Cikkek

Vonyó József: Pécs története. Egy várostörténeti monográfia elkészítésének alapelvei és munkaprogramja

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 2–3.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996.

ISSN 1219–4077

Szerkesztette: Vonyó József

337–350. pp.

Javított újraközlés. Jelen szövegközlés alapja:

Vonyó József: Városok, üzemek, intézmények. Tervek, tapasztalatok, tanulmányok

Kronosz Kiadó, Pécs, 2012

ISBN 978 963 5181 89 4

41–57. pp


Vonyó József


Pécs története

Egy várostörténeti monográfia elkészítésének  alapelvei és munkaprogramja


Die Geschichte von Pécs/Fünfkirchen. Grundsátze und Arbeitsprogram der Anfertigung einer stadthistorischen Monographie

History of Pécs. How to Write a Monograph? Basic Principles and Working Methods




Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, akceptálva a különböző szakmai intézmények, szervezetek kezdeményezéseit, 112/1992/IV./2. sz. határozatában kimondta:

„1.   kezdeményezi, anyagilag és erkölcsileg támogatja a város történetét feldolgozó tudományos igényű nagymonográfia, ismeretterjesztő kismonográfia, olvasókönyv (forráskiadvány) és fotóalbum elkészítését, kiadását.

 2. A kutatás és kiadás finanszírozása céljából Pécs Története néven nyitott alapítványt létesít.”

Az önkormányzati határozatot megalapozó kezdeményezések egyike a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli illetve Baranya Megyei Csoportja vezetőségéé, melyben a két testület elnökei és titkárai javasolták „a város történetének – időben és tematikusan teljes – tudományos igényű feltárását, nagymonográfia formájában történő megjelentetését.

A nagymonográfia elkészítését több tényező indokolja.

1. Pécs az ország egyik legjelentősebb városa mind múltját, hagyományait, mind (az előbbiekre épülő) mai regionális központ szerepét illetően. Ezt a múltat azonban más városoktól (Budapest, Debrecen, Szeged, Győr, Kaposvár, Vác, Hódmezővásárhely, Komló stb.) sőt községektől (Sásd, Dunaszekcső és Bár, Szederkény, Deszk, Mözs stb.) eltérően átfogóan és a teljesség igényével mind a mai napig nem dolgozták fel és nem mutatták be. Érdeke tehát a városnak presztízs szempontból.

2. Társadalmi-politikai érdek

     A város vezetése, a város élete valamennyi szférájának, intézményei stratégiai jelentőségű döntéseinek kialakításához nélkülözhetetlen Pécs múltbéli fejlődésének, adottságainak, hagyományainak tudományos alaposságú ismerete.

3. Tudományos érdek

     A város élete egyes területeinek tudományos igényű vizsgálata feltételezi egy – az élet valamennyi területét átfogó, ezek összefüggéseit bemutató – hasonlóan tudományos igényű történeti szintézis meglétét.”

I. Tapasztalatok, előzmények, feltételek

l. Tapasztalatok

A magyarországi várostörténeti kutatások, illetve kiadványok tanulságai

E helyen csak a legfontosabb példákra (mintákra) hivatkozva vázlatosan utalhatunk azokra a momentumokra, tanulságokra, melyeket mind a pécsi történeti nagymonográfia tartalmi és formai kereteinek meghatározásakor, mind a munka megszervezésekor figyelembe kell vennünk.

A magyarországi várostörténeti összefoglalások műfajukat tekintve három csoportba sorolhatók.

Nagymonográfiák, melyekben tudományos igénnyel és apparátussal, teljességre törekedve, nagy terjedelemben (3-5 vaskos kötetben) összegezték a város történetével kapcsolatos ismereteket (Budapest, Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely, Vác).

Tanulmánykötetek, melyekben ugyan az adott város történetének egész időszakát igyekeztek áttekinteni, de ezt nem monografikus igénnyel tették, egyes részeit eleve önálló tanulmányokként kezelték (pl. Győr, Kaposvár stb.)

Kismonográfiák, népszerű jelleggel megfogalmazott, relatíve rövid, de tematikailag teljességre törekvő összefoglalások (pl. Eger).

Tervezett munkánk szempontjából elsősorban a nagymonográfiák, közülük is főként a nagyvárosokról (Budapest, Debrecen, Szeged) készültek tapasztalatai veendők figyelembe.

