Cikkek

Kalász Gyula: Adatok Pilch Andor pécsi építész munkásságához

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

 

Tanulmányok Pécs történetéből 10-11-12.

Előadások Pécs történetéből ’98, Előadások Pécs történetéből ’99 és az Előadások Pécs történetéből 2000 című konferenciák válogatott előadásai

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2002

ISSN 1219 4077

Szerkesztette:

Varga Lajos és Vonyó József

85–92. pp.


Kalász Gyula

Adatok Pilch Andor pécsi építész munkásságához


Beitrag zur Tätigkeit des Pécser Architekten Andor Pilch

Contribution to the works of Andor Pilch, an architect of Pécs




1941-ben – öt évvel halála után – szinte családias körben, de hivatalos személyiségek előtt Nagy Elek, a pécsi mérnökök egyesületének elnöke ezt mondta: „Az élet harcát harcoló, az alkotásokban serénykedő férfi elmélyülő pillanataiban fel-felveti magának a kérdést: Marad-e utánam tartós nyom, akad-e emberöltők múltán valaki, aki munkája jelentőségét elismeréssel, tisztelettel említse … Pilch Andor képzőművész volt, az ő nevét alkotásai évszázadok múlva is hirdetni fogják.”[1]

Az idézett kérdésekre talán dr. Mihailich Győző mérnökkamarai elnök szavai fogalmazzák meg legtömörebben a választ. „Pécs város számos nevezetes középülete, továbbá templomok, iskolák, internátusok, kastélyok, melyeket tervezett és épített, nemes lelkének nemes szülöttei.”[2] Rövid írásomban megkísérlem ennek a kiváló mérnöknek az életútját és munkásságát felvillantani. Eközben – reményeim szerint – kirajzolódik egy korszak, amelyben a nehézségek ellenére is egészséges városfejlesztés bontakozott ki.

Pilch Andor egész élete szülővárosához kötődött. 1877. november 27-én született a „boldog békeidők” korában. A család tekintélynek örvendett a város értelmiségi elitjében. Apja Pilch Antal törvényszéki bíró, a pécsi ítélőtábla tagja. Feleségével együtt a pécsi polgári társadalom rokonszenvét élvezték. Fiúgyermekeiket – akik később jelentős karriert futottak be – a város legrangosabb iskolájában, a cisztercieknél taníttatták. Andor 1887 és 1895 között járta végig a nyolc gimnáziumi osztályt. Bár nem volt kitűnő, mégis tehetséges diákként ismerhetjük meg, aki büszke volt iskolájára, amelytől biztos tudást, becsületes emberséget és nyitott, széles látókört kapott.

Hetedikes, nyolcadikos korában az iskolai önképzőkör vezetőségének tagja előbb mint „aljegyző”, majd az utolsó évben „titoktartó” tisztségben. Széleskörű érdeklődését az önképzőköri munkája is bizonyítja. Humán területen önálló irodalmi alkotásaiért alapítványi dicséretben részesült. A bíráló bizottság „Széchy Dezső cz. költ. elb. pedig kerekded szerkezete s könnyen folyó nyelvezetéért dicsérettel jutalmazza; szerzője Pilch Andor VII. o.t.”… „Főt. Zalai Mihály, elnök, egy arannyal a következő irodalmi tanulmányra nyitott pályázatot: Ilosvai Selymes Péter és Arany János Toldijának részletes összehasonlítása. A sikerült dolgozat szerzője Pilch Andor VII. o. tan.”[3] Másutt ez olvasható: „…sikerült ünnepélylyel ülte meg a kör Zrínyi Miklós gróf, a költő halálának évfordulóját 1894. nov. 18-án tartott díszgyűlésében…” Az ünnepély műsorának harmadik programpontjában „Zrinyi Miklós gr. Zrínyiász-a. Irta s felolvasta Pilch Andor VIII. o.t.” A Kaszino-egyesület pályázatára „a beérkezett Ajtony czímü költői elbeszélést a bíráló bizottság dicsérettel elfogadta; szerzője Pilch Andor VIII. o.t.[4]

