Cikkek

Vonyó József: Szempontok a város- illetve községtörténeti monográfiák elkészítését szolgáló alapkutatás megszervezéséhez

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

Tanulmányok Pécs történetéből 14.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003.

ISSN 1219 4077

Szerkesztette: Vonyó József

103–121. p.


Vonyó József


Szempontok a város- illetve községtörténeti monográfiák elkészítését szolgáló alapkutatás megszervezéséhez


Aspekte zur Organisierung der Grundlagenforschung im Dienste der Stadt- und Dorfmonographien

Considerations for Managing Basic Research Required for Town and Village Monographs





A legkülönbözőbb településeken újra és újra megfogalmazódik az igény a falu vagy város múltjának minél teljesebb megismerésére, monografikus feldolgozására. Ennek eredményeként több mint egy évszázada sorra jelentek meg Magyarországon a fent említett munkák. Nagyvárosaink és számos kisebb település történetét dolgozták fel könyv formájában – nem egyszer több vaskos kötetben – is szakemberek már a 19. század végén vagy a 20. század elején, majd annak második felében. E könyvek jelentős része ma is fontos és hiteles forrásul szolgál nemcsak az adott helység történetének megismeréséhez, hanem az országban lezajlott gazdasági, társadalmi folyamatok, illetve kulturális fejlődés történeti feltárásához is.

A gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások felerősödésének egyik kedvező következménye volt, hogy különösen az 1960-as évektől kezdődően szakkörökben is egyre nagyobb presztízse lett a várostörténeti kutatásoknak. Országos feldolgozások születtek egy-egy korszak városfejlődéséről, avagy a városfejlődés egyes jelenségeiről. E tekintetben elég, ha példaként csak Bácskai Vera, Fügedi Erik, Kubinyi András, Granasztói György, Gyimesi Sándor, Nagy Lajos, Vörös Károly munkáira utalunk. Az 1980-as évektől részben az ő részvételükkel, részben új történész generációk bekapcsolódásával – itt többek között Gyáni Gábor, Halmos Károly, Benda Gyula, Ö. Kovács József, Faragó Tamás, Timár Lajos, Belényi Gyula vagy a földrajzos Beluszky Pál és Hajdú Zoltán nevét említhetjük –, az angolszász, francia és német történeti kutatások eredményeire is hivatkozva elméleti vitákra, új módszertani megfontolások felvetésére került sor, melyek a korábbiaktól eltérő szempontok érvényesítését szorgalmazták a várostörténeti monográfiák elkészítése során. Mindez együtt járt a várostörténet-írás tematikus megújításával is. A városfejlődés olyan jelenségeit is kutatni kezdték, melyek korábban nem kaptak kellő figyelmet. E folyamatban fontos szerepe volt a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesületnek, mely több konferenciát szentelt a témának, s tanulmánykötetekben adta közre azok eredményeit.[1]

Az 1970–1980-as években rangos szakemberekből álló munkacsoportok készítették el számos városunk történetének többkötetes monografikus feldolgozását, melyek a konkrét tudományos eredményeken túl fontos módszertani és kutatásszervezési tanulságokkal is szolgáltak. Közülük kiemelendők a Budapest, Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely, Vác történetét feldolgozó munkák. 

Az eredmények mellett számos probléma – nehézség és hiányosság egyaránt – jellemzi az e téren folyó kutatómunkát, s produktumainak egy részét. Különösen, de nem kizárólag a kisebb települések esetében.

A társadalom hatalom által korlátozott önszerveződésének, a tradíciók megőrzésének már az 1960-as évektől fontos fórumai voltak a különböző néven működő honismereti körök, melyek – más lehetőség híján – hivatalosan a Hazafias Népfront égisze, illetve a helyi tanácsok felügyelete alatt működtek, s többnyire egyben utóbbiak anyagi támogatását is élvezhették. Céljuk a település múltjának feltárása és bemutatása volt. Ennek érdekében lényegében történészi munkát végeztek – gyakran megfelelő történettudományi szakismeretek nélkül. Mindenesetre számos, ún. helytörténeti kiadvány született kezük nyomán. A rendszerváltást követően felszabaduló társadalmi energiák, az ennek eredményeként felerősödő vagy akkor létrejött társadalmi egyesületek egyik törekvése volt sok helyen – mintegy az előző korszakra történő politikai reagálásként is – az „igazi múlt” megismerése, a régi történetek újraírása, vagy éppen az addig meg nem írt falutörténetek megalkotása. Ez is hozzájárult a településtörténeti monográfia újabb reneszánszának kialakulásához.

A második évezred végéhez közeledve, az államalapítás millenniuma alkalmából szinte mozgalommá terebélyesedett ez a nemes igyekezet.[2] Az – országos szervezetek, alapítványok által is ösztönzött/támogatott – program megvalósítása sem volt mentes az ellentmondásoktól, szakmai hiányosságoktól. Jóllehet, vidéken is nagyobb számú – főként levéltárosokból, muzeológusokból, történelemtanárokból álló – szakembergárdára lehetett építeni, helyenként már az előkészületek során látható volt, hogy a szakmai szempontok csorbát szenvednek. Mindenekelőtt azért, mert a háttérben – különösen olyan községekben, kisvárosokban, ahol nem élnek és dolgoznak szakképzett történészek – sok helyen változatlanul lelkes lokálpatrióták, illetve az általuk szervezett egyesületek álltak. Ezek a „városvédő”, „várbaráti” és számos más névvel illetett körök, mint említettük, szorgos munkával – ám az esetek egy részében hiányos szakismerettel, felkészültséggel – gyűjtötték a múlt tárgyi és írásos dokumentumait, hoztak létre helytörténeti múzeumokat, rendeztek településük történetét bemutató kiállításokat, és dolgozták fel tanulmányokban annak fontos részeit. A felhalmozott ismeretek összegzése és közzététele érdekében szerveztek konferenciákat, s munkájuk megkoronázásának tekintették a város- vagy falutörténeti monográfia megírását.

