Cikkek

Jobst Kázmér: Nendtvich Károly (1811–1892) a Műegyetem első vegyész professzora

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 10-11-12.

Előadások Pécs történetéből ’98, Előadások Pécs történetéből ’99 és az Előadások Pécs történetéből 2000 című konferenciák válogatott előadásai

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2002

ISSN 1219 4077

Szerkesztette:

Varga Lajos és Vonyó József

251–255. pp.


Jobst Kázmér


Nendtvich Károly (1811–1892) a Műegyetem első vegyész professzora


Károly Nendtvich (1811-1892), der erste Chemiker-Professor an der Technischen Universität

Károly Nendtvich (1811–1892), the first chemist professor of the Technical University




A Nendtvich név az idősebb pécsiek előtt nem ismeretlen. Nendtvich (N) Andor 1906–1936 között, vagyis 30 évig volt Pécs polgármestere. Nagybátyja, N. Károly nemcsak szülővárosát virágoztatta fel, sokkal inkább a Magyarország egészének fejlődésére kiható vegyészet elindításában vállalt kezdeményező szerepet. Megérdemli, hogy ne hagyjuk személyét Pécsett feledésbe menni.

Több okom van, hogy vállalkoztam bemutatására. Az objektív: nemcsak Pécsett született, de szakmai-tudományos munkáinak nem kis része Pécs-Mecsek vonatkozású. Ugyanakkor 1849-ben, magyarsága miatt, neki is bujdosnia kellett. A szubjektív: magam is édesapám gyógyszertárában kedveltem meg a kémiát, és azon a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kaptam vegyészmérnöki oklevelet, melynek első kémia professzora N. Károly volt. Ő orvosból lett kémikus, én fordítva. Végül: ma a Nendtvich-Jobst leszármazottakat rokoni szálak kötik össze.

A késmárki cipszer N. Tamás (1767–1856) első evangélikusként a 18-19. század fordulóján telepedett le gyógyszerészként Pécsett. 12 gyermeke közül az 1811-ben született Károly Pécsett kezdte iskoláit, majd középiskoláit 1829-ben Késmárkon fejezte be. A pesti egyetem orvoskarán 1836-ban avatták „Enumerationem plantarum in Territorio Quinque-Ecclesiensi” címmel benyújtott disszertációja alapján orvosdoktorrá. A növénytant Pécsett kedvelte meg atyja mellett, aki szenvedélyes botanikus és lepkegyűjtő volt. Bár szülész- és szemészképesítést szerzett, nem maradt hű a klinikumhoz.

További pályafutásában meghatározó volt, hogy az 1836/37-es tanévben a pesti tudományegyetem növénytan és kémia tanára, az ugyancsak Pécsett született és orvosdoktor Schuster János (1777–1838) mellé került tanársegédnek. Schuster halála után N. megpályázta állását, de a bécsi magántanár, Sangaletti kapta azt meg. 1840-ben megvált tanársegédi állásától, de 1843-ig változatlanul ellátta az orvos- és gyógyszerész hallgatók kémia- és természetrajz oktatását. 1843-ban Kossuth Lajos felhívására 1847-ig vasár- és ünnepnap az iparosok részére magyar és német nyelven népszerű vegytan előadásokat tartott.

1844-ben V. Ferdinánd király leirata alapján Pesten felsőbb ipariskola-félét alapítottak, mely 1846-ban József Ipartanoda néven kezdte meg működését. Ezt pályázta meg Nendtvich Károly és 1847-ben el is nyerte az állást. A tanítási nyelv itt magyar volt. Miután az új intézményben a kémiaoktatás feltételei még nem voltak adottak, németországi egyetemeken tanulmányozta azokat.

Időközben Sangalettit menesztették egyetemi állásából és helyére az ugyancsak pályázó Görgey Artúrral szemben N.-t nevezték ki, aki 1848. április 1-én tartott az egyetemen először magyar nyelvű kémia előadást. A forradalom bukásával magyarsága miatt N.-nek távoznia kellett a fővárosból. Egyetemi állásából felmentették, Sangalettit újra visszahelyezték, de ipartanodai állását 1850-től N. újra elfoglalhatta. Nendtvich Károly felmentésének indoklásában az alábbiak olvashatók „Szóval és tettel nyíltan hirdette radikális, demokrata forradalmi nézeteit. A politikai érzelmű hírhedt klubokban, mint szónok, kiváló szerepet játszott és velük most is összeköttetést tart fenn. A bukott kormány menekülése után ő is eltűnt és csak nemrég tért vissza utazásáról; állítólag Pécsett apjánál volt. Tehetséges és éppen ezért annál veszedelmesebb egyén.” Mindazonáltal nem került bíróság elé.

Nedtvich megkísérelte, hogy újból bejusson a tudományegyetemre, magántanári habilitációját kérte. A bécsi kultuszminisztérium kérését mondvacsinált indokok alapján elutasította.

Pályája 1850-től összefonódott az Ipartanoda Műegyetemmé alakulásával. 1855-ben az Ipartanodát politechnikumi rangra emelték. 1860-ban újra bevezették a magyar tanítási nyelvet. 1871-ben a törvényhozás a Politechnikumot átszervezte József Műegyetemmé, melynek rektora az 1873/74-es tanévben N. Károly volt. Az ideiglenes budai, majd pesti épületek után 1881-ben N. még átvehette a korszerű kémiai tanszéket az új Műegyetem Múzeum körúti épülettömbjében. (A Gellért téri új József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első épületét, a kémiai pavilont 1904-ben adták át). Ugyanezen évben ment nyugdíjba és 10 évvel később, 1892-ben Budapesten hunyt el. Sírja a Kerepesi-úti temetőben áll. Hochberger Paulával kötött házasságából született Gusztáv nevű fia.

Nendtvich Károly orvos–vegyész műegyetemi professzor szakmai-tudományos munkásságát négy pont köré csoportosíthatjuk.

Elsőként a kémikusról szólok. Önálló, részben a vegyészképzést elősegítő munkái: Grundriss der  Stöchiometrie (1839); Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei (1845); Grundriss der allgemeinen technischen Chemie (1854, 1859); A vegytan elemei, Regnault nyomán (1854, 1865); A vegytan alapelvei a tudomány újabb nézetei szerint (1872). Különösen érdekes, úgyis, mint pécsinek, a Magyarország legjelesebb kőszéntelepei (1851) németül is megjelent 100 oldalas könyve. Ebben többek közt részletes  analitikai adatokat közöl a Baranya–Tolna megyei, így a pécsi Makay bánya, Paulovics bánya, Cwetkovics bánya, a pécs-szabolcsi Ferencz, a vasasi Mihály bánya, szabolcs-borbálabányai szén összetételéről és elemzései alapján a vasasi szenet a krassói után az ország második legértékesebb fajtájának minősíti.

Számos dolgozatot írt a hazai aszfaltok, mészkövek, ásványvizek elemzéséről, összetételéről. Itt jegyzem meg, hogy N. korábban már  említett műegyetemi tanszéki elődje, Schuster János 1829-ben „Hydrographia  Hungariae” címen kétkötetes latin nyelvű könyvet írt a történelmi Magyarország vizeiről, kőzeteiről.

Szakmai elismerését jelzi, hogy 1845-ben a Magyar Tudományos Akadémia, Schuster után mint második kémikust, levelező tagjai közé választotta. Székfoglalóját 1846-ban „A körlég a növény és állatországhoz viszonylatában” címmel tartotta. 1858-ban az akadémia rendes tagnak választotta. Így ő volt az 1871-ben alapított Műegyetem első kémikus akadémikusa.

Másodikként a kémiai kifejezések, a szaknyelv magyarításában kifejtett tevékenységét említem. A nyelvújítás hulláma az 1800-as évek elején az addig latin és német nyelvű szakirodalom helyett tervbe vette a magyar nyelvű kimunkálását. Schuster János, a pesti egyetem kémia professzora ugyan nem uralta a magyar nyelv szabályait, mégis kialakított egy magyar nevezéktant (Gyógyszerek árszabása, 1829). Bár az gyorsan elterjedt a gyógyszerészek körében, a nyelvújítókat inkább felbosszantotta, mintsem elégedettek lettek volna vele. Ezért Schuster halála után a kémikus Irinyi János (1817–1895), az orvosprofesszor Bugát Pál (1793–1865), valamint Nendtvich Károly igyekeztek a magyar nyelv számára elfogadhatóbb nevezéktant kialakítani. Azonban a külföld ezt sem értette (oxigén=éleny; hidrogén=köneny; nitrogén=legeny). N. kezdeti munkáiban feltétlen híve volt a „purizmusnak”, később azonban szakított az Irinyi–Bugát-féle elnevezésekkel és áttért a nemzetközi kifejezések használatára. Ezt követően született meg 1857 körül a korszerű, magyar nyelvű kémia, amelynek képviselője korának két legnevesebb kémikusa: a József Műegyetemen Nendtvich Károly, a Pázmány Péter Tudományegyetemen pedig 1860-tól  Than Károly volt.

