Cikkek

Gál Éva: Egy 19. század eleji pécsi inventár tanulságai

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

A Madas József Emlékkonferencia

(Pécs, 2002. április 16-17.)

válogatott előadásai

Szerkesztette:

FONT Márta és VARGHA Dezső

Tanulmányok Pécs történetéből 15. Pécs, 2003

83-106 pp.

Gál Éva

Egy 19. század eleji pécsi inventár tanulságai

Die Lehre eines Inventars aus dem Beginn des 19. Jh.

The lessins of an inventory of Pécs from the beginning of the 19th century

Madas Józsefet – Józsi bácsit – jómagam zöldfülű, kezdő muzeológusként ismertem meg, hiszen gyakran látott kutató volt a Várostörténeti Múzeumban, a Felsőmalom utcában is. Rendkívüli tartás, fegyelem jellemezte akkor is, ha a tudományos munkáról volt szó, s egy-egy téma feldolgozásakor, mint Agatha Christi Poirot-ja, nem nyugodott addig, míg minden apró részlet a helyére nem került. Engem fanyar humorú, vizsgáztató kérdéseivel ösztönzött városunk történetének teljesebb megismerésére, felhívta figyelmemet alapvető szakirodalmakra, s életre szóló példa előttem az a tisztelet és aprólékos vizsgálódás, amellyel egy-egy forráshoz nyúlt, az a szemlélet, mely szerint bármilyen témáról is legyen szó, mindig az eredeti forrásokhoz kell visszanyúlni. Számos publikációja közül adatgyűjteményei sokunk számára nélkülözhetetlen kézikönyvekké váltak.[1]

Az Ő emléke előtt szeretnék tisztelegni egy eddig publikálatlan, a Baranya Megyei Levéltárban őrzött forrás közreadásával.[2]

A Pécs város tanácsának iratai között található „Inventárióm” 1801. szeptemberében keletkezett, s a Pécsett, 1801. augusztus 11-én elhunyt Paulekovits, született Tzirkos Klára[3] (Paulekovits Josef özvegye) hátramaradt ingó- és ingatlan javainak elárverezése, a bevételek és kiadások áttekintése után a családi vagyon számbavétele, illetve a hátramaradott családtagok közti felosztása okán íródott. Az özvegyasszony három fiúgyermeket hagyott árván. Paulekovits György  2 éves, 5 hónapos, Josef 4 éves, 5 hónapos, János 13 éves volt édesanyja halálakor.[4] Az 1802. október 1-én készült gyámgondnoki jelentés szerint az árvák gondviselője Schimon Josef lett, s az adósságok és egyéb költségek kifizetése után maradó összeget felosztották a gyermekek között, jussuk 485 forint volt fejenként, melyet kamatoztatás céljából („intereszre”) kiadtak kilenc pécsi polgárnak.

E forrás betűhív közlését több okból is fontosnak tartottuk (I. sz. melléklet). Egyrészt a korabeli „helyesírás”, nyelvhasználat, szóhasználat szempontjából rendkívül tanulságos az eredeti szöveg tanulmányozása, másrészt néhány esetben a szó tartalmának megfejtése nehézségbe ütközik, s a betűhív közlés talán segít abban, hogy más kutatók megoldást találjanak a jelentéstartalom feloldására. Itt jegyzem meg, hogy a korabeli írásmód néhány elemét technikai okokból nem sikerült a szövegben jelezni, ezért ezekről itt teszünk említést. A szövegben szereplő, korabeli dettó-jel helyett „- t használtuk, időnként azonban a „deto” kiírásával is találkozunk. A kettős mássalhangzókat egy, a mássalhangzó fölé helyezett vonal jelzi az eredeti szövegben, ezeket a rövidítéseket szögletes zárójelbe tett betűvel jelöltük. A forint szót többfajta módon írták, legtöbbször rövidítve (pl. f = forint, frot, frból = forintot, forintból – azokban az esetekben, ahol az adott szó fölött kis félkörös jel található, e szavakat félkövér írásmóddal jelöltük.)

Történészként a szöveg mélyreható nyelvészeti, nyelvtörténeti, helyesírás történeti elemzésére nem vállalkozhattam, de néhány szembeszökő jellegzetességet fontosnak tartok megemlíteni. A mai cs-betűt következetesen ts-sel,  az sz-betűt z-vel, vagy sz-szel, a c-betűt tz-vel  írták. Mivel az ingóságok felsorolásakor sok olyan szóval találkozhatunk, amelyek ma már nincsenek használatban, vagy jelentésük már kevéssé ismert, e szavak esetében a tárgyak funkcióját, a fogalmak jelentését értelmező megjegyzéseket tettünk. (ld. ezeket a szövegközlés után,*1- *66-ig)

Az említett forrás alábbi közlésénél a zárójeles részek nem tartoznak hozzá az eredeti szöveghez.

A hat oldalas inventár első része az ingóságok és ingatlanok eladásából származó bevételeket tartalmazza 139 tételben, s ehhez két tétel egyéb (a házbér fizetéséből származó) bevételi forrás is került. Ebből tudjuk azt, hogy az özvegy – talán jövedelmének kiegészítéseként – bérbe adta házának feltehetően egy részét Schörf Mátyásnak és Svab Antal pintér mesternek, akik negyedévente fizettek házbért, amely Schörf Mátyás esetében 2 forint, Svab Antal számára pedig 2 forint 30 krajcár költséget jelentett. Az árverési tételeket tartalmazó jegyzék alapján a házról csak annyit tudunk meg, hogy az a Szigeti Külvárosban állt, egy másik forrásból ismerjük a házszámot is (156).[5] Az ingóságok felsorolása sem helyiségenként történt, ezért nem tudjuk milyen beosztású volt az épület, Tzirkos Klára otthona. Mivel az özvegy három gyermekével e helyen lakott, s ugyanakkor két bérlő is használta a házat, feltételezzük, hogy több helyiséges épület lehetett. A tárgytípusok alapján szobára, konyhára, esetleg kamrára és műhelynek szolgáló helyiségre tagolódhatott, s az udvaron valamely gazdasági épület is állhatott.[6] A házat Orbán János vásárolta meg 605 forintért, de oly módon, hogy egyike volt azoknak, akik a teljes bevételből kamatozásra pénzt kaptak (ő maga a ház árát, azaz 605 forintot), s emellett az árverésen is vásárolt az ingóságokból (egy konyhaszekrényt, egy asztalos gyalut, egy ásót, egy tálast és egy pálcát), összesen 1 forint, 69 krajcár értékben. A teljes bevételt tekintve elmondható, hogy a legértékesebb a 9 kapás szőlőingatlan volt, melyet Müller József vásárolt meg 1200 forintért.[7] Felmerül a kérdés, vajon a házért kapott pénzösszeg az akkori viszonyok között milyen árkategóriába tartozhatott? Madas József Pécs-belváros telkei és házai című adatgyűjteményében, az 1800-as évek legelejéről közölt ingatlan eladási árak azt mutatják, hogy a központi részeken, a forgalmasabb utcákban több ezer forintot is elkértek egy-egy házért (és telekért), míg a belváros peremén, például a városfal mentén húzódó Papnövelde utcában 4-600 forintért is lehetett házat venni.[8]

Magáról az árverésről a forrás ugyan külön nem tesz említést, de az inventár 139 tétele, mely feljegyzi a vevők nevét, a becsült árat (tulajdonképpen a kikiáltási árat), illetve a vételárat, nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes darabok árverés útján keltek el. Az egész hagyatéki eljárás, s egyben talán az árverés lebonyolítója, ügyeinek a Magisztrátus felé való hivatalos közvetítője pedig Szombathelyi Imre tanácsbéli úr volt,[9] aki e munkáért napidíjat kapott, négy napra összesen 8 forintot. Az árverés időpontját, helyét, mint ahogy az akkoriban szokásban volt, többször is kidoboltatták. Ezt bizonyítja a kiadások 19. tétele, mely szerint Gausz Thomas városi dobosnak 1 forintot fizettek ki.[10] Érdekes, hogy míg a néhány évtizeddel későbbi egyik ismert pécsi árverésen, ahol Ganzer Ágoston ezüstműves mester ingóságai kerültek kalapács alá, minden darab a kikiáltási áron talált új gazdára, addig a szóban forgó, 1801. évi árverésen a tételekre valóban licitáltak, és azok így magasabb áron keltek el. Néhány használati tárgyat azonban megtartottak a gyermekek részére, ezek a következők: egy pokróc, egy ágyfa, illetve külön a két kisebb gyermeknek négy vánkos és két vastag lepedő, a nagyobb gyermeknek pedig egy régi láda. Az árverésen 46 fő vásárolt, közülük tizenheten 1 és 6 forint közötti, húszonnégyen 10-100 krajcár közötti, öten pedig 10 krajcár alatti értékben (ld. a II. számú mellékletet). A vevők sorában találjuk a ház megvásárlóját, Orbán Jánost, a városi dobost, Gausz Thomast, Szombathelyi Imre tanácsbéli urat, s egy esetben ismert még a vevő foglalkozása, Retzenvinkler kőműves mester egy régi zöld bundán kívül jellemző módon kőműves szerszámokat vásárolt. Schimon Josef, az árvák gondviselője és talán családjának más tagjai is (Simon Mártony, Simon Kati) szintén ott voltak a vevők sorában. Nem tudjuk, hogy Paulovits István és Istók vajon rokonai voltak-e a Paulekovits gyermekeknek. Viszont a nevekből az is kitűnik, hogy az árverésre feltehetően egy-egy családból több rokon is elment. (pl. Gergits Josef és Mihál, Török János és Mátyás, Mihalovits Ignác és Juli, Kozma Antal és Mártony, Schimon Josef, Mártony és Kati.)

Mivel az ingóságleltárak esetében nem tudjuk biztosan, hogy egy lakhely teljes berendezéséből mennyi a leltárba vett használati tárgy, így természetesen csak hozzávetőleges képet kaphatunk egy-egy lakókörnyezetről. A bemutatott forrás tanúsága szerint a lakószoba ismert berendezési tárgyai eléggé szerény lakhelyet mutatnak. Összesen egy puhafa ágy, valamint az ún. ágyfa kerülnek említésre, az ágyban szalmazsák volt, rajta lepedő, vánkos és dunyha. Még ágytakaróról sem történik említés. Ugyanakkor a 60. tételben a „lepedőnek feje” kifejezés alatt valószínűleg azt a lepedőszélt kell értenünk, amelyet gyakran kihímeztek, s a bevetett ágy dísze volt. A szobában kapott helyet még egy kis puhafa asztal három székkel, egy kisebb pad, a ruhák és egyéb holmik tárolására szolgáló két láda,[11] egy óra (nem tudni, hogy fali- vagy asztali óra volt-e), a falakat képek, feszület, tükör díszítették.

Az öltözet felsorolt darabjai a pécsi, 19. század eleji viseletre is engednek következtetni. A zöld bundát téli hidegben viselhették, a két férfiing talán még az édesapáé lehetett egykor. Az özvegyasszony kék szalagos főkötőt hordott, az otthoni munkákhoz kék kötényt húzott. A viselet része volt még a rékli, a keszkenő (kék és sárga színűt említ a forrás), s a saru mellett egy másfajta lábbeli, (talán cipőféle) -az inventárban szereplő darab szintén kék színű. S ki tudná megmondani, hogy az említésre kerülő piros pántlikát és két rőf (1,16-1,56 m) „zsidó csipkét” vajon mi célból, milyen ruhához, vagy öltözeti kiegészítőhöz őrizgette az özvegy? Azt sem tudjuk, milyen is lehetett az ún. zsidó csipke, de feltételezzük, hogy zsidó kereskedők által árult csipkéről lehet szó.

Az öltözet tisztán tartására szolgált nagymosáskor a mosóteknő és a mángorló (mángoló)fa.

Esténként a sötét szobát gyertyafény világította be, három gyertyatartót és egy lámpást is említ a forrás. Mivel a viasz drága portéka volt, lehet, hogy faggyúgyertyát használtak.

A konyha felszerelése a szobához képest sokkal „gazdagabb”. A sütés-főzés részben szabadtűzhelyen történhetett, erre utal a vasmacska, a (pecsenyesütő) nyárs, s a lábasok, melyek ekkor még cserépből készültek, s valóban „lábuk” volt. Az edények nagy része kerámia (égetett agyag, illetve a tálaló edények közt megjelenik az ún. fehéredény, a fajansz is), de rézedények, illetve eszközök (rézkanál, tepsi, bogrács[12]) is voltak e konyhában. (A Cziffray-féle, 19. század eleji szakácskönyvből tudjuk, hogy a jó háziasszony mindig tartott a tűz fölé függesztett bográcsban forró vizet a konyhai munkákhoz.) A terített asztalra abrosz került, s a fehéredények (tányérok, levesestál) mellett egy ón tányérral, illetve csészével is találkozhatunk. Otthon készülhetett a kenyér, a savanyú káposzta, a gyúródeszkán meggyúrt tészta, melyet kifőzés után a „mácsik szűrővel” szűrt le a háziasszony, aki a mézet flaskóban, a tejet cserépfazekakban, a vizet sajtárban, korsóban tárolta, a két mozsár közül pedig az egyiket külön a só törésére használta. A konyhai eszközök részben az „almáriomban”, vagyis a konyhaszekrényben, a tányérok a tálason kerültek elhelyezésre.

A forrás említ még olyan eszközöket is, amelyek egy része a ház körüli, illetve háztartási munkákhoz kellett (pl. köszörűkő, olló, kalapács, fogó, kis fúró), másrészt a mezőgazdasági munkák során kerültek használatba (széna vonyó, vermelő, gereblye, vasvilla). S találkozunk kőműves és pintér szerszámokkal is. A hernyó tisztító vas arra enged következtetni, hogy gyümölcsfákat is gondoznia kellett a családnak, a görényfogó pedig arra utal, hogy e kártevő is veszélyeztette ebben az időben a polgárok javait. A más leltárakban is megtalálható rokka és a fonál gombolító bizonyítja, hogy a háziasszonyok sok esetben otthon készítették a fonalat. Tudjuk, hogy a családnak szőlője is volt, a leltárban azonban csak néhány szőlőművelésre utaló tárgy (csap, két szőlőmetsző kés) szerepel.

A bevételek (melyek összege 1876 forintot tett ki) után a kiadások következnek 22 tételben, – összértékük 421 Ft 17 5/6 krajcár –, s ezek egy része a Város Kasszájába (Pénztárába), illetve az Árvapénztárba befizetendő adó volt. Tzirkos Klára halálával, temetésével kapcsolatos lehetett a ferences rendház főnökének, „Istokovits Kvardiának” misékért történt kifizetés. Érdekes megnézni azt is, milyen mesterembereknek tartozott az özvegy, mert e száraznak tűnő adatok nyomán valójában megelevenedik egy külvárosi család mindennapi élete. Vásároltak Amon Máttyás takácsmestertől, Lavnitzky Imre csizmadiától, Stangl János szabó mestertől, munkát végzett részükre Retzenvinkler kőműves mester (aki egyébként kőműves szerszámokat vásárolt az árverésen), Filtzmajer Fülöpp asztalos mester, s a hitelezők sorából nem maradt ki Kraletzky „kortsmáros” sem. Egyéb adósságok is keletkeztek a forrás szerint – talán felvett kölcsönök miatt –, amelyeket rendezni kellett.[13] A hitelezők között találjuk Szombathelyi Imre tanácsnokot is, aki szintén szigeti külvárosi volt, s egyben a gyámgondnoki eljárás ügyintézőjeként ismerhettük meg. Paulekovits, született Tzirkos Klára – úgy gondoljuk – halála előtt betegeskedhetett, mert Hölbling György patikus felé igen tetemes, 50 forintos tartozása kerekedett. S persze ki kellett fizetni azokat a hivatalnokokat (a két jegyzőt, a dobost és az ügyet levezető tanácsnokot), illetve az árvák gondviselőjét is, akik a gyámgondnoki eljárás során munkát végeztek.

A kiadások ( 421 Ft 17 5/6 kr.) levonása után[14] a bevételből 1454 Ft 82 1/6 kr. maradt, melyet felkerekítettek 1455 forintra, majd ezt az összeget – akkoriban bank nem lévén – részekre osztva kiadták kamatozásra  kilenc – úgy gondoljuk, hogy vagyonosabb – pécsi polgárnak. (Név szerint Thoma Ferencnek, Thoma Jánosnak, Venner Györgynek, Bertits Josefnek, Orban Jánosnak, Farkas Imrének, Benkó Ferencnek, Paulovits Josefnek és Horvat Mattyasnak.) Közülük Orban János neve ismert, hiszen ő volt a szigeti külvárosi ház vevője, s az említett Paulovits Josef talán rokon lehetett, de erről biztosat nem tudunk. Kiderül viszont, hogy a kiadott pénz időközben kamatozott is, bizonyos levonás után a fennmaradó összeget (14 Ft 94 4/6 kr-t) az árvák gondviselője kapta meg azzal, hogy ezt a szüleik nélkül maradt  gyermekek, György, Josef és János tartására fordítsa.[15]

A forrás utolsó része – amelyről tulajdonképpen a legelején kellett volna szólnunk, mégis a végére hagytuk, hiszen tartalmilag az előzőkben foglaltak egyfajta összegzése – Szombathelyi Imre tanácsnok gyámgondnoki jelentése, amely 1802. október 1-én íródott.

Ebből megtudjuk, hogy 1802-ben a két eladott ingatlan átruházása még nem történt meg, viszont egyes felmerülő kiadásokat rendezni kellett, ezért a tanácsnok javaslata az volt, hogy a legidősebb fiúgyermek jussából történjék a kifizetés. Arra hivatkozik, hogy Paulekovits János, aki koránál fogva már a maga kenyerét is megkeresheti, felruházására amúgy is 8 Ft 70 krajcárral több pénzt kapott, mint testvérei.  Egyben kéri a tanácsnok a Nemes Magisztrátust, hogy az árvákat Schimon Josef gondviselése alá adassák, jussukkal együtt, amely fejenként 485 forintot tesz ki.

Összegzésként elmondható, hogy e forrás rendkívül sokrétű információt tartalmaz. Bepillantást nyerhetünk a 18-19. század fordulóján egy Szigeti külvárosi család életébe, ismereteket szerezhetünk a társadalmi struktúráról, a megélhetési forrásokról, a város szociális gondoskodásának mikéntjéről, a pénzügyi tranzakciók korabeli lebonyolításának módjáról, az árverésekről, s arról a mikrokörnyezetről, amelyben a Paulekovits család mindennapi élete zajlott. Az édesapa halála után az özvegy különböző módokon (kölcsönökkel, a ház egy részének bérbe adásával) igyekszik segíteni a csonka család anyagi helyzetén, s a feltehetően betegeskedő, 48 éves asszony halálával három gyermeke árvaságra jut, akiket gyámság alá helyeznek. A családi vagyon eladásra kerül, s csak néhány, az egykori otthonra emlékeztető holmi marad meg a három fiútestvér használatára. Az 1802. évi jelentés sejteti, hogy a legidősebb testvér, János dolgozni fog, hogy „a maga kenyérét megkeresse”, s a két apró gyermek útját is nevelőszülei egyengetik majd. A szemünk előtt tulajdonképpen egy család tragédiája bontakozik ki.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az életmód, a gazdálkodás, a megélhetési formák  megismerését az inventárok nagyon plasztikusan tükrözik.  Jelen esetben a mikrokörnyezet tárgyi világa, s e tárgyi világ jellegzetes szókincse egy elsősorban mezőgazdasági munkákkal (szőlészettel, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, és állattartással) foglalkozó külvárosi gazdaságot sejtet. Jól érzékelhető az is, hogy a gyámgondnoki eljárás, az árverés, sőt az özvegyasszony részére a hitelnyújtás esetében is elsősorban a közvetlen környezet, a Szigeti külváros lakossága jelenik meg.

Bár született már a pécsi inventárokat vizsgáló, egy-egy szempontot figyelembe vevő forráselemzés, úgy gondoljuk, hogy e forráscsoport sokkal mélyrehatóbb és átfogóbb elemző munkára ad lehetőséget. Ezekre a lehetőségekre szeretnénk a figyelmet ráirányítani jelen munkával, mely reméljük hasznos adalékokat szolgáltat városunk 19. század eleji történetéhez.

I. sz. Melléklet

(első oldal)

Inventarióm(*1)

Istenben boldogult Paulekovits született Tzirkos Klárának Paulekovits Josef hátra maradott öszvegyének ingó, 's ingatlan Jovairól, melly az alábbirtaktól a N. Magisztratustól e végre kiküldetetektöl feltétetett Szepth honapon 1801. Esztendöben.

No.

A dolognak

száma

A Mobiliáknak (*2) nevezete

A Vevöknek

Nevei

Bötsultetett

Eladatatott

Meg fizetetett

  f

 kr

  f

 Kr

  f

 Kr

1

1

9 Kopásból áló szöló(*3)

Müller Josef ur

800

 

1200

 

1200

 

2

1

Ház a Szigeti Városon sub No.

Orbán Janos ur

500

 

605

 

605

 

3

1

Fö alá való vánkos (*4)

Nagy Baris

 

36

 

46

 

46

4

1

más fö alá való Vánkos

Dobos Gausz

 

40

 

47

 

47

5

2

       „               „

A két kissebb gyer-

mekeknek számára meg hagyatattak

 

 

 

 

 

 

6

2

       „               „

 

 

 

 

 

 

7

2

vastag  lepedö

 

 

 

 

 

 

8

1

más vastag uj lepedő

Dotzi János

 

30

 

51

 

51

9

1

Ronyos (*5) dunyha

Dobos Gausz

1

 

1

42

1

42

10

1

Avét (*6) párna

Soos Kati

3

 

3

24

3

24

11

1

Ronyos pokrotz

A gyermekek

számára hagyatatott

 

 

 

 

 

 

12

1

Ronyos szalma Zsák

Bödös Ferenz úr

2

 

2

21

2

21

13

1

Közönséges puha fából való ágy

14

3

Fa szék

Topalovits Ign.

1

 

1

40

1

40

15

1

Kiss ho[sz]u pad

Mestrits György

 

20

 

35

 

35

16

1

Nagy régi láda (*7)

Nemes Trezsi

1

30

1

45

1

45

17

1

Kiss asztal puha fából

Pinterits Josef

1

 

1

30

1

30

18

1

Régi fa óra

Bödös úr

 

30

 

42

 

42

19

1

Más ronyos ágyfa (*8)

A gyermekeknek hagyatatott

 

 

 

 

 

 

20

1

Lampás (*9)

Bödös Ferenz ur

 

7

 

11

 

11

21

1

Vass rud

Szidarits György

1

 

1

18

1

18

22

1

régi láda

A nagyobbik gyer-

meknek megha-

gyatatott

 

 

 

 

 

 

23

1

Zöld avét bunda

Retzenvinkler

1

30

2

 

2

 

24

1

Kiss Tükör

Peits György

 

10

 

13

 

13

25

1

Fezület (*10)

Hagyo Istok

 

4

 

8

 

8

 

 

 

Túltétetett                                         1824    53     1824    53

(második oldal)                                                     Által hozatott                                    1824    53     1824    53

26

1

Itzés flaskó (*11)

Schimon Josef

 

4

 

5

 

5

27

1

   „  Butelia (*12)

Nagy Baris

 

6

 

9

 

9

28

1

    „        „

   „        „

 

6

 

8

 

8

29

2

Mézetes flaskó

Bernits András

 

2

 

2

 

2

30

1

Ivó pohár

Schimon Josef

 

2

 

2

 

2

31

1

Fürész

Pultz Josef

 

20

 

26

 

26

32

1

Rostél

Kozma Antal

 

18

 

23

 

23

33

2

Sárga konyhabéli rész Kalán

(*13)

Paulovits Istok

v. Loos

 

20

 

26

 

26

34

1

Kiss Rész Bográts

Pultz Josef

2

 

3

 

3

 

35

1

Rész Tepszi

Janusits Antal

 

20

 

24

 

24

36

1

Nagyobb Bográts

Paulovits István

4

 

6

 

6

 

37

1

Sütö Serpenyó

Bernits Andr.

 

30

 

40

 

40

38

1

Más nagy Serpenyö

Nagy Baris

 

10

 

10

 

10

39

1

Kissebb Serpenyő

Bernits Andr.

 

10

 

15

 

15

40

1

Sajtár 2 vassabrontsal (*14)

Frányóné

 

30

 

51

 

51

41

1

Nyárs

Török János

 

12

 

20

 

20

42

2

Vass matska (*15)

Dotzi János

 

30

 

45

 

45

43

1

Tzin tányér(*16)

Mihalovits Juli

 

20

 

30

 

30

44

1

Tzin tséze

45

3

Fejér tányér (*17)

Nagy Baris

 

10

 

18

 

18

46

5

Nagyobb tseréb tál

Szombathely úr

 

10

 

16

 

16

47

1

Leveses fehér tál

Nagy Baris

 

3

 

6

 

6

48

2

Tséze (*18)

   „        „

 

3

 

6

 

6

49

5

Apró tseréb tál (*19)

Szabó Mihál

 

4

 

5

 

5

50

1

Vass lapát

Latzkovits Ferenz

 

12

 

19

 

19

51

1

Kiss tekenyö

Gergits Josef

 

10

 

14

 

14

52

1

Sütö tekenyö

Nagy Baris

 

20

 

21

 

21

53

1

Mossó tekenyö

Simon Martony

 

30

 

43

 

43

54

1

Más melentze(*20)

Gergits Josef

 

 

 

6

 

6

55

1

Szatyar(*21)

Sóós Kati öszvegy

 

3

 

4

 

4

56

1

Rokka

Dominkovits Ign.

 

15

 

18

 

18

57

1

Föjketö kék pántlikával (*22)

Dotzi János

 

30

 

48

 

48

58

1

Nagy kék Kezkenö (*23)

Nagy Baris

 

30

 

48

 

48

59

1

Kik uj lábli(*24)

Gergits Mihál

 

36

1

 

1

 

60

1

Lepedőnek feje(*25)

Török Mátyás

 

10

 

17

 

17

 

 

 

Túltétetett                                         1845   18        1845  18

(harmadik oldal)                                                   Általtétetett                                       1845   18        1845  18

61

1

Sárga kezkenö

Kozma Martony

1

 

1

21

1

21

62

1

Kendö

Gergits Josef

 

40

1

12

1

12

63

1

Abrosz

Kozma Martony

 

30

 

48

 

48

64

2

Férfiu Ing

Gergits Mihál

1

 

1

18

1

18

65

2

Pár tsat

März Antal

 

8

 

10

 

10

66

1

Réf vörös pántlika (*26)

Simony Mártony

 

6

 

6

 

6

67

1

Kiss Tepszy

Nagy Baris

 

1

 

3

 

3

68

1

Nagyobb Tepsy

Kertész Josef

 

3

 

4

 

4

69

1

Ismét nagyobb Tepsy

Nagy Baris

 

6

 

7

 

7

70

1

Vass Gereblye

Mihalovits Ign.

 

10

 

18

 

18

71

1

Szapó (*27)

Peits György

 

20

 

29

 

29

72

1

Mátsik Szürö (*28)

Dotzi Janos

 

6

 

7

 

7

73

4

Lábos

Mihalovits Juli

 

12

 

20

 

20

74

1

Vesznyék (*29)

Somu Antal

 

10

 

15

 

15

75

1

Görény fogó (*30)

Topalovits Ign.

 

12

 

16

 

16

76

1

Serpenyő 1 vass vilával

Török Mátyás

 

10

 

12

 

12

77

1

Vass Fogó

Szidarits György

 

15

 

18

 

18

78

3

Repedett Lábos

Schimon Josef

 

6

 

7

 

7

79

1

Kék kőtény

Zelenka Bernád

 

40

 

48

 

48

80

1

Hébér (*31)

Szombathely úr

 

1

 

1

 

1

81

1

Gyékény

         „         „

 

15

 

20

 

20

82

1

Olló

Merz Anton

 

9

 

10

 

10

83

1

Közerö kö(*32)

    „        „

 

2

 

2

 

2

84

1

52 fontos vas mérték (*33)

Szombathely úr

2

 

2

15

2

15

85

1

Kalapáts

März Anton

 

3

 

3

 

3

86

1

Vésö

    „       „

 

3

 

3

 

3

87

1

Kiss vass Mozsár

Pinterits Josef

 

45

1

3

1

3

88

1

2 itzés Tsutora törött (*34)

Bödös Fer. úr

 

6

 

9

 

9

89

1

1 itzés Tsutora

Balatonyi And.

 

10

 

13

 

13

90

1

Tsap

Dobos Gausz

 

2

 

2

 

2

91

1

Fogó

März Anton

 

3

 

5

 

5

92

1

Kiss Fúró

     „       „

 

3

 

3

 

3

 

 

 

Túltétetett                                         1858  6          1858  6

(negyedik oldal)                                                     Általtétetett                                      1856  6          1858  6

93

1

Kiss pintér kés (*35)

Peits Gyorgy

 

3

 

4

 

4

94

4

Pár asztal kés

März Antal

 

12

 

17

 

17

95

1

Nagy vass szeg

     „          „

 

1

 

3

 

3

96

1

Fa tál

Balatonyi Andr.

 

2

 

3

 

3

97

1

Kefé Malom(*36)

Dobos Gausz

 

10

 

13

 

13

98

2

Bárány bör

Bödös Fer. Úr

 

20

 

25

 

25

99

1

Szakasztó régi vassakkal (*37)

März Antal

 

20

 

30

 

30

100

1

Vermelö (*38)

Szombathely úr

 

30

 

38

 

38

101

1

Fejze (*39)

Balatonyi  And.

 

30

 

39

 

39

102

1

Gyértyatartó

Bödös Fer. úr

 

3

 

5

 

5

103

1

Más gyértyatartó

Szombathely úr

 

3

 

5

 

5

104

1

Gyuró deszka

Hegedös János

 

9

 

10

 

10

105

1

Kiss rész gyértyatartó

Bödös úr

 

6

 

7

 

7

106

1

Szülö metzö Kés régi (*40)

Szombathely úr

 

6

 

6

 

6

107

1

      „                     „

Miholovits Ign.

 

20

 

32

 

32

108

9

Szakasztó

Török Mátyás

 

9

 

16

 

16

109

1

Konyha olmariom (*41)

Orban Janos úr

1

 

1

33

1

33

110

2

Réf Zsidó tsipke (*42)

Jelentsits Ferenzné

 

4

 

6

 

6

111

2

Saru

Peits György

 

15

 

19

 

19

112

1

3 ágó vass villa

Szombathely ur

 

12

 

18

 

18

113

1

Széna vonyó(*43)

   „                „

 

7

 

9

 

9

114

1

Kiss fejze

Topalovits Ign.

 

10

 

12

 

12

115

1

Torma reszelö

Peits György

 

2

 

2

 

2

116

1

Kiss vass abronts

Topalovits Ign.

 

9

 

10

 

10

117

1

Régi kézi fürész

Dobos Gausz

 

3

 

4

 

4

118

1

Vass horog

Topalovits Ign.

 

3

 

4

 

4

119

1

Rosdás pintér kés

      „              „

 

3

 

3

 

3

120

4

Kiss képek

Hagyó Istok

 

4

 

9

 

9

121

2

Más régi képek

Farkas János

 

6

 

7

 

7

122

3

Fúró régi vassal

Pinterits Josef

 

20

 

26

 

26

123

2

Akós Koposztás hordó (*44)

Buretz György

1

 

1

6

1

6

124

1

Só terö mozsár

Peits György

 

3

 

4

 

4

125

1

Kiss Korsó

Balatonyi And.

 

1

 

1

 

1

126

4

Tejes fazék

Szabó Mihál

 

4

 

4

 

4

127

1

Mangoló fa (*45)

Simon Kati

 

1

 

2

 

2

128

1

Hernyó tisztitó vass (*46)

Topalovits Ign.

 

7

 

10

 

10

 

 

 

Túltétetett                                        1867  28        1867   28

(ötödik oldal)                                                         Általtétetett                                     1867  28        1867   28

129

2

Tislér gyaló (*47)

Orbán János

 

4

 

6

 

6

130

3

Ronyos Zsák

Topalovits Ignatz

 

30

 

38

 

38

131

1

Ásó

Orbán János

 

4

 

4

 

4

132

1

Tálos (*48)

    „        „

 

4

 

4

 

4

133

2

Viszes Korsó

Balatonyi And.

 

2

 

2

 

2

134

1

Páltza

Orbán János

 

20

 

22

 

22

135

1

Pik Rekli (*49)

Szabó Mihálné

 

30

 

33

 

33

136

1

Fonál gombolitó (*50)

Bödös úr

 

6

 

10

 

10

137

12

Fazék apró kitsin (*51)

Peits György

 

15

 

18

 

18

138

1

Kolopáts a többi kömüves szerszá[m]al

Retzenvinkler

1

 

1

 

1

 

139

1

Mázsa Szénáért

Vanger úr

 

36

 

45

 

45

140

-

Schörf Mattyás fizetett 1 Juliustól fogva utolsó szeptemberig meg járando házbérét

 

 

 

 

 

2

 

141

-

Svab Antal Pintér mester hasonlóképpen az utolsó fertály

(*52) esztendöre való házbérét fizeti

 

 

 

 

 

2

30

                                                                                   Somma                                                                 1876,   -

                     

Azaz egyeszér (*53) nyoltzszáz hetvenhat forint az egész bevétel, a mellyből a következendö adóságok fizetettek, ugymint

                 Kiadás                         Bevétel

                                                                                                                                         forint     krajcár                 forint    krajcár

    

1.  Az Arvák Kászába valo adóság (*5                                        39        36                  

2.  Ugyan odavaló (*55) adóság                                      26

3.  Szombathely Tanátsbéli urnak                                                94          93 2/6

4.  Farkas Imrének idevaló Lakósnak mint adóságát                   70          94 4/6

5.  Kovatsits Reginának                                                   17           33

6.  Amon Mattyasnak Takáts mesternek munkáért                         2

7.  Lavnitzky Imrének Tsizmaziamesternek                                    2           70

8.  Stangl János Szabómesternek                                        6

9.  Tisztelendó Istokovits Kvardiának  mésékért (*56)               10           65

10.            Bárány Kristinának                                                         1

11.            Gruber Mihál  Urnak                                                     16          96 4/6

12.            dem Lorenz Elsinger                                                     16

13.            Hegyi urnak Petrás úr ált                                                         12          12 3/6     

14.            Retzenvinkler Kömüves mesternek                                        22

15.            dem Kraletzky Kortsmárosnak                                                   7         53 1/6

16.            Filtzmajer Fülöppnek Tislér mestenek                                         7

17.            Hölbling Györgynek Apotekarius Urnak (*57)                          50

                                                     ___________________________________________________

                                                        Túltétetett                402         24 3/6           1876

(hatodik oldal)                                                                                         (Kiadás)                                  (Bévitel)

                                                        Általtétetett              402        24 3/6            1876

18.            Nyers, és Pirger Notarius uraknak (*58)                                                 1

19.            Gausz Thomás Varosi dobosnak                                               2            40

20.            Szombathely Tonátsbéli urnak 4 napra járando költség            8

21.            Az Arvák Gondviselöjének Schimon              „                        4

22.            A Városi Ká[sz]ának (*59) a hátra maradott portziót (*60)     3             53 2/6         421    17 5/6

                                                     ____________________________________________________

Ha ezen kiadás a Bévitelből kivonnatatik marad még                                                1454    82 1/6

Ezen So[m]aból Interesre kiadatattak (*61)

1.  Thoma Ferenz, és Thoma János…1.Sept. 1801. sub  A         600

2.  Venner Györgynek                  „                    „                   „               B            70

3.  Bertits Josefnek                      detto 20 Septb. 1801.             C            150

4.  Orban Jánosnak                               „          „     mint a ház

              megvevönek 605 frot, mellyet 20dik Februariusban

1802 esztendöben ismét befizetett annak Interessetészen            (összesen)  1455       

20dik Septembertöl, az elmult esztendönek,  20dik

Februariusig e folyó esztendönek 6 frot száztól számlálván

15 f.12 1/2 kr Orban Jánostól letétetett Kapitalis (*62) kitétetett

5.  Farkas Imrének  detto 20. Febr. 1802.                                    D         400

6.  Benkó Ferenznek                    „           „                      E             75

7.  Paulovits Josefnek      „           „                                  F          130

8.  Horvat Mattyásnak detto 15. October 1801.              G            30

                                                     ______________________________________________________

Ha ez a két Somma öszve tartatik, kitetzik, hogy a külombség ál                                                          17 5/6

Melly különbség /differentia/ ha a fön vi[sz]a tartott Orbán Jánostól

fizetett Interesból az az 15 fból, 12 3/6 kr  kivonatatik, marad a

Számadónak kezében még 14 f. 94 4/6 kr. melly So[m]a,

hogy az Arváknak tartására forditassék, a fön kitett Kapitalis

mellett az Arvák Gondviselöjének Peruptioban(*63) adatatni fog.

Ha a fön Interesre kitett 1455 fból áló So[m]a a harom maradott

Árvák közé egyenló részekre elosztatik jön egyre 485 frot -kr.

Az arváknak neve pedig ez:

1.  Paulekovits György    2 esztendös 5 hónapos

2.           „             Josef    4         „       5      „

3.                    „            János       13       „

Kiknek anyjok 11 Auguztusban az 1801 esztendöben meg holt.

(hetedik oldal)

Mivel mind eddig se a ház, se a szülö éránt a fá[sz]io (*64) meg nem eshetett, a Laudemiomat (*65) pedig az Árvák jussából fizetni kelletik, arra való nészve az alábbirtaknak vélekedése az, hogy az öregebbik gyermeknek meg esendö Intereséből (*37) ezen költségeket jövendöben meg lehet tenni annyivalis inkább, mivel annak felruházására ugyis 8 frol (*38), 70 kr[v]al (*39), több mint a két testvérjére az egész ma[sz]aból (*66) kiadatatott, 's mivel, ugy szolván, imár maga kenyerét maga meg keresheti.

Ezen meg esett, 's végbe vitetett dolog éránt az alábbirtak e jelenvaló Inventariom által hivatalbéli jelentést /Relationem/ a Nemes Magistratusnak olly kéréssel meg teszik, hogy ezen 3 Árva név, 's esztendejek szerént, 's mindenikre esendö 485 fból (*41) áló atyai jussával az Arvák gondviselés alá adatassanak. Pétsett, 1. Octoberban 1802.

                                                                                                     Szombathelyi Imre

                                                                                                     Pétsi Tanátsbéli

                                                                                                     Schimon Josef

                                                                                                     Arvák Gondviselöje

*1 Inventárióm: leltár, jegyzék16

*2 Mobiliák: ingóságok; megjegyezzük, hogy ebbe a rovatba került a két ingatlan is (1-2. tétel)

*3 9 kopásból áló szöló: 9 kapás szőlő. A kapás (kapaalja) országosan elterjedt szőlőmérték, területmérték, melynek nagysága igen nagy eltéréseket mutat. Annyi bizonyos, hogy 1 kapás szőlőterület az egy kapával egy nap alatt megkapálható területet jelentette.

*4 Fö alá való vánkos: fej alá való vánkos

*5 Ronyos: rongyos

*6 Avét: avitt, elnyűtt, rossz állapotú

*7 Nagy régi láda: Mivel a szobabútorok között szekrény (almáriom) nem kerül említésre, valószínűnek tartjuk, hogy a forrásban említett két láda többek között a ruhák tárolását szolgálhatta.

*8 ágyfa: Nem tudjuk milyen lehetett e bútordarab, talán funkciójában hasonlatos az ún. ágyszékhez. Ez utóbbi két bakra fektetett deszkákból, egybeszerkesztés nélkül készített fekvőhelyként szolgált a szegényebb néprétegeknél, általában szükségmegoldásként.

*9 Lampás: Lámpás. Nem tudjuk milyen lehetett, de kétféle világító eszközre is gondolhatunk. Az egyik az olvasztott faggyúval működő mécsesforma, valószínűbb azonban, hogy ez esetben a lámpatestbe helyezett gyertyára kell gondolnunk, melyet főként ún. kézilámpásként használtak.

*10 Fezület: feszület

*11 Itzés flaskó: 1 icce űrtaltalmú palack. Az icce 14. századi előzményeken kialakult űrmérték, elsősorban a kocsmai italméréseknél használt országos bormérték, mértéke területenként változott, 0,65-1,67 l között ingadozott, leggyakrabban 0,95 l. (1 icce= 2 messzely)

*12 Butelia: hosszú nyakú palack, általában pálinkás vagy boros üveg

*13 Sárga konyhabéli rész Kalán: konyhai sárgaréz kanál

*14 Sajtár 2 vassabrontsal: Többnyire fából készült, vasabroncsokkal megerősített, illetve összefogott faedény, kisebb dézsa. Létezik egy felfelé szélesedő és egy szűkülő formaváltozata is. A perem fölé magasodó fülét általában egy hosszabb oldaldeszkából, lyuk kivágással képezik ki. Részben fejőedényként, részben folyadékmerítő, illetve tartó edényként használták. Tudunk arról is, hogy a 19. században, Pécs belvárosában a közkutakból pl. sajtárral hordták a vizet.

*15 Vass matska: A vasmacska vas lábakon álló, a tűzhelyen keresztül fekvő vasszál, vasrúd, melyre a fát rakják.

*16 Tzin tányér: ón tányér

*17 Fejér tányér: A fazekasok közül a fehéredényesek készítették az ónmázas ún. népi fajanszot, lehetséges, hogy ebben az esetben is ilyen edényekről lehet szó.

*18 Tséze: csésze

*19 Apró tseréb tál: apró cserép tál

*20 Melentze:  Kerek faedény, de a mellet és hasat melegítő, juhbőrből készült ruhadarabot is így hívták.

*21 Szatyar: Ha a szatyor szóval azonosítjuk, akkor egy kétfülű, hosszúkás táskára, vagy összelapítható tarisznyára emlékeztető kosár félére kell gondolnunk, melyet főként gyékényből készítettek, és igen változatos funkcióban használtak.

*22 Föjketö kék pántlikával: Főkötő, kék szalaggal. A főkötő csak a férjes asszonyokat megillető, a fejet borító ruhadarab, melynek számos változata ismert.

*23 Nagy kék Kezkenö: A keszkenő kisebb, vagy nagyobb méretű kendő, melyet a nők viseltek kezükben díszként ünnepi alkalmakkor, de vállra terítve és fejre valónak is hordták. A kézben tartott keszkenő szélét hímzés, csipke díszítette.

*24 Kik uj lábli: új, kék lábbeli

*25 Lepedőnek feje: Nem ismerjük a szó pontos jelentését, valószínűnek tartjuk, hogy a díszes lepedőszélt jelentette.

*26 1 Réf  vörös pántlika: 1 rőf vörös szalag. A rőf a leggyakrabban használt, elsősorban textíliák mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték, 58,3 - 78,3 cm,  de leggyakrabban 62 cm-nek felel meg. Eredetileg a kinyújtott kar hossza volt.

*27 Szapó: Talán a szapu vagy a szapoly szó rejlik mögötte. A szapu régi űrmérték, (dongás faedény) amelyet a szemes termények mérésére használtak, leggyakrabban 46,5 és 34,9 l-nek felelt meg. A szapoly pedig fából faragott, nyeles, lapát alakú vízmerítő eszköz.

*28 Mátsik Szürö: A gyúrt, illetve kifőtt tészta leszűrésére szolgáló edény. (Általában a metéltre vágott tészta neve  mácsik, csíkmák, laska, laposka, vagy szabógallér, míg a kockára vágotté galuska, haluska, pacó, vagy csusza.)

*29 Vesznyék: A szó jelentését nem ismerjük.

*30 Görény fogó: Nem tudjuk, milyen volt ez az eszköz, leírást találtunk viszont az ún. görényládáról, amely görény-, vagy patkányfogásra szolgáló ládaszerű csapda.

*31 Hébér: a hébér vagy lopó a hordóból  borszívásra használt jellegzetes pince felszerelési tárgy, eredetileg tökből, később üvegből készítették.

*32 Közerö kö: köszörűkő

*33 52 fontos vas mérték: A font országosan elterjedt súlymérték, 0,38-0,61 kg. Az 52 fontos vasmérték súlya tehát 19,76 és 31,72 kg közötti tömegű lehetett.

*34 2 Itzés Tsutora: A csutora nemcsak a pipaszár végén levő szopókát jelenti, hanem a kulacsot is. A forrásban említett 2 iccés  csutora tehát 1,3 és 3,3 l közötti űrtartalmú kulacs lehetett. Ha a leggyakoribb icce-értéket vesszük, akkor egy nem egészen két literes (1,82 l) ivóedényt kell elképzelnünk.

*35 Kiss pintér kés: A kádár, vagyis a hordókat és különféle háztartási és gazdasági faedényeket készítő mester munkaeszköze a pintér kés.

*36 Kefé Malom: A szó jelentését nem ismerjük.

*37 Szakasztó régi vassakkal: A szó jelentését nem ismerjük.

*38 Vermelö: A termények téli elrakása céljából, verem készítésére szolgáló eszköz.

*39 Fejze: fejsze

*40 Szülö metzö Kés régi: régi szőlőmetsző kés

*41 Konyha olmariom: konyhaszekrény

*42 2 Réf zsidó tsipke: feltehetően zsidó kereskedők által árult csipke, 116,6-156,6 cm közötti hosszúságú lehetett.

*43 Széna vonyó: A téli rakományból kisebb mennyiségű széna kivételére (kitépésére) szolgáló eszköz, hosszú nyél végére erősített vashorog.

*44 Akós Koposztás hordó: Az akó kezdetben híg és száraz űrmérték, bormértékként a metrikus rendszer bevezetéséig él. Látható, hogy a hordók méretét akkor is ebben adták meg, ha nem bort, hanem ez esetben káposztát tároltak (savanyítottak) benne. 41,97 - 85,61 l, leggyakrabban  53,72 l az űrtartalma.

*45 Mangoló fa: A mángorlófa, vagy lapicka kb. 60-70 cm hosszú, 10-15 cm széles rövid nyelű faeszköz, a vászonneműk mosás utáni kisimítására, fényesítésére szolgált. Alsó lapja bordázott, felső lapja általában díszített. A mángorlófa használata a városi polgárság körében is elterjedt.

*46 Hernyó tisztitó vass: Nem tudjuk, milyen volt ez az eszköz. Talán azonos az ún. hernyózóval, mely egy hosszú fanyélre szerelt speciális olló, amellyel a hernyótól belepett ágakat levágták.

*47 Tislér gyaló: asztalos gyalu

*48 Tálos: Falra szerelt korlátos polc, amelyre a tányérokat állították, a polc alatti fogas szegekre pedig fogantyús edényeket akasztottak.

*49 Pik Rekli: A rékli, vagy ujjas  a női viseletben általában könnyebb szövetből varrt ruhadarab, leginkább a későbbi blúznak felel meg. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a paraszti viselet legpolgáriasabb eleme. A „Pik” szót egyetlen szótárban sem találtuk meg. Talán a piké -kidomborodó mintájú pamutszövet- jelentéstartalom rejlik a „Pik” szóalakban.

*50 Fonál gombolitó: Lábakon vagy talpon álló négykarú eszköz, melynek segítségével a kimosott fonálmotringokat gombolyagra tekerik.

*51 Fazék apró kitsin: kis apró fazék

*52 az utolsó fertály esztendöre: az utolsó negyed évre

*53 egyeszér: egyezer

*54 Arvák Kászába való adóság: A város külön pénzalapot hozott létre a törvényhatósága területén élő árvák segélyezésére. Ez volt az Árvapénztár, amelynek kasszájába tartoztak a város polgárai megszabott mennyiségű  pénzt befizetni. Az Árvapénztár az árvaházi intézményrendszer kiépülésével, a dualista korszakban szűnik meg.

*55 Ugyan odavaló adóság: szintén az Árvák Kasszájába befizetendő adósság

*56 Kvardián: gvardián, a ferences rendház főnöke

*57 Apotekárius: patikus, gyógyszerész

*58 Notarius: jegyző

*59 Városi Kászának: a Városi Pénztárba fizetett adóról van szó

*60 portzió: rész, adag, ez esetben adórészletként értelmezzük

*61 Interesre: kamatra

*62 Kapitalis: tőke

*63 Peroptioban: szándéka, kívánsága szerint

*64 fászió: lat. fassio perennalis 'örökvallás', ingatlan birtok átruházása

*65 Laudemiómat: lat. laudo 'hivatkozik, említ, idéz, dícsér, halottat búcsúztat', ezért úgy gondoljuk, hogy itt vagy  a temetés költségeiről, vagy a szövegben korábban említett különböző kiadásokról van szó

*66 maszaból: masszából,  tömegből, halmazból, ez esetben a szót pénztömegként értelmezzük

II. sz. Melléklet

Az ingóságok vásárlói:

Nr.

Vásárló neve

Vásárolt tárgyak

A vásárlás összértéke

Forint    krajcár

1.

Paulovits István

nagyobb bogrács

   6,

2.

Bödös Ferenz

Szalmazsák, ágy, óra, lámpás, csutora, bárány bőr, 2 gyertyatartó, fonál gombolyító

   3,             30

3.

Szombathelyi Imre, tanácsbéli

hébér, gyékény, 52 fontos vasmérték, vermelő, gyertyatartó, szőlőmetsző kés, vasvilla, szénavonó, 5 cseréptál

   3,             28

4.

Pultz Josef

fűrész, bogrács

   3,             26

5.

Retzenwinkler, kőműves

zöld bunda, kőműves szerszámok, kalapács

   3,

6.

Pinterits Josef

kis asztal, fúró

   2,             59

7.

Topalovits Ignác

 3 szék, görény fogó, fejsze, horog, pintér kés, 3 zsák, hernyó tisztító vas

   2,             23

8.

Gergits Mihál

Kék, új lábbeli, 2 férfiing

   2,             18            

9.

Gausz Thomas, városi dobos

vánkos, dunyha, csap, fűrész, „Kefé Malom”

   2,               9

10.

Nagy Baris

vánkos, 2 butélia, serpenyő, 3 fehér tányér, fehér leveses tál, 2 csésze, sütő teknő, 2 tepsi, kék keszkenő

   1,             82

11.

Orbán János (a ház vevője)

Konyhaszekrény (almárium), asztalos gyalu, ásó, tálas, pálca

   1,             69

12.

Kozma Mártony

sárga keszkenő, abrosz

    1,            69

13.

Dotzi János

lepedő, vasmacska, kék főkötő, pántlikával, mácsik szűrő

    1,            51

14.

Nemes Trézsi

Nagy láda

    1,            45

15.

Szidarits György

Vasrúd, vasfogó

    1,            36

16.

Gergits Josef

kis teknő, melence, kendő

    1,            32

17.

Buretz György

 2, 1 akós káposztás hordó

    1,              6

18.

Peits György

Tükör, pintér kés, saru, tormareszelő, sótörő mozsár, 12 kis fazék, szapó

                   89

19.

März Anton

2 pár csat, köszörűkő, olló, kalapács, véső, fogó, kis fúró, nagy vas szeg, asztali kés, szakasztó

                   86

20.

Balatonyi András

Egy iccés csutora, fatál, fejsze, kis korsó, 2 vizes korsó

                   58

21.

Bernits András

 Sütő serpenyő, kisebb serpenyő

                   55

22.

Frányóné

Sajtár

                   51

23.

Mihalovits Juli

ón tányér, ón csésze, 4 lábas

                   50

24.

Mihalovits Ign(ác)

Gereblye, szőlőmetsző kés

                   50

25.

Simon Mártony

Mosóteknő, egy rőf vörös pántlika

                   49

26.

Zelenka Bernád

kék kötény

                   48

27.

Török Mátyás

lepedő feje, serpenyő és vasvilla, 9 szakasztó

                   45

28.

Vanger úr

1 q  széna

                   45

29.

Mestrits György

kis hosszú pad

                   35

30.

Szabó Mihálné

pik rékli

                   33

31.

Soos Kati

párna, szatyar

                   28

32.

Paulovits Istók

2 sárgaréz kanál

                   26

33.

Janusits Antal

réz tepsi

                   24

34.

Kozma Antal

rostély

                   23

35.

Török János

nyárs

                   20  

36.

Latzkovits Ferenz

vas lapát

                   19

37.

Dominkovits Ign(ác)

rokka

                   18

38.

Hagyó Istók

feszület, 4 kis kép

                   17

39.

Somu Antal

Vesznyék

                   15

40.

Schimon Josef

egy iccés flaskó, ivó pohár, 3 repedt lábas

                   14

41.

Hegedös János

gyúródeszka

                   10

42.

Szabó Mihál

4 tejes fazék, 5 kis cserép tál

                     9

43.

Farkas János

2 régi kép    

                     7

44.

Jelentsits Ferenzné

2 rőf zsidó csipke

                     6

45.

Kerész Josef

nagyobb tepsi

                     4

46.

Simon Kati

 Mángorlófa

                     2

 

 


[1] Itt szeretném megjegyezni, milyen fontos lenne Madas József, a helytörténeti kutatások szempontjából igen fontos adatgyűjteményeinek mutatózása, csak remélni merem, hogy egyszer erre is sor kerül majd.

[2] ”Inventárióm Istenben boldogult Paulekovits született Tzirkos Klárának Paulekovits Josef hátra maradott öszvegyének ingó, ’s ingatlan Jovairól” Pécs, 1801. szeptember; gyámgondnoki jelentés, Pécs, 1802. október 1. Baranya Megyei Levéltár (BML) Pécs város tanácsának iratai és jkv. 1802/2083. Megköszönöm Sonkoly Károlynak, hogy e forrásra figyelmemet felhívta, s köszönet illeti Márfi Attilát a forrás feldolgozásában nyújtott sok segítségéért. Dr. Rajczy Péternek a latin nyelvű jegyzőkönyvi bejegyzés fordításában nyújtott segítségét köszönöm.

[3] Paulekovits Josef nevével gyermekei születése kapcsán találkozunk a Szigeti Külvárosi Plébánia anyakönyvében, ahol Paulikovich, illetve Paulovics néven említik. Utóbbi névváltozat a többi adat abszolút egyezése miatt bizonyosan ugyanazt a személyt  takarja, s talán korabeli elírás eredménye lehetett. Az említett plébánia 1790. évi adatokkal kezdődő anyakönyve nem emlékezik meg Paulekovits (Paulikovich, Paulovics) Josef haláláról, amelyről  annyit tudunk, hogy 1798 és 1801 közötti időpontra tehető, hiszen legfiatalabb gyermeke 1799 márciusában született, s özvegye 1801-ben hunyt el. Mivel a többi pécsi plébánia anyakönyvében sem regisztrálták halálát, arra kell gondolnunk, hogy a haláleset nem Pécsett történt. Felesége Clara Josephi Paulikovich, szül. Tzirkos Klára az anyakönyvi adatok tanúsága szerint 1801. augusztus 12-én hunyt el (pontosabban a halálesetet ekkor jegyezték be az anyakönyvbe), 48 éves korában, s ezek szerint 1753-ban született. BML Szigeti Külvárosi Plébánia Kereszteltek Anyakönyve 1790-1810. 73/1796;  33/1799; Halottak Anyakönyve 1790-1810, 20/ 1797; 82/1801.

[4] Paulekovits Józsefnek és Tzirkos Klárának négy gyermeke született: János 1788-ban (az anyakönyv nem említi, hiszen adatot csak 1790-től ismerünk), Mariana 1791-ben (1797-ben, hatévesen meghalt), Josef  1796-ban (keresztszülői Josephus Lesch és neje Margaretha) és György 1799-ben (keresztszülő Theresia Török). Anyakönyvi adatokat ld a 3. számú jegyzetben. Megköszönöm Márfi Attilának az említett adatok felkutatását.

[5] BML INDEX Alphabeticus Suburbii Szigethani Anno 1794. erectus. Itt említjük meg, hogy e forrásból kiderül az is, hogy a gyámgondnoki eljárás és árverés során felbukkanó személyek közül sokan szintén a Szigeti Külvárosban laktak. Így például a tanácsnok, Szombathelyi Imre, Amon Mathias takácsmester, Hölbling György patikus, sőt, a Cirkos Georgius név felbukkanásából ( valamint az anyakönyvi adatokból) arra következtetünk, hogy talán az elhunyt özvegy családja is itt lakhatott.

[6] A műhely  gondolatát azért tartjuk lehetségesnek, mert a bérlő pintérmester lakás, de műhely céljára is bérbe vehette az említett épületrészt. Az árverési tételek között szereplő széna pedig gazdasági épület  létére utal.

[7] Sajnos nem tudjuk, hol volt pontosan ez a szőlőterület.

[8] Természetesen tudjuk, hogy egy ingatlan értékét még sok más tényező befolyásolja az elhelyezkedésén kívül. Így pl. a József u. 25. sz. ház, egy kicsiny, 49 n.öles telekkel 1802-ben mindössze 300 forintért kelt el, ugyanakkor a város legfrekventáltabb helyén, a Széchenyi tér déli részén, a későbbi Loewy-palota helyén álló házat, nagy, 276 négyszögöles telekkel és egy külvárosi házzal 9000,- forintért adta el tulajdonosa, Aigner János. MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 258., 645.

[9] Szombathelyi Imre az 1790-es években kétszer is volt keresztszülője Paulovits György leánygyermekeinek. Mivel láthattuk, hogy a Paulovits-Paulekovits névazonosság más forrásban már bizonyított, lehetségesnek tartjuk, hogy az említett Paulovits György Paulekovits Josef rokona volt. Vagyis Szombathelyi tanácsnok úr feltehetően ismerhette a tragikus sorsú családot. Talán nem véletlen, hogy ő maga is vásárolt az árverésen (hébért, gyékényt, vasmértéket, vermelőt, gyertyatartót, szőlőmetsző kést, vasvillát, szénavonyót és öt cseréptálat), 3 Ft 28 kr. értékben.

[10] A városi dobos, – akit egyszerűen csak Dobos Gausznak ismerhettek – szintén vásárolt az árverésen. Összesen 2 Ft 9 kr. értékben vánkos, dunyha, csap, fűrész és egy kávéörlő került a tulajdonába.

[11] Érdekes jelenség, hogy az általam ismert, néhány évtizeddel későbbi leltárakban, már a szekrények sok válfaja jelenik meg. Ahhoz, hogy a láda és az azt felváltó szekrény használatának pécsi időhatárait tisztázni tudjuk, természetesen még sokkal több forrás elemzése szükséges.

[12] A fémedényeket nagy becsben tarthatták, az árverési lajstrom szerint drága portékák voltak. Az ingóságok között a  nagy bogrács volt a legértékesebb darab.

[13] Meg kell jegyeznünk, hogy az említett mesteremberek felé keletkezett adósság nemcsak valamely áru, vagy elvégzett munka nyomán, hanem pénz hitelezéséből is eredhetett.

[14] A  6. oldalon a kiadások a bevétel rovatba kerültek de azért, mert a teljes bevételből való levonásuk műveletét így vezették le.

[15] Itt kell megemlítenünk, hogy a forrás némi ellentmondást tartalmaz az időpontok tekintetében. Az árverési jegyzék 1801-ben keletkezett, de a listát egyértelműen folytató, kiadásokat, illetve ami itt számunkra fontos, a kamatra kiadott összegeket tartalmazó felsorolásban 1802. évben befizetett pénzről tesznek említést. Ezért felmerül a kérdés, mikor keletkezett valójában a forrás? Két lehetséges válasz adható. Vagy folytatták az 1801. évi árverési listát  1802-ben, és hozzáírták az említett részeket, vagy az 1802. évi gyámgondnoki jelentéshez kellett csatolni a család vagyoni helyzetére, az öröklés mikéntjére vonatkozó adatokat, s talán ekkor írták le (újra) a bevételeket tartalmazó, 1801. évi licitátiós jegyzéket is, hozzávéve a kiadásokat, a kamatra kiadott összegeket, így bevezetve az árvák jussát.

16 A szavak értelmezéséhez az alábbi irodalmat használtuk fel: GYÖRKÖSY Alajos: Latin-Magyar Szótár. Bp., 2002; SZAMOTA István: Magyar Oklevél-Szótár, Bp., 1902; BAKOS Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Bp., 1994; BOGDÁN István: Régi magyar mértékek. Bp., 1987; TÓTFALUSI István: Szokatlan szavak szótára. Bp., 2000; Magyar Néprajzi Lexikon I-V., Szerk.: ORTUTAY Gyula, Bp., 1977-1982; Magyar Értelmező Kéziszótár. Szerk.: JUHÁSZ József – SZŐKE István – O. NAGY Gábor – KOVALOVSZKY Miklós, Bp., 1972; A Pallas Nagy Lexikona. XVI., Bp., 1897; A Magyar Nyelv Történeti - Etimológiai Szótára. I-III., Főszerk.: BENKŐ Lóránd, Bp., 1967-1976; Új Magyar Tájszótár. I-III., Főszerk.: LŐRINCZY Éva, Bp., 1979-1992; Magyar Nyelvtörténeti Szótár. III., Szerk.: SZARVAS Gábor –  SIMONYI Zsigmond, Bp., 1893. Köszönetet mondok még Dr. Rajczy Péternek, Márfi Attilának, T. Papp Zsófiának és Lantosné Imre Máriának a szófejtésekhez nyújtott segítségért.