Cikkek

Nagy Gábor: Scitovszky János szerepe az egyházmegye, Pécs városa valamint az ország életében

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

A Koller József emlékkonferencia (Pécs, 2002. október 24-25.)

válogatott előadásai

Tanulmányok Pécs történetéből 13.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003

ISSN 1219-4077

Szerkesztette:

Font Márta és Vargha Dezső

283–286 P.

Nagy Gábor

Scitovszky János szerepe az egyházmegye, Pécs városa valamint az ország életében

Die Bedeutung von János Scitovszky im Leben der Diözese, der Stadt Fünfkirchen sowie des Landes

János Scitovszky's Role in the Life of the Diocese, the City of Pécs and the Country

Scitovszky János 1785. november 1-én született Abaúj megye Béla nevű helységében. Édesapja néptanító és orgonista volt.  Tanulmányait Jolsván és Rozsnyón végezte. 1804-ben a rozsnyói egyházmegyében volt papnövendék. 1808-ban a bölcsészeti, 1813-ban a teológiai  tanulmányait fejezte be a pesti egyetemen. 1809-ben szentelték pappá, majd a rozsnyói lyceumban kezdetben a bölcsészet, majd két év múlva a teológia tanára lett.

1824-ben kanonokká, 1827-ben rozsnyói püspökké nevezték ki.

1838-ban a pécsi püspöki széket foglalta el. 1849. július 21-én hercegprímás, esztergomi érsek, míg 1853-ban bíboros lett. Az esztergomi prímás, mint esztergomi érsek egyszerre a szent szék követe, valamint fő- és titkos kancellár, a királyi kettős pecsét őrzője, a hétszemélyes tábla ítélőbírája, a helytartótanács egyik tanácsosa és Esztergom megye örökös főispánja, a Szent István Lovagrend főpapja, a Magyar Akadémiának pedig igazgató tagja.

Scitovszky János az 1840-es évek elején magyar népiskolákat alapított. A szabadságharc kitörésekor a honvédsereg felszerelésére saját ezüst neműjét adta, ezen kívül 100 akó bort és a székesegyház ezüst kincseiből is jelentős mennyiséget adott át.

Pécsi működése alatt 70 ezer forintot adott tanügyi célokra, és 45 ezer példány Katekizmust osztott szét a szegény falusi gyerekeknek. 1847 júniusában 14 ezer forintot fordított a Berényi és Nesselrode püspökök által létesített városi kórház átalakítására. Megalapította a Pécs Egyházmegyei Tanítók és Kántorok Nyugdíj Intézetét. Ő szervezte meg és állította föl a dunaföldvári, a szekszárdi, a siklósi, a mohácsi, a bátaszéki és a tolnai népiskolákat. A pécsi Szegények Intézetét 3 ezer forintos alapítvánnyal hozta létre.

1845. augusztus 11. egyik kiemelkedő eseménye a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett megtartott vándorgyűlése volt, amelyen személyesen elnökölt.

Scitovszky megbízta Haas Mihály bölcsész tanárt, hogy Baranya vármegye ismertetéséül egy „Emlékiratot” szerkesszen. A mű elkészült és ma is forrásmunkának számít.

Éveken át levelezett Rómával, boldog Mór pécsi püspök szentté avatása ügyében. Ő létesítette a székesegyházban a Mór kápolnát, mely azelőtt Szt. András kápolna volt. Legjelentősebb alkotása a Notre Dame női zárda és iskola megalapítása volt, 280 ezer forint költséggel. Az építkezést 1847. május 11-én kezdték, és 1851. július 6-án szentelte fel, és még ez évben az első Veni Sancte-val megnyitotta az intézetet. A Kuppelwieser-oltárképet Bécsben 2 ezer forintért vásárolta.

Minden alkalmat felhasznált a nemzet és az uralkodó kibékítésének elősegítésére. 1856-ban az általa sok áldozattal felépített esztergomi bazilika fölszentelése alkalmából szintén hazafias tettet hajtott végre: ekkor zajlottak le az ő kezdeményezésére azok az előkészületek, melyek 1857-ben az októberi diploma előtti petícióban az 1847-es alkotmány visszaállítását kérték. Az irat végén álló 129 aláírás élén maga Scitovszky neve állt, amelyet ő nyújtott át az uralkodónak.

1861-ben a kormány újoncozási rendeletével szemben első volt, aki Esztergom vármegye főispánjaként ez ellen nyilatkozott:

„Semmi kilátás nincs arra, hogy a megye, mely a törvénytelenül beszedett adók miatt úgyis túlságosan föl van zaklatva, a törvényesen meg nem ajánlott újoncok besorozása körül közreműködjék. Mint főispán ezt eszközölni nekem sem jogom, sem hatalmam nincsen. Nem is ajánlom, mert nem hiszem, hogy azaz újonc, aki szülei zsaroltatásának zokogó szemtanúja volt, elég biztosítékot nyújtson a fejedelemnek… nem hiszem, hogy egy ország és becsületes népének érzelmeivel, reményeivel és jogaival hosszú időre játszani lehetnek. Azt tanácsolom, hogy az adó és újoncállítást halasszák el a legrövidebb idő alatt összehívandó országgyűlésre, addig viszont az erőszakos behajtások szűnjenek meg. Őfelsége jelenjen meg hű országa szívében, szóljon őszinte szót, lépjen közvetlen érintkezésbe a nemzettel, a nemzet mindenre kész lesz, amit Őfelsége tőle törvényesen megkövetel”.