Magyarságtudata a nemzeti történelemre is ráirányítja figyelmét. Hetedikesként 1849 október hatodikáról, nyolcadikos korában az Önképzőkörben Damjanich János élet és jellemrajza címmel tart előadást. Megírja a kör öt évi történetét, melyért három arany pályadíjat nyer. Kiérdemli a kör legjobb értekezőjének járó díjat a vele kapható tíz koronával egyetemben.[5] Ugyanakkor reál területen is pályadíjas volt. „Főt. Inczédy Dénes, igazgató úr az elektromos világításra tűzött ki egy aranyat. A sikerült mű szerzője: Pilch Andor VIII. o.t.[6]

Emberi gesztus, nemes lelkű vonás, hogy maga is önképzőköri alapítványt tesz irodalmi értekező pályázat elkészítésére hetedikes korában Arany János balladaköltészetének ismertetésére, nyolcadikban Arany Toldi szerelmének női alakjairól készítendő értekezésre 10-10 koronával.[7]

Az érettségi után a budapesti Műegyetemre iratkozott be, ahol 1901-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Az egyetemi évek után visszajön Pécsre, s ezt követően a várost legfeljebb utazásai, ill. tanulmányútjai idejére hagyja el. Bár munkássága időszakára olyan jelentős események estek, mint az első világháború, a szerb megszállás, Trianon, világgazdasági válság évei, 35 évi tevékenysége során jelentős alkotásokkal gazdagította szülővárosát.

Főállásban a Pécsi Püspökség és a pécsi egyházmegye építésze volt. Ez segítette szakmai kiteljesedését. Önálló építészeti-tervezői irodával is rendelkezett. Ennek székháza az Apáca utca 8. szám alatt volt.[8]

 Szakmai utazásai – főleg egyiptomi tapasztalatszerző körútja – könnyed, ugyanakkor művészi igényű jelleggel gazdagították alkotó fantáziáját. A város és az egyházmegye legelismertebb és legtöbbet foglalkoztatott tervező mérnökévé vált. Mozgékonyságával ügyesen hasznosította az élénk építési kedvű időszakot. Szakmai tekintélyének elismeréseként helyet kapott a város képviselőtestületében.

Munkásságával háromféle igényt elégített ki. Egyrészről a püspöki építészeti munkákat irányította. Másrészt a városi önkormányzat településfejlesztő tevékenységének volt meghatározója. E két terület révén kapta a megbízásokat iskolaépítésekre is, ugyanis azok vagy egyházi javadalmas beruházások vagy városi létesítmények voltak. Harmadrészt magánépíttetői megrendeléseknek is eleget tett.

Érdemes körbejárni, hol is építtetett a városban. Célravezető a könnyebb áttekinthetőség kedvéért munkáit rendszerbe foglalva felsorakoztatni. Erre több logikai út kínálkozik. A legkézenfekvőbb az időrendi lajstromozás. Ám itt többek között vitát képezhetne, hogy a teljesen új terveket tekintsük-e érdemének, vagy az átépítési-felújítási programot is egyéni alkotásnak vegyük. Az életmű részéről ilyen súlypontozást nem tartanánk indokoltnak. El lehet indulni az állami, egyházi,  magánépíttetés nézőpontjából is. Ekkor azonban akadnak nehezen kategorizálható beruházások. Leegyszerűsítené a helyzetet, ha közcélú vagy magánérdekeltségű építkezésként szelektálunk. Talán a legkevésbé problematikus, ha a várostérképen indulunk el a belvárosi centrumból kifelé haladva mintegy a koncentrikus körök szerinti felsorolást téve vezérelvnek.

Ez utóbbi szisztéma szerint haladva a belvárosi körben találhatók képezik az első egységet.

         Anna u. 20-22. – a pécsi püspöki javadalom kétemeletes bérháza (1913-15);

         József u. 13-15. – a Keresztény Szocialisták háza (1911);

         József u. 17. – a pécsi püspöki uradalom jószágigazgatóságának kétemeletes bérháza (1917);

         József u. 19. – a pécsi püspöki javadalom kétemeletes bérháza, egy ideig ideiglenesen jezsuita főgimnázium és internátus (1912);

         Mária u. 10. – a Király utcai kaszinó udvari nyári helyisége és táncterme (1908);

         Mária u. 18. – a Jótékony Nőegylet székháza (1905);

         Király u. 5. – a Pannónia szálloda épülete (1913);

         Váradi Antal u. 13. és Dischka Győző u. 7. – a Városi Kereskedelmi Iskola (1913);

         Széchenyi tér, Nádor szálloda felújítása (1902);

         Széchenyi tér 11. – felmérés A Ciszterci Rend Főgimnáziuma bővítéséhez;

         Szent István tér 8-10. – a Notre Dame zárda bővítése (gimnáziumi szárny) (1918);

         Székesfehérvár u. 4. – Cseh Ervin bérpalotája (1908);

         Hunyadi út 9. – a pécsi egyházmegyei papi otthon (1934).

A második körben a belváros körüli gyűrűt kell végigtekinteni. Itt a következő épületekkel találkozunk:

         Felsőmalom u. 23. – a Park mozi épülete (1921);

         városi bérháztömb az Irányi Dániel tér – Koller utca által határolt területen;

         városi bérháztömb a Légszeszgyár – Jogász – Dohány utcák által körbezárt területen;

         48-as tér – Vargha Damján utca saroképület az Országos Stefánia Szövetség Pécsi Anya- és Csecsemővédő Intézet Központja (1931);

         48-as tér – Szent Mór Kollégium;

         Rákóczi út 80. – a Főreáliskola épülete (1914);

         Rákóczi – Szabadság u. sarok – Mattyasovszky Jakab bérpalotájának tervezete (1908);

         József Attila u. 11. – a Julián internátus majd gyermekklinika épülete (1914)

Végül a harmadik egység már távolabb a város magjától található.

         Felsővámház u. 72. – Mattyasovszky-ház „nagyságos Mattyasovszky-Zsolnay Tibor úr részére” (1913);

         Zsolnay Vilmos út 90-92. – a Gyárvárosi Szieberth Róbert elemi népiskola, mellette a gyárvárosi templom és plébánia (1926);

         Ifjúság u. 6. – Jezsuita rendház, Gimnázium és Internátus más néven Pius Főgimnázium (1914).

A felsoroltakon túl Pécsett tervezett MÁVépületet, készített városi közfürdő tervet, és pályaműtervet alkotott a Pécsi Takarékpénztár Nyugdíjintézetének Rákóczi úti bérházára. De keze alól származik a Höffler Bőrgyár, az ún. Wurster-ház, egy Höffler-bőrgyári lakóház, továbbá csatornázási tervek, az egyetemi épületek közül a Belklinika, az Elmeklinika, a Bőrklinika, a Bonctani Intézet és a Nagy Lajos Kollégium.

Baranya megyében három nevezetes épületegyüttes fűződik a nevéhez: a mohácsi László-kórház, a siklósi közkórház és a sikondai fürdőtelep. Ez utóbbi a székesegyházi erdőbirtok területén létesült. 1928-ban e helyen hévizet tártak fel. Ennek hasznosítására készült a szanatórium, a gyógyfürdő és a gyógyító víz kereskedelmi értékesítésére létesített palackozó terve.

De készített rajzokat, felméréseket a siklósi várról is. Ezeket a magyar királyi pécsi IV. honvédhadtest-parancsnokság XI. (építési) osztályának megbízásából készítette.

Pilch Andor életművének egyik jelentős állomása az 1907-es pécsi országos kiállítás. A kezdetben kisebb volumenűre tervezett bemutató végül óriássá duzzadt. Fővédnökei nem kisebb méltóságok voltak, mint Frigyes főherceg és Izabella főhercegasszony, a védnökök sorát pedig gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitja. A tényleges motor szerepét a városi előkelőségek alkották. A végrehajtó bizottság élén a legnagyobb szervezőmunkát Zsolnay Miklós látta el. A kiállítás művezetőjének Pilch Andort nevezték ki. Az 1907. május 15-én kaput nyitott kiállításra a kortárs Lenkei így emlékezik: „A kiállítási épületeket megfelelő előtanulmány után Pilch Andor műépítész tervezte és most, amikor több, mint tizenöt éve múlt el annak, hogy a kiállításban gyönyörűségünk telhetett, még most is mint szép álomra emlékezünk vissza arra a tündérvárosra, mely azok elé tárult, akik átlépték a székely mintára, tölgyből faragott kiállítási főkaput, mely estére kelve villanyos fényárban úszott.”[9]

A szervezők, rendezők és alkotók elismerése természetesen nem maradt el. Forrásunk – érthetően – lelkes hangvételű írásban tájékoztat a névsorról és a ceremónia lényegéről. „Zsolnay Miklós, Oberhammer Antal, akkori rendőrkapitány, Pilch Andor az épületek geniális tervezője, Szikorszky Tádé, e sorok írója, Lenkei Lajos és Zsolnay Mattyasovszky Zsolt, a főtitkár helyettese jutottak kitüntetésekhez… A kitüntetettek együttesen járultak Budán néhai Ferencz József király elé, aki ezúttal fogadta utolszor életében kihallgatáson azokat, akiknek kitüntetéseket juttathatott…[10] Pilch kitüntetésül a Ferenc József lovagkeresztet kapta.

1913-ban Pécsett az idegenforgalom igazi békeéveket mutat. Ebben a közegben születik meg a vendéglátás fejlesztésének gondolata jegyében a Pannonia – jelen nevén Palatinus-szálloda – építése. Lenkei Lajos leírásában a keletkezés története elevenedik meg. „Hamerli Imre sokak rábeszélésére foglalkozni kezdett azzal a tervvel, hogy… a Király-utcai családi ház helyére a mai időknek megfelelő nagyarányú szállodát építsen, melyet vendéglő és kávéházzal ellátva szakértő bérlő vezetésére fog bízni. Sok tervezgetés, tanulmányozás után Pilch Andor műépítész tervei szerint Jaulus Gyula budapesti építési vállalkozóra bízta a szép terv megvalósítását. Hamerli azon terve és szándéka, hogy a szomszédos Hajó szálloda épület megszerzésével nagyobb telek álljon az építkezés céljaira rendelkezésre a szomszédos házak tulajdonosainak az akkori pécsi házárakhoz viszonyított exerbitáns követelései következtében megvásárolhatók nem voltak, így nehéz föladat előtt állt a tervező műépítész, hogy a rendelkezésre álló telken olyan szállodát létesítsen, melyben tágas kávéház, éttermek, tánc, illetőleg hangverseny terem, étkező helyiségek, kényelmes hall és öltöző helyiségek álljanak rendelkezésre a 70 szobán kívül, ami első föltétele volt a szálloda épületnek, melynek fő és legbiztosabb jövedelmét mégis csak a szobák képezik. Az építkezés még nem volt befejezve, amikor kitört a világháború és egyszerre a legnagyobb nehézségek merültek föl az építkezés és szállodai berendezés terén.[11]

Amikor az épület elkészült, megindult a keresés egy jó referenciával rendelkező üzemeltető bérlő után. Mivel azonban ilyet nem találtak, a szálloda üzemeltetését maga az építtető Hamerli Imre oldotta meg saját kezelésben.

A századforduló idején az építészetben és a dekorativitásban jelentős stílusfordulat következik be. „A stílusváltásra, a szecessziós épületkerámia kialakulására két tény hatott: a pirogránit kifejlesztése és Zsolnay együttműködése Lechner Ödönnel… A pirogránit a korábban alkalmazott terrakotta épületdíszítéssel szemben fagyállóbb, és Zsolnay színes mázzal gyártotta, lehetőséget adva ezzel a szecessziós építészet dekorativ törekvéseinek... Lechner munkássága szinte a kezdetektől összefonódott a Zsolnay-gyárral..., a Zsolnay-kerámia a magyaros szecesszió irányába fejlődött…

A Zsolnay-épületkerámia diadala az 1907-es pécsi országos kiállítás volt, ahol minden pavilont Zsolnay-dísz borított. Pécs amúgy is bővelkedik Zsolnay-épületkerámiákban, korszakunkban is számos épületet, bérpalotát burkoltak velük, azonban a szecessziónak nincs nyoma ezeken, inkább eklektikus jellegűek. Egyedül az Irgalmasok temploma elé felállított Zsolnay-emlékkút felépítésében érződik szecessziós vonás, s egyúttal ez a kút összefoglalója is a századforduló virágzó Zsolnay-kerámiája jelentőségének: a pirogránit és eozin alkalmazásának.”[12]

Pilch Andor terve ugyanígy a pirogránit technológiára alapozta a Mecsek-oldalon a Hotel Kikelet alatti sziklapárkányon felállított francia emlékművet, melyet 1908-ban avattak fel. (A csúcson lévő sas Apáti Abt Sándor alkotása.)

Helyi kezdeményezésre országos gyűjtés eredményeként született meg a pécsi gyáralapító iparos Zsolnay Vilmos szoborkompozíciója a Szabadság út és a Rákóczi út csomópontjában. A mű meglehetősen nehézkesen, sok vita közepette készült el. A fő és mellékalakok szobrászati munkák. Ám a gazdag tagolású attraktív talapzat építészeti munka. A művészettörténet Schulek Frigyes tervének állapítja meg. A levéltári Pilch Andor dokumentációban azonban ott található a pécsi építésznek egy tervrajza 1906-ból. Célszerű lenne alapos elemzés alá venni! Ugyanúgy azt a több ívnyi épülettervet, mely egyházi jellegű iskolára utal, de jelenleg nem azonosított ismert épülettel.

Ezzel a fordulattal elénk kell állítani az iskolaépítő mérnök munkásságát. Szólni kell a szakirodalomban található tévedésekről. A legtöbb forrás a Rákóczi út 80. számú iskolai tömböt az Erzsébet Egyetem központi épülete néven említi vagy Központi Egyetem megnevezéssel, ami több okból is hibás jelölés. A legnagyvonalúbb csúsztatással azonban a legfiatalabb kiadványban találkozunk. Az 1998-ban kiadott Magyarország építészetének története című munkában ez olvasható: „Az 1920-as évek céltudatos kultúrpolitikája az építészetre is jelentős hatással volt. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter figyelme a nagy nemzeti intézmények támogatásától az egyetemek és tudományos kutatóhelyek fejlesztésén át az elemi népoktatásig terjedt. Az elcsatolt területekről »ideiglenesen« átköltöztetett egyetemek új telepeinek kiépítése az ő nevéhez fűződik… A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem első pécsi épületeit és a jogi kar épületét helyi építészek – az előbbit Pilch Andor, utóbbit Kőszeghy Gyula – tervezték…[13] Miközben az egyetemi épületet hangsúlyozzák vagy teszik kizárólagossá, elfelejtik, hogy ez a valóban nagyszerű épületegyüttes a századforduló Pécs városának nagy iskolaépítő korszakában született a főreáliskola számára. A születésről a kortárs élményszerű szemléletességgel ír: „Az állam megállapított bérösszeget fizetett a régi reáliskola épülete után és sok föliratra volt szükség a város részéről, amíg olyan megállapodás történhetett, hogy megfelelő telek átengedése esetén a város tulajdonába veheti a régi reáliskolai épületet. A telek kérdése is beható tárgyalások alapját képezte, mivel nagy telekre volt szükség, amelyen az intézet saját tornacsarnoka, tágas játszótér, kisebb kápolna, hogy a tanulók ájtatosságaik végzésére ne legyenek kénytelenek templomokat fölkeresni, legalább 12 osztályra, szertári termekre, nagyméretű díszteremre, igazgatói lakásra, megfelelő mellékhelyiségekre volt szükség. Olyan középiskolát kellett itt fölépíteni, melyben az összes mai pedagógiai igények figyelembe vétettek. Mivel a közoktatásügyi minisztériumban már elhatározták volt, hogy az épület tervezésével Pilch Andor pécsi műépítészt bízzák meg, Gallovich János elsősorban maga tanulmányozott külföldön, különösen német városokban emelt új középiskolai építkezéseket, azután újból útra kelt Pilch Andorral, sokat láttak és tapasztaltak, azután együttesen, illetőleg miniszteri szakközegekkel egyetemben megállapították a szükségleteket, és csak ezután kerülhetett sor a tervek elkészítésére. Így született meg a legszebb állami középiskola, melyet vidéken a magyar állam valaha is építtetett, mely ma dísze az Irányi Dániel-térnek, melyen csaknem olyan nagy területet foglal el, mint a vele szemben elhelyezett, jóval nagyobb méretű állami dohánygyár.”[14]

Bármilyen szép is volt az épület, bármily gondos körültekintéssel is készült, mégis akadt komoly bosszúságra ok. Ezt a problémát az épület fűtése okozta. Nagyvonalúság az egyik oldalon, ami a másikon szűklátókörű kicsinyességgel párosult. Pénzügyi okokra hivatkozva nem járultak hozzá a központi fűtés kiépítéséhez. Valamennyi helyiségét kályhákkal fűtötték. Így utólag legfeljebb közgazdasági elemzésbe bocsátkozhatunk a fölött, hogy a rengeteg kályha, az üzemeltetés és energiaforrás valamint a személyzet alkalmazása nem került-e jóval többe, mint a másik változat. S akkor még nem szóltunk a hagyományos fűtés esztétikai hatásáról, s annak pénzügyi vetületéről. Az is igaz, hogy a háború, de főleg a szerb megszállás pusztításai lényegében közömbössé teszik a kérdést.

Aki a Várady Antal, Dischka Győző és Eötvös utcák által határolt részen tesz sétát, többnyire nem tudja, hogy az ott található épületnek a kórház és véradó állomás szintén csak későbbi gazdája. A hajdani Gyár utca, s az akkor már Kert utcából Dischka Győző nevére keresztelt utcák a felsőkereskedelmi iskola monumentális épületének készültek szintén az I. világháborút megelőző időben. „A felső kereskedelmi iskolai bizottság elfogadta a javaslatot… ép oly szívesen, mint a város tanácsa és közgyűlése és így Pécs igen rövid idő multával ismét nagyfontosságú tanintézettel lett gazdagabb. Mivel párhuzamos osztályok fölállítására is szükség volt és az összes jelentkező növendékek elhelyezése mind nagyobb nehézségbe ütközött, csakhamar komolyan foglalkozni kellett azon tervvel, hogy megfelelő otthont teremtsen a város ezen oly szép fejlődésnek indult tanintézetének és valóban a legrövidebb idő alatt Pilch Andor építészeti irodájában elkészültek a legszebben sikerült tervek, melyeknél a külföldi hasonló intézeteknél tett tapasztalatok mind érvényesültek. A tornacsarnok mellett, a Gyár-utcára néző fronttal már hozzákezdtek az alap lerakásához, és mintha csak sejtettük volna, hogy építkezésre nem sokáig lesz lehetőség, az új tanintézet mesés gyorsasággal és mégis kellő gondossággal fölépült, nagy ámulatára a felső tanhatóságnak, mely meggyőződést szerezhetett arról, hogy erős akarattal a legnagyobb akadályok is elháríthatók.”[15] Megjegyezzük: Pilch Andor terve 51 pályázó közül lett győztes.

Pilch Andor mint a pécsi püspökség építésze jelentős szerepet vállalt Zichy Gyula gróf pécsi püspök nagyszabású beruházásainak megalkotásában. Először a József utcai püspökségi telken felépített kétemeletes bérház adott ideiglenes otthont az újra meginduló jezsuita iskolának. Az önálló, nagyszabású iskola megépítésére is hamarosan sor került. „A jámbor életű új pécsi püspök a legnagyobb áldozatkészséggel látott nagy alkotásaihoz, és a hitélet fejlesztése szempontjából a püspöki uradalom jövedelmeit évekre lekötő áldozatkészséggel létesítette elsősorban a nagyarányú Pius internátust és alapítványi második pécsi katholikus főgimnáziumot, melyre állami segítséget is igénybe kellett vennie… Azért a város törvényhatósági bizottsága is meghódolt annak a szép gondolatnak, hogy a tanügy fejlesztését mindenkor hálásan kell fogadni és nem tagadta meg a támogatást ezen intézettől sem…mely a Makár-utca végén tágas telekre épült. A háború kitörése nem gátolta ezen mű befejezését… Az egész intézet terveit Pilch Andor műépítész készítette. Egyike ez az ország legnagyobb méretű és legsikerültebb középiskolai építkezéseinek.”[16]

Az iskola, az internátus és a rendház elkészült. A templom azonban csak az építészmérnök elképzeléseiben maradt. Erre a 3000 főre tervezett épületre sem pénz sem idő nem maradt. Majd Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei szerint valósult meg.

A Miasszonyunk Női Kanonokrend szerzetes nővérei Pécsre településüktől fogva élvezték a püspök támogatását. Iskoláik, rendházuk és templomuk ezért nyugodt körülmények között épültek. A leánynevelés és oktatás feladatát széles skálán igyekeztek megvalósítani. Gimnáziumi oktatás azonban csak a fiúk számára létezett. A kor igénye is megkívánta a gimnáziumi képzés kiterjesztését a lányokra. Ennek azonban hely hiányában nem tudtak eleget tenni. Szükségessé vált a további építkezés. Ebben szintén meghatározó mecénás szerep jutott Zichy Gyulának. „A régi kolostori iskolai épületet már régebben kibővítették, az új iskolák felállítása azonban már elkerülhetetlenné tette a tanintézetek újabb megfelelő kibővítését és miután a Miasszonyunkról elnevezett nővérek kedvezményes áron birtokába léptek néhai Erreth János szomszédos tágas házának és kertjének, a két épület között lévő telekre új emeletes épületet emeltek Pilch Andor műépítész tervei szerint és a legkedvezőtlenebb építési viszonyok közepette is megkezdték annak fölépítését.”[17] A beruházás befejezésére csak az I. világháborút, ill. a szerb megszállást követő években került sor.

Az iparoktatás fejlesztésére a felsőkereskedelmivel és a Pius internátusával egyidőben az akkori Ráth utcában – ma József Attila utca – megépítteti a Julián intézetet és a hozzá kapcsolódó iparos tanoncinternátus épületét. Ma az intézet a gyermekklinikának ad otthont.

Szintén ebben a nagyívű korszakban a város három új elemi népiskola tervét készíttette el Pilch Andorral. Ezeket az épületeket a városnak kellett volna megépíttetni. Finanszírozásukat, a működtetési összegeket az állami költségvetésből kívánták fedezni. Sajnos, az egyre romló gazdasági feltételek végül megakadályozták a tervek megvalósítását. Így nemcsak a működtetés, de már a megépítés sem történt meg. A kortárs sóhaja kíséri némi rezignáltsággal: „A tervek megvalósítása jobb idők elkövetkeztéig várni fog.”[18]

A derékba tört tervek közt említhetjük meg a ciszterciek főgimnáziumának megnagyobbítását. A levéltári anyagban, a rajzos dokumentációban csak némi felmérési vázlattal találkozhatunk. Azonban irodalmi említése olvasmányosan tárja elénk ezt az epizódot. „A cisztercita rend iskolaépületében nem lehetett párhuzamos osztályokat felállítani, mert a régi épület a pécsi rendnek is háza, a tanárokat abból kilakoltatni nem lehet, sőt jogos azon igényük, hogy az eddigieknél kényelmesebb elhelyezést találjanak. Hogy párhuzamos osztályok is felállíthatók legyenek és a ciszterci tanítói rend fokozott mérvben teljesíthesse kulturális hivatását, jóval a háború előtt a rend kiváló apátja, Békefy Remig dr., akit legkedvesebb emlékei fűznek a pécsi főgimnáziumhoz, elhatározta a rendház és a főgimnáziumunk nagy költséggel való kiépítését és kibővítését és ezen célra a szomszédságban telkeket is vásároltak. A főgimnázium ezidőszerinti igazgatója, Buzássy Ábel c. főigazgató… lelkes buzgósággal látott a szép terv mielőbbi megvalósításához. Maga is segített a tervezgetésben, már az építési terveket is elkészíttette illetékes helyen nyert főhatalmazás alapján Pilch Andor műépítésszel, aki ezen a téren való hivatottságáról az állami főreáliskola és az alapítványi főgimnázium különösen sikerült terveinek elkészítésével tett tanúságot. Az építkezési költségek fedezésére szükséges nagy összeg is már rendelkezésre állt, az épület tornyos kiképzése a Széchenyi-tér és Kardos Kálmán utca sarkán nyert volna elhelyezést, uralva az egész belvárosi templom mögött elterülő térséget. És ekkor közbejött a világháború és az építkezés helyett következtek a túl hosszú ideig tartó rombolás évei.”[19]

Az épületbővítésre csak 1935-ben, más tervek alapján került sor. Az iskola azonban a hajdani diáktól egy lélekbemarkoló méltóságú emléket kapott. Márványból és Zsolnay kerámiából az ő tervei szerint készült el az intézmény hősi halottainak emlékfala az előcsarnokban, amely így méltán kapta a hősök terme elnevezést.

Tervezőműhelyében Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula építészekkel együtt készítette el a Gyárvárosi Szieberth Róbert általános iskolát. Szintén az I. világháború után, az akkor már Pécsett működő Erzsébet Tudományegyetem számára tervezte meg a Szent Mór kollégiumot, amelynek meghatározó igazgatója a ciszterci szerzetes, egyetemi tanár, Dr. Vargha Damján.

Ez a lendületes pálya ért véget 1936. július 22-én néhány heti betegség után. Még nem töltötte be 60. életévét sem. Emlékezzünk: hetedikes gimnazistaként az önképzőkörben írt irodalmi alkotásának bírálatában a kerekded szerkezetet s könnyen folyó nyelvezetet emelték ki. Valóban, egész életműve kerek és könnyed, felemelő, méltóságot sugárzó. Pilch Andor a szép kultuszának élt, és szeretett szülővárosának nemesen gondolkodó, a közérdeket az egyéni érdek fölé helyező, áldozatkész polgára volt. Pécs városképének meghatározó alakítója. Míg temetői sírján Horvay János szobrászművész Krisztus-alakja hozzá simuló hűséges bárányát simogatja, a város még szimbolikus kegyelettel sem emlékezik fiára. Hild-udvarunk van, de Pilch Andor építőművész remekein nem őrzi tábla a nevét. A Művészeti Lexikon távirati stílusú szócikke ad némi támpontot: „Pilch Andor (Pécs, 1877. nov. 27.-1936) építész. Pécsett és környékén dolgozott. Fontosabb művei: a sebészeti klinika, a gyermekklinika, a gyárvárosi templom, a volt Pius Gimnázium, az állami reáliskola Pécsett, kórház Mohácson, templom Mohács-szigeten stb.[20]

Pilch Andor és életműve nemzeti örökségünk része. Kötelességünk méltón emlékezni, s a vele szembeni adósságainkat törleszteni!

Rövidítések, irodalom

ÉRTESÍTŐ 1893-1894

A Zircz-Ciszterczi Rend Pécsi Róm. Kat. Főgimnáziumának Értesítője az 1893-94-ik iskolai évről. Pécsett, 1894.

ÉRTESÍTŐ 1894-1895

A Zircz-Ciszterczi Rend Pécsi Róm. Kat. Főgimnáziumának Értesítője az 1894-95-ik iskolai évről. Pécsett, 1895.

LENKEI 1922

LENKEI Lajos: Negyven év Pécs történetéből. Irodalmi és Könyvnyomdai Rt., Pécs, 1922.

ML

Művészeti Lexikon. Főszerk.: ZÁDOR Anna és GENTHON István, Akadémiai Kiadó, Bp., 1967.

NÉMETH 1981

Magyar Művészet 1890-1919. I. Szerk.: NÉMETH Lajos, Akadémiai Kiadó, Bp., 1981.

SISA – WIEBENSON 1998

Magyarország építészetének története. Szerk.: SISA József és Dora WIEBENSON, Vince Kiadó, Bp., 1998.

Jegyzetek


[1] Dunántúl, 1941. nov. 1. 5.

[2] Dunántúl, 1941. nov. 1. 5.

[3] ÉRTESÍTŐ 1893-1894. 31-34.

[4] ÉRTESÍTŐ 1894-1895. 157-158.

[5] Vö.: ÉRTESÍTŐ 1893-1894. 31-34.; ÉRTESÍTŐ 1894-1895. 157-158.

[6] ÉRTESÍTŐ 1894-1895. 158.

[7] ÉRTESÍTŐ 1893-1894. 37.; ÉRTESÍTŐ 1894-1895. 160.

[8] Jelenleg a Csorba Győző Megyei Könyvtár épületegyüttesének műemléki része.

[9] LENKEI 1922. 246-247.

[10] LENKEI 1922. 255.

[11] LENKEI 1922. 210.

[12] NÉMETH 1981. 510-511.

[13] SISA – WIEBENSON 1998. 277.

[14] LENKEI 1922. 133.

[15] LENKEI 1922. 136.

[16] LENKEI 1922. 30.

[17] LENKEI 1922. 150.

[18] LENKEI 1922. 136.

[19] LENKEI 1922. 130-131.

[20] ML III. 763.