíti a feltételek megteremtését, s mindenben támogatja a szerkesztők munkáját. Nem rajta múlt, hogy a siker részleges maradt.

A szerkesztőbizottság 2002-ben már publikus formában is jelezte a gondokat: „A kutatás szervezését és helyzetét alapvetően befolyásolják a projekt kedvezőtlen pénzügyi feltételei. A program finanszírozását szervező Pécs Története Alapítvány anyagi kondíciói minimális szinten sem teremtik meg a feltételeket a kitűzött cél megvalósítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges szervezett kutatómunka folytatásához. Mindenekelőtt azért, mert a fő finanszírozó, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának pénzügyi támogatása messze elmarad a szükségletektől és a tervezettől. […]

 A szerkesztőbizottság vezetői e kötet előkészítése idején jelezték a fenti problémákat a kuratórium vezetőinek és a város polgármesterének, mellékelve a megoldást szolgáló, a változó feltételekhez igazodó terveket mind a munka szervezésére, időbeli átütemezésére, mind a finanszírozás kívánatos összegére és tempírozására. E sorok megjelenése idején várható az Önkormányzat – polgármester úr által ígért – döntése, mely meghatározza a program további sorsát; azt, hogy belátható időn belül kézbe vehetik-e az érdeklődők Pécs város történetének tudományos igénnyel megfogalmazott szintézisét. Ha a közgyűlés állásfoglalása elutasító lesz, a terv megvalósításáról le kell mondani, s az eddigi tízéves munka eredményeként – az összkép helyett – csak fontos mozaikkockák elkészültét és közzétételét könyvelhetjük el.”[31]

A szerkesztők eredeti helyzetelemzésükben kategorikusabban fogalmaztak:

„Az objektív feltételek teljes hiánya lényegében a program leállítását indokolná. Hosszú évek óta aránytalanul nagy ideg- és energiaölő munka folyik – nem jelentéktelen, de – a végcél megvalósítása szempontjából elégtelen szakmai részeredmények produkálása érdekében.

Immár az is egyre terhesebbé és tarthatatlanná válik, hogy a szervezők – az előzetes tervekkel szemben – kilencedik éve minden ellenszolgáltatás nélkül végeznek jelentős mennyiségű munkát. Az azonban végképp veszélyezteti, és lehetetlenné teszi a célirányos és az elvárt eredményt hozó munkát, hogy egy-egy kivételtől eltekintve

1.    nem tudunk tiszteletdíjjal járó megbízást adni a kutatóknak,

2.    s ennek megfelelő tartalmú, minőségű és mennyiségű kutatást, tanulmányokat elvárni szerzőinktől,

3.    így változatlanul az a jellemző, hogy egyes szerzők

• saját elhatározásukból, nem a szerkesztőbizottság elvárásainak megfelelő, nem annak tartalmi koncepciója alapján készített dolgozatokkal járulnak hozzá a kutatáshoz,

• nemcsak szerzői díjat nem kapnak, de még az ezzel kapcsolatos kiadásokat (gépelés, fotók, rajzok elkészíttetése stb.) is ők kénytelenek vállalni.[…]

Mindezek következtében, amennyiben Pécs Megyei Jogú Önkormányzata nem tudja biztosítani az évek során többször leírt és szóban egyeztetett minimális feltételeket, nincs értelme a munka további folytatásának.”[32]

2003-tól – a fentiek hatására – ismét megindult a projekt támogatása az önkormányzat részéről. A közgyűlés a 2003. és 2005. évi költségvetésben biztosított 5–5 millió forintot a programhoz,[33] ami lehetővé tette, hogy az alapítvány 14 szerződést kössön a 18–20. század története egyes kérdéseit feltáró alapkutatásokra. Többszöri sürgetés ellenére sem sikerült azonban elérni, hogy a szerkesztőbizottság által 2002 és 2008 között több alkalommal ismételten benyújtott – tematikusan tagolt és időben ütemezett – pénzügyi terv[34] alapján az önkormányzat legalább öt évre előre garantálja a kutatáshoz és a kéziratok elkészítéséhez szükséges összegek évenkénti folyósítását. Így a finanszírozás továbbra sem volt folyamatos és kiszámítható, ezért a szerkesztőbizottság változatlanul nem szervezhetett a tematika egészére kiterjedő, tervszerű kutatómunkát. Alaptalannak bizonyult az az elképzelés, s az ezzel kapcsolatos várakozás, hogy az EKF 2010 programjába történő felvétel révén oldható meg véglegesen a projekt pénzügyi feltételeinek biztosítása.[35] (Az Európa Kulturális Fővárosa program akkori irányítói nem tekintettek támogathatónak egy fontos kulturális értéket – a város történetének teljes körű feltárását és bemutatását.) Az a kezdeti terv is kudarcot vallott, hogy vállalkozások, nagy intézetek szponzorálják, magánszemélyek pedig kisebb összegekkel támogatják majd az Alapítványt. Az egyetlen üdítő kivétel az Elcoteq Magyarország Elektronikai Kft. Pécs egyszeri négymillió forintos támogatása volt, mely nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentett Surján Miklós Pécs bibliográfiájának kiadásához.

Az önkormányzati támogatás hosszabb távra (legalább 5 évre) történő garantálásának legfőbb akadálya az volt, hogy a polgármesterek, illetve az általuk irányított közgyűlések az erre irányuló tárgyalások során nem vállalkoztak az aktuális választási ciklus határán túlmutató garancia biztosítására. Indokuk – a romló pénzügyi helyzeten túl, mindenekelőtt – rendre az volt: nincs biztosíték rá, hogy egy megváltozó összetételű közgyűlés is teljesíteni fogja majd elődje ígérvényeit. Ezek a reflexiók mindennél jobban mutatnak rá arra a – város egésze és minden hosszú távú programja szempontjából – káros jelenségre, hogy az önkormányzat nem pártoktól és pártérdekektől független, a település érdekeit szolgáló intézményként, hanem a mindenkori hatalmi konstelláció által motivált szervként működik. Egy új összetételű közgyűlés a korábbi által hozott határozatot nem a város egész közösségét képviselő testület – rájuk nézve is kötelező – döntéseként, hanem a politikai ellenfél önös érdekeket szolgáló, ezért félresöpörhető rendelkezéseként kezelheti.

Ez a felismerés indította a szerkesztőbizottság társelnökét és a kuratórium vezetőjét 2007 áprilisában a polgármesternek címzett levél megírására, melyben többek között az alábbi javaslatot fogalmazták meg: „…az Önkormányzat kössön szerződést a Pécs Története Alapítvánnyal, melyben vállalja, hogy

•     a város pénzügyi egyensúlyának helyreállításáig biztosítja a kutatási program, illetve az – ennek pénzügyi, infrastrukturális feltételeit szervező – Alapítvány működésének feltételeit, ami a kutatómunka kisebb lépésekben történő folytatását, folyamatos végzését teszi lehetővé,

•     a megfelelő időpontban pedig – akkor egyeztetett konkrét ütemezési terv alapján – dönt a monográfia elkészítésének és kiadásának teljes finanszírozásáról.

Tekintettel arra, hogy a feladat teljesítése csak több választási ciklus alatt történhet meg – s ez a szempont a hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásnak mindig akadálya volt –, javasoljuk, hogy a döntésre

•     önálló közgyűlési rendelet formájában,

•     a testület valamennyi frakciójával történő előzetes egyeztetés alapján kerüljön sor.”[36]

A kuratórium elnökének ezt követő tárgyalásai eredményeként 2008 júniusában csillant fel ismét a remény, azáltal, hogy a város önkormányzatának közgyűlése – az alapítás után 16 évvel először – értékelte a munkálatok eredményeit, s azokat egyhangú elismerésben részesítette. A program folytatását fontos városi érdekké nyilvánította, és határozatot hozott az alapkutatások elvégzéséhez, illetve a monográfia kézirata elkészítéséhez szükséges pénzügyi keret biztosításáról.[37] A tárgyalások során az önkormányzat illetékesei arra láttak lehetőséget, hogy a 2013-ig megvalósítandó feladatok fedezetéül szolgáló mintegy 64 millió forintot két – nagyjából egyenlő – részletben a 2009. és 2010. évi költségvetés keretében biztosítják az Alapítvány számára. A kuratórium és a szerkesztőbizottság ilyen feltételek mellett vállalta, hogy 2013 végéig elkészül a monográfia mind a nyolc kötetének kézirata. Erre alapozva, s a meglévő tartalékokat teljesen kimerítve kötötte meg a kuratórium a fent jelzett szerződéseket a nagymonográfia első három kötetének megírására.

A 2008 őszén kirobbant válság nyomán a kuratórium és a szerkesztőbizottság vezetői erős kételyekkel, s csekély reménnyel várták a költségvetési rendeletet. Várakozásaik beigazolódtak: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése – a kért és remélt 30 millió helyett – 2009-ben 2,5 milliós támogatást nyújtott a program megvalósításához. Úgy tűnt, ha a helyzet nem változik, ez a döntés elkerülhetetlenné teszi a munka végleges leállítását. A megkötött szerződések alapján születő tanulmányok és kötetkéziratok elkészülte és közlése után a szerkesztőbizottság kénytelen lesz befejezni munkáját. Egy korábban elkészült, értékes kéziratot már csak a szerző munkahelyével közös finanszírozásban lehetett kiadni.[38]

A helyzet tehát azzal a veszéllyel fenyegette a programot, hogy a több mint másfél évtizedes erőfeszítés eredménye csupán annyi lesz: Pécs monográfiájának kudarcokkal teli, évszázados története újabb csonka fejezettel bővül. Ahelyett, hogy a múlt gazdag emlékeit szakszerű és reprezentatív módon megőrző, nagyszabású munka gazdagítaná a ma élő, s a jelenlegit követő generációkat, egyben öregbítené a város jó hírét országszerte.

A 20. év váratlan fordulatot eredményezett. A 2012-ben két fiatal, történelem szakot végzett vállalkozó által alapított Kronosz Kiadó felvállalta az Alapítvány köteteinek elektronikus és nyomtatott formában történő kiadását, illetve internetes könyvterjesztő alvállalkozása révén annak országos terjesztését. Ezzel a kiadás anyagi feltételei jelentősen javultak, minek köszönhetően két újabb könyv láthatott napvilágot. Egyrészt fontos közleménnyel gazdagodott a Források Pécs történetéből c. sorozat,[39] másrészt megkezdődhetett a Tanulmányok Pécs történetéből újabb kötetének kiadásra történő előkészítése. Egy már elfogyott, s az olvasók által változatlanul keresett kötet bővített kiadásával[40] elindulhatott a sorozat korábbi darabjainak ismételt, részben elektronikus megjelentetése.

Tanulságok

A történet azonban nem csak pécsiek számára tanulságos. Az annak során felhalmozódott tapasztalatok – különösen hasonló programok esetében – bárhol hasznosíthatók.

1.    Hasonló volumenű vállalkozás esetén a tartalmi és munkaszervezési tervekkel együtt az egész program időtartamára érvényes, évenkénti ütemezéssel tagolt pénzügyi tervet kell készíteni, s azt a megrendelővel – általában a település önkormányzatával – el kell fogadtatni. A megrendelő önkormányzatnak közgyűlési határozatban (rendeletben) kell kötelezettséget vállalnia annak ütemezett teljesítésére – a projekt egész időszakára.

2.    Az alapítványi forma alkalmazása szerencsés a pénzügyi lehetőségek bővítése érdekében (az adó-jóváírási lehetőségek, az SZJA 1%-ának felajánlása révén intézmények, illetve magánszemélyek támogatása). Megfelelő személyi feltételek kialakításával és a feladatkörök pontos körülhatárolásával biztosítani kell, hogy az alapítvány vezetése (a) tartalmi, módszertani kérdésekben adjon szabad kezet a kutatást szervező szakembereknek, (b) hatékonyan munkálkodjék a pénzügyi, technikai feltételek megteremtésén, (c) következetesen ellenőrizze a munka tervszerű elvégzését, eredményességét.

3.    Ösztönzően hat a kutatókra és erősíti a program társadalmi támogatottságát a kutatási eredmények rendszeres bemutatása nyilvános konferenciákon, illetve közreadásuk tanulmánykötetekben.

Végül, nem tekinthetünk el egy ezeknél általánosabb érvényű tanulság megemlítésétől. Bármely önkormányzati testület csak akkor biztosíthatja az általa irányított település hosszú távú fejlődését, segítheti a ciklusokon átívelő – gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális stb. – programok megvalósítását, ha politikai okok miatt nem veti el elődje döntéseit. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy maga is biztonsággal tervezhessen, határozhasson meg távlati célokat, s indíthasson el azokat szolgáló programokat.

Mellékletek

1. A Tanulmányok Pécs történetéből című sorozat köteteinek legfontosabb adatai (Sorozatszerkesztők: 1–9. kötetek – Vonyó József, 10–20. kötetek – Font Márta és Vonyó József)

Sorsz.

Cím

Megj.

éve

Szerkesztő(k)

Oldal-szám

Tan. száma

1.

Pécs népessége 1543–1990.

1995

Vonyó József

174

5

2–3.

Az Előadások Pécs történetéből ’94 és ’95 c. konferenciák válogatott előadásai

1996

Vonyó József

352

29

4.

Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214–1353)

1998

Font Márta

324

1

5–6.

Az Előadások Pécs történetéből ’96 és ’97 c. konferenciák válogatott előadásai

1999

Font Márta és Vonyó József

343

21

7.

Pécs a törökkorban*

1999

Szakály Ferenc (közreműködött: Vonyó József)

325

9

8.

Tanulmányok Petrovich Ede tiszteletére

2001

Font Márta

141

16

9.

Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon

2001

Font Márta

208

9

10-11-12.

Az Előadások Pécs történetéből ’98, ’99 és 2000 című konferenciák válogatott előadásai

2002

Varga Lajos és Vonyó József

306

21

13.

A Koller József emlékkonferencia (2002. október 24–25.) válogatott előadásai

2003

Font Márta és Vargha Dezső

309

16

14.

Várostörténet, helytörténet – Elmélet és módszertan

2003

Vonyó József

183

16

15.

A Madas József Emlékkonferencia (2002. április 16–17.) válogatott előadásai

2003

Font Márta és Vargha Dezső

183

14

16.

Egy pécsi polgárasszony emlékei a városról. Gosztonyi Gyuláné, született Pilch Erzsébet visszaemlékezései a 19. és 20. század fordulójáról**

2003

Révész Mária

93

1

17.

Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354–1526)

2005

Fedeles Tamás

481

1

18.

A 2001–2004 között megrendezett Előadások Pécs történetéből című konferenciák válogatott előadásai

2006

Pilkhoffer Mónika és Vonyó József

362

15

19.

A Pécs gazdasága és társadalma a 18–20. században és a Pécs évszázadai című, 2005. évi konferenciák válogatott előadásai

2007

Kaposi Zoltán és Pilkhoffer Mónika

407

23

20.

Válogatás a 2006. és 2007. évi konferencia előadásaiból

2009

Kaposi Zoltán és Vonyó József

440

16

Összesen

4.631

213

* Már nem kapható.

** Nem terjeszthető, a jogtulajdonosok visszavonták a kötet kiadásához és terjesztéséhez adott hozzájárulásukat.

2. A Források Pécs történetéből című sorozat kötetei (Sorozatszerkesztők: Font Márta és Vonyó József)

Sorsz.

Cím

Megj.

Éve

Szerkesztő(k)

Oldal-szám

1.

Fischer Béla visszaemlékezései

2006

Visy Zoltán (közreműködött: Nagy Imre Gábor, Vonyó József

276

2.

Pécs szerb megszállása egy szerb újságíró szemével. Milan  Glibonjski visszaemlékezései

2006

Ford., bev. jegyzetek: Hornyák Árpád

141

3.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez

2010

Hegyi Klára

294

4.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás*

2012

Sudár Balázs

178

* Társkiadó: Kronosz Kiadó

3. Az Alapítvány további kiadványai

Cím

Megj.

Éve

Szerkesztő(k)

Oldal-szám

Pécs egykor és ma. (Fotóalbum)

1994

Fotó: Csonka Károly, Bevezető: B. Horváth Csilla

117

Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009–1962)

1996

Főszerkesztő: Márfi Attila. Szerkesztők: Nagy Imre Gábor és Kövecs Ferenc

378

Régió vagy provincia? Pécs kulturális élete a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években.

2006

Pilkhoffer Mónika

228

Surján Miklós: Pécs bibliográfiája 1960–2005.

2008

Főmunkatárs: Kerekes Imre

606

Varga Szabolcs: Írem kertje. Pécs története a hódoltság korában 1526–1686 (török nyelvű rezümével) *

2009

Varga Szabolcs

220

 Pécs a hódoltság korában. Tanulmányok**

2012

Szakály Ferenc – Vonyó József

382

* Társkiadó: Pécsi Hittudományi Főiskola

** Társkiadó: Kronosz Kiadó

4. A tanulmányok tematikus megoszlása

Ssz.

Témakör

Tanulmányok száma

1.

Pécs általános helyzete, regionális szerepe

11

2.

Városszerkezet, városépítészet, infrastruktúra

21

3.

Gazdaság

24

A

A gazdaság szerkezete

3

B

Ipar, kereskedelem

9

C

Pénzügy

3

D

Mezőgazdaság

9

4.

Társadalom

26

A

Demográfia

5

B

Egyes társadalmi (szociális, foglakozási, nemzetiségi, vallási) csoportok helyzete

8

C

Családtörténet

3

D

Életmódtörténet

4

E

Társadalmi egyesületek

6

5.

Egészségügy, szociálpolitika

7

6.

Közigazgatás, politika, eseménytörténet

24

 

A

Igazgatás, igazgatási szervek

6

B

Politikai irányzatok, politikai küzdelmek, választások

7

C

Kiemelkedős politikusok, tisztségviselők

8

D

Hadtörténet

3

7.

Kultúra, sport

49

A

Közoktatás

6

B

Felsőoktatás

7

C

Művészetek

11

D

Közművelődés, művelődéstörténet, sajtó

7

E

Tudomány, kiemelkedő kutatók

17

F

Sport

1

8.

Egyházak, vallásügy, egyházi személyiségek

26

9.

Módszertan, historiográfia

25

Összesen

213

5. A tanulmányok megoszlása korszakok szerint

Ssz.

Korszak

Tanulmányok száma

1.

Római kor

4

2.

Középkor (az államalapítástól – 1543-ig)

26

3.

Törökkor (1543–1686)

15

4.

A város felszabadulásától a forradalom és szabadságharc végéig (1686–1849)

28

5.

Az önkényuralom és a dualizmus kora (1849–1918)

46

6.

A két világháború között (1918–1944)

25

7.

A második világháború után (1944–1990)

21

8.

Több korszakot érintő dolgozatok

48

Összesen:

213

6. A publikációk száma szerzőnként

A publikációk száma

1

2

3

4

5

7

8

10

Össz.

Szerzők száma

96

13

8

8

2

1

1

1

130

Közlemények száma

96

26

24

32

10

7

8

10

213

7. A szerzők foglalkozás és munkahely szerinti megoszlása

Foglalkozás

Összes

Külföld

Budapest

Más város

Pécs

Tudományos kutató

22

3

14

5

Egyetemi, főiskolai oktató

33

2

5

7

19

Levéltáros

16

5

11

Könyvtáros

6

1

5

Muzeológus, régész

9

1

8

Műemlékvédelmi szakember

3

2

1

Általános és középiskolai tanár

5

5

PhD hallgató

9

9

Egyetemi hallgató

10

10

Egyéb foglalkozású helytörténész

17

2

2

13

Összesen

130

5

23

16

86

8. A publikált tanulmányok szerzői

  

Név

Közlemé-

nyek száma

1.

Agócs Angéla

1

2.

Aradi Gábor

1

3.

Balázs Mihály

1

4.

Bácskai Vera

1

5.

Bezerédy Győző

1

6.

Boda Miklós

2

7.

Boros László

3

8.

Borsy Judit

1

9.

Bödő László

1

10.

Csibi Norbert

1

11.

Čičaj, Viliam

1

12.

Dávid Géza

1

13.

Deák Ernő

1

14.

Deák Máté

1

15.

Engel Pál

1

16.

Ernyes Mihály

1

17.

Farkas Szilveszter

1

18.

Fedeles Tamás

4

19.

Fehér Zsófia

1

20.

Feiszt György

1

21.

Fleisz János

1

22.

Fodor Pál

1

23.

Font Márta

1

24.

G. Etényi Nóra

1

25.

G. Sándor Mária

1

26.

Gál Éva (Retzler Pálné)

4

27.

Gál Zoltán

2

28.

Germuska Pál

1

29.

Gerő Győző

1

30.

Gömöry János

1

31.

Gyáni Gábor

1

32.

Hajdú Zoltán

1

33.

Halász Imre

1

34.

Hársfai István

1

35.

Hegyi Klára

1

36.

Hock Melinda

1

37.

Hoóz István

1

38.

Horváth István

1

39.

Horváth J. Gyula

1

40.

Horváth Szilvia

1

41.

Huszár Zoltán

1

42.

Ivasivka Mátyás

1

43.

Jankovits László

1

44.

Jobst Kázmér

1

45.

K. Németh András

1

46.

Kajtár István

2

47.

Kalász Gyula

2

48.

Kaposi Zoltán

3

49.

Katus László

1

50.

Káli Csaba

1

51.

Kárpáti Gábor

1

52.

Kikindai András

1

53.

Kiss Gergely

3

54.

Koszta László

1

55.

Kőfalvi Tamás

3

56.

Krisztián Béla

2

57.

Kubinyi András

1

58.

Laczkóné Tuka Ágnes

1

59.

Lantosné Imre Mária

1

60.

Lengvári István

3

61.

Lengyel Tünde

1

62.

Lukácsné Szentmártoni Szilvia

1

63.

Magay Miklós

1

64.

Mayer Mihály

1

65.

Mánfai György

1

66.

Márfi Attila

10

67.

Márkus Annamária

1

68.

Mendöl Zsuzsanna

2

69.

Mészáros Balázs

4

70.

Molnár Antal

1

71.

Móró Mária Anna

3

72.

Nagy Gábor

1

73.

Nagy Imre Gábor

8

74.

Németh Zsolt

1

75.

Ódor Imre

1

76.

Ö. Kovács József

1

77.

Őriné Fodor Márta

1

78.

Paksy Zoltán

3

79.

Pandur Anett

1

80.

Pattantyús–Á. Miklós

1

81.

Pál Judit

1

82.

Páva Zsolt

1

83.

Pesti János

2

84.

Petrovics István

4

85.

Pilkhoffer Mónika

4

86.

Pohánka Éva

4

87.

Polgár András

1

88.

Radnóti Ilona

1

89.

Rajczi Péter

5

90.

Raýman János

1

91.

Ritoókné Szalay Ágnes

1

92.

Rozs András

2

93.

Sarlós István

1

94.

Schuch, Gereon

1

95.

Schweitzer Gábor

2

96.

Sey Gábor

1

97.

Siptár László

1

98.

Sonkoly Károly

1

99.

Sudár Balázs

2

100.

Süle Tamás

1

101.

Sz. Varga Lajos

1

102.

Szakály Ferenc

1

103.

Szász István

1

104.

Szávai Ferenc

1

105.

Szeberényi Gábor

1

106.

Szelestei N. László

1

107.

Szemán Attila

1

108.

Szirtes Gábor

1

109.

Szita László

2

110.

Sztrókay Edit

1

111.

T. Mérey Klára

2

112.

T. Papp Zsófia

1

113.

Takács József

1

114.

Tegzes Ferenc

4

115.

Tengely Adrienn

1

116.

Tilkovszky Loránt

1

117.

Timár György

5

118.

Tóth Endre

1

119.

Tóth Henriett

1

120.

Ujvári Jenő

1

121.

Várady Zoltán

1

122.

Vértesi Lázár

1

123.

Visy Zoltán

7

124.

Visy Zsolt

1

125.

Vitári Zsolt

1

126.

Vonyó József

4

127.

Vörös Andrea

3

128.

Vörös István Károly

1

129.

Vuics Tibor

2

130.

Zámbó Terézia

1

9. A tanulmánykötetek tartalomjegyzéke

Tanulmányok Pécs történetéből 1. Pécs népessége 1543–1990. Szerk.: Vonyó József. Pécs, 1995.

Szita László: Adatok a török megszállás alatti Pécs népességéről

Mór Mária Anna: Pécs népessége a török alóli felszabadulástól 1848-ig

Katus László: Pécs népessége 1848 és 1920 között

Hoóz István: Pécs népességének alakulása a két világháború közötti időszakban

Németh Zsolt: Pécs népességének főbb demográfiai és társadalmi jellemzői a második világháború befejezésétől 1990-ig

Summary

Zusammenfassung

 

 

Tanulmányok Pécs történetéből 2–3. Szerk.: Vonyó József. Pécs, 1996.

PÉCS REGIONÁLIS KÖZPONT

T. Mérey Klára: Pécs helyzete a Dél-Dunántúl közlekedési hálózatában a 19. század elején

Kajtár István: A modern magyar állam infrastruktúrájának kiépülése a 19. században (A dél-dunántúli régió és Pécs példáján)

Rajczi Péter: Pécs a tankerületi királyi főigazgatóságok történetében (1776–1935)

Hajdú Zoltán: Pécs az országos település- és településhálózat-fejlesztési politikában (1949–1989)

GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Siptár László: A Pécsi Takarékpénztár rövid története (1845–1949)

Lukácsné Szentmártoni Szilvia: A Tettye-patak menti ipartevékenység utolsó évtizedei

Nagy Imre Gábor: Fejezetek a pécsi szőlő- és borkultúra történetéből (1890–1914)

Tegzes Ferenc: A „Mecseki Gyógyitóka” (Egy pécsi termék karrierjének első szakasza 1933–1938)

Vuics Tibor – Mánfai György: A város peremterületeinek infra-strukturális és szociális problémái

KULTÚRA

Süle Tamás: Az Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek pécsi eseményei

Márfi Attila: A Kert utcai játékszín története

Ujvári Jenő: A „hely szelleme” mint múzeumalapító tényező

Krisztián Béla: A Pécsi Magyar Királyi Szénbányász Iskola

Kalász Gyula: Az állami reáloktatás néhány kiemelkedő személyisége

Lengvári István: Szőnyi Ottó régészeti és művészettörténeti munkássága

Rajczi Péter: Pécs közoktatásügye a két világháború között

POLITIKA

Őriné Fodor Márta: Az 1848/49-es Baranya megyei honvédegylet 1867-től 1890-ig

Szirtes Gábor: A szalámipolitika utolsó szelete Pécsett és Baranyában

FORRÁS

Huszár Zoltán: Élelemtárak a Dunagőzhajózási Társaság Pécs vidéki bányatelepein

ADATTÁR

Retzler Pálné Gál Éva: Adatok a pécsi székesegyházi kincstár ötvöstárgyainak történetéhez

Márfi Attila: A pécsi színjátszás korai szakaszának kiemelkedő egyéniségei (1730–1846)

Visy Zoltán: Pécs vonzása Visy Zoltán építész őstáblája tükrében

Vörös Andrea: Adalékok az Engel Adolf és Fia cég történetéhez

Sey Gábor: Adatok a Hamerli-család történetéhez

Ernyes Mihály: Adatok Pécs életéről a szerb impérium alatt a rendőr-főkapitányi napiparancsok tükrében

Laczkóné Tuka Ágnes: Adatok dr. Kertész Endre politikai pályaképéhez

Bödő László: Pécsi olimpikonok rövid életrajza

MÓDSZER

Kajtár István: A pécsi városi önkormányzat kultúrtörténete a 19–20. században

Vonyó József: Pécs története. Egy várostörténeti monográfia elkészítésének alapelvei és munkaprogramja

 

Tanulmányok Pécs történetéből 5–6. Szerk.: Font Márta és Vonyó József. Pécs, 1996.

A VÁROSSZERKEZET FEJLŐDÉSE, VÁROSÉPÍTÉSZET

Szász István: Pécs városfejlődésének elemei, településmorfológiai sajátosságai és funkcionális változásai

Vuics Tibor: A Megyeri Kertváros kialakulása és funkcionális szerepkörének változása

Gerő Győző: Pécs városa a törökkorban

GAZDASÁG

Szemán Attila: Az Árpád-kori vasasi vasbányászat és vaskohászat

Retzler Pálné Gál Éva: Pécsi ötvöstörténeti kutatások I.

Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacainak és Pécs bankrendszerének átalakulása a századfordulón

Vörös Andrea: Borhamisítási botrány Pécsett a 19. század végén

Tegzes Ferenc: Pécs közélelmezése az I. világháború idején

VÁROSIGAZGATÁS, VÁROSI TÁRSADALOM, POLITIKA

Lengvári István: Egy Sopianae-ból induló politikai pálya. (Megjegyzések Maximinus életpályájához)

Nagy Imre Gábor: Pécs thj. város árvaszékének története (1872–1950)

Nagy Imre Gábor: A köztisztviselők mentalitásának változása Pécsett a dualizmus korában

Rażman János: Adatok a pécsi és baranyai hadastyán egyletek történetéhez

Pandur Anett: Az 1872–73-as kolerajárvány Pécsett

Paksi Zoltán: Az 1922-es, 1926-os és az 1931-es parlamenti képviselőválasztások Pécsett

Rozs András: „Zsidókérdés”, németellenesség, nemzetiségek. Ideológiai vonatkozások a Turul Szövetség pécsi bajtársi egyesületeinek tevékenységében az 1930-as években

Sz. Varga Lajos: Az 1945–1946-os Pécs vidéki bányászsztrájkok története

OKTATÁS, KULTÚRA

Márfi Attila: A pécsi színikultúra helyzete az abszolutizmus éveiben

Rajczi Péter: Pécs a Tankerületi Királyi Főigazgatóságok történetében II.

ADATTÁR, FORRÁSOK

Visy Zoltán: A „pécsi önkéntes egészségügyi osztag” az első világháborúban

Visy Zoltán: Négy pécsi polgár az SHS királyság fogságában

 

Pécs a törökkorban. Tanulmányok Pécs történetéből 7. Szerk.: Szakály Ferenc. (A szerkesztésben közreműködött: Vonyó József) Pécs, 1999.

Szakály Ferenc: A dél-dunántúli hadszíntér 1526–1543

Dávid Géza: Mohács–Pécs 16. századi bégjei

Hegyi Klára: Pécs török katonasága

Fodor Pál: Egy pécsi származású török történetíró

Timár György: A pécsi címzetes (választott) püspökök birtokmegőrző törekvései a hódoltság idején

Molnár Antal: Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612–1686)

Balázs Mihály: A szekér és az ökör. Adalék a baranyai antitrinitarizmus történetéhez

G. Etényi Nóra: Pécs 1664. évi ostromának nemzetközi visszhangja

Szita László: Pécs és régiójának felszabadulása a török megszállás alól

 

Tanulmányok Petrovich Ede tiszteletére. Tanulmányok Pécs történetéből 8. Szerk.: Font Márta és Vargha Dezső. Pécs, 2001.

MEGEMLÉKEZÉSEK

Timár György: Emlékeim Pécs vallási életének tudós kutatójáról. Petrovich Ede, a hittanár, a tanár, a tudós

Boros László: Petrovich Ede emlékezete

Pesti János: Petrovich Ede helytörténeti munkásságának névtudományi értékeiről

Ivasivka Mátyás: Petrovich Ede, a tanár, a cserkészvezető

Boda Miklós: Petrovich Ede egyetemtörténeti kutatásai

Horváth J. Gyula: Petrovich Ede és a pécsi egyetemi beszédek

Kárpáti Gábor: Petrovich Ede kapcsolata a régészettel

TANULMÁNYOK

Engel Pál: Baranya megye az országos politikában (1316–1437)

Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi munkaszervezése az Árpád-korban

Kiss Gergely: Jogbiztosítás a pécsváradi bencés monostorban a 1213. században. Adalékok a magyarországi exemptio történetéhez

Ritoókné Szalay Ágnes: III. János pécsi püspök, azaz Janus Pannonius családjáról

Fedeles Tamás: A Congregatio Missionis magyarországi története (1686–1926)

Rajczi Péter: A „hazaáruló” Scitovszky

Boros László: Petrovich Ede tudományos munkásságának bibliográfiája

 

Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Tanulmányok Pécs történetéből 9. Szerk.: Font Márta. Pécs, 2001.

Font Márta: A világi uralom megszervezése közép- és kelet–európa új államaiban az első ezredfordulón

Tóth Endre: Sopianae: a római város mint Pécs elődje

Kubinyi András: Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a késő-középkorban

Kiss Gergely: A pécsi püspökség megszervezése és területi kiterjedése

Timár György: A szenttisztelet Pécsett a középkorban (patrocinium, titulus ecclesiae)

Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a hiteleshelyi oklevelek tükrében (1354–1437)

Kőfalvi Tamás: A pécsváradi hiteleshely működésének pécsi vonatkozásai

Petrovics István: A középkori Pécs polgárai

G. Sándor Mária: A középkori Pécs topográfiája

 

Tanulmányok Pécs történetéből 10–11–12. Szerk.: Varga Lajos és Vonyó József. Pécs, 2001.

GAZDASÁG

T. Mérey Klára: Pécs gazdasági vonzáskörzete a 19. század elején

T. Papp Zsófia: Pécsváradi iparosok és pécsi kapcsolataik Széchényi Ferenc Descriptio-jában

VÁROSÉPÍTÉSZET

Pilkhoffer Mónika: A Schlauch-villatelep és lakói a századfordulón

Pilkhoffer Mónika: Az elmegyógyintézet építéstörténete

Kalász Gyula: Adatok Pilch Andor pécsi építész munkásságához

Visy Zoltán: Visy Zoltán pécsi építész (1903–1938). Művek a múló időben

Takács József: „Van már toronyóránk!” Gróf Thorotzkay és a pécsi toronyórák (1907–1913)

TÁRSADALOM ÉS POLITIKA

Radnóti Ilona: A Pécsi Izraelita Jótékonysági Nőegylet a dualizmus korában

Sztrókay Edit: Jeles evangélikusok a pécsi közéletben 1868–1908

Vértesi Lázár: Ügyvédek Pécs társadalmában a 19-20. század fordulóján

Visy Zoltán: A 20. század eleji pécsi Nemzeti Casino Fischer Béla emlékirataiban

Paksy Zoltán: Az 1935. és az 1939. évi parlamenti választások Pécsett

SZEMÉLYISÉGEK

Szeberényi Gábor: „Kalán, Isten kegyelméből palliumos pécsi püspök, egész Dalmácia és Horvátország kormányzója” (Újabb szempont a horvát-magyar perszonálunió 12. századi történetének kérdéséhez)

Rajczi Péter: Adalék Scitovszky János pécsi püspök munkásságához

Jobst Kázmér: Nendtvich Károly (1811–1892) a Műegyetem első vegyész professzora

Visy Zoltán: Dr. h. c.  Fischer Béla és a hatalomváltások

KULTÚRA

Márfi Attila: Egyházi színjátszás Pécsett a 18. században

Márfi Attila: A Pécsi Nemzeti Színház fejlődési folyamatai a dualizmus idején 1895–1918

Márfi Attila: Színházi élet Pécsett az antant-szerb megszállás alatt

Márfi Attila: Egy új korszak határán. A Pécsi Nemzeti Színház államosítása

Gereon Schuch: A pécsi bölcsészettudományi kar megszüntetése 1940-ben és az intézeti könyvtár sorsa. Függőben levő kutatási kérdések

 

A Koller József emlékkonferencia (2002. október 24–25.) válogatott előadásai. Tanulmányok Pécs történetéből 13. Szerk.: Font Márta és Vargha Dezső. Pécs, 2003.

IN MEMORIAM JOSEPHUS KOLLER

Timár György: Koller József (1745–1832)

Boros László: Adalékok Nagymányai Koller József pályaképéhez

Móró Mária Anna: Koller József hagyatéka

Szelestei N. László: Koller József és a historia litteraria

Boda Miklós: Koller József Itáliája

A KÖZÉPKORI PÉCSI PÜSPÖKSÉG

Kiss Gergely: A pécsváradi apátság egyházjogi kiváltságai

Fedeles Tamás: Adalékok a pécsi székesegyházi alsópapság történetéhez (1354–1400)

K. Németh András: Középkori patrocíniumok a pécsi püspökség tolnai és regölyi főesperességében

Jankovits László: Az „ingenium” fogalma Janus Pannoniusnál

Kőfalvi Tamás: Bartók István pécsváradi apát birtokrekonstrukciós kísérlete (1657–1658)

A 18. SZÁZADI PÉCSI EGYHÁZMEGYE ÉLETÉBŐL

Borsy Judit: A pécsi egyházmegye birtoka 1703 és 1736 között

T. Papp Zsófia: Agyich István kanonok élete és versei (könyvtári adatok alapján)

Márfi Attila: Fejezetek a jezsuita iskolai színjátszás történetéből Pécsett a 17. század végén és a 18. század elején

Lantosné Imre Mária: Szakrális tájformálás (Mecsek)Nádasdon a 18–19. században

Neves pécsi személyiségek

Nagy Gábor: Scitovszky János szerepe az Egyházmegye, Pécs városa valamint az ország életében

Mendöl Zsuzsanna: Dr. Gosztonyi Gyula (1904–1962) építészmérnök munkássága

 

Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Tanulmányok Pécs történetéből 14. Szerk.: Vonyó József. Pécs, 2003.

ELMÉLETI KÉRDÉSEK

Bácskai Vera: A várostörténet újabb dilemmái

Gyáni Gábor: Városbiográfia és mikrotörténet

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Ö. Kovács József: Német városi társadalmak az újkorban. Az összehasonlító vizsgálatok lehetőségei

Deák Ernő: Várostörténeti kutatások Ausztriában

Viliam Čičaj: A szlovákiai várostörténeti kutatások állapota és problémái

Tünde Lengyelová: A koraújkori mezővárosok kutatásának problémái Szlovákiában

Pál Judit: Várostörténeti kutatások Erdélyben a második világháború után

Fleisz János: A várostörténeti kutatások mai problémái Romániában

A VÁROS- ÉS FALUMONOGRÁFIÁK KUTATÁSSZERVEZÉSI PROBLÉMÁI

Vonyó József: Szempontok a város- illetve községtörténeti monográfiák elkészítését szolgáló alapkutatás megszervezéséhez

Feiszt György: Szakmai, lokálpatrióta és politikai érdekek ütközése a várostörténeti monográfiák készítése során

Halász Imre: Zalakaros város monográfiája

MÓDSZERTANI PROBLÉMÁK

Petrovics István: Módszertani problémák a középkori Temesvár történetének kutatása kapcsán

Germuska Pál: A magyarországi szocialista városok 1945-1990 közötti történetével kapcsolatos kutatási problémák

Várady Zoltán: A nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek felhasználásának lehetőségei a helytörténeti kutatásban

Káli Csaba: Zalalövő 20. századi történetének másodlagos levéltári forrásai

Aradi Gábor: A községi monográfia néhány speciális forrása a két világháború között

 

A Madas József emlékkonferencia (2002. április 16–17.) válogatott előadásai. Tanulmányok Pécs történetéből 15. Szerk.: Font Márta és Vargha Dezső. Pécs, 2003.

MADAS JÓZSEF MUNKÁSSÁGA

Móró Mária Anna: Madas József helytörténeti munkásságáról

Pesti János: Madas József helytörténeti munkásságáról a névtudomány szemszögéből

Bezerédy Győző: Mozaikokból összerakott várostörténet

Hársfai István: Madas József a Naplóban

MADAS JÓZSEF NYOMDOKAIN

Timár György: Pécs területén lévő plébániák és lelkészségek, valamint a hozzájuk tartozó templomok és kápolnák a török hódoltság óta

Mendöl Zsuzsanna: Madas József emlékére: adatok a pécsi asztalosság történetéhez

Ódor Imre: Nemesi lakóhelyek a 18. századi Pécsen

Gál Éva: Egy 19. századi pécsi inventár tanulságai

Márfi Attila: A pécsi színészet játszóhelyei a 18. század végétől a 20. század derekáig

Lengvári István: A pécsi ciszterci főgimnázium és az állami főreáliskola tanulói

Pilkhoffer Mónika: A Krajczáros és a Frigyes laktanyák építéstörténete

Sonkoly Károly: Ami a „Madas”-ból kimaradt: két klasszicista nyaraló a Mecsekoldalban

Zambó Terézia: A múlt idézete Madas József nyomában

Gömöry János: Ami maradt és ami változott, avagy Pécs városszerkezetének alakulása az utóbbi ötven évben

 

Tanulmányok Pécs történetéből 18. Szerk.: Pilkhoffer Mónika, Vonyó József. Pécs, 2006.

Kikindai András: Újabb adatok a pécsi Szent Bertalan templom építéstörténetéhez

Petrovics István: A középkori Pécs utcái

Pohánka Éva: Egy kalandos sorsú kódex nyomában. Magyi János formuláskönyve a Pécsi Püspöki Könyvtárban              

Horváth István: A Pécsi Papnevelő Intézet uradalmának szervezete és működése (1828–1848)

Pilkhoffer Mónika: A mérnöki hivatal Lukrits Ignác városi mérnök működése idején (1840–1884)

Márkus Annamária: A pécsi németség asszimilációja és a sajtó (1860–1890)         

Visy Zoltán: Visy László ifjúsága és pályája

Nagy Imre Gábor: Báró Fejérváry Imre Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja (1897-1905)

Polgár András: A börtönügyi utógondozás pécsi egyesületei (1887–1944)

Tengely Adrienn: A Katolikus Autonómia megszervezésének kísérlete Pécsett a szerb megszállás alatt

Gál Zoltán: „Aranykor után?” A pécsi bankrendszer története a két világháború közötti korszakban

Tilkovszky Loránt: A magyarországi németek mezőgazdasági szövetkezeti ügye két világháború közötti történetéhez

Szávai Ferenc: A Baranyai Kisgazdák Hitel- és Gazdasági Szövetkezete és a Pécsi Tejcsarnok Rt. történetéhez

Magay Miklós: Uránváros kialakulásának és fejlődésének története

Vonyó József – Vitári Zsolt: Politikai ideológia, hatalmi politika és városimázs 1949–1990 (Egy vizsgálati szempont a második világháború utáni várostörténet kutatásban – Pécs és Szeged példáján)

 

Tanulmányok Pécs történetéből 19. Szerk.: Kaposi Zoltán, Pilkhoffer Mónika. Pécs, 2007.

I. RÉGÉSZET, ÉPÍTÉSZET. ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET

Tóth Henriett: Megjegyzések a pécsi ókeresztény mauzóleum szarkofágjának évszak-ábrázolásaihoz

Pattantyús-Á Miklós: Ókeresztény sírkamrák kimutatásának kísérlete földradar módszerrel Pécsett

Visy Zsolt: Újabb adatok a pécsi vár építéstörténetéhez

Sudár Balázs: Megjegyzések a pécsi dzsámik történetlhez

II. GAZDASÁGTÖRTÉNET

Nagy Imre Gábor: Pécs város első, 1897. évi gazdasági programja

Kaposi Zoltán: Pécs mezőgazdasági rendszere a dualizmus időszakában

Sarlós István: Pécs mezőgazdasága az 1930-as években

Hock Melinda: Az 1968–72. évi reform hatásai a pécsi gazdaságra a korabeli pécsi sajtó tükrében

Kaposi Zoltán: Iparszerkezeti változások Pécsett a gazdasági reform leállításától a rendszerváltozásig terjedő időszakban (1972–1990)

III. TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATÖRTÉNET

Nagy Imre Gábor: Pécs város törvényhatósági bizottságának működése (1872–1919)

Agócs Angéla – Fehér Zsófia: A nők helyzete Pécsett a 19–20. század fordulóján a helyi sajtó tükrében

Mészáros Balázs: „Menedékházat a szegények gyermekei számára!” Kisdedóvás Pécsett a 19. században

Mészáros Balázs: „A rendőrség az utcán is ellenőrizze a gyerekeket!” A gyermekek fegyelmezése a nyilvános városi tereken

Krisztián Béla: A Dunagőzhajózási Társaság bányatárspénztára (1854–1944)

Vörös István Károly: Zsidósors Pécsett a vészkorszakban

IV.  KULTÚRTÖRTÉNET

Horváth Szilvia: Pécsi tudósok a magyar ókortudomány kezdeteinél

Petrovics István: Művelődéstörténeti érdekességek a középkori Pécs históriájából

Schweitzer Gábor: A Pécsi Püspöki Joglyceum a 19–20. században

Pohánka Éva: A Pécsi Püspöki Joglyceum Könyvtárának kirablása és visszaszerzése (1919–1945)

Tegzes Ferenc: Jelképek használata az első világháború alatti hátországban. A zászló

Pohánka Éva: „…a tulajdonjog sértetlen fenntartásával…” A Pécsi Püspöki Könyvtár helye a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárában (1923–1950)

V. MÓDSZERTAN

Márfi Attila – Gál Éva: A Várostörténeti Múzeum feudális kori irat- és nyomtatványgyűjteménye

Farkas Szilveszter: A biztos(ított) múlt. (A magánbiztosítás-ügy történeti forrásairól)

 

Tanulmányok Pécs történetéből 20. Szerk.: Kaposi Zoltán és Vonyó József. Pécs, 2009

I. A TÖRÖKKORI PÉCS

Sudár Balázs: A hódolt Pécs történetéhez

Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében

II. GAZDASÁG, TÁRSADALOM, SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGÉSZSÉGÜGY A 19–20. SZÁZADBAN

Kaposi Zoltán: Pécs iparszerkezete a 19–20. század fordulóján

Mészáros Balázs: A községi lakásépítkezés első lépései Pécsett

Mészáros Balázs: A Rudolphinum városi árvaház építése. A pécsi városi árvaház alapítása

Deák Máté: A pécsi fogászat történetéből

III. PÉCS KULTÚRÁJA A 18–20. SZÁZADBAN

Pohánka Éva: Adalékok Klimo György pécsi püspök munkásságához

Nagy Imre Gábor: Erzsébet királyné emlékezete Pécsett (1898)

Csibi Norbert: A Pécsi Püspöki Jogakadémia és hallgatói 1867 és 1914 között

Schweitzer Gábor: „Szigorú censor voltam…” Részletek Molnár Kálmán (1881–1961) közjogász professzor visszaemlékezéseiből

Horváth Ádám: A Dunántúli Napló az 1970-es években

IV. POLITIKATÖRTÉNET A 19–20. SZÁZADBAN

Paksy Zoltán: Pécs város politikai arculata és országgyűlési választásai a dualizmus korában

Tegzes Ferenc: A Pécsi Országzászló létrejötte

Rozs András: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pécsett

V. PÉCS TÖRTÉNETÍRÁSÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL

Nagy Imre Gábor: Pécs város monográfiájának tervei 1880-as és az 1940-es évek között

Vonyó József: Egy ellentmondásos kutatási program (rész)története. A Pécs története c. nagymonográfia szervezésének története (1992–2009)

10. A kutatási program keretében szervezett konferenciák

1.    Pécs népessége 1543-1990. (Pécs, 1993. december 15.)

2.    Előadások Pécs történetéből ’94 (Pécs, 1994. szeptember)

3.    Előadások Pécs történetéből ’95 (Pécs, 1995. szeptember)

4.    Előadások Pécs történetéből ’96 (Pécs, 1996. szeptember 20-21.)

5.    Előadások Pécs történetéből ’97 (Pécs, 1997. szeptember 19-20.)

6.    Előadások Pécs történetéből ’98. Pécs a török uralom alatt (Pécs, 1998. szeptember 20.)

7.    Előadások Pécs történetéből ’98. Fejezetek Pécs gazdaságának és igazgatásának történetéből (Pécs, 1998. október 2.)

8.    Előadások Pécs történetéből ’98. Fejezetek Pécs társadalmának fejlődéséből (Pécs, 1998. október 16.)

9.    Előadások Pécs történetéből ’98. Kultúra és kiemelkedő személyiségek Pécsett a 18-20. században (Pécs, 1998. október 30.)

10.  A város- és helytörténetírás elméleti és módszertani kérdései. (Nemzetközi konferencia, Pécs, 1999. szeptember 3-4.)

11.  Előadások Pécs történetéből ’99 (Pécs, 1999. szeptember 22-23.)

12.  Előadások Pécs történetéből 2000. Gazdaság, társadalom kultúra, politika (Pécs, 2000. szeptember 20.)

13.  Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon (Pécs, 2000. október 20-21.)

14.  Előadások Pécs történetéből 2001. Gazdaság, politika, kultúra. Személyiségek és intézmények (Pécs, 2001. szeptember 20.)

15.  Előadások Pécs történetéből 2002. Gazdaság, közlekedés, építészet. Társadalom és politika. Egyesületek, intézmények, kultúra. Kiemelkedő személyiségek. (Pécs, 2002. szeptember 23.)

16.  Előadások Pécs történetéből 2003. Régészeti emlékek, egyháztörténet. Társadalom és politika. Jeles személyiségek. Városfejlesztés, intézmények, kultúra. (Pécs, 2003. szeptember 20.)

17.  Előadások Pécs történetéből 2004. Fejezetek Pécs középkori, új- és legújabbkori történetéből. (Pécs, 2004. szeptember 22.)

18.  Előadások Pécs történetéből 2005. Pécs gazdasága és társadalma a 18–20. században. (Pécs, 2005. szeptember 19.)

19.  Előadások Pécs történetéből 2005. Pécs évszázadai. (Pécs, 2005. december 1–2.)

20.  Előadások Pécs történetéből 2006. Utak a forradalomhoz. (Pécs, 2006. szeptember 21.)

21.  Előadások Pécs történetéből 2006. Fejezetek Pécs történetéből az ókortól napjainkig (Pécs, 2006. december 1.)

22.  Előadások Pécs történetéből 2007. Fejezetek Pécs történetéből az ókortól napjainkig (Pécs, 2007. szeptember 20.)

23.  Előadások Pécs történetéből 2008. Fejezetek Pécs történetéből az ókortól napjainkig, különös tekintettel a környezetkultúrára (Pécs, 2008. szeptember 25.)

24.  Előadások Pécs történetéből 2009. Egyház, kultúra, gazdaság, társadalom. Fejezetek Pécs történetéből. (Pécs, 2009. szeptember 24.)

25.  Előadások Pécs történetéből 2010. Fejezetek Pécs történetéből az ókortól napjainkig. (Pécs, 2010. szeptember 23.)

26.  Előadások Pécs történetéből 2011. Újabb kutatási eredmények a város múltjából. (Pécs, 2011. szeptember 22.)

11. A Pécs története c. nagymonográfia kötetterve

Főszerkesztő: Font Márta és Vonyó József

Kötet

Címe

Korszak

Terjedelem

Szerzők

Szerkesztő

I.

 

 

 

Természeti adottságok. A város területe az őskorban. Sopianae. A népvándorlás viharaiban. Sopianae és a honfoglaló magyarok

1009-ig

20 ív

Lóczy Dénes, Maráz Borbála, Fekete Mária, Visy Zsolt, Gábor Olivér, Katona Győr Zsuzsa, Vaday Andrea 

Visy Zsolt

II

Quinqueecclesiae

1009-1543

20 ív

Koszta László, Petrovics István, Varga Szabolcs

Font Márta

III.

Török uralom alatt

1543-1686

20 ív

Sudár Balázs, Varga Szabolcs, Varga J. János

Varga J. János

IV.

Betelepülés, újjáépítés. A püspöki város

1686-1780

20 ív

Varga J. János

Varga J. János

V.

Szabad királyi város a rendi társadalom kései szakaszában

1780-1848

20 ív

Kaposi Zoltán

Kaposi Zoltán

VI.

Iparosodás, polgárosodás

1848-1918

35 ív

Kaposi Zoltán

Kaposi Zoltán

VII.

Szerb megszállás alatt

Centrum - periférián

1918-1921

1921-1944

30 ív

Vonyó József

Vonyó József

VIII.

A második világháború után

1944-1990

30 ív

Varga Lajos

Varga Lajos

Megjegyzés

A terjedelem csak az írott törzsszöveget tartalmazza, amit kiegészítenek a javasolt mellékletek

• fő tartalmi elemenként 2–4%-nyi terjedelmű, angol nyelvű rezümék,

• kötetenként a kézirat kb. 10%-át képező jegyzetapparátus, bibliográfia és mutatók,

• a gazdag, szövegközi illusztráció (fotó, térkép, rajz stb.) az oldalszám kb. 20%-a.

Jegyzetek


[1] Lásd: Nagy Imre Gábor: Pécs város monográfiájának tervei az 1880-as és az 1940-es évek között. In: Tanulmányok Pécs történetéből 20. i. m. 377–411.

[2] Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. I. 1869–1918. Szerk.: Babics András – Szita László. Pécs, 1969, Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. II. 1918–1929. Szerk.: Babics András – Szita László. Pécs, 1970, Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929–1944. Szerk.: Babics András – Szita László. Pécs, 1972.

[3] A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában. Szerk.: Kopasz Gábor – Szinkovich Márta. Pécs, 1971.

[4] Baranya megye természeti földrajza. Szerk.: Lovász György. Pécs, 1977.

[5] Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk.: Bándi Gábor. Pécs, 1979.

[6] Baranya megye földrajzi nevei I–II. Szerk.: Pesti János. Pécs, 1982. A Pécsre vonatkozó adatok: I. kötet 697–808. oldal.

[7] A baranyai–pécsi munkásmozgalom története I–II. Szerk.: Szita László. Pécs, 1985. A kötet – az ipar és ezáltal a nagyüzemi munkásság koncentrációja következtében – elsősorban a pécsi viszonyokat tárgyalja.

[8] Baranya megye testnevelés- és sporttörténete I. Szerk.: Bezerédy Győző. Pécs, 1987.

[9] A tervezett kötet: Válogatott források Baranya törökkori történetéhez 1526–1686. Szerk.: Vass Előd.

[10] A kötet megjelent: Pécs egykor és ma. Fotók: Csonka Károly. Bevezető: B. Horváth Csilla. Pécs, 1994.

[11] A kötet megjelent: Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1062) Történelmi olvasókönyv. Főszerk.: Márfi Attila. Szerk.: Nagy Imre Gábor és dr. Kövecs Ferenc. Pécs, 1996.

[12] Kezdettől vita zajlott az elkészítés időzítéséről, melyben két álláspont ütközött. Az egyik szerint meg kell várni a nagymonográfia elkészítését megalapozó kutatások lezárulását, s annak eredményeit felhasználva lehet szakmailag megalapozott művet írni. Ezzel szemben mások azt hangoztatták, hogy az alapvető cél (az oktatás és az idegenforgalom segítése), továbbá az üzleti érdek (a remélt jelentős bevétel visszaforgatható a program többi elemének finanszírozásába) a gyors megjelentetést indokolja. Az utóbbi álláspont győzött. Ennek alapján indult meg a kötet szervezése, melynek eredményeként – két középkori rész kivételével – elkészültek az egyes korszakok történetét áttekintő résztanulmányok. A hiányzó részek miatt a kismonográfia kiadására máig nem került sor. Részsikerként könyvelhető el, hogy a török kort feldolgozó terjedelmes munka önálló kötetben megjelent 2009-ben.

[13] Csekey István: Baranya és Pécs bibliográfiája. (Könyvek és folyóiratcikkek) Pécs, 1964.

[14] Lásd Nagy Imre Gábor: Pécs város monográfiájának... i. m.

[15] Reizner János: Szeged története I–IV. Szeged, 1899–1990; Kunc Adolf: Szombathely - Savaria rend. tanácsú város monographiája. 1. rész Szombathely, 1880. Kárpáti Kelemen: Szombathely - Savaria rend. tanácsú város monographiája. 2. rész Szombathely, 1894; Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I–IV. Székesfehérvár, 1998. (Az 1912-ben befejezett munkát kiadásáig kéziratként használhatták a kutatók.)

[16] Várady Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelenje I–II. Pécs, 1896–1897 és a torzóként leállt Baranya Monográfia Sorozat néhány kötete (lásd a 2-8. sz. lábjegyzeteket).

[17] Vonyó József: Pécs története. Egy várostörténeti monográfia elkészítésének alapelvei és munkaprogramja. Lásd kötetünkben: 41–57.

[18] Vonyó József: Szempontok a város- illetve községtörténeti monográfiák elkészítését szolgáló alapkutatás megszervezéséhez. Lásd kötetünkben: 69–76.)

[19] Budapest története I–V. Főszerk.: Gerevich László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973–1980; Szeged története 1–4. Sorozatszerkesztő: Papp Gyula, Kristó Gyula. Szeged, 1983–1994; Debrecen története 1–6. Főszerk.: Ránki György, Orosz István. Debrecen, 1981–2002; Hódmezővásárhely története I–II. Főszerk.: Nagy István. Hódmezővásárhely, 1984–1993; Vác története 1–2. Szerk.: Sápi Vilmos, Vác, 1983.

[20] Pécs Története Alapítvány irattára (PTA ir) 57/05. sz. – A 2005. december 9-én tartott kuratóriumi ülés jegyzőkönyvének 4. sz. melléklete.

[21] Surján Miklós: Pécs bibliográfiája 1960–2005. Főmunkatárs: Kerekes Imre. Munkatárs: Tengely Adrienn. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2008. 606 p.

[22] Fülep Ferenc: Sopianae. A római kori Pécs. Corvina, Budapest, 1975.

[23] Tanulmányok Pécs történetéből 9. Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon Szerk. Font Márta. Pécs, 2001.

[24] Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214–1353). Tanulmányok Pécs történetéből 4. Szerk.: Font Márta. Pécs, 1998. és Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526). Tanulmányok Pécs történetéből 17. Pécs, 2005.

[25] Lásd: Előszó. In: Pécs a törökkorban. Tanulmányok Pécs történetéből 7. Szerk.: Szakály Ferenc. A szerkesztésben közreműködött: Vonyó József. Pécs, 1999. 15–16.

[26] Tanulmányok Pécs történetéből 19. A Pécs gazdasága és társadalma a 18–20. században és a Pécs évszázadai című, 2005. évi konferenciák válogatott előadásai. Szerk.: Kaposi Zoltán, Pilkhoffer Mónika. Pécs, 2007.

[27] Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlődése 1867–2000. Pécs, 2006. 326 p.

[28] Finanszírozási nehézségek miatt csak az első kötet jelenik meg 2013-ban.

[29] PTA ir K. 3/2002. – Javaslat a Pécs története nagymonográfia végleges munkaprogramjára és költségvetésére.

[30] (1) Fotóalbum: Pécs egykor és ma. Fotók: Csonka Károly. Bevezető: B. Horváth Csilla. Pécs, 1994. (2) Dokumentumkötet: Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1062) Történelmi olvasókönyv. Főszerk.: Márfi Attila. Szerk.: Nagy Imre Gábor és dr. Kövecs Ferenc.

[31] Vonyó József: Előszó. In: Tanulmányok Pécs történetéből 10–11–12. Szerk.: Varga Lajos és Vonyó József. Pécs, 2002. 17–18.

[32] PTA ir. 3/2002. – Javaslat a Pécs története nagymonográfia végleges munkaprogramjára és költségvetésére.

[33] PTA ir. 9/2003 és 17/2005.

[34]  Lásd pl. PTA ir. 3/2002, 57/2005, 25/2006, 003/1–07

[35] PTA ir. 003/1–07

[36] PTA ir. 012/07. – Ujvári Jenő és Vonyó József levele Tasnádi Péter polgármesternek (2007. április 23.)

[37] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 353/2008. (06.19.) sz. határozata „1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécs Története Alapítvány beszámolóját elfogadja, tevékenységét eredményesnek ítéli és a Pécs története című nagymonográfia elkészítésének érdekében rendszeres támogatásra méltónak tartja.” http://eugyintezes.pecs.hu/download/index.php?id=107175 (letöltés: 2009. 05. 20.)

[38] Varga Szabolcs: Írem kertje. Pécs története a hódoltság korában 1526–1686 (török nyelvű rezümével). Pécsi Hittudományi Főiskola – Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2009. 220 p.

[39] Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. 178 p.

[40] Szakály Ferenc – Vonyó József (szerk.): Pécs a hódoltság korában. Tanulmányok. Kronosz Kiadó – Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2012. 382 p. A Pécs a törökkorban. Tanulmányok Pécs történetéből 7. Szerk.: Szakály Ferenc, Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1999. bővített és javított kiadása.