Harmadikként N. közéleti tevékenyégét említem. Aktív szerepet vállalt a reformkor társadalmi megmozdulásaiban. Alapító tagja a Természettudományi Társulatnak (1841), lelkes tagja a Bugát Pál javaslatára létrehozott „kőszénbizottság”-nak. Tagja az Országos Közoktatási Tanácsnak, 1882-es nyugdíjazása után Moson megyében  országgyűlési képviselő.

A medicinától nem szakadt el teljesen: 1843-ban a Pesten tartott orvos vándorgyűlésen vitaindító előadást tartott az ércpörkölés egészségügyi veszélyeiről, azaz munka- és környezet-egészségügyi problémákra hívta fel a figyelmet 150 évvel ezelőtt. 1873-ban működése jutalmául Őfelsége királyi tanácsossá nevezte ki. 1881-ben 70. születésnapja és nyugdíjba vonulása alkalmából a magyar kormány a III. osztályú vaskorona renddel tüntette ki és magyar nemességet kapott Cserkúti előnévvel. Pécs város 1882-ben választotta díszpolgárává.

Végül negyedikként figyelmet érdemelnek úti beszámolói. Beutazta Belgiumot, Németországot, Franciaországot, Angliát, 77 évesen Nyugat- és Észak-Afrikát, de nem utolsó sorban az Egyesült Államokat. Élményeit 1858-ban „Amerikai utazásom” címmel könyvben tette közzé. Északon és délen két és fél hónap alatt csaknem valamennyi jelentős várost, azok egyetemét (pl. Yale) felkereste, ottani orvosokkal beszélt és főleg sok tapasztalatot gyűjtött az amerikai életformáról. A látottak alapján élesen elítélte a faji diszkriminációt. Az amerikai embert önzőnek, de praktikusnak tartja, aki az olyannyira kedves magánvagyon elé helyezi a közvagyont. Ámulva tapasztalta, hogy az egészségügyi, szociális intézmények túlnyomó többsége alapítványi létesítmény. A könyv mai szemmel is érdekes olvasmány.

Nendtvich Károly működése a reformkorral esik egybe, midőn a hazai polgárosodás és kapitalizálódás elindult. Ennek során előtérbe került a hazai nyersanyagok feltárása és feldolgozása, melyben a tudomány oldaláról vegyészként mindvégig aktív szerepet vitt. A nagy nemzeti-hazafias felbuzdulás keretében megmutatni a világnak (elsősorban az osztrákoknak) értékeinket, tehetségünket. Egyidejűleg a műszaki kémia képzés megalapításában, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a vegyészmérnök oktatás megvalósításában maradandó érdeme volt. Magyarságát a nehéz időkben is vállalta. Ha a szabadságharcban nem is vett részt fegyveresen, mint Sándor utászfőhadnagy öccse (1821–1890), a katedrán, írásban és főleg a magyar szaknyelv kialakításában, esetleg a szabadkőműves páholyban vitt szerepe miatt hosszú ideig hátrányos elbírálásban részesült. Csupán elismert szakmai tudásának köszönheti, hogy végleg nem hallgattatták el. Pécs városa és nem utolsó sorban a pécsi-baranyai kémikusok büszkék lehetnének a maga idejében országosan elismert neves kémikusukra, a Műegyetem első kémia professzorára, akinek érdemeit és emlékét kötelességünk volna maradandóan megörökíteni.

Utóirat

Meggondolandó egy Pécs-Baranyai képcsarnok, Pantheon alapítása, ahol e régió nemzetközileg is ismert személyeinek neve, arcképe kerülne az idegen látogatónak bemutatásra.

Irodalom

1. Pallas Nagy Lexikon, XIII. kötet. 105. oldal

2. Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Emlékkönyve. Bp., 1972

3. Orvosi Hetilap 117 (1973), 1696–1698.

4. Orvosi Hetilap 125 (1984), 2205–2210.

5. Dr. Balázs L., A kémia története I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996.

1. kép: dr. Nendtvich Károly (1811–1892)

1. kép: dr. Nendtvich Károly (1811–1892)

2. kép: Nedtvich Károly és felesége (1862)

2. kép: Nedtvich Károly és felesége (1862)

3. kép: Doktori disszertáció: Pécs vidékének növényei

3. kép: Doktori disszertáció: Pécs vidékének növényei

4. kép: Vegytankönyv iparegyleti hallgatóknak

4. kép: Vegytankönyv iparegyleti hallgatóknak

5. kép: Magyarország kőszéntelepei

5. kép: Magyarország kőszéntelepei

6. kép: Nendtvich Károly akadémikus előadása „Magyarország ásványvizeiről”

6. kép: Nendtvich Károly akadémikus előadása „Magyarország ásványvizeiről”

7. kép: Úti beszámoló amerikai utazásáról

7. kép: Úti beszámoló amerikai utazásáról