A várostörténeti monográfiák néhány jellemzője

E művek szinte kivétel nélkül kiváló szakemberek által írt és szerkesztett, igényes, színvonalas történetírói alkotások. Ennek ellenére az előmunkálatok során a szerzőknek, szerkesztőknek meg kellett küzdeniük jónéhány problémával, s magukat a produktumokat is jellemzik olyan hibák, hiányosságok, melyek tapasztalatait egy ezt követően születő monográfia előkészítése és megírása során figyelembe lehet és kell vennünk.

a) Gyakori (ha nem is általános) momentum, hogy a monográfia (tanul-mánykötet) a város alapításának évfordulójára készült vagy a vele kapcsolatos rendezvények során született meg a monográfia kiadására vonatkozó igény. (Pl. Vác – 900., Győr – 700., Kiskunhalas – 600. évforduló). Ez rendszerint sürgetően hatott a munkálatok elvégzésére. Más esetekben a munka méreteihez viszonyítva rövid idő alatt teljesítették vagy akarták teljesíteni a feladatot. A további problémák jórészt ebből származtak.

b) Szinte valamennyi munka szerkesztői hangsúlyozták, hogy városuk története egyes korszakait illetve témaköreit „mélyreható alapkutatások nélkül” kellett feldolgozniuk, hogy nem támaszkodhattak minden részkérdésben „sajátlag történeti és kivált rendszeresen kidolgozott, tudományos szintézis igényével fellépő (s főleg ezt az igényt kielégíteni is alkalmas) munkára, előtanulmányra”. (Budapest története IV. 11.) A monográfiák elkészítésének általános jellemzője volt, hogy nem szerveztek átfogó, teljességre törekvő, valamennyi hiányosan feldolgozott részterületre kiterjedő és a köteteket írókon kívül több más szakembert is mozgósitó tervszerű forrásfeltáró és részfeldolgozásokat eredményező alapkutatásokat. Ez ott sem mindig sikerült, ahol kísérletet tettek rá. A Budapest története előmunkálatai során hiába terveztek és szerveztek egyes korszakokra munkacsoportokat a szerkesztőbizottsági tagok vezetésével a hiányok pótlása érdekében. Az egyes kötetek szerzői és szerkesztői mégis hiányolták a részfeldolgozásokat. Több esetben egész fejezetek illetve kötetek írói maguk voltak kénytelenek elvégezni a forrásfeltárást (pl. Debrecen története 4. kötet, Vác története).

c)  Mindezek következtében lényegében valamennyi várostörténeti monográfia (tanulmánykötet) jellemzője, hogy

     • nem szisztematikus, mindenre kiterjedő és teljesség igényével folytatott alapkutatás lezárásaként, végső összegzéseként készült,

     • csupán az addigi eredmények szintézisét alkották meg a szerzők illetve szerkesztők,

     • hangsúlyozva, hogy egyik fontos céljuk éppen a hiányok bemutatása, a további kutatások ösztönzése, megalapozása, segitése.

d) A nagymonográfiák kivétel nélkül „sokszerzős” munkák. A Debrecen története, a Szeged története és a Hódmezóvásárhely története egyes köteteit 10-12 szerző írta. Ennek következtében – az egységes szerkesztési elvek és a szerkesztői munka ellenére – az egyes monográfiák, sőt azok egyes kötetei sem képeznek minden tekintetben egységes művet. Esetenként tartalmi, szerkezeti, stiláris, sőt szemléleti eltérések, egyenetlenségek is jellemzik őket. Másrészt – az egyéb szerkesztési nehézségeken túl – ebből is fakadtak átfedések, talán elkerülhető ismétlések. Így egyes munkák inkább tekinthetők színvonalas, jól egységbe szerkesztett tanulmányköteteknek, mint monográfiáknak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a különböző szerzőktől származó fejezeteket (néha fejezetrészeket) maguk a szerkesztők is tanulmányokként említették.

A fenti szerkesztési problémák legkevésbé a Budapest története egyes köteteire jellemzőek. Az I-IV. köteteket 2-3 szerző írta. Így lehetővé vált, hogy például olyan hosszú és a város fejlődésében különösen fontos korszak, mint az 1849–1918 közötti időszak történetét egyetlen szerző (Vörös Károly) írja meg. Ez biztosítéka volt annak, hogy a város korabeli életének valamennyi területét egységes koncepció alapján, tényleges súlyának megfelelő arányban tárgyalja (amennyiben azt a források lehetővé tették), hogy a kötet minden tekintetben egységes mű legyen.

e)  Ezekben az

     • esetenként városi presztízsszempontok által is determinált, gyakran nem szakemberekből álló, illetve által vezetett szerkesztőbizottságoktól befolyásolt),

     • a kutatási előzmények és előkészítés nem teljes (egyes esetekben hiányos) volta által korlátozott,

     • a szerzők túlzottan nagy száma és szakmai sokfélesége miatt is szétaprózott munkákban

(1) inkább dominál

     • a leíró, adatközlő – mint az elemző jelleg,

     • a mozaikszerűség – mint a komplexitás,

     • a hagyományos történetírói módszerek – mint a város- (ezen belül gazdaság- és társadalom-) történeti kutatás legkorszerűbb módszerei, az új megközelítések;

(2) gyakran háttérbe szorulnak olyan fontos szakmai szempontok, mint pl.:

     • a várostörténeti kutatások újabb elméleti eredményeinek konzekvens felhasználása,

     • az adott város magyarországi városfejlődésben játszott szerepének – összehasonlító elemzéseken nyugvó – megfogalmazása,

     • a különböző (piaci, ipari, közigazgátási,  egyházi, katonai, oktatási, kulturális, stb. központi szerepből adódó) városi funkciók kölcsönhatásának, súlyuk, meghatározó szerepük időbeli módosulásainak, a városi jelleg korszakonként változó típusainak általánosítottabb formában történő rögzítése.

2. Előzmények

A pécsi várostörténeti kutatások eddigi eredményei és hiányai

E tekintetben is csak arra van mód, hogy a nagymonográfia megírása szempontjából fontos elemeket, tapasztalatokat említsük meg az általánosság szintjén. Különösen azokat a hiányokat kívántuk jelezni, melyek pótlása nélkül elképzelhetetlen a nagy összegzés elkészítése.

a/ Átfogó történeti feldolgozások

Pécsről – más városoktól (pl. Debrecen, Szeged, Vác stb.) eltérően – a múltban sem készült önálló, monografikus igényű történeti munka. A legtöbbet említett összefoglalás (Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje, Pécs, 1896–97) Baranya megyével együtt tárgyalja Pécs történetét, s csupán a 19. század végéig. Az 1960-as évek végén megfogalmazódott egy várostörténeti nagymonográfia megírásának terve, ez azonban különböző akadályok miatt nem valósulhatott meg.

A többi, Pécs történetéről szóló összefoglalás rövid, vázlatos, idegenforgalmi igényeket szolgáló munka (Lásd pl. Szőnyi Ottó, Szabó Pál Zoltán, Kolta János, Csorba Csaba köteteit). Néhány nagyobb korszakot átfogó könyv szerzője pedig csak arra vállalkozott, hogy mozaikkockákat mutasson be a város múltjából (pl. Bezerédy Győzó: Képek Pécs történetéből. Pécs, 1977).

Az 1970-es évek elején megindult „Baranya monográfia sorozat”-ban igen értékes munkák jelentek meg, de ezek

– Várady munkájához hasonlóan a megyével együtt tárgyalják Pécs történetének egyes korszakait, területeit,

– részben forrás- illetve adatközlések.

– A sorozat még közel sem teljes.

Mindezek alapján – a pécsi várostörténeti monográfia szempontjából – nem összefoglaló munkaként, hanem nélkülözhetetlen forrásokként illetve előtanulmányokként kezelhetjük őket.

b) Kutatás, forrásközlés, résztanulmányok

Különösen a 20. században számos könyv, tanulmány és forrásközlés született, melyek a város történetének sok részletét tárják fel.

– Mindezideig nem folyt azonban szervezett, minden részkérdésre és korszakra kiterjedő, egységesen megtervezett, hosszú távú kutatási program.

– Ennek következtében mind a forrásközlés, mind a részfeldolgozások tekintetében igen nagyok a hiányok. Hiányosak ismereteink nagy történeti korszakokról (pl. középkor, törökkor, a város két világháború közötti és 1945 utáni története stb.). Másrészt keveset tudunk, illetve csak részismeretekkel rendelkezünk a város életénék, történetének fontos területeiről (Pl. a gazdaság szerkezetéről és fejlődéséről, jóllehet színvonalas üzemtörténeti munkák sora alapozta meg a kérdéskör feldolgozását; a városi tarsadalom fejlődéséről stb.)

– Mindezek miatt nem rendelkezhetünk olyan munkákkal, melyek elméleti igénnyel is elemezték a pécsi városfejlődés sajátosságait.

(Megjegyzés: E téren az eredmények és hiányok részletes és teljes feltérképezése a monográfiakészítés kezdeti munkafázisának fontos feladata.)

c) Bibliográfia

Néhány értékes munka ellenére nem rendelkezünk a Pécs történetére vonatkozó szakirodalom egészét tartalmazó bibliográfiával. Csekey István a kutatók számára máig pótolhatatlan adatgyűjtést végzett (Baranya és Pécs bibiliográfiája, Pécs, 1964.). Ez az összeállítás sem teljes, illetve nem tartalmazhatja az 1962 után megjelent közleményeket. Az utóbbi években ezt a hiányt részben pótolta a Megyei Könyvtárban Horváth Eszter munkája, a Pécsről-Baranyáról szóló írások havonkénti összesítésével. Ez az anyag azonban (rendszerezetlen volta miatt) teljes terjedelmében igen nehézkesen kezelhető a kutató számára.

d) Források

Az elsődleges levéltári források közötti tájékozódás tekintetében csak a Baranya Megyei Levéltár utolsó (1971. évi) fondjegyzéke szolgálhat kiindulópontul. (A Rozs András által 1989-ben készített fondjegyzék még nem jelent meg nyomtatásban.) A középkori Pécs történetére vonatkozó források kópiáinak beszerzésén (és jegyzékén) túl eddig nem került sor a Pécs történetét dokumentáló, más hazai és külföldi levéltárakban található forrásanyag módszeresebb feltárására, illetve jegyzékeinek publikálására. Még kevesebb tájékoztató jegyzék áll rendelkezésre a szóba jöhető múzeumi anyagot illetően.

A sajtó mint alapvető fontosságú másodlagos forrás feltárasa terén nélkülözhetetlen segitséget jelenthet Surján Miklós munkája (Baranya megye sajtóbibliográfiája 1832–1984. Pécs, 1992.).

3. Feltételek

A monográfiakészítés feltételeinek számbavételekor elsősorban a rendelkezésre álló szellemi erőket és az anyagi erőforrásokat kell áttekintenünk.

a) A várostörténeti kutatás potenciális szellemi bázisa

Pécsett – megfelelő szervezéssel – igen nagy erők mozgósíthatók egy nagyszabású kutatási program keretében. A legfontosabbak:

(1) a hivatásos kutatóhelyek munkatársai:

– JPTE BTK történeti tanszékei,

– JPTE ÁJK jogtörténészei, a Közgazdaságtudományi Kar gazdaságtörténészei

– valamennyi felsőoktatási intézmény politikaelméleti és szociológiai szakemberei illetve speciális területek történetét kutató oktatói (pl.: település-, orvos-, zene-, irodalom-, művészet-, építészettörténet stb.),

– a közgyűjtemények (Baranya Megyei Könyvtár, Levéltár, Múzeum, Pécs Városi Könyvtár, Egyetemi Könyvtár) munkatársai,

– az MTA Regionális Kutatások Központja kutatói;

(2) a nyugdíjba vonult hivatásos kutatók;

(3) általános és középiskolai történelemtanárok;

(4) a JPTE történelem szakos hallgatói (továbbá diákköri és diplomamunkát történeti kérdésekből író jogász és közgazdász hallgatók);

(5) a JPTE történeti tanszékei doktori (PhD) dolgozat témájaként szorgalmazhatják Pécs története egyes nagyobb részleteinek, vagy egy átfogó témakör Pécset is érintő feldolgozását;

(6) számos nem hivatásos pécsi helytörténész, akik igen magas színvonalon művelnek egy-egy speciális szakterületet;

(7) nem Pécsett élő kutatók.

A felsorolt kategóriákba tartozó szakemberek, kutatók száma több száz is lehet. Kutatási területük, szakmai érdeklődésük összességében átfog(hat)ja Pécs történetének valamennyi korszakát, egy város életének sajátos területeit is. A hivatásos kutatók között több tucatnyian rendelkeznek tudományos minősítéssel illetve egyetemi doktori címmel, ami önmagában is fontos garanciája a megfelelő szakmai színvonalnak.

Mindezek alapján mondhatjuk: Pécsett rendelkezésre áll az a szakmai, szellemi bázis, melyre szükség van egy várostörténeti nagymonográfiát szolgáló, átfogó kutatómunkához.

b) Anyagi feltételek 

– E tekintetben csupán kiindulópontul szolgálhat a Pécs Története Alapítvány alaptőkéje (2,5 millió Ft.),

– melyet kezdettől fogva ki lehet egészíteni más forrásokból származó, pl.:

• pályázatok beadásával szerzett,

• a kutatásokban érdekelt gazdasági szervezetek, intézmények támogatásaiból folyó pénzösszegekkel.

II. Milyen legyen a „Pécs története” nagymonográfia?

1. Alapelv

Egyaránt feleljen meg

a/ a városi (társadalmi) igényeknek

– a város történetének tényszerű feltárása,

– a városfejlődés összefüggéseinek, az adottságokból, külső körülményekből fakadó sajátosságainak és tanulságainak bemutatása,

– a hagyományok ápolásának megalapozása,

– stb. révén;

b/ a modern várostörténeti kutatások tudományos követelményeinek

– mind tartalmi, szerkezeti szempontból,

– mind a forrásfeltárás igényessége tekintetében,

– mind a legkorszerűbb szemléleti megközelítések illetve metodológia alkalmazását illetőben.

2. Kritériumok

 a) Teljesség

A város történetének egészét kell bemutatni – amennyire azt a forrásadottságok lehetővé teszik – hiátusok nélkül.

(1) Kronológiailag át kell tekinteni Pécs, illetve területének egész fejlődését az őskori előzményektől 1990-ig.

(2) Tematikailag teljességre törekedve be kell mutatni a város életének valamennyi területét

– a természeti adottságoktól

– a demográfiai, társadalmi viszonyokon,

– a gazdaság ágazatainak, objektumainak illetve fejlődési trendjeinek alakulásán,

– az életkörülmények, életmód jellemzőin,

– a széles értelemben vett politikatörténeten (politikai erők, igazgatás, választások stb.) át,

– a kultúra valamennyi eleméig (iskolaügy, iskolán kívüli művelődés, művészetek, sport stb.).

b/ Szintézis

Nagyobb korszakonként a város életének komplexitását, egységét, elemeinek összefüggését és egymásrahatását feltáró egységes művet kell alkotni. Ugyanakkor biztosítani kell a fejlődési trendek hosszú távú alakulásának bemutatását is. Különösen figyelve a városi funkciók érvényesülésére, azok egyes elemei súlyának, a városfejlődést meghatározó szerepének alakulására.

Biztosítani kell a leíró és elemző szempont optimális, arányos érvényesülését.

c/ Kapcsolatok, kölcsönhatások

A város történetét, mint egy adott területen központi szerepet betöltő település históriáját kell tárgyalni,

(1) elemezve a régióval, a körzetéhez tartozó településekkel kialakult – munkamegosztáson alapuló – viszonyát, az ebben érvényesülő kölcsönhatásokat;

(2) összehasonlítva hasonló és más nagyságrendű magyar és külföldi városokkal;

(3) bemutatva – a fentiek alapján – Pécs fejlődési sajátosságait, a magyar városok közötti, illetve az európai városfejlődésben elfoglalt helyét.

d/ Tudományos igény

(1) Teljeskörű alapkutatásokra épülő,

(2) korszerű módszereket alkalmazó feldolgozás

(3) megfelelő tudományos apparátussal (irodalom, jegyzetek, mutatók stb.).

e/ Mindez nagy terjedelmű – 4-6 vaskos kötetből álló – munkában valósítható meg.

f/ Formai követelmények

(1) Szakszerű, de olvasmányos megfogalmazás.

(2) Gazdag illusztráció (térképek, fotók, rajzok, táblázatok, grafikonok, dokumentummásolatok stb.).

(3) Az anyagi feltételektől függűen igényes, de szerény kiállítás.

A fenti kritériumoknak megfelelő egységes szintézis csak

– minden korszakra és részkérdésre kiterjedő,

– egységes koncepció alapján végzett és szervezett kutatómunka lezárásaként, végeredményeként készíthető el. 

III. Feladatok

(A nagymonográfia elkészítésének fázisai, részmunkálatai)

1. Az elfogadott alapelveket szem előtt tartva el kell készíteni a monográfia  tartalmi koncepcióját, szerkezeti tervét.

(Megjegyzés: Célja nem több, mint a kutatás orientálása. A végső tartalmat, szerkezetet a kutatás által feltárt anyag határozza meg.)

2. A szakmai feltételek (előzmények és hiányok) teljes és pontos felmérése, közlése

a/ Bibliográfia

A Pécs történetét feldolgozó illetve dokumentáló szakirodalom

(1) teljességre törekvő összegyűjtése (figyelembe véve a tervezett monográfia tartalmi-tematikai koncepcióját),

(2) az összegyűjtött anyag – kutatás szempontjából célszerűen – szerkesztett (megfelelő kronológiai és tematikai tagolás, mutatók stb.), kiadása önálló kötetben. Már a biblográfia készítési fázisában is: a feldolgozott anyag számítógépes adatbázisként történő tárolása és a kutatók rendelkezésére bocsátása.

b/  Forráskataszterek

(1) Levéltári források

El kell készíteni és ki kell adni

– a Baranya Megyei Levéltár jelenlegi teljes iratanyagát regisztráló fondjegyzéket (ezen belül a Pécs történetének kutatása szempontjából különösen fontos levéltári fondok, iratcsoportok jegyzékét),

–   a Pécsi Püspöki Levéltár Pécs történetére vonatkozó, kutatható fondjainak jegyzékét,

–   a központi, más megyei és a szaklevéltárakban, esetleg külföldi archívumokban található, Pécs történetét dokumentáló irategyüttesek jegyzékét.

(2) Múzeumi források

A kutatható tárgyi, kép-, fotó-, nyomtatvány-, iratanyag, stb. jegyzékének összeállítása és kiadása a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályán, Új- és Legújabbkori Osztályán, Képzőművészeti Osztályán, Néprajzi Osztalyán, a Mecseki Bányászati Múzeum gyűjteményében.

E munka során meg kell kísérelni a magán- illetve intézményi tulajdonban lévő dokumentumanyag (levelezés, naplók, személyes tárgyak stb.) összegyűjtését, másolatok, fotók készítését. 

c/ Az alapkutatások tématerve

A fentieket felhasználva, teljességre törekedve fel kell mérni az alapkutatást, további dokumentumfeltárást és részfeldolgozást igénylő témaköröket. A felmérés alapján el kell készíteni az előkészítő kutatások részletes tématervét és munkaprogramját.

d/ Az alapkutatások szervezése

(1) A c) pontban jelzett munkaprogram alapján az alapkutatásokat végző szakembergárda megszervezése valamennyi korszak és témakör feldolgozásának biztosítása érdekében.

(2) A forrásfeltárás és részfeldolgozások elkészítése. Ezek eredményeinek kismonográfiák, tanulmányok, esetleg forrasközlések formájában történő publikálása. (E munkafázisban nemcsak egy-egy témakört tárgyaló tanulmányok és kismonográfiák születhetnek, hanem – a bibliográfián, forráskatasztereken túl további fontos – segédkönyvek is: pl.: pécsi személyi adattár/ak/, kronológia stb.)

e/ A nagymonográfia megírása

A II. részben megfogalmazott alapelveknek illetve kritériumoknak megfelelően

– nagy korszakokat átfogó, szerves egységet képező szintézisek megfogalmazása

– részenként 1-1 (összesen maximum 6-8) szerző által;

– e nagyterjedélmű monográfiarészek összehangolása tartalmi, szerkezeti és stiláris szempontból az egész kiadvány egységének biztosítása érdekében.

 f/ A nagymonográfia nyomdai munkálatainak elvégzése, kiadása.

IV. A munka megszervezése, a feltételek biztosítása

1. A nagymonográfia kiadását szolgáló munka megszervezésében az alábbi feltételekre, körülményekre kell tekintettel lennünk.

a/ A szerteágazó részmunkálatok alapján készülő egységes munka

az alapkutatás időszakában

       • igen sok (minden erre vállalkozó) pécsi szakember részvételét,

       • egységes szempontok szerint irányított munkáját;

– ugyanakkor a végleges szöveg néhány szakember által történő megírását igényli.

b/ Ez a helyzet a (szakmai és anyagi) érdekeltség tekintetében a feladat sikeres elvégzését zavaró konfliktusok lehetőségét rejti magában.

c/ Az alapkutatások és a monográfia vázolt módon történő megírása előreláthatóan hosszú időt (10–12 évet) vesz igénybe.

d/ Az induláskor rendelkezésre álló és a Pécs Története Alapítvány e célra fordítható tőkéje várhatóan nem fedezi ilyen nagy volumenű kutatás illetve kiadás költségeit. További pénzforrások feltárása nélkül a munka nem finanszírozható.


2. A munkálatok irányítója, összefogója a Pécs Története Alapítvány kuratóriuma által megbízott szerkesztőbizottság. A bizottság a kuratóriumtól kapott jogosítványok, illetve feladatok alapján önállóan végzi munkáját, szervezi a kutatást és a monográfia megírását, közreműködik a feltételek megteremtésében.


3. A szerkesztőbizottság

a/ a munkafolyamat minden fázisában együttműködik a Magyar Tudományos Akadémia Várostörténeti Munkabizottságával, biztosítva annak szakmai segítségét, támogatását (a munkaprogram, kutatási, illetve tématerv véleményezése, konzultációk, lektorálás, stb.);

b/ rendszeresen konzultál más várostörténeti monográfiák szerkesztőivel.


4. Fel kell kérni Pécs város illetve Baranya megye alábbi szakmai intézményeit, kutatóhelyeit, egyesületeit a kiadvány elkészítésének támogatására:

– valamennyi pécsi felsőoktatási intézmény történeti, politikatörténeti, illetve -elméleti, szociológiai, továbbá speciális történeti kérdésekkel foglalkozó intézeteit, tanszékeit, tanszékcsoportjait,

– a pécsi közgyűjteményeket (Baranya Megyei Könyvtár, Levéltár, Múzeum, Egyetemi Könyvtár, Városi Könyvtár, Püspöki Levéltár),

– az MTA Regionális Kutatások Központját,

– az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságát,

– a Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli (ezen belül Baranya Megyei) Csoportját, 

– a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesületet.

A segítés módozatai lehetnek

– erkölcsi támogatás,

– az intézmény munkatársai kutatásban való részvételének engedélyezése, szorgalmazása és segítése (kutatónap, alkotószabadság stb.)

– a monográfiakészítés során szervezői feladatot ellátók (szerkesztők, munkacsoportok vezetői) munkájának segítése technikai feltételekkel (telefon, postázás),

– a lehetőségektől függően technikai segítség (fénymásolás, gépelés, helybiztosítás rendezvényekhez stb.),

– a kutatás keretében készült tanulmányok közlése az intézmény tudományos kiadványaiban.


5. Kutatók felkérése

Az alapelvek és munkaprogram megküldésével együtt:

– a fenti kutatóhelyek hivatásos kutatóit,

– a nyugdíjas volt hivatásos történészeket,

– az általános és középiskolák történelemtanárait

(közvetítésükkel részben középiskolai tanulókat),

– egyetemi hallgatókat,

– a pécsi helytörténészeket

a) fel kell kérni:

• a munkaprogram véleményezésére,

• a kutatásokban való részvételre,

• az általuk vállalt kutatási területek megjelölésére.

b) Mindezek alapján a jelentkezőknek megbízást kell adni konkrét kutatási feladatok (forrásfeltárás, résztanulmányok, illetve segédkiadványok – bibliográfia, fondjegyzék – készítése stb.) elvégzésére. (Megbízási szerződések)


6. A kutatások összehangolása

a/ Ennek érdekében

(1) biztosítani kell a hasonló vagy egymáshoz kapcsolódó témakörben dolgozók folyamatos és rendszeres

– konzultációs lehetűségeit egymással, a szerkesztőkkel, más szakemberekkel;

– együttműködésének feltételeit;

(2) ennek kereteként informális csoportokat kell szervezni

– az azonos korszakot,

– az azonos témakört

kutatókból.

(Egy-egy kutató mindkét típusú csoportban való részvétele elősegítheti, hogy a részkutatás egyaránt jól megalapozza a korszakonkénti szintézist és a fejlődési trendek bemutatását.)

b/ Kívánatos, hogy a korszakonként szervezett munkacsoportok vezetői lehetőleg a szerkesztőbizottság tagjai legyenek, a tematikus csoportoké pedig az adott kérdéskör legrangosabb pécsi szakemberei.

c/ A csoportok vezetői

– saját elhatározásukból,

– a kutatásban részt vevők vagy

– a szerkesztőbizottság kérésére hívhatják össze az érintetteket

– munkaprogramok (közös vagy egyéni),

– elkészült kéziratok vagy tervezetek,

– a kutatás során felvetődő módszertani problémák megvitatása érdekében.

A kutatómunka intenzív megindítása után indokolt lenne ezeket az összejöveteleket rendszeressé és nyilvánossá tenni.

d/ A korszakonkénti munkacsoportoknak meg kell vitatniuk a monográfia adott részének

– tématervét és

– a végleges szöveg kéziratát.

E viták és egyéni konzultációk során a résztémák feldolgozói segíthetik, hogy kutatási eredményeik megfelelően szolgálják a monográfia teljességét, a város korabeli életének komplex bemutatását. (A vitákat nyilvánossá kell tenni.)


7. Az alapkutatások ösztönzése, erkölcsi és anyagi elismerése és hasznosíthatóvá tétele

A siker nélkülözhetetlen feltétele, hogy az alapkutatásokban részt vevők éppúgy megfelelő szakmai, erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek, mint a monográfia végső megszövegezői. Munkájuk fontosságát a nagymonográfiában is deklarálni kell.

Ezért:

a/ a Pécsi Napok keretében (szeptember) minden évben várostörténeti konferenciát kell szervezni (lehetővé téve ezzel a kutatási rész- vagy végeredmények bemutatását, a konzultációt, a közvélemény részleges tájékoztatását);

b/ az elkészült tanulmányokért a szerződésben meghatározott tiszteletdíjat kell fizetni;

c/ az arra (témájuk és szakmai színvonaluk alapján) érdemes munkákat (tanulmány, bibliográfia, adattár stb.)

– a „Tanulmányok Pécs történetéből ” című sorozatban,

– önálló kötetben,

– pécsi évkönyvekben, folyóiratokban, periodikákban (JPM évkönyve, Baranya, Specimina nova stb.),

– a jellegük alapján erre alkalmas munkákat országos folyóiratokban

meg kell jelentetni;

d/ a kutatási program keretében résztanulmányokat író kollégák nevét társszerzőként kell megjelentetni az egy-egy történész által megírandó kötetekben, nagyobb fejezetekben – túl azon, hogy kézirataikra, tanulmányaikra tételesen hivatkoznak a kötetek írói (bibliográfia, jegyzetek). 


8. A kutatási feltételek biztosítása

a/ Pénzügyi feltételek

(1) A szükséges anyagi források megteremtése érdekében a szerkesztőbizottságnak a Pécs története Alapítványtól kapott támogatáson túl pályázatok, más alapítványoktól kért támogatások révén kell pótlólagos összeget biztosítani rendezvények (konferenciák) megszervezéséhez, kötetek megjelentetéséhez; ösztönzést és segítséget kell adni egyes kutatóknak egyéni vagy csoportos pályázatok benyújtásához.

(2) A rendelkezésre álló összegtől függően hozzá kell járulni a kutatók költségeihez (utazás, gépeltetés, fénymásolás stb.).

b/ Technikai, szervezési feltételek

A Baranya Megyei Könyvtárban kutatóbázis épül ki, ahol

(1) a szakirodalom könnyebb feldolgozása érdekében

– teljességre törekedve, kell összegyűjteni, pótlólag beszerezni (szükség esetén az Alapítvány anyagi támogatásával) a kutatási téma szakirodalmát (a Pécs történetére vonatkozó irodalmat, más váro-sok, községek történetéről készült monográfiákat, tanulmányköteteket, forráskiadványokat, a magyar és egyetemes várostörténeti kutatás legfontosabb elméleti illetve összefoglaló munkáit);

– kisebb önálló kutatóteremben szabadpolcos rendszerben a kutatók rendelkezésére bocsátani.

(2) Kéziratok

Ugyanitt kell több példányban gyűjteni, katalogizálva tárolni és kutathatóvá tenni az alapkutatás eredményeként készült valamennyi kéziratot, dokumentumgyűjteményt, a teljes munkafolyamat dokumentációját.

A kéziratok egy-egy példányát a többi könyvtárban és a Baranya Megyei Levéltárban is el kell helyezni.

(3) A szerkesztőbizottság operatív irányítójának munkahelyén célszerű biztosítani a szerteágazó szervezőmunkához szükséges technikai feltételeket (telefon, gépelés, iktatás stb.).


9. A közvélemény tájékoztatása a város társadalmának támogatása érdekében

a/ a sajtóban és a médiákban biztosítani kell

(1) a rendszeres tájékoztatást

– a kutatás állásáról,

– a fontosabb rendezvényekről (pl. konferenciák) és eseményekről (pl. részmunkák megjelenése stb.);

(2) a kutatás új eredményeinek népszerű formában történő publikálását.

Ezt szolgálandó kezdeményezni kell szerződés kötését

– az Új Dunántúli Napló,

– a Pécsi Extra,

– a Magyar Rádió Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója,

– a Magyar Televízió Körzeti Stúdóbja,

– a Pécsi Városi Televízió

szerkesztőségével meghatározott rendszerességű közléseket biztosító állandó rovatok indítására. A rovatok szerkesztésében kivánatos a nagymonográfia szerkesztőbizottsága által delegált szakember részvétele.

b/ „Előadások, viták a város történetéről” címmel rendszeres, nyilvános előadássorozatot kell rendezni.


10. A nagymonográfia megírása és kiadása

Az alapkutatásokat úgy kell (és lehet) szervezni, hogy a monográfia egyes kötetei lehetőleg azonos időben készüljenek el és kerüljenek kiadásra.

* * *

A fenti tervezet a hosszú és sokrétű kutatás, az ezt segíteni hivatott szervezőmunka várhatóan bonyolult folyamatának első végiggondolásaként született. Benne csupán az előre látható legfontosabb elemeket vettük számba.

Nélkülözhetetlen, hogy

– a város szakemberei, a kutatásban szerepet vállalók – kritikusan elemezve a programot – kiegészítsék, módosítsák, ahol szükséges;

– a program megvalósítása során az egyes munkafázisok, illetve feladatok megtervezésére szükség szerint részletes és konkrét tervek készüljenek pontos feladatütemezéssel.

A nagyszabású vállalkozás sikerének alapfeltétele, hogy minél több pécsi történész vegyen részt a munkában az egyéni produkciót és ambíciókat másokéval egyeztetve, a közös cél elérése érdekében. A nagymonográfia minden közreműködő közös érdeke ma, s közös érdeme lesz megszületésekor.

* * *

(Megjegyzés: A javaslat jelentős számú várostörténeti monográfia, tanulmánykötet, Pécs és Baranya történetét illetve annak részleteit feldolgozó, a várostörténeti kutatások módszertanával foglalkozó vagy azt érintő munka, továbbá bibliográfiák, fondjegyzékek, repertóriumok stb. felhasználásával és figyelembe vételével készült. Felsorolásuktól és a pontos hivatkozásoktól a tervezet műfaja miatt eltekintünk.)

Mellékletek

I. A nagymonográfia tervezett fő fejezetei

1. A város természeti adottságai

2. A település kezdeteitől a római hódításig

3. Sopianae (A római provinciában és a népvándorlás korában)

4. Quinqueecclesiae (A honfoglalástól 1543-ig)

5. Török uralom alatt (1543–1686)

6. Betelepülés, újjáépülés a török után. A püspöki város. (1686–1780)

7. Szabad királyi város a feudalizmus végén (1780–1848)

8. Iparosodás, polgárosodás (1848–1918)

9. A két világháború között (1918–1944)

10. A második világháború után (1944–1990)

(Megjegyzés: A fenti korszakolás csak a kutatómunka szervezését kívánja szolgálni. A kutatás végerédményeként a monográfia végleges fejezeteinek szerkezete módosulhat.)

II. A kutatási fázisban megszerkesztendő kötetek

Az alapkutatás előkészítéseként illetve eredményeként az alábbi segédkönyvek megszerkesztését és kiadását  javasoljuk:

l.   Pécs történetének bibliográfiája

2. A Baranya Megyei Levéltár fondjegyzéke (benne a Pécsre vonatkozó irategyüttesek jegyzéke)

3. A Pécs történetét dokumentáló fondok, iratok más (püspöki, országos, egyéb megyei, illetve külföldi) levéltárakban.

4. A Pécs történetére vonatkozó múzeumi források jegyzéke

5. Személyi adattár (pécsi polgárok, illetve családok adatai)

6. Intézmények, szervezetek adattára