E munkákat – üdvözlendő módon – sok helyen kezdeményezték, s a legtöbb esetben erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették a települések vezetői: régebben a tanácsok, tanácselnökök, a rendszerváltás óta az önkormányzatok és a polgármesterek. A támogatók túlnyomó többsége laikus volt, akiket nem szakmai megfontolások, hanem presztízsszempontok vezéreltek, amikor költségvetési pénzekből fizették a születő kötetek kiadását, illetve mozgósították a település gazdálkodó szervezeteit, tehetős polgárait, mint szponzorokat. Többségük felismerte, hogy a feladatot szakemberekre kell bízni – akár a lelkes, de a hiteles történeti munka elkészítéséhez szükséges szakmai ismeretekkel nem rendelkező lokálpatrióták ellenkezését is kiváltva, s az ebből adódó kellemetlenségeket is felvállalva. Gyakran előfordult azonban, hogy nem szakmai kritériumok alapján támasztottak követelményeket a készülő munkákkal szemben, hanem sajátos hatalmi – pl. a választók egy része szimpátiájának elnyerésével összefüggő – érdekek alapján. Ez is eredményezte, hogy gyakorta fontosabb lett a mű meghatározott alkalomra (egy-egy esemény évfordulójára, önkormányzati választásokra stb.) történő gyors elkészítése, mint az alapos és szakszerű forrásfeltárás, a hozzáértő feldolgozás. Ezért kaptak sok esetben nagyobb hangsúlyt az elkészült kötetekben presztízsszempontokat érvényesítő elemek – a település speciális szerepe nemzeti történelmünk valamely fontos korszakában (pl. török elleni harcok), illetve események (pl. a Rákóczi-szabadságharc, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc) idején, a helység országos vagy nemzetközi hírűvé vált szülötte stb. –, mint a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés fontos folyamatai, az azokat szolgáló intézmények, szervezetek és a bennük szerepet játszó „hétköznapi” polgárok tevékenysége, a lakosság életfeltételeinek és életmódjának alakulása stb.

Mindez nemcsak a laikus megrendelőkön múlt, hanem a szerzőkön is. Több példa van a legutóbbi másfél–két évtizedből arra, hogy egyes kutatók nem szakmai feladatnak, hanem üzleti vállalkozásnak tekintették a felkéréseket, sőt, sorozatban ajánlkoztak polgármestereknél a falu történetének megírására. Vannak szerzők, akik egy megyében 4-5 ún. „falumonográfiát” írtak néhány év alatt, melyeket – kis túlzással – a címen és a benne szereplő neveken túlmenően alig lehet megkülönböztetni egymástól.

A megrendelők és kutatók érdeklődésének tartalmi szempontjai, elemei, valamint a város- vagy falutörténeti monográfiák funkciójának vitatható értelmezése, a figyelembe vehető források ismeretének hiányos volta, illetve a feldolgozáshoz szükséges módszertani műveltség hiányosságai együttesen eredményezték a fenti egyoldalúságokat.

E szakmai színvonalbeli különbségek is szerepet játszottak abban, hogy a helytörténeti kutatást hosszú ideig alacsonyabb rendű történeti munkának tekintették. A szakma elitje egy részének ez az álláspontja sok esetben nemcsak az egyes munkák, hanem a „műfaj” egészének lebecsülését jelentette. Holott nyilvánvaló – s ezt számos kiváló történészünk kutatómunkájának eredményeivel, egy-egy település valamely korszakának mélyfúrásszerű vizsgálatával is bizonyította –, hogy az országos történeti folyamatokról nem alkotható valós kép a hétköznapi élet jelenségeinek feltárása nélkül. Ezt a nélkülözhetetlen aprómunkát pedig csak kutatók sokasága lehet képes – mégpedig leginkább lokális méretekben – elvégezni. Ahhoz azonban, hogy a falu- és várostörténeti munkák reálisan mutassák be a település múltját az érdeklődőknek, s egyben forrásértékűek is legyenek a történeti kutatás különböző területei számára, nemcsak érzelmileg motivált lokálpatrióta igényeket kell kielégíteniük, hanem szigorú szakmai szempontoknak is meg kell felelniük.

Nagyobb városok, egyes falvak történetének alapos feltárása érdekében kiváló történészekből álló kutatócsoportokat szerveztek felkészült szakemberek vezetésével. Esetenként e projektek megvalósítása is szakmai nehézségekbe ütközött. Elsősorban az egységes szemlélet biztosítása, a település élete egyes – különböző szerzők által feltárt – tematikus vagy kronologikus részeinek összefüggő, a folyamatok egységét tükröző bemutatása okozott gondot. A nagyobb volumenű, sokszerzős ún. város- vagy falumonográfiák legtöbb esetben inkább tekinthetők tanulmánykötetnek, mint egységes műnek. Mindez munkaszervezési okokra is visszavezethető.

A vázolt jelenségek azt is jelzik, hogy – mivel a településtörténeti munkák jelentős része társadalmi–politikai kezdeményezés alapján készült – a kutatás tervezésében és kivitelezésében nem csak, esetenként nem elsősorban szakmai megfontolások és kritériumok[3] érvényesültek. Azokat ugyanis a kutatóknak gyakorta úgy kellett érvényesíteniük, hogy egyúttal a megrendelők más természetű elvárásainak is megfeleljenek. A kétféle igény érvényesítése hibák forrása volt és lehet, az ebből származó ellentmondások feloldása pedig jelentős energiákat köt le a kutatás szervezése során.

Az alábbiakban két kutatási projekt néhány tapasztalatának ismertetésével kívánunk hozzájárulni a fenti – nagyon is gyakorlatias – problémák megoldásához.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992-ben döntött arról, hogy – más történeti munkák mellett[4] – elkészíttet egy tudományos igényű, a város históriáját kronológiai és tematikus értelemben egyaránt a teljesség igényével feldolgozó nagymonográfiát. A több feladatot magába foglaló program irányítására létrehozta a Pécs Története Alapítványt, mely a finanszírozást biztosító támogatásokat kezeli, s egyben a megszületett munkák kiadója is. A nagymonográfia elkészítését szolgáló kutatómunka szervezésére alakult szerkesztőbizottság hosszabb ideig tartó alapkutatásra építve kívánja megíratni a többkötetes szintézist.[5] A megszülető részeredményeket évenként rendezett konferenciákon mutatta be, és tanulmánykötetekben[6] adta közre. A projektet két cikluson keresztül – kilenc éven át – támogatta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram. Az önkormányzat a munka pénzügyi támogatásáról csupán elvi döntést hozott, s nem került sor az összegek konkrét meghatározására, aminek következtében mintegy tíz évig elmaradt a kutatáshoz szükséges pénz folyósítása. Emiatt az alapkutatás nem folyhatott a tervezett módon. A kívánatosnál jóval kevesebb lehetőség adódott megbízási szerződések kötésére, ami a tervszerű feltáró munka alapfeltétele. A finanszírozási gondok csak 2003 második felétől kezdenek megszűnni, s remény van a munka felgyorsítására, az évtized végéig a monográfia köteteinek megjelentetésére.

Siklós Város Önkormányzata és a Siklósi Várbaráti Kör 1996-ban határozott a város történetét feldolgozó monográfia kiadásáról, melyet 1998 nyarán–koraőszén – az akkori önkormányzati választások kampányidőszakában – szeretett volna megjelentetni. A hivatásos kutatókból álló munkacsoport végül – körültekintő és sokrétű forrásfeltáró munkára alapozva és a Várbaráti Kör tagjaival, amatőr helytörténészekkel együttműködve – négy év alatt, 2000 tavaszára készítette el a kéziratot.[7]

A településtörténeti monográfiával szembeni elvárások

Lehetséges funkciói, célja

A kutatómunka első lépése a megalkotandó mű funkcióinak, céljának meghatározása. Ebben általában többféle szempontot kell érvényesíteni. A megrendelők rendszerint elvárják, hogy a helység történetének feldolgozása ne „öncélú”, az olvasó számára „holt ismeretet” nyújtó, hanem gyakorlati életben is hasznosítható munka legyen. Anélkül, hogy mindez a szakmai követelmények rovására érvényesülne. Ebből kiindulva határoztuk meg mindkét város esetében a születendő munkával kapcsolatos elvárásokat, melyek más települések vonatkozásában is érvényre juttathatók.

1)      Adjon a falu vagy város múltbéli fejlődéséről, adottságainak, hagyományainak részleteiről és összefüggéseiről olyan alapos ismereteket, fontos információkat, melyek – az előzmények, a településen felhalmozott anyagi és szellemi értékek megismertetése révén – segítik a település vezetését, gazdasági, kulturális, vallási (stb.) intézményeit, valamint vállalkozóit hosszú távú, stratégiai jelentőségű döntéseik szakmai megalapozásában.

2)      Szolgálja a turisták igényeit, a város polgárainak lokálpatrióta érdeklődését, és az iskolai oktatást.

3)      Amennyiben a helység turisztikai adottságai indokolják, alapozza meg egy rövid, népszerű formában megírt, jól illusztrált – esetleg idegen nyelve(k)en is megjelentethető összefoglalás összeállítását, mely segíti az idegenforgalmi bevételek növelését.

4)      Szakmai alapossága és színvonala révén legyen rangos tudományos munka, mely a település sajátosságainak – pl. vára, uradalma, mezővárosi, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, igazgatási, katonai, egyházi funkciói, regionális központ szerepe stb. – bemutatása, egy kisebb vagy nagyobb régió fontos központja múltjának, avagy egy régióközponthoz tartozó település funkcióinak teljességre törekvő feltárása révén jelentős mértékben hozzájárul az ország történetének teljesebb megismeréséhez.

Ezek az elvárások nagyrészt meghatározzák a monográfia tartalmi és formai követelményeit is.

Milyen legyen a monográfia?

A fenti célokat csak egy tudományos igénnyel, hivatásos történészek által megírt munka szolgálhatja, amely:

1)      időben (a lakott település első történeti/régészeti nyomaitól a megrendelő, illetve a kutatók által meghatározott időhatárig[8]) és tematikailag (természeti adottságok, demográfiai és társadalmi viszonyok, gazdasági fejlődés, életkörülmények, életmód, városigazgatás, politikai viszonyok, egyesületek, kultúra, sport stb.) a teljesség igényével, komplex módon tárja fel a település történetét;

2)      bemutatja a város vagy község esetleges központi szerepét egy kisebb vagy nagyobb régióban (gazdasági centrum: uradalom, piac, pénzintézet stb.; igazgatási központ, erődítmény vagy laktanya révén fontos katonai központ, egyházi és/vagy iskolaközpont stb.), illetve kapcsolódását valamely központhoz; kapcsolatait a tágabb régióval, összehasonlítva más településekével, érzékeltetve ezzel fejlődési sajátosságait, a magyar településszerkezetben elfoglalt helyét;

3)      az eddigi feldolgozások felhasználásával, a levéltári és nyomtatott források, tárgyi emlékek, teljes körű feltárását célzó, az oral history lehetőségeit is kiaknázó alapkutatásokra épül, mely a kötet tudományos apparátusában (irodalom, jegyzetek, mutatók) is megjelenik;

4)      stílusa szakszerű és olvasmányos, a kötet gazdagon illusztrált (térképek, fotók, rajzok, táblázatok, dokumentumkópiák stb.), megjelenését tekintve igényes kiállítású.

Kutatásszervezés

A szerkesztőbizottság, illetve a szerkesztő mindkét esetben azzal a feltétellel vállalta a munkát, hogy annak szervezését és a kéziratok elkészítését teljes önállósággal és felelősséggel végezheti, a megrendelő – az említet általános szempontokon túl – szakmai kérdésekben nem befolyásolja a szerzők tevékenységét, más természetű igényekkel, illetve elvárásokkal nem akadályozza a szakmai kritériumok érvényesítését. Csupán Siklós esetében fogalmazódott meg az az elvárás, hogy – a fenti keretek között, és a színvonalat nem veszélyeztetve – a szerkesztő és a szerzők a forrásfeltárásba, egyes részletek kidolgozásába vonják be a Várbaráti Kör tagjait. Az így felhalmozott ismeretek felhasználásának mértékéről és módjáról azonban a szakemberek szabadon dönthettek. Pécs esetében ez az igény nem vetett fel problémát, mivel a szervezetileg elkülönülő alapkutatási szakaszban a nem hivatásos kutatók számára is lehetőség nyílt eredményeik konferenciákon történő bemutatására és az arra alkalmas tanulmányok kötetekben, periodikákban történő publikálására.

