Cikkek

Timar György: Pécs területén lévő plébániák és lelkészségek, valamint a hozzájuk tartozó templomok és kápolnák a török hódoltság óta

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

A Madas József Emlékkonferencia

(Pécs, 2002. április 16-17.)

válogatott előadásai

Szerkesztette:

FONT Márta és VARGHA Dezső

Tanulmányok Pécs történetéből 15. Pécs, 2003

47–67 pp.

Timar György

Pécs területén lévő plébániák és lelkészségek, valamint a hozzájuk tartozó templomok és kápolnák a török hódoltság óta

Die Pfarreien und Pastorenämter in Pécs, sowie die ihnen zugehörigen Kirchen und Kapellen vom Zeitalter der osmanischen Eroberung

Parishes and vicarages, the belonging churches and chapters in Pécs since the Ottoman occupation

Jelen dolgozat csak részben tekinthető a Tanulmányok Pécs történetéből sorozat 9., 2001-ben kiadott kötetében lévő, A szenttisztelet Pécsett, a középkorban (patrocinium, titulus ecclesiae) címmmel megjelent tanulmányom[1] folytatásának. Akkor ugyanis e gondolattal zártam írásomat: „... Dolgozatomban a középkori Európa vallási életének a szentek tiszteletével kapcsolatos olyan jellegzetességét mutattam be, amely fél évezreddel ezelőtt teljes virágzásában pompázott, de a 17-18. században a korábbi gyakorlattól eltérő, más irányt vett fel. Pécsett a török hódoltság elmúltával az újjáéledő egyházat már a barokk idők új gyakorlata járta át...”[2] A szentek tiszteletének a barokk időkben átalakult, és azóta ismét és ismét módosult új gyakorlatának tárgyalása — véleményem szerint — elsősorban nem egy várostörténettel foglalkozó, például a Madas József (1905-1988) Emlékkonferenciá-nak témavilága, annál inkább lehetne tárgya egy katolikus egyháztörténettel foglalkozó kiadványban publikált dolgozatnak.

Másrészt a középkori Pécs mintegy fél évezredes történelme folyamán egy meglehetősen zárt, falakkal körülvett várossá fejlődött, amelynek falain kívül már csak csekély népességgel bíró külvárosai alakultak ki, és ugyancsak a falain kívül mindössze egy plébániája, két szerzetesi közössége, és néhány, a falak közelében lévő kápolnája volt.[3]

A hódoltság elmúltával újjászületett Pécs napjainkig sokszorosára fejlődött. Így helyesebbnek találtam, ha itt nem a korábbi, a pusztán a szentek tiszteletéről szóló dolgozatomat folytatom, hanem a város fokozatos fejlődésével, növekedésével sorra bekebelezett területeken lévő, egyrészt a már korábban is létező, másrészt az időközben létesített templomok, plébániák, lelkészségek, kápolnák és egyéb katolikus egyházi intézmények történetének rövid foglalatát adom. Vagyis a Pécs város területén lévő, az 1999. évi pécsegyházmegyei Schematismusban (név és címtárban) felsorolt plébániákat, lelkészségeket, illetőleg az ezek területén jelenleg is meglévő templomokat, kápolnákat, egyházi létesítményeket veszem sorra. Mégis minden plébániánál külön felemlítem a török hódoltság utáni évszázadokban időközben még létező, de valami okból megszünt, vagy más célra kisajátított templomokat, kápolnákat is.

***

A hódoltság után a romjaiból újjáéledő Pécs város katolikus lakosságának papsága nagyrészt a szerzetesrendekből került ki. A hódoltság alatt a Mindenszentek templománál munkálkodó jezsuiták a felszabadító háború után a város főterén nyertek telkeket, a török dzsámi lett templomuk, 1694-ben pedig Széchenyi György esztergomi érsek anyagi támogatásával új kollégium-épületet kaptak. Már 1687-ben ide költöztek Szent Ferenc rendjének tagjai,[4] majd sorban a többi, a hódoltság előtt is már Pécsett ill. a környéken működő szerzetesrend is megjelent. 1690-ben a dominikánus,[5] 1694-ben a pálos,[6] 1698-ban a kapucinus rend[7] tagjai érkeztek és rendezkedtek be, végül 1702-ben Szent Ágoston rendje foglalta el a hódoltság előtti rezidenciája romjait és építette meg a ma is álló házukat, templomukat.[8]

Valóban nagy és fontos munkát végeztek az itt megtelepedett szerzetesrendek, mégis sajátos struktúrájuk és célkitűzéseik a város lakosságának lelki igényeit mindenben nem elégíthették ki. A katolikus egyház szervezeti magja valójában a plébánia. A püspökség meglehetősen nehézkesen induló újraszerveződése ezért szükségessé tette, hogy a városplébánia ügyét a szerzetesrendek közül az arra legalkalmasabb vegye kézbe. Így a jezsuita rend gondoskodott a plébániai élet elindításáról. Indulóban ők végezték a kereszteléseket, a házasságkötéseket, a temetéseket, és természetesen az akkor már nagyon szigorúan vett anyakönyvezést is. A jezsuita rendfőnök volt egyben a plébánia vezetője is. Ez a helyzet a rácdúlásig (1704-ig) tartott. A rácok távozása és az ezt követő békésebb visszarendeződés idején a plébánia vezetését a székesegyházi káptalan vette kézbe, és a káptalan tagjai közül az egyik kanonok vezette a plébániát. Maga a székesegyház ugyan soha sem lett plébániatemplommá, benne vasár- és ünnepnapokon a város lakossága részére volt szentmise, ahol a szentbeszédeket és délutáni szertartásokat magyar és német nyelven pálos, később ferences szerzetesek tartották.[9] 1780-ig a plébániatemplom a Mindenszentek templom volt, a város temetője pedig ezt a templomot vette körül.[10]

A város szabad királyi rangra emelése után, Galántai gróf Eszterházy Pál László püspök (VI. Pius pápa által adott kinevező oklevele: 1781. április 12.) munkálkodása[11] nyomán indult Pécs város plébániákra való felosztása. A püspök terve szerint négy plébánia létesült: a belvárosi területen a Székesegyházi és a Város (Gyertyaszentelő Boldogasszony) plébánia, a Budai Külváros területén a Szent Ágoston plébánia, a Szigeti Külváros részén a Szent Ferenc plébánia.

A szabad királyi státusz megszerzésétől kezdve napjainkig Pécs a korabeli méretének sokszorosára növekedett. Eközben számos községet plébániájával, filiális templomaival, kápolnáival együtt bekebelezett Hirdtől Patacsig, és dél felé Málomig meg Árpádig. A közbülső területeken is születtek új plébániák, templomok. Gondolhatunk például a keleti részen Gyárváros plébániatemplomára, vagy az egykori Ulmann telep és az akkoriban Horthy Miklós kertvárosnak nevezett lakótelep közé felépített Szent István templomra, a nyugati részen pedig a Piuszra, vagy Ürög középkori temploma mellé létesült, és egy ideig működő lelkészségre.

Mindenképpen érdekes lehetne az időközben történt alapítások, létesítések szükségességéről szólni. Most mégis csak az általánosságokra hagyatkozhatunk. Ez ugyanis elsősorban a város növekedése volt, ami merőben más vizsgálatot igényelne. A legújabbkori alapítások közül mindössze csak egynek hátterét ismertetem. Ez a már említett Szent István templom, a Bártfa utcai (más néven: Ulmann telepi) iskola mellett. Ugyanis ennek létesítését gyermekkorom óta pontosan nyomon tudtam követni.

A Bártfa utcai hatosztályos áll. elemi iskola akkori igazgatója[12] — aki az egykori pécsi püspöki tanítóképzőben még az I. világháború előtt nyerte el a tanítói képesítését — a világháború után, 1933-1934-ben került az iskola élére. Megismerve az akkor hat osztályos elemi iskola tanulóinak viszonylag kis lélekszámát, Esztergár polgármesternél javaslatot tett arra, hogy a harmincas években tervbe vett lakótelepet az akkor új Bártfa utcai és gyárvárosi iskola között elterülő beépítetlen területen valósítsák meg. E javaslat másokéval is találkozott, így született meg az akkor Horthy Miklós kertvárosnak nevezett lakótelep.

Timár igazgató igen buzgó katolikus ember lévén, vasárnaponta összegyőjtötte az iskolásokat, és gyalog kísérte le őket az Ágoston téri templomba szentmisére. Azonban, amikor az iskola szolgálati lakásából a Katalin utcába költözött, ez az addig kb. 3 km-es vasárnapi séta valamivel több, mint 5 km-re nőtt meg. Mivel az igazgató a háborúban a jobb lábán megsebesült, ez a gyaloglás már igen fárasztó lett számára. Ezért a környék lakosságának bíztatására is már 1936-ban megkezdte munkálkodását az iskola melletti templom létesítésére. A templom alapkövét 1938-ban Szt. István ünnepén helyezték el (ezért is kapta a templom a Szt. István titulust). A közbejött világháború alatt sajnálatosan akadozott az építkezés, és csak évek elmúltával, 1944. július 2-án kerülhetett sor a templomszentelésre. Röviddel ezután megkezdték a plébániaház építését is (Bártfa u. 1.), és 1947-ben a lelkész rövidesen be is költözött a félkész építménybe, de a háború utáni nehéz gazdasági viszonyok miatt évekbe telt, mire teljesen befejeződött az építés.[13]

***

Bármennyire is érdekes lenne a többi új létesítményt hasonló módon ismertetni, ez megint csak más feladat. E bevezető után lássuk Pécs területén, a török hódoltság óta létesült plébániák és lelkészségek, valamint a hozzájuk tartozó templomok, kápolnák és egyéb intézmények lajstromát.

A feldolgozásban a pécsi egyházmegye papi névtárain,[14] valamint a 2000-ben ill. 2001-ben megjelent Országos Katolikus Névtár I. és II.[15] kötetein kívül Madas József adatgyűjteményeire[16] támaszkodtam. (Sajnos a Szigeti Külvárossal foglalkozó kötet már nem készülhetett el). Ezeken kívül elsősorban Brüsztle Recensiója köteteinek[17] adatai jelentettek segítséget a feldolgozáshoz. Megjegyzendő, hogy Madas József felsorolt forrásaival[18] — ismerve Madas precizitását — nem foglalkoztam, és azokat természetesen nem is ellenőríztem. Madasnál nem szereplő további forrásaimat a jegyzetek között ismertetem. A feldolgozásban szereplő utcaneveket és házszámokat az SchQu 1991 ill. 1999 és a Madas kötetek szerint, a városi közigazgatásban történt területi változásokat A Magyar Népköztársaság helységnévtára 1973 és A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 (MOL. 1996) alapján közlöm. Igénybe vettem továbbá a Baranya megye földrajzi nevei[19] adatanyagát is, elsősorban azon területeknél, amelyek kívül esnek a Madas köteteiben feldolgozott területen.[20]

A továbbiakban az első részben bemutatom Pécs plébániáját a város plébániákra való, 1780-1790. években történt felosztása előtti állapotában. A második részben Pécs jelenleg is létező lelkészségeit, plébániáit sorolom fel abban a sorrendben, amint kialakult egyrészt az Eszterházy püspök által elindított, és napjainkig tartó új plébánialétesítések, másrészt Pécs város területének a városhoz csatolások, terület átszervezések eredményeként. A rendszerváltás utáni években az egyházi intézmények újjászervezése, újak létesítése ismételt helyszin cserékkel, költöztetésekkel járt. Ezek nyomon követése későbbi idők vizsgálódásainak feladata lehet. Itt csak elvétve említek meg egyet-egyet. Dolgozatom harmadik részében a város területén egykor és jelenleg mőködő szerzetesrendeket ismertetem.

I.  PÉCS PLÉBÁNIÁJA 1687-1790

Parochia Quinque-Ecclesiensis per totam civitatem diffusa

(Az egész városra kiterjedt pécsi plébánia)

A város plébániatemploma: Mindenszentek templom. Tettye u. 14.[21]

Plébániaház: Tettye u. 22.[22] A templomhoz tartozó temető és a templom tulajdonát képező telkek a mai Ótemető u. 2.; Sörház u. 36; Tettye u. 22., 14., 15., 21., 31. sz. házak helyén ill. telkein terültek el.[23] A plébánia vezetői 1704-ig a jezsuiták, 1704-től egy-egy székesegyházi kanonok.[24] 1722—37. évi adat szerint a templom harangozójáé (Sokacz vagy Szakács Gergely) volt a mai Tettye u. 13. sz. helyén állt ház.[25]

Templomok a plébánia területén: 1. Szent Péter székesegyház a püspök és a káptalan temploma. Megjegyzendő, hogy az 1700-as években bazilika megjelöléssel került az iratokba.[26] 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony templom, a jezsuiták temploma. (Ma a belvárosi plébánia temploma). 3. Szent Sebestyén templom, a kapucínusok torony nélküli temploma, benne kápolna a passaui Segítő Szűz Mária (Maria Hilf) kegykép másolatával.[27] (Ma az irgalmasok temploma). 4. Szentháromság templom, a pálosok temploma. (Ma Lyceum templom). 5. Szent Ágoston templom, az ágostonos barátok temploma. (Ma plébániatemplom). 6. Stigmatizált Szent Ferenc templom, a ferenceseké. (Ma plébániatemplom). 7. Szűz Mária születése (Kisasszony) templom, a domonkosoké volt.[28]

Kápolnák a plébánia területén: 1. Havi Boldogasszony (B. M. V. ad Nives) kápolna a Havihegyen.[29] 2. Nepomuki Szent János kápolna.[30] (Kórháztér, Megyei kórház.) 3. Xavéri Szt. Ferenc kápolna.[31] (Ma a görög-katolikusok temploma.) 4. Szent Donátus kápolna.[32]

Ma már nem működő kápolnák: 1. Szent Rókus kápolna.[33] 2. Kápolna Domsics Mátyás kanonok házában.[34] 3. Szentháromság kápolna[35]. 4. Szent Erzsébet apácarend kápolnája.[36]

***

II. PÉCS PLÉBÁNIÁI A 18. SZÁZAD VÉGÉTŐL NAPJAINKIG[37]

II/1. Esterházy Pál püspök idejében létesült négy plébánia

1. SZÉKESEGYHÁZI (Szent Péter és Pál) plébánia[38]

A plébánia létesült 1780-ban. Megjegyzendő, hogy Pécs belvárosa területének az 1780-ban történt kettéosztása alkalmából kijelölt határvonal nem bizonyult időállónak. A jelenleg is meglévő állapot ismételt átrendezések eredményeként csak 1850 körül alakult ki. Így egyes intézmények, templomok stb. hol az egyik, hol a másik plébániához tartoztak. — Anyakönyv: 1782-től. Korábbiak a Pécs-Belvárosi plébánián. Plébániaház épült 1800-ban. (7621 Szent István tér 14.);

Plébániatemplom: Szent Péter tiszteletére szentelt székesegyház. 1991-től Basilica Minor. Kápolnák:[39] Szent Kereszt-kápolna az altemplomban. Oldalkápolnák: 1. Corpus Christi-kápolna, mely a plébánia liturgikus szentélye, 2. Keresztelő Szt. János, 1788-tól: Fájdalmas Szűz Mária, 1891 óta: Szűz Mária. 3. Szent Imre, 1891 óta Jézus Szíve. 4. Szent András, 1849 óta Szent Mór tiszteletére szentelve.

Templomok a plébánia területén: 1. Kálvária templom, épült 1814-ben. 1846-tól a Belvárosi plébániához tartozik. 2. Miasszonyunk Zárdatemplom Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1851-1855-ben. A főoltárkép Leopold Kupelwieser alkotása.[40]

Kápolnák a plébánia területén: 1. A püspöki székházban: Szent Kereszt, később Szent Mór, később Nagyboldogasszony; Ugyanott kápolna Jézus Szíve tiszteletére (a Szociális Otthonban).[41] 2. A nagyszemináriumban Szent Pál megtérése tiszteletére.[42] 3. A vármegyeházán: S. Petri ad Vincula.[43] (E két utóbbi 1846-tól a Belvárosi plébániához tartozik.) 4. A székesegyházi énekiskolában Szent Cecília tiszteletére (1950-ig).[44] 5. A kisszemináriumban oratórium a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, 1860-1950, jelenleg Eszperantó park.[45] 6. A Miasszonyunk Zárdában a Mária Kongregáció kápolnája a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére (1950-ig).[46] 7. Az Egyházmegyei Papi Otthonban Szent Pál apostol tiszteletére. (Jelenleg Püspöki Papnevelő Intézet).[47] 8. Oratórium a sebészeti klinikán (1950-ig).[48] 9. Oratórium az Emericanumban Szent Imre tiszteletére (1925-1948).[49]

Egyházi intézmények a plébánia területén: 1. Miasszonyunkról nevezett apácarend kolostora és iskolái.[50] 2. Prohászka szeretetotthon.[51] 3. Szent Mór iskolaközpont (a székesegyházi énekiskola helyén).

