Cikkek

Kárpáti Gábor: Petrovich Ede kapcsolata a régészettel

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 8.

Tanulmányok Petrovich Ede tiszteletére

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2001.

ISSN 1219-4077

Szerkesztette: Font Márta – Vargha Dezső

59–62. pp.

Kárpáti Gábor

Petrovich Ede kapcsolata a régészettel

Ede Petrovich and the archeology

A címben jelzett fogalom tisztázásra szorul, hiszen csupán arról kívánok szólni, hol találkoztam saját munkám során Petrovich Ede rendkívül alapos előtanulmányaival.

Petrovich Edének Kováts Valéria mutatott be 1976-ban, amikor az Irgalmas kórház udvarán végeztem leletmentést. Itt római kori, kora középkori objektumok mellett, egy középkori épület pincéje, udvarrészlete került elő. Az udvar nyugati falának közepén egy négyzet alaprajzú kút volt, amely mellé ledőlt a káva egy díszítetlen darabja. Petrovich Ede hívta fel a figyelmemet, hogy a Székesegyház hittantermében egy azonos méretű püspöki címerrel és évszámmal jelzett hasonmás található. Valóban igazolódott állítása, a két kő milliméterre azonos nagyságú volt. A püspökség tulajdonában lévő darabot még Koller József kanonok gyűjtötte be a 18. sz. végén, és Eszéki János pécsi püspök pisciniájának töredékeként határozta meg. A kő számlázási helyéről nem írt. Mi viszont megtaláltuk a hozzávaló kutat, az udvart, amelyben a kutat emelték.

Miért fontos ez a lelet? Eszéki János pécsi építészeti tevékenységéről egyetlen adatot ismerünk: renováltatta, és saját címerével díszítette a várfalakon belüli Szent László karmelita kolostort. Ez a rend, tudjuk, elsősorban gyógyítással foglalkozott, Pécs város testében mégis idegen egységet alkotott azért, mert a rend vezetői indigénák – főleg németek – voltak. Talán ez is okozhatta, hogy a rendházat fel kellett újítani, mivel nem volt elég rendtag és személyzet. Ezzel a munkával sikerült azonosítani a ferences kolostoron kívül a második koldulórendi szerzetesházat.

Még ugyanebben az évben a Munkácsy 8. sz. ház területén (ma Lenau ház) egy újabb kolostor templom maradványaira bukkantunk. Ekkor már természetes volt, hogy a több szíves segítőm (Madas József, Fetter Antal, Tímár György) mellett felkerestem Petrovich Edét is, hogy segítsen az épület meghatározásában. Valamennyien tudtuk, hogy mir ől van szó: a török időkben összeírt defterekben ezt a területet Szent Tamás mahálénak jelölik, a (Becket) Szent Tamás a középkori dominikánus kolostor patrociniumát takarja. A kolostor méreteiről, főiskolájáról számos adat van, emiatt valóban feltételezhető, hogy egy egész városnegyedet neveztek el róla. Petrovich Ede korábban a helyi egyháztörténeti hagyományoknak megfelelően, ezt a kolostort a Széchenyi tér aljában helyezte el, ott, ahol az imént a karmelita kolostort azonosítottuk. Meg kell jegyezni, hogy Fetter Antal ezt a kolostort a zsinagóga helyére próbálta lokalizálni. Mindkét kutatót a leletek – építészeti tagozatok, sírkövek – meggyőzték arról, hogy ez a dominikánus – immár a harmadik – koldulórendi kolostor, ahol Szent Vér ereklyét őrizték, itt helyezkedett el.

A koldulórendi kolostor témánál maradva rátérünk a városfalakon kívül levő Ágoston Rendi Remeték Rendjének lokalizálására. 1954-ben a nagy hyppoi püspök születésének 1600. évfordulóján rendezett megemlékezésen Petrovich Ede szinte lemondott a középkori rendház megtalálásának lehetőségéről, illetve azt a török-barokk épülettel azonosította.

Csak az 1995-ben végzett földmunkák során vált nyilvánvalóvá, hogy a kolostor temploma az egykori plébánia kert és a környező házak alatt van. Petrovichnak annyiban igaza volt, hogy az Ágoston téri török templomot valóban a középkori templom köveiből építhették fel. Ez negyedik koldulórendi szerzetesház a régész számára különös sikerélményt hozott, és hozhat még. A középkori Magyarországon Bártfa és a királyi Buda mellett egyetlen város volt még Pécs, ahol valamennyi koldulórendi kolostor létezett, természetesen rendi főiskolával a domonkosoknál és az ágostonosoknál. Az ágostonos kolostor feltárása a következ ő évek feladata lesz.

Petrovich Ede szerteágazó munkásságában ki kell emelni a pécsi káptalani házak leírását. Érdekes, és erre különösen felhívta a figyelmemet, hogy a Káptalan utcai beépítés a saját szellősségével, nagy kertjeivel nem felel meg a középkori sűrű városképnek, mint ami látszik pl. a Janus Pannonius utca északi oldalán. És valóban Schaár Erzsébet „Utca” építésekor, és egy pince-leszakadás során, a sportpálya területén feltevése igazolódott: jelentős méretű késő-középkori épületek részleteit mérhettük fel. Nyilván ugyanez várható a Nyári Színháznál is, ahol a terveink szerint hamarosan megindul leletmentés.

Petrovich Ede igen sokat foglalkozott a középkori pécsi egyetem történetével, lokalizációjával, az egyetem címerének kérdésével. Mivel én e kérdésekben nem végeztem semmiféle kutatást, csak összefoglalhatom elméletét: kizárja az egyetem helyének a Székesegyház környékére való helyezését, mégpedig az azonos korú egyetemek analógiáira hivatkozik. Véleménye mellett, tőle szokatlan módon, a napi sajtóban is kiállt.[1] A későbbi kutatásnak kell eldöntenie ezt a tudományos vitát.

1991-ben a Székesegyház altemplomában – fűtésrekonstrukció kapcsán – több sírt feltártam. Ekkor bukkant fel az első, DNy-i pillér és Ny-i zárófal között kiképzett kriptában II. Pál pápa ólombullája. A kriptában talált vázat hosszas vívódás után Janus Pannonius személyével azonosítottam. Ebben Petrovich Ede korábbi tanulmányára[2] támaszkodtam, amelyet Janus Pannonius feltételezett sírhelyéről írt. Összegyűjtötte és summázta a 15. századi püspökök temetkezési szokásait, melynek lényege: a püspököket vagy az általuk épített mellékkápolnában, vagy különálló kápolnában temették el, esetleg a templom tengelyében, a főoltár alatt vagy annak közelében. Petrovich hívta fel a figyelmet arra is, hogy mivel itt emelt szentélyű, altemplomos bazilikáról van szó, feltételezhető, hogy Janust a felső oltár alatt, de az altemplomban temették el.[3]

Sajnos, Petrovich Ede hagyatékát nem ismerem, de feltételezem, hogy jegyzetei között számtalan olyan adat rejtőzik, ami egy középkoros régész számára kincsesbánya lehet.

TPT_08_full_Page_061.jpg

Izdenci Katalin sírköve (Domonkos kolostor)

TPT_08_full_Page_062.jpg

A középkori karmelita kolostor díszkútja Eszéki János püspök címerével

Jegyzetek



[1] Széljegyzet a Székesegyház mögött föltárt épületmaradványokhoz. Dunántúli Napló 1982. február 3.

[2] Az egyetemalapító Vilmos püspök és Janus Pannonius sírhelye. Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 1968, 161–176.

[3] uo.