A kutatás szervezése tehát sokrétű, vitáktól, sőt konfliktusoktól sem mentes feladatot jelentett, melyek közül most csak néhány problémacsoportot emelünk ki, s az ezekkel kapcsolatos eljárásunkat, tapasztalatainkat, illetve azok alapján megfogalmazott javaslatainkat vázoljuk.

A szakmai kritériumok érvényesítése és az egység biztosítása

A megrendelő és a hivatásos kutatókból álló szerzőgárda közötti összhang megteremtésén túl a vállalkozás sikere döntő mértékben múlik azon, sikerül-e biztosítani az utóbbiak harmonikus együttműködését. Nem öncélúan, hanem a megszülető mű egyenletes színvonala és az azt szolgáló munka zökkenőmentes elvégzése érdekében. A szemléleti egység, a több korszakon átívelő folyamatok, illetve az egyidejű, különböző – gazdasági, társadalmi, szellemi stb. – jelenségek egymásra hatásának következetes és törésmentes elemzése megköveteli, hogy már az anyaggyűjtés során hasonlóan közelítsenek a témához a más-más időszakot, vagy a település életének eltérő területeit feldolgozó szerzők. Nem beszélve arról, hogy nélkülözhetetlen az elkészült kéziratok, a monográfia egyes részeinek tartalmi, szerkezeti és – nem utolsó sorban – stiláris egységesítése, ami csak valamennyi szerző és a szerkesztő összehangolt munkájával valósítható meg.

Mindezek érdekében elkerülhetetlen a munka átgondolt megtervezése és megszervezése. Mindenekelőtt tartalmi értelemben. Kiindulásként megszületett az a döntés, hogy egy-egy korszakot egyetlen szerző (Siklós), vagy esetleg szerzőpáros (Pécs) dolgoz fel – lehetőség szerint – a maga tematikus teljességében. A tartalmi tervezés a korszakok meghatározásával kezdődött, mely során figyelembe vettük egyrészt a település fejlődésének, történetének sajátosságait, Siklós esetében a felkérhető szerzők szakterüle-tét is (I. és II. sz. melléklet).

Másrészt ennek az igénynek megfelelően, mintegy mintaként, a szerkesztő, illetve a szerkesztőbizottság elnöke mindkét esetben elkészített egy „tématervet”, mely – a szerző szakterületének megfelelően – elsősorban és teljes mértékben a modern- és jelenkori viszonyok elemzésére alkalmazható (III. sz. melléklet). Ezt adaptálták – Siklós esetében a szerzők, a pécsi kutatás keretében pedig a szerkesztőbizottságnak a részkutatás szervezését irányító tagjai – saját korszakukra. A saját tematika kialakításánál figyelembe vették mind az adott korszak forrásadottságait, mind pedig a település (a társadalom) korabeli életének, életfeltételeinek sajátosságait. Elvárás volt azonban, hogy a nagyobb korszakok tématervei is a tematikus teljesség igényével készüljenek. A cél mindezzel nem az volt, hogy előre meghatározzuk a monográfia egyes fejezeteinek (Siklós), illetve köteteinek (Pécs) szerkezetét (tartalomjegyzékét), hanem hogy biztosítsuk a minden részletre figyelő forrásfeltárást. Ebben az a tapasztalat is motivált bennünket, hogy településtörténeti munkák egész sorát jellemzi a tematika aránytalansága, fontos részkérdések tárgyalásának elmaradása. A szerzők gyakran forráshiányra hivatkoznak – nem alaptalanul –, a tartalomból, illetve a hivatkozásokból azonban nem ritkán kiderül, hogy az ok a korlátozott anyaggyűjtés, fontos források figyelmen kívül hagyása.[9] Mindez arra a hibás kutatói alapállásra is visszavezethető, hogy a hagyományos levéltári források – főként közigazgatási iratok – áttekintésére korlátozzák az adatgyűjtést, ami eleve behatárolja, leszűkíti a tartalmi kereteket. Azaz egy adott forráscsoportból indulnak ki, és az határozza meg a mű tartalmát. Ezzel szemben azt az eljárást tartottuk helyesnek, s alapoztuk meg a jelzett „tématervekkel”, hogy a korszakra vonatkozó általános ismeretek alapján előre meghatározzuk a vizsgálandó részkérdéseket, s az egyes korszakok, illetve az adott település sajátos forrásadottságait figyelembe véve, valamennyi forrástípust „vallatva” keresünk válaszokat a bennük feltett kérdésekre. Vagyis: a tematika határozta/határozza meg a forrásfeltárást, az adatgyűjtést. Az egyes fejezetek végleges tartalmát a feltárt anyag, s az így bemutatható kép alapján véglegesítettük.

Külön tervek készültek a kutatómunka szervezésére. A sokéves alapkutatásra és a monográfia egyes fejezeteit tartalmazó kötetek megírására tagolódó pécsi program kutatási terve nyomtatásban is megjelent.[10] A siklósi tervet itt közöljük a határidők nélkül (IV. sz. melléklet).

A munka fontos fázisának tekintettük a siklósi kutatás során az egyes elkészült fejezetek összehangolását. Ennek érdekében terveztük, hogy a kapcsolódó korszakok szerzői kölcsönösen elolvassák és elemzik egymás kéziratait, s a szerkesztővel együttműködve kiszűrik a felesleges átfedéseket, illetve – ahol ez lehetséges és szükséges – biztosítják a különböző folyamatok azonos szerkezetű és szemléletű, kontinuus tárgyalását. A konzultációk alapján részben a szerzők, részben a szerkesztő elvégezték a szükséges stiláris változtatásokat, javításokat. A szerkesztő az egységesítés érdekében, – a szerzők jóváhagyásával – néhány esetben a radikális szerkezeti módosításokat és a jelentős mértékű átfogalmazást is felvállalta.

A siklósi program keretében – az önkormányzat és a Várbaráti Kör elvárásai és a szakmai kritériumok összehangolt érvényesítése érdekében – külön terv készült a hivatásos kutatók és a nem hivatásos helytörténészek ésszerű munkamegosztásának kialakítására (V. sz. melléklet).

Munkánk tapasztalatainak néhány elemét és dokumentumát abban a tudatban adjuk közre, hogy minden egyes kutatás önálló tervezést és munkaszervezést igényel, hogy semmilyen minta nem másolható. Reményünk szerint azonban minden megoldásból lehet ötleteket meríteni, miként mi is tettük munkánk szervezése során a korábban született várostörténeti munkák, illetve a velük kapcsolatos kutatási beszámolók megismerése révén.

Mellékletek

I. A Város a Tenkes alján c. monográfia fejezetei és szerzői (tervezet)

Előszó                         (1 ív)    Szerző: Vonyó József szerkesztő

1. fejezet: A város természeti, gazdasági és településszerkezeti környezete, feltételei  (1,5–2 ív)

Szerző:            Aubert Antal, a földrajztudományok kandidátusa, egyetemi docens, JPTE TTK Regionális Társadalomföldrajzi Tanszék (Pécs)

2. fejezet: Élet Siklós területén és környékén az államalapítás előtt (2,5–3 ív)

Szerző: Nagy Erzsébet, régész, Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya (Pécs)

3. fejezet: Az államalapítástól a török hódításig (1000–1543) (3,5–4,5 ív)

Szerző:            Font Márta, kandidátus, tanszékvezető egyetemi docens, JPTE BTK Közép- és Koraújkori Történeti Tanszék (Pécs)

4. fejezet: Élet a török uralom alatt (1543–1687) (2–3 ív)

Szerző: Szita László, a történettudományok doktora, ny. levéltár-igazgató (Pécs) és Gerő Győző, kandidátus, régész, Országos Műemlékvédelmi Hivatal (Budapest)

5. fejezet: A feudalizmus utolsó másfél évszázada (1687–1849) (5–6 ív)

Szerző:            Szita László, a történettudományok doktora, ny. levéltár-igazgató (Pécs)

6. fejezet: Az önkényuralom és a dualizmus kora (1849–1914) (5–6 ív)

Szerző:            Kiss Géza, a történettudományok doktora, ny. egyetemi docens (Pécs)

7. fejezet: Az első világháború és a szerb megszállás alatt (1914–1921) (1,5 ív)

Szerző: Tegzes Ferenc, főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár (Pécs)

8. fejezet: A két világháború között (1921–1944) (5–6 ív)

Szerző: Nagy Imre Gábor, főlevéltáros, osztályvezető, Baranya Megyei Levéltár (Pécs)

9. fejezet: A második világháború végétől a rendszerváltásig (1944–1990) (5–6 ív)

Szerző:            Rozs András, főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár (Pécs)

Képanyag  (2,5–3 ív)

Képszerkesztő: B. Horváth Csilla, főmuzeológus, Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabbkori Történeti Osztály (Pécs)

II. A Pécs története c. nagymonográfia tervezett fő fejezetei (kötetei)

1)      A város természeti adottságai

2)      A település kezdeteitől a római hódításig

3)      Sopianae (A római provinciában és a népvándorlás korában)

4)      Quinqueecclesiae (A honfoglalástól 1543-ig)

5)      Török uralom alatt (1543–1686)

6)      Betelepülés, újjáépülés a török után. A püspöki város (1686–1780)

7)      Szabad királyi város a feudalizmus végén (1780–1848)

8)      Iparosodás, polgárosodás (1848–1918)

9)      A két világháború között (1918–1944)

10)  A második világháború után (1944–1990)

III. Szempontok a településtörténeti munkák tematikájának kialakításához

1.  A város környezete, életfeltételei

a)       A természeti feltételek (morfológiai, talaj-, vízrajzi, klimatikus viszonyok stb.) változásai, azokat befolyásoló hatások, munkálatok).

b)       A város/falu helyzetét, lehetőségeit meghatározó

fejlődés általános vonásai

•                     a tágabb környezetben (nagyrégió, ország)

•                     a szűkebb környezetben (a város vonzáskörzete, illetve a vonzáskörzet, melynek a falu részét képezi)

– és fontos eseményei (tartalmilag minden tekintetben)

•                     politikai, hatalmi változások (rendszerváltások)

•                     gazdasági korszakváltások

•                     természeti katasztrófák

•                     stb.

c)       A város/falu helye az ország

•                     térszerkezetében

•                     városhálózatában

•                     a megye településszerkezetében

2.  Demográfiai változások, társadalmi struktúra

a)       A népesség száma és annak változásai. A változások elemei és az azokat befolyásoló tényezők

•                     természetes szaporodás

•                     halálozás

•                     születések

•                     házasságkötés (nupcialitás, fertilitás)

•                     be- és kivándorlás

b)       Demográfiai struktúra

•                     férfiak és nők aránya

•                     korstruktúra

•                     etnikai, nyelvi megoszlás

•                     vallásfelekezetek arányai

c)       Foglalkozási és szociális struktúra

d)       A változásokat befolyásoló tényezők, hatások

•                     gazdasági fejlődés, modernizáció

•                     politikai változások (rezsimváltás stb.)

•                     a szellemi élet változásai

•                     az egészségügy helyzete

•                     természeti katasztrófák stb.

3.  Gazdaság

a)       A gazdasági élet fejlődésének országos trendjei, általános jellemzői

b)       A város gazdasági életének adottságai, sajátos feltételei

•                     természeti adottságok (talaj- és domborzati viszonyok, nyersanyag-lelőhelyek)

•                     a város helye az ország illetve a régió gazdaságában (munkamegosztás, gazdasági kapcsolatok, regionális központi szerep, piacközpont, gazdasági, érdekvédelmi szervezetek regionális központjainak, igazgatóságainak működése a városban stb.)

•                     közlekedési hálózat, infrastruktúra

•                     tulajdonviszonyok

•                     a munkaerő mennyisége, képzettsége

•                     gazdasági épületek, telepek

•                     gazdasági, termelési tradíciók

c)       A gazdaság szerkezete:

•                     az egyes ágazatok aránya, súlya a város/falu gazdaságában

•                     kapcsolataik, egymásra épülésük, kölcsönhatásaik

•                     a változások trendje és azok okai, hatásai

d)       Az egyes ágazatok helyzete

Mezőgazdaság

•                     a termőterületek nagysága, adottságai

•                     tulajdonviszonyok

•                     a művelési ágak szerkezete, változásai, elhelyezkedése a város határában

•                     sajátos kultúrák, technológiák, eljárások

•                     üzemi keretek, jelentős üzemek

•                     a termelés volumene, termésátlagok

•                     szakember- és munkaerő-ellátottság, az utánpótlás forrásai és képzése

•                     önellátás, árutermelés, piaci adottságok, értékesítési lehetőségek

Ipar

•                     iparági szerkezet, jellemző iparágak

•                     az egyes iparágak, üzemek elhelyezkedése a város területén, jellemző ipari körzetek

•                     üzemi keretek, jelentős üzemek

•                     tulajdonosok származás (nemzetiség, lakóhely, szülők foglalkozása stb.) szerinti összetétele

•                     jelentős iparos dinasztiák, személyek

•                     épületadottságok, technológia

•                     sajátos termékek, eljárások, technikai újítások

•                     a termelés volumene

•                     a munkásság, alkalmazottak összetétele képzettség, származás (nemzetiség, lakhely, szülők foglalkozása stb.) szerint

•                     szakember- és munkaerő-ellátottság, az utánpótlás forrásai és képzése

•                     piaci adottságok, értékesítési lehetőségek

Kereskedelem

•                     a város az ország kereskedelmi hálózatában, kereskedelmi központ szerepe

•                     a nagy- és kiskereskedelem szerepe és aránya

•                     piacok, vásárok

•                     jelentős kereskedő dinasztiák, személyek

•                     a bolthálózat szerkezete és területi elhelyezkedése, a falu, illetve város egyes részeinek kereskedelmi ellátottsága

•                     a forgalom volumene

•                     épületadottságok, berendezések, kirakatok

•                     kereskedelmi kultúra

•                     reklám

Szolgáltatások

•                     a szolgáltatások  fajtái

•                     kiemelt ágazatok (szállodák, vendéglátás, idegenforgalom)

•                     üzemi keretek

•                     a szolgáltatóüzemek területi elhelyezkedése, a város egyes területeinek ellátottsága

•                     forgalom

Hitelszervezet

•                     hitelezés a pénzintézetek létrejötte előtt

•                     a hitelintézetek létesítése

•                     elhelyezkedésük, épületeik

•                     gazdasági kapcsolataik, (ipari, mezőgazdasági stb.) érdekeltségeik

•                     tőkeerő, forgalom

Közlekedés, hírközlés

•                     városközi (nemzetközi) közlekedési kapcsolatok

– postakocsi

– vasút

– autóbusz

– légi közlekedés

•                     városi közlekedés (fiáker, villamos, autóbusz, taxi)

•                     mindezek esetében

– útvonalak

– járműpark nagysága, szerkezete, minősége

– forgalom (személy-, áru-) volumene

•                     posta (intézményhálózat, szolgáltatások skálája, technikai feltételek, forgalom)

•                     az ágazat regionális központjai

4. Épített környezet, infrastruktúra

a)       a város/falu területe, szerkezete (városrészek, utcahálózat)

b)       városrendezés, tervezés (elvek és gyakorlat)

c)       a városkép és változásai

d)       az épületállomány mennyisége, összetétele, minősége

e)       műemlékvédelem

f)        úthálózat, vízvezeték, csatornahálózat, gáz- és elektromos vezetékek hossza, minősége, a telefonkészülékek száma, a város egyes területeinek ellátottsága

g)       környezetvédelem

5. Életmód

A város különböző társadalmi rétegeinek

a)       életfeltételei

•                     kereseti és jövedelemviszonyok

•                     árak, megélhetési viszonyok

•                     lakás, lakáskultúra

b)       szokásai, hagyományai

•                     viselet

•                     étkezési szokások

•                     művelődési, szórakozási szokások

•                     hitélet és a vele összefüggő szokásrendszer

•                     családon belüli viszonyok, gyermeknevelés

•                     a társadalmi érintkezés, társadalmi kapcsolatok jellege, szokásai, ünnepek, a település sajátos rendezvényei

•                     stb.

6. A társadalom szerveződése

Társadalmi egyesületek, érdekvédelmi szervezetek

•                     szerveződése

•                     típusai, jellege

•                     funkciói

•                     működési elvei

•                     társadalmi bázisa, tagságának összetétele

•                     intézményes kapcsolatai

•                     vagyona, pénzügyi helyzete

•                     kiemelkedő személyiségei

•                     hatása a város életére

7. Politikai viszonyok

a)       Politikai pártok

•                     szerveződése

•                     típusai, jellege

•                     programja (sajátos városi, várospolitikai programok)

•                     társadalmi bázisa, tagságának összetétele

•                     intézményes kapcsolatai

•                     vagyona, pénzügyi helyzete

•                     kiemelkedő személyiségei

b)       Politikai küzdelmek

•                     pártpropaganda, pártsajtó, reagálások a város életének folyamataira, eseményeire

•                     választások (helyi képviselőtestületi, törvényhatósági, országos)

•                     politikai küzdelmek a képviselőtestületben

c)       Az országos, illetve megyei politikai folyamatok, változások, küzdelmek helyi vonatkozásai   

d)       A városban lezajlott országos vagy nemzetközi jelentőségű politika események

e)       Jelentős helyi, vagy a városhoz kötődő politikai személyiségek és helyi, megyei, országos szerepe, a város/falu országgyűlési képviselői

8. Városigazgatás

a)       Az önkormányzat működésének jogi keretei, elvei

b)       Intézményrendszere, hivatalszervezete

c)       A képviselőtestület

•                     választásának elvei és gyakorlata

•                     politikai összetételének alakulása

•                     a képviselők szociális összetétele

d)       A város intézményei

e)       Városi tulajdon, városgazdálkodás, városi költségvetés, városi adók

f)        Közrend, közbiztonság, azt biztosító szervezetek

g)       Külső kapcsolatok (régióval, más városokkal, testvérvárosi kapcsolatok stb.)

f)        A város jeles vezetői, életpályájuk, kapcsolataik

9. A város mint igazgatási, rendészeti, védelmi centrum

a)       Megyei, járási igazgatási központ

b)       Igazságszolgáltatási, büntetés-végrehajtási központ szerep

c)       Védelmi (katonai) központ

•                     katonai parancsnokság

•                     alakulatok száma, fegyverneme, állománya

•                     laktanyák (elhelyezkedés, épületállomány, felszereltség)

•                     képzési centrum (iskolák)

d)       Az igazgatási központokban dolgozók a város társadalmában

e)       Kiemelkedő személyiségek

10. Vallásügy, egyházak

a)       Az egyes felekezetek (katolikusok, evangélikusok, reformátusok, izraeliták, görögkeletiek, görög katolikusok, kis egyházak, szekták) helyzete, befolyása a város lakosságára

b)       A különböző felekezetekhez tartozók területi (lakhely szerinti) és foglalkozási megoszlása

c)       Egyházi intézmények (rendház, iskola, temető stb.)

d)       Egyházi épületek, azok művészettörténeti értékei

e)       Az egyházak társadalmi tevékenysége (oktatás, kultúra, caritas stb.)

f)        Egyházi centrum szerep

g)       Egyházi személyek a város társadalmában

h)       Kiemelkedő egyházi személyiségek

11. Oktatásügy

a)       Közoktatás (alsó- és középfok)

•                     intézmények létesítése

•                     az iskolák

– típusa

– száma

•                     az iskolák fenntartói, a működési feltételek biztosítása

•                     épületek, felszereltség

•                     az oktatás jellemzői, jellegének változásai, sajátos helyi programok, képzés

•                     a tanárok száma, szakmai és képzettség szerinti összetétele

•                     a jelentős iskolák története

•                     kiemelkedő pedagógusok

•                     az iskolák – főként középiskolák – vonzáskörzete (a diákok száma, lakhelye, bejárók, bentlakók aránya, vallás, nemzetiség, szülők foglalkozása szerinti összetétele)

•                     kollégiumok

•                     az iskolák kisugárzó hatása (továbbtanulás, híressé vált tanítványok)

•                     iskolai és diákhagyományok

•                     diákok és tanárok a város életében, társadalmában

b)       Felnőttképzés, speciális iskolák, tanfolyamok (a fenti szempontok szerint)

c)       Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák)

•                     egyetem(főiskola-)alapítások

•                     a képzés tartalma, jellege, struktúrája, sajátos helyi programok

•                     az intézmények szervezete

•                     az oktatók (tanárok) száma, származás, tudományos rang szerinti összetétele

•                     kiemelkedő tanáregyéniségek

•                     az intézmények vonzáskörzete (a diákok száma, lakhely, születés, vallás, nemzetiség, szülők foglalkozása szerinti összetétele)

•                     kollégiumok

•                     kisugárzó hatás (a végzettek elhelyezkedése – földrajzi, intézmény szerinti szórás –, híressé vált tanítványok)

•                     egyetemi és diákhagyományok

•                     diákok és tanárok a város életében, társadalmában

12. Kultúra, művelődés

a)       Az iskolán kívüli népművelés, közművelődés

•                     jellege, tartalmi keretei

•                     intézményei (intézmények, szervezetek, egyesületek)

•                     jeles személyiségei

b)       Művészeti élet (irodalom, zene, képzőművészet)

•                     alkotómunka

•                     intézmények, öntevékeny csoportok

•                     rendszeres programok, kiemelkedő események

•                     jeles helyi, vagy a városból elszármazott művészek

c)       A népművészet helyi reprezentánsai

d)       Köz- és magángyűjtemények, jeles gyűjtők, gyűjteményszervezők

e)       Helyi lapok, könyvkiadás (kiadók, nyomdák), média

f)        Mecenatúra

13. Egészségügy, szociális gondoskodás

a)       Egészségügyi viszonyok

•                     a lakosság egészségi állapota

•                     jellemző betegségek, halálokok

•                     átlagos életkor, halálozási arányok

•                     járványok

b)       Egészségügyi ellátás

•                     orvosi ellátottság (városi orvos, körzeti orvosi hálózat és annak szakmai tagozódása – általános, gyermek–, fogorvos)

•                     kórházi ellátás (városi, megyei kórházak, egyetemi klinikák)

– épülete, felszereltsége

– osztályai

– szakember-ellátottsága

– legfontosabb működési adatai

– jeles orvosok

•                     gyógyszerellátás, gyógyszertár(ak)

c)       Egészségügyi centrum (igazgatási, ellátási) szerep

d)       Szociális programok

e)       Szociális intézmények, karitatív szervezetek

f)        Szociális segélyezés, jótékonykodás

g)       Szociális képzés

14. Sport

a)       A sportélet szervezete (egyesületek, szakosztályok stb.)

b)       Kiemelkedő események, eredmények

c)       Kiemelkedő helyi, vagy a városból/faluból elszármazott sportolók

d)       A sport támogatása

e)       Tömeg- és szabadidősport

IV. A kutatómunka ütemterve (Siklós)

1)      A kötet tartalmi koncepciójának és a kutatás szempontjainak elkészítése.

2)      A kutatásban részt vevők kiválasztása és munkájuk szervezése.

3)      A levéltári, múzeumi források jegyzékének és a Siklósról szóló kiadványok, cikkek bibliográfiájának elkészítése.

4)      Az adatfeltáró munka elvégzése, helyi polgárok visszaemlékezéseinek, tulajdonukban lévő dokumentumok, tárgyi emlékek másolatainak gyűjtése, a beszerzett dokumentummásolatok tárolásának, nyilvántartásának megszervezése.

5)      A kutatás részeredményeinek bemutatása a Várbaráti Kör konferenciáin, a Városi TV-ben, újságban, siklósi művelődési intézményekben rendezett előadásokon, helyi kiadású füzetekben, tanulmánykötetekben

6)      A monográfia részeinek megírása, képanyagának összeállítása, tipográfiai tervének elkészítése.

7)      Az egyes fejezetek összehangolása a kapcsolódó korszakok és a szerkesztő közreműködésével

8)      A kéziratok lektoráltatása

9)      A kötet szerkesztése és kiadásra történő előkészítése

V. A hivatásos kutatók és nem hivatásos helytörténészek munkájának összehangolása (Siklós)

A kutatómunka két csoport (a kötet szerzőiként felkért hivatásos kutatók és helytörténészek) összehangolt tevékenységét feltételezi és jelenti az alábbiak szerint:

1.  A kutatási program (tematika, szempontok) elkészítése

     Végzik: a szerkesztő a hivatásos kutatók közreműködésével.

2.  Anyaggyűjtés (az egységes tematika és szempontrendszer szerint)

a)       Levéltári kutatás, múzeumi, könyvtári anyag feltárása (Pécs, Budapest, esetleg Bécs, Pozsony)

Végzik: a hivatásos kutatók

b)       Helyi gyűjtés, adatfeltárás siklósi intézményektől, helyi és Siklósról elszármazott családoktól, személyektől

•                     iratok, levelek, naplók, feljegyzések, kiadványok, fotók, a helyi élet, a jellegzetes foglalkozások tárgyi emlékeinek (stb.), illetve azok másolatainak gyűjtése;

•                     visszaemlékezések íratása, interjúk készítése

Végzik: hivatásos kutatók és helytörténészek (a kutatók irányításával)

A gyűjtőmunka tervszerűségének biztosítása érdekében – különös tekintettel az új- és legújabb korra, ahol ezt a korszak jellege és forrásadottságai lehetővé teszik – ajánlatos a szerzőknek a helyi kutatók korszak iránt érdeklődő részéből munkacsoportokat szervezni, és a helyi anyaggyűjtést megfelelő munkamegosztás alapján, összehangoltan végezni.

3.  Részfeldolgozások készítése és bemutatása

a)       A helytörténészek

•                     az általuk gyűjtött anyag feldolgozásával tanulmányokat készítenek, melyeket

•                     a Várbaráti Kör, illetve a város más szervezetei, intézményei (Művelődési Központ, iskolák stb.) által szervezett konferenciákon, előadásokon ismertetnek,

•                     a helyi televízióban a Várbaráti Kör által megbízott helyi szakember irányításával szervezett sorozatban mutatnak be (előadások, a gyűjtött tárgyi és képanyag bemutatása),

•                     a Várbaráti Kör és/vagy az Önkormányzat füzetsorozatban kiadja,

•                     rövidített változataikat a helyi lapban, valamint az Új Dunántúli Napló „Honismeret”, illetve „Siklósi körkép” c. rovataiban közlik.

•                     A gyűjtött, kölcsönzött tárgyi, kép- és fotóanyagból kiál-lítás(ok) rendezése is lehetséges.

b)       A szerkesztő és a hivatásos kutatók

        a siklósi szervezők, illetve szerkesztők (lapok, TV) kérésére

•                     részt vesznek a konferenciákon,

•                     egyedi előadásokat tartanak (intézményekben, TV-ben),

•                     cikkeket írnak,

segítik a helyi programok szervezését.

4.  A monográfia megírása

Végzik: a felkért hivatásos kutatók (a fent közölt terv szerint)

Az anyaggyűjtésben részt vevő helytörténészek munkájának megjelenése a végleges kötetben:

•                     az egyes fejezeteket író szerzők (a szerzői jogok betartásával) pontosan hivatkoznak a helytörténészek által gyűjtött, írt anyagra (irodalom, jegyzetek);

•                     a résztanulmányok szerzőit a belső címlapon társszerzőként felsoroljuk;

•                     a kötetben külön részben ismertetjük (amennyiben hozzájárulnak) a gyűjtők, adatközlők, dokumentumokat, fotókat, tárgyi anyagot adók, vagy azokról másolatok készítését engedélyezők nevét.

Jegyzetek


[1] Lásd pl. Mezőváros – kisváros. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen, 1995.; Kőfallal, sárpalánkkal… Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Németh Zsófia – Sasfi Csaba. Debrecen, 1997.

[2] Lásd a Száz magyar falu könyvesháza c. sorozat keretében született köteteket, melyeken túl több tucat önálló falu- és várostörténeti munka jelent meg 1999–2002 között. 

[3] Lásd pl. Bácskai Vera: A várostörténet újabb dilemmái. In: Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Szerk. Vonyó József. Pécs története Alapítvány, Pécs, 2003. 13–18.; Gyáni Gábor: A városbiográfia és a mikrotörténet. In: Várostörténet, helytörténet. i. m. 19–28.; továbbá Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok. In: Uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan, Budapest, 2002. 67–77.  

[4] Elsőként egy forrásértékű fotóalbum jelent meg, melyben párhuzamosan közöltek képeket a város egy-egy épületének, közterületének vagy nagyobb részének 1850–1950 közötti, illetve 1990-es évek eleji állapotáról, magyar, angol és német nyelvű bevezetővel, képaláírásokkal (Pécs egykor és ma. Fotó: Csonka Károly, Bevezető: B. Horváth Csilla. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1994). Ezt követően egy – a kutatásban és az oktatásban egyaránt jól használható – forrásválogatás kiadására került sor (Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből [1009–1962]. Főszerkesztő: Márfi Attila. Szerkesztők: Nagy Imre Gábor és Kövecs Ferenc. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996. 378 p.). Elkészült egy népszerű kismonográfia részleteinek többsége, melyet a tervek szerint angol és német nyelven is kiadott volna az Alapítvány. A terv nem valósult meg.

[5] Az 1993-ban elkészült kutatási programot lásd: Vonyó József: Pécs története. Egy várostörténeti monográfia elkészítésének alapelvei és munkaprogramja.  (Kötetünkben: 41–57.)

[6] A tapasztalatok összegzését lásd: Vonyó József: Egy ellentmondásos kutatási program (rész)története (Kötetünkben: 79–114.)

[7] Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Szerk. Vonyó József. Siklós Város Önkormányzata, Siklós, 2000. 396 p. + 46 oldal kép- és térképmelléklet (formátum: A4)

[8] Mind Pécs, mind Siklós esetében 1990, azaz a rendszerváltást helyileg manifesztáló önkormányzati választások éve volt a záró korszakhatár. Siklós történetének tárgyalását kutatásszervezési nehézségek miatt kényszerültünk 1950-nel, illetve 1957-tel lezárni.

[9] Példaként elég azokra a forráscsoportokra hivatkozni, melyekre Aradi Gábor, Germuska Pál, Halász Imre, Káli Csaba és Várady Zoltán utalt a Várostörténet, helytörténet (i. m.) című kötetben megjelent tanulmányában. A kisebb települések történetét feldolgozó – főként nem hivatásos – szerzők esetében az is gyakori jelenség azonban, hogy még olyan alapvető nyomtatott forrásokat is figyelmen kívül hagynak, mint a népszámlálások, gazdasági összeírások adatait közreadó kiadványok, a különböző (gazda-, tiszti stb.) címtárak, lexikonok stb. Nem is beszélve a tárgyi emlékek, sőt a képi ábrázolások forrásként történő fölhasználásának elmaradásáról.

[10] Lásd 5 sz. lábjegyzet.