2. PÉCS-BELVÁROSI (Gyertyaszentelő Boldogasszony) plébánia[52]

Plébánia létesült 1780-ban. Anyakönyv: 1688-tól. Plébániaház 1845-től: 7621 Hunyadi u 4.[53]

Plébániatemplom: 1780-tól a város főterén: Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelve, egykor török dzsámi.

Templomok a plébánia területén: 1. Irgalmasok temploma: Széchenyi tér 5. A templomtest épült 1727-ben Szt. Sebestyén vértanú tiszteletére, tornya 1804-ben, főbejárati front átépítése 1887-ben történt, a rajta lévő Immaculata szobor Kiss György alkotása. 2. Lyceum templom, Király u. 36., Szentháromság tiszteletére épült 1756-ban. 1832-ben újraszentelve Urunk Színeváltozása tiszteletére. 3. Pálos templom, Hunyadi út 72., Szent Imre herceg tiszteletére épült 1937-ben.

Kápolnák a plébánia területén: 1. Kálvárián a Keresztrefeszített Krisztus Urunk tiszteletére épült 1814-ben. 1846-tól tartozik a Belvárosi plébániához.[54] 2. Vármegyeházban[55] Vasas Szent Péter tiszteletére. (Korábban a székesegyházi plébániáé.) 3. Városházán[56] Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. 4. Köztemetőben Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült 1933-ban.[57] Oratóriumok voltak: 1. a Mária leánynevelő intézet, majd a Püspöki Tanítóképző intézet és Gyakorló Elemiiskola Megye utcai épületében,[58] 2. a Matessa Árvaházban,[59] 3. a Kisszeminárium majd a Püspöki Tanítóképző intézetben,[60] 4. a Ciszterci rendházban, 5. a Szociális Missziótársulat nővéreinek házában (egykor Megye u. 16.), 6. a Női Lelkigyakorlatos Otthonban (egykor Hunyadi u. 78.).

3. PÉCS-BUDAI KÜLVÁROSI (Szent Ágoston) plébánia[61]

Plébánia létesült 1789-ben. Anyakönyv: 1789-től. Korábbiak a Pécs-Belvárosi plébánián. Plébániaház épült 1720 körül, (7625 Ady Endre u. 1.)

Plébániatemplom:  Szent Ágoston tiszteletére épült 1720 körül, török dzsámi átalakításával, az ágostonrendi atyák részére.[62]

Templom a plébánia területén: Mindenszentek templom, korábban a város plébániatemploma, 1936-tól a Sarutlan Kármelita Nővérek gondozásában.

Kápolnák a plébánia területén: 1. Havas Boldogasszony kápolna a Havihegyen. 2. Szent Bertalan kápolna kb. 1740-ben épült bizonyos Bertalan remete munkálkodásával.[63] 3. Feltámadó Krisztus (Christus Resurgens) kápolna az „Ótemető”-ben.[64] Lebontva 1974-ben. 4. Oratórium a Maurinum Kollégiumban.

A plébánia területén volt: Maurinum Kollégium,[65] és a Kármelita rendház.[66]

4. PÉCS-SZIGETI KÜLVÁROSI (Szent Ferenc) plébánia[67]

Plébánia létesült: 1790-ben. Anyakönyv: 1790-től. Korábbiak a Pécs-Belvárosi plébánián. A szerzetesek elhurcolásáig (1950) a plébániát a ferencesek vezették. Plébániaház: épült az 1720-as évektől kezdve.

Plébániatemplom: Stigmatizált Szent Ferenc tiszteletére épült 1687-től a középkori templomuk falainak felhasználásával. A szerzetesek elhurcolásáig (1950) a ferencrendiek temploma volt.

Templomok a plébánia területén: 1. Xavéri Szent Ferenc templom épült 1739-ben. Jelenleg a görög katolikus egyház használatára átengedve. 2. Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Épült 1938-ban. Pécs-Nagyárpád, Fő tér.

Kápolnák a plébánia területén: 1. Nepomuki Szent János kápolna török moséból átépíttette Nesselrod püspök saját temetkezési helyéül.[68] Ma Jakovári Hasszán dzsámi, múzeum. 2. Szent Donát kápolna.[69] 3. Szent Rókus kápolna. A jezsuiták a 17. század elején Idrisz Baba türbéjéből alakították át kápolnává, 1950 körül megszüntették kápolna jellegét, ma Idrisz Baba türbéje néven ismert.[70] 4. Piusz kollégiumban Jézus Szíve oratórium, később templom, majd plébánia.[71] Oratorium volt A Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére a megyei árvaházban,[72] továbbá 1898-1948 között a Zrinyi Miklós Hadapród Iskolában.

II/2. Pécs város fejlődése folyamán létesült plébániák

5. PÉCS-BÁNYATELEPI plébánia[73]

A 19. század második harmadában indult el e vidéken kisebb fejtésekben a szén kitermelése. 1852-től a Duna Gőzhajózási Társaság kezdte felvásárolni a bányák létesítésére alkalmas területeket, és ezek megmunkálásához hamarosan felgyorult a szlovák, német és magyar munkások idetelepülése. A DGT patronátusával 1861-ben létesült a plébánia, felépült a plébániaház, megkezdődött  az anyakönyv vezetése. A plébániaházat felújították 1874-ben, teljesen új plébániaház épült 1904-ben. (7627 Gesztenyés u. 34.)

Plébániatemplom: Szent Flórián tiszteletére épült 1861-ben, a szentély kifestve 1872-ben, új templom építve 19O1-ben. Főoltárkép Barabás Miklós alkotása.

Kápolna létesült a pécsbányatelepi kórházban a Fájdalmas Szűz Mária tiszteletére. Benedikálva 1927-ben, megszüntették 1950 körül. 1990-ben apácák kezdtek működni a kórházban, akiknak oratóriumuk is volt.[74] De innen pár év után távozniuk kellett.

6. PÉCS-GYÁRVÁROSI plébánia

Plébánia létesült: 1927-ben,[75] a Budai Külvárosi plébánia területéből leválasztva. Anyakönyv: 1927-től, korábbiak a Pécs-Budai Külv. plébánián. Plébániaház épült 1927-ben. (7630 Zsolnay Vilmos u. 92.)

Plébániatemplom: Munkás Szent József, a munkások védőszentjének tiszteletére épült 1928-1929-ben.

Templom a plébánia területén:  Pécsújhegy, Szent Péter és Pál tiszteletére épült 1992-ben.

7. PÉCS, SZENT ISTVÁN plébánia

Lelkészség létesült 1947-ben, 1971 óta plébánia, a Pécs-Budai Külvárosi plébániáról leválasztva. Anyakönyv 1947-től, korábbiak a Pécs-Budai Külvárosi plébánián. Plébánia ház épült 1951-ben. (7627 Bártfa u. 1.)

Plébániatemplom Szent István király tiszteletére épült 1938-1944-ben.

8. PÉCS-KERTVÁROSI plébánia

A plébánia szervezése mint alakuló lelkészség 1939-ben indult, 1955-től lelkészség. Anyakönyvek 1955-től, előzőek a pécsi székesegyházi plébánián. A lelkészi lakás és hivatal egy ideig magánházban volt (Bólyai Farkas utcában). A plébánia irodahelyiségét és a plébánosi lakást a plébániatemplom eredetileg nagy szentélyéből 1973-ra alakították ki, 1974-től plébánia. (7632 Berzsenyi D. u. 16.)

A plébániatemplom Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére 1941-től épült, a háború végével a még befejezetlen, vakolatlan épületben megkezdődhettek az istentiszteletek és a hittantanítás. 1945-1953, majd 1969-1973 között folytatódott az építkezés. Az új oltár 1974-ben lett felszentelve.[76]

Templomok a plébánia területén: 1. Pécs-Málom, templom Szent József tiszteletére. Épült a 13. században, a 14. században festették ki. Műemléki helyreállítása 1971-1978-ban volt. Főoltárkép Mücke Ferenc alkotása. 2. Pécs-Postavölgy, templom Szent László király tiszteletére épült 1977-1981-ben.

Kápolna a plébánia területén: a pécsi Köztemetőben Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült 1933-ban.[77]

9. PÉCS, JÉZUS SZÍVE plébánia

Lelkészség létesült 1949-ben, 1975 óta plébánia, a Szigeti Külvárosi plébánia területéből leválasztva. Anyakönyv 1949-től, korábbiak a Szigeti Külvárosi plébánián. Plébániaház a volt jezsuita rendház templom melleti részéből alakítva 1975-ben. (7624 Ifjúság u. 8.)

Plébániatemplom: Jézus Szíve tiszteletére épült 1930-ben, az akkor alapított jezsuita gimnázium és kollégium templomaként. A főoltáron lévő Jézus Szíve szobor XI. Piusz pápa ajándéka, az egyik mellékoltáron áll Szt. X. Piusz pápa ajándéka a kollégiumnak: a pápa  mellszobra.

Kápolna a plébánia területén: Szent Donátus tiszteletére épült a 18. században, a jelenlegi az ősi kápolna köveiből, 1938-ban.[78]

II/3. Plébániák az 1947 óta Pécshez csatolt helységek területén

10. PÉCS-SZABOLCSI plébánia

A helységet (Mecsekszabolcs néven) Pécshez csatolták 1947-ben. (A község neve a 19. századi egyházi iratokban: Szabolcs. Plébánia létesült: 1783-ban, Bogád (Püspökbogád) területéből leválasztva. Anyakönyv 1783-tól, korábbiak Bogádon. Plébániaház épült 1783-ban, bővítve 1786-ban és 1835-ben, új plébániaház épíült 1865-ben. (7628 Szabadságharc u. 55.)

Plébániatemplom: Szent Mihály tiszteletére épült, a helység korábbi, ősi templomának 1788-ban történt restaurálásával. Új templom épült 1912-ben, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Filiális község: Korábban a plébánia filiája volt Somogy, 1944-ben Pécs-Vasashoz csatolták.

11. PÉCS-RÁCVÁROSI plébánia[79]

A helységet Mecsekalja néven Pécshez csatolták 1954-ben. Mecsekalja község 1930-ban létesült Rácváros + Magyarürög + Mecsekszentkút + Patacs községek közigazgatásilag történt egyesítésével. Rácváros korábbi neve Németürög volt. Az régebbi egyházi iratokban a helység Német-Ürögh vulgo Ráczváros néven szerepel. Plébánia létesült 1781-ben. Anyakönyv 1781-től, korábbiak a Pécs-Belv. plébánián. Plébániaház épült 1780-ban. (7534 Rácvárosi u. 19.)

Plébániatemplom a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült 1756—1780-ban.

Templomok a plébánia területén: 1. Szent Márton püspök tiszteletére épült templom Patacson, a pálosok ősi templomának romjaiból; (2. 1949-ig ide tartozott a magyarürögi templom, lásd Pécs-Ürögi lelkészség.)

A plébánia területén volt még 1. a jakabhegyi pálos monostor 1745—1815 között misézésre alkalmas templommal.[80] 2. Szentmiklós,[81] (3. Szentkút, 1949-ben az Ürögi lelkészségnek átadva. Lásd ott.)

12. PÉCS-VASASI plébánia[82]

A helységet Pécshez csatolták 1954-ben. Előzőleg, 1946-ban Somogy + Vasas községek egyesültek Vasas néven. 1922-ben Hirdhez tartozó kihelyezett, 1944-tól önálló lelkészség, 1974-től plébánia. Anyakönyv: 1944-től, korábbiak Hirden. (7691 B. u. 12.)

Plébániatemplom: Szent József tiszteletére épült 1926-ban.

Templom a pébánia területén: Somogy községben 1904-ben Jézus Szíve tiszteletére templom épült. Somogy község 1944-ig Pécs-Szabolcs plébániához tartozott.

13. PÉCS-ÜRÖGI lelkészség[83]

Mecsekalja helység részeként Pécs városhoz csatolva 1954-ben. Korábban a helység neve: Magyarürög volt. 1930-ban Magyarürög + Mecsekszentkút + Patacs + Rácváros községek közigazgatásilag egyesültek Mecsekalja néven. A lelkészség létesült 1949-ben, Mecsekalja-Rácváros plébániáról leválasztva. Anyakönyv: 1949-től. Korábbiak a Mecsekalja-Rácváros plébánián. A lelkészség háza épült 1951-ben. (7634 Sirály u. 28)

A lelkészség temploma egykor az ősi Szent András apostol templom volt, melyet a jezsuiták a 18. század elején újjáépítettek, és Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek.[84]

Kápolna a lelkészség területén a Szent Donátus kápolna. 1964-ben a Jézus Szíve plébániától átvéve, jelenleg ismét a Jézus Szíve Plébánia gondozza, lásd  ott.

A lelkészség területén van Szentkút (1930-ig Mecsekszentkút község). A 18. század utolsó éveiben épült itt templomocska (korábban Nagyboldogasszony, majd Fájdalmas Anya tiszteletére szentelve) és kis pálos rendház állt itt 1787-ig.[85]

14. PÉCS-HIRDI plébánia[86]

Hird községet Pécshez csatolták 1977-ben. A helység egykor a Pécsváradi exempt apátság tartozéka volt, itt az apátság 1750 körül kihelyezett lelkészséget létesített. II. Józsefnek az apátságot megszüntető rendelkezése után az apátság területe a pécsi egyházmegye része lett. Önálló plébániaként 1801 óta mőködik. Anyakönyv 1758-tól, korábbiak Pécsváradon és Hosszúhetényben. Plébániaház épült 1800-ban, bővítve 1837-ben és 1874-ben. (7693 Hird, Zengő u. 71.)

Plébániatemploma volt a középkori Szentháromság templom romjaiból 1730 táján helyrehozott templom, amely kb. egy évszázadig működött. Új templom épült 1839-ben, felújítva 1875-ben.[87]

Templom a plébánia területén: Martonfa. Szent István király tiszteletére épült 1814-ben, felújítva 1874-ben.

Kápolna: Hirden kis kápolna volt.[88]

***

III. SZERZETESRENDEK MŰKÖDÉSE PÉCS VÁROS TERÜLETÉN[89]

III/1. Férfi szerzetesrendek

1. JEZSUITÁK (Patres Societatis Jesu)[90]

A török hódoltság idején is itt működő rend a hódoltság elmúltával folytatta, sőt megnövelte tevékenységét. A plébániai teendőkön túl, ez mindenekelőtt a török kor alatt is már végzett iskolai, tanítói munkálkodásukban mutatkozott meg. Ehhez 1687-ben ill. 1689-ben a város centrumában lévő török dzsámit, a Janus  Pannonius u. 2., a Leonardo da Vinci u. 3. sz. és Széchenyi tér 11., 12. sz. helyén állt házakat kapták meg, és ezekben rendezték be rendházukat, iskoláikat és a kollégiumot. További telkeik voltak a Sörház u. 10., 12., 14., 18. és 20. helyén. Működésük korai emlékei közé tartozik a Kálvária, amelyet már 1701 előtt létesítettek.[91]

1704-ben a rác hadak feldúlták, kifosztották a várost, és négy jezsuitát meggyilkoltak. A rácdúlás után a rend hamarosan újraéledt, de a plébániavezetést most már nem ők látták el, hanem az oktatás volt a fő munkakörük, amit a rend feloszlatása (1773) után mint egyházmegyés papok folytattak. 1813-tól a gimnázium és a kollégium vezetését a ciszterci rend kapta meg. Jezsuita rend alapítású volt a Xavéri Szent Ferenc kápolna (1754) és a török mecsetből[92] átalakított Szent Rókus kápolna. A rend feloszlatása után egy ideig ezekről is próbáltak gondoskodni, végül a ferencesek vették át tőlük.

Pécsett több mint másfél évszázad múlva telepedett le ismét a jezsuita rend. 1912-ben Gr. Zichy Gyula pécsi püspök gimnáziumot és kollégiumot létesített. Ezek vezetését bízta a jezsuitákra. X. Piusz, majd XI. Piusz pápa alapítvánnyal segítették az építkezést. Végül a templom készült el 1930-ra. (Piusz templom, gimnázium) 1948-ban ill. 1950-ben a rend működését lehetetlenné tették. A rend Pécsett azóta nem telepedett meg ismét.

2. FERENCESEK (Patres ordinis Seraphici)[93]

A ferences rend szerzetesei a város felszabadítása után azonnal Pécsre érkeztek, és 1686-ban már megkezdték a tárgyalásokat a régi templomuk és rendházuk visszaszerzésére. 1687. jan. 4-én már meg is kapták Pécs prefektusától, Tüngen János Károly generálistól, a birtokba visszahelyező iratot. Így megkezdhették a helyreállítás és újjáépítés munkálatait.[94] A várfalakon belüli munkálatokon túl, a falakon kívül, a nyugati területen megtelepedőkről is gondoskodtak. Munkájuk eredménye lett a Donátus kápolna, a jezsuiták feloszlatása után pedig a Xavéri Szt. Ferenc és a Szt. Rókus kápolnát is ők kezelték.

A város szabad királyi rangra emelése után, 1790 óta a ferencesek vezették a Szigeti Külvárosi plébániát. E működésüktől 1950-ben kellett megválniok. A rendszerváltás után a ferencesek már 1990-ben megkezdték pécsi szervezkedésüket, és megindították a Collegium Seraphicum (Ferencesek u. 35.) diákotthon szervezését a régi rendházukban. Ez egy ideig a püspökség alá tartozott, és 1998-ben végleg a rend kezelésébe ment át.[95]

3. PÁLOSOK (Patres ordinis eremitarum S. Pauli)[96]

1225 körül Bertalan pécsi püspök, a ma Jakabhegynek nevezett hegyen, Szent Jakab apostol tiszteletére monostort emelt egy remete közösségnek. A remeteközösség később a keresztúri, azaz pálos remeték rendjéhez csatlakozott. A monostor Ürög és Patacs falvaktól egyaránt 4 km-re feküdt, ezért hol ürögi, hol patacsi monostort emlegetnek a források. 1334-ben, úgy látszik csak ideiglenesen, a rablók zaklatásai miatt a Boldogságos Szűz patacsi temploma mellé költöztek a remeték. 1533-ban János királytól még adókedvezményt kaptak, de 1543-ban, amikor Pécs török kézre került, el kellett hagyniuk a monostorukat.

A török hódoltság végének közeledtével a pálos rend is, hasonlóan a hódoltság területének korábbi birtokosaihoz, igyekezett a hódoltság előtti birtokait megőrizni, ill. visszaszerezni. Téves információik alapján néhány Tolna és Somogy vármegyei helységgel együtt megszerezték a baranyai Mágocs, Györgyi és Hoszjúszó falvakat. 1600 körül Györgyiben megkezdték a rendi életet, de a rablóseregek miatt rövidesen visszavonultak a királyi Magyarország biztonságosabb vidékére.[97]

Röviddel Pécs felszabadulása után megérkeztek ide a pálos atyák, és 1694-ben már meg is szerezték első telkeiket, házukat a mai Irgalmasok utcában, Citrom utcában és a Kossuth téren. Azonban rövidesen ezeknél jobb helyhez jutottak. A Caraffa-bizottságtól már 1700-ra megkapták a mai Király utca, Lyceum utca és Perczel utca által határolt telket Elhadsi Huszein dzsámijával. Itt építették meg rendházukat és a Szentháromság tiszteletére szentelt templomukat.[98]

Pécsi tartózkodásukkor törekedtek a Patacs és Ürög környéki ősi házaikat is ismét rendbehozni és szent hellyé tenni. Sok gondot fordítottak a jakabhegyi kolostoruk mellett a szentkúti szentélyre.[99]

II. József rendeletére 1786-ban feloszlott a rend. A pécsi házat a város bérháznak, a templomot raktárnak használta. 1832-ben Szepessy püspök az egész komplexumot megvette főiskola céljára és a templomot újraszentelték. A jakabhegyi kolostor romja ma jeles helye a Mecseknek, a szentkúti ház és templom már inkább csak emlékekben létezik.

Több sikertelen kísérlet után a pálos rend lengyel segítséggel az 1930-as években ismét megkezdhette működését Magyarországon, Pécsett 1935-ben sikerült a letelepedés. (Pálos templom és rendház, Hunyadi u. 70.) Másfél évtized múlva, 1950-ben történt az ismételt feloszlatás. A rendszerváltás után indulhatott meg újra a pálos élet.

4. DOMONKOSOK (Patres Praedicatores, Dominicanes)[100]

A középkorban is Pécsett működő rend a török után, már 1688-tól a városban jelentős telkeket nyert Ferhád pasa dzsámijával, az annak tartozékát képező lakóházzal és török temetővel együtt az Új Szerzeményi Bizottságtól Tullius Miglio komiszárius révén.  Ugyancsak megkapták a kőfalon kívül Zidinán az egykori kolostor maradékát.[101] A kezdeti nehézségek[102] miatt mégis csak 1724-ben kezdhették meg új kolostoruk és templomuk építését. Az építkezéshez a Zidinán lévő egykori apácakolostor köveit is felhasználták. Csak 1770-re készült el a templom, és a következő évben, 1771-ben szentelték fel. A főoltárkép Dorfmeister műve volt. 1781-ben kezdték meg a torony építését.

Pécsi működésüknek II. József rendelete vetett véget (1787). A feloszlatott rend tagjai elszéledtek. A templomuk elhagyatottá vált, 1835-ben lakóházzá alakították át.

5. KAPUCÍNUSOK (Fratres ordinis Minorum Capucinorum)[103]

Pécsre a rend 1698-ban, Radonay püspök jóváhagyásával települt be a Visa János kanonoktól kapott telekre. Ez a Széchenyi tér, Bem u., Kossuth tér, Fürdő u. és a Munkácsy M. u. által határolt terület volt. (A Munkácsy M. utca neve a 18. század elején Capucziner Gasse.[104]) Különféle adományokból felépült templomukat 1727-ben szentelte fel Bachich Péter bosznai (címzetes) püspök, konventjük építéséhez Nesselrod püspök adott engedélyt 1731-ben.

A rend feloszlatása (1787) után a rend tagjai közül többen a pécsi egyházmegye szolgálatában maradtak. Templomukat és rendházukat az irgalmas rend kapta meg 1796-ban.

6. ÁGOSTONRENDIEK (Patres eremitarum S. Augustini)[105]

1695-ben a mai Ágoston teret közvetlen környékével, és az itt álló török mecsettel együtt báró Kurtzné, a budai adminisztrátor felesége nevére írták, aki 1702-ben e telkeket a Pécsre érkező ágostonrendieknek adta. Ők építették meg a templomukat a régi mecsetből, hozzá a torony építését 1769-ben kezdhették meg. Ugyancsak megépítették a rendházukat is. A rend feloszlatása után a templom lett Pécs keleti városrészének plébániatemploma, a rendházból alakították ki a plébánia hivatalt.

7. IRGALMASOK (Ordo Hospitalarius S. Johannis de Deo)[106]

Az Istenes Szent Jánosról nevezett Betegápoló Irgalmas Rend tíz évvel a kapucinus rend feloszlatása után, 1796-ban kezdte el mőködését Pécsett, a kapucínusok által elindított kórházban. 1950-ben a kórházi tevékenységből távozniuk kellett, és csak a Szt. Sebestyén templom szolgálatában maradhattak meg. Az 1990-ben megindított újjászerveződés eredményeként visszakapták a rendházat, a kórház pedig a Pécsi Tudományegyetemmel együttmőködve dolgozik.

8. CISZTERCIEK (Ordo Cisterciensis)[107]

A jezsuiták által elindított pécsi gimnáziumi oktatás, a rend feloszlatása után mintegy negyven évig, elsősorban világi papság működésével, időközben döccenőkkel, változtatásokkal ugyan, de folytatódott. A jelentkező problémák feloldására 1813-ban Zircről ciszterci szerzeteseket hívtak Pécsre, akik a következő évben átvették a pécsi gimnázium vezetését. 1948-ban az állam a gimnáziumot elvette Zirctől, két év múlva a rendházat is lefoglalta, a rend működését betiltotta.

A rendszerváltás után a rend visszakapta pécsi házát, és ismét működteti a gimnáziumot és a fiúkollégiumot. (Széchenyi tér 11., Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma.)

III/2.  Női szerzetesrendek

1. FERENCESEK HARMADRENDJÉNEK APÁCÁI (Moniales tertii ordinis S. Francisci, seu Elisabethinae)[108]

Bár Berényi Zsigmond püspök idejében már Pécsre érkeztek, de csak 1765-ben szereztek megfelelő házat, amit Klimo püspök 1776-ban bővíttetett, és kápolnával, valamint kis harangtornyocskával látott el.[109]

2. MIASSZONYUNK NŐI KANONOKREND (Congregatio Domina Nostra Canonissarum Regularium)[110]

Báró Scitovszky pécsi püspök 1847-ben indította meg a rend Pécsre hozatalát, azonban a szabadságharc közbejötte megakadályozta a művét, így csak 1851-re készülhetett el az apácák háza, és 1854-ben a templomuk. 1851-ben megkezdhették iskoláik megszervezését, folyamatos bővítését.[111] A legfontosabb lépés ebben az 1916-1918 években történt, az elemi-, a polgári- és a tanítónőképző iskola mellett a leánygimnázium megszervezésével. Az iskola részére alkalmas épületek végül 1924-re, ill. 1937-re készültek el.[112] Épületükben az iskolák 1948-ban történt államosítása, a rend 1950-ben történt feloszlatása óta a Leöwey Klára gimnázium kapott helyet.

1991-ben ismét megindulhatott Pécsett a rend élete. Jelenlegi működési területükhöz tartozik:[113] Rendház (Szent István tér 6.),[114] Óvoda (Apáca u. 21.), Árpádházi Szent Margit Általános és Zeneiskola (Szent István tér 10.), Prohászka Otthon (idősek szociális otthona, Szent István tér 13.).

3. SARUTLAN KARMELITA NŐVÉREK (Ordo Monialium Carmelitarum Discalceatarum)[115]

A 15. században alapított, és Avilai Szent Teréz által 1567-ben megreformált rend Magyarországon első kolostorát 1891-ben alapította, Pécsett 1936-ban hozta létre magyarországi harmadik kolostorát,[116]  templomul pedig a Mindenszentek templomot kapta meg. 1950-ben történt szétszóratásuk után a nővérek egy része templomi ruha varrásból és ostyasütésből stb. tartotta fenn magát, volt rendházuk néhány helyiségében.

1990-ben néhány idős nővérrel újra megindult a közösség élete. 1992-ben a rend Franciaországból küldött újoncmesternőt (Marie-Elisabeth nővér). Az egyre gyarapodó rendi közösség 2002-ben Magyarszékre költözött. 

4. IRGALMAS NŐVÉREK, PÁLI SZENT VINCE SZERETETLEÁNYAI (Filles de la Charité de Saint-Vincent de Paul)[117]

Páli Szent Vince és Marillac Szent Lujza alapítása, Párizs, 1633. Magyarországon 1852-ben kezdtek dolgozni, és számos helységben megtelepedtek. Pécsett már 1855-ben megkezdték szolgálatukat, időközben több intézetet is elvállaltak. 1950-ig, a feloszlatásukig, a következő helyeken munkálkodtak: 1. 1855-től a Nesselrod püspök által 1720-ban alapított városi árvaházban (Xenodochium Civitatis), melynek épületébe 1925 után az Erzsébet Tudományegyetem belklinikáját helyezték el,[118] és a városi szegények házában (Institutum Pauperum Civitatis);[119] 2. 1878-ban alapított Rudolfinum és Matessa árvaházban (Orphanotropium „Rudolfinum” et „Matessa”);[120] 4. 1893-ban alapított Baranya- vármegyei árvaházban és elemi iskolában;[121] 5. Wurster J. kanonok által 1902-ben  alapított „Marianum” leánynevelő intézetben.[122]

5. KERESZTES NŐVÉREK (Congregatio Sororum a Sancta Cruce)[123]

A Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek kongregációját Szent Ferenc III. rendi Szabálya alapján a svájci Ingenbohlban (Kreuzschwestern von Ingenbohl) alapították. Magyarországon 1865-ben jelentek meg, és 1950-ig 38 helyen végezték szeretetszolgálatukat: iskolában, árvaházban, kórházban, elmegyógyintézetben, stb. Pécsett 1914-től  a Nagyszemináriumban, 1924-től a sebészeti klinikán.

6. ANNUNCIÁTA NŐVÉREK (Congregatio Ancillarum B. M. V. Annunciatae)[124]

Az Annunciáta nővérek (Gyümölcsoltó Boldogasszony szolgálói) közössége 1921-ben Szombathelyen alakult, célkitűzése: kórházi szolgálat, egyházi intézményekben háztartásvezetés, elhagyatott lányok felkarolása. Pécset 1930-ban a Maurinum kollégiumban kezdte működését, majd a Nagyszemináriumban a Keresztes Nővérektől átvette a háztartás vezetését. 1950-ben az államhatalom őket is felszámolta.

7. SZOCIÁLIS MISSZIÓTÁRSULAT, S. M. (Societas Missionis Socialis)[125]

Pécsett a Megye u. 18. sz. házban volt a központja a „Szoc. Misz.” nővéreknek, akik többféle szociális tevékenységet fejtettek ki: börtönpasztoráció, szociális otthonok, cselédlányok patronálása, plébániákon háztartást vezettek, stb.[126]

8. FERENCES BETEGÁPOLÓ NŐVÉREK (Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei)[127]

1990 januárjában két idős ferences nővér kezdett el dolgozni Pécsett a Megyei Kórházhoz tartozó pécsbányatelepi kórházban. Röviddel ezután fiatal lányok is jelentkeztek, hogy szerzetes nővérként szeretnék ápolni a betegeket. Ezek közösségéből alakult e betegápoló rend, melyet hivatalosan a pécsi megyéspüspök 1993. dec. 30-án kelt okiratával hagyott jóvá. Központjuk 1996 óta Kozármislenyben van, kolostorral és Flüe-i Szent Miklós templommal. Ugyanott készülőben van egy idősek otthona, amelyet 2004-ben terveznek megindítani. Pécsett jelenleg a Megyei Kórház Geriátriai osztályán és a Gyermekkórházban szolgálnak. Kisebb rendi közösségük él még Pécsett „Betlehem” (Káptalan u. 8.) és „Názáret” (Nyár u. 8.) néven.

 


[1] TIMÁR György: A szenttisztelet Pécsett, a középkorban (patrocinium, titulus ecclesiae). In: Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Tanulmányok Pécs történetéből 9. Szerk.: FONT Márta, Pécs, 2001. 69-101.

[2] Uo. 99.

[3] Ezekkel foglalkozik a már említett tanulmányom.

[4] MADAS 1978. 626-629, 728-729; — Sallai (ma ismét Ferencesek) u. 35., 37; Várady Antal u. páros oldal.

[5] MADAS 1978. 79., 288-290., 333., 335., 337., 340., 343., 345., 349., 492., 495., 497., 559., 567. — Boltív köz 3; Kazinczy u. 4., 6; Kossuth L. (ma ismét Király) u. 12., 14., 16., 18., 20., 22., 24; Munkácsy M. u. 4., 6., 8; Perczel u. 8.,  15.

[6] MADAS 1978. 72., 74., 88., 92., 93., 370-373., 426. — Bem (ma ismét Irgalmasok) u. 18., 20; Citrom u. 8., 8/1., 12., 14; Kossuth L. (ma ismét Király) u. 44; Lyceum u. 4.

[7] MADAS 1978. 558., 674-678. — Perczel u. 8; Széchenyi tér 4., 5.

[8] MADAS 1985: 37, 95-9, 195. — Ady E. u. 1; Ágoston tér 1-5; Anna u. 40.

[9] BRÜSZTLE, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. (A továbbiakban: BRÜSZTLE) I., 35-39.

[10] BRÜSZTLE I., 5-32. a plébánia vezetés jezsuita korszakát ismerteti, uo. 32-40 a káptalani urak által vezetett korszakkal foglalkozik.

[11] BORSY Károly: A XVIII. század második felének két püspöke. Tanulmány az egyházmegye történetéből. In: A Pécsi Egyházmegye Schematizmusa 1991, Pécs, 1991. 99-122. (Az itt érintettek: 116-120.)

[12] Timár Károly igazgató tanító (1889-1961).

[13].Az alapkőletételen mint egészen kis gyermek magam is részt vettem, az építkezés és a templomszentelés, valamint a plébánia létesítés valamennyi eseményét személyes emlékeimben őrzöm, sőt érettségis koromban kántor is voltam a templomban.

[14] Schematismus cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis, röv: SchQu, ill. évszám.

[15] Rövidítve: OKN. I; OKN. II.

[16] MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978. (a továbbiakban:  MADAS 1978); MADAS József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Pécs, 1985. (A továbbiakban: MADAS 1985)

[17] BRÜSZTLE

[18] MADAS 1978. 12-18.

[19] Baranya megye földrajzi nevei. Szerk.: PESTI János, Pécs, 1982 (a továbbiakban: BMFN).

[20] Az idézésnél a település sorszámát / jel követi, majd a helynév sorszáma. A települések: 123 Martonfa, 130 Kővágószőlős, 131 Hird, 133 Cserkút, 134 Pécs.

[21] A templomra vonatkozó adatokat lásd MADAS 1985: 962, 1013-14.

[22] Az 1722.  évi telekköny alapján készült térképen a templomtól DK-re P betüvel jelzett terület a 17, 18, 19. sz. telkektől É-ra. Madas feltételezése szerint itt volt a plébániaépület. MADAS 1985:. 962, az 1722. évszámnál.

[23] MADAS 1985. 893., 951-953., 961-962., 1011., 1013-1018., 1025-1027., 1038.

[24] BRÜSZTLE I. 33-34.

[25] MADAS 1985. 1011.

[26] Pl. Koller József „in vetustissima S. Petri apostolorum Principalis Basilica Cathedrali Quinque-Ecclesiensi” tette le nyilvános vizsgáját 1774-ben (Lásd Concusiones-e).

[27] A kegykép-másolat 1730 körül készült.

[28] MADAS 1978. 344-345. (Kossuth L. /ma ismét Király/ u.  18.)

[29] Az 1693-as pestisjárvány után építették a pécsiek. BMFN 134/839; BRÜSZTLE I. 312; MADAS 1985. 412-417., a Felsőhavi u. 20., 21., 22., 24., 26. sz.  házaknál az utcanév 1722-ben Weeg naher Maria Schnee Kirchen. A kápolnát a térképén jelzi.

[30] Nesselrod püspök alakíttatta át kápolnává török moséból, saját temetkezési helyéül rendelve. BRÜSZTLE I. 17.,  358.

[31] BRÜSZTLE I. 92,. 358.

[32] Épült 1736 körül (BRÜSZTLE I. 368). Lásd még a Jézus Szive plébániánál.

[33] Lásd alább, a Szigeti Külváros plébániánál.

[34] MADAS 1978. 206; Janus Pannonius u.  4-ben volt.

[35] BRÜSZTLE I. 17., 358. Helye ismeretlen.

[36] Lásd lejjebb, a szerzetesrendek között: a Ferencrendiek harmadrendjének apácái.

[37] Pécs plébániáit az alapításuk sorrendjében közlöm, azzal, hogy az időközben Pécshez csatolt területeken lévő plébániákat a Pécshez tartozásuk rendje szerint sorolom be.

[38] BRÜSZTLE I. 41-51.

[39] BRÜSZTLE I. 43-45., és SchQu. 1850-1981 alapján.

[40] Alapkő letételét 1851.  Július 2-án az alapító Scitovszky püspök, akkor már esztergomi érsek, végezte, a templom megáldását Girk György pécsi püspök 1854. március 25-én, konszekrálását követő év május 13-án az alapító Scitovszky érsek celebrálta.

[41] Az otthon a 1961-1990 években működött.

[42] Madas 1978. 379-380, Kulich Gyula u.  1-3. sz.  (Jelenlegi neve: Papnövelde u.)

[43] SchQu. 1942. 19. - Később a Belvárosi plébánia látja el.

[44] MADAS 1978. 189,. Hunyadi u. 7 és 9 sz.

[45] MADAS 1978. 381-382, Kulich Gyula u. 2 és 2/1 sz. (Jelenlegi neve: Papnövelde u.)

[46] A templom bal oldalán, az emeleti szinten. Bejárata volt a templom kórusáról és az apácák klauzúrája felöl.

[47] MADAS 1978. 281, Káptalan u.  2. sz. és Hunyadi u. 11.  sz.

[48] MADAS 1978. 734-735, Várady Antal u. 13.  sz; Lásd: Keresztes nővérek.

[49] MADAS 1978. 228., Jókai Mór u. 6. sz.

[50] Madas 1978. 176-179,. 678. Geisler Eta (ma Apáca) u. 23., Szent István tér 10.

[51] Madas 1978. 681., Szent István tér 13 . sz.

[52] BRÜSZTLE I. 150-181.

[53] 1786-1845: Széchenyi tér 15., ld.: MADAS 1978. 663; 1845-ben a város megvette plébánia épület céljára a Hunyadi u.  4. sz. házat,   ld.: MADAS 1978. 186.

[54] Ugyanitt a jezsuiták már 1701 előtt létesítették a kálváriát, többszörös felújítás után 1814-ben épült meg a ma is álló templom. MADAS 1985. 1119. Megjegyzendő, hogy  a korábbi Schematismusokban templom, a későbbiekben kápolna megjelöléssel.

[55] in Curia Comitatensi. MADAS 1978. 383, Kulich Gyula (ma Papnövelde) u. 5. és 7. sz.

[56] in Domo Civica, — in Praetorio Civico.

[57] Átvette a Pécs-Kertvárosi plébánia.

[58] MADAS 1978. 37., 487; Anna u. 17. és Megye u. 24. sz; (Institutum educ. puellarum Marianum) Alapítva 1902-ben.  SchQu. 1914. 173.

[59] MADAS 1978. 399., Kulich Gy. u. 22. sz. (Most Papnövelede u.)

[60] MADAS 1978. 381-382., Kulich Gy. u. 2. és 2/1. sz. (Most Papnövelede u.)

[61] BRÜSZTLE I. 310-319; MADAS 1985. 37., Ady E.  u. 1.  sz. Templom, plébánia.

[62] MADAS 1985. 37 Ady E. u. 1. sz. Templom, plébánia; Lásd még: PETROVICH Ede: Pécsi Szent Ágoston rend. Szentbeszéd Szt. Ágoston születése 600 éves évfordulójának ünneplésekor. (Kézirat, a plébánia tulajdonában.)

[63] cura Bartholomaei Eremitae … e piis oblatis posita. BRÜSZTLE I. 313; BMFN 134/671.

[64] MADAS 1985. 217; SchQu felszentelte 1849-ben Scitovszky püspök.

[65] Kollégium egyetemista fiatalok részére kápolnával. A szolgálatot Annunciata nővérek végezték. SchQu 1943. 152.  (A jelenlegi Vasvári Pál u. D-i frontján.)

[66] Tettye u. 14.; Lásd alább, a Karmelita Apácák Rendjénél.

[67] BRÜSZTLE I. 15-16., 320-368; PUSKELY Mária: Szerzetesek, Eisenstadt, 1989.  (A továbbiakban: PUSKELY) 30; MADAS 1978. 626-629.

[68] BRÜSZTLE I. 358.

[69] A Jézus Szíve plébánia vette át, lásd ott.

[70] BRÜSZTLE I. 92., 359; A  Gyermekkórház kertjében, Nyár utca. Ettől D-re még ma is él a Rokus utca név.

[71] Lásd Pécs-Jézus Szíve plébániánál.

[72] Lásd Páli Szent Vince szeretetleányai, Irgalmas nővérek.

[73] A plébánia létrehozója, majd kegyura a Duna Gőzhajózási Társaság volt. (SchQu 1881)

[74] Assziszi Szt. Ferenc betegápoló nővérei. Ld.: ott.

[75] Létesítésének szükségességét és előzményeit ld.: SchQu 1981-ben.

[76] Korábbi iratokban ld.: Pécs Megyeri Kertvárosi plébánia néven. A templom és a plébánia létesítében sokat tevékenykedtek Dr. Jurányi György, majd Siklósi László. A templom első harangját a világháborúban, egy bombázás alkalmával a pécsi vasútállomásra dobott, de fel nem robbant bombából alakították át. Több évig volt használatban, most mint becses emléket őrzik.

[77] Korábban a Pécs-Belvárosi plébániához tartozott.

[78] BMFN 134/1873, 1913-5; — DUNÁNTÚL napilap 1937. augusztus 8-i számában cikk az újonan építendő donátusi kápolna alapkövének (1937. augugusztus 7-i) megáldásáról: „… a körülbelül 250 évvel ezelőtt, a szőlőhegyen épült Donátus kápolna1937. június 27-én, vasárnap, mutatta be az utolsó szentmisét az öreg kápolnában Jagicza Juvenál plébánosezen szentmise után a kápolna lebontatott, a bejárata feletti német nyelvű, 1773-ból származó emlékkövét megőriztük, és majd az épülő új kápolna falába helyezzük el.a városa régi Donátus kápolnát valamint annak telkét (a Szent Ferenc) egyházközségnek adományozza …”

[79] BRÜSZTLE III. 913.

[80] BMFN 134/3366; Ld.: még a Pálos Rendnél.

[81] BRÜSZTLE III. 925; Cserkút területéből Pécshez csatolva, BMFN 133/130, 131, 140, 141; Patacs külterületén: BMFN 134/3419,  3420, 3421,  3425

[82] BRÜSZTLE III. 74-76; SchQu 1981. 169; BMFN 134/1-131.

[83] BMFN 134/1790-1807,  1875,  1902-1904; Szentkút, Ürög.

[84] SchQu 1981.  171; BMFN 134/1902.

[85] BRÜSZTLE III. 928-942; SchQu 1981.  171; BMFN 133/1790-1844,  3545-3553.

[86] BRÜSZTLE III. 73-85.

[87] BMFN 131/7, 8,9, 20. „Régi temető, Templom heje, Templom.

[88] BMFN: 131/22, 40, 44. „... a kápolna dőlőben ... itt tartották a búzaszentelést...

[89] PUSKELY; HERVAY F. Levente: Szerzetesházak a középkori Baranyában. Baranya, történelmi és honismrereti folyóirat. Emlékszám. IV. (1991/1-2), 39-54. (a továbbiakban: Hervay)

[90] BRÜSZTLE I. 15-16., 91-100., 104-107; OKN. II. 304-321; PUSKELY 44; MADAS 1978. 160., 205., 419., 654-657; MADAS 1985. 918., 920., 924., 927., 929; FRICSY Ádám: A pécsi jezsuita misszió történetéből (1612-1686). Baranya 1991/1-2., 143-151; HEGEDŰS László: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez. Baranya 1991/1-2., 217-233.

[91] MADAS 1985. 1119, Vak Bottyán u. 62 -64 sz. (ma Kálvária utca).

[92] Idrisz baba türbéje.

[93] BRÜSZTLE I. 15, 321-354; PUSKELY 30; MADAS 1978. 624., 626-628., 728. Sallai (ma ismét Ferencesek) u. 33, 35, 37; Várady Antal u. páros oldal; HERVAY 49.

[94] Erről bőven olvashatunk Brüsztlénél és az adatokról téjékoztat MADAS 1978. 627-628.

[95] Vass László OFM szíves közlése.

[96] BRÜSZTLE I. 16., 181-240; BRÜSZTLE III. 915-925; PUSKELY 79; ÖKN. II. 352-357; Documenta Artis Paulinorum. I-III., GYIMESSY B. – HERVAY F., Bp., 1975-1978. II. (a továbbiakban: DAP II.) 149-158., 268-303; HERVAY 49; BMFN Pécs, Szent Jakab hegy, romok (134/3366, 3369), Patacs (134/1946), Ürög (134/1875, 1939); Kővágószőlős, Szent Jakab hegy (130/139), Pálos kút (130/110). Vö.: HERVAY 45, Ágostonrendi kanonok, Ürög.

[97] TIMÁR György: Mágocs története a Rákóczi szabadságharcig. In: FÜZES Miklós (szerk.), Mágocs 1251-2001. Mágocs, 2002. 72-73.

[98] MADAS 1978. 72., 74., 88., 92., 93., 313., 370. oldalon térkép, 371-373., 426., 584. Bem (ma Irgalmasok) u. 18, 20; Citrom u. 8, 12, 14; Kossuth tér 1, 2, 3; Kossuth L. (ma Király) u. 44; Lyceum u. 4; Perczel u. 37;

[99] Szent Jakab kolostor: BRÜSZTLE III. 915-925; Romok: BMFN 134/3366, 3369; 130/139, 110; Szentkút: BRÜSZTLE III. 928-942; BMFN 134/1790-1799; 3506, 3545-3553.

[100] BRÜSZTLE I. 16, 240-296; PUSKELY 25; HERVAY 48.

[101] A városban lévő telek határai: MADAS 1978. 288-290., 333-349., 495., 497., 56.7 — Kazinczy u. 4, 6; Kossuth tér 12, 14, 16, 18, 20, 22, 24; Munkácsy u. 4, 6, 8. és a Perczel u. 15. sz. A Zidinán lévő telek a hódoltság előtt a domonkos apácák kolostora volt: MADAS 1985. 937-941., 1181-1192. Sörház (ma Majorossy Imre) u. 25, 27, 29 és Zidinakörnyék 1-19; HERVAY 39.

[102] BRÜSZTLE I. 240-280.

[103] BRÜSZTLE I. 16., 296-297; PUSKELY 54; OKN. II. 325-328; Rövid összefoglalás Süle Tamás dolgozatában: Az Irgalmas Rend pécsi kórházának története. Baranya 1991/1-2., 189-199. (a továbbiakban: SÜLE 1991), 190.

[104] MADAS 1978. 67., 68., 313., 491., 559., 646-647. Bem (ma Irgalmasok) u. 1, 3; Kossuth tér 1, 2, 3; Munkácsy u. 1; Perczel u. 8; Széchenyi tér 4-5; Capucziner Gasse: MADAS 1978. 491-528.

[105] BRÜSZTLE I. 16., 311-312; PUSKELY 10; MADAS 1985. 37., 95-99; HERVAY 50. említi, hogy 1309. évi iratok említenek Pécsett ágostonos remetéket, de a későbbiekből nem ismeretes emlékük. Petrovichcsal szemben (lásd 54. sz. jegyzet) Hervay szerint kérdéses, hogy a török kor után itt letelepedett ágostonos remeték a századokkal korábbiak ismeretében jöttek-e Pécsre? Ismeretes, hogy Pécs belterületétől ÉK-re, Munkádon volt az ágostonrendi kanonokoknak kolostora a középkorban. De ezekkel nem köthető össze az ágostonrendi remeték itteni letelepedése. Vö.: HERVAY 46.

[106] BRÜSZTLE I. 297-309; PUSKELY 36; OKN. II. 261-263; SÜLE 1991.

[107] BRÜSZTLE I. 111-134; PUSKELY 21; OKN. II. 264-272; MADAS 655-656, Széchenyi tér 11.

[108] PUSKELY 129., Szent Erzsébet apácarend néven.

[109] BRÜSZTLE I. 16; MADAS 1978. 451-452. Mátyás Király u. 15.

[110] BRÜSZTLE I. 134-140; PUSKELY 164.

[111] A fejlődést nyomon követhetjük az SchQu. évente-, kétévente megjelent köteteiből. A vonatkozó irodalomból itt csak egyet említek: RAJCZI Péter: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend. Baranyai Helytörténetírás 1989. Pécs, 1990. 429-473.

[112] MADAS 1978. 176-179., 678-679.  Geisler Eta u. 23.; Szent István tér 10.

[113] OKN. II. 160-162.

[114] MADAS 1978. 674. Nevelők háza, az ún. „Erreth ház”.

[115] PUSKELY 150; OKN. II. 125-127. Ujabb irodalomból PUSKELY Mária: Akik a jobbik részt választották. Róma, 1978. 51.: ’Edith Stein’; 257.: ’Erzsébet nővér’.

[116] SchQu 1943. 142; MADAS 1985. 1013-1016. Tettye u. 14.

[117] PUSKELY 136; SchQu 1914. 172-173.

[118] Clynika interno-thrapeutica Universitatis Elisabeth.

[119] BRÜSZTLE I. 357; SchQu 1914. 172., 1943. 144.

[120] MADAS 1978. 399, Kulich Gy. (ma Papnövelde) u. 22.

[121] Orphanotropium Comitatus Baranya cum adnexa schola element. SchQu 1914. 173.

[122] MADAS 1978. 487. Megye u. 24. Később az épületben a püspöki tanítóképző intézetet helyezték el.

[123] PUSKELY 153; SchQu 1925. 122.

[124] PUSKELY 135.

[125] PUSKELY 187; SchQu 1943. 152.

[126] Pécsett jelenleg egy idős nővér él közülük. (Zidinakörnyék 2.)

[127] OKN. II. 53-57.