Cikkek

Kőfalvi Tamás: A pécsváradi hiteleshely működésének pécsi vonatkozásai

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon

Tanulmányok Pécs történetéből 9.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2001.

ISSN 1219 4077

Szerkesztette: Font Márta

139–161. pp.


Kőfalvi Tamás

A pécsváradi hiteleshely működésének pécsi vonatkozásai*


The aspects of the activity of the loca credibilia of Pécsvárad related to Pécs

Pécser Bezüge der Tätigkeit der loca credibilia von Pécsvárad





A pécsváradi konvent 1254[1] és 1526 közötti hiteleshelyi tevékenységéről 913 fennmaradt oklevél tanúskodik.[2] Ezek közül 194 tartalmaz Pécs középkori történetére vonatkozó információt. Ezen adatok megoszlását azonban, tartalmukat tekintve szembeszökő egyenetlenség jellemzi. Döntő többségük ugyanis a pécsi püspökség és a káptalan történetével kapcsolatos, míg a kifejezetten a várost vagy annak polgárait érintők száma meglehetősen csekély. Ezt az aránytalanságot két tényező együttesen indokolja. Egyrészt ugyanis a pécsi polgárok, ügyes-bajos dolgaikkal az esetek döntő többségében – érthető módon – a pécsi káptalant keresték fel. Ennek valószínűleg nem pusztán az a magyarázata, hogy a püspöki várban található székeskáptalan megközelítése egyszerűbb, gyorsabb, s ezáltal olcsóbb volt, mint a megyében működő akármely más, ugyancsak közhitelű tevékenységet folytató intézményé,[3] hanem az is, hogy jogi tekintélyét és presztízsét tekintve kétség kívül a pécsi székeskáptalan volt a legjelentősebb a környéken.[4] Az adatok egyenetlenségének oka a másik oldalról az lehet, hogy a jogcselekmények egy jól körvonalazható csoportjában viszont, a pécsi káptalan nem lehetett kompetens – alapvetően az ügyben való valamilyen érintettsége miatt – oklevél kiadására. A magánjogi természetű ügyletek között jellemzően ilyenek voltak azok, amikor a pécsi püspök vagy a káptalan volt az egyik érdekelt fél. A közjogi esetek közül pedig elsősorban azok említendők, amelyekben a püspök vagy a káptalan – sokszor mindkettő – maga is a perben álló felek közé tartozott, például egy hatalmaskodás elszenvedőjeként, vagy éppen elkövetőjeként.[5] Ezekben az esetekben természetesen az ügy kivizsgálását a környék valamely másik hiteleshelyére kellett bízni. Ilyenkor több mint csábító lehetett a pécsváradi konvent választása, hiszen azon túlmenően, hogy – bár a pécsi székeskáptalannal nem vetekedhetett – jelentős jogi tekintélynek örvendett,[6] igen közel is feküdt Pécshez.[7]

Az alábbiakban tehát a pécsváradi hiteleshely okleveleiben található pécsi vonatkozásokat két adatcsoportra osztva tűnik célszerűnek bemutatni. Az első ezek közül a közvetlenül a városra vagy lakóira, a másik pedig a pécsi püspök(ök)re és a székeskáptalanra vonatkozó adatok csoportja.

I. Pécs városára és lakóira vonatkozó adatok

1. A pécsváradi konvent hiteleshelyi okleveleinek pécsi vonatkozásai közül elsőként a középkori Pécs épületeiről szólók említendők. Ezek az információk, bár általában nem túl részletesek, inkább csak említéseknek tekinthetők, mégis kiemelkedő jelentőséggel bírhatnak, hiszen a középkori Pécs várostopográfiája még a jelentős régészeti kutatások ellenére is számos megválaszolatlan kérdést tartogat.

A pécsváradi konvent 1362-ben hatalmaskodási ügyben folytatott vizsgálatot. Az erről készült, 1362. március 19-én kelt jelentésből[8] kiderül, hogy Zentgyrg-i Pál fia: Miklós január 31-én Karon-i Lekus fia: Miklósnak és András fia: Istvánnak, a pécsi Szentlélek kolostorban lévő tulajdonjogát igazoló oklevelét, az azt tartalmazó ládával együtt, Miklós és István tudta nélkül, sőt, miközben István ágyban fekvő beteg volt elvette, miként azt az említett kolostor apácái is megerősítették. A pécsváradi oklevelek nemcsak a domonkos rend, hanem a ferencesek pécsi jelenlétét is megörökítették. 1409-ben a pécsváradi konvent tanúsította, hogy abban az ügyben, amely egyik részről a pécsi káptalan, a másikról pedig Gadan-i (dict.) Mihály közt zajlik, kiküldte két emberét, akik április 21-én Pécsett, a Szt. Ferenc-kolostorban jelen voltak, amikor a felek fogott bírái az ügyet július 1-jére halasztották, a feleket pedig Farkaslyuk birtokra rendelték.[9] Az egyházi rendeltetésű épületek közül még kettőről tesznek említést a Pécsváradon kiállított oklevelek. Az említés időrendjét tekintve első a Szt. Katalin-kápolna, melyről egyébként sem sokat tudunk. A székesegyházhoz tartozott, papja 1332-ben 18 márka tizedet fizetett.[10] Egy 1454-ben kiadott pécsváradi oklevél[11] szerint, amely a kápolnát expressis verbis a várban fekvőnek mondja, rectora, Márton mester plébános április 15-én a pécsi káptalan képviselőjeként egy birtok iktatásánál volt jelen. A székesegyház oldalában álló Aranyos Mária-kápolna a 16. század elején bukkan fel egy pécsváradi oklevélben.[12] 1503. április 4-én a pécsváradi konvent előtt Meztheghnyew-i Zerechen Lajos, feleségének: Klárának, fiaiknak: Jánosnak és Andrásnak, lányuknak: Katalinnak a terheit is magára vállalva megjelenvén elmondta, hogy érett megfontolás után, a Baranya megyében fekvő Chobankahegy nevű szőlőhegyét, a hozzá tartozó összes haszonvételével és tartozékával együtt, eladta Zsigmond pécsi püspöknek, Gywla-i Jánosnak, és általuk a Szt. Péter-székesegyház oldalában épült Aranyos Szűz Mária kápolna számára, a tőlük átvett 1500 aranyforintért. A pécsi épületek között a börtönről kell még említést tenni. 1344-ben még csak egy pécsváradi polgár pécsi raboskodásáról – melynek oka ismeretlen – és 1 márkáért történt kiváltásáról értesülünk.[13] 1399-ben már kifejezetten a káptalan börtöneként említi egy oklevél,[14] ahova László zágrábi prépost záratja be Gadan-i Mihályt, házát pedig kifosztja. 1427-ben Henrik, pécsi püspök egy kisasszonyfalvi lakost, akit korábban Márton pécsi várnagy, valamint annak szolgái és officiálisai, továbbá Pécs város bírája, esküdtei és hospes-ei, bűnei miatt letartóztattak és börtönbe zártak, nemes férfiak testvéri szeretetből fakadó kérésére - a szintén ott fogva tartott három nemessel és azok közrendű familiárisaival együtt – ugyaninnen engedte szabadon.[15]

2. Pécs középkori vásárairól sem tudunk annyit, mint amennyit a város jelentősége és a régióban elfoglalt központi szerepe indokolna. A pécsváradi konvent okleveleiben mindössze egyetlen hetivásárának említése maradt fenn.[16] Eszerint Mária királynő embere a pécsváradi konvent tanújának jelenlétében 1384. április 18-án hétfőn Pécsváradon, 19-én kedden a pécsi vásáron, 21-én csütörtökön pedig Gyula faluban idézte a királynői jelenlét bírósága elé István egykori vajdát.

3. A pécsváradi konvent oklevelei néhány pécsi polgár említését is megőrizték számunkra. 1343. június 17-én Miklós fia: Jakab pécsi polgár és a László pécsi püspököt képviselő Gál mester pécsi kanonok Miklós nádor 1343. június 14-én kelt oklevelét íratják át Pécsváradon.[17] 1362-ben a gyulai nemesek Vilmos püspökkel és várnagyával, János mesterrel pereskedtek, minthogy a gyulaiak a püspök Péter fia: Bertalan nevű Pettre-i jobbágyának két, András fia: János pécsi polgárnak pedig hat ökrét elrabolták. Az ügyben a pécsváradi konvent végzett vizsgálatot.[18] 1462-ben egy ismeretlen nevű pécsi polgár, több Bagotha-i nemes ügyvédjeként a pécsi káptalant tiltotta el a Baranya megyei Almas és Felselothard birtokok megszerzésétől.[19] Ugyanebben az évben a pécsváradi konvent Márton pécsi polgárt és Owar-i Egyed pécsi kanonokot hatalmazta meg ügyvédjének.[20] Túl azon, hogy a konvent szemmel láthatóan igyekezett tekintélyes és minden bizonnyal művelt, de legalábbis a jogban és az írásbeliségben jártas személyeket választani képviselőül, külön is érdekes, hogy az említett Márton ekkoriban a konvent babarci officiálisa volt. A babarci birtoktömb – kiváló szőlőtermő adottságai révén – a pécsváradi konvent birtokainak egyik legértékesebb, a monostor gazdaságát tekintve alapvető jelentőségű területe volt, melynek irányítását a konvent pécsi polgárra bízta. A konvent 1474. január 1. előtt kelt oklevele[21] említi Plawyth-i Horwath Mihály pécsi polgárt, aki korábban a pécsi káptalan előtt számos Baranya megyei birtokát zálogosította el 200 aranyforintért.

Külön csoportban kell szólni a pécsi polgárok azon malomügyleteiről, amelyek Pécsváradon kiadott oklevelekben maradtak fenn. 1352. január 11-én Sreyberius mester pécsi bíró, akinek jelentős anyagi hátterét mutatja, hogy ekkor három várkonyi[22] malomhelye is volt, ezek egyikét, amelyen semmilyen épület nem volt – mivel az nyilván nem hajtott hasznot számára –, elcserélte Nagy Kelemen fia: Gergely pécsváradi polgárral, annak egy ugyanott található kaszálójáért.[23] 1353. június 19-én Luka fia István fia: Miklós pécsi polgár egy Hyrd-i malom nyolcadrészét adta el, ugyancsak Nagy Kelemen fia: Gergely[24] pécsváradi polgárnak.[25] 1364. április 25-én Zengal-i (dict.) Péter fia: János pécsi polgár egy, a Várkony falu patakján lévő malom felét – amelynek másik fele már a birtokában volt – 16 dénármárkáért megvásárolta Szenterzsébeti György özvegyétől.[26] Ugyanez év július 17-én azután az egészet eladta a pécsváradi jegyzőnek, 25 dénármárkáért.[27] János tehát, aki nevéből vélhetően már legalább második generációs pécsi lehetett, kifejezetten spekulatív céllal vásárolt malomrészt.

A pécsváradi konvent okleveleiben fennmaradt adatok arról tanúskodnak, hogy a pécsi polgárok Pécsvárad környékén nem nagyon igyekeztek malmokat, malomrészeket szerezni, megtartani, illetve amit vettek azt is inkább továbbadták. E jelenség magyarázatát talán a pécsi városfejlődésben kell keresni. Ugyanis éppen ekkoriban, a 14. század közepén kezdett kiépülni és benépesülni a pécsi városfalakon kívül eső, de Pécshez tartozó ún. Malomséd vicus, ahol is a Tettye-patak jelentős esése (1,5 kilométeren 110 méter) az ingadozó vízhozam ellenére is kedvező adottságot jelentett malmok telepítéséhez.[28] A terület a 16. század közepén is jelentős malomiparral rendelkezett, Oláh Miklós 1556-ban 40 működő malmot látott itt.[29] Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a török megszállás idején is fejlődni tudott, 1551-ben 51 házát adóztatták, a török kiűzése után pedig az itteni malmok adományozásáról vannak emlékek. Nem lehetetlen tehát, hogy a várkonyi malomhelyek a pécsi polgárok szemében éppen ennek a területnek a fejlődése és lehetőségei miatt veszítették el vonzerejüket.

A pécsi polgároknak a Pécsváradon kiadott oklevelekben való megjelenése – és ezt az előforduló esetek alacsony száma is bizonyítja – méltán nevezhető kuriózumnak. Az esetek döntő többségében ugyanis konkrét és egyedi oka adható annak, hogy a pécsi polgárok miért a pécsváradi konvent előtt intézték ügyüket a pécsi káptalan helyett. Ezt számos esetben a káptalan valamilyen fokú, a bevezetőben már említett érintettsége, illetve az ügyletben résztvevő másik fél kívánsága, illetősége (ld. malomügyletek) indokolhatta.

II. A pécsi püspökségre és a káptalanra vonatkozó adatok

1. A pécsváradi hiteleshelyi okleveleknek a pécsi püspökségre és a káptalanra vonatkozó adatok tekintetében egyik jelentőségét az adja, hogy számos pécsi kanonok nevét őrizték meg számunkra, köztük olyanokét, akik a pécsi káptalan hiteleshelyi tevékenységében nem vettek részt, így a Pécsett kiadott oklevelek névsoraiban nem találkozhatunk velük. Ezek a személyek főként a püspök vagy a káptalan képviseletében ügyvédként jártak el, oklevelet írattak át, vagy éppen valamilyen jogügylet tanújaként voltak jelen Pécsváradon. Így például a fentebb más vonatkozásban már említett Gál mester pécsi kanonok, aki 1343-ban oklevelet íratott át Pécsváradon. Hosszan lehetne sorolni azoknak a kanonokoknak a nevét, akik püspökük vagy káptalanjuk képviseletében Pécsváradon jártak. A sort 1256-ban a káptalant képviselő Tristanus éneklőkanonok, Theoderus őrkanonok és Vencezlaus dékán nyitották meg, akik a pécsi prépost és a káptalan földvásárlása kapcsán jelentek meg a pécsváradi konvent előtt.[30] Pécsi kanonokok nevei gyakran bukkannak fel a pécsi káptalan vagy népei által elkövetett hatalmaskodások vizsgálata során is. Ezek közül külön is megemlítendő az az eset, amelyről a pécsváradi konvent 1397. szeptember 12-én kiadott oklevele[31] számol be. Eszerint szeptember 6-án virradatkor a pécsi káptalanból Tolnai András, Baranya-i Gál, Valko-i Benedek archidiaconus-ok, György őrkanonok, Mirabilis (dict.) András mester, Martinus mester dékán és Zenthjanuspallya (dict.) Pál, több társukkal, familiárisaikkal, továbbá Cherkuth-i, Tewtews-i, Zewlews-i, Bulcherd-i és Velim-i jobbágyaikkal Gadan-i Mihály fiai: Mihály és János, Jakab fiai: Péter és Miklós, valamint Gadan-i György Gadan-i birtokára törtek, Ferenc és Balázs nevű familiárisaikat megverték, két lovat nyergestül és kantárostul, ruhákkal, fegyverekkel és egyéb javakkal együtt elraboltak, György feleségét: Erzsébet úrasszonyt és lányát: Dorottyát, ruháikat letépvén pedig megbecstelenítették.

2. Ugyancsak a hatalmaskodási esetek Pécsváradon kelt vizsgálati oklevelei őrizték meg számunkra hat pécsi várnagy nevét. A konvent előtt 1362. január 27-én Vilmos püspök egyik jobbágyát is érintő hatalmaskodási ügy vizsgálatánál volt jelen János mester, pécsi várnagy.[32]

A pécsváradi konvent egyik vizsgálódása során derült ki, hogy 1384. december 17-én Chati fia: János pécsi hospes és mohácsi viceofficiális, urának, Litteratus Mihály mester pécsi várnagynak a parancsára, a margitszigeti Szt. Margit-kolostor apácáinak Jenew nevű birtokára tört, s az ottani jobbágyok disznóit és marháit elhajtatta, a falu népe által az esetet kinyomozni küldött Göndör Jánost pedig elfogatta és addig tartotta vasban, mígnem annak jobb lába kisebesedett, és akit csak 4 forintért, valamint 1 zsák takarmányért engedett szabadon, az elrabolt disznók közül pedig hatot népeinek adott. Ezen kívül november 30-án az apácák egyik Jenew-i jobbágyát, midőn az Zabar faluból, vendégségből igyekezett hazafelé, megtámadta, és tőle 14 és fél dénármárkát elrabolt, november 1. körül pedig az apácák rétjein legelő marhákat hajtatott el, és csak 4 dénárért adta vissza azokat. December 21-én az apácák Felchele nevű birtokára tört, és az ottani jobbágyoktól 37 marhát a Duna folyón túlra, Mohács püspöki faluba vitt, egyet közülük pedig levágatott. Az állatok visszaszerzésére küldött Kylianus nevű jobbágytól egy kétrétegű köpenyt elvett, az állatokért pedig pénzt zsarolt ki, december 23-án pedig a Mohach-on tartandó szokásos vásárra tartó Jenew-i jobbágyokat hét emberével kifosztotta.[33]

A következő pécsi várnagy Ugali György, aki 1388-ban, a neki alárendelt Kulked-i jobbágyokkal Bathmonostra-i Theutus fia László fiának: László mesternek Laak nevű birtokáról egy ekealjnyi vetést elszállíttatott, s ugyanonnan több mint 50 jobbágyot – portájukat feldúlva – elkergetett, elnéptelenítve ezzel a birtokot, a halászóhelyet lehalásztatta, az erdőket kivágatta, a fát elszállíttatta.[34] Szintén őt említi a konvent egy másik oklevele is, amelyből az derül ki, hogy 1393. augusztus 12-én a pécsi püspök parancsára több mohácsi és kölkedi jobbággyal Bathmonostra-i Theutus fia László fia: László mester Laak nevű faluját felégette, több asszonyt megveretett, az élelmet pedig elvitette.[35]

A pécsi várnagyi tisztségben őt követő Andocsi Miklós fia György szerepel a legtöbbször – összesen négy alkalommal – a Pécsváradon kiállított és fennmaradt oklevelekben.[36] Mindegyik oklevél a Gyula melletti Szent László-monostor pálos  remeteszerzeteseinek Zenthaga, más néven Dergesche nevű birtokát, ottani jobbágyaikat, illetve közvetlenül a monostort ért támadásokról számol be. Így például a konvent 1395. augusztus 5-én kiállított oklevelében[37] arról olvashatunk, hogy Bálint pécsi püspök Dergesche falubeli jobbágyai, a püspök várnagyának, Andocsi György mesternek a parancsára és vezetésével, a remeték Zenthaga nevű birtokához tartozó legelők kerítését és árkait már több éve pusztítják, a szénát lelegeltetik, egy másik legelő közepén utat vágtak, a monostor erdőit pedig kivágják. Ezen kívül a birtokon lévő szőlőket feldúlják, a szőlővesszőket és -fürtöket letördelik, letépik, a zab és kender ültetvényeit pedig állataikkal letiportatják. Az 1400. január 1-jén kiállított oklevél arról tudósít, hogy 1399. augusztus 15. után a püspök és Andocsi Miklós fia: György mester, pécsi várnagy, Dergesche-i jobbágyaikat fegyveresen a kolostor Remethefalua nevű birtokára küldték, akik ott a remeték Jakab nevű jobbágyának összes javait elvették, Dergesche birtokra szállították és a remeték többszöri kérésére sem adták vissza azokat. Ezen kívül ugyanezen jobbágyok, ugyancsak a püspök akaratából és György várnagy parancsára, a remeték szántóföldjeire mentek, és ott a pálosok Mátyás nevű szolgáját nyíllal megsebesítették. Az 1401. május 23-án kiadott oklevél szerint Andocsi György május 9-én Jud-i Cetus Miklós nevű Dergesche-i szolgáját és officiálisát, továbbá valamennyi Dergesche-i jobbágyát, fegyveresen a remeték Zenthaga nevű birtokára küldte, akik ott két remetét épp szántás közben találván, közülük az egyiket, a György nevű szántóvetővel és béressel együtt, két vagy még több nyíllövéssel a kolostorba zavarták, a másikukat pedig - a remeték nyolc ökrével és három familiárisával együtt - nyíllövésekkel súlyosan megsebesítették, kifosztották és Dergesche faluba vitték, ahol ekéjét a falu közepén darabokra szedték szét, az ökröket és a familiárisokat pedig fogságban tartották. A következő évben, az 1402. április 14-én kelt oklevél szerint Andocsi Miklós fia: György, Jud-i (dict.) Cetus Miklóst Dergesche faluba vitte, ahol ez utóbbi, több Dergesche-i jobbággyal együtt, György várnagy parancsára a remeték kolostorának néhány hazafelé tartó Remethefalua-i jobbágyát megtámadták, nyilaikkal megsebesítették - olyannyira, hogy egyikük néhány nap múlva meg is halt -, a náluk talált javaikat elvették, feleségeiket pedig megbecstelenítették. György várnagy ezen kívül azt is megparancsolta a Dergesche-i jobbágyoknak, hogy ha a remeték közül bárkit is sikerül elfogniuk, azt verjék- és öljék meg.

A következő, a pécsváradi konvent okleveléből ismert és fentebb már említett pécsi várnagy az a Márton nevű, aki Pécs város elöljáróival együtt elfogta és bebörtönözte Kisasszonfalvai Lászlót.

Utolsóként egy 1498. december 31-én kiadott pécsváradi oklevélben[38] maradt fent egy pécsi várnagy említése. A konvent által folytatott vizsgálat kiderítette, hogy 1495. július 22. körül Zsigmond pécsi püspök, pécsi várának udvarbíróját Phadan-t és Gyulai János várnagyot, továbbá familiárisait és jobbágyait Bayna-i Both András Somogy megyei Wkmerfalwa, Markocz és Kerthweles nevű birtokaihoz tartozó földekre küldte, akik az ottani jobbágyok betakarított és kepébe összegyűjtött termését szekérre rakták, és a Waskazenthmarthon nevű birtokra vitték. Ezen kívül november 11. körül az említett András Wkmerfalwa nevű birtokára és Wamos Péter nevű ottani jobbágyának házára rontottak, Péter feleségét: Erzsébetet jobb kezén súlyosan, anyját pedig olyannyira megsebesítették, hogy utóbbi néhány nap múlva meg is halt.

A pécsi várnagyoknak a pécsváradi konvent okleveleiben való felbukkanásait áttekintve szembetűnő, hogy gyakorlatilag minden esetben hatalmaskodás elrendelőjeként vagy résztvevőjeként szerepelnek. Ezen előfordulások alapján a pécsi várnagy tisztségével kapcsolatban általában elmondható, hogy a pécsi várnagy közvetlenül a püspök irányítása alá tartozott, az általa irányított, hadra fogható népek révén a legfőbb végrehajtó-hatalomnak számított, maga pedig a neki alárendelt familiárisok, illetve a püspöki birtokok jobbágyai számára adott parancsokat, illetve élükön vett részt a fegyveres erőt igénylő megmozdulásokban.

3. A pécsváradi konvent oklevelei fontos szerepet játszanak a pécsi püspök és a pécsi káptalan birtokainak felvázolása, e birtokok történetének feltárása terén is. A püspöki és a káptalani birtokok határjárását tartalmazó oklevelek jelentőségét nem kell különösebben ecsetelni, hiszen az ezekben szereplő információk elsődlegesen az adott birtokokra vonatkoznak. 1338-ban több alkalommal is kísérlet történt arra, hogy a pécsi püspök Lonchok, Jeneu és Nane nevű birtokát elhatárolják a margitszigeti apácák ugyancsak Jeneu és Nane nevű birtokától. Április 25-én azonban, bár a püspök ügyvédje elhozta a helyszínre III. Béla oklevelét, I. Károly király átiratában, ám minthogy az apácák ügyvédjei nem IV. László oklevelét hozták el, hanem annak egy, az óbudai káptalan pecsétjével ellátott átiratát,[39] amelynek alapján viszont a királyi emberek a határjárást nem merték elvégezni, így az ügyet visszaküldték a királyi jelenléthez.[40] Augusztus 27-én a királyi emberek a konventi kiküldöttek jelenlétében ismét megpróbálták a birtokok elhatárolását, ez alkalommal azonban a püspök, mivel az apácák megbízottja sem a főbb határjeleket nem tudta megmutatni, és azoknak sem a sorrendjük, sem a számuk nem egyezett az általa bemutatott oklevél adataival, kijelentette, hogy ha a határjárást László király privilégiuma alapján akarják tovább folytatni, miként azt az országbíró elrendelte, akkor ő azt kész elfogadni, de ha a privilégiumnak és az országbíró parancsának ellentmondóan akarják folytatni, akkor ő ettől eltiltja őket. Ezt hallván a királyi emberek – bár a nála lévő oklevelek alapján a püspök is szerette volna bejáratni egyházának birtokát – nem merték folytatni a határjárást, az apácák ügyvédje pedig kijelentette, hogy a püspöki birtokok határait nem ismeri el.[41] Nem sokkal később, október 6-án újabb határjárás következett, ám ekkor a kiküldöttek azt jelentették, hogy a birtokok határjárását és értékbecslését, azok kiterjedt volta miatt, minthogy azokhoz szántóföldek, erdők, berkek, mezők, valamint a Dunából elrekesztett természetes és mesterséges halászóhelyek is tartoztak, a határidő rövidsége miatt, hat nap alatt sem tudták befejezni, így az ügyet, bármely fél elmarasztalása nélkül, visszaküldték a királynak.[42]

 Ugyancsak határvita miatt került sor a pécsi püspök Narad, illetve Tuteus fia: László mester Loca, Kerekeghaz és Moysa falvainak elhatárolására. 1376. augusztus 14-én, amikor is Vilmos pécsi püspök Narad nevű birtokának határjárása megtörtént, akkor László mester a birtok Loca, Kerekeghaz és Moysa felé eső határjeleinek megújítása ellen tiltakozást jelentett be.[43] A birtokper jócskán elhúzódott, mert a határokat még az 1380. október 6-án, immár Alsáni Bálint püspöksége idején történt határjárás alkalmával sem sikerült megnyugtatóan rögzíteni.[44]

A pécsváradi konvent okleveleiből ismert viszont Bálint püspök azon birtokviszálya, amely a Sarlós és Suenye nevű püspöki, illetve a gyulai pálos remeték Zenthaga – más néven Dregesche – nevű birtoka kapcsán zajlott, és amely a püspökre nézve kedvezőtlenül ért véget. 1401. július 1-jén és az azt követő alkalmas napokon a konvent kiküldöttei a királyi emberekkel Bálint pécsi püspök Suenye és Sarlós nevű birtokát járták be, Salamon király privilégiuma, valamint a pécsi káptalan és a pécsváradi konvent oklevelei alapján. A határjárás során a püspök nemcsak a gyulai nemesek szomszédos birtokait, de magát Zenthaga birtokot és a rajta lévő kolostort is a magáénak mondta. A kiküldöttek azonban úgy ítélték meg, hogy a remeték által megmutatott határok a Salamon király oklevelében foglaltaknak hívebben megfelelnek, ezért a kolostort és Zenthaga birtokot is a pálosoknak javasolták ítélni.[45] A vitás 6 holdnyi földrész végül az 1402. november 25-én, a Garai Miklós nádor ítéletlevele alapján tartott határjárást követően – amelynek alkalmával István, pálos perjel 12 nemes társaságában megesküdött, hogy e földrész a remeték tulajdona  – került végleg a pálos szerzetesek tulajdonába, minthogy az iktatásnak a püspök nem mondott ellent.[46]

A konvent 1478. március 29-én kiadott oklevele György pécsi prépost, királyi kincstartó Merse nevű birtokának határjárását őrizte meg.[47]

A határjáró oklevelek mellett értékes – bár sokszor csak közvetett –, a pécsi püspökre és a káptalanra vonatkozó birtoktörténeti információkat tartalmaznak az idézőlevelek, illetve a hatalmaskodási esetek kivizsgálásáról készült jelentések is.

4. Külön csoportban kell tárgyalni azokat a Pécsváradon kelt hiteleshelyi okleveleket, amelyek a pécsi püspök és az egyházmegye más – egyházi és világi – birtokosai közti viszályokról, hatalmaskodásokról tudósítanak. A pécsváradi okleveleknek ez a leggazdagabb Pécsre vonatkozó csoportja, hiszen a pécsi püspök vagy a káptalan által, esetleg az ő kárukra elkövetett hatalmaskodási esetek kivizsgálásával nagyon gyakran a pécsváradi konventet (is) megbízták.

A pécsi püspök egyházi „riválisai” közül kettőt érdemes külön is kiemelni, a margitszigeti apácákat és a gyulai pálos remetéket. Fentebb már láthattuk, hogy e felek között szép számmal akadtak vitás ügyek, amelyeket nem mindig törvényes úton igyekeztek elintézni. Gyakran a perek elhúzódása is közrejátszott abban, hogy a törvényes ítélet megszületéséig a felek az érdekérvényesítés durvább módját, a hatalmaskodást, a nyers erő alkalmazását választották. Igen gyakori hatalmaskodások kísérték például 1395 és 1402 között Alsáni Bálint püspök és a gyulai pálosok már említett birtokperét. Míg azonban a pécsi püspöknek a gyulai pálosokkal ezen időszakot nem számítva általában békésnek tűnik – legalábbis a pécsváradi hiteleshelyi oklevelek alapján – a viszonya, addig a margitszigeti apácák kárára elkövetett jogsértésekről szinte folyamatosan vannak adataink. Már 1331-ből arról értesülünk, hogy László, pécsi püspök az apácák Jeneu nevű birtokán – az apácák tudta és beleegyezése nélkül - követ bányásztatott és abból meszet égetett.[48] Ettől kezdve különösen e két említett birtok kapcsán – Jeneu és Nane – vált feszültté a viszony a pécsi püspök és az apácák között.

A világi földesurakkal sem volt sokkal békésebb a viszony. Közülük feltétlenül megemlítendő a Bátmonostori-család, amely hosszú generációkon keresztül, gyakorlatilag folyamatosan hadilábon állt a pécsi püspökkel. A konkrét esetek ismertetésétől itt eltekintve annyi elmondható, hogy az egymás javai ellen elkövetett bűncselekmények igen széles skálája olvasható az oklevelekben. Találkozhatunk birtokok, erdők, halastavak elfoglalásával, határjelek lerombolásával, házak feldúlásával, egymás jobbágyainak megverésével, meggyilkolásával, állatoknak, terményeknek és anyagi javaknak az elrablásával egyaránt.

Az egyházi és a világi riválisokkal való törvénytelen összeütközések azonban – legalábbis az elemzés tárgyát képező okleveles anyagban – egy szempontból lényeges eltérést mutatnak, tudniillik a világi földesurak elleni megmozdulások sokkal többször találtak válaszra, mint az egyháziak elleniek. 1354-ben Tuteus fiai a püspök mohácsi jobbágyainak termését rabolták el, a következő évben Narad és Kulked birtokok jogtalan használatától, 1357-ben pedig a püspöki Narad birtok betelepítésétől kellett eltiltani őket.[49] 1402 májusában Bátmonostori László mester jobbágyai a pécsi káptalan egyik Egyhazasjanosy-i jobbágyát ölték meg, holttestét pedig elvitték,[50] 1410-ben pedig a pécsi káptalan Zaaz városba tartó jobbágyait megtámadva összeverték és kifosztották őket, szekerüket és annak kerekeit összetörték.[51] Az egyháziak által a pécsi püspök vagy a káptalan ellen elkövetett hatalmaskodások azonban – bár nyilván voltak ilyenek is – gyakorlatilag teljesen hiányoznak a konvent okleveles anyagából. Csak néhány olyan eset ismert, amelynek során a margitszigeti apácák officiálisai és jobbágyai követnek el bűncselekményt a pécsi káptalan kárára. 1445 májusában a pécsi káptalan Belko nevű, úton lévő Gredystew-i jobbágyától 40 aranyforint értékű gyertyát, augusztusban a Kowach Péter nevű Lwssok-i jobbágyuktól 50 aranyforintot, októberben pedig Chepan Gergely nevű Weythy-i jobbágyuktól 100 db sót raboltak el, más, úton lévő jobbágyokat pedig szintén zaklattak.[52]

Végezetül a pécsváradi konvent által a középkorban kiadott és fennmaradt hiteleshelyi oklevelek pécsi vonatkozásairól összefoglalóan el kell mondani, hogy ezeknek az információknak a Pécsváradon kiállított oklevelekben való felbukkanásai, elsősorban a pécsi káptalan jóval szélesebb körű kedveltsége miatt – amit jól megmagyaráz a székeskáptalan nagyobb jogi tekintélye, illetve magának Pécs városának gyorsabb fejlődése, nagyobb forgalma – csak véletlenszerűek, majdnem minden esetben megtalálható az a konkrét és egyedi ok, amiért ezek az adatok éppen pécsváradi oklevélben kaptak helyet. Ez a tény persze nem kisebbíti ezen adatok jelentőségét, mert azokat a pécsi káptalan, más hiteleshelyek és a megye által kiadott oklevelekben találhatókkal egybegyűjtve még teljesebbé tehető a Pécs középkori történetéről alkotott kép.

Pécs történetére vonatkozó adatok a pécsváradi konvent hiteleshelyi okleveleiben[53] (Adattár)

A pécsváradi oklevél kelte

Levéltári jelzete DL/DF

A pécsváradi oklevélben említett adat

1.      1256. 09. 10.

78961

A pécsi prépost és a kápt. megvásárolja a Janusy nevű földet. A kápt.-t Tristanus kántor, Theoderus őrkanonok és Vencezlaus dékán képviselte.

2.      1280. 04. 18.

1115

A pécsi pü. Duna melletti, Feldwar-ral szomszédos földjét említi.

3.      1283. 07. 09.

1150

A pécsi egyh. Scemel nevű birtokával szomszédos föld eladását engedélyezi. A kápt.-t Tristanus kántor képviselte.

4.      1283. 08. 01. u.

67679

A pécsváradi konv.-nek a pécsi kápt. említésében fennmaradt oklevele.

5.      1296. 11. 27.

259769

A pécsi kápt. Népeinek említése.

6.      1300. 04. 02.

265822

A pécsi kápt. Kiküldöttjét és eljárását említi.

7.      1304. 10. 28.

268194

A pécsi kápt. Ügyvédvalló levelét említi.

8.      1305. 00. 00.

Elveszett

A pécsi kápt. Adásvételi oklevelét említi.

9.      1307. 00. 00.

1430

A pécsi kápt. Hesthey nevű birtokát elcseréli. Az oklevél tartalmazta a pécsi pü. Beran nevű birtokának határait.

10.  1311. 05. 14. e.

86917

A pécsváradi konv.-nek a pécsi kápt. említésében fennmaradt oklevele.

11.  1313. 05. 00.  e.

76229

A pécsváradi konv.-nek a pécsi kápt. említésében fennmaradt oklevele.

12.  1317. 03. 31.

76242

László pécsi pü. bíróság elé idézése.

13.  1321. 04. 01.

259814

László pécsi pü. mint bíró előtt indított magánjogi ügy említése.

14.  1321. 06. 22.

76289

László pécsi pü. bíróság elé idézése, Lanchok nevű falujában.

15.  1321. 00. 00.

87160

A pécsi kápt. két záloglevelének említése.

16.  1323. 04. 17.

2159

A pécsi pü. Mohach-i officiálisának, Tomok (dict.) Péternek testvére az apácák ellen hatalmaskodik.

17.  1323. 08. 01. e.

76322

A pécsváradi konv.-nek a pécsi kápt. említésében fennmaradt oklevele.

18.  1325. 03. 21.e.

58480

A pécsváradi konv.-nek a pécsi kápt. említésében is fennmaradt oklevele.

19.  1325. 04. 09. e.

40465

A pécsi kápt. kiküldöttjét és kiállítandó privilégiumát említi.

20.  1325. 04. 13.

40465

A pécsi kápt. kiküldöttje, Dénes mr. tolnai főesperes.

21.  1327. 05. 15.

76379

László pécsi pü. szolgája, Procurator (dict.) Péter, a pü. Kulked nevű falujából hatalmaskodik.

22.  1327. 05. 27.

76381

László pécsi pü. serviens-ei és jobbágyai, a pü. megbízásából hatalmaskodnak.

23.  1330. 00. 00.

67705

A pécsi kápt. adásvételt tartalmazó privilégiumának említése.

24.  1331. 03. 08.

76436

A pécsi egyh. Kulked nevű birtokának említése.

25.  1331. 05. 16.

2659

László pécsi pü. a margitszigeti apácák birtokán meszet égettet, ezért Lanchok nevű falujában bíróság elé idézik.

26.  1331. 08. 25.

2679

László pécsi pü. kiegyezik a margitszigeti apácákkal. A pü.-öt János, pécsi  kanonok  képviselte.

27.  1333. 07. 01. e.

2788

László pécsi pü. büntetést tartozik fizetni a margitszigeti apácáknak, mert Mohach-i hospes-ei megölték az apácák villicus-át.

28.  1333. 07. 02.

2788

László pécsi pü. az előbb említett büntetést megfizette.

29.  1334. 09. 15. e.

76495

A pécsi pü.-öt mint Laymer birtok szomszédját emberei képviselik.

30.  1334. 10. 31.

56734

A pécsi pü. Narad-i népeinek eltiltása.

31.  1336. 10. 14.

76542

Miklós pap, alkulcsár a kápt.-nál lévő zálog lejáratát meghosszabbítja.

32.  1338. 04. 26.

3152

A pécsi pü. megbízottja bemutatja III. Béla oklevelét I. Károly átiratában, Lonchok, Nane, Jeneu és más szomszédos püspöki birtokok határjárásához.

33.  1338. 09. 01.

3177

Lonchok, Nane, Jeneu és más szomszédos püspöki birtokok határjárása a püspök jelenlétében.

34.  1338. 10. 12.

3180

Lonchok, Nane, Jeneu és más, ezekkel szomszédos püspöki birtokok határjárása, mivel azokhoz szántók, erdők, berkek, mezők és a Dunából elrekesztett, természetes és mesterséges halászóhelyek is tartoztak, hat nap alatt sem volt elvégezhető.

35.  1340. 08. 00.

259851

A pécsváradi konv. átírja István pécsi és választott kalocsai prépost és a pécsi kápt. 1336. ápr. 9-i privilégiumát.

36.  1343. 06. 14. e.

63723

A pécsváradi konv. Szt. István és András királyok privilégiális okleveleiből ugyancsak privilégiumba írja át a pécsi egyház szabadságait.

37.  1343. 06. 17.

63723

A László pécsi püspököt képviselő Gál mr. pécsi kanonok és Miklós fia: Jakab pécsi polgár kérésére a pécsváradi konv. átírja Miklós nádor 1343. jún. 14-i oklevelét.

38.  1344. 04. 19.

3683

Pécsváradi polgár rabsága (oka ismeretlen) Pécsett és megszabadulása (1 márkáért kiváltották).

39.  1346. 05. 03.

3842

Mihály mr. pécsi kanonok, a kápt. ügyvédje a margitszigeti apácák határjárásának ellent mond.

40.  1347. 03. 09.

76820

Benedek mr. a pécsi kápt. Zelyz-i officiálisa a kápt. Pelyske nevű birtokáról hatalmaskodik.

41.  1348. 01. 25. e.

259868

A pécsi kápt. jobbágyainak eltiltása a Gerech nevű birtokra való szőlőtelepítéstől.

42.  1349. 06. 13.

76939

Pécsről Gethmonustura-ra hazafelé tartó ember megtámadása Wgh falu mellett.

43.  1351. 07. 26.

87257

A pécsi kápt. Soklous-i birtokrészt váltott vissza, amiért a Beketetey nevű hegy alatti Herenehfeulde nevű szántót, a hozzá tartozó vásár- és hegyvám kivételével kapja zálogba.

44.  1351. 08. 05.

78384

János lector, Mikós kántor, pécsi kanonokok, kápt.-juk ügyvédeiként, a kápt. Gadan nevű birtokát és 40 márka készpénzt cserélnek el a Tolna m.-i Janusy-i nemesek Janusy nevű birtokáért, amely a kápt. szintén Janusy nevű birtoka körül fekszik. A nemesek a továbbiakban az egyház hadakozó nemes jobbágyai lesznek. (Ld. még: 1359. 10. 03.)

45.  1351. 08. 14.

87258

A pécsi kápt eltiltása Iwanusy és Farkaslyuk birtokok megszerzésétől.

46.  1352. 01. 11.

3683

Sreyberius mr. pécsi bíró a három Warkun-i malomhelyének egyikét, amelyen semmilyen épület nincs, elcseréli Nagy Kelemen fia: Gergely pécsváradi polgárral, annak egy ugyanott található kaszálójáért.

47.  1352. 07. 16.

87270

A pécsi kápt. Merse-i jobbágyainak eltiltása Tuteus mr. birtokainak használatától.

48.  1352. 07. 17.

87271

Miklós pécsi pü. Narad-i jobbágyainak eltiltása Tuteus mr. Lotha nevű falujának kifosztásától.

49.  1353. 06. 19.

3683

Luka fia István fia: Mikós pécsi polgár egy Hyrd-i malom nyolcadrészét eladja Nagy Kelemen fia: Gergely pécsváradi polgárnak.

50.  1354. 07. 03.

4446

A margitszigeti apácák ügyvédje megtagadja az apácák jobbágyainak erőszakos tettei miatti elégtétel adását Miklós pécsi pü.-nek, mert az ő jobbágyai által okozott károkat ő sem nem térítette meg.

51.  1354. 08. 05. u.

77389

Miklós pécsi pü. Mihály nevű Mohac-i jobbágyának termését Teuteus fiai elraboltatták.

52.  1355. 05. 22. u.

77389

A pécsi pü. Narad és Kulked nevű birtokainak használatától Tuteus fiait eltiltják.

53.  1356. 04. 19.

87317

A pécsi pü.-öt képviselő Demeter mr. pécsi kanonok oklevelekkel bizonyítja a püspök Narad és Kulked birtokokra vonatkozó tulajdonjogát.

54.  1357. 03. 07.

2341

A pécsváradi konv. átírja László egykori pécsi pü. 1326. febr. 9-én kiadott, Achilles egykori pécsi pü. 1252. dec. 28-i, püspöksége első évében kelt privilégiumát tartalmazó oklevelét.

55.  1357. 03. 17. u.

77389

A pécsi pü. eltiltja Tuteus fiait, hogy Loca nevű birtokukról, a pü. Azzal szomszédos Narad nevű birtokára jobbágyokat telepítsenek.

56.  1358. 01. 01. u.

4707

A pécsváradi konv. által vizsgált ügyben a pécsi kápt. is eljárt.

57.  1358. 06. 29.

77232

A pécsi kápt. Mare birtok adományozásáról kiállított oklevelének említése.

58.  1358. 07. 12.

87337

A Zekchu-ről Pécsre vivő út említése.

59.  1359. 10. 03.

78384

Demeter, egykori alkulcsár, pécsi kanonok, a kápt. ügyvédjeként rögzíti a korábban a Janusy-i nemesekkel kötött csere (ld.: 1351. 08. 05.) érvénybe lépését.

60.  1360. 03. 23.

87356

János mr. lector és Nyitrai (dict.) János pécsi kanonokok a kápt. nevében eltiltják Vezzeus mr.-t a kápt. Tolna m.-i Iwanusy nevű birtokának használatától.

61.  1361. 07. 25.

87869

Zemel-i Ag fia István fia: Leukus, a Baranya m.-i Zemel birtok felét Vilmos választott és megerősített pécsi pü.-nek és a pécsi egyháznak adományozza.

62.  1362. 01. 28.

259861

Vilmos választott és megerősített pécsi pü., János mr. a pécsi vár várnagya valamint a gyulai nemesek között, annak a vádnak a kapcsán, miszerint a gyulaiak a pü. Péter fia: Bertalan nevű Pettre-i jobbágynak két, András fia: János pécsi polgárnak pedig hat ökrét elrabolták, eskünek kell döntenie.

63.  1362. 03. 19.

49278

Karon-i Lekus fia: Miklósnak és András fia: Istvánnak a pécsi Szentlélek-apácakolostorban lévő tulajdonjogát igazoló oklevelek említése, azok elrablása.

64.  1364. 04. 25.

77321

Zengal-i (dict.) Péter fia: János, pécsi polgár egy, a Warkun falu patakján lévő malom felét megvásárolja 16 dénármárkáért. (A másik malomfél ekkor már az övé.)

65.  1364. 07. 17.

77332

Zengal-i (dict.) Péter fia: János, pécsi polgár, a Warkun falu patakján lévő malmát, melynek második felét áprilisban vásárolta (ld. előző szám), eladja a pécsváradi jegyzőnek, 25 dénármárkáért.

66.  1364. 11. 13.

87869

Zemel-i Ag fia Miklós fia: Adam (dict.) Márton, a Baranya m.-i Zemel és Indya nevű birtokainak felét amennyiben örökösök nélkül halna meg, Vilmos pécsi pü.-nek és egyházának adományozza.

67.  1365. 03. 01.

87398

A pécsi kápt. Merse-i jobbágyinak eltiltása a szomszédos Geeth birtok haszonvételeinek eltulajdonításától.

68.  1365. 03. 12.

87869

Emel-i Ag fia Miklós fia: Adam (dict.) Miklós, a Baranya m.-i Zemel és Indya nevű birtokokban lévő birtokrészeit és összes többi, idegen kézen lévő birtokát, lelke üdvéért Vilmos pécsi pü.-nek és egyházának adományozza.

69.  1366. 03. 30.

87869

Zemel-i Ag fia István fia: Lewkus, a kapott jótéteményekért cserében a Baranya m.-i Zemel, Emel, Indya és Tothfalu birtokokban lévő birtokrészeit Vilmos pécsi pü.-nek és egyházának adományozza.

70.  1366. 05. 09.

87869

Bálint [!] pécsi pü. és testvérei eltiltása Emel és Agtotya birtokok megszerzésétől.

71.  1367. 08. 09.

77391

Tuteus fia: László mr. esküje a Vilmos pécsi pü. elleni tettekben való ártatlanságáról.

72.  1367. 08. 18.

77392

Vilmos pécsi pü. Narad nevű falujának határjárása.

73.  1367. 10. 19.

230512

A pécsváradi konv. és a pécsi kápt. együttes eljárása.

74.  1368. 03. 19.

87428

Farkaslyuk-i Miklós fia: Fakow (dict.) János, a Tolna m.-i Farkaslyuk nevű mansio-ját, felsorolt tartozékaival együtt a pécsi Szt. Péter-egyháznak és kanonokjainak adományozza, a maga és rokonai lelki üdvéért.

75.  1368. 03. 21.

77404

Mare-i Gunya fia: István eltiltja a pécsi kápt.-t a Tolna m.-i Farkaslyuk birtok megszerzésétől.

76.  1368. 04. 04.

87427

Fakow (dict.) János unokaöccsei eltiltják a pécsi kápt.-t a Tolna m.-i Farkaslyuk birtok megszerzésétől.

77.  1369. 03. 11.

87869

Ag fia Miklós fia: Miklós, Ag fia István fia: Lewkus, Zemel és India nevű és minden más birtokukat is a pécsi püspöknek és egyházának adományozzák a nekik nyújtott segítségükért cserébe, s egyben a pécsi Szt. Péter-egyházat választják temetkezési helyükül.

78.  1369. 03. 11.

87869

Az előbbi adomány megerősítése, az azzal ellentétes tatalmú oklevelek érvénytelenítése mellett.

79.  1374. 06. 16.

6224

A pécsi kápt. Mohach-i Lonchok-i és Zabar-i népeinek eltiltása a margitszigeti apácák Chele és Jenetv nevű birtokainak és tartozékainak használatától.

80.  1374. 09. 28.

77595

A pécsi pü. Mohach-i Narad-i, Kulked-i és Hymushaz-i jobbágyainak hatalmaskodása Tuteus fia: László mr. Laymer, Moysa és Locha nevű birtokain.

81.  1376. 05. 06.

6357

Bálint pécsi pü. Mohach-i és Zabar-i jobbágyinak hatalmaskodása a margitszigeti apácák Jeneu nevű birtokán.

82.  1376. 05. 17.

87492

Bálint pécsi pü. és testvérei eltiltása Emen és Oktornya birtokok megszerzésétől.

83.  1378. 10. 01.

103349

Jakab pécsi kanonok, alprépostnak és Turun-i jobbágyainak eltiltása a Gare nevű birtokhoz tartozó Jeneu földrész használatától.

84.  1380. 10. 11.

77798

Bálint pécsi pü. Narad és Tuteus fia: László mr. Loca, Kerekeghaz és Moysa birtoka közti határ megállapítása határjárással. A határ továbbra is vitatott maradt.

85.  1382. 05. 10.

87544

Bálint pécsi pü. és testvérei, Bool-i István fia: András mr. és Bool-i Briccius fia: János eredménytelen eltiltása Tuteus fia László mr. Kerekeghaz nevű birtokához tartozó Isowfeld nevű földrész használatától.

86.  1384. 04. 18.

77899

Pécs 1384. ápr. 19-én három vásáron való kikiáltás helyszíne.

87.  1385. 02. 10.

7130

Mária királynő Pécsett kelt parancslevele: 1385. jan. 25. Chati fia: János pécsi hospes és Mohach-i viceofficiális, urának, Litteratus Mihály pécsi várnagynak a parancsára a margitszigeti apácák Jenew nevű birtokán hatalmaskodott.

88.  1385. 02. 10.

7131

Mária királynő Pécsett kelt parancslevele: 1385. jan. 25.

89.  1388. 07. 27.

7287

A pécsváradi konv. átírja a pécsi kápt. 1387. júl. 19-én, Miklós lector által kiállított privilégiumát.

90.  1389. 04. 25.

78006

Farkaslyuk-i Miklós fia: Fakow (dict.) János unokaöccsei eltiltják a pécsi kápt.-t a Tolna m.-i Farkaslyuk birtok elfoglalásától, mert Jánosnak azt nem volt joga eladományozni.

91.  1389. 12. 19. u.

78130

Bálint pécsi pü. parancsára embere: Narad-i Miklós és más Narad-i jobbágyai [Töttös László fia:] László Mayssa nevű birtokán hatalmaskodtak.

92.  1389. 00. 00.

78130

1381-ben Bálint pécsi pü. Mohach-i officiálisai: Chatho János és Pál fia: György, Narad-i officiálisa Soldos (dict.) Pál, valamint Monorod-i officiálisa: Vaswar-i János Thuthus László fia: László mr. Laymer nevű birtokán hatalmaskodtak.

93.  1390. 12. 09.

42469

A Valkó m.-i Tyzyn birtok iktatása Bálint pécsi pü. részére. Társtulajdonosok: a néhai Alsan-i János bán fia: Pál mr., az ő fia: Miklós, valamint Alsan-i Gergely fia: János.

94.  1391. 02. 22.

78055

Vgal-i György pécsi castellanus 1388-ban Theuthus fia László fia: László mr. Laak nevű birtokán hatalmaskodott.

95.  1391. 05. 14.

78061

Bálint pécsi pü. Lanchak-i officiálisa: Kelemen, a pü. És Vgal-i György pécsi castellanus parancsára, a pü. Lanchak-i és Bachfalua-i, név szerint felsorolt jobbágyaival Theuthus fia László fia: László mr. Laymer nevű birtokán hatalmaskodott.

96.  1391. 05. 00. k.

78128

Vgal-i György pécsi castellanus Bálint pécsi pü. Parancsára, a pü. Kulked-i és Mohach-i jobbágyaival Theuthus fia László fia: László mr. Laymer és Laak nevű birtokán hatalmaskodott.

97.  1391. 07. 16.

87617

Mihály custos és Pál mr. pécsi kanonokok, Bálint pécsi pü. és rokonai, tudniillik Alsan-i János bán fia: Pál mr., az ő fia: Miklós és az említett János fia Gergely fia: János nevében a pü.-nek és rokonainak Pata nevű, valamint a Zygeth-i nemesek Zygeth nevű birtoka közti határvitában kiegyeznek.

98.  1393. 09. 23.

78098

Vgal-i György pécsi castellanus Bálint pécsi pü. Parancsára, a pü. Kulked-i és Mohach-i jobbágyaival Theutus fia László fia: László mr. Laak nevű birtokán hatalmaskodott.

99.  1395. 06. 03.

78154

A pécsváradi konv. átírja Bálint pécsi pü. 1394. jún. 20-án Mohach-on kelt oklevelét.

100.1395. 07. 02.

1430

Bálint pécsi pü. a gyulai pálosok Dergesche nevű birtokának határjeleit leromboltatta és a birtokot jobbágyaival használtatta.

101.1395. 07. 11.

8079

Pécsváradi János székesfehérvári és pécsi kanonok, Felzegchew birtok rector-a a fehérvári kápt. nevében jár el.

102.1395. 08. 05.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] Dergesche falubeli jobbágyai, a pü. Várnagyának: Andych-i Györgynek a parancsára és vezetésével a gyulai pálosok Zenthaga (=Dergesche) nevű birtokán hatalmaskodtak.

103.1395. 11. 21. u.

1430

Dergesche birtoknak a pécsi kápt. határleíró oklevele alapján a gyulai pálosok tulajdonába történő iktatását Bálint bíboros [pécsi pü.] nevében Zemere Villicus (dict.) Tamás, ellentmondásával megakadályozta.

104.1395. 12. 19.

87641

Theutus fia László fia: László mr. tiltakozik amiatt, hogy Mathuchina-i Demeter fia: Miklós mr., a Baranya m.-i, László mr. Maysa és Kerekeghaz nevű birtokaival határos Bachia birtokban lévő birtokrészét eladta Bálint pécsi pü.-nek, pedig az elővételi jog a szomszédság okán Lászlót illette volna.

105.1397. 02. 09.

78198

A pécsi kápt. név szerint említett familiárisai és név szerint említett jobbágyaik a Gadan-i nemesek birtokain hatalmaskodtak.

106.1397. 09. 12.

78220

A pécsi kápt.-ból Tolnai András, Baranya-i Gál, Valkó-i Benedek archidiaconus-ok, György custos, Mirabilis (dict.) András mr., Márton mr. dékán és Zenthjanuspallya (dict.) Pál, név szerint említett familiárisaikkal, továbbá Cherkut-i, Tewtews-i, Zewlews-i, Bulcherd-i és Velim-i jobbágyaikkal a Gadan-i nemesek birtokain hatalmaskodtak.

107.1399. 05. 01. u.

1430

Bálint pécsi pü. Suenye és Sarlós nevű birtokainak határjárásáról szóló jelentés.

108.1399. 09. 10.

78311

A pécsi kápt. börtönének említése, ahova László zágrábi prépost záratja be Gadan-i Pétert, házát pedig kifosztja.

109.1400. 01. 01.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] parancsára Andych-i Miklós fia: György és a Dergesche-i jobbágyok a gyulai pálosok Zenthlazlou és Remethefalua nevű birtokain hatalmaskodtak.

110.1400. 03. 02.

78338

Pécsett a pécsi kápt.-t képviselő Rodolfus prépost, György kulcsár, Mirabilis (dict.) András mr., Márton dékán és Péter succentor kanonokok, a Gadan-i nemesek ellen folyó perüket elhalasztják.

111.1400. 03. 24.

78343

A pécsi kápt.-t képviselő Thofey-i Lucas fia: Miklós, Izmen-i Márton fia: János és Abel-i Antal, a fogott bíráknak a Gadan-i nemesekkel történő kiegyezésre tett javaslatát nem fogadják el.

112.1400. 05. 20.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] Dergesche-i jobbágyai a gyulai pálosok kárára önkényesen utat építettek, amelyen a remetéket gyakran megtámadják.

113.1400. 07. 05.

78366

Imre pécsváradi apát, Iwan-i Fridricus a Baranya-i Gál apátja és Regun-i János főesperesek, János mr., a konvent jegyzője, a pécsi egyház kanonokjai mint fogott bírák, Bátmonostori László és János bátai apát között egyezséget teremtenek.

114.1400. 07. 26.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.-nek] Bene fia: Ferenc, Tako (dict.) Jakab és más familiárisai a gyulai pálosok Dergesche nevű birtokán hatalmaskodnak.

115.1400. 08. 28.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] várnagya, Andich-i György mr., alvárnagyával, familiárisaival, név szerint említett Malon-i prédiálisokkal és név szerint említett Dergesche-i és Sarlos-i jobbágyaikkal a gyulai pálosok Dergesche birtokának határát lerombolták.

116.1401. 05. 23.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] várnagya, Andych-i György mr., Dergesche-i szolgáját és officiálisát, Jud-i Cetus Miklóst, továbbá Dergesche-i jobbágyait a gyulai pálosok Zenthaga nevű birtokán hatalmaskodni rendelte.

117.1401. 07. 01. u.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] Suenye és Sarlos nevű birtokának határjárása, melyet Salamon király privilégiuma és többek közt a pécsi kápt. egyik oklevele alapján végeztek el. A határjárás érintette Dergesche püspöki és Beran kápt.-i birtokokat is. A püspök a remeték számos birtokára, köztük magára a Zenthaga-i kolostorra is igényt tartott, amit azonban a határjárás alapján nem sikerült bizonyítani.

118.1401. 12. 15.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] Dergesche-i officiálisa, Jud-i Cetus Miklós, a pü. parancsára, annak Dergesche-i jobbágyaival a remeték Zenthaga nevű birtokán hatalmaskodtak.

119.1402. 03. 31.

8705

A pécsi kápt. oklevelének említése, amellyel Byssenus János mr. 1400 kis forintért zálogba adta Kysbeger, Euryn, Hozyoag, Zalazou és Gyud birtokokat.

120.1402. 04. 14.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] várnagya, Andich-i Miklós fia: György mr. és társa, Jud-i (dict.) Cetus Miklós, Selliber (dict.) Jánossal és több Dergesche-i jobbággyal együtt a gyulai pálosok Remethefalua-i jobbágyait megtámadták.

121.1402. 05. 02.

43945

Pech nembeli Pál fia: András, a pécsi vár Keresztelő Szt. János egyházának prépostja Veszprém és Győr megyei birtokait elzálogosítja.

122.1402. 11. 29.

1430

Bálint bíboros [pécsi pü.] Zenthaga és Dergesche nevű birtokainak határjárása, mely során István, a gyulai pálosok perjele 12 nemessel megesküdött, hogy a megmutatott határjelek a remeték Zenthaga, más néven Dergesche és a pü. Swenye és Sarlos nevű birtokait választják el, illetve hogy az a régóta vitatott, 6 holdnyi föld, amelyen 12 mansio népesség él, a remeték birtokához tartozik. Mivel a pü. ennek nem mondott ellent, a vitás területet a remeték tulajdonába iktatták.

