Cikkek

Visy Zoltán: Pécs vonzása Visy Zoltán építész őstáblája tükrében

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 2–3.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996.

ISSN 1219–4077

Szerkesztette: Vonyó József

265–274. pp.


Visy Zoltán


Pécs vonzása Visy Zoltán építész őstáblája tükrében


Der Reiz von Pécs/Fünfkirchen im Spiegel des Stammtafels von dem Architekt Zoltán Visy

The Attractive Force of Pécs as It Mirrored in Zoltán Visy's Genealogical Tree




Pécsett még ma is gyakran üti meg fülünket a Visy László[1] út említése. Az Anna utca 20. számú házon szemünkbe ötlik Visy Zoltán[2] építész nemrég felavatott emléktáblája.[3] A Köztemető egyik tiroli ihletésű feszülete tövében pihennek e család elhunyt tagjai, ma már sokkal többen, mint az élők. A családé, amelyet az MTA Történettudományi Intézete gondozásában, 1992-ben megjelent kötet egyik tanulmánya[4] „régi pécsi polgárcsalád”-ként említ.

Várostörténeti szempontból is érdekes megvizsgálni, hogy valóban régi, tehát számos nemzedéken át itt élt családok leszármazottai-e a Visyk? Honnan, s – ha ez is felderíthető – miért jöttek Pécsre? Itt maradtak-e, vagy halottaikat hátrahagyva, ismét elhagyták a várost?

Izgalmas kérdések ezek, melyeknek teljes körű, tudományos igényű megválaszolása meghaladja lehetőségeimet. Ehelyett mindössze egyetlen családtag, a bevezetőben említett Visy Zoltán pécsi építész őstáblája (1/1. melléklet) ilyen célú elemzésére vállalkozom. Az őstábla továbbvitelét azért mellőztem, mert a legfelső nyolc dédszülőből álló sor az, amelynek még egyik tagja sem született Pécsett. Az ő családi környezetüket, térbeli és társadalmi mozgásukat feltárva lehetségesnek látszik a várostörténet egyik érdekes aspektusának, a város vonzásának felvillantása a családtörténet tükrében. A továbbiakban nem foglalkozom az élőkkel, sem az őstáblán szereplők teljes rokonságával, A külön forrásmegjelölés nélküli adatok a szóban forgó helységek róm. kat. egyházi anyakönyveiből származnak. A nevek előtti 00–14 számok az őstáblában elfoglalt helyet jelzik.

JOBST, HAUTH és Nagyatádi VISY családok

Az első hiteles adat szerint Maximilianus Jobszt, 25 éves, nőtlen kaposvári szabó (sartor), 1788. július 30-án, Veszprémben nőül veszi az 1763. szeptember 11-én ugyanitt született Anna Elisabetha hajadont, Adamus Herbst és Elisabetha Rüber leányát. Egyik fiuk 07 JOBST Márton kaposvári szabó, kinek felesége 08 HAUTH Katalin, H. György kaposvári varga (sutor) és Fux Anna leánya.

E két iparos nemzedék minden tagja német anyanyelvű. Érdekes emléke és bizonyítéka ennek egy 1822. április 17-én kelt beadvány, amelyen hatvanhét aláíró – köztük Martin Jobst és a Hauth család egyik tagja – kéri, hogy Kaposvárott „... auch eine deutsche Andacht alle Sonn' und Feiertage allhier zu haben, ... da es viele dér gröste Theil weder eine ungarische Predig versieken noch ihre Osterliche Beicht Andacht gehörig verrichten können;...”[5]

A következő nemzedékhez tartozó 03 JOBST János már önálló értelmiségi, tehát „honorácior”, saját jogú gyógyszertár-tulajdonos Nagyatádon. Felesége, a nemesi származású 04 VISY Jozefa, aki férje 1872-ben bekövetkezett váratlan halála után, két fiával Pécsre költözik.

Az idősebb fiú 01 JOBST László dr. ügyvéd 1905. február 7-én magyar nemességet kap, nevének VISY-re változtatásával és Nagyatádi előnévvel, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnökévé választják, majd 1911–1917 között a város főispánja, a bevezetőben említett út egykori névadója. Kilencedik gyermeke 00 Nagyatádi VISY Zoltán építész, öccse pedig Jobst Béla[6] a Pécsi Királyi ítélőtábla tanácselnöke.

A Jobst család útja még pontosan be nem határolt német nyelvterületről, magyar kisvárosokon át vezet Pécsre. Ezenközben telepes kézműves tagjai a magyar értelmiség sorába, sőt egyesek közülük Pécs polgárságának vezetői közé emelkednek.

VISY és PÁLES alias PALLES családok

Régi, a Sopron megyei Vis-ről elszármazott családok[7] egyikének tagja az őstáblán szereplő 09 VISY Pál, aki az egykori Röjtökön – ma Röjtökmuzsaj – született. Innen került Somogyba, majd fia családjához a Baranya megyei Pécsváradra. Közvetlen felmenői, a 18. század elejétől önálló kisbirtokosok, illetve vagyontalan, uradalmi alkalmazottak. Édesapja pl. a Felsőbüki Nagy család röjtöki uradalmának ispánja. Ő maga 1805-ben Patán (Somogy m.) kasznár, 1828-ban kaposvári jegyző, 1843-ban mint Inkéről (Somogy m.) jött uradalmi tisztet jegyzik be a pécsváradi halotti anyakönyvbe. Fiai közül kettő orvos, kik Pesten védik meg egyetemi doktori disszertációjukat; István 1834-ben[8], és Pál, a későbbi Somogy vármegyei főfizikus, 1838-ban[9]. A harmadik fiú, János, apjához hasonlóan gazdatiszt. Ezek testvérhúga a már említett Jobst Jánosné 04 VISY Jozefa.

Pécsi szempontból István dr. pécsváradi járási orvos érdemel említést, akit 1849. februárban a Pécsre ismét bevonult osztrákok megbotoztattak[10], s aki 1856-ban veszi meg a pécsi, Apáca u. 12. számú házat[11], amely nyugdíjas korában otthona lesz, és 1940-ig a család birtokában marad. E házban, István nagybátyjánál kosztos diák, 1867–1872 között 01 JOBST László, s ezen látható ma is a Pécsi Dalárda 1861. évi megalakulását hirdető emléktábla[12]. Feltehető, hogy özv. Jobst Jánosné és fiai Pécsre költözésében komoly szerepet játszott bátyja ittléte, és László fiának pécsi diákoskodása is.

A nemes Páles alias Palles család szintén vagyontalan, értelmiségi[13]. Visy Pálné 10 PÁLES Jozefa édesapja Ignác, 1787-ben, Taszáron (Somogy m.), a Székesfehérvári Őrkanonokság uradalmi ügyésze.

A Somogy megyei Hencsén 1822-ben született, és Pécsett 1895-ben elhunyt 04 VISY Jozefa tehát apai és anyai ágon egyaránt, földbirtok nélküli, köznemesi, értelmiségi foglalkozású család sarja, kinek ősei Nyugat-Magyarország felől, Somogy megyén át húzódnak Pécs felé. Ő maga itt letelepedve már olyan anyagi háttérrel rendelkezik, hogy házat bérel a Belvárosban, szőlőt vesz a Bálicsban, és mindkét fiának lehetővé teszi a felsőfokú jogi végzettség megszerzését.

FERENCZY és RUPRECHT családok

Legtávolabbról kerül Pécsre a Borsabányán (Máramaros m.) született 05 FERENCZY István. Szerencsére fennmaradt Finátzy Károly 1868-ban írt, német nyelvű naplója[14], amely értékes adatokat tartalmaz a pécsi ágában már kihalt Ferenczy családról is.

A Gömör megyei Licén született 11 FERENCZY István a Pesti Egyetemen 1830-ban szerez sebész-, szülész- és állatorvos magiszteri fokozatot. Miután, még ez évben, kinevezik a Királyi Bányakamara orvosává, feleségül veszi 12 RUPRECHT Borbála budai polgárlányt, és Borsabányára költözik. Itt és Felsővisón dolgozik korai haláláig. Özvegye, két gyermekével visszatelepül Budára. Az említett napló szerint „... wo sie von ihrer kleinen Pension jahrlicher 100 f. C. M. still und eingezogen lebte, und mit unermtidlichen Fleisse durch weibliche Hande-Arbeit ihr kleines Einkommen vermehrte, und so ihren beiden Kinder brav und standesgemáss bis zu deren Versorgung erzog... ” Fia, 05 FERENCZY István tizenhat évesen honvédként szolgál az 1848/49 évi szabadságharcban. Ennek bukása után anyjánál bujkál, később cukorgyári munkás, majd katonai szállásmester, végül mint a 48. sz. Ernő Főherceg Gyalogezred I. osztályú hadnagya kvietál, és 1862-ben Pécsett feleségül veszi 06 JAEGER Ilonát. Előbb a megyénél, majd a Pécsi Takarékpénztárnál vállal állást, s mint ennek főpénztárosa megy nyugdíjba. Családot alapítva magához veszi Budáról özvegy édesanyját. Öt gyermeke közül négy éri meg a felnőttkort. A legidősebb 02 FERENCZY Ilona 01 JOBST, 1905-től Nagyatádi VISY László dr. felesége, László dr.[15] ügyvéd, Andor gyógyszerész, a legfiatalabb, István pedig huszárezredes.

Áttekintve a Ferenczyk és Ruprechtek történetét, ez esetben is vagyontalan, értelmiségi foglalkozású magyar nemes, illetőleg német, városi polgárcsaláddal találkozunk. Ezek tagjai saját – ha a szükség úgy hozta, kétkezi – munkájukkal biztosították polgári életformájukat, gyermekeik továbbtanulását és társadalmi emelkedését.

JAEGER és AMTMANN családok

Jaeger János szekszárdi vaskereskedő és Kovacsovics Anna házasságából 1800. május 6-án született 13 JAEGER János, aki Pécsre költözik, és atyja házában, a Széchenyi tér 6. sz. alatt megnyitja saját vaskereskedését, melynek cégtábláján a „Vastuskóhoz” felirat olvasható.[16] 14 AMTMANN Annával kötött házasságából öt gyermek születik, közöttük 05 FERENCZY István felesége 06 JAEGER Ilona. Egyetlen fia, Károly utódai elszármaznak Pécsről.

A Jaeger család vagyonos, tekintélyes, kereskedő-dinasztia. Előrelátásukra és üzletpolitikájukra jellemző, hogy a szekszárdi, idősb. Jaeger János már 1813-ban megvásárolja, akkor még gyermekfia későbbi pécsi kereskedőházát.[17] E fiú Pécsett több ház és telek tulajdonosa[18], a város egyik leggazdagabb polgára lesz, aki pl. egyik alapító részvényese a Pécsi Takarékpénztárnak. Megfelelő utód hiányában a pécsi nagy vagyonnal együtt ez a család is eltűnik a városból.

Szinte pécsi nevezetességnek számít Jaeger Jánosné 14 AMTMANN Anna családja, fivére Prosper[19], a nemzetközi hírű fuvolaművész, és öccse Károly[20] tb. városi levéltárnok, amatőr zeneszerző és színműíró révén. Pedig az említettek egyike sem született Pécsett. Családjuk Németországból vándorol be Magyarországra. Rohoncon (Vas m.) 1708-ban jegyzik be az anyakönyvbe az első Amtmannt[21]. Anna édesapja, Nép János is itt jön a világra, majd a Batthyány uradalom számtartójaként többfelé megfordul, így Veszprémben, ahol megnősül, Sellyén, ahol Prosper és Anna születnek, végül a Baranya megyei Németbólyban, ahol első feleségét eltemeti, ahol másodszor nősülve további gyermekei születnek, és ahol maga is meghal.

Leánya, Anna, férje 13 JAEGER János révén kerül Pécsre, ahol harminckét évesen meghal. Fia, Prosper Anna u. 1. sz. alatti[22] egyemeletes házát 1971-ben lebontják, síremléke a Pécs budai külvárosi temető[23] megszüntetésekor tűnik el. A világhírű fuvolaművész életének egyetlen tárgyi emléke a Felső-sétatéren álló Amtmann-Weidinger emlékoszlop. Károlynak Surányi Miklós[24], Prospernek pedig Dénes Gizella[25], Kocsis László[26] és Reményik Sándor[27] állít irodalmi emléket.

E családból sem él már senki a városban.

ÖSSZEFOGLALÁS

„Pécs vonzása Visy Zoltán építész őstáblája tükrében” címet választottam. Tisztában voltam ugyanis azzal, hogy nyolc család, és ezek tucatnál alig több tagja térbeli és társadalmi mozgásának áttekintéséből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A vizsgált minta ugyanis nélkülözi a statisztikai módszerek alkalmazhatóságának két alapvető követelményét, nevezetesen az elemek véletlen kiválasztását és értékelhető sokaságát. E tanulmány tehát sem többet, sem kevesebbet nem mond, mint amit címe ígér, tehát egyetlen pécsi polgár, Visy Zoltán építész felmenőinek bekerülését Pécs vonzásába.

A tárgyalt családok mozgását sematikusan az 1/2. mellékleten tüntettem fel. A valóságban ez biztosan nem követte az egyes helységeket összekötő egyeneseket, és egész biztosan kitért olyan helységekre is, melyekről nincs tudomásom, vagy másodlagos szerepük miatt mellőztem feltüntetésüket (pl. 01 JOBST László dr. pesti egyetemi éve, vagy 09 VISY Pál lakóhelyei Röjtök és Somogy megyei feltűnése között, vagy 05 FERENCZY István állomáshelyei katona korában). Az ábrából annyi mindenesetre megállapítható, hogy e családok – a Gömör megyei Ferenczyk kivételével – a Dunántúlról kerültek a városba. A mozgás Kaposvár, Nagyatád, Szekszárd, Pécsvárad, Németbóly, sőt Buda felől is (12 RUPRECHT Borbála) Pécsre irányult, és a vizsgált időszakban elvándorlás nem volt. A 19. században olyan nagy volt a város vonzereje, hogy az Európát több hangverseny- kőrúton bejárt, közben Bécsben, Marburgban és Grácban letelepedett Amtmann Prosper 1844-ben hazatelepült, házat épített és itt élt haláláig. A szekszárdi gazdag kereskedő, idősb. Jaeger János fokozatosan Pécsre tette át üzlete súlypontját, már 1813-ban megvásárolta a Széchenyi tér 6. számú emeletes házat, és 1800-ban született fiát, miután a szakmát elsajátította, ide küldte. Az elvándorlás csak a 20. században kezdődött, és az 1. és 2. világháború után gyorsult fel, elsősorban Budapest, és a nyugati országok irányába. A tárgyalt nyolc család közül ma már csak a Jobst család leszármazottai élnek a városban. A Nagyatádi VISY ág teljes leszármazását a II. melléklet tartalmazza.

A családok társadalmi helyzetét és mobilitását vizsgálva azt látjuk, hogy a vagyontalan kisnemes és a német telepes famíliák összeházasodva, egymást segítve gyorsan haladtak a polgárosodás útján, miközben az iparos, kereskedő, gazdatiszt nemzedékeket egyetemi végzettségű, doktori fokozatot nyert (már 1834-ben és 1838-ban is!) értelmiségiek váltják fel. Az Amtmann-vonalon megjelent a családban a művészet is, és ha igaz a mondás, hogy „az építészet megfagyott zene”, akkor az Anna utcai Visy-emléktábla a bizonyság arra, hogy az 1. sz. ház lebontásával nem tűnt el innen Amtmann Prosper szelleme, s valóra vált, amit Reményik Sándor 1928-ban írt:

„…

De ki tudja, – Pécs ősi városában

Egy unokában, vagy dédunokában

Valahol él a testté vált ige,

A gyümölcstermő, áldott szerelem,

Mit felidézett régi dobogón,

Régi májusban, égig lobogón

A fagott, s fuvola meddő szíve.

S a lenge hang, amelynek nincs partja,

Most nemzedékek bolthajtását tartja.


1. Nagyatádi Visy Zoltán őstáblája
 

07 JOBST Márton 09 VISY Pál

11 FERENCZY István.

13 JAEGER János

:Kaposvár, 1797.

:Röjtök (Sopron m.), 1778.

:Lice (Gőmör m.), 1799.

:Szekszárd, 1800.

+Kaposvár,1868.

+Pécsvárad, 1843.

+Felsővisó

+Pécs, 1872.

=Kaposvár, 1822.

= 1808.

(Máramaros m.), 1840. =Buda, 1830.

Pécs. 1832.

08 HAUTH Katalin

10 PÁLES Jozefa

12 RUPRECHT Borbála

14 AMTMANN Anna

:Kaposvár, 1803.

:Taszár (Somogy m.), 1787.

:Buda, 1794.

:Sellye (kér. Bogdása),

+Kaposvár, 1857.

+

+Pécs, 1881.

1812.

• +Pécs, 1844.

Fiuk:

Lányuk:

Fiuk:

Lányuk:

03 JOBST János

04 VISY Jozefa

05 FERENCZY István

06 JAEGER Ilona

:Kaposvár, 1825.

:Hencse (Somogy m.), 1822.

:Borsabánya

:Pécs, 1840.

+Nagyatád, 1872.

+Pécs, 1895.

(Máramaros m.), 1832. +Pécs, 1896.

+Pécs, 1922.

= Kaposvár, 1854.

Fiuk:

01 JOBST, majd 1905-től Nagyatádi VISY László dr.

:Nagyatád 1854.

+Pécs, 1935.

=Pécs, 1862.

Lányuk

02 FERENCZY Ilona

:Pécs, 1863

+Pécs, 1930.

= Pécs, 1883.

 

Fiuk:

00 JOBST, majd 1905-től Nagyatádi Visy Zoltán

:Pécs, 1903.

+Mohács, 1938


2. Az őstáblán szereplő nyolc család mozgása a 18–19. századi Magyarországon

2. Az őstáblán szereplő nyolc család mozgása a 18–19. századi Magyarországon


1.  Veszprém

2.  Kaposvár

3.  Nagyatád

4.  Pécs

5.  Röjtök (ma: Röjtökmuzsaj)

6.  Pécsvárad

7.  Lice (ma: Licince)

8.  Buda és Pest (ma: Budapest)

9.  Borsabánya (ma: Baia Bor§a)

10. Felsővisó (ma: Viseu de Sus)

11. Szekszárd

12. Rohonc (ma: Rechnitz)

13. Sellye

14. Németbóly (ma: Boly)

Mozgásirányok:

Jobst-Hauth: 1-2-3-4;

Ferenczy-Ruprecht: 7-8-9-10-8-4;

Visy-Páles: 5-2-6-4;

Jaeger-Amtmann: 11-4; 12-13-14-4

A Nagyatádi VISY család leszármazása

JOBST család

Maximilian Jobszt kaposvári szabó (sartor), aki 1763 körül született, 1788. július 30-án, Veszprémben feleségül veszi Anna Herbst (Adam-Elisabeth Rüber) hajadont, aki 1763. szeptember 11-én született ugyanitt. Mindketten Kaposvárott hunytak el, a férj 1808. március 8-án, a feleség 1821. augusztus 20-án. Fiuk:

Martinus Jobst kaposvári német szabó, aki ugyanitt született 1797. október 29-én, és itt vette feleségül Catharina Hauth (Georgius német varga (sutor) – Anna Fuchs) hajadont, 1822. január 30-án. A feleség szintén Kaposvárott született 1803. szeptember 14-én, és mindketten itt hunytak el, az előbbi 1857. február 8-án, a férj pedig 1868. november 4-én. Fiuk:

Jobst János gyógyszerész Nagyatádon (Somogy vm.), született 1825. október 27-én Kaposvárott, és elhunyt 1872. szeptember 19-én Nagyatádon.

VISY család

Özvegy Vissi Mihály Ebergőcről (Sopron vm.) a szomszédos Lózson feleségül veszi Takács György hajadon leányát, Erzsébetet, 1716. május 24-én. Fiuk:

Visi János Ebergőcön született, és a szomszédos Röjtökön keresztelték 1721. március 19-én, ahol 1742. február 6-án feleségül veszi özvegy Hertelendi Sándorné Hetyési Margitot, aki 1715 körül született a közeli Muzsajon. Mindketten Röjtökön hunytak el, Visi János 1776. január 6- án, felesége pedig 1784. október 2-án. Fiuk:

Vissi Pál Röjtökön született 1745. február 1-én, ugyanitt vette feleségül az 1748 körül született Gruber Borbálát, 1771. november 9-én. Ez utóbbi már özvegyen hunyt el Röjtökön, 1822. december 28-án. Vissi Pál a Felsőbüki Nagy család röjtöki uradalmának ispánja volt. Fiuk:

Visy Pál uradalmi tiszt, kaposvári jegyző, aki Röjtökön született 1778. július 10-én, és Pécsváradon hunyt el, Baranya vármegyében, 1843. szeptember 3- án. Ide Inkéről jött, Somogy vármegyéből. Második feleségét nemes Páles alias Palles Jozefát (Ignác ügyvéd – Lausin Ágnes), aki 1787. november 16-án Taszáron (Somogy vm.) született, első felesége halála után, feltehetően 1808- ban vezette oltárhoz. Leányuk:

Visy Jozefa született Hencsén (Somogy vm.), keresztelték a szomszédos Kadarkúton, 1822. február 27-én. Elhunyt Pécsett, 1895. július 22-én.

 

Jobst János és Visy Jozefa házasságot kötöttek 1854. február 2-án Kaposvárott.

Fiuk:

az 1854. október 17-én, Nagyatádon született Jobst László dr. pécsi ügyvéd, aki feleségével, Ferenczy Ilonával és gyermekeivel: Imrével, Lászlóval, Istvánnal, Bélával, Zoltánnal, Mártával, Ilonával és Katalinnal magyar nemességet kaptak, vezetéknevüknek VISY-re változtatásával és Nagyatádi előnévvel. Az adományozás kelte: Bécs, 1905. február 7. Bejegyezve a Királyi Könyv LXXI. kötetének 438. lapján. Címer: kékkel és vörössel vágott pajzsnak felső részében arany koronából kiemelkedő, két aranyfürtös, zöld levelű szőlőágat tartó, könyökével kifelé hajló, aranyhajtókás vörös ruhás jobb kar, az alsóban zöld gyepen jobbra ágaskodó ezüst kecske. A jobbra fordult koronás, nyílt lovagsisak dísze: a pajzsbeli ezüst kecske kinövőén. Foszlányok: jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.

Leszármazás:

1. Nagyatádi VISY László dr. ügyvéd, Pécs thj. szab. kir. város főispánja (1911–1917), a Lipót-rend lovagja stb., szül. Nagyatád, 1854. október 17. + Pécs, 1935. november 25. = Pécs 1883. október 24. FERENCZY Ilona, szül. Pécs, 1863. július 5. + Pécs, 1930. november 21. (F. István banktisztviselő és láger Hóna leánya), Gyermekei: 1.1. – 1.9.

1.1. Mártha szül. Pécs, 1884. július 29. + Pécs, 1978. május 25. = Pécs, 1904. május 5. FISCHERBéla dr. h.c., Baranya vármegye alispánja (1925–1937), az országgyűlés felsőházának tagja (1939–1944) stb., szül. Gyöngyös, 1877. május 1. + Pécs, 1953. február 11. (F. József építész és Tápiószelei Berkó Mária fia)

1.2 .Imre vitéz, dr. ügyvéd, szül. Pécs, 1886. július 29. + Pécs, 1970. augusztus 20. = Pécs, 1913. április 19. Szomolnoki PÁNCZÉL Edit, szül. Budapest, 1894. november 6. + Pécs, 1975. február 23. (P. Ottó erdőmérnök, miniszteri tanácsos és Szepesi Scholcz Mária leánya) Gyermekei: 1.21. – 1.23.

1.21. Dóra szül. Pécs, 1914. május 27. + Budapest, 1994. február 2., = Pécs, 1934. november 5. Tahvári és Tarkeöi TAHY Béla m. kir. gazdasági főfelügyelő, szül. Budapest, 1906. július 25. + Budapest, 1987. január 28. (T. Jakab államtitkár és Lukács Margit fia)

1.22. László vitéz, dr. ügyvéd, szül. Pécs, 1916. április 18. = Pécs, 1942. február 10. KOVACSICS Mária, szül. Máramarossziget, 1919. július 26. (K. Károly ezredes és Thaller Mária leánya) Gyermekei: 1.221. – 1.223.

1.221. Mária magántisztviselő Kanadában, szül. Pécs, 1943. február 3. = Bécs, 1966. április 15. CSEDEI Endre, szül. Győr, 1939. április 15. (Cs. József és Köberl Anna fia)

1.222. Zsuzsanna, szül. Pécs, 1944. augusztus 3. + Párád, 1959. június 21.

1.223. Erzsébet szül. Pécs, 1948. december 5. = Pécs, 1969. október 12. RADVÁNYI Gábor dr. agrármérnök, szül. Pécs, 1943. július 2. (R. korábban Rihmer Béla dr. és Bódog Ilona fia)

1.23. Béla építészmérnök az USA-ban, szül. Pécs, 1922: március 9. + Cockeysville, MD USA, 1995. május 10. = I. Woodside, N. Y. USA 1952. február 22. MASSAY Mária, szül. Pécs, 1929. március 3. + Irvington, N.J. USA, 1975. január 29. (M. Walter vitéz, bankigazgató és Oberhammer Mária leánya) = R USA, 1976. augusztus 1. Elinor Donna LUSE, elvált Columbia, MD USA, 1977. április 18. = ÜL Baltimore, MD USA, 1980. június 28. HÁRY Ágnes, szül. Székesfehérvár, 1930. december 27. (H. László tábornok és Telepy Erzsébet leánya). Örökbefogadott gyermekei: 1.231. és 1.232.

1.231. John, szül. Jersey City, N. J. USA, 1956. augusztus 22.

1.232. Joseph Walter, szül. Montclair, N. J. USA, 1960. február 11. = Houston, Texas, USA, 1988. május 21. Jean TOWNES PRESSLER, szül. USA, 1963. november 24. (Herman Paul ül. T. P. és Nancy Awery leánya) Gyermekei:

1.232.1. Kristen Arnie, szül. Columbia, MD USA, 1990. április 8.

1.232.2. Michael Béla, szül. Columbia, MD USA, 1992. február 25.

1.232.3 Scott Pressler, szül. Columbia, MD USA, 1995. november 20.

1.3. László dr. ügyvédjelölt, szül. Pécs, 1888. március 11. +Pécs, 1930. december 6.

1.4. JOBST István, szül. Pécs, 1889. október 8. +Pécs, 1892. szeptember 22.

1.5. Ilona, szül. Pécs, 1893. május 6. + Budapest, 1986. július 5. = Pécs, 1918. november 5. LAKATOS Artúr festő- és iparművész, szül. Bécs, 1880. március 15. + Budapest, 1968. február 9. (Schlosser Salamon és Weil Johanna fia.) Első felesége: Visy Erzsébet (Visi Imre közíró, országgyűlési képviselő és Gábos Irma lánya).

1.6. István magántisztviselő, szül. Pécs, 1895. február 11. + Pécs, 1966. december 10. = Budapest, 1923. május 8. Olgyai OLGYAY Blanka, szül. Budapest, 1900. március 30. + Pécs, 1987. szeptember 13. (O. Kálmán min. tanácsos és Azari Zachár Blanka leánya) Gyermekei: 1. 61. és 1. 62.

1.61. Éva magántisztviselő, szül. Budapest, 1924. május 8. = Pécs, 1955. március 2. RAJKI János dr. orvos, szül. Pécs, 1917. április 18. (R. János és Amold Gizella fia)

1.62. Judit magántisztviselő, szül. Pécs, 1925. július 25. + Pécs, 1971. július 20. = Szétsi-Sziget, 1945. január 13. VADÁSZ János tart. zászlós, szül. Debrecen, 1921. november 2. Elváltak 1947-ben (V. János és Lipjanecz Zsuzsanna fia)

1.7. Béla tart. hadnagy a cs. és kir. 69. gyalogezredben, szül. Pécs, 1897. március 21. + Montello az olasz fronton, 1918. június 16.

1.8. Katalin, szül. Pécs, 1899. január 25. + Pécs, 1907. december 31.

1.9. Zoltán okl. építész, szül. Pécs, 1903. március 16. + Mohács, 1938. július 29. = Mohács, 1927. november 14. Pirosi SZLÁVI Irén, szül. Újvidék, 1906. október 21. + Budapest, 1995. december 4. (Sz. Koméi dr. kir. közjegyző és Vissy Irén leánya) Gyermekei: 1.91. és 1.92.

1.91. Zoltán okl. építészmérnök, c. főiskolai tanár, máltai lovag szül. Pécs, 1928. szeptember 4. = Budapest, 1953. június 17. KNOLL Ágnes, szül. Gödöllő, 1924. május 2. (K. Károly dr. jószágfelügyelő és Ivanich Magda leánya) Gyermekei: 1.911. – 1.913.

1.911. László okl. építészmérnök, újságíró, szül. Budapest, 1954. március 9. = Budapest, 1986. augusztus 16. FÖLDVÁRY Eszter, szül. Budapest, 1958. március 19. (F. György okl. gépészmérnök és Buzássy Zsuzsanna leánya) Gyermekei: 1.911.1. és 1.911.2.

1.911.1. Dóra Eszter, szül. Budapest, 1987. szeptember 16.

1.911.2. Bálint László, szül. Budapest, 1989. szeptember 6.

1.912. Borbála okl. építészmérnök, szül. Budapest, 1956. január 7. = Budapest, 1979. szeptember 4. TARÓCZY Balázs okl. közgazda, szül. Budapest, 1954. május 9. (T. Jenő okl. villamosmérnök és Kármán Margit fia)

1.913. Júlia okl. vegyész, a kémiai tudomány kandidátusa, dr. univ., szül. Budapest, 1957. november 26. = Budapest, 1983. október 27. BENE László dr. jogász, szül. Prága, 1956. február 11. (B. Lóránt és Kocsis Erzsébet fia)

1.92. Irén magántisztviselő, szül. Pécs, 1931. április 7.

Jegyzetek


[1] BOGYÓ Alajos: Korrajzok az 1848–1849-iki szabadságharc és annak elnyomatása idejéből. Pécs, 1904. 5.; Dunántúl, 1935. november 26., 27. és 28.; LENKEI Lajos: Negyven év Pécs életéből. Egy pécsi újságíró visszaemlékezései. Pécs, 1922.(LENKEI 1922.) 24., 41., 43., 45., 46., 84., 106., 245., 246.; Magyarország tiszti czim- és névtára. Bp. 1917. (Címtár 1917) 198., 333., 335., 776. Dr. VISY László székfoglaló beszéde főispáni beiktatásán. Dunántúl, 1911. július 23.

[2] BOLGÁR Tivadar: Visy Zoltán fejfájára. Pécsi Napló, 1938. augusztus 2.; KUBINSZKY Mihály: Visy Zoltán építész (Pécs, 1903, Mohács, 1938). In: Magyar Építőművészet, 1969/5. 54–56. Magyar Művészet 1919–1945. Akadémiai Kiadó Bp. 1985. 1/365, 11/358.; -y-n: Visy Zoltán építész 1903–1938. In: Magyar Építőipar, Bp. 1994/3. 76–79.

[3] Dr. MARTON István: Emléktábla-avatás Pécsett. In: Értékmentő 1992/3. 5.

[4] VISI LAKATOS Mária: Élet egy régi pécsi polgárcsaládban In: Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok. Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeállította és bevezető: HANÁK Péter. Szerk.: Visi Lakatos Mária, MTA Történettudományi Intézete, Bp.1992. 121–140.

[5] Magyar fordításban: „minden vasár- és ünnepnapon német ájtatosság is legyen... minthogy sokan, a legnagyobb rész, sem a magyar prédikációt megérteni, sem a húsvéti szentgyónását illendőképpen elvégezni nem tudja...” Az eredetiről készült xerox másolat a szerző birtokában.

[6] LENKEI 1922: 94.; Címtár 1917: 557.

[7] BELITZKY János: Sopron vármegye története. I. köt. Bp. 1938. 709–710, 760–761, 884.

[8] Orvosi értekezés a Víziszonyról mellyet a 'Tekintetes Orvosi Kar Engedelmével a' Pesti Királyi Egyetemben Orvos Doktorrá létekor közre botsátott VISY István Somogy-Patai-Fi Pesten Beimet Jósef Betűivel. 1834.

[9] Orvosi értekezés A 'Máj' Kór- és Éptanjárul meg az Epekövecsedésrűl mellyet Orvos Doctorrá létekor írt VISY Pál. Pesten, Esztergomi k. Beimel József betűivel. 1838.

[10] FÉNYES Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Baranyai helytörténetírás 1973. Szerk.: Szita László, Pécs, 1973. 214.; VÁRADY Ferenc: Baranya múltja és jelenje II. köt. Pécs, 1897. 692.; VÖRÖS Márton: Pécs-Baranya részvétele az 1848–49 évi. szabadságharcban. Szikra nyomda, Pécs 7112. 40.

[11] MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. (MADAS 1978) 168, 169. (1856-ban és 1864-ben tévedésből, vagy politikai okokból – lásd a 10. jegyzetet – István helyett Károly keresztnév szerepel a telekkönyvben, illetőleg az összeírásban).

[12] MADAS 1978. 169.

[13] Egyházi anyakönyvi bejegyzések a 18. és 19. században Vas és Somogy megyékben, továbbá Pécsett, Pesten, Budán és Óbudán; KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. VIII. köt. Bp. 1914. 133.; KŐSZEGI Sándor: Nemes családok Pest vármegyében. Bp. 1899. 276.; Kőszegi Polgárkönyv: „Anno 766 die 21a January Ntes vtlő Palles Ignácz úr, jurisperitus ide való fiú írástudó Pápista májnapon a Concivilitásban recipiáltatott deposito Juramento adván a Nms Városnak 30 frt”; Pest megyei Levéltár: Pest Pilis Solt vm. Központi Tvsz. ir. Bevégzett Polg. Perek 91. doboz, fasc.70. N° 25. ,,... Sigl. Pestini die 27a May 1774. Ignatius Páles Ita Tla Rea Judicia juratus Nótárius” Címerpecsét.

[14] Finátzy Károly fiának, Felsővisói Fináczy Gyulának felesége Ferenczy Etelka, az őstáblán szereplő 05 F. István testvérhúga. A napló eredeti példánya a Fináczy család, a Ferenczykre vonatkozó rész xeroxmásolata a szerző birtokában. A közölt részlet magyar fordítása: „... ahol kis – évi 100 f.C.M. – nyugdíjából csendben és szerényen élt, és fáradhatatlan szorgalommal, nőies, kétkezi munkával megtöbbszörözte csekély jövedelmét, és így mindkét gyermekét, ezek ellátásáig becsületesen és rangjukhoz illően felnevelte...”

[15] LENKEI 1922. 121, 161.

[16] MADAS 1978. 649.; VÖRÖS Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963. 148.

[17] MADAS 1978: 649.

[18] MADAS József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény I. Pécs, 1985. 538.; Pécs szab. kir. város utczái- házszámai- és háztulajdonosainak névjegyzéke 1864. Pécs: Belváros, Széchenyi tér 6.; Budai külváros, Felső vámház u. 36.; Siklósi külváros, Ország-út 16.

[19] HORVÁTH Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959.(HORVÁTH 1959) 13–15.; Dr. RÓNAKY Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. In: A Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője. 1913. VI. évf. 3. fuzet.(RÓNAKY 1913) 91-106. SZKLADÁNYI Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete. In: Baranyai helytörténetírás 1980. Szerk.: Szita László, Pécs, 1981. 81–151.

[20] AMTMANN Károly: A szerfölött okosak. Vígjáték egy felvonásban. Pécs, 1866.; AMTMANN: Horvátok vagy a vörös nyakkendősök. Vígjáték egy felvonásban. Pécs, 1869.; AMTMANN: Isabella angol királynő összeesküvése. Történeti Tragödia öt felvonásban – A nélkülözhetetlenek. Vígjáték egy felvonásban – Hegedűm, szavalati költemény. Pécs, 1876.; LENKEI 1922. 169.

[21] RÓNAKY 1913. 94.

[22] MADAS 1978. 19.

[23] RÓNAKY 1913. 106.; Dr. SZŐNYI Ottó: A pécs-budai külvárosi temető. In: A Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője. 1911. IV. évf. 2. füzet, 50–90.

[24] SURÁNYI Miklós: Kantate. Regény. Singer és Wolfner, Bp. 1936. 31, 32, 62.

[25] DÉNES Gizella: Magyar szimfónia. Regény. Stádium kiadás, Bp. é.n.

[26] KOCSIS László: Örök a fuvolaszó. Vers. In: HORVÁTH 1959. 15.

[27] REMÉNYIK Sándor: Non omnis moriar. Vers. In: Szemben az örökméccsel. Versek. Studium kiadás, Bp., HORVÁTH 1959. 14.