Ezért a nyilatkozatáért Bécsbe idézték Scitovszkyt és az uralkodó nemtetszését adták tudtára. Csak a kancellárhoz intézett szavai vannak birtokunkban, és ezek igen nemesen, férfiasan hangzanak.

„Felszólíttattam, hogy adjak tanácsot. Szóltam tehát, mint felszólított, és amint lelkiismeretem sugallta, adtam tanácsot, melyet a jelen helyzetben nemcsak egyéni meggyőződése szerint legcélszerűbbnek tartottam és tartok, hanem melyet nem hiszem, hogy valaki, ki a körülményeket ismeri, rossznak, vagy még kevésbé károsnak mondani merne. Fájlalom, hogy őszinteségem rosszallást aratott. Lelkiismeretem ellen szólani sohsem fogok, legkevésbé akkor, mikor annak sugallását követve királyomnak és hazámnak szolgáklatot tenni vélek.”

Scitovszky igazi nagysága a legnehezebb időkben, prímási szerepében, az elnyomatás éveiben bontakozott ki. 1849-ben az aradi kivégzések előtt négyszer járt közbe a császárnál a 13 magyar tábornok életéért. Az önkényuralom éveiben mint Esztergom vármegye örökös főispánja, az ellenállási mozgalom élén járt. A hazafias érzésű hercegprímást  Bécsben feljelentették, mert az érsekújvári vasút megnyitásán csak úgy volt hajlandó részt venni,  ha az új állomásépületet nemzeti színű zászlókkal díszítik, és ő magyarul mondhat beszédet. Ezekben az években ő hozta létre a kispapok Magyar Egyházirodalmi Iskoláját. Mindent elkövetett, hogy az 1855-ös concordatumot Ausztria ne tudja érvényesíteni, elérni, mert ezzel a magyar prímást a bécsi prímásnak rendelték volna alá. A császár a legerősebb megrovást alkalmazta, és Thun kultuszminiszter figyelmeztette a hercegprímást, hogy a javait őfelségétől kapta. Scitovszky válasza: „Javaimat igen, de a lelkiismeretemet nem”.

1857. május 4-én a császár Pestre látogatott, Scitovszky magyarul köszöntötte, a császár ugyancsak magyarul válaszolt rá.

1859. november 6-án volt az arany miséje, mely az egyik legnagyobb nemzeti tüntetés volt az abszolutizmus ellen.

Az abszolutizmus éveiben még egy történelmi lépést tesz Scitovszky – 1860 decemberében összehívta az esztergomi értekezletet . Ezen az értekezleten arról volt szó, hogy milyen közjogi alapon üljön össze a magyar országgyűlés. Az  értekezlet december 18-án  az esztergomi Érseki Könyvtár nagytermében kezdődött, a nemzeti ügy fényes diadalával zárult és december 21-én Scitovszky jelentette az udvarnak: „Általános kívánat, hogy a jövendő országgyűlésre az 1847-48 V.t.c. szerint követek választassanak, azon hozzáadással, hogy mielőbb nyittassék meg az országgyűlés”. Az 1848-as törvények alapján kidolgozott ideiglenes szabályzat alapján rendelték el az országgyűlés egybehívását.

A hercegprímás legfőbb vágyát, hogy az alkotmány visszaállítása után az uralkodó fejére ő tehesse fel a koronát, már nem érhette meg. 82 éves korában idegszélhűdés következtében, 19 napi gyengélkedés után hunyt el 1866. október 19-én. Halála előtt 6 nappal Őfelségétől levélben elbúcsúzott, s ebben azon óhaját fejezte ki, hogy a felség uralkodásának sikere az egyháznak és szeretett hazájának díszlésében és gyarapodásában nyerje egyik fényes bizonyságát.

Pécs városa már életében is hálás volt nagy püspökének. Nagy József polgármester megfestette a püspök arcképét, melyet az 1855. április 9-i közgyűlésen ünnepélyesen lepleztek le. A Dóm előtti teret a püspökről nevezte el a város.

Az elmondottak alapján kitűnik, hogy Scitovszky János mennyi mindent tett Pécs városáért, mely nagyon sokat köszönhet neki és bízom benne, hogy mindezeket felismerve ismét egy teret, vagy egy utcát neveznek el róla (ld. Szentágothai sétány).

IM000708

1. kép Scitovszky János

IM000710

2. kép A Scitovszky-alapította Notre Dame női zárda

Jegyzetek: