Cikkek

Viliam Čičaj: A szlovákiai várostörténeti kutatás állapota és problémái

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

Tanulmányok Pécs történetéből 14.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003.

ISSN 1219 4077

Szerkesztette: Vonyó József

69–78. p.


Viliam Čičaj


A szlovákiai várostörténeti kutatás állapota és problémái


Zustand und Probleme der stadtgeschichtlichen For-schungen in der Slowakei

The Status and Problems of Urban History Research in Slovakia





Nem újdonság az a megállapítás, hogy a várostörténet kutatásának kérdései komplikáltak, nagyon széles és gazdag teret nyújtanak a kutatásra. Hozzászólásunk célja ezen a helyen a Szlovákiai kutatás néhány aspektusának bemutatása. A városkutatás nagy közkedveltségnek örvend nemcsak a kutatók, hanem az egyetemi hallgatók körében is, és nagy mennyiségű irodalmat ölel fel. Ennek értékelése nagyobb terjedelmű, önálló tanulmányt érdemelne.

Bevezetésként szeretném bemutatni a szlovák történetírás helyzetét, kezdve az első világháború utáni időszakkal, de főleg a második világháború után kialakult változásokat. Az első világháború előtt az irodalom zöme magyar vagy német nyelven jelent meg, azután főleg szlovák nyelven, aminek negatív hatása volt a külföldi szakemberek hozzászólási lehetőségeire. A háború előtti időszakban várostörténeti munkák csak elvétve jelentek meg, de a második világháború után nagyon fellendült a kutatás, és mondhatjuk, hogy napjainkban is virágkorát éli. Szlovákia majdnem minden városának, mezővárosának és falujának elkészült a monográfiája.[1] E könyvek színvonala természetesen igen eltérő, ami a szerzőktől is függ. A szerzőkollektívákat rendszerint tapasztalt történészek irányítják, de előfordul, hogy megjelennek könyvek nem történész tollából is. Pozitívan kell értékelni azt a tényt, hogy a monográfiák készítésében a helyi múzeumok és levéltárak dolgozói is kiveszik részüket, így rengeteg új adatot tárnak fel elsődleges forrásokból. Gyakori az együttműködés a régészekkel, etnográfusokkal, főleg a központi tudományos intézetekből, ami a monográfiák értékét érzékelhetően növeli.

Ezeket a kutatásokat néha ironikusan „búcsú-történelem”-nek szokták nevezni. Ennek eredete az, hogy megállapítják a helységről szóló első írásbeli feljegyzés dátumát, és a legközelebbi évfordulóra az elöljáróság megteremti a pénzt, szerzőkollektívát alakít, és a jubileum idejére, hozzá illő ünnepségek közepette, megjelenik a monográfia, saját kiadásban. Ezek a könyvek nem kerülnek a könyvesboltok pultjaira, sokszor a bibliográfiákba sem, így nem jutnak el az érdeklődőkhöz. A hasonló publikációkat a recenzensek és lektorok gyakran eleve nem tartották elég színvonalasnak, szakmai szempontból figyelemre méltónak.

Magyarország északi része, vagyis a mai Szlovákia, az egész királyság legurbanizáltabb területe volt. Ezen a helyen nem fontos elemezni, miért volt ez így, de – a levéltárakban fennmaradt nagy mennyiségű forrásnak is köszönhetően – ez az egyik oka annak, hogy a városkutatás a szlovák történetírásban igen előkelő helyet foglal el. Persze az évszázadok során – a középkorban, az újkorban és a legújabb időszakban is – a városok sok változáson mentek keresztül. Minden említett korra meg kellett határozni azokat a kritériumokat, amelyek szerint egyes településeket városnak lehetett nyilvánítani. Fontos volt meghatározni a városok jellemzők funkcióit, s ezzel párhuzamosan azokat a leglényegesebb hatásokat, momentumokat, amelyek módosították a középkori, újkori vagy modernkori város jellemző vonásait.

Az első – még manapság sem megfelelően megoldott, de a várostörténet szempontjából alapvető fontosságú – teoretikus problémakör: a város legfontosabb kritériumainak megállapítása. Az említett területen már a középkor kezdetétől nagyon sok város típusú településsel találkozhatunk: ezek a szabad királyi városok. Ide tartozik például Pozsony (Bratislava), Kassa (Košice), Nagyszombat (Trnava), Besztercebánya (Banská Bystrica), de például Németlipcse (Nemecká Ľupča), vagy több szepességi város is, amelyek igencsak falusias települések voltak. Továbbá a földesúri vagy jobbágyvárosok:[2] például Zsolna (Žilina) vagy Nyitra (Nitra) az egyik oldalon, szemben olyan településekkel, amelyek csak falvak voltak, apró kiváltságokkal. Említést érdemel Cseszte (Častá) a vöröskői uradalomban, amely nagy falu volt. A városok osztályozásában sok eltérő vélemény alakult ki, amelyeket a nem tisztázott, sokféle fogalom használata váltott ki. A királyi városokat a szlovák nyelvben a „mesto” (város, Stadt), a földesúri városokat a „mestečko” (mezőváros, Marckt, szószerinti magyar fordításban: kisváros) fogalommal jelölték.

A történészek vitái két nézőponton alapultak. Az első a klasszikus, hagyományos jogi alapokat vette figyelembe, a másik a konvencionális hozzáállás. A csupán jogi felfogással ellentétben az institucionális nézőpontot preferálta (ez leggyakrabban a városok fejlődésének kezdeteire volt jellemző). Olyan vélemények is előfordultak, amelyek egészen vagy részben ignorálták a városok jogi helyzetét. A konvencionális nézet pártfogói az első helyre ugyan objektív, statisztikai kritériumokat helyeztek, amelyeket sajnos csak a későbbi időszakokra – legkorábban a 19. század felére – vonatkozóan lehetett a gyakorlatban érvényesíteni.

A szlovák historiográfiában egész sor nézet és meghatározás található, amelyek több vagy kevesebb sikerrel próbálják kifejezni a várostörténet specifikumait, mind a közelebbi, mind a távolabbi múltban. A városok a történelmi fejlődés és a társadalom szociális differenciálódásának egy bizonyos fokán alakulnak ki. Jellemző vonásaik közül a következőket tartják a legfontosabbaknak: az adott társadalom alapvető intézményeinek székhelye, a kézművesség, a mezőgazdasági és az ipari termelés, a kereskedelem és a közlekedés központja. A városokban élnek a társadalom uralkodó rétegei, egyben lakóhelye az ott dolgozóknak is. A várost mint településformát rendszerint a falvak ellentéteként határozták meg.[3]

 A szlovák történeti irodalomban meghatározó Anton Špiesz véleménye, aki – a 18. századi viszonyokat elemezve – megpróbálta összevonni a város definíciójának kérdését az urbanizáció folyamatával és a városi funkciók összességével.[4] A városokat úgy jellemzi, mint olyan településeket, amelyek egészen, vagy legalább részben megfelelnek a városiasság követelményeinek. A földesúri városok (mezővárosok) ezeknek a kritériumoknak csak részben tesznek eleget, és végül a piacközpontok (valójában csak falvak) olyan oppidumok, amelyek az alacsony színvonalon pangó árucserén kívül nem rendelkeztek semmiféle városias vonással. Szerinte az újkori városok az alábbi feltételeknek kellett hogy megfeleljenek:

1)      Az átlagtelepüléseknél nagyobb lakosság. Špiesz szerint, a II. József-féle népszámlálásra alapozva ez annyit jelent, hogy a város lakóinak létszáma minimum 2000 fő, a kisvárosoké 1000 fő, a falvakban átlagosan 500 ember lakott.

2)      Az ipari termelés és a kereskedelem magas szintje: a városok esetében legalább 100 (a családfők 25–30 százaléka kézművességgel foglalkozik) a kisvárosban legalább 30 kézműves műhely.[5]

3)      A város vezető rétegeinek foglalkozása a kézművesség és a kereskedelem.

4)      A fejlett szociális viszonyok, a költözés szabadsága, a járadékok magasabb formája (nem a robot), szilárdabb jog a föld és az ingatlanok használatára, esetleg ezek teljes jogú birtoklása.

5)      Fontos városprivilégiumok és jogok birtoklása: önálló bíráskodás, vámmentesség stb.

6)      A városrendezés, építészet tekintetében meghatározó a városfal, a terek, a városháza, középületek, a polgárok és nemesek pazar házai, nagy székesegyházak stb.

7)      Az önkormányzat fejlett formái: várostanács, bíró, esküdtek, kapitányok, népszószólók, választott közösség stb.

8)      Fejlett árucsere: nem pusztán maga a piac- és vásártartás joga, hanem a tényleges, virágzó árucsere, főleg a rendszeresen tartott heti vásárok.

9)      Hivatalok, intézmények és iskolák jelenléte, ezzel együtt az értelmiségiek magas koncentrációja. Ez hatással van a városok növekedő vonzerejére, ami az állami és megyei hivatalok, egyházi intézmények telepítéséhez is vezet.

10)  A lakosság magasabb műveltségi foka, ennek növekvő értéke és az ezzel járó írni-olvasni tudó személyek magasabb száma.

Az említett tényezők változékonyak voltak, csak egy bizonyos történeti időszakra voltak alkalmazhatók. Špiesz szerint a 18. században 52 település felelt meg azoknak a kritériumoknak, amelyek feljogosították a város megnevezésre. A szlovák történészek rendszerint egyetértenek abban, hogy a városok – az eltérő fejlődés, az ebből fakadó sajátosságok ellenére – a 18. század végéig zárt közösséget alkottak. Mindaddig élték saját életüket, annak ellenére, hogy a helyi és a távolsági kereskedelem és az adminisztráció központjai voltak.

Kisebb kivételekkel a szlovákiai és magyarországi városok kezdete korábbra tehető, mint a késői középkor.[6]  Nem hagyhatjuk egészen figyelem nélkül azokat a véleményeket, amelyek a városok kezdetét a római kori városokban vélik megtalálni, vagy a Nagy Morva birodalomban feltételeznek már fejlett városokat.[7]  Ezeknek a teóriáknak nagyon gyenge a tudományos alapjuk. A Magyarországi városok formálódása annak az összeurópai folyamatnak a szerves része, amely tetőpontját a keleti részekben és a Baltikumban érte el. Néhány történész megpróbálta bebizonyítani, hogy a magyarországi városok egészen különleges várostípust alkottak, és nem voltak idegen mintaképei. A specifikum abban rejlett, hogy a szomszédos országokkal (Csehországgal, Lengyelországgal) szemben a magyar királyok rendszerint már az első városprivilégiumokban szabad bíró- és önkormányzat-választást biztosítottak a városoknak, és tovább nem felügyelték, nem korlátozták őket. Nem voltak érdekelve abban sem, hogy a városi elöljárókat a funkcióikba beiktassák, illetve megerősítsék.

Ezeket a kiváltságokat azzal szokták magyarázni, hogy a király a városokban igyekezett megtalálni az állandóan növekvő erejű nemesség elleni szövetségest. A megyék központjában alapított városokkal az uralkodó alapjában erődöket épített a nemesség ellen. A városok kiemelése a megye hatásköréből is arra szolgált, hogy határokat emeljen a nemesség hatalmi terjeszkedésének. A királyi városok példája nagyon vonzó volt a többi város és a nagyobb falvak számára is, melyek igyekeztek kivonni magukat a nemesség hatásköre alól. E folyamat bizonyos mértékben gátolta a nemesség közvetlen hatalmát a saját területükön. A szlovák történészek egy része szerint ezen alapult mind az uralkodók sajátos viszonya a városokhoz, mind pedig e megoldás életképessége. A megoldás eredetisége abban is megmutatkozott, hogy Magyarországon nem volt kétféleség az önkormányzatban. A bíráskodás és a városok gazdasági és politikai élete a bíró és a tanács kezében volt. Egészen egyedülálló joga volt 1869-ig a magyarországi városoknak a pallosjog. A városokat – annak ellenére, hogy némelyiket idegen telepesek alapítottak, akik a magukkal hozott gazdasági és jogi szokások szerint szervezték településeiket – autonóm fejlődés jellemezte. Ezért a szélesebb európai viszonyok között is egészen sajátságos várostípus alakult ki Magyarországon.[8]

A szlovák történeti irodalomban a városkutatás az utolsó negyven évben ért el kimagasló eredményeket. Annak ellenére, hogy a marxista ideológia szerint a tudománynak is marxista metodológia alapján kellett dolgoznia, a városok történetének kutatása megmaradt a pozitivista alapokon, még akkor is, amikor a kutatást ki kellett terjeszteni az osztályharcra is (főleg a munkásmozgalom és a kommunista párt történetére), és egyúttal elvárás volt a marxista terminológia használata. A kutatók figyelmét a gazdaság- és társadalomtörténetre irányították, sokkal kevesebb teret kapott a városok kulturális, vallási és politikai fejlődésének feltárása. Egyes városok története szintetikus monográfiák formájában jelent meg, melyek struktúrája alapjában azonos. Tipikus példa Bratislava (Pozsony) vagy Trnava (Nagyszombat) története.[9]  Mindkettő neves történészek munkája, és nyugodtan állíthatjuk, hogy a szlovák városi történetírás egyik szakaszának csúcspontját jelentik.

Nagyszombat monográfiáját a szokásos kronológia szerint szerkesztették. Klasszikusan a természeti adottságokkal kezdődik, következnek a régészeti leletek, a középkor (1526-ig), az újkor (1848-ig), a kapitalizmus időszaka (1948-ig). Természetesen nem hiányzik a munkásmozgalomról és a kommunista párt történelméről értekező fejezet, sem a szocializmus építésének sikerei, melyeket területek szerint rövidebb fejezetekben (például az iskolaügy, kultúra, ipar, egészségügy stb.) tárgyalnak. Külön fejezetet kapott a festőművészet a 20. században, a város műkincsei, Nagyszombat szerepe a nemzeti irodalom fejlődésében, továbbá a néprajzi sajátosságok (nyelv, viselet, szokások) és az elmaradhatatlan sport. A Pozsony történetét tárgyaló kötet kronológiai szerkezete azonos. A különbség abban van, minden fejezetben a teljesség igényével dolgozták fel a város korabeli életének valamennyi területét (politika, gazdaság, szociális helyzet és kultúrtörténet).

Egy másik módja a várostörténet feldolgozásának az olyan monográfia, amely az adott város fejlődésének néhány kérdését vagy egy-egy korszakát elemzi.[10] Példa erre A. Špiesz kiváló munkája a 18. századi szabad királyi városokról,[11]  illetve a 18. századi Pozsonyról,[12] továbbá kisebb értekezései Selmecbányáról,[13] vagy a városi polgárságról.[14]  A legnagyobb érdeklődést az elmúlt negyven évben a városi gazdaság állapota keltette a kutatók körében.[15] Ide tartozik feltétlenül a polgárok szociális, vagyoni és társadalmi állapotának feldolgozása is.[16] Kevesebb figyelmet kaptak a nemzetiségi, politikai és vallási problémák.[17] Több munka készült a városi jogokról, közügyekről.[18]  Végül számos dolgozatot lehet még említeni, melyek a városok kulturális, szellemi életével és hétköznapjaival foglakoznak.[19]

A város- és régiótörténeti kutatásnak Szlovákiában máig nincs intézményes rendszere. Foglakoznak vele magánszemélyek, de kollektívák is a Szlovák Tudományos Akadémián, levéltárakban, múzeumokban, egyetemeken. Egyfajta önkéntes szervezet a Szlovák Történelmi Társulat, amelyben a tagok egyes szekciókban, illetve körökben dolgoznak. Megemlíthetjük a Szepességi vagy a Trencséni Történészkört, s hasonló alapokon működik egy kör Kassán is. Az ő érdekkörükbe tartozik a várostörténet is, s mint minden, önkéntes alapon működő szervezetnek, nekik is sok problémával kell megküzdeniük.

A Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Társulata keretén belül 1970-ben alakult meg a várostörténeti szekció, amely a társulat legaktívabb részlege. Az eddigi elnököknek, R. Marsinának, A. Špiesznek és V. Čičajnak köszönhetően eddig minden második évben sikerült megrendezni egy tudományos konferenciát, gyakran nemzetközi részvétellel. Ez ideig a konferenciák és szimpóziumok a városkutatás egyes problémáira tértek ki (gazdaság, kultúra, nemzetiségi fejlődés, jogi helyzet, etnogenezis stb.), vagy a városok fejlődését tárta fel egyes régiókban (Szepesség, Gömör vagy a bányavárosok).[20] A szervezők igyekeztek minden konferenciáról tanulmánykötetet is kiadni, amihez nem mindig sikerült megteremteni az anyagi feltételeket. Ha más lehetőség nem volt, a legérdekesebb és legértékesebb előadásokat a szekció vezetői valamelyik szaklapban jelentették meg, leggyakrabban a Historický časopis vagy a Historické štúdie oldalain.

1991-ben a várostörténeti szekció nemzetközi konferenciát rendezett Pozsony városi privilégiumának megszerzése alkalmából. Rövid időn belül sikerült a tanulmányokat kötetben kiadni, német nyelven, Städte im Donauraum címen.[21]  A következő rendezvény 1993-ban Trencsénteplicen volt. A városi etnogenezis problémáit történészeink a régészekkel együtt dolgozták fel. 1995-ben az osztrák– szlovák közös rendezésű tudományos konferencia címe: A polgári élet Közép-Európában a középkortól a 19. század végéig.[22] A rendezők célja az volt, hogy a kutatóknak impulzust adjon a városkutatás egyik újabb területére, a mindennapi élet kérdéseinek kutatására. Ez a problémakör az egyik legfiatalabb tudományága a történetírásnak. A konferencián elhangzott referátumok német nyelven jelentek meg. Így lehetőség adódott arra, hogy a szlovák történészek eredményeit konfrontálni lehessen a külföldi kutatók munkáival. A szekció két utolsó rendezvénye az 1997-ben lezajlott konferencia a városok műveltségi színvonaláról, az 1999. évi rendezvény a forráskutatást és ennek lehetőségeit tárta fel.[23]

A várostörténeti szekció további akciói között előkelő helyet foglal el az a rendezvénysorozat, amelyre külföldi kutatókat hívtunk meg. Az előadásokat és vitákat rendszeresen – legalább évente kétszer – rendeztük meg, melyeken tagjainkon kívül más érdeklődők is részt vehettek. Az előadók főként Ausztria és Németország jeles intézményeinek és egyetemeinek tudományos munkatársai. A Szekció konferenciák és előadássorozatok rendezésén kívül rendszeresen gyűjti és feldolgozza a várostörténettel foglakozó munkákat, tanulmányokat és cikkeket, melynek eredményeként naprakész a szlovákiai várostörténet válogatott bibliográfiája.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy sok új téma és módszer talált magának helyet a szlovák városkutatásban, még ha néha kis késéssel is. Említhetjük a mindennapi élet problémáit; már megjelentek az úgynevezett elbeszélő történetírás (oral history) első próbálkozásai is (Ilyen volt Pozsony) és sok más tanulmány a 19. századi polgári társadalom témaköréből.[24]

Jegyzetek


[1] A szlovákiai várostörténet problémaival foglalkozó szakirodalomnak csak egy részét közli: SEDLIAKOVÁ, B. — ČIČAJ, V.: Výberová bibliografia k dejinám miest na Slovensku 1990-1995. In: Historické štúdie 37, 1996, s. 141–178. GÁCSOVÁ, A.: Historická literatúra o dejinách miest na Slovensku za feudalizmu. In: Historický časopis 9, 1961/3, s. 378–396.

[2] A magyar szakirodalom terminológiája szerint: mezővárosok. (A szerkesztő)

[3] BARTL, J.: K problému kategorizácie našich miest a mestečiek za feudalizmu [A városok és mezővárosok kategorizálásának problémai a feudális korban]. In: Historický časopis 30, 1982/1. s. 87–91. BARTL, J.: Príspevok ku kategorizácii spišských miest a mestečiek v stredoveku [A szepesi városok és mezővárosok kategóriái a középkorban]. In: Historický časopis 32, 1984/1. s. 101–125. LEHOTSKÁ, D.: Príspevok k základnému rozdeleniu stredovekých miest na Slovensku [A középkori városok alaptípusai]. Historické štúdie 19, 1974. s. 21–32. VOZÁR, J.: Banské mestá ako osobitný typ miest na Slovensku [A bányavárosok mint speciális várostípus]. In: Historický časopis 21, 1973/3. s. 387–396.

[4] ŠPIESZ, A.: O kritériách mestskosti na Slovensku v období neskorého feudalizmu [A városkritériumok a kései feudalizmus korában]. In: Historický časopis 20, 1972/4. s. 503-524.

[5] A bányavárosokat bizonyos sajátosságok jellemezték. Špiesz szerint ebben az esetben a céhek és a kereskedők számát is figyelembe lehet venni.

[6] VARSIK, B.: Vznik a rozvoj miest na Slovensku v 13. a 14. storočí [A városok kezdete és fejlődése 13. és 14. században]. In: Historický časopis 6, 1958/2. s. 169–201. VARSIK, B.: Vznik a počiatky mesta Trnavy [Nagyszombat kezdete és alapítása]. In: Historické štúdie 3, 1957. s. 228––274. MARSINA, R.: K vývoju miest na Slovensku do začiatku 15. storočia [A városok fejlődése 15. századig]. In: Historický časopis 21, 1973/3. s. 337–367. MARSINA, R.: Pour l`histoire des villes en Slovaquie au moyen age. In: Historický časopis 8, 1975. s. 21–72. MARSINA, R.: Bádanie o dejinách stredovekých miest na Slovensku [A középkori városok kutatása]. In: Historický časopis 20, 1972/2. s. 187–204. MARSINA, R.: Reforma stredovekých miest v Uhorsku [A középkori városok reformja]. In: Historický časopis 31, 1983/2. s. 164–180. KUČERA, M.: Genéza miest na Slovensku [A városok genezise]. In: Archeologica historica 3, 1978. s. 147–164. RATKOŠ, P.: Vznik a začiatky banských miest na Slovensku [A bányavárosok alapítása és kezdete]. Historické štúdie 19, 1974. s. 33–58. BARTL, J.: K vývoju miest a mestečiek Liptova v stredoveku [A liptói városok és mezővárosok fejlődése középkorban]. In: Liptov 8, 1985. s 45–68. JUCK, Ľ.: K problematike spracovania dejín miest na Slovensku v stredoveku [A középkori városok feldolgozásának problémai]. In: Historický časopis 30, 1982/1. s. 83–85.

[7] VALACHOVIČ, P.: Ammianus Marcellinus a mestá v Panónii v 4. storočí n. l. [Ammiamus Marcellinus és a pannón városok 4. században]. In: Zborník FFUK – Historica 37, 1987. s. 3–13.

[8] ŠPIESZ, A.: Panovnícka moc a mestská samospráva vo východnej časti strednej Európy za feudalizmu [A királyi uradalom és a városi önkormányzat a Közép-Európa keleti részében a feudalizmus korában]. In: Historický časopis 24, 1976/4. s. 497–515.

[9] Dejiny Bratislavy [Pozsony története]. [Zost.]: Lehotská, D. – Pleva, J. Bratislava, 1966. 607 s. Dejiny Trnavy [Nagyszombat története]. [Zost.]: Šimončič, J. – Watzka, J. Bratislava, 1988. 504 s.

[10] SALNER, P.: Slovak Towns in the Twentieth Century. In: Human Affairs 1, 1991/2. s. 187–194. Bratislava Mateja Bela [Pozsony Bél Mátyás korában]. Bratislava, 1984. 225 s. BARTL, J.: Mestá a mestečká trenčianskej stolice v stredoveku [A Trencsén megyei városok és mezővárosok középkorban]. In: Historický časopis 36, 1988/6. s. 906–927. HANÁK, P.: Priemyselná revolúcia a vývin miest za kapitalizmu [Az ipari forradalom és a városi fejlődés a kapitalizmus korában]. In: Historický časopis 21, 1973/2. s. 161–187. TAJTÁK, L.: Východoslovenské mestá v období priemyselnej revolúcie [A kelet-szlovákiai városok a ipari forradalom korában]. In: Historický časopis 21, 1973/2. s. 231–241. HOLOTÍKOVÁ, Z.: Mestá na Slovensku v medzivojnovom období [Városok a két világháború között]. In: Historický časopis 21, 1973/2. s. 189–204. BARNOVSKÝ, M.: Niektoré problémy vývoja miest na Slovensku v období socialistickej industrializácie [A városok fejődésének problémai a szocialista iparosítás korában]. In: Historický časopis 21, 1973/2. s. 205–230. PAŠIAK, J.: Socialistická urbanizácia Slovenska [A szocialista urbanizáció Szlovákiában]. In: Sociológia 8, 1976. s. 111–126.

[11] ŠPIESZ, A.: Slobodné kráľovské mestá na Slovensku v rokoch 1680–1780 [A szabad királyi városok 1680–1780]. Košice, 1983. 304 s.

[12] ŠPIESZ, A.: Bratislava v 18. storočí [Pozsony a 18. században]. Bratislava, 1987. 240 s.

[13] ŠPIESZ, A.: Banská Štiavnica v 18. storočí [Selmecbánya a 18. században]. In: Historické štúdie 12, 1967. s. 89–104.

[14] ŠPIESZ, A. : Mestá a meštianstvo na Slovensku koncom 18. storočia [Városok és a polgárság a 18. században]. In: Slovensko a veľká Francúzska revolúcia. Trnava, 1989. s. 16–23. ŠPIESZ, A.: Slovenské meštianstvo v 18. storočí [A szlovák polgárság a 18. században]. Historický časopis 14, 1966. s. 10–36.

[15] VALACHOVIČ, P. : Hospodárske a sociálne problémy miest v Panónii v 4–5. storočí [A pannon városok gazdasági és szociális problémái a 4. és 5. században]. In: Historický časopis 30, 1982/3. s. 376–394. ŠPIESZ, A.: Mesto v hospodársko-sociálnom živote Slovenska v 18. storočí [A város Szlovákia gazdasági és társadalmi életében a 18. században]. In: Hospodářske dějiny 7, 1981. s. 269–288. JUCK, Ľ.: Obchod v mestách na Slovensku v 14. storočí [Kereskedelem a szlovák városokban a 14. században]. In: Historický časopis 35, 1987/2. s. 256–278.  KAZIMÍR, Š.: Der Fernhandel der Städte in der Slowakei im 16. Jahrhundert. In: Studia historica Slovaca 15, 1986. s. 47–76. KAZIMÍR, Š.: Die Wirtschafts- und Sozialentwicklung der Städte in der südwestlichen Slowakei im 16. Jahrhundert. In: Die Stadt an der Schwelle zur Neuzeit. Linz, 1980. s. 325–336. VOZÁR, J.: Die Bergstädte der Slowakei im 16. Jahrhundert. In: Die Stadt an die Schwelle zur Neuzeit. Linz, 1980. s. 311–324. KAZIMÍR, Š.: Obchod stredoslovenských banských miest a západoslovenských miest v 16. a 17. storočí [A bányavárosok és a nyugat-szlovákiai városok kereskedelme 16. és 17. században]. In: Historické štúdie 22, 1977. s. 211–249. Die ostslowakische Städte in der Struktur der mitteleuropäischen  Handelsverbindungen im 17. Jahrhundert. In: (Hrg. M.  Marečková, F. Hejl, R. Fišer). Problems of Continuity and Discontinuity in History. Praha, 1980. s. 111–136. LEHOTSKÁ, D.: Mestá v peňažnom hospodárstve [A városok a pénzgazdaságban]. In: Slovenská numizmatika 11, 1990. s. 49–59. HALAGA, R. O.: Spojenie slovenských miest s Poľskom a Rusou do 16. storočia [A szlovák városok lengyel és orosz kapcsolatai 16. századig]. In: Historické štúdie 11, 1966. s. 139–165 . HALAGA, R. O.: Košice – Balt. Výroba a obchod v styku východoslovenských miest s Pruskom (1275-1526) [Kassa és a Baltikum. Termelés és kereskedelem a kelet-szlovákiai városok kapcsolatában Poroszországgal]. Košice, 1975. 326 s. HORVÁTH, P.: Obchodné styky Levoče s Poľskom v druhej polovici 16. storočia [Lőcse kereskedelmi kapcsolatai Lengyelországgal a 16. század első felében]. In: Historické štúdie 1, 1955. s. 105–145.  FIŠER, R.: Orientace a skladba zahraničního obchodu Levoče v první pol. 17. století [A Lőcse külföldi kereskedelmének orientációja és struktúrája]. In: Historický časopis 21, 1973/3. s. 434–436. GÁCSOVÁ, A.: Poddanské dediny Bardejova do prvej polovice 16. storočia [A bártfai jobbágyfalvak a 16. század elő feléig]. In: Historický časopis 21, 1973/4. s. 607–612. MAREČKOVÁ, M.: Sezonalita prešovského a bardějovského obchodu v prvé polovině 17. století [A eperjesi és bártfai kereskedelem szezonális jellege a 17. század első felében]. In: Nové Obzory 22, 1980. s. 73–82. GÁCSOVÁ, A.: Príspevok k obchodným stykom Bardejova s Poľskom v prvej polovici 16. storočia [A bártfai kereskedelem Lengyelországgal a 16. század első felében]. In: Historické štúdie 15, 1970. s. 121–137. MAREČKOVÁ, M. : Prešov v uhersko–polských obchodních vztazích počátkem 17. století [Eperjes a magyar–lengyel kereskedelmi kapcsolatokban a 17. század elején]. In: Historický časopis 21, 1973/3. s. 430–434. KAZIMÍR, Š.: Základné rysy obchodu Prešova v 16. a 17. storočí [Az eperjesi kereskedelem alapjellege 16. és 17. században]. In: Nové Obzory 19, 1977. s. 171–196. HEJL, F.: Východoslovenská města a jejich místo ve struktuře středoevropských obchodních vztahů v období rozvitého a pozdního feudalismu [A kelet-szlovákiai városok helye a közép-európai kereskedelemben a későfeudalizmus korában]. In: Historický časopis 21, 1973/3. s. 397–407.  HEJL, F. – FIŠER, R.: Obchod východoslovenských miest so zahraničím v 17. storočí [A kelet-szlovákiai városok külföldi kereskedelme a 17. században]. In: Historický časopis 32, 1984/6. s. 926–938. KAZIMÍR, Š.: Ekonomický vývoj mesta Trnavy v období neskorého feudalizmu [Nagyszombat gazdasági fejlődése a későfeudalizmusban]. In: Historický časopis 21, 1973/3. s. 420–427. KAZIMÍR, Š.: Hospodárenie mesta Trnavy v druhej polovici 16. storočia [Nagyszombat gazdasága a 16. század második felében]. In: Historické štúdie 9, 1964. s. 121–161. KAZIMÍR, Š.: Vývin cien, miezd a platov v Trnave v r. 1532–1600 [A nagyszombati árak, fizetések és keresetek fejlődése 1532–1600]. In: Historické štúdie 7, 1961. s. 97–132. KAZIMÍR, Š.: Pohyb cien obilnín na trhu v Trnave v rokoch 1772–1800 [A gabonaárak Nagyszombaton 1772–1800]. In: Agrikultúra 7, 1968. s. 181–217. FORBAT, E.: Dejiny bratislavského obchodu v 18. a 19. storočí (1699–1873) [A pozsonyi kereskedelem története a 18. és 19. Században, 1699–1873] Bratislava, 1959. 580 s.  ŠPIESZ, A.: Vplyv trhov na rozvoj miest na Slovensku v období neskorého feudalizmu [A piacok és a városok fejlődése későfeudalizmus korában]. In: Historický časopis 25, 1977/4. s. 521–531. MARSINA, R.: Mesto a trh na Slovensku do konca 13. storočia [A város és a piac a 13. század végéig]. In: Historický časopis 26, 1978/1. s. 77–95. PÜSPÖKI–NAGY, P.: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000–1301. I. Bratislava, 1989. MARSINA, R.: Feudálne pozemkové vlastníctvo miest v stredoveku [A városok feudális földtulajdona a középkorban]. In: Liptov 8, 1985. s. 13–26. SEDLÁK, F.: O feudálnom vlastníctve miest a mestečiek v 16–18. storočí [A városok és mezővárosok feudális földtulajdona 16. és 18. században]. In: Liptov 8, 1985. s. 27–44.

[16] MAREČKOVÁ, M.: Východoslovenská města a měšťanstvo na prahu novoveku [A kelet-szlovákiai városok és polgárság az újkor peremén]. Brno, 1995.  191 s. SUCHÝ, M.: K otázke sociálnej štruktúry miest na Slovensku  v 16. storočí [A városok szociális struktúrájának kérdései]. In: Historický časopis 9, 1961. s. 477–480. MAREČKOVÁ, M.: Společenská struktura Bardějova v 1. polovině XVII. století [Bártfa társadalmi struktúrája]. Brno, 1978. 227 s. GÁCSOVÁ, A.: K sociálnej štruktúre východoslovenských miest v prvej polovici 16. storočia [A kelet-szlovákiai városok szociális struktúrája a 16. század első felében]. In: Historický časopis 13, 1965/3. s. 366–402. GÁCSOVÁ, A.: Spoločenská štruktúra mesta Bardejova r. 1437 [Bártfa társadalmi struktúrája 1437-ben]. In: Historický časopis 10, 1962/1. s. 22–50. GÁCSOVÁ, A.: K zdaneniu bardejovského obyvateľstva v prvej polovici 15. storočia [A bártfai polgárság adózása a 15. század első felében]. In: Historické štúdie 8, 1963. s. 117–128. MAREČKOVÁ, M.: Majetková struktura samostatných žen v Bardějově v prvé polovině 17. století [A bártfai magányos asszonyok vagyoni struktúrája a 17. század első felében]. In: Historické štúdie 29, 1981/2. s. 244–258. GÁCSOVÁ, A.: Spoločenská štruktúra mesta Prešova v 15. a v prvej polovici 16. storočia [Eperjes társadalmi struktúrája 15. és a 16. század első felében]. In: Historický časopis 18, 1970/3. s. 347–378. SUCHÝ, M.: Vývoj majetkovej diferenciácie levočského obyvateľstva od polovice 16. do konca 17. storočia [A lőcsei polgárság vagyoni differenciálódásának fejlődése a 16. század felétől a 17. század végéig]. In: Historický časopis 17, 1969/1. s. 57–97. GÁCSOVÁ, A.: Spoločenská štruktúra Bardejova v 15. storočí a v prvej polovici 16. storočia [Bártfa társadalmi struktúrája 15. és a 16. század első felében]. Bratislava, 1972. 183 s GÁCSOVÁ, A.: Spoločenská štruktúra Kežmarku v 15. a v prvej polovici 16. storočia [Késmárk társadalmi struktúrája a 15. és a 16. század első felében]. In: Historický časopis 19, 1971/3. s. 357–384.  KAZIMÍR, Š.: Vývoj ekonomicko-sociálnej štruktúry mesta Trnavy v poslednej tretine 16. storočia a v 17. storočí [Nagyszombat szociális és gazdasági struktúrájának fejlődése a 16. század utolsó harmadában és a 17. században]. In: Historický časopis 18, 1970/1. s. 48–90. KAZIMÍR, Š.: Ekonomicko-sociálna štruktúra mesta Trnavy v 18. stor. a v prvej polovici 19. stor [Nagyszombat gazdasági és szociális struktúrája a 18. században és a 19. század első felében]. Historický časopis 21, 1973/1. s. 37–76. GÁCSOVÁ, A.: K problematike mestskej chudoby v Bratislave v prvej polovici 15. storočia [A pozsonyi szegények kérdéséhez a 15. század első felében]. In: Historický časopis 1, 1953/2. s. 177–218. DOBROTKOVÁ, M.: K sociálnej štruktúre západoslovenských miest v 18. storočí [A nyugat-szlovákiai városok szociális struktúrája a 18. században]. In: Zborník FFUK – Historica 37, 1987. s. 107–119. HALAGA, O. R.: Postavenie mešťanov nekráľovských a zálohovaných miest [A polgárok pozíciója a mező- és zálogolt városokban] In: Historický časopis 32, 1984/5. s. 697–717.

[17] MARKOV, J.: Odraz politických zápasov v obecnej správe Banskej Bystrice v 16.–19. storočí [Politikai harc a besztercebányai önkormányzatban a 16–19. században]. Bratislava, 1973. 276 s. HALAGA, O. R.: Pakty vzájomnosti obchodných stredísk Krakova a Košíc [Kereskedelmi megállapodás Krakkó és Kassa kötött]. In: Historický časopis 36, 1988/2. s. 159–174. HALAGA, O. R.: Boj Košíc proti oligarchii Omodejovcov a Matúš Trenčiansky [Kassa harca az Amáde oligarchák ellen és Csák Máté] In: Historický časopis 34, 1986/3. s. 326–348. ŠPIESZ, A.: Rekatolizácia na Slovensku v mestách v rokoch 1681–1781 [Rekatolizáció a szlovák városokban 1681–1781]. In: Historický časopis 39, 1991/6. s. 588–612. ŽUDEL, J.: Náboženská štruktúra obyvateľstva slobodných kráľovských miest na Slovensku v 2. polovici 18. storočia [A szabad királyi városok polgárainak vallási viszonyai a 18. század második felében]. In: Geografický časopis 43, 1991/3. s. 215–230. SUCHÝ, M.: Z politických zápasov miest so šľachtou od 16. do začiatku 18. storočia [A városok politikai harca a nemességgel 16. századtól a 18. század elejéig]. Nové obzory 16, 1974. s. 39–84. MARSINA, R.: O národnostnej štruktúre stredovekých miest (K 600. výročiu výsad pre žilinských Slovákov) [A középkori városok nemzetiségi struktúrája]. In: Historický časopis 29, 1981/5. s. 681–696. HALAGA, O. R.: “Ius Sclavorum” a “Platea Sclavorum” stredovekých miest Uhorska. [“Ius Sclavorum” és “Platea Sclavorum” a középkori városokban]. In: Historické štúdie 12, 1967. s. 123–153. LAMOŠ, T.: Slováci v stredovekej Kremnici [Szlovákok a középkori Körmöcbányán]. In: Historické štúdie 12, 1967. s. 195–204. LEHOTSKÁ, D.: Interetnické vzťahy v kultúrnom vývine miest na Slovensku [Interetnikus kapcsolatok a városok művelődéstörténetében]. In: Zborník FFUK – Historica 37, 1987. s. 47–61. VOZÁR, J.: Národnostné zápasy v stredoslovenských mestách a slovenské národné povedomie od 16. do polovice 18. storočia [Nemzetiségi harcok a bányavárosokban és a szlovák nemzeti öntudat]. In: Historický časopis 28, 1980/4. s. 554–577. VLACHOVIČ, J.: Národnostné boje v mestách v 16. a 17. storočí [Nemzetiségi harcok a városokban a 16. és 17. században]. In: Slováci a ich národný vývin. Bratislava, 1966. s. 73–91. HLEBA, E : Prešovská “národná slovenská spoločnosť” z 50. rokov 19. storočia [A eperjesi “szlovák nemzeti társadalom”  a 19. század 50-es éveiben]. In: Nové Obzory 25, 1983. s. 227–241. PODRIMAVSKÝ, M.: K problematike výskumu účasti miest v národnom hnutí v rokoch 1848–1918 [A városok részvételének problémái a nemzeti mozgalomban 1848–1918]. In: Historický časopis 30, 1982/1. s. 100–104.  BUTVIN, J.: Bratislava v slovenskom národnom obrodení a otázka slovenského národného strediska v rokoch 1848–1918 [Pozsony a szlovák nemzeti mozgalomban és a nemzeti központ kérdése 1848–1918]. In: Historický časopis 21, 1973/4. s. 531–574.  ŠTIBRANÝ, P.: Príspevok k vývoju slovenskej národnosti v Trenčíne [Adalék a szlovák nemzetiség fejlődéséhez Trencsénben]. In: Historické štúdie 8, 1963. s. 191–198.  TOMASZEWSKI, J.: K zmenám národnostnej štruktúry v slovenských mestách po roku 1918 [A városok nemzetiségi struktúrájának változása 1918 után]. In: Historický časopis 21, 1973. č. 2, s. 241–245.

[18] Výsady miest a mestečiek na Slovensku v rokoch 1238–1350 [A városi privilégiumok 1238–1350]. [Zost.]: Juck, Ľ. Bratislava, 1984. MERTANOVÁ, Š.: Ius tavernicale. Bratislava, 1985. 254 s. LEHOTSKÁ, D.: Vývoj mestského práva na Slovensku [A városi jog fejlődése]. In: Zborník FFUK – Historica 10, 1959. s. 65–111. KARPAT, J.: Vývoj mestskej samosprávy vo vzťahu k ekonomike miest [A városi önkormányzat fejlődése és viszonya a városi gazdasághoz]. In: Historický časopis 21, 1973/4. s. 595–606. LEHOTSKÁ, D.: Vývin buržoáznej mestskej správy do roku 1918 [A városi polgári önkormányzat fejlődése 1918-ig]. In: Historický časopis 21, 1973/4. s. 575–594. BIANCHI, L : Podriadenie mestskej samosprávy štátnej správe za buržoáznej ČSR [A városi önkormányzat alárendeltsége az állami kormányzatnak az első Csehszlovák Köztársaságban]. In: Historický časopis 21, 1973/2. s. 245–248.  MERTANOVÁ, Š.: Vznik a vývoj spišského mestského práva [A szepesi városi jog keletkezése és fejlődése]. In: Právněhistorické studie 18, 1974. s. 205–236. LEHOTSKÁ, D.: Mestská správa a bratislavské meštianstvo do konca 14. storočia [A pozsonyi kormányzat és a polgárság a 14. század végéig]. In: Historické štúdie 14, 1969. s. 179–207. LEHOTSKÁ, D.: Počiatky a vývoj mestskej listiny a listu na Slovensku do roku 1526 [A városi okmányok és levelek fejlődése 1526-ig]. In: Sborník archivních prací 1, 1964. s. 88–118.  LEHOTSKÁ, D.: K počiatkom vedenia mestských kníh na Slovensku [A városi könyvek eredetéhez]. In: Historické štúdie 5, 1959. s. 325–347.  LEHOTSKÁ, D.: Bratislavská mestská správa a jej predstavitelia v 15. storočí [A pozsonyi városi kormányzat és elöljárói a 15. században]. In: Historické štúdie 20, 1976. s. 27–52. VOZÁR, J.: Štatút stredoslovenských banských miest z r. 1619 [A bányavárosok statútuma 1619-ből]. In: Historické štúdie 7, 1961. s. 246–248.

[19] Ethnokulturelle Prozesse in Gross-Städten Mitteleuropas. Adaptation im Stadtmilieu. Toleranz– Intoleranz in Grosstädten Mitteleuropas. Bratislava, 1992. SKUTIL, J.: Slovenská města na mapách Moravy 16–19. stol. [A szlovák városok a morva térképeken a 16–19. században]. In: Historický časopis 21, 1973/4. s. 606–607. VANTUCH, A.: Trnava ako univerzitné mesto [Nagyszombat mint egyetemi város]. In: Historický časopis 21, 1973/4. s. 497–529. PISOŇ, Š.: Súčasný rozvoj miest a vývoj kultúry [A városi fejlődés és a művelődés]. In: Historický časopis 21, 1973/2. s. 251–259. CHALUPECKÝ, I.: Vzdelanosť a kultúra spišských miest a mestečiek v 15–18. storočí [A művelődés a szepesi városokban a 15–18. században]. In: Historický časopis 35, 1987/3. s. 427–435. ČIČAJ, V.: Vývoj vzdelanosti v našich mestách v období neskorého feudalizmu [A városi műveltség a későfeudalizmus korában]. In: Historický časopis 34, 1986/3. s. 349–361. KOWALSKÁ, E.: Ľudové školstvo a formovanie vzdelanosti v mestách na Slovensku v 18. storočí [A népiskolák és a városi műveltség fejlődése a 18. században]. In: Historický časopis 34, 1986/5. s. 695–710. RYBARIČ, R.: Stredoveké mesto ako hudobnokultúrny organizmus [A középkori város mint zenei kulturális egység]. Historické štúdie 19, 1974. s. 181–192. SELECKÁ, E.: Stredoveká levočská knižnica [A középkori lőcsei könyvtár]. Martin, 1975. 216 s. ČIČAJ, V.: Bányvárosi könyvkultúra a XVI-XVIII. században. Szeged, 1993. 142 s.  ŠÁŠKY, L.: Kamenná krása našich miest [A városok kőszépsége /Városi építészet]. Martin, 1981. 406 s.  JANKOVIČ, V. : Výskum topografie historického jadra Bratislavy v 14–16. storočí a jeho prínos pre najstaršie dejiny mesta [Pozsony városi topográfiája a 14–16. században]. In: Historický časopis 21, 1973/3, s. 369–385.  ŠIMONČIČ, J.: Príspevok k dejinám verejného zdravotníctva v Trnave v období feudalizmu [Adatok a nagyszombati közegészségügyhöz a feudalizmus korában]. In: Z dejín vied a techniky na Slovensku 6, 1972. s. 261–281. RATKOŠ, P.: K topografii Banskej Bystrice v čase baníckeho povstania (v rokoch 1525–1526) [Besztercebánya topográfiája a bányászok felkelése idején 1525–1526]. In: Historické štúdie 9, 1964. s. 103–120.  HALAGA, O. R.: “Dvojité Košice” a ich opevnenie. [“Kettős Kassa” és fortifikációja]. In: Historický časopis 37, 1989/4. s. 489–514.  HORVÁTH, V.: Územie mesta a životné prostredie v Bratislave v 14. a 15. storočí [Pozsony területe és környezete a 14–15. században]. In: Historický časopis 34, 1986/6. s. 885–896.

[20] SPIŠSKÉ mestá: v stredoveku [Szepesi városok a középkorban]. Košice, 1974. 172 s. Národnostný vývoj miest na Slovensku do roku 1918 [A városok nemzetiségi fejlődése 1918-ig]. Martin, 1984. 272 s. Banské mestá na Slovensku [A bányavárosok Szlovákiában]. Martin, 1990. 265 s. Vývoj správy miest na Slovensku [A városi kormányzat fejlődése Szlovákiában]. Martin, 1984. 302 s.

[21] Städte in Donauraum. Bratislava, 1993. 230 s.

[22] ČIČAJ, V. – PICKL, O. [Hrsg]: Städtisches Alltagsleben in Mitteleuropa vom Mittelalter bis zum Ende des 19. Jahhunderts. Bratislava, 1998. 356 s.

[23] Formy a obsah vzdelanosti v historickom procese [A műveltség formái és tartalma a történeti fejlődésében]. [Zost. ČIČAJ, V.] Bratislava, 1999. 187 s.

[24] Taká bola Bratislava [Ilyen volt Pozsony]. Bratislava, 1991. 199 s. Meštianstvo a občianska spoločnosť na Slovensku 1900-1989 [A polgárság és polgári társadalom Szlovákiában 1900-1989]. [Zost. E. Mannová], Bratislava, 1998. 255 s.