123.1406. 06. 14.

78700

Bálint bíboros [pécsi pü.] Zakal (dict.) Tamás nevű Somogh-i jobbágya, a terragium és a collecta megfizetése nélkül Herchegh Péter mr. birtokára szökött, a pü. emberei azonban üldözőbe vették és elfogták.

124.1406. 10. 25.

78741

Gadan-i (dict.) Mihály, a maga és Benedek pécsi kanonoknak a nevében, a pécsi kápt.-nal szemben leteendő esküt elhalasztja.

125.1407. 08. 11. u.

9351

Bálint bíboros [pécsi pü.] Mohach-i jobbágyai a margitszigeti apácák Chele nevű birtokán hatalmaskodtak.

126.1408. 04. 05.

9401

Bálint bíboros [pécsi pü.-öt] Mohach nevű birtokán a királyi jelenlét elé idézték, a margitszigeti apácák ellenében.

127.1408. 08. 08.

9444

Bálint bíboros [pécsi pü.] Mohach-i népeit eltiltják a margitszigeti apácák Chelee és Jenew nevű birtokainak használatától.

128.1408. 12. 03.

78863

Zsigmond király 1408. nov. 14-én Pécsett kelt parancslevele.

129.1409. 04. 23.

78876

A pécsi kápt. és Gadan-i (dict.) Mihály közt, Farkaslyk birtok kapcsán zajló pert a fogott bírák – akiket a pécsi kápt. részéről György dékán választott ki – Pécsett, a Szt. Ferenc-kolostorban elhalasztják. 

130.1409. 09. 15.

78906

Gadan-i Mihály megesküszik, hogy a pécsi kápt. Janusy-i jobbágyának, István villicus-nak a kápt. Farkaslyk birtokon lévő földjét nem akarta elpusztítani.

131.1409. 08. 01.

87818

Gadan-i Mihály megesküszik, hogy a pécsi kápt. Janusy-i jobbágyának, Domonkos fia: Gálnak a szőlejét nem szüretelte le.

132.1409. 08. 11.

78896

Zsigmond király 1409. júl. 13-án Pécsett kelt parancslevele, amely alapján a konvent kiderítette, hogy a pécsi kápt. Hedsazazasjanusy nevű birtokán élő, név szerint említett jobbágyai a kápt. parancsára Gadan-i Mihály Kemenfalua nevű birtokáról Gál nevű jobbágyát a terragium megfizetése nélkül a kápt. Janusy nevű birtokára vitték.

133.1409. 11. 04.

78910

Gaspar mr. dékán pécsi kanonok a kápt. és a kápt. Eghazasyanosy jobbágyai nevében a Gadan-i Mihály ellenében a pécsváradi konv. Előtt teendő esküt elhalasztja.

134.1409. 11. 09.

78911

Gaspar mr. dékán pécsi kanonok a kápt. nevében a Gadan-i Mihály ellenében Farkaslik birtok kapcsán a királyi udvarban leteendő esküt elhalasztja.

135.1410. 03. 17.

78927

Zenthmiklos-i Pál a kápt. nevében, a Gadan-i Mihály ellenében 100 nemes társaságában a királyi udvarban leteendő esküt elhalasztja.

136.1410. 04. 08.

259930

A pécsi kápt. név szerint említett Beram-i jobbágyai a gyulai nemesek Gyula nevű birtokához tartozó erdőt kivágták.

137.1410. 07. 25.

78948

Bátmonostori László mr. jobbágyai a pécsi kápt. Eghazasjanosy nevű birtokán Gadan-i (dict.) Jakab fia: Pétert megölték, holttestét pedig elvitték.

138.1410. 07. 27.

78949

Gaspar pécsi dékán a kápt. nevében, a Gadan-i Mihály ellenében 100 nemes társaságában a királyi udvarban leteendő esküt elhalasztja.

139.1410. 08. 20.

78956

Bátmonostori László mr.-nek a pécsi kápt. Eghazasjanusy nevű birtokáról Zaaz városba tartó jobbágyainak megtámadása.

140.1410. 10. 04.

78961

A pécsváradi konv., a kápt. nevében előtte megjelenő Gaspar dékán, pécsi kanonok kérésére, a Gadan-i Mihály elleni eskütétel alkalmára átírja saját, 1256. szept. 10-én kelt oklevelét.

141.1411. 10. 15.

79035

Bátmonostori László és Kemenfalwa-i György vitájában az összehívott szomszédok a pécsi kápt. Janosy nevű birtokán tesznek esküt.

142.1411. 10. 18.

9572

A pálos rend Baranya m.-i vicarius-a, Balázs a pécsváradi konv.-tel átíratja a pécsi kápt. 1409. júl. 9-én kelt két oklevelét.

143.1413. 05. 01.

533

A pécsváradi konv. átírja Myko pécsi pü. és kápt.-ja 1262-ben kiadott privilégiumát.

144.1413. 08. 26.

10105

A margitszigeti apácák Jenew nevű birtoka határjárásának János pécsi pü. nevében Gergely és István ellentmondott.

145.1413. 08. 31.

70012

Gezthe-i János fiainak eltiltása a Gezthe birtokukon lévő Gezthe-i és egyéb birtokrészeik eladásától, mert azok vásárlás révén a pécsi pü.-öt illetik.

146.1414. 03. 16.

290632

A néhai György fia: István, a pécsi egyház Mohach-i jobbágya öröklött szőlőjét a gyulai pálosoknak adta. Az adomány kapcsán a szőlő egyik szomszédja pert indított, de a pécsváradi konv. Babarch-i jobbágyai mint fogott bírák a remetéknek adtak igazat.

147.1414. 07. 16.

10240

Ferenc fia: László, a pécsi egyház Enesd-i prédiálisa, gyermekei, tudniillik Domonkos, Bertalan, János, Bálint, Dorottya, Anna, Affra és Elena nevében eltiltja János pécsi pü.-öt egy Enesd birtokon lévő föld eladományozásától.

148.1414. 07. 27.

10244

János pécsi pü. Mohach, Lanchok, Narad és Zabar nevű birtokain élő jobbágyait eltiltják a margitszigeti apácák Jenew és Chele nevű birtokainak használatától.

149.1418. 05. 01.

259950

Pál lector és Imre pécsi kanonokok a kápt. nevében hozzájárulnak Gywla-i István esküjének halasztásához.

150.1425. 06. 22.

79982

A pécsváradi konv. a pécsi kápt. számára szóló általános érvényű parancslevél alapján a kápt. per alatt álló Merse nevű birtokán végez idézést.

151.1426. 04. 10.

80040

Henrik pécsi pü. nevében, a kápt. ügyvédvalló levele révén László kanonok esküjével bizonyítja Maroth-i János macsói bán és familiárisai hatalmaskodását.

152.1427. 06. 09.

11916

Henrik pécsi pü., a korábban Márton castellanus, Pécs város bírája, esküdtei és hospes-ei által letartóztatott, és a pü. börtönébe zárt Kysazonfalwa-i Pál fia István fia: Lászlót, a szintén ugyanott fogva tartott Dennyeberky Péter, Werthege-i Domonkos és Zenthmihal-i Sebestyén nevű nemesekkel, valamint azok Zenthgal-i Lőrinc és Jud-i Dénes nevű közrendű familiárisaival együtt szabadon engedte.

153.1430. 10. 31.

12332

Henrik pécsi pü.-öt 6 márka és más elégtételek megadása végett a nádori jelenlét elé idézték, a margitszigeti apácák ellenében.

154.1431. 07. 15.

80330

Bátmonostori László Geeth-i jobbágyai a pécsi kápt. Merse nevű birtokán hatalmaskodtak.

155.1432. 04. 11.

12446

Henrik pécsi pü.-öt Mohacz nevű birtokán, a margitszigeti apácák Jenew nevű birtokának elfoglalása miatt a megyei közgyűlés elé idézik.

156.1433. 04. 17.

12502

Henrik pécsi pü.-öt Geresd nevű birtokán, többek közt 3 márka bírság megfizetése végett a nádori jelenlét elé idézik a margitszigeti apácák ellenében.

157.1435. 08. 02.

12739

Wyliany-i Pál, a Zalatha nevű birtokán lévő két lakatlan sessio-ját elzálogosítja a pécsi kápt.-nak.

158.1436. 01. 10.

12859

Wylan-i Pál, a Zalatha nevű birtokán lévő nyolc sessio-ját, melyek közül kettő lakatlan, a többin pedig Pileipar Mathko, Lucas, Isyp-i Máté fia: Mihály, Kowach István, Genk Pál, Benedek fia: Jakab, Fezew István és Lykew Mihály lakik,  elzálogosítja a pécsi kápt.-nak.

159.1436. 07. 18.

12936

A margitszigeti apácákat, a pécsi kápt.-nak történő 50 márka megfizetése kapcsán a királyi jelenlét elé idézték.

160.1436. 08. 04.

13281

Henrik pécsi pü. familiárisai, Márk fia: Tamás és Tarnok (dict.) András, a pü. Mohach-i jobbágyival megakadályozták Mohach birtoknak a margitszigeti apácák tulajdonába történő iktatását.

161.1437. 04. 17.

13040

Henrik pécsi pü.-öt Zabar nevű birtokán, György esztergomi érsek elé idézik a margitszigeti apácák ellenében.

162.1439. 08. 05.

80693

Henrik pécsi pü. ügyvédje, Velken-i András Zaz-i officiális malom iktatásánál van jelen.

163.1442. 10. 11.

13680

Zekchew-i János mr. pécsi kanonok Korogh-i János ügyvédje. A kápt. egy 1357-ben és egy 1428-ban kiadott oklevelének említése. Előbbit Gara-i Miklós nádor 1430-ban kelt privilégiumában átírva mutatták be.

164.1445. 08. 05. k.

260021

Wylak-i Miklós erdélyi vajda és Hederwara-i Imre macsói bánok 1445. júl. 29-én Pécsett kelt parancslevele.

165.1445. 10. 21. u.

14243

A margitszigeti apácák officiálisa és jobbágyai a pécsi kápt. Belko nevű Gredystew-i, úton lévő jobbágyától 40 aranyforint értékű gyertyát, majd Kowach Péter nevű Lwssok-i jobbágyától 50 aranyforintot, Chepan Gergely nevű Weythy-i jobbágyától 100 db sót raboltak el, más, úton lévő jobbágyokat pedig szintén zaklattak.

166.1446-1452. k.

25973

András pécsi pü. a margitszigeti apácák elleni perben felperes.

167.1451. 05. 15. e.

260053

A gyulai nemesek 25 nemessel esküt kötelesek tenni a pécsi kápt. ellenében.

168.1451. 05. 15.

260053

A pécsi kápt. nevében Mátyás, a pécsi Mindenszentek egyház plébánosa (plebanus seu rector parochialis), pécsi kanonok beleegyezik a gyulai nemesek esküjének elhalasztásába.

169.1451. 09. 21.

260054

A pécsi kápt. nevében Theremhegh-i Gál, pécsi kanonok beleegyezik a gyulai nemesek esküjének elhalasztásába.

170.1453. 07. 18.

260061

A pécsi kápt.-t Beran nevű birtokán a báni jelenlét elé idézték, a gyulai nemesek ellenében.

171.1454. 04. 26.

231339

A pécsi kápt.-t képviselő Márton mr. plébános, a pécsi várbeli Szt. Katalin-kápolna rector-a, valamint az András pécsi pü.-öt képviselő Márton, Zenthkyral-i plébános birtok iktatásánál vannak jelen.

172.1454. 05. 27. u.

260063

A pécsi kápt. és a gyulai nemesek, viszályukban többek között a pécsváradi apátot választják döntőbírónak.

173.1454. 08. 08.

260063

A pécsváradi konventnek András pécsi pü. ítélete szerint kiadott oklevele alapján a gyulai nemeseknek a pécsi kápt. ellen elkövetett gaztettekben való ártatlanságukról 48 nemes társaságában esküt kell tenniük.

174.1454. 08. 08.

260065

A pécsváradi konventnek András pécsi pü. ítélete szerint kiadott oklevele alapján a gyulai nemesek a pécsi kápt. ellen elkövetett gaztettekben való ártatlanságukról szóló esküt 100 nemes társaságában letették.

175.1454. 08. 08.

260498

A pécsváradi konventnek András pécsi pü. ítélete szerint kiadott oklevele alapján a gyulai nemesek a pécsi kápt. ellen elkövetett gaztettekben való ártatlanságukról szóló esküt 150 nemes társaságában letették.

176.1461. 07. 13.

81450

A pécsváradi konvent kiküldöttje a királyi ember társaságában eltiltja a szekszárdi konventet attól, hogy a pécsi kápt. ellen nyomozást folytasson, vagy magát rájuk erőltesse.

177.1461. 09. 02.

218879

A pécsi kápt. eltiltása a Baranya m.-i Zenthgal birtok elfoglalásától és használatától.

178.1462. 02. 24.

81484

A pécsi prépost és a káptalan név szerint említett Zeek-i, Eghasazbel-i [!], Hertelen-i és Keekenyes-i jobbágyai Bátmonostori László Kemenfalwa és Janosy nevű birtokain hatalmaskodtak.

179.1462. 05. 22. u.

15727

A pécsváradi konvent előtt egy pécsi polgár, több Bagotha-i nemes nevében a pécsi kápt.-t eltiltja a Baranya m.-i Almas és Felselothard birtokok megszerzésétől.

180.1462. 11. 09.

261227

A pécsváradi konvent minden peres ügyében ügyvédjének hatalmazza meg többek közt Owar-i Egyed pécsi kanonokot és Márton pécsi polgárt, a konvent Babarcz-i officiálisát.

181.1463. 02. 07.

81517

Bátmonostori László jobbágyainak hatalmaskodása a pécsi kápt. Baranya m.-i Kemenfalwa-i és Janosy nevű birtokain.

182.1465. 05. 08.

106993

A pécsi kápt. egy oklevelének említése.

183.1470. 02. 02.

45390

Andrech-i Fycza (dict.) Demeter, ínsége miatt a Baranya m.-i Garee birtokon lévő birtokrészét elzálogosítja János pécsi pü.-nek, 200 színarany forintért.

184.1470. 01. 01. e.

261674

Plawyth-i Horwath Mihály pécsi polgár korábban a pécsi kápt. oklevele révén a Baranya m.-i Odwarth, Regzewd, Olazy és Myslen birtokokat és a Gyergyanos nevű prédiumot 200 színarany forintért elzálogosította a Stresemlye-i nemeseknek.

185.1478. 02. 03.

18020

Sarugh-i László pécsi kanonok, a kápt. nevében tanúskodik.

186.1478. 03. 29.

89144

György, pécsi prépost, királyi kincstartó Merse nevű birtokának határjárása.

187.1479. 08. 10.

18254

A néhai Bakonya-i István fia: István, ínsége miatt a Kőrös-, Somogy-, és Baronya m.-i Zenthmihalfalwa, Pelenche, Fywlse, Wyfalw, Bwziczi [?], Orolya, Pogand, Sykotha, Bewres, Persan, Galam[...], Karaz, Legench és Endrwcz nevű birtokokat 100 magyar aranyforintért elzálogosítja a pécsi kápt.-nak.

188.1484. 10. 14.

19000

Daroch-i András, ínsége miatt a Baronya m.-i Zantho birtokban lévő teljes birtokrészét, némely haszonvétele kivételével 125 színarany magyar forintért elzálogosítja Prédikátor Péter pécsi kanonoknak.

189.1487. 01. 03.

233467

A Baranya m.-i Harsan várnak és tartozékainak iktatása során Antal, a Szentháromság apátság kommendátora, a pécsi egyház suffraganus-a, továbbá a Zsigmond pécsi pü.-öt képviselő Thoth János Bala-i officiális mint határtársak voltak jelen.

190.1498. 12. 31.

233561

1495-ben Zsigmond pécsi püspök pécsi várának udvarbírója (provisor curie): Phadan és várnagya: Gywla-i János, továbbá familiárisai: Han-i János, Zederyes Bernaldus és Zalanczy László pécsi lakosok, valamint akkori Waskazenthmarthon-i officiálisa: Ispan Demeter, továbbá a Baranya m.-i Harazthy-i, Benedekfalwa-i, Dyafalwa-i és Waskazenthmarthon-i jobbágyai Bayna-i Both András Somogy m.-i Wkmerfalwa, Markocz és Kerthweles nevű birtokain hatalmaskodtak.

191.1499. 10. 16.

82157

Zsigmond pécsi pü. Baranya m. nemesi törvényszékén, az általa hozandó ítélet alkalmával nem jelent meg.

192.1500. 07. 07.

20949

1485-ben Mátyás király Laak-i Péter pécsi préposttól a Bars m.-i Hrwso várat és a hozzá tartozó valamennyi birtokot, tudniillik Kenezh, Mahelya, Fenyekkoztalan, Pwzthalehotha, Naglehotha, Lewes, Baroth, Kerezthwr, Zyskawa, Enghy és a Zbichew nevű Bars m.-i birtokokat, továbbá a Nyitra m.-i Zelchen és Kowarach birtokokon lévő birtokrészeket minden ok nélkül elfoglalta, halála után pedig ezen javak Verebel-i György kezére kerültek, aki ezeket azóta is birtokában tartja.

193.1503. 04. 04.

257448

Mertheghnyew-i Zerechen Lajos, rokonai nevében a Baranya m.-ben fekvő Chobankahegy nevű szőlőhegyét 1500 aranyforintért eladja Zsigmond pécsi püspöknek, Gywla-i Jánosnak, és általuk a Szt. Péter-székesegyház oldalában épült Szűz Mária aranyozott kápolna számára.

194.1503. 05. 16.

21173

Zsigmond pécsi püspök és frater-e: Chakthornya-i Ernusth János, a másikról pedig Corvinus János, Lypthouia hg.-e, dalmát-, horvát- és szlavón bán, a néhai Wyngarth-i Gereb Péter nádortól örökölt javakon megosztoztak. Eszerint János Mwkach várát örökre átadja, cserében pedig Wyngarth várat, továbbá az erdélyi részeken fekvő Fogaras vár felét, a Temes m.-i Horogzeg várat, a Bács m.-i Thelek birtokot, a Baronya m.-i Ezek mezőváros felét, a Valkó m.-i Drazad és Haghmas birtokokat, valamint a Kőrös m.-i Gara és Darnocz várakat, Chorna és Zenthmyklos mezővárosokat, a hozzájuk tartozó mezővárosokkal (oppidum), falvakkal, birtokokkal és birtokrészekkel együtt, 100 000 aranyforintért zálogba veszi. Péter nádor özvegye: Dorottya úrasszony, az elhunyt férje után neki járó javak címén megkapja a Baronya m.-i Walpo várat, Zombathhel várat és Bodola birtokot, valamint a Walko m.-i Athya várat, minden tartozékukkal együtt, halála esetén pedig mindezeket Corvinus János örökli tőle.

195.1503. 05. 16.

233138

Zsigmond pécsi püspök és frater-e: Chakthornya-i Ernusth János, a néhai Wyngarth-i Gereb Péter nádortól örökölt javakból Péter alnádorának, Gybarth-i Kesserew Istvánnak adományt juttatnak.

196.1503. 07. 16.

233500

A pécsi kápt. nevében Thymar Benedek ellentmondásával megakadályozza Harazthy birtoknak Bayna-i Both András tulajdonába történő iