Cikkek

Huszár Zoltán: Élelemtárak a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein (1896–1939)

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 2–3.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996.

ISSN 1219–4077

Szerkesztette: Vonyó József

225–242. pp.


Huszár Zoltán


Élelemtárak a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein (1896–1939)


Victualmagazine in den Bergbausiedlungen der Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaíit in der Umgebung von Pécs/Fünfkirchen (1896-1939)

Supply Stores of the Danube Steamship Company at the Pécs Mining Districts (1896-1939)




Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság (DGT) (Erste k. k. priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft {DDSG})[1] a pécsi szénmedencében bányabirtokosként, illetve bérlőként eltöltött közel egy évszázad alatt jelentős, sok vonatkozásban meghatározó nyomot hagyott a terület embereinek életében.

1852 és 1923 között vétel vagy bérlet útján az összes Pécs környéki bánya a DGT fennhatósága alá került.[2] Ezzel elkezdődött a mecseki kőszénbányászatban egy tőkeerős, a termelés műszaki feltételeit a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsó sorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése. A társaság a több mint két évszázados múltra visszatekintő pécsi szénbányászatot modernizálta, európai rangra emelte. A DGT jelentős gazdasági ereje és a Monarchia, később, az I. világháború után pedig az osztrák és a magyar politikai élet legfelső köreihez fűződő kapcsolatai, majd egy évszázadon keresztül sok vonatkozásban befolyásolták Pécs és Dél-Dunántúl életét.[3] A városban és a régióban kevés olyan ember és gazdasági egység volt, aki, illetve amely ne került volna kapcsolatba a kor szinte kizárólagos energiahordozójával: a szénnel.

A DGT által indított és fenntartott bányászat jelentős számú, e speciális munkához értő szakmunkás toborzását igényelte. Közép-Európa szinte minden nemzete képviseltette magát a vállalat bányászai között.[4] Az ideérkező munkásokat és családjaikat megnyugtató módon kellett elhelyezni. A feladat megoldása a bánya vezetőitől összehangolt szervezőmunkát igényelt. A társaság jelentős, sok esetben egyedülálló szociálpolitikát folytatott az általa létrehozott bányatelepeken, az ún. kolóniákon. Ennek egyik fontos területe volt a lakásépítés.[5] Ugyancsak nagy gondot fordítottak az egészségügyi ellátás, az oktatási, művelődési lehetőségek megteremtésére, valamint – nem utolsó sorban – a bányatelepek lakosságának élelem- és iparcikkellátására. Ez utóbbi megszervezésére a bányatörvény kínált lehetőséget.

A bányatulajdonost az 1854. évi császári nyílt paranccsal életbe léptetett bányatörvény[6] és annak többször bővített változata felhatalmazta arra, hogy dolgozóit élelmiszerekkel lássa el. A „131.§. A bányaadományozás a birtokost följogosítja egyszersmind: ... g./ saját munkásszemélyzetét, azonban iparszerű nyeremény nélkül, a szükséges élelmiszerekkel ellátni.”[7] Az élelemtárakat a források különböző elnevezésekkel illették, de mindig ugyanazt értették rajta. A „victualmagazin”, „magazin”, „élelmezési raktár”, „élelmitár”, „élelemtár” kifejezés tehát mindig azt az „intézményt” jelöli, ahol a társaság alkalmazottai vásárolhattak és egyúttal részükre az élelmiszereket és iparcikkeket tárolták, raktározták is.

A bányavezetés arra törekedett, hogy dolgozói könnyen, a lehető legkevesebb utánjárással és viszonylag kedvező áron jussanak hozzá a szükséges árucikkekhez. Ezért a benépesülő bányatelepeken igyekeztek minél előbb élelemtárakat felállítani. Ezek kiépülése az 1930-as évek második felében teljesedett ki, amikoris már a társaság minden jelentősebb bányatelepén lehetett DGT-élelemtárban vásárolni: így Pécsbányatelepen, Szabolcson, Vasason, Somogyon, Újhegyen, Meszesen.[8] Ebben az időszakban az élelemtárakban kínált árucikkek száma 1100–1300 között volt.[9]

Az alábbiakban a DGT élelemtárainak történetéből olyan forrásokat válogattam, amelyek fő vonalaiban átfogó képet adnak egy nagyvállalat szociálpolitikájának fontos területéről, a dolgozók élelem- és iparcikkellátásáról az 1896 és 1939 közötti időszakra vonatkozóan.

A forrásokat az eredeti írásmód szerint közöljük, azzal a kiegészítéssel, hogy a hosszú magánhangzókat a mai helyesírás szerint jelöljük. A szerkesztői kiegészítéseket [ ]-ben közöljük.

1.Az élelmezési raktárak leírása a DGT Pécs melletti kőszénbányáiról 1896-ban készült ismertetőben[10] (részlet)

Hogy a bányatelepeken lakó hivatalnokok és munkások élelmi szerekkel elláthatók legyenek, három élelmi raktár áll fenn.[11]

Ezen raktárakban nemcsak mindenféle élelmi czikkek, hanem ruhák, fehérneműek és más háztartási czikkek is kaphatók.

Az eladás iparszerű nyereség nélkül történik. A bevásárlási árakhoz a kezelési költségek fedezésére néhány százalék ugyan hozzá számíttatik, az év végén fennmaradó tiszta jövedelem azonban a bevásárlás irányában mint osztalék (rendesen 3–5%) készpénzben a fogyasztók között kiosztatik.

Mivel a bevásárlás nagyban történik, a társulat vonalain szállításra díjmérséklést ad, ezen intézmény a munkások javát igen előmozdítja.

Az áruforgalom évenkint mintegy 200 000 forintot tesz ki. Idegenek nem kaphatnak e raktárakból és saját munkásaink sincsenek kényszerítve, hogy szükségleteiket innét fedezzék.

2. A DGT élelmiszerboltjaiban kapható áruk árjegyzéke (1896)

Kiskereskedelmi árak a vállalat élelmiszer-Magazinjaiban 1896. decemberében.[12] (Forint-fillér)

 

1 kg liszt (két féle)

0,15

 

2,30

 

0,08

1 kg Frank kávé

0,92

1 kg árpa

0,06

1 kg malátakávé

0,45

1 kg kukorica

0,07

1 kg fügekávé

0,40

1 kg zab

0,12

1 kg zsír

0,66

1 kg lencse

0,24

1 kg szalonna

0,66

1 kg borsó

0,24

1 kg disznóhús

0;70

1 kg rizs (nyolc féle)

0,18

1 kg szalámi

1,80

 

0,32

1 kg makaróni

0,48

1 kg mák

0,28

1 kg só

0,14

1 kg cukor

0,48

1 kg bors

0,80

1 kg kávé (két féle)

1,56

1 kg majoranna

1,00

 

1 kg babérlevél    0,50

1 kg kömény      0,60

1 kg paprika (piros, őrölt)  1,50

1 kg mazsola      0,60

I  kg mandula     1,00

II étolaj (négy féle) 0,32 0,90

1  kg mosószóda 0,07

11 Jamaica rum    1,80

11 hazai rum         1,00

11 szilvapálinka    1,30

11 törkölypálinka 1,10

11 ecet      0,08

1 csomag gyufa   0,08

1 db kék munkaruha        3,25

 

3.Az élelemtárak árjegyzéke (1917) Élelmezési raktárak áruinak eladási ára 1917.[13]

Ár K.f.

 

 

 

q Dara

102

1 kg szegfűszeg

12,20

q 0 sz, búzaliszt

102

1 kg magyar-bors

42

q 2 sz,

66

1 kg szegfűbors

36

q 5 sz,

46

1 kg fahéj

22

q korpa

22

1 kg majoranna

9

q tengeriliszt

66

1 kg köménymag

9

kg bab

0,70

1 kg szerecsendióvirág

18

kg mák

5,60

1 kg babérlevél

2,80

kg szilvaíz és gyümölcsíz

6

1 kg paprika

26,50

kg mazsola szőlő

8,40

1 kg sáfrány

280

1 kg rizskeményítő

4,60

kg árpakása finom

1,30

1 kg táblakeményítő

1,80

kg árpakása goromba

1

1 kg sziksó

0,40

kg piló czukor

1,60

1 kg töltöttszappan

4,16

kg kristály czukor

1,60

1 db mandulaszappan

1,60

kg süveg czukor

1,58

1 kg kenyőszappan

3,20

kg koczka czukor

1,62

1 kg síkpor

0,30

kg Cuba kávé

9

1 levél póris

0,02

kg konservkávé

4,20

1 üveg kékítő

0,22

kg frank kávépótló 112 kg, Iád

3

1 kg kékítő golyókban

6,00

kg frank " 114 kg, Iád,

3

1 doboz fénymáz 8, szám

0,32

kg frank " 114 kg, csőm,

3

1 doboz ambracrém

0,60

kg Kneipp malátakávé

1,70

1 doboz erdal

0,37

kg Karaván tea

32

1 kg antracen tinta

3,70

kg fustölt-hús

8,50

1 cs, gyújtó Schwed

0,40

kg krakkói hurka

8

1 cs, szalon-gyújtó

0,30

kg disznó-zsír

7

1 üveg Zacherlin rovarpor

0,40

kg stifolder

8,80

1 db Zacherlin rovarporszoró

0,66

kg kenyérszalonna

7

1 kg Parafin gyertya

7,20

kg töpörtyű

5

1 db héring

0,50

kg húsos-hurka

6

1 cs, közönséges dohány

0,10

kggróji sajt

9,40

1 cs, kapadohány

0,13

kg só

0,34

11 szilva-pálinka

9,50

kg élesztő

4

11 Jamaica-rum

6,80

kg aixi táblaolaj

18

11 belföldi-rum

9,50

1, ecetszesz

1,65

1 db rumos üveg 5 dl

0,24

kg savanyu káposzta

0,62

1 db rumos üveg 3 dl

0,24

db palatábla 4 sz,

0,55

1 drb, cirokseprő

3,80

db palavessző

0,02

1 drb, mosókefe

1

db feketeirón

0,07

1 drb, szopóka

0,30

db tolltok

0,32

1 drb, pipa fedél nélkül

0,14

db tollnyél

0,06

1 drb, pipa álanyozott fedéllel

0,78

db írótoll Greiner

0,01

1 drb, rövidpipaszár

0,75

db vonalzó

0,35

1 drb, középpipaszár

0,90

db törlő-gumi

0,22

1 drb, hosszúpipaszár

1,10

db gyakorló füzet

0,26

1 csőm, kötőtű (5 drb,)

0,10

db kis gyakorló füzet

0,07

1 drb, horgolótű

0,18

db nagy rajzfüzet

0,26

1 kötet pamut (kötő) 10-es fehér

1,30

db pontjelzett rajzfüzet

0,18

10-es kék

1,30

db írófüzet

0,07

1 gomb, horgoló pamut

0,62

ív itatópapír

0,20

1 köt, kendercéma

0,17

db fogalmazó papír

0,03

1 vég pamutfííző

0,51

db irodai papír

0,04

1 vég pamutszalag fehér

0,66

db levél papír

0,03

1 vég pamutszalag fekete

0,61 drb.

db nagy boríték

0,02

Oxfording I,

9

db kis boríték

0,02

1 drb, Alsónadrág, fehér vászonból

5

db iskolai atlasz

1,10

1 drb, Alsónadrág, kék vászonból

5

db Magyarország térképe

0,40

1 drb, felső nadrág, angol bőrből

22

db Baranya v, térképe

0,40

1 pár bakkancs tehénbőrből

70

drb, nagy bevásárló könyv

0,70

1 drb, kék műhely öltöny I,

29,70

drb, kis bevásárló könyv

0,20

1 drb, kék műhely öltöny II,

16

drb, zsuroló kefe

1,70

1 pár női cipő

43

drb, fényező kefe

2

1 pár férfi cipő I,

51

drb, sár kefe

1

1 pár férfi cipő cugos

44

drb, bekenő kefe

0,28

Pécsbányatelep, 1917, május hó 7-én,

 

         

 

4. SZABÁLYZAT[14] a D.G.T. bányaművein levő élelmitárakból élelmiszerek vételezésére való jogosultságról

1. §. Vételezésre való jogosultság.

A társasági élelmitárakból élelmiszerek vételezésére jogosultak:

a társasági munkások akik az állományba felvétettek és ezek családtagjai, felvigyázók, tisztviselők,  nyugdíjasok, özvegyek, és az árvák, és ezek családtagjai

2. §. Családtagok.

Az előbb felsorolt személyek családtagjaihoz számítandók a családfővel közös háztartásban élő: feleség, a 14. életévet meg nem haladt törvényes, vagy törvényesen örökbefogadott gyermek, cselédek (csak tisztviselőknél és segédtisztviselőknél);

a szülők, após, anyós és testvérek, de csak akkor, ha vagyontalanok és máshonnan az életfenntartásra elégséges támogatást nem kapnak, továbbá, ha a bányaorvos őket munkaképteleneknek nyilvánítja, és ha a családfő tartja őket el.

Fiatalabb munkásoknál (takarítófiú stb.) ellátandó családtagnak legfeljebb az apa és anya számít.

A 14. életévet meghaladott gyermek, mint a társaság által ellátandó családtag csak kivételesen, a következő esetekben vehető számításba:

1.   Ha olyan testi vagy szellemi fogyatékosságban (betegség) szenved, mely őt kenyérkeresetre képtelenné teszi.

2.   Ha valamely nyilvános iskolát látogat, de csak arra az időre, míg a szülői házban tartózkodik.

3.   Mint tanoncok, de csak a fiúk, ha nem mesterüktől, hanem a szülői házban kapnak ellátást 17 éves korukig.

4.   Egy 14 éven felüli leánygyermek akkor van limitáron való ellátásra jogosítva, ha a háztartásban nélkülözhetetlen és ha:

a) ) az anya, beteg és a bányaorvos megállapítja róla, hogy a háztartási munkálatok végzésére képtelen,

b)   ) az anya meghalt és az a leány vezeti a háztartást és ha

c)   ) a családfő által eltartott családtagok száma az említett 14 éven felüli leányt bele nem számítva, a négyet eléri. Ha azonban azon személyek között, kiket a családfő tart el, olyan női családtag is van, aki magát valamely testi fogyatkozása miatt eltartani nem tudja ugyan, de azért a háztartási munkálatok elvégzésére képes, ezen esetben az egy 14 éven felüli leánygyermek a limit-ellátásból ki van zárva.

3.§.

2./ A kivételekről szóló 3. §. eredeti szövege törlendő, s helyette beírandó: Az ellátandó családtagok száma a szolgálatba való felvétel alkalmával nyer megállapítást. Ezen szám csak házasság, vagy születés folytán növekedhetik, de rokonok odaköltözésével nem II. sz. 1922. okt. 17-én felvett 18660 sz. jegyzőkönyvet./

4. §. A limit élelmicikkek kiszolgáltatása.

Az élelmicikkeknek limitált mennyiségben és áron való kiszolgáltatása tekintetében az 1923. júl. 4. és 10-én felvett jegyzőkönyv alapján, a következő táblázat az irányadó. Az ebben említett cikkek a jogosultaknak előre és pedig tisztviselőknek, segédtisztviselőknek és felvigyázóknak, nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak mindenkor egy hónapra, a munkásoknak ellenben, feltéve, hogy a hónapban minden rendes műszakot teljesítenek, mindenkor 14 napra szolgáltatnak ki.Táblázat a limit mennyiségben és áron kiszolgáltatandó cikkekről.

 

 

 

Limit mennyiség kg., - illetve egységenként és havonkint

 

Sor

Cikk

I.

II.

III.

IV.

V.

Limitár

kilogram

szám

megnevezése

Bányműszaki

tisztviselők,

tárnákban

foglalkozó

Külszíni

tisztviselők,

segéd

tisztviselők,

Női

munkások

Család

Nyug

díjasok

és

monként,

illetve

egységenk

int

 

 

segédtisztviselők,

felvigyázókés

munkások*

felvigyázók

és

munkások

és

kivételek

tagok

család

tagjaik

Kor.

1.

Finom liszt

4.50

4.13

3.38

1.88

1.58

280.-

2.

Főző liszt

4.50

4.12

3.37

1.87

1.57

270.-

3.

Kenyér liszt

15.-

13.75

11.25

6.25

5.25

240.-

4.

Zsír

0.90

0.60

0.40

1600.-

5.

Szalonna

0.70

0.30

0.20

1200.-

6.

Hús

hetenkint

0.50

 

1000.-

 

1.-

 

7.

Cukor

 

 

 

 

0.75

1000.-

8.

Burgonya

5.-

4.-

-

16.-

9.

Bab

1.-

0.60

120.-

10.

1.-

0.25

56.-

11.

Ecet

0.25 üt.

0.15 lit

80.-

12.

Szappan

0.30

0.15

1100.-

13.

Bakkancs

100 műszak után

120 műszak után

 

 

12.000.-

1 pár

1

pár

 

 

14.

Talpbőr

félévenkint

 

 

800.-

1 pár

 

 

 

Megjegyzések:

Föld alatt dolgozó munkások ezenkívül minden műszak után 5 dkg szalonnát, munkások más kerületbe való küldetéskor 5 dkg szalonnát kapnak.

** Dolgozó nyugdíjasok azon limit élelmezést kapják, mely az illető munkacsoportot megilleti.

A limit burgonya kiadása félévi részletekben előre eszközöltetik éspedig őszkor, lehetőleg október hóban, tavaszkor lehetőleg március hóban a kerülni főnökök rendelkezése szerint. Azon munkások, kik a tavaszi, márciusi kiadás után vétetnek fel az állományba, burgonya járandóságukat csak az őszi kiadás alkalmával, visszamenőleg igényelhetik.

5. §. Rendes műszakok.

Rendes műszakoknak számítandók a vonatkozó előírások szerint szabályszerűen teljesítendő műszakok. Ilyenekül számíttatnak be a munkásnak, az élelmiszerek kiszolgáltatása tekintetében, az elmulasztott műszakok a következő esetekben:

a.      ) szabadságolás esetén sürgős családi ügyekben (születés, házasság, halálozás szűkebb családi körben).

b.   ) a hatósághoz való megidézés esetén, ha arra nem a megidézett törvénybe ütköző cselekedete szolgáltatott okot;

c. ) az üzemvezetőségtől kért és egy hónapban legfeljebb kettő, egy évben összesen 18 napot kitevő szabadságolásoknál, amely esetben a megszakítás nélkül egymásután következő szabadságnapok hat havi időtartam alatt legfeljebb 5 napot tehetnek ki;

d.   ) betegség esetén.

6. §. Túlműszak.

Túlműszaknak csak azon műszak számítandó, mely az 5. §. értelmében egy hónapra eső rendes műszakon felül teljesíttetik:

(1. sz. 1923. júl. 17.-én kelt hirdetményt). Ilyen műszakért minden munkásnak egy rendes műszakra eső önköltségi és limit-ár közötti különbözet készpénzben megtéríttetik.

7.§. Műszakkerülés.

Műszak-kerülésnek számít a rendes műszaknak alaptalanul való elmulasztása, illetve nem teljesítése. Az ekként mulasztott műszakok a szabadságidőbe számíttatnak és ezek után kedvezményes élelmiszer kiszolgáltatás nem jár.

8. §. Élelmiszerek kiadása önköltségi áron.

A 3.§.-ban említett táblázatban felsorolt cikkeken kívül, a beszerezhetőséghez képest, az egyes vételezésre jogosultaknak egyéb cikkek is kiadhatók önköltségi áron. Ezen cikkek kiadható mennyiségét és önköltségi árát azonban esetenkint az igazgatóság határozza meg.

9.§. Végrehajtási határozványok.

Az élelmezési állományba való felvétel joga ezen szabályzat keretében a kerületeket, az üszögi üzemvezetőséget és az igazgatósági osztályokat illeti. Kétséges esetekben, vagy amidőn elvi kérdések veendők figyelembe, továbbá, amikor új munkáscsoportok, illetve osztályok besorolásáról van szó, a bányaigazgatóság döntését kell kikérni.

Az élelmezési állományba való minden felvételért a kerületi főnököt, illetve az üszögi üzemvezető és az osztályfőnökök felelősek.

Az élelmitárakba való bejelentést mindig írásban, az ezen célra kiadott nyomtatványokon kell megtenni, amely nyomtatványokba minden ellátandó családtag névleg és a kor feltüntetésével bevezetendő.

A bejelentést a főnöknek, vagy az általa ezen célra kijelölt közegnek kell aláírni.

A tisztviselők, segédtisztviselők és az igazgatósági alkalmazottak az élelmitáraknak csak az igazgatóság útján jelenthetők be.

10.§. Nyilvántartási segédeszközök.

Az élelmiszerek vételezésére jogosult személyek nyilvántartására az élelmitárakban az élelmezési osztálynál a következő nyilvántartási segédeszközök vezetendők:

1. Állomány főkönyv.

2.Állomány=változási kimutatás.

3. Tanoncok és tanulók nyilvántartása.

4. Szabadságolások nyilvántartása.

Az Állomány-főkönyv a következő minta szerint vezetendő:

 

 

Az állomány-főkönyvbe minden munkást külön be kell vezetni és pedig akkor is, ha egy családban több mint egy munkás van.

A „munkahely”, „rang”, „ellátandók száma” és „ebből önköltségi áron” című rovatok ceruzával, a többi rovat azonban tintával tisztán, olvashatóan töltendő ki.

A családtagok nyilvántartására szolgáló rovatokat a legpontosabban kell kitölteni. Minden 14 éven felüli családtag, aki a társaságtól ellátást kap, a „Más családtagok” című rovatban név szerint nyilvántartandó.

Ha egy családban hatnál több 14 éven aluli fiú vagy leánygyermek van, a megfelelő bevezetés céljából a legközelebbi vízszintes rovat veendő igénybe; amennyiben azonban ezen rovat már ki volna töltve, az egész családot ugyanazon betű legközelebbi két kitöltetlen rovatába kell bevezetni. Amennyiben egy 14 éven aluli gyermeket bármely okból fogyatékba kellene venni, akkor esetleges növekedésnél, helyhiány okából a törölt rovatot át kell ragasztani.

Azon családtagok, akik önköltségi áron kapnak ellátást, ismertető jellel (x vagy * ect) jelölendők meg és az ezen célra szolgáló rovatban "Ebből önköltségi áron" ezen körülmény feltüntetendő.

Ha az igazgatósághoz élelmezési állományra vonatkozó jelentések küldetnek be, a kerületek kötelesek saját alkalmazottjaik, munkásaik és nyugdíjasaik, továbbá a kerületben élelmezett ellátásra jogosított idegenek állományát megadni, ellenben az élelmitárak csak az összélelmezési állományukat jelentik be.

Az élelmezési állományra vonatkozó mindennemű változás az ezen célra szolgáló külön könyvecskében "Állományváltozási kimutatás", a növedék és fogyaték feltüntetésével tartandó nyilván.

A tanonczok és tanulókról vezetett nyilvántartásba a felmutatandó okmányok alapján a 2. §. 2. és 3. pontjaiban felsorolt gyermekek vezetendők be. Ezen segédkönyvet havonkint egyszer felül kell vizsgálni és a felszabadult tanoncok vagy kilépett tanuló gyermekek törlendők.

A szabadságolások nyilvántartásába minden szabadságolás ezen szabályzat 5. §. a.) és c.) pontja alapján bevezetendő.

A kerület és az élelmitárak állománynyilvántartói élelmezési állományukat hetenként egyszer és pedig mindig a hét ugyanazon napján tartoznak a kezükben levő összes okmányokkal összehasonlítani és átvizsgálni.

Pécs, 1922. február 1.-én                     

Jicinsky s. k.

bányaigazgató, bányatanácsos

Taizs József Könyvnyomdája Pécs. 1922.

5. Balsay Aladár bányaigazgató levele Herfurth Ernő segédtisztviselőnek a meszestelepi élelmitár berendezéséről

Pécs, 1934. július 31.

11861.sz.

Tárgy: Meszestelepen létesítendő élelmitár berendezése.[15]

Tekintetes

Herfurth Ernő

segédtisztviselő úrnak

/az újhegyi üzemvezetőség útján/

Pécsújhegy.

Értesítjük, hogy a Meszestelepen létesítendő élelmitár berendezésének szakszerű végrehajtásával Önt bízzuk meg azzal, hogy azt a legrövidebb időn belül végezze el.

A megtörtént berendezés után jelentés teendő a bányaigazgatóságnak, melyhez egy pontos leltárjegyzék csatolandó: ebből az is kivehető legyen, hogy a leltári tárgyak honnét származnak.

Az alant felsorolt leltári tárgyak az illető kerületi főnökség és annak anyagraktára utján veendő át nyugta, ill. ellennyugta ellenében.

Az elszállítást megelőzően lépjen érintkezésbe az újhegyi építési iroda vezetőjével az egyes tárgyak javítási, ill. elszállítási munkálatainak megbeszélése és elintézése céljából.

A leltári tárgyak az alanti felosztás szerint bocsájtatnak rendelkezésre:

1./Abánvaigazgatóságtól

4 drb szék

1 drb íróasztal

1 drb pénzszekrény

1 drb mosdóvíztartály bádogból

1 drb falióra

2./A szabolcsi legényotthontól

1 drb 25 literes ecethordó

6 drb emaillköpőcsésze

2 drb szemétlapát

1 drb tizedes mérleg sulyokkal

1 drb kézi serteseprő

2 láda /1.06 x0.54x 0.77/

1 drb lisztesláda

1 drb állvány fiókkal

1 drb állvány

1 drb 7 m-es kiszolgálóasztal

1 drb 3 m-es

1 drb 1 m-es beíróasztal

4 drb fapad

3 drb 1.0 m-es hosszú asztal

2 drb üveges szekrény /I x 1.2 x0.45/

4 drb ülőke

4 drb papírkosár /kettőt az újhegyi élelmitár részére/

3 drb káposztáshordó

5 drb képkeret

3./A vasasi legénvotthonból

1 drb eceteshordó

2 drb 20 literes lábas

2 drb 20 literes fazék

2 drb ruhafogas fából

4./A szabolcsi élelmitártól

1 drb kettős létra

1 drb egyes létra

1 drb hodóbak

1 pár lerakó fakorcsolya

1 drb hússzekrényháló

1 drb húsvágóasztal.

B a*

1-1 másolatot kapnak: Szabolcs, Vasas, Újhegy, Pécs 6, újhegyi építési iroda, K, Cs, … ….

6.Balsay bányaigazgató körözvénye a meszestelepi élelmitár megnyitásáról

Pécs, 1934. szeptember 25.

14566/Ga.sz.

Tárgy: Meszestelepi élelmitár megnyitása.[16]

Körözvény

a bányaigazgatóság összes osztályainak, a kerületeknek, újhegyi üzemvezetőségnek és élelmitáraknak.

A Meszestelepen lakó bányamunkásságunk ismételt kérelmére, az ottlakók megélhetésének megkönnyítése céljából, a bányatörvényben biztosított jogunk alapján Meszestelepen B.u. 42/51.sz.a. nagy anyagi áldozatokkal élelmitárat létesítettünk, amelyet október hó első hetében adunk át a forgalomnak.

Az újonnan felállított élelmitárban való vásárlásra, hitelezésre stb. vonatkozólag ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyek a többi élelmitárban is érvényben vannak. Nevezetesen:

Az élelmitárból áruk vételezésére jogosultak: Kizárólag a társasági tisztviselők, segédtisztviselők, felvigyázók, munkások és ezek családtagjai, valamint a társasági nyugdíjasok, kegydíjasok, özvegyek és ezek családtagjai.

A vásárlás vagy készpénzfizetéssel, vagy hitelre történik. A hitelvásárlás mértékét és tartamát az alkalmazottak kereseti viszonyainak figyelembevételével a Big., Bányagondnokság ill. üzemvezetőség állapítja meg.

Hosszúlejáratú hitel /ruházat, takarmány és edény vételére/ előleg formájában és legfeljebb 6 havi részletfizetésre és csak megbízható munkásnak adható. Ezen hitel keretét kizárólag a kerületi főnök által megbízott alkalmazott írhatja elő.

Az élelmitárak üzleti helyiségei a vevők részére a Bányaigazgatóság által meghatározott időben tartandók nyitva.

A hitelvásárlások általában minden hó 3-án és 20-án történnek és a munkás az áruhitelt csak a lakóhelyes szerint illetékes élelmitárnál veheti igénybe.

A meszestelepi élelmitár felügyeletével az újhegyi élelmitár vezetőjét, Herrfurth Ernő segédtisztviselőt, vezetésével pedig Krojcsi József irodai felvigyázó, szabolcsbányatelepi lakost bízzuk meg és őt a szabolcsi élelmitártól a meszestelepi élelmitárhoz helyezzük át. Az új élelmitár megnyitásával kapcsolatban az élelmitárak személyzetében még a következő változásokat rendeljük el:

Kálovics II. József raktársegédet a vasasi élelmitártól, Széchy Kálmán napimunkást az újhegyi élelmitártól a meszestelepi élelmitárhoz, Kozma László napimunkást a szabolcsi anyagraktártól a szabolcsi élelmitárhoz, Kóré József II. csillést pedig a szabolcsi kerületből a pécsújhegyi élelmitárhoz helyezzük át, mindannyit raktársegédi minőségben.

A szükséges lakáskiutalásokról az építészeti osztállyal egyetértőleg az illetékes kerület gondoskodik.

Jelen rendelkezésünk 1934. október hó 1-ével lép hatályba.

Az új élelmitár megnyitása a bányamunkássággal megfelelő módon közlendő.

Balsay s.k.

[aláírásbélyegző]

7.Az élelemtárak szervezete és működése

(részlet)

1935. január 21.

575/Ga.

Élelmitárak szervezete és működése.[17]

Bányaműveinken a bányatörvény alapján létesített és fenntartott élelmitáraink jelenlegi szervezete és működése tulajdonképpen 1924. I. 1-ével vette kezdetét, amikor a bányamunkásság emlékezetes "limit" ellátása megszűnt. Ez időtől fogva bányamunkásságunknak teljesen szabad választása van a tekintetben, hogy élelmezési és ruházati szükségleteit akár készpénzvásárlás, akár hitelvásárlás utján és hol szerezze be.(...)

Élelmitáraink vezetésénél és működésének irányításával a társulatot az a gondolat vezeti, hogy a bányamunkásság összes élelmezési, háztartási, ruházati és egyéb szükségleti cikkeit mindenkor kifogástalan jóminőségben és lehetőleg a környékbeli üzletek árainál olcsóbb árban szerezhesse be. Ezen cél megvalósíthatása érdekében élelmitárainkban raktáron tartunk a rendes életviszonyok fenntartásához szükséges mindennemű élelmezési, ruházati és háztartási cikket, mégis az élelmitári szabályzat szerint tiltott, fényűzési adó alá eső árucikkek kivételével.

Az élelmitárakban tartott árucikkeket szabadversenyben a lehető legolcsóbb nagybani áron és a legjobb minőségben szerezzük be. Beszerzéseinknél irányelvül szolgál, hogy egyrészt a pécsi ipart és kereskedelmet foglalkoztassuk, mert hiszen ezek szeneink eladásával, ill. felhasználásával mintegy szervesen bekapcsolódnak üzemeink vérkeringésébe, másrészt pedig igen sok árucikket Budapesten, vagy az országban másutt levő nagyobb gyár- és ipartelepektől szénkompenzációs üzletek alapján szerzünk be, hogy ezáltal is fokozhassuk szeneink közismert okokból nehéz elhelyezési lehetőségét, ennek következményeként növelhessük széntermelésünket és minél több munkásnak adhassunk kenyeret, illetve bányamunkásságunk kereseti lehetőségét javíthassuk.

Az élelmitári árak megállapításánál arra vagyunk figyelemmel, hogy ezen árak – főleg a főbb közszükségleti cikkeknél – a helyi piaci közvetlen kereskedelmi árakon alul maradjanak.(...)

Egyéb cikkek árának megállapításánál is állandóan arra törekszünk, hogy azok iparszerű nyereség figyelembevétele nélkül történjenek és mindössze tényleges kezelési költségeinket fedezzék lehetőleg,(...)

Élelmitárainknak egyik rendkívül fontos feladata és hivatása, hogy a mindenkori viszonyokhoz alkalmazkodó alacsonyabb áraival a bányatelepek környékén levő üzletek áraira állandóan szabályozó nyomást gyakoroljanak, amiáltal a bányamunkásság könnyebb megélhetését mozdítjuk elő. Évek hosszú során át szerzett tapasztalataink bizonyítják, hogy minden alkalommal, amikor valamely cikk árát élelmitárainkban leszállítottuk, a bányák környékén levő kereskedők áraikkal megfelelő mértékben lementek, bár még mindig áraink felett maradtak.(...)

Élelmitárainkban gondos figyelemmel őrködünk a köztisztasági és közegészségügyi követelmények betartására,(...)

Az élelmitárainkban való vásárlás vagy készpénzfizetés ellenében, vagy hitelre történik. A hitelvásárlás mértékét és tartalmát az alkalmazottak kereseti viszonyainak gondos mérlegelésével mi, illetve bányagondnokságaink állapítják meg és a hitelvásárlás céljából minden bevásárló nevére szóló könyvecskét kap, amelybe a vásárolt áru, mennyisége, egységára és a fizetendő végösszeg vezettetik be. Készpénzvásárlások alkalmával a vásárlók a most említett tételek feltüntetésével befizetési szelvénnyel ellátott jegyzéket kapnak. Ennek a rendszernek előnye, hogy a bányamunkás vásárlásainak mértékét állandóan ellenőrizheti és esetleges kifogásait a bejegyzett tételekre vonatkozóan bármikor megteheti.

A bányamunkásság hitelkeretének megállapítása által a bányamunkásság könnyelmű eladósodását akadályozzuk meg, illetve mérsékeljük. Felemlítjük ehelyütt, hogy a bányamunkásaink részére 6 hónapig terjedő u.n. "hosszú hitel" engedélyezése a társulatra nézve még külön jelentős kamatveszteséggel is jár,(...)

Figyelemre méltó, hogy amíg a külső kereskedések rendszerint más árakat számítanak készpénzvásárlásnál, mint a hitelvásárlásnál, élelmitárainkban ilyen eltérés nincs.

Nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy élelmitárainkban állandó, kipróbált és a környékbeli üzletekéhez viszonyítva jól bérezett személyzetet tartunk, akik részben a tisztviselői karhoz tartoznak.(...)

(...) ténybeli adataink alapján állíthatjuk, hogy a bányamunkásság túlnyomó része meg van elégedve élelmitáraink szervezetével, és kiszolgálásával, aminek legjobb bizonysága, hogy 1930. évtől 1933. évig bezárólag az élelmitárak forgalma mintegy 30%-kal megnövekedett, sőt bányamunkásságunk megismétlődő kívánságának eleget téve, 1934. évben Meszestelepen a 6. élelmitárunkat állítottuk fel.

Ennek főoka, hogy élelmitárainkat állandóan a legjobb karban tartjuk, évenként gyökeresen rendbehozatjuk és modernül szereljük fel,(...)

8. Ozanich bányaigazgató-helyettes bizalmas utasítása az élelemtárak árukezeléséről

Bizalmas!                                          

7122/4-1936 szám.

Élelmitári Árukezelési Utasítás.[18]

Az üzemvezetőségek utján az élelmitárvezetőknek, é, üe és Bg*-nek.

A korábban kiadott szóbeli és írásbeli utasítások ismétlésében a következőket rendeljük el.

1./ A bányahatóság által jóváhagyott és az élelmitárakban közszemlére tett élelmitári szabályzat szerint a társasági élelmitárakból áruk vételezésére csak a következők jogosultak:

a./ a társasági tisztviselők, segédtisztviselők, felvigyázók, munkások és ezek családtagjai;

b./ a társasági nyugdíjasok, kegydíjasok, özvegyek és ezek családtagjai.

A felsoroltakon kívül, tekintet nélkül az eddig követett gyakorlatra, szigorúan tilos bárki részére élelmitári árut akár készpénz ellenében, akár pedig hitelre kiszolgáltatni.

2./ Az áruk átvétele a jóléti ügyintéző utasításainak megfelelőleg a legnagyobb gondossággal és lelkiismeretességgel teljesítendő és a rendelés kikötéseinek meg nem felelő áru átvétele megtagadandó. Bármely kétes esetben a jóléti ügyintéző döntése kérendő ki.

3./ A vevők részére kiszolgáltatott árukat a legpontosabban kell mérlegelni és esetleges káló elkerülése céljából az árucikkek előrecsomagolását a legszükségesebb mértékre kell szorítani. A kalirozásnak kitett és előrecsomagolt áruk kiadás előtt pontosan utánmérlegelendők és a netáni súlyhiány pótlandó.

Az utánpótlás elhagyandó olyan árucikkeknél, amelyek eredeti sértetlen gyári csomagolásban kerülnek eladásra /pl. faszén, cacao, csokoládé stb./. Ugyancsak külön lemérés nélkül adandók ki a keresk. minisztérium által kiadott rendeletnek megfelelőleg az előállító gyár által súlyjelzéssel / 1/4, 1/2 kg. stb./ ellátott szappanáruk is, mert ezek állandó, természetes kalirozásnak vannak kitéve.

4./ Az emberi élelmezésre szolgáló cikkek a külső használatra szánt cikkektől /pl. mosószóda, rézgálic, mosópor stb. / elütő csomagolásban szolgáltatandók ki és általában az élelmicikkek a külső használatra szánt és könnyen összetéveszthető cikkektől elkülönítve tárolandók.

5./ Különös gond fordítandó a tisztaságra és ezért a kiszolgáló személyzet /különösen az élelmicikkek kiszolgálását végzők/ ruházata és testi tisztasága gyakran és szigorúan ellenőrzendő. Ragályos, vagy undort keltő betegségben szenvedő élelmitári alkalmazottak a kiszolgálástól eltiltandók és további beosztásuk csak orvosi vélemény alapján engedhető meg.

6./ A vevőközönséggel a legnagyobb előzékenységgel, udvariasan kell bánni és a vevőközönség minden jogos óhaját és panaszát orvosolni kell. Az élelmitári áruk minősége, ára stb. tekintetében a vevőközönség részéről felmerülő kívánságokat, panaszokat haladéktalanul jelenteni kell a jóléti ügyintézőnek.

7./ Az élelmitárvezetők és beosztott személyzetük a reájuk bízott árukat és értékeket a rendes kereskedő gondosságával kezeljék és az élelmitárvezetők a kiadott utasítások betartását gyakran a legszigorúbban ellenőrizzék.

Pécs, 1936. május hó 8.

A BÁNYAMŰVEK VEZETŐJE h.

Ozanich s.k.

9. Dr. Jüngling Kálmán bánya-főorvos jelentése a DGT Igazgatóságának az élelemtárak közegészségügyi helyzetéről.[19]

Az Első DGT.

Tekintetes Igazgatóságnak,

Pécs.

A bányamunkásság egészségvédelmének biztosítása céljából mély tisztelettel a következőket vagyok bátor javasolni:

Szükségesnek tartom az élelmitárakban alkalmazottak fokozottabb ellenőrzését s ezért célszerűnek vélem elrendelni, hogy az ezekben alkalmazásban lévők legalább évenként tuberculosis szempontjából a kerületi orvosoknál megvizsgáltassanak és pedig Röntgen-átvilágítással s amennyiben a tuberculosisnak csak némi gyanúja merülne fel, köpetvizsgálatok végzendők és Koch-positiv esetén áthelyezésük más munkára volna javaslatom. Ugyanezen alkalmazottaknál járványok esetén, de még szórványos fertőző népbetegségek esetén /typhus, vérhas, cholera, dyphtheria/ a fokozottabb ellenőrzés és kivizsgálás indokolt s ilyen esetekben az illetőknél laboratoriumi vér, széklet, dyphtheriánál pedig torokváladék vizsgálat is végzendő, amely helybeli, közegészségtani intézetben lévő egészségvédő állomáson volna eszközlendő ezen állomás által rendelkezésre bocsátott tartályokban. Ezen népbetegségek előfordulásakor a bacillusgazdák kivizsgálása is fontos lévén, ilyen esetben a kerületi orvosok külön kötelességévé teendők az élelmi raktári munkások ellenőrzése. Ezek ellenőrzése céljából szükségesnek vélném elrendelni, hogy a betegbárcákon az élelmitári alkalmazottak jelzése rávezettessék, hogy evvel a figyelem egész évben fölhivassék ezek fokozottabb ellenőrzésére. Szükségesnek vélem ugyanis, hogy ezen munkások családtagjai közt előforduló fertőző megbetegedés esetén az izolálás esetleg a munkásnak munkáról való eltiltása is foganatosítassék a családban előforduló fertőző betegség esetén /dyphtheria, scarlatina, kanyaró/ esetén azok jellege szerint megítélve.

Ugyancsak célszerűnek vélném a tanítók, tanítónők, óvónők és védőnők fokozottabb figyelemmel való átvizsgálását, legalább évenkint tuberculosis szempontjából és időnkint az egyéb fertőző betegségekre ha ilyenek valamely kerületben akár szórványosan is föllépnének. Jelenleg nincs tudomásom róla, hogy a kerületekben typhus, vérhas volna, mert ezek föllépése inkább a nyári hónapokra esik s azért ezek vizsgálata csak akkor volna indokolt szemben a tuberculosissal és a vérbajjal, melyek állandóan uralkodó népbetegségek.

Élelmitári munkásoknak vérbajra való megvizsgálása véleményem szerint minden egyes esetben már a fölvételkor szükséges és esetenkint megismétlendő a szükségesnek megfelelően az orvosok időnkénti felülvizsgálatával kapcsolatban. Nőtleneknél évenkint vérvizsgálat végzendő, nőseknél 3-4 évenkint.

Mély tisztelettel

(Dr. Jüngling Kálmán)

bánya-főorvos

Pécs, 1939. évi január hó 2.-án

Javaslom az élelmitári alkalmazottak rendszeres vizsgálatát:

1./ Tuberculosisra évenkint /Röntgen, köpetvizsgálat/

2./ Vérbajra, nőtleneknél évenkint, nőseknél 3-5 évenkint /vérvizsgálat Wassermann/

3./ Typhus, vérhas, cholera járványok esetén ezek váladékának laboratoriumi vizsgálatát.

Élelmitári alkalmazottak családtagjainál előforduló fertőző megbetegedések esetén szükséges óvóintézkedések szigorú betartása szükséges. Élelmitári alkalmazottak és családtagjaik betegbárcáin a családfő élelmitári alkalmazása megjelölendő.

Tanítók, tanítónők, védőnők, óvónők, ápoló személyzet tuberculosisra való ellenőrzése évenkint kívánatos.18OLZ 1481 52. cs. 59.t.

Jegyzetek


[1] GRÖSSING-FUNK-SAUER-BINDER: Rot-Weis-Rot auf blauen Wellen. 150 Jahre DDSG. Wien, 1979.; MAYER, Horst F.-WINKLER, Dieter: Auf Donauwellen durch Österreich-Ungam. Regensburg-Passau-Wien-Budapest-Schwarzes Meer. Wien, 1989.

[2] BABICS András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Budapest, 1952. (BABICS 1952)

[3] HUSZÁR Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és városfejlődésben a dualizmus időszakában. In: V. Fodor Zsuzsa (szerk.), Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus időszakában. Veszprém, 1995. 149–159.

[4] BABICS 1952, 80–81.

[5] HUSZÁR Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994) Pécs, 1995. 185–195.

[6] „1854-diki május 23-án kelt császári nyíltparancs, mellyel a birodalom egész területére általános bányatörvény bocsáttatik ki”. In: Magyar Bányajog. A bányászatra vonatkozó törvények, rendeletek, döntvények és elvi jelentőségű határozatok teljes gyűjteménye. Összeállították és kiadják: Alliquander Ödön, Dr. Bán Imre, Tassonyi Ernő, Budapest, 1931. 1. (Magyar Bányajog)

[7] Magyar Bányajog 263–264.

[8] Magyar Országos Levéltár (OL) Z 271 86. cs. 162. t., Élelemtárak lakbére, Pécsújhegy, 1937. április 9-én.

[9] OL Z 1481 46. cs. 51–52. t., 1481 47. cs. 52–53. t., 1481 48. cs. 53–54. t., 1481 49. cs. 55–56. t., 1481 50. cs. 56. t.

[10] Az I. cs. k. szab. Dunagőzhajózási Társaság Pécs melletti kőszénbányái. Pécs, 1896., 37. (DGT 1896)

[11] Ezek az élelmi raktárak Pécsen, Szabolcson és Vasason voltak. (DGT 1896., 31.) Közel egy évtizeddel később a társaság egyik kiadványa arról tájékoztat, hogy Somogyon is van élelmi raktár. (Az I. cs. k. szab. Dunagőzhajózási Társaság Pécs melletti kőszénbányái. Pécs, 1905., 24., 28.)

[12] Mecseki Bányászati Múzeum (Pécs) irattára. 1896. év iratai; Kiskereskedelmi árak a vállalat élelemszer-magazinjaiban 1896. decemberében. (A forrásra néhai kiváló kollégám, dr. Szabolcs Lajos hívta fel figyelmemet az 1980-as évek végién. E helyen mondok neki köszönetét ezért és a többi hasznos szakmai tanácsért.)

[13] OLZ 1359 82. cs. 136. t.

[14] Szabályzat a D.G.T. bányaművein levő élelemtárakból élelmiszerek vételezésére való jogosultságról. Pécs, 1922.

[15] OL Z 271 86. cs. 162. t.

* Balsay Aladár bányaigazgató szignója

[16] OLZ 1481 35. cs. 39. t.

[17] OL Z 1359 27. cs. 54. t.

[18] OLZ 1481 52. cs. 59.t.

* é = Építési Üzem, üe = bányaüzemek, Bg = Bányagondnokság

[19] OLZ 1481 53. cs. 63.t.