Cikkek

Magay Miklós: Uránváros kialakulásának és fejlődésének története

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

Tanulmányok Pécs történetéből 18.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2006.

ISSN 1219 4077

ISBN 963 85 2129 5

Szerkesztette: Pilkhoffer Mónika és Vonyó József

323–342. p.

Magay Miklós

Uránváros kialakulásának és fejlődésének története

Entstehungs- und Entwicklungsgeschicht der „Uranstadt“ in Pécs

History of the Formation and Development of Uránváros

Cikkemben Pécsnek egy viszonylag fiatal városrészét szeretném bemutatni, melynek építése mindössze három évtizeddel ezelőtt fejeződött be, létrejöttével azonban a város nyugati felének arculata gyökeresen megváltozott. Ez a lakótelep a város legújabb kori történetének egyik lenyomata, értéke. Bízom benne, hogy a következő oldalakon leírtak erről a minőségi kategóriáról meggyőzik a Tisztelt Olvasót. Feltett szándékom azoknak az apró részleteknek a bemutatása, ami miatt Uránváros a hazai lakótelep-építés egyik legsikeresebb művének tekinthető.

A kezdetek

1955 telén Pécs nyugati határán nagyszabású építkezés kezdődött. Az építkezés szükségességét a várostól nyugati irányban feltárt uránérc bányászata indokolta. Az épülő új városrész nevét is a közelben kitermelt ércről kapta.

A mintegy 150 ha területű lakótelepet északon a Szigeti út, keleten a Tüzér utca, délen a Budapest-Pécs vasútvonal, nyugaton a Páfrány utca határolja. A terület az építkezés előtt Pécs repülőtereként szolgált, északi peremén téglagyár és bolgárkertészet működött. Uránváros a Közép-Mecsek nyúlványaitól délre, a Makár-domb déli lábánál fekszik. A környezetéhez képest általában mélyebb fekvésű terület délkeleti irányban tovább lejt. A talajvízszint a terület délkeleti és északkeleti részén a legmagasabb, délkeleten a térszínt közelében, az északkeleti részen a felszín alatt 1 méterrel található. Az építkezés számára optimális lehetőséget kínált a bánya, a belváros és a vasútállomás által meghatározott háromszög. Sík helyzete és beépítetlen állapota miatt ideális helynek számított egy újonnan létesülő, nagy befogadóképességű lakótelep építéséhez.

Az építkezések 1955-ben kezdődtek, és az 1970-es évek közepére fejeződtek be. A tervezésnek és a kivitelezésnek gyorsan, sokszor egymással párhuzamosan kellett haladnia, ezért máshol már alkalmazott kész épület- és típusterveket vettek át, amelyeken kisebb-nagyobb módosításokat, adoptációkat végeztek el. A felgyorsított tempó ellenére nagy figyelmet szenteltek arra, hogy az épülő új városrész igazodjon Pécs történelmileg kialakult városképéhez és sziluettjéhez.

A gyors, ugyanakkor mégis megfontolt kivitelezés miatt az első ütemben a várostól legmesszebb, a bányához legközelebb eső részeket építették fel, és csak az 1960-as évek végén és a 1970-es évek elején nyerték el végleges formájukat a városhoz közelebb eső tömbök (1. fotó). Ennek eredménye, hogy sikerült az akkori kor elvárásai szerint egy egységes stílusú, változatos elrendezésű, színvonalát tekintve nemzetközi szinten is elismerést kiváltó lakókörnyezetet létrehozni.

A városrész szerkezete

Pécs azóta is tartó fokozatos növekedése miatt az egykori városperemi helyzetű lakótelep mára már a belső lakóöv részévé vált. Körülötte új városrészek alakultak ki (nyugaton Rácváros és Patacs, északon a Makár).

Uránváros tervezésekor a településrész forgalmi szerkezetét, gerincúthálózatát három tényező határozta meg:

1.) A főpályaudvar minél jobb elérhetősége.

2.) A 6-os számú főközlekedési út új, a városrészen áthaladó nyomvonala.

3.) A bányák, azaz a munkahely egyszerű és gyors elérhetősége. (1. sz. térkép)

A településrész főútja "T" alakú. A "T" szára a Szántó Kovács János utca és az Ybl Miklós utca, felső része az Esztergár Lajos és a Dr. Veress Endre utcák. A "T" nyomvonal és az Uránvárost nyugat-keleti irányban átszelő főutak (Szigeti út, Építők útja, Nedtvich Andor út) alkotják a városrész primer úthálózatát. A főutakról nyílnak a városrészt feltáró másodlagos utcák.

A "T" alakú főutca a városrészt három nagyobb, funkcionális egységre osztja (déli, nyugati, keleti). Ezek mindegyike saját általános iskolával rendelkezik. A funkcionális egységek tovább oszthatók 3-4 kisebb tömbre, amelyekben megpróbálták kialakítani a szomszédsági egységeket. Az itt élők általában az ország különböző területeiről kerültek ide, egymást azelőtt nem ismerték. Az egy tömbben élők, elkerülendő a nagyvárosi elidegenedést, egymással szorosabb ismeretséget köthettek és összejárhattak, egy-egy tágabb közösséget alkotva. Ezt elősegíti, hogy az itt élők jelentős része a beköltözésekkor egy generációba tartozott: 20 és 30 év közötti fiatal volt. A lokálpatriotizmus erősítése érdekében az 1970-es évekig az iskolákban általános volt a "Jó szerencsét!" köszöntés, ezzel is jelezve, hogy a városrész és intézményei a bánya által meghatározottak.

Majdnem minden tömb saját bölcsődével és óvodával rendelkezik. A gyermekintézmények a tömbökben a legvédettebb helyen vannak. Az intézményeket lakóházak veszik körül, ami egészségügyi és biztonsági szempontból egyaránt kedvező.

A beépítési mód szabadon álló lett. A "modern" építészet és térformálás elvetette a hagyományos téralakítás évezredek alatt kifejlődött szerkesztő elveit. Le Corbusier gondolatát követve minden épületnek önálló zöld környezetet teremtettek. A terek hagyományos lezártsága eltűnt, és a modernség jegyében született "közterek" valójában nem tekinthetők hagyományos értelemben vett tereknek. A városrendezés során ügyeltek a változatosságra. Az emeletes, szabadon álló beépítés a 20. század közepén kialakult lakótelepi beépítések jellemző módja, ahol a korábbi bérházas beépítés negatívumainak kiküszöbölése, a jobb benapozás, a terület átszellőzése érdekében az épületek szabadon állnak a tömbtelken. Alváltozatait csak az épületek formái különböztetik meg egymástól. Az épületeket különböző elrendezési variációkban helyezték el. (2. térkép) Az úttal párhuzamos beépítés (Hajnóczy utca), az útra merőleges elrendezés (az ún. Hétemeletesek) mellett fűrészfogas beépítést (Körösi Csoma Sándor utca) és bokorszerű elrendezést (Acsády utca) is alkalmaztak. A különböző elrendezési variációknál nemcsak esztétikai, hanem gazdaságossági szempontokat is figyelembe vettek (pl.: bokorszerű építkezésnél elég volt egy daruállás).

A tervezéskor nagy figyelmet szenteltek arra, hogy az épülő új városrész szervesen kapcsolódjon a város többi részéhez. Ennek megfelelően az eredeti tervek szerint Uránváros keleti tömbjeiben fokozatosan alacsonyodó, egy-két szintes sorházas övezetet alakítottak volna ki, hogy átmenetet képezzen a történeti város felé. A növekvő igények és a betelepülő második hullám miatt azonban sorházak helyett panelházak épültek, de az itteni épületeknél újabb elrendezési variáció jelent meg: egymásra merőlegesen elhelyezett panelek a 6-os út déli oldalán. Ezek az épületek mint egy kézfej alakban védik a belső területeket, és szűrik meg a főút zaját és porát.

A városrész alapfunkciója a lakófunkció. Ennek fontos része a megfelelő nyugalom és az elegendő zöld terület, ami a rekreációt biztosítja. Az utcahálózat tervezésekor célkitűzés volt, hogy a forgalom maradjon a primer úthálózaton, és a szekunder úthálózat csak célforgalmat szolgáljon, vagyis a belső, feltáró utcákban a közlekedés a lehető legkisebb maradjon.

A növekvő lakásigény miatt utólagosan módosított tervek eredményeként perifériális területek is létrejöttek Uránvárosban. Az Endresz György utca déli oldalának, valamint a Szántó Kovács János utca keleti oldalának beépítésével olyan új házsorok keletkeztek, amelyek nem alkotnak új önálló tömböt, de a korábban létrejött tömbökkel sem képeznek szerves egységet.

A 6-os út Uránvároson átvezető szakasza az 1950-es és 1960-as évek úttervezési koncepcióját tükrözi. 30-40 évvel ezelőtt a közúti forgalom töredéke volt a mainak. Az utak nyomvonalának kiválasztásakor arra törekedtek, hogy a főút átlóként menjen át egy városon, és ne kerülje ki azt. Ezt a megoldási variációt világszerte alkalmazták. A személyautó-állomány rohamos növekedése és a városi forgalom ellehetetlenedése kényszerítette ki az elkerülő utak alkalmazását. A 6-os út uránvárosi szakasza lényegében 1,5 km hosszú tranzitútként funkcionál.

Ezen a szakaszon mindössze egy komolyabb kereszteződés van, az Ybl Miklós és Szántó Kovács János utcák betorkolása, ami Uránváros kapujának tekinthető. A kereszteződésből az Ybl Miklós utca egyenesen bevezet Uránváros központjába, a 17 emeleteshez és az előtte lévő térhez. A köznyelv a házat annak emeletszáma alapján nevezte el. Az eredetileg csak 12 emeletesre tervezett épület szállodaként üzemelt volna.

Az 1950-es és 1960-as évek építészetének gyakran használt eszköze a monumentalitás. Ez fejezi ki legjobban az adott történelmi kor gondolkodásmódját, a mindent legyőzni képes embert. Uránváros központjának tervezésekor is ezt az eszközt alkalmazták. A centrumban felépült a 17 emeletes. Az épület már távolról jelzi, hogy itt van a központ. Magasan kiemelkedik környezetéből, és meghatározza a városrész sziluettjét. Körülötte boltok, többszintes áruház, szolgáltató létesítmények sorakoznak. Az épület elhelyezése tökéletes, a "T" metszéspontjában áll. Az 1990-es években ez a központ hanyatlásnak indult, de mára kezdi visszanyerni eredeti helyét és szerepét. Ellenpontjaként Uránváros nyugati határán, a 6-os út mentén az elmúlt tíz évben négy nagyobb áruház nyitotta meg kapuit. Ezek közelsége és olcsó áraik óriási vonzerőt jelentettek nemcsak az uránvárosiak számára, de az egész régió lakosságának. Az újonnan létesült hipermarketek alapvetően autós bevásárlási lehetőséget kínálnak, de van olyan áruház, mely tudatosan törekedett arra, hogy gyalogosan is könnyen megközelíthető legyen. Ezért az áruház és az autóbusz-végállomás között sétáló utat, parkot és utcabútorokat helyeztek el. Az új központ kialakulása szemmel láthatóan megnövelte a forgalmat a városrész nyugati határán.

Uránvárosban néhány olyan intézmény is helyet kapott, melyeknek vonzáskörzete jóval nagyobb, mint a városrész. Ezek három nagyobb csoportba sorolhatók:

1.) Szórakoztató létesítmények (stadion, műjégpálya, PEK, stb.);

2.) A Pécsi Tudományegyetem és oktatási-szolgáltató létesít-ményei;

3.) Egészségügyi intézmény (Rendelőintézet).

Vannak olyan funkciók, melyek olyan tömegű épületet igényelnek, melyek általában nem illeszthetők be a hagyományos városi szövetbe, így általában szabadon állóan jelennek meg. Uránváros kiválóan alkalmas ilyen intézmények befogadására. Az itt alkalmazott tömbtelkes beépítési módhoz jól illenek a szabadon álló létesítmények.

A városrész szerkezetét illetően összességében megállapítható, hogy Uránváros építésekor az akkori kor legmodernebb építési elveit alkalmazták. Nagy érdeme a tervezőknek, hogy sikerült egy mozgalmas, ritmusosan változó városrészt kialakítani, ami egységes stílusával, sajátos beépítési módjával illeszkedik a városhoz. A 20. század második felének építészeti emlékévé vált ez az épített környezet, mely megőrizendő érték.

Uránváros lakóépületei

Az uránvárosi lakóépületek tervei nagyrészt országos típustervek, illetve Pécsett többszörösen felhasználásra került egyedi tervek alapján készültek. A városrész teljes kiépítése során a NIM 1958. évi 1005/58 sz. határozata nyomán eredetileg 4303 lakást kellett felépíteni. Ezek megoszlása:

garzon                              72 lakás (1,7%)

1 szobás                           709 lakás (16,5%)

1,5 szobás                        684 lakás (16,0%)

2 szobás                           2246 lakás (52,0%)

2,5 szobás                        555 lakás (12,9%)

3 szobás                           37 lakás (0,9%)

Nagyságrendi tájékoztató adatok az egyes lakásnagyságokról:

garzon lakás         - beépített területe       30,8 m2

                             - hasznos területe        26,7 m2

                             - lakóterülete               19,0 m2

1,5 szobás lakás   - beépített területe       46,9 m2

- hasznos területe        37,3 m2

                             - lakóterülete               22,0 m2

2 szobás lakás      - beépített területe       69,2 m2

                             - hasznos területe        61,5 m2

                             - lakóterülete               41,0 m2

2,5 szobás lakás   - beépített területe       76,3 m2

                             - hasznos területe        60,1 m2

                             - lakóterülete               41,0 m2

3 szobás lakás      - beépített területe       107,0 m2

                             - hasznos területe        87,5 m2

                             - lakóterülete               68,4 m2

A lakások nagyságrendi megoszlásából megállapítható, hogy 2 szobás lakást szántak az átlagcsaládnak, hiszen a megépítendő lakásoknak több mint a fele ekkora. Az ennél nagyobb lakások elsősorban a bánya vezető rétege számára készültek (13,8%). A 2 szobásnál kisebb lakások Uránváros azon tömbjeiben találhatók, melyek az építkezés korai szakaszában készültek. Ennek oka, hogy az első ütemben rövid idő alatt a lehető legtöbb lakásra volt szükség. Ebbe a kategóriába sorolható a lakásoknak több mint egyharmada (34,2%).

A terveken és egyes tömbök beépítésén menet közben változtatni kellett, így a végleges adatok ettől eltértek, de az arányokban nagyságrendi változások nem történtek. Az 1960-as évek építkezései során is a 2 szobás lakásból épült a legtöbb.

A típusok számszerű elterjedését vizsgálva megállapítható, hogy az építkezés korai szakaszában használt K és Csf/2 típusokat, a későbbiekben a 203/P típust és a "szegedi kockaházat" alkalmazták legnagyobb mennyiségben. Ezek mindegyike országos típusterv volt. Az első ütemben épített 6 darab Csü típust alacsony komfortfokozata miatt – felsőbb utasításra – a további építkezéseknél már nem alkalmazták. A 202-es sorozat épületei – melyek egy emelettel magasabbak az „átlagos” házaknál – a városrész főutcáját hivatottak hangsúlyozni. A hétemeletesek több szakember egybehangzó véleménye szerint Uránváros legjobb lakóépületei. Nem véletlen, hogy ezekben a házakban helyezték el a bánya vezetőit. (2. térkép)

K típus jellemzői: Fogatolt, négyszintes, szintenként 3 darab összkomfortos garzonlakással. A modell építésénél a fő szempont az volt, hogy olyan épületterveket kapjon a kivitelező, amelyeket már jól ismer, és így minél gyorsabban fel tudja építeni. Figyelembe vették az eredeti tervek hibáit és ezeken javítottak. Alaprajzát áttervezték, hogy gépesíthető legyen. Tervező: Fodor László.

CsÜ típus jellemzői: Alaptípusa Budapesten, az Üllői úton épült fel. Ennél a típusnál szintén végeztek módosításokat az alaprajzon. A mosdófülke használati értékén javítottak, a konyha pedig beépített kamraszekrényt kapott, ami asztalként is funkcionált. Három lépcsőházas, szintenként 4X3 darab garzonlakással. Tervező: Fodor László.

CsF típus jellemzői: Függőfolyosós Cs lakástípus. Két lépcsőházas, négyszintes ház, melynek emeletein 11 darab 1,5 szobás lakás kapott helyet. Homlokzati részét összhangba hozták a többi épülettípussal. Tervező: Fodor László.

CsF/2 típus jellemzői: A CsF típus továbbfejlesztett változata. Függőfolyosós, középső lépcsőházas típus. Négyszintes, emeletenként 6 darab 1,5 szobás lakás került beépítésre.

201/P típus jellemzői: Az épületek a 201-es alaptípus áttervezéséből jött létre. Teljesen alápincézett, négyszintes épület. Három lépcsőházas, szintenként 6 darab 2,5 szobás összkomfortos lakással. A konyhák beépítettek. Tervező: Bölöny Árpád.

202/P típus jellemzői: Öt lépcsőházas, négyszintes épület, szintenként 10 darab 2,5 szobás lakással. A 201-es modelltől annyiban különbözik, hogy az erkély helyett lodzsát (homlokzatba süllyesztett erkély) kapott. Tervező: Bölöny Árpád.

202/PL típus jellemzői: Ötszintes, öt lépcsőházas épület, szintenként 10 db 2,5 szobás lakással. Ez a modell a 202/P típus lapos tetős változata. Tervező: Fülöp Dezső, Bencsik Antal.

203/P típus jellemzői: A 203-as típus áttervezéséből jött létre. Két lépcsőházas, négyszintes típus, szintenként 4 darab 2,5 szobás lakással és 2 db garzonlakással. Tervező: Bölöny Árpád.

206/P típus jellemzői: Háromfogatú ikerszekciós típus, szekciónként 8 darab 1 szobás és 16 darab 2 szobás lakással. Tervező: Kiss Tibor.

Hétemeletes középmagas lakóépület jellemzői: Három lépcsőházas, nyolcszintes lakóépület, szintenként 12 darab 2 szoba, étkezős, összkomfortos lakással. Szerkezete vasbeton pillérvázas, előre gyártott vasbeton födémszerkezettel, könnyű térelhatároló falakkal, kétoldalt konzolerkélyekkel. Tervező: Bölöny Árpád.

Szegedi kockaház jellemzői: Egy lépcsőházas, ötszintes lakóépület, szintenként 4 darab 2 szoba összkomfortos lakással.

Az egyes típusok épületeinek elhelyezkedése a 2. térképen tanulmányozható. A térkép alapján elmondható, hogy a téglaépületek jelentősebb mennyiségben Uránváros déli és nyugati részén jellemzőek. Az Ybl Miklós utcától keletre eső területeken kisebb mértékben épültek. Egyes tömbökben egyáltalán nincsenek (I, H tömbök), máshol csak színezőelemként (G tömb), míg az F tömbben enyhe túlsúlyt képeznek.

1. sz. táblázat A téglaépületek típusai és pontos címük

Típusnév

Épületszám

Cím

Egy épületben levő lakások száma

Össz. lakásszám

K

11 db

Bánki Donát u. 3, 9, 15.; Hajnóczy u. 5, 9, 15, 17, 23, 25, 31, 33.

24 db

264 db

Csü

6 db

Hajnóczy u. 11, 13, 19, 21, 27, 29.

48 db

288 db

Csf

3 db

Körösi Csoma Sándor u. 6, 10, 14.

44 db

132 db

Csf2

17 db

Bánki Donát u. 1/b, 5, 7, 11, 13, 17, 21, 23, 25.; Páfrány u. 3, 7, 11, 15, 16, 17, 18, 25.

24 db

408 db

201/P

10 db

Bánki Donát u. 19, 21, 27, 29.; Esztergár Lajos u. 11, 15, 17.; Páfrány u. 14.; Körösi Csoma Sándor u. 1, 2.

24 db

240 db

202/P

2 db

Esztergár Lajos u. 8.; Türr István u. 1.

40 db

80 db

202/PL

2 db

Esztergár Lajos u. 2, 4.

50 db

100 db

203/P

13 db

Bihari János u. 1, 3, 5, 7.; Körösi Csoma Sándor u. 3, 5, 7, 9, 11, 13., Ybl Miklós u. 1, 3, 5.

24 db

312 db

206/P

8 db

Dr. Berze Nagy János u. 9, 11.; Páfrány u. 1, 5, 9, 13, 19, 23.

48 db

384 db

Szegedi kockaház

13 db

Pollack Mihály u. 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19.; Radnóti Miklós u. 9, 11, 13.

20 db

260 db

Hétemeletes

5 db

Esztergár Lajos u. 1, 3, 5, 7, 9.

96 db

480 db

Összesen

90 db

 

 

2948 db

Forrás: Pécs nyugati városrész módosított részletes rendezési terve 1965 (térkép), Magyar Építőművészet 1959/4. szám

Az 1960-as évek elején új építési technológia jelent meg Magyarországon. Az eddigi hagyományos téglaépítkezés helyett a házak előre gyártott és a helyszínen összeillesztett elemekből készültek. Anyaguk vasbeton, mely igen jól bírja a hőingást. Az új technológia nagy előnye, hogy nagyságrendekkel felgyorsította az építkezést azzal, hogy gépesíthető. A magyarországi panelépítkezés egyik megalapítója Tillai Ernő volt, aki ekkoriban a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott. Pécsett nagy tömegben először Uránvárosban alkalmazták ezt a technológiát.

Az egyes típusok számszerű adatait a 2. táblázat ismerteti. Uránvárosban két alaptípust alkalmaztak: a középmagas földszint + 10 szintes pontházak különféle változatait, valamint a földszint + 4 szintes lakóépületeket. Az egyes típusokon belüli változatok csak apróbb részletekben (például: egy-egy eltérő elemben vagy lodzsa helyett francia erkély alkalmazásában) térnek el egymástól. Az apró változtatások a városrész látképét teszik színesebbé.

Az egyes típusok ismertetésénél a Pécsett használt hivatalos típusjeleket használom.

K4 F+10 középmagas lakóház jellemzői: Tizenegyemeletes, egy lépcsőházas épület, szintenként 4 darab 1,5 szobás lakással. A lakások beépített konyhát és előszobaszekrényt kaptak. Tervező: Tillai Ernő.

K5  F+10 középmagas lakóház jellemzői: Tizenegyszintes, egy lépcsőházas épület. A konyha és az előszoba beépített. Tervező: Tillai Ernő.

K6 F+10 középmagas lakóház jellemzői: Tizenegyszintes, egy lépcsőházas épület. Tervező: Tillai Ernő. Ez a típus jellegzetes lodzsája miatt kapta a "TV panel" elnevezést.

E-4 típus jellemzői: Ötszintes, két lépcsőházas lakóépület. Tervező: Tillai Ernő.

PD1 típus jellemzői: Ötszintes, két lépcsőházas épület, szintenként 6 darab 2 szoba összkomfortos lakással. Tervező: Tillai Ernő.

PD4 típus jellemzői: Ötszintes, két illetve három lépcsőházas épület, szintenként 6, illetve 9 darab két vagy két és fél szoba összkomfortos lakással. Tervező: Tillai Ernő.

Az uránvárosi panelek térbeli elhelyezkedését a 3. térkép szemlélteti. A panel technológia megjelenésekor Uránváros egyes tömbjei (A, B, C, D tömbök) már elkészültek, így azokban már nem kerülhetett sor az új eljárás széleskörű alkalmazására. A városhoz közelebb eső, a 60-as évek elején még beépítetlen vagy félig beépített tömbök az új technológia számára ideális helyszínül szolgáltak. A panelházak elsősorban a városrész keleti felére, valamint északi peremére jellemzőek. Lakóépületként Uránváros többi részén elenyésző mértékben találhatóak.

2. táblázat Uránváros panel típusházainak jellemzői

Típusnév

Épület-szám

Cím

Lakások száma /épület

Össz. lakásszám

K4 F+10

12 db

Páfrány u. 27, 31, 35, 39, 43, 47.; Endresz György u. 1/a, 1/b, 5, 9, 13, 17.

40 db

480 db

K5 F+10

3 db

Acsády Ignác u. 2, 6, 10.

40 db

120 db

K6 F+10

7 db

Péchy Blanka tér 1, 2, 3, 5, 6.; Magyar Lajos u. 7.

40 db

280 db

E-4

11 db

Gosztonyi Gyula u. 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 22, 24.

30 db

330 db

PD1

50 db

Ajtósi Dürer u. 10.; Bánki Donát u. 1, 1/a.; Dr. Berze Nagy János u. 1, 3, 5.; Dr. Dombay János u. 2, 4, 6.; Építők u. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 22.; Jedlik Ányos u. 1.; Páfrány u. 29, 33, 37, 41, 45.; Radnóti Miklós u. 1, 3, 5, 7.; Szántó Kovács János u. 2, 4, 6, 8.; Szőnyi Ottó u. 1, 2, 4, 6, 8, 13.

30 db

1500 db

PD4

29 db

Ajtósi Dürer u. 2, 4, 6, 8.; Endresz György u. 3, 7, 11, 15.; Jedlik Ányos u. 1/a*, 1/b.*; Kerényi Károly u. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 10.; Pollack Mihály u. 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14.; Magyar Lajos u. 1, 3, 5.*

30 db

(15 db*)

825 db

ÁÉTV

2 db

Szőnyi Ottó u. 5, 9.

24 db

48 db

Össz.

114 db

 

 

3583 db

Forrás: ZÁMBÓ–PAP 1987. (térkép)

Uránváros központi részén a típusházak mellett néhány egyedi épület is helyet kapott. Ezekkel a házakkal jobban ki lehetett emelni a városrész központját. A 17 emeletes, a Mecsek Plaza épületegyüttese, az Ybl Miklós u. 7. szám alatti U-alakú lakóház e funkciót szolgálják.

A városrész hagyományos épületeinek rekonstrukcióját a PIK (Pécsi Ingatlankezelő) az 1980-as évek közepén kezdte el. 1989-ben ez a folyamat leállt, és azóta csak egyéni felújítások történtek. A sátortetők felújításakor beépítették a tetőtereket, ahol új, egyedi elrendezésű, többségében nagy alapterületű lakásokat alakítottak ki.

A lassú elöregedés időszaka

A 1980-as évektől különféle tanulmányok és elképzelések születtek Uránváros rehabilitációjára. A tanulmányok az azóta megváltozott igényekhez próbálták igazítani a városrészt. A Fact Bt. 1994-ben általános szociológiai felmérést végzett a lakótelepen, melynek során 346 itteni lakosnak tették fel ugyanazokat a kérdéseket.

Az első kérdéskör az Uránvároshoz való vonzódást vizsgálta, valamint hogy létezik-e uránvárosi lokálpatriotizmus. Arra a kérdésre, hogy szeret-e itt lakni, a válaszadók 78%-a igennel 5%-a nemmel felelt. A felmérés tanúsága szerint minél régebben lakik valaki itt, annál erősebben vonzódik a városrészhez. A nemek szerinti megoszlás alapján a nők érezhetően jobban kedvelik Uránvárost, mint a férfiak (ötfokozatú skálán lehetett értékelni, a férfiak eredménye 3,96, a nőké 4,11).

A felmérés készítői kíváncsiak voltak arra, hogy az itt élők mit kedvelnek leginkább lakókörnyezetükben, és mit tartanak a legnagyobb hiányosságának. A válaszok alapján Uránváros előnyeit az alábbiak szerint látják a lakosok:

- jó ellátottságú terület;

- minden közel van;

- csend és nyugalom van;

- sok a zöld terület és a park;

- jó építészeti sajátosságokkal rendelkezik a városrész;

- érzelmileg kötődik a városrészhez.

A hiányosságok és hátrányok feltárására vonatkozó kérdésnél az öt leggyakoribb válasz a következő:

- a közlekedés miatt nagy a zaj;

- a forgalom miatt nagy a környezetszennyezés;

- pusztuló, egyre lelakottabb a környezet;

- fokozatosan romló ellátás;

- zsúfolt a tömegközlekedés.

A tömegközlekedés megítélésénél a legnagyobb problémának a 2-es járat zsúfoltságát és az állomás nehézkes elérhetőségét tartották. Ez utóbbi főleg az esti órákban és hétvégenként okoz jelentős gondot. A felmérés kiterjedt az épületállomány megítélésére is. Ennél a pontnál rákérdeztek a leggyakrabban előforduló hibákra. A válaszok alapján három probléma tekinthető általánosnak:

- beázási és leázási gondok;

- a nyílászárók nem megfelelő szigetelése;

- a szennyvízvezetékek állapota.

A felmérésből egyértelműen megállapítható: Uránváros, mint épített környezet és lakótér az itt élők szerint jó kialakítású, szerencsés elrendezésű városrész. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a ma 40-50 éves épületállományon a közeli jövőben elkerülhetetlenek a felújítási munkálatok. A legnagyobb gondot a panelépítkezés jelenti, mely a 60-as években Magyarországon még gyerekcipőben járt. Az épületek hő-, de még inkább vízszigetelését nem tudták megoldani, a lapos tetők beáztak. Mára ennek a problémának a kezelésére több megoldás nyílik.

A felmérés konklúziójaként megállapítható, hogy Uránváros egy sajátos miliővel rendelkezik, amit elsősorban azok éreznek meg, akik hosszabb ideje itt élnek vagy valamilyen érzelmi szállal kötődnek ide. A pécsi lakótelepeket nézve egyértelműen presztízst jelent uránvárosinak lenni, ami arra enged következtetni, hogy Uránvárosnak rangja van.

Az újjáéledés időszaka

Uránváros az egyetemi tömbökhöz való közelsége és bő lakáskínálata miatt népszerű lakóhely lett az egyetemisták körében. Az egyetemisták itt tartózkodásának különféle formái alakultak ki.

Az 1990-es évektől a nehezedő megélhetési körülmények egyik fő eredője, hogy a lakások fenntartási költségei rohamosan növekednek. Az idős népesség körében elterjedt az egyetemista albérlő(k) befogadása. Az általuk fizetett bérleti díj hozzájárul a lakás egyre magasabb rezsiköltségeinek részbeni fedezéséhez.          Az idősek melletti albérletben élés az egyetemisták számára is egyfajta kényszerhelyzetként értékelhető. A kollégiumok véges befogadóképessége miatt az egyetem nem tud minden felvett és kollégiumi helyet igényelt polgára részére helyet biztosítani. Akik nem kapnak kollégiumi elhelyezést, kénytelenek valamilyen más szálláslehetőség után nézni. Számukra egy lehetséges megoldás az albérletbe költözés. Ez a lehetőség elsősorban anyagi okok miatt népszerű. Az együttélésnek e sajátos formája a két társadalmi réteg kölcsönös szükségleteiből, kényszerhelyzetéből alakult ki.

Ettől eltérő a főbérleti rendszer, mely az egyetemisták részéről azért kedvelt, mert nem függnek senkitől és megválaszthatják lakótársaikat. Anyagilag ez egy drágább szállásforma, de nagyobb kényelmet biztosít. A módosabb anyagi helyzetű családok megengedhetik maguknak, hogy egyetemi felvételt nyert gyermekeiknek önálló lakást vásároljanak Pécsett. Hosszú távon ez jelenti a legolcsóbb megoldást, de induláskor nagy befektetést igényel.

A különböző lakhatási formákra reális, számszerű adata egyetlen hivatalnak sincsen. Így ezek számát illetően csak becslések léteznek. Az egyetem bővülésével egyre erősebben jelentkező lakásigény alapvetően kedvező hatást gyakorol Uránvárosra. A városrészben nem indult meg a szegregálódás, melyben óriási szerepet tulajdoníthatunk az egyetem földrajzi közelségének.

Az egyetemisták tulajdonossá válásának azonban lehetnek negatív következményei is. Az uránvárosi lokálpatriotizmust egyértelműen rontja az egyetemisták növekvő jelenléte, valamint félő, hogy a gyorsan változó tulajdonosállomány nem érdekelt a házak felújításában.

Záró gondolatok

Uránváros mára belakottá vált, annak ellenére, hogy a tervezettnél lényegesen több, 7315 lakás épült fel. Az utólagos méretmódosítás ellenére a városrész megtartotta azokat a szerkezeti előnyeit, melyek a tervezés során alakultak ki. A tervezésük óta eltelt 50-60 év alatt néhány városrendezési szempont jelentősen átértékelődött (megemlíthető a városon való főutak átvezetése), de ezeken utólag, az egységes uránvárosi városkép megbontása nélkül lehet módosítani.

A Makár-hegy déli lábánál fekvő területet Uránváros, Bauxitváros, Pécs-Nyugati városrész, Új-Mecsekalja és még számos további névvel illették az elmúlt évtizedek során. Története lenyomata egy korszaknak. Ha szükséges volt letagadták és álnevet kapott, máskor büszkélkedtek vele.  Születésekor a haladást, az új kort és a jövőt szimbolizálta. Lakói nap mint nap ennek érdekében szálltak le a mélybe. Ma már csak a neve emlékeztet hajdani szerepére.

Irodalom

DÉNESI 1975 = Dénesi Ö., Új-Mecsekalja (Uránváros) 1955-1975. Magyar Építőművészet 1975/6. 30-61.

ENYEDI 1988 = Enyedi Gy., A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

FACT BT 1994 = Fact Bt. Pécs városrészeinek vizsgálata, 1994.

FARAGÓ 1991 = Faragó L., Posztmodern: a modernizáció kritikája avagy új kihívás. Tér és társadalom 1991/4. 1-16.

MENDÖL 1963 = Mendöl T., Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.

NH 1958a = Nehézipari Minisztérium: Pécs nyugati városrész tervfeladatának jóváhagyási okirata, 1958.

NH 1958b = Nehézipari Minisztérium: 1958. évi 1005/58 sz. határozata

NEMES–SZELÉNYI 1967 = Nemes F.–Szelényi I., A lakóhely, mint közösség. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.

POZSONYI 1973 = Pozsonyi Z. (szerk.), Városépítés Magyarországon a felszabadulás után. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.

PÉCS 1996 = Pécs Megyei Jogú Város: Általános rendezési terve, 1996.

PERÉNYI 1952 = Perényi I., A szocialista városépítés. Népszava Kiadó, Budapest, 1952.

SZENDE 1959 = Szende L., Pécs: Nyugati városrész. Magyar Építőművészet 1959/3-4, 83-129.

SZOLYKA 1985 = Szolyka P., A Déldunántúli Tervező Vállalat története. Déldunántúli Tervező Vállalat, 1985.

TÓTH 1997 = Tóth Z., A települések világa. Ponte Press Kiadó, Pécs, 1997.

ZÁMBÓ–PAP 1987 = Zámbó T.–Pap J., Pécs-Uránváros rehabilitációs terve. 1987.

Képek

légifoto k

1. fotó: Uránváros az 1980-as évek elején (Csonka Károly felvétele)

kep1

 1. térkép: Uránváros tömbszerkezete

kep4

 2. térkép: Uránváros téglaépületei

kep5

3. térkép Uránváros panel típusházainak elhelyezkedése

legifotodelrol

 2. fotó: Uránváros napjainkban (Mánfai György felvétele)

Jegyzetek: