Cikkek

Raýman János: Adatok a pécsi és baranyai hadastyán egyletek történethez

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 5–6.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1999.

ISSN 1219–4077

Szerkesztette: Font Márta – Vonyó József

183–200. pp.

Raýman János

Adatok a pécsi és baranyai hadastyán egyletek történethez

Angaben zűr Geschichte dér Veteranenvereine in Pécs und Komitat Baranya

Facts about the History of Veterán Associations in Pécs and Baranya

A szabadságharc volt honvédjei 1861-ben honvéd egyleteket alakítottak, elsősorban abból a célból, hogy kiharcolják az országgyűlés által megajánlott állami gondoskodást rokkant bajtársaik részére. A Baranya Megyei Honvéd Egylet alapszabályában ez áll: „Addig is, míg a haza, az iránti szeretet és önfeláldozásból munkaképtelenné vált honvédeket illető tartozását lerója, időközbeni segélyadás végett egy ideiglenes segélyegylet alakíttatik honvéd segélyegylet név alatt, mely jótékonysági működését azonnal megkezdi.” Az alakuló ülésen, 1861. február 12-én Loskay alelnök a megrokkant honvédek szomorú magárahagyottságáról beszélt: „Szobrokra, emlékkövekre, épületekre szedték az ország filléreit s midőn a holtak sírjára a ragyogó érczoszlopot felállították, az országban szerte koldultak mindennapi kenyeret a 48 mellett körömszakadtig tusakodó nemzet csonka koldusai.” A megalakuló egylet azonnal akcióba is lépett a segélyek fedezetének előteremtésére, minden olyan eszközzel, amely a honvédbecsülettel összefér.[1] Mintegy ötven gyűjtőíven 3089 Ft gyűlt össze. Sorsolásra ajándéktárgyakat gyűjtöttek, erre a célra Pécs lakói 467 tárgyat ajánlottak fel.

A honvédegyleteket azonban 1861. augusztus 22-én feloszlatták. Újraszervezésük csak a kiegyezéskor kezdődött meg az 1867. április 22-én tartott közgyűléssel. Részt vettek a honvédigazolásokban, a segélyre jogosultak felkutatásában és összeírásában. Nyilvános szereplésük azonban fokozatosan megszűnt. A Baranya megyei Honvédegylet a magyar honvédség felállításakor kijelentette, hogy célját elérte és megszűnik. Vagyonuk felosztása után a honvédegyletek nem alakultak át katonai egyletekké, más társadalmi egyletté, hanem feloszlottak. Miután még 1890-ben a nyugdíjazási lehetőség biztosításakor a jogosultság igazolására a honvédegyletek véleményét fogadták el, ez rövid időre újraélesztette működésüket. 1895-ben az Országos Honvéd Segély Egylet is megszűnt.[2]

Vázlatos ismertetőnket az indokolja, hogy a honvédegyleteket és a különböző, velük egy időben működő katona- és hadastyán egyleteket esetenként azonosnak tekintik. A kiszolgált katonák más jellegű egyesületeket hoztak létre.[3] Ezek nem korábban megrokkant katonák megsegítésére és az ennek alapján kibontakozó politikai harc bázisát jelentő szervezetként jöttek létre, hanem leszerelt, egészséges katonák egyesületei voltak, akik segélyezést is folytattak.

Baranyában a leszerelt katonák első egyesületeit Pécsett hozták létre. A korábbit csak pécsi polgárok, majd röviddel utána a pécsi és a megye területén élő volt hadfiak tömörültek egyletbe. A pécsi egyesület a Pécsi Veterán- és Segélyző Egylet, a baranyai pedig Baranya megyei Hadastyánok Segélyző Egylete néven alakult meg.

1. Pécsi Veterán- és Segélyző Egylet

1874. november 22-én, Szatter Ferenc elnökletével a leszerelt katonák értekezletet tartottak Pécsett, ahol elhatározták, hogy egyesületet hoznak létre. Néhány nappal később, november 26-án már alakuló közgyűlést tartottak, amelyen kimondták a Pécsi Veterán- és Segélyző Egylet megalakulását. Egyleti elnöknek Ottinger Gottfried ezredest választották meg. A megalakuláskor 164 fő jelentette be tagsági szándékát.[4] Az alapszabály-tervezetet 1874 decemberében benyújtották Pécs szab. kir. város tanácsához, hogy a város törvényhatósága egyetértő támogatásával terjessze a belügyminiszter elé jóváhagyásra.[5] A város vezetősége a pécsi rendőrkapitánytól jelentést kért az egylet megalakulásával kapcsolatos véleményének kialakításához.[6] Mivel a polgármester levelezésében több nyoma nincs a témának, valószínű, hogy a belügyminiszter a beterjesztett szabályzatot elfogadta, mert 1875. április 2-án már itt volt a láttamozás, amellyel a veteránegylet ténylegesen megalakult. Az alapszabályt ki is nyomtatták, amely alapján az egylet célja és tevékenysége is vázolható.[7]

Az alapszabályból kitűnik, hogy ez az egylet már nem a 48-as honvédeké.[8] Természetesen ők is bekapcsolódhattak az egylet működésébe, hiszen a kiegyezés erre is alapot adott. Ezt bizonyítja, hogy a Pécsi Veteránok második elnöke Járányi Sándor 48-as honvédtiszt volt. De az egyesületet alkotó leszerelt katonák többsége már másik generációhoz tartozott, ahhoz, amely 1859-ben Magenta, Szolferino, majd 1866-ban Königgrätz dühöngő poklában hullatta vérét a monarchiáért. Ezek a hadfiak általában 12 éven át szolgálták a dinasztia érdekeit és a hosszú szolgálat után, a katonai kiképzés nem tűnt el nyomtalanul. Szívesen találkoztak és emlékeztek a katonaévekre, amelyet az ifjúság emléke megszépített. Ezért vállalták, hogy átlépve a polgári életbe, mint becsületes hadfiak a haza és a király iránti ragaszkodásukat fenntartják, és tovább terjesztik. Ennek egyik legfőbb kifejezését, az ünnepeken való részvételben látták, „amelynek dicsőítését a katonaság jelenléte is emelni szokta”. Mert ők egy kicsit továbbra is katonák maradtak. Zászlajuk volt, díszkivonulásokon egyenruhát öltöttek, ezeken még a kitüntetéseiket is kitűzték. Akinek pedig nem jutott a királyért vívott csaták vérzivatarában, azoknak egyleti kitüntetést alkottak.

A volt katonák nem csak összejöveteleiken emlékeztek hajdan viselt dolgaikra, hanem rendszeres befizetéseikből és egyéb forrásokból gyűjtött pénz felhasználásával segélyezték arra rászoruló bajtársaikat. Az egylet pénzén orvost fogadtak, ha kellett gyógyszereket szereztek be. Betegség esetén segélyt fizettek megbetegedett tagjaiknak. Ha egy bajtársuk meghalt, magukra vállalták a temetés megszervezését, ehhez 40 forint erejéig anyagilag is hozzájárultak, és az egylet tagjai egyenruhában kísérték el az elhunytat utolsó útjára. Az özvegyek és árvák segélyezéséről is gondoskodtak. Az alapszabály 8.§-a kimondta, hogy valamely rendes, vagy pártoló tag halála után hozzátartozóinak egyszeri segélyt nyújtanak.

Azok a tagok, akik 10 évig folyamatosan érvényes tagsággal rendelkeztek, ha munkaképtelenné váltak, az egylet mindennemű fizetés alól felmentette őket, de jogigényük a segélyre változatlan maradt.

Az egyletnek többféle címen lehetett valaki tagja. Voltak rendes tagok, pártoló tagok, alapító tagok és tiszteletbeli tagok. Rendes tag lehetett, aki az osztrák közös hadseregben, vagy a honvédségnél szolgált és a katonai kötelékből való elbocsátását okirattal tudta igazolni. De igazolni kellett azt is, hogy jó hírnévnek örvend és Pécsett telepedett le. Minden felvett tag szavát adta, hogy az egyletbe mint becsületes ember lép be, és mint ilyen akar tagja maradni. A pártoló tagokra hasonlók vonatkoztak, de nem kellett a katonai előéletet igazolni. Alapító tagok katonai és polgári személyek egyaránt lehettek, akik az egylet részére 50 forint alapítványt tettek. Ez az alapítvány nem volt felosztható, csak kamatát lehetett igénybe venni. Végül tiszteletbeli tagok azok lehettek, akik az egyletnek kiemelkedő szolgálatot tettek, vagy a tudomány előmozdításáért sokat tettek; ezek elismerését fejezte ki az egylet a tiszteletbeli tagsággal.

Felvétel minden vasárnap az egylet helyiségében volt. A felvétel megtagadását nem voltak kötelesek indokolni. Belépéskor 50 krajcár beíratási díjat szedtek. A rendes és pártoló tagok éves befizetése évenként 2 forint volt, zenealapra 40 krajcárt, özvegy és árva segélyalapra 40 krajcárt fizettek. A befizetés negyedévenként (70 krajcár) történt.

Valamennyi tag rendelkezett szavazati joggal. Elnök és alelnök csak rendes tag lehetett, de a választmányba pártoló tagot is beválaszthattak. A közgyűlés közvetlenül választotta az elnököt, két alelnököt, a húsztagú választmányt és szükség esetére hat póttagot. Az elnököt három, az alelnököt kettő, a választmányt egy évre választották meg.

Az egylet legfőbb szervre a közgyűlés volt, amelyet évenként, év elején kellett összehívni. De a választmány bármikor összehívhatta. A közgyűlés hatáskörébe tartozott: a számvizsgálók jelentésének felülvizsgálata; az egyéni járulék összegének meghatározása; az elnök és alelnökök választása; a választmány és a póttagok választása; az alapszabály törvényes keretek közti módosítása, az egylet feloszlatása és határozat a vagyonáról; a választmány intézkedései ellen tett észrevételek kivizsgálása.

Az egylet vezetőségének tagjai voltak: elnök, 2 alelnök, 3 titkár, 2 ellenőr, 2 pénztárnok, 2 számvevő, egyéb választmányi tag 11 fő, 6 póttag. A megválasztottak becsületszóra tettek ígéretet kötelességük maradéktalan teljesítésére és ezért semmiféle díjazást nem kaphattak.

Az elnök képviselte az egyletet. Gondoskodott a határozatok végrehajtásáról, összehívta a tanácskozásokat, ahol elnökölt. Szavazategyenlőség esetén döntött. Fogadta a beadványokat és az egylet által kiadott iratokat, leveleket aláírásával hitelesítette. A tagok szavazati jogukon kívül kérvényeket terjeszthettek elő, panaszt tehettek, a köz- és választmány ülésén is megjelenhettek. Igényt tarthattak betegsegélyre, elhalálozásuk esetén illő temetésre, hátramaradottaik segélyezésére. De kötelesek voltak a közgyűlés és a választmány, valamint egymásközti ügyeikben az esetenként választott egyleti bíróság határozatainak engedelmeskedni.

Ünnepségeken, amelyeken az egylet testületileg részt vett, a tagok kötelesek voltak egyenruhában megjelenni. Ezt később egy díszszakasz kiállítására egyszerűsítették.

Az alapszabály 43. §-a előírta az egyenruhát is, amely szürke posztó zubbonyból és nadrágból állt és posztó köpeny egészítette ki. Ezeken semmiféle zsinórzatot nem alkalmaztak. A kalap félmagas zöld szegélyű posztókalap volt, zöld zsinór kötővel, amelynek csokrára az egylet jelvényét erősítették. Az egylet jelvényéről csak annyit írtak, hogy hadijelvények csoportja, amit szalag köt át az egylet nevével.

A Veterán- és Segélyző Egylet zászlója

A szabályzat az egylet zászlaját is pontosan leírta: „Kék selyem alap, melynek egyik oldalán az egylet jelvénye, másik oldalán pedig Magyarország czímere leend arannyal hímezve; az egész zászló aranyrojtokkal leend beszegve, sarkain pedig arany bojtok lógnak. A zászló rúdján a szalagkötés felett az egylet jelvénye fog díszleni.”[9]

A zászló, bár viharvert állapotban, ma is megtalálható a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében.[10] 1876-ban készült. Ez az évszám van a zászlócsúcson és a zászlórúdon is. Anyaga sötétkék brokát selyem, amelyet aranyrojtokkal szegtek, sarkain bojtok lógnak. Egyik oldalán a magyar címer helyezkedik el, amely fölé lebegő angyalok emelik a koronát. A címert alulról egy rövid nyitott babér- és tölgykoszorú zárja. (1. ábra) Másik oldalán a veteránok jelvénye látható: középen vért, rajta rostélyos sisak, piros, fehér, zöld strucctollal; a páncél alatt ágyúgolyók, a páncél mögött keresztbe kardok, lándzsák, szuronyos puskák és ágyúcsövek, valamint piros-fehér-zöld és fekete-sárga zászlók vannak elhelyezve.  A zászló mérete: 150x130 cm. A zászlórúd hossza 315 cm és nemzeti színű spirál festéssel van ellátva. A rúd végén 40 cm hosszú zászlócsúcs, egyik oldalán erősen kidomborodó magyar címer látható, a másikon pedig „A Pécsi I. Veterán és Segélyző Egylet 1876” vésett felírat olvasható.

A zászlóhoz két eredeti szalag is maradt, egy harmadikat csak leírásból ismerünk. Az első a zászló szentelésére készült. Aranyrojtos fehér selyem, koronás magyar címerrel díszítve. Felirata: „Az Első Pécsi Veterán és Segélyző Egyletnek Szent-Kátolnai Cseh Mária született Sauska, 1877”. (Valójában Szent-Kátolnai Cseh-né, született Sauska Mária.) A szalag mérete 280x14,5 cm. Van még egy megrongálódott szalag, amelynek felirata töredékes, a JPM gyarapodási naplójának tanúsága szerint ez lehetett rajta: „Első Pécsi Veterán Segélyző Egylet Kaposvári Fiókegylete”. Mérete: 260x20 cm. A gyarapodási napló utal arra, hogy volt még egy szalag, amelyet a testvér egylet adományozott. Felirata: „A baranya megye katonai hadastyán egylettől örök emlékül”.

TPT_5-6_kep_Page_185.jpg

1. sz. ábra: A pécsi veteránok zászlója

Az egylet jelvénye

Az egylet fém jelvényét nem ismerjük. Viseléséről a szabályzat rendelkezett: a kalapon kellett elhelyezni a kalapzsinór csokrán. Leírása túl általános, mivel a hadijelvény, rendszerint szálfegyverek, lőfegyverek és zászlók sokasága. A szabályzat szerint ezt szalag köti át és erre az egylet neve van vésve. Mivel a zászlón is elhelyezték a jelvényüket, bár ezen nincsen feliratszalag, az egylet hivatalos jelvényének kell tekinteni. Ábránkon a zászló alapján vázoltuk fel az egylet jelvényét. (2. ábra)

TPT_5-6_kep_Page_186.jpg

2. sz. ábra: A pécsi veteránok jelvénye

Az egylet érmei

Rövid idővel a megalakulás után, már 1876-ban Első Pécsi Veterán- és Segélyző Egyletnek nevezték magukat, mivel akkor alakult meg a Baranya megyei Hadastyán Segélyző Egylet. Az „Első” hangsúlyozására talán ezért volt szükség. A zászló csúcsára is már ezt írták fel. Majd húsz év múlva, 1893-ban döntöttek arról, hogy az egylet egyenruhájához egyleti díszérmet is alapítanak. Elkészítették az érem tervét és azt jóváhagyásra, illetve a címerhasználat engedélyezésére a városi tanács elé terjesztették. Az 1893. október 16-án kelt levélhez[11] mellékelték a tervezett érem rajzát is, amelyen az érem elő- és hátoldala látható kissé nagyítva. Az előoldal rajzát kiegészíti a város kék-sárga színeit viselő háromszögre hajtott szalag színes ábrája. A rajzok alatt még egy kisebb körbe beírták: „Az érem természetes nagysága”. A rajzot Rihmer J. írta alá. (3. ábra) A város megengedte, hogy az érmet a város címerével és színeivel viselhessék, de kikötötték, hogy csak ezüstből készülhet és egy példánya természetben is bemutatandó.[12] Az elkészült érmet 1894. április 25-én már át is adták a városnak, melyet a számvevőség a városi főpénztárnál helyezett el megőrzésre.

TPT_5-6_kep_Page_187.jpg

3. sz. ábra: A pécsi veteránok éremterve

Az egyleti érem leírása:

Előlap, megegyezik a rajzon bemutatott tervvel, kisebb eltérésekkel. A hátoldal sem pontos másolata a rajznak.

Mérete: 37 mm.  Anyaga ezüst, ahogy a tekintetes tanács előírta. A mintázó művészt és a verdét nem ismerjük. A Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Körmöcbányán vert érmek jegyzékében nem szerepel.[13] Leírása megtalálható a HUSZÁR-VARANNAI féle éremkatalógusban, majd SÜLE Tamás orvosérmészeti munkáiban, s megemlítette KOMISZÁR a hadastyán érmekről készített összeállításában.[14]

Az érem úgy látszik sikert aratott az egylet tagjai és a testvér egyletek körében, mert 1899-ben a fennállás 25 éves jubileumára ismét viselhető érem verését határozták el, melyet a jubileumi ünnepélyen terveztek kiosztani. A tanácstól ismét engedélyt kértek. A kérelemből tudjuk, hogy az érem szalagját piros-fehér-zöld színűre tervezték. [15]

A jubileumi érem leírása:

Előlapja teljesen azonos az 1894-ben vert egyleti éremmel. A hátoldalát  megváltóztatták. Körirata: AZ I-SÓ PECSI VETERAN SEGELYZO EGYLET * 1899 * Középen három sorban: 25 ÉVES / FENÁLLÁSÁNAK / EMLEKÉRE.  (Ékezethibákkal és egy N-el!) (4. ábra)

Anyaga vert, ezüstözött bronz. Mérete: 37 mm. Ennek az éremnek a leírását is megtaláljuk a HUSZÁR-VARANNAI féle katalógusban, SÜLE Tamás orvostörténeti éremkatalógusában, valamint KOMISZÁR hadastyán érmek kiegészítő írásában.[16]

Az érmeket a jubileumi díszközgyűlésen ki is osztották az egylet tagjainak, és a jelen lévő 11 testvéregylet elnökének.

TPT_5-6_kep_Page_188.jpg

4. sz. ábra: A pécsi veteránok jubileumi érme, hátoldal

Az egylet működéséről

A veteránok mindennapjairól valójában igen kevés adatot sikerült felkutatni. A jubileumi ünnepség leírása a sajtó jóvoltából maradt fenn. Ebből is a pécsi társadalom veteránok iránti megbecsülése és rokonszenve olvasható. A lap ezt így fogalmazta meg: „...a nép rétegeiben jótékonyságot kifejtő egyleteink között az egyik legszebb célt, az elaggott tagok segélyezését szolgáló egyesület, az első pécsi veterán és segélyző egylet tartotta tegnap fennállásának huszonötéves jubileumát...” amelyen valamennyi pécsi humanitárius egylet képviseltette magát, „... és a város közönsége is oly mértékben vett részt az ünnepélyen, ami a legjobban dokumentálta, hogy az első pécsi veterán és segélyző egylet teljes elismerését vívta ki Pécs városának...” Vasárnap virradatkor az egylet zenekara riadót tartott, majd a Tettye utca 6 sz. alatti egyleti helyiségből indult a zenekar a Sörház és Felsőmalom utcán, majd az országúton át a Scitovszky térre, (Szent István tér) onnan a Kardos Kálmán (Janus Pannonius u.) és Mária utcán át vissza az egyleti helyiségbe. Közben sorra érkeztek az egylet tagjai és vendégei, akik villásreggeli után a Búza térre, ünnepélyes tábori misére vonultak. A parádés kivonuláson elöl ment az ünnepelt egylet és zenekara, utána tizenegy egylet, a városi tűzoltók, a Zsolnay-gyári tűzoltók, a Baranyamegyei Hadastyánok zászló alatt, a Bányász Egylet és zenekaruk, a Mohácsi Hadastyánok Társegylete, a Pécsi Általános Munkás Betegsegélyző, a Katolikus Legényegylet, a Pécsi Polgári Daloskör, a Pincér Egylet, a Szent Rókus Egylet, a Munkás Rokkantak Segély Egylete, összesen 350 fővel. Az ünnepély fényét még emelte a felvonuló cs. és kir. 44. gyalogezred zenekara. A Búza téren az erre a célra felállított díszsátorban Troll Ferenc címzetes püspök mondott misét, ahol megjelent Butykay Ádám ezredes és tisztikarából többen, Oberhammer Antal pécsi rendőrkapitány és sokan a városatyák közül. A mise után az egylet udvarán felállított díszsátorban ünnepi közgyűlés kezdődött, ahol kiosztották az emlékérmeket, majd Fehér József egyleti titkár ismertette az egylet 25 évének történetét.

A közgyűlés a Polgári Dalkör népdalaival ért véget, majd délben 70 főre terítettek az egylet udvarán álló díszsátorban. Pohárköszöntők közben az egylet védnökét József főherceget „a legmagyarabb királyi herceget”, majd a zászlóanyát éltették. Végül a mohácsi hadastyánok elnöke köszöntötte fel a jubilálókat. A három óráig tartó lakoma után a résztvevők a nyári ünnepély színhelyére, az új sörgyárba vonultak, ahol éjfélig tartott a mulatság.[17]

Alaptőkéjük ekkor 3307 forint 88 krajcár volt. A 25 év alatt a teljes bevételük 13.310 forint 73 krajcár, amelyből 2.025 forint készpénz segélyt fizettek ki. Kezelőorvosuk tiszteletdíja összesen 1.070 forint volt. Gyógyszerekre 1895 óta kifizettek 207 forint 85 krajcárt. Időközben elhunyt tagjaik temetési költségére, özvegyek és árvák segélyezésére 3.120 forintot fordítottak. Összes kiadásuk 10.002 forint 85 krajcár volt. Az egylet zavartalan működését a Tettye u. 6 szám alatti házuk biztosította, amelyben a kocsmát bérbe adták.

Az egylet elnökeit az újságíró a felolvasásból jegyezte fel: báró Ottinger Gottfried ezredes, Járányi Sándor 48-as kapitány (másutt honvéd hadnagy), Horváth Mihály kapitány, Deklava (Declava, Decleva?) József őrnagy, Hamböck Ede kapitány, Bozsa József, 1899-ben az egylet díszelnöke, Mayerhoffer Nándor - Donner József.

Valamivel korábbról tudjuk, hogy 1888-ban az egylet működésében zavarok támadtak, melyek következtében Hamböck Ede elnök nemcsak megbízatását adta vissza, hanem az egyletből is kilépett, mert a sajtó szerint túl sok méltatlan intrika célpontjává vált.[18] De ez még nem vezetett az egylet bomlásához. 1888. május 10-én majálist rendeztek az üszögi erdőben, amelyen Kardos Kálmán főispán tiszteletbeli tag és Aidinger János pécsi polgármester is megjelent.[19]

1893-ban a sajtó beszámolt éves munkájukról. Ekkor 2.261 Ft 81 kr bevételből 2.255 Ft 35 kr kiadásról adtak számot és az évet 6 Ft 47 kr készpénzzel kezdték meg. Ugyanis tetemes kiadást jelentett a házra kifizetett 1.673 Ft. A házuk értéke 4.000 Ft, amelyen még 1.410 Ft teher volt. A leltár ingóságainak értékét 1.000 Ft-ban állapították meg. Sorsjegyekben 218 Ft-ot tartottak, így a maradvánnyal együtt 5.224 Ft 79 kr vagyonnal rendelkeztek.

1901-ben évi közgyűlésüket január 7-én tartották a Tettye utcai házukban, mikor Donner József elnököt újraválasztották.[20] A következő évben a januári közgyűlésen zárszámadásuk szerint a bevétel 9.799 K és 60 fillér volt, a kiadás pedig 9.960 K 60 fillér. Tehát 161 koronával többet költöttek a bevételnél! Tiszta vagyonukat 3590 K 35 fillérnek mutatták ki. Elnöknek ismét Donner Józsefet választották és a taglétszámuk 94 fő volt.[21]

1903-ból már nem találni közgyűlési beszámolót, de életjelet még adtak magukról, mert február 14-én a Petőfihez címzett vendéglő helyiségeiben (Malom u. 15.) tánccal egybekötött családi estélyt rendeztek.[22] A családi estély megnevezés is már szűk körű, bensőségesebb összejövetelre utal, amely mögött esetleg az apadó létszám sejthető.

Később a sajtó híradásai is kifogytak. 1904 és 1908 között nem sikerült az egylet nyomára bukkanni. 1906. április 22-én a zászlót már elhelyezték a Városi Múzeumban. Az 1909-ben és később megjelent Baranya megyei címtárban nem szerepel a pécsi veteránok egyletének neve. Ugyanekkor a Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egylete furcsa névvel került felvételre: Pécs-Baranyai Hadastyán Egylet. A Pécsi hozzátoldás lehet tévedés is, nem volna egyedi eset. Bár inkább úgy véljük, hogy a pécsi veterán egylet feloszlott, nem kizárt, hogy egyesült, vagy beolvadt a baranyai hadastyán egyletbe. Mindenesetre tagjait, vagy azok egy részét átvette, mert különben a pécsi veteránok sok éven át elnöki tisztét betöltő Donner József aligha lehetett volna 1909-ben díszelnöke a Pécs-Baranyai-nak nevezett Hadastyán Egyletnek Szélics Ferenc elnöksége alatt.[23]

2. Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egylete[24]

A pécsi veteránok után rövidesen a baranyaiak is egyesületet alapítottak Pécs székhellyel. Megfogalmazták alapszabályukat és 1876. május 6-án benyújtották Baranya vármegye közönségének, hogy „kegyes és hazafias pártfogásával a Nagyméltóságú magyar királyi Belügyminiszterhez jóváhagyás végett felterjeszteni kegyeskedjék”.[25] A minisztérium a kívánságára módosított tervezeteket három alkalommal küldte vissza javításra, míg végül 1876. október 23-án megérkezett a várva várt láttamozás, azaz a megalakulást engedélyező záradék az alapszabályra.[26]

A jóváhagyás birtokában a baranyai hadastyánok is kinyomathatták most már végleges szabályukat.[27]

Az alapszabály szemmel láthatóan a már engedélyezett Pécsi Veterán- és Segélyző Egylet alapszabálya alapján készült. Hivatalos nevük Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egylete volt. Az alapszabály 56 §-ba foglalta a tagok közös, illetve egyéni jogait és kötelességeit. Ezekből nem egy mondat szóról szóra megegyezik a korábbi pécsi veteránokéval, csak átszerkesztették, így a másolás kevésbé szembetűnő. Talán a legnagyobb különbség, hogy a hadastyánoknál nem lévén pártoló tag, az egylet segélyeinek egyetlen kedvezményezettje a rendes tag lett. A járulék fizetési módját a 16. § szabályozta, de a veteránokkal ellentétben az összeget nem határozták meg. Továbbá valamennyi tisztségviselőt egy évre választottak. Kikötötték, hogy az elnök, az alelnök és valamennyi választmányi tag csak Pécs városában tartózkodó lehet. A választmány ülését minden hónap első vasárnapján tartották. Megszabták, hogy a tagdíjakból befolyt pénzt „gyümölcsözés” végett azonnal a Pécsi Takarékpénztárba kell elhelyezni és a kézi pénztárban legfeljebb 60 Ft készpénz tartható. Szigorú szabályok vonatkoztak a vezetők anyagi felelősségére is. A takarékbetétkönyv csak az elnök, az első pénztárnok és az első ellenőr külön kulcsával elzárt szekrényben volt tárolható. Az egylet vagyonában bekövetkezett károkért az összes választmányi tag is felelősséggel tartozott.

TPT_5-6_kep_Page_191.jpg

5. sz. ábra: A baranyai hadastyánok egyenruhája

A hadastyánok egyenruhája

Az egylet egyenruhája természetszerűleg eltér a pécsi veteránokétól. A szabályzat 50. §-ában ezt így írták le: „Az egylet tagjai egyenruhája sötétkék nadrág, mindkét felén fekete zsinórzattal és a lábszáron kereszt zsinórral ellátva, azután sötétbarna zubbony, egyszerű feketén zsinórozva és fekete tölgygombokkal ellátva és a galléron két granattal, továbbá katonaköpeny aczélszürke posztóból zsinórzat nélkül, magyar kalapból, granattal ellátott sastollal díszítve, fekete zsinór kardkötővel ellátott magyar aczélkardból s végre gyapjúból szőtt nemzeti színű derékkötőből áll” (5. sz. ábra) A tisztviselők részére megkülönböztető jelzéseket is alkalmaztak az egyenruhán. Az elnök gallérján széles aranyszalag, bal karján háromszoros aranypaszomány, kalapján két aranygombbal ellátott kettős aranyzsinór volt. Az alelnök gallérján széles aranyszalagot, a bal karon kettős paszományt, a kalapon pedig két aranygombbal kettős aranyzsinórt viselt. Végül a többi tisztségviselő a galléron keskeny aranyszalagot, a bal karon egy aranypaszományt és a kalapon két aranygombbal egy zsinórt viselt. Az egyenruhák egyöntetűségét külön felszerelő bizottság biztosította.

A hadastyánok zászlaja

A szabályzat 55. §-a szerint a zászló: selyem alapon zöld és piros selyemszegélyezéssel, egyik oldalon Magyarország, a másikon Baranya vármegye címere. Rúdjának hegye a katonai zászlókhoz hasonló. A zászló a rendelkezésre álló adatok szerint elég soká készült el, szentelésére ugyanis 1882 pünkösdjén került sor a korban szokásos formaságok között.[28] A zászló eddigi ismereteink szerint nem maradt fenn.

A hadastyánok érmei

A Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egyletének is voltak érmei, amelyekkel egyesületük neves évfordulóira emlékeztek, egyben az egyenruhát ünnepi alkalmakkor felékesíthették.

Alapítási érem

Előlap körirata: BARANYAMEGYEI HADASTYÁNOK SEGÉLYZŐ-EGYLETE. Középen Baranya vármegye címere. (6. sz. ábra) A címerábrát kissé megváltoztatták. Az érmen ötormú bástya látható, míg a címeren csak négy. A szőlőfürtnek elhagyták a levelét és átalakították a levélkoszorúkat is.  A hátoldalon gyöngykörben, koszorúban két soros felírat van: ALAPITATOTT / 1876. Az érmet valószínűleg piros-fehér-zöld szalagon viselték. Mérete: 38 mm, vert újezüstből készült.

A numizmatikai irodalom csak az utóbbi években ismerte meg. A HUSZÁR-VARANNAI féle katalógusban nem szerepel. Első leírását SÜLE Tamás orvos numizmatikusnak köszönhetjük, majd részletesebb leírását a szerző állította össze.[29]

TPT_5-6_kep_Page_192.jpg

6. sz. ábra: Jubileumi érem

Jubileumi érem

1901-ben az egylet 25 éves jubileumára verették második érmüket. Sajnos az érmet a mai napig nem ismerjük. Numizmatikusok sem írták le. Csak annyit tudunk róla, amennyit a korabeli helyi sajtóban közöltek a jubileumi ünnepség kapcsán, melyen ötven jubileumi érmet osztott ki a tagok és vendégek között. Az érem előoldalának felirata: A BARANYAMEGYEI KATONA HADASTYÁN BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET HUSZONÖTÉVES FENNÁLLÁSA EMLÉKÉRE 1901. A hátoldal felirata: KIRÁLYÉRT ÉS HAZÁÉRT HŰSÉG ÉS BECSÜLETTEL 1876. [30]

Az egylet működése

Az egylet mindennapjairól keveset tudunk. Nem sokkal az 1882-es zászlóavató ünnepség után, 1884-ben alapszabályuk módosítását kérték, amit a belügyminisztérium az egyenruha általa elvárt módosítását követően minden bizonnyal engedélyezett.[31]

Az 1892. évi zárszámadás adataiból[32] következtethetünk az egylet helyzetére. A rendes tagok száma 1892-ben 96 fő volt. Alapító tag 6, pártoló tag 11. A rendes tagokból elhalt 1, kilépett 6. Az egyleti tagok száma az év végén 106 fő volt. A gazdálkodás tényei az alábbiak szerint alakultak:

Előző évi maradvány             

2.357  Ft  28 kr

Bevétel           

559  Ft  25 kr

Kiadás

382  Ft  84 kr

Záró összeg

2.535  Ft  69 kr

Időnként a sajtóban még felbukkantak hírek különböző alkalmi mulatságaikról, melyek bevételeit az egylet céljaira használták fel. Hol a segélyalap, hol a zászlóalap, vagy az egyenruhaalap kapott belőle mikor melyiket tartották fontosabbnak.

Egy másik fontos hírcsokor a baranyai egyesület helyi fiókegyesületekre tagolódásának eseményeiről tudósít. A távolság nyilván akadálya volt a normális egyesületi életnek és működésnek, ezért azokban a helységekben, ahol elegendő tag volt ahhoz, hogy fiókegyletet tudtak felállítani, ez meg is történt. Az 1884-es szabálymódosítás feltételezhetően ezt is érintette, mivel a minisztérium a megalakuláskor még a fiókegyleteket nem engedélyezte és azokat az eredeti szabályzatban nem is említették.

Az új egyletek előbb a Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egyletének tagegyleteiként szerepeltek, majd egyesek, önállóvá váltak. 1893-ben jött létre az első fiókegylet Mohácson.[33] 1895-ben alakult Pécsváradon.[34] 1895-ben esett szó először a siklósi fiókegyletről. 1901-ben már létezett a hosszúhetényi is.[35] Ugyanakkor van hír a lancsuki (Lánycsók) fiókegyletről, amely talán a mohácsi egylethez tartozott.[36]

1897. május 13-án az egylet a Baranyamegyei Katona Hadastyán Betegsegélyző Egylet nevet vette fel. Nevezetes napjait, a 25 és 50 éves fennállás jubileumát a város nyilvánossága előtt, díszes külsőségek között ünnepelték meg.

1901. július 7-én tartották 25 éves jubileumi ünnepségüket, amelynek centruma az egylet Munkácsy Mihály utca 12. szám alatti helyisége volt. Az ünnepség a hagyományos külsőségek között zajlott. Dísztakarodót, lampionos felvonulást, hálaadó istentiszteletet, díszközgyűlést, ötventerítékű bankettet szerveztek. Délután népünnepélyre került sor a Tettyén, ahol a színpaddá alakított romoknál a pécsi Petőfi Kör tagjai élőképeket és rövid színpadi jeleneteket mutattak be, majd a nagyszámú közönség a kerékpárosok különleges mutatványaiban gyönyörködött. A város közönségén és a helyi egyletek képviselőin kívül részt vettek az ünnepségeken a budapesti és miskolci hadastyán egyletek, valamint a baranyai fiókegyletek küldöttei is.[37]

Az 1902. január 6-án tartott közgyűlés adatai létszámgyarapodást, de a pénzügyi helyzet romlását jelezik. Az 1901. évi bevétel 2.352 K és 85 fillér, a kiadás pedig 2.129 K és 3 fillér volt, amiben a jubileumi ünnepség kiadásai is szerepeltek. A maradvány tehát 223 K és 82 fillért tett ki, az egylet tényleges vagyonát pedig 5.170 K 32 fillérre taksálták. A nyilvántartott tagok száma viszont 189 főre emelkedett. Néhány nap múlva, 1902. január 11-én a Scholtz-féle sörcsarnok helységeiben az egylet megcsappant pénztára javára farsangi ünnepséget szerveztek. [38]

Az egylet tovább élt és működött. Túlélte az első világháború nyomorúságát, a szerb megszállást, amely során a szerb rekvirálóknak áldozatul esett teljes könyvtáruk és az egyleti helységben őrzött egyenruha állományuk.[39]

1926-ban már fennállásuk 50. évfordulójára készültek a Fehér Farkas vendéglőben. Az ötven év alatt Pécs és Baranya közvéleménye felvonulások, ünnepségek révén ismerhette meg a hadastyánokat, de az igazi munkát csendben, elismerésre nem számítva, a hazafias szellem megőrzésével és segélyezéssel végezték.[40]

Az 1926. szeptember 5-én megrendezett ünnepség az egylet iránti tiszteletet és elismerést tükrözte. Ezt jelezte, hogy részt vett rajta többek között Albrecht és Montenuovo Nándor herceg, Benyovszky Móric korábbi és majdani, valamint Fischer Ferenc dr. akkori főispán és Oberhammer Antal nemzetgyűlési képviselő. Az ünnepi istentiszteletet pedig Virág Ferenc megyéspüspök celebrálta a székesegyházban. A díszközgyűlést pedig a városháza közgyűlési termében tarthatták.[41]

Ezekben az években, amikor már csak 100 tagja volt, a magyar katonanemzet, a magyar nemzeti szellem ébredéséért megtartott tüzes szónoklatok jellemezték az egylet tevékenységét. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga pedig szoros együttműködésre szólította fel a hadastyánokat.[42] Fontos programjaik voltak az ebben a szellemben szervezett kirándulások.[43]

1935-ben már hatvan éves jubileumuk megtartására készültek.[44] Közgyűlésüket az Ágoston utca 80 szám alatt tartották 1935. évi (február 3.) közgyűlésükön csupán 81 tag jelent meg. Pénzkészletük viszont 1.580 P-ről 1.785 P-re nőtt. Ezen a közgyűlésen döntöttek az egyesület nevének és alapszabályának megváltóztatásáról. Az előbbit azzal indokolták, hogy a „hadastyán” szó a köztudatban nem tudott meggyökeresedni, rokona lévén az aggastyán szónak, az egylet nevét komolyan képviselni nem tudja. A 60 éves alapszabály sok vonatkozásban elavult, bár kisebb változtatások időközben történtek. Legsürgetőbbnek látszott, változtatni az egyenruhán, mert a fekete keménykalap a kakastollal az akkori csendőrökére hasonlított, a kard viselésére pedig már nem volt anyagi lehetőségük, ezért ezt törölni kellett. A közgyűlés elé terjesztett új név a Had és Katonaviseltek Önsegélyző Egyesülete Pécs lett, amelyet a beterjesztett alapszabállyal együtt a közgyűlés változtatás nélkül elfogadott. [45]

Az egyesület célját már így fogalmazták meg: „A hazaszeretet ápolása és ébrentartása, a bajtársi szeretet és összetartozás gyakorlása, a beteg tagok lehető gyógykezelése, ezek segélyezése, elhalt tagjaik temetéséről való gondoskodás.” Ennek szellemében továbbra is fontosnak tartották a hazafias ünnepeken való részvételt. A segélyek összegét pedig napi 40 fillértől 1 P-ig állapították meg.

Az új név került kör alakú pecsétjükre, középen az alapítás éve: 1876. Új jelvényt is alkottak: cserfa koszorún átfektetett katonai szurony, a koszorúban H és K betűk. A világháború hadviseltjei megkülönböztetésül a koszorún belül elhelyezett Károly csapatkereszt kicsinyített mását, a világháború katonái pedig a háborús emlékérem mását viselhetik, ha erre egyébként jogosultak. A jóváhagyásra beterjesztett szabályzatban ez utóbbi részt áthúzták és a polgármester az egylethez írott kiérő levelében közölte, hogy a magyar kir. belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben nem találta megengedhetőnek a Károly csapatkereszt és a háborús emlékérem beillesztését a jelvénybe.[46] A jelvény átmérője 20 mm. Anyagát nem szabályozták. (7. sz. ábra) Az új szabályzat átvette a régi zászló leírását, hiszen cseréje szükségtelen.

TPT_5-6_kep_Page_195.jpg

7. sz. ábra: A Had- és Katonviseltek Önsegélyző Egyesületének feltételezett jelvénye

A 4. § szerint az egylet vagyonát a Postatakarék Pénztárra bízták. A kézi pénztárban csak 25 pengőt engedélyeztek kinn tartani. A hagyomány alapján a 15 éves tagság után a tagok mentesültek befizetési kötelezettségük alól, jogaik megtartása mellett. Kimondották, hogy tag csak feddhetetlen jellemű ember lehet, aki a fegyveres erők valamely alakulatánál ténylegesen szolgált, de az 50-ik évét még nem töltötte be. A pártolóknak a támogatási igényről le kellett mondani. A tagdíj tagoknak évi 8 P, pártolóknak 4 P volt. Kényesek voltak a katonai tisztességre is. Azt, aki a magyar nemzetet nem becsüli, nyereségvágyból elkövetett bűncselekményért elítélik, nemzetellenes cselekedetet hajt végre, vagy ilyen egyesület tagja, ki kell zárni soraikból.

Lényeges változás volt az egyenruhán. Az új egyenruha zöld színű, amelyhez Bocskay-süveg, nyitott nyakú magyar szabású kabát, magyaros mell- és zsebdísszel tartozott. A pantalló egyszerű, amelyhez még hátul gomb nélküli posztóköpeny tartozott. A derékszíj fényezett fekete bőr, csatján az egyesület jelvénye rézből. Magas, fehér, kemény duplagallér, fekete nyakravaló és fehér kesztyű tette ünnepélyessé a megjelenést. Az egyenruhán díszítést és rangjelzést is alkalmaztak. A süveg baloldalára paszomány és az egyesület jelvénye került, 3-4 kakastollal. Az elnök három, az alelnök, a szakaszparancsnok és a zászlótartó kettő, a többi tisztségviselő és választmányi tag egy paszományt kapott a süvegre. Sípzsinórt is viseltek. A tisztek arany, a többiek ezüstszínűt. Egyenruhát ezután is csak alkalmi kivonulásokon viselhettek.

A későbbiekben a szórványos adatok is elapadtak. A világháború kitörése nem bénította meg, csak visszafogottabbá tette az egylet működését, mely kevesebb nyilvánosságot kapott. A sajtónak elegendő témát adott a háború.

A Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egylete különböző hivatalos és néha a sajtótól kapott névváltozattal folyamatosan működött a magyar egyesületek felszámolásáig. Mint segélyegylet feltehetően nem esett azonnal áldozatul az 1945-ös felszámolási akciónak. Véglegesen csak 1950-ben került sor feloszlatására. Erről értesülhetünk Pécs thj. város polgármesterének leveléből, amelyben a város Igazgatási Ügyosztályát utasítja, hogy Kotsits István felszámolási biztos közreműködésével a Had- és Katonaviseltek Önsegélyző Egyesületét oszlassa fel és töröljék az egyesületek nyilvántartásából. Erre a lépésre a belügyminiszter 1950. április 29-én kelt 5635-218 számú feloszlatási rendelete utasította. A város a rendeletet 1950. május 15-én adta ki. Ezzel egy nagy múltú pécs-baranyai egyesület megszűnt létezni.[47]

A volt hadfiak színesítették a nemzeti ünnepeket, amikor katonásan masíroztak zászlajuk alatt, egyenruhájukban, és díszőrséget adtak, ha kellett, vagy bajtársuk halálakor gondoskodtak a katonához méltó végtisztességről. Működésük során mindig az önzetlen hazaszeretetet és áldozatkészséget, valamint az erre irányuló példaadást tekintették eszményüknek, melyhez bajtársi összetartás és szeretet társult.

Ma már csak a legidősebb nemzedék emlékezetében élnek a menetelő agg harcosok, akik mindenütt köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendtek. Elmúlásukkal több múlt el, mint néhány kopott egyenruhájú idős katona díszlépésének emléke.

MELLÉKLET

A hadastyán egylet elnökei és tisztségviselői (részleges adatok)

Év

Elnök

1876

Állványi Károly

1882

Tallián Károly

1893

Fund János

1896

Dorn Antal

1902

Muska Antal

1901-1908

Szélics Ferenc

1926, 1927, 1928

Schaeffer István

1932

Reiner János

1934, 1935

Minker János

1941

Kishindi Szörény

1942

Schmauser Mihály

Az első védnök Frigyes főherceg volt, akit tiszteletbeli taggá is választottak. Őt követte Perczel Miklós főispán. A zászlóanya Nádossy Kálmánné volt. Tiszteletbeli tagok voltak még Fejérváry Imre báró, Kardos Kálmán főispán, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Zsinka István kanonok, Mayerhoffer András, Nádossy Kálmán földbirtokos, Hetyei Sámuel püspök.

Rövidítések

alisp. ir.

alispáni iratok

BML

Baranya Megyei Levéltár

gy. n.

gyarapodási napló

JPM

Janus Pannonius Múzeum

Ltsz.

leltári szám

polg. m. ir.

polgármester iratai

sz. kir.

szabad királyi

ÚO

Új- és Legújabbkori Történeti Osztály

v.

város

Irodalom

HADASTYÁNOK 1878

Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egyletének Alapszabályai. Pécsett, 1878

HUSZÁR 1958

HUSZÁR L., Körmöcbányán 1872-1899 években vert emlékérmek jegyzéke. Numizmatikai Közlöny 57. 1958. 58–62

HUSZÁR–VARANNAI 1977

HUSZÁR L. – VARANNAI Gy., Medicina in Nummis. Hungarian Coins and Medals Related to Medicine. Bp. 1977.

KOMISZÁR 1989

KOMISZÁR J., Honvéd Hadastyán Egyletek és Otthonok emlékérmei. Az Érem, 1989/2. 16.

KOMISZÁR 1991

KOMISZÁR J., Mégegyszer a Hadastyán érmekről. Az Érem, 1991/1. 19.

MÁRFI 1989

MÁRFI A., Pécs szabad királyi város dualizmuskori egyesületeinek vizsgálata 1867–1918 I. rész. In Szita L. (szerk.) Baranyai Helytörténetírás 1988. Pécs, 1989.

ÓDOR 1988

ÓDOR I., Baranya vármegye címerpecsétjének évszázados viszontagságai. Baranya 1988. 1–2, 35–48.

ŐRINÉ 1996

ŐRINÉ Fodor M., Az 1848/49-es Baranya megyei honvédegylet 1867–1890-ig. In: Vonyó J. (szerk.) Tanulmányok Pécs Történetéből 2–3. Pécs, 1996. 195–211.

PÉCS VETERÁN 1875

A Pécsi Veterán- és Segélyző Egylet Alapszabályai. Pécsett 1875.

RAÝMAN 1992

RAÝMAN J., Mohácsi hadastyán kereszt. Az Érem, 1992/2. 32–33

RAÝMAN 1993

RAÝMAN J., Baranya vármegye címere érmeken és jelvényeken. Baranya 1992–1993 Pécs. 201–202

SÜLE 1989

SÜLE T., Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken. Baranyai Levéltári Füzetek 138. (1989). 616.

SÜLE 1996

SÜLE T., Százötven év pécsi orvosi érmei 1845–1995. Pécs, 1996.

Jegyzetek



[1] Pécsi Lapok, 1861. február 17. 55.

[2] ŐRINÉ 1996

[3] Ez szabályzatukból is kitűnik: Az egylet célja, a király és a haza iránti azon hű ragaszkodást, mely a tényleges szolgálatból a polgári életbe átlépett becsületes hadfi keblét eltölti, polgártársai javára tovább terjeszteni és fenntartani; betegség esetén segélyt nyújtani, egyleti tag halála esetén a végtisztesség megadásában és a hátramaradt hozzátartozók segélyezésében is közreműködni.  (PÉCSI VETERÁN 1875)

[4] Pécsi Figyelő 1899. június 13. 4–5. A veteránok jubileuma.

[5] BML polg. m. ir. 12206/1894.

[6] BML polg. m. ir. 2166/1875

[7] A Pécsi Veterán és Segélyző Egylet Alapszabályai Pécsett 1875. Taizs M. nyomdája. Az alapszabály szövegét magyar, majd folytatólag német nyelven nyomtatták ki. 43 §-ból áll és záradékként rávezették a belügyminiszter jóváhagyását is: 15746. szám, látta a m. kir. belügyminister Budapest 1875. évi április hó 2.án. A minister helyett B. Kemény s. k. államtitkár.

[8] Az 1. § szerint: Ezen egylet Ő Felsége a király 25 éves dicsőséges uralkodásának örök emlékére alapíttatott.

[9] Lásd a 7. sz. jegyzetet!

[10] A JPM ÚO Ltsz.: 61.7.6. Selyemzászló, rúddal és két szalag. A zászlórúdon grafitceruzával felírva, a készítő neve és a készítés ideje (Carl Willingshoffer 7/11. 1876), a felirat folytatását nem sikerült megfejteni. A zászlóhoz tartozott még egy szalag Baranya megyei Katona Hadastyán Egylettől örök emlékül felirattal, valamint egy ezüstkoszorú. A zászlót a beadáskor készített feljegyzés szerint a pécsi úrinők hímezték.(?) 1906. április 22-én Varga Lajos gimnáziumi tanár ajándékozta a városi múzeumnak. Pécsi Városi Múzeum Gy. N. 1904–1914. 62 sz. A zászlóval kapcsolatos sokirányú segítségéért Millei Ilonának tartozom köszönettel.

[11] Mély tisztelettel alulírottak azon kéréssel járulunk a tekintetes Tanács és tekintetes Közgyűlés elé, hogy az első pécsi veterán segélyző egylet által saját költségünkön kiállítandó érem viselhetését és az ide mellékelt éremminta, körirata Első Pécsi Veterán és Segélyző Egylet felirattal a város czímerével és színével leendő viselhetését engedélyezni kegyeskedjék... BML. 6673/1894 polg. m. ir. A levélre Tegzes Ferenc hívta fel a figyelmemet, amiért köszönetet mondok.

[12] Kelt 1893. dec. 22-én tartott tanácsülésen. A levelet 1894. jan. 8-án adták ki és a kézbesítési bizonylat szerint ugyanekkor adták át Donner József egyleti elnöknek, másnap 9-én egy példányt a rendőrkapitánynak. BML polg. m. ir 15962/1893.

[13] HUSZÁR 1958

[14] HUSZÁR-VARANNAI 1977; SÜLE 1989, 616., SÜLE 1996, 41.; KOMISZÁR 1989, 16., KOMISZÁR 1991, 19.

[15] BML polg. m. ir. 7232/1899. Érkezett: márc. 13-án.

[16] HUSZÁR-VARANNAI 1977; SÜLE 1996, 41.; KOMISZÁR 1991, 20.

[17] Lásd a 4. sz. jegyzetet!

[18]Pécsi Hírlap 1888. január 29. 3.

[19] Pécsi Hírlap 1888. május 10. 5.

[20] Pécsi Figyelő 1901. január 14. 3.

[21] Pécsi Figyelő 1902. január 16. 2.

[22] Pécsi Napló 1903. február 8. 11.

[23] Pécs sz. kir. város és Baranya vármegye címtára 1909. 78.

[24] A későbbiek során: Baranyamegyei Katona Hadastyán Betegsegélyző Egylet, majd Had- és Katonaviseltek Önsegélyző Egyesülete, Pécs néven.

[25] BML alisp. ir. 3755/1876

[26] BML alisp. ir. 5703/1876., 6750/1876., 7338/1876. (A belügyminiszter 39575/1876 sz. levele 1876. aug. 27.), 8438/1876., 1922/1884. (47617 sz. levél a belügyminisztériumtól. Aláírta Kemény államtitkár.)

[27] HADASTYÁNOK 1878.

[28] Az ünnepély már vasárnap elkezdődött, amikor a zenekar a várost bejárva takarodót, hétfőn pedig már hajnali 5 órakor riadót fujt. Majd 8 órakor mozsarak durrogása és zeneszó mellett a Hétfejedelem-ből a piactérre vonultak a hadastyánok. Ott Mendlik apátplébános misét mondott, amelyen a városi egyletek, a városban állomásozó katonaság képviselői és a megye notabilitásai is megjelentek. A mise után a menet a Széchenyi térre a Szentháromság szoborhoz vonult. Megérkezett a zászlóanya is, Nádossy Kálmánné, akit az egylet tisztelgéssel fogadott. A zászlót azután Mendlik apát beszentelte, majd az emlékszöget beverték a zászlórúdba. Jellencsik ezredes Ő Felsége a király nevében, Polka alezredes, Laky őrnagy, Aidinger polgármester, majd a zászlóanya, végül az egyleti elnök következett. A szegek beverése után Tallián Károly hadastyán egyleti elnök mondott beszédet és átadta a felszentelt és kibontott zászlót a zászlótartónak, majd a kibontott zászlóval az egylet elvonult a zászlóanya előtt. Délután díszebéd, kivilágos kivirradtig táncmulatság zárta a zászlóavató ünnepséget. (Pécs-Baranyai Hírlap 1882. május 31. 2.)

[29] SÜLE 1989, 616., RAÝMAN 1993, 201-202.

[30] Pécsi Figyelő 1901. július 9.

[31] A minisztérium az alábbi kifogást emelte: Az egyletnek az alapszabály 8. §-a szerint tervezett egyenruházata a véderőbeli egyénekkel való összetévesztésre könnyen alkalmat szolgálhat, miért is az egyenruházatnál az aranyzsinórozott katonasapka, arannyal hímzett kardbojt és kardöv, továbbá a hivatalkodók széles arany paszománya mellőzendő és az egyenruházati cikkek akként állapíttatnak meg, hogy a véderőbéli egyének egyenruházatától színre, szabásra nézve feltűnően megkülönböztethetők legyenek... BML alisp. ir. 1922/1884. (Magyar kir. Belügyminisztérium 11587 sz. levele), u. o. 4626/1884. (25632 sz. belügyminisztériumi levél 1884. máj. 5.)

[32] Pécsi Figyelő 1893. január 4. 4.

[33] BML alisp. ir. 8314/1893. és 9462/1893.

[34] Pécsi Figyelő 1896. augusztus 13. 4.

[35] Pécsi Figyelő 1901. július 7. 4.

[36] Pécsi Figyelő 1901. július 9. 4.

[37] Pécsi Figyelő 1901. július 7. 4. és július 9. 4.

[38] Pécsi Figyelő 1901. december 17. és 25.

[39] Dunántúl 1937. február 4.

[40] Dunántúl 1925. december 24. 4. A hadastyánok jubilálnak.

[41] Dunántúl, 1926. szeptember 7. 2.

[42] Pécsi Napló 1927. november 29.

[43] Dunántúl 1927. október 25.

[44] Pécsi Napló 1935. március 24. 7.

[45] BML Okmánytár 1702. Jegyzőkönyv, amelyet a Baranyamegyei Katona Hadastyán Segélyző Egylet 59-ik közgyűlésén 1935. febr. 3-án vettek fel. Aláírta Minker Jenő jegyző és Minker János elnök. Hitelesítőként Erdősi István és Kada Rezső tagok. A jegyzőkönyvet piros-fehér-zöld zsinórra hozzáfűzték a Belügyminisztériumhoz beterjesztett alapszabályhoz. Had- és Katonaviseltek Önsegélyző Egyesülete Pécs alapszabálya. Írógéppel írva, a belügyi tisztviselő javításaival és rágépelve az engedélyt jelentő láttamozás.

[46] BML Okmánytár 1702. Pécs polgármesterének 25586/1935 sz. határozata (1935. aug. 13.)

[47] BML Okmánytár 3071. Pécs thj. város polgármesterétől. 5638 – 9/2 /1950 I. sz. Tárgy: Had- és Katonaviseltek Önsegélyző Egyesülete (Pécs) feloszlatása. Határozat. Aláírta Daláth László főjegyző, 1950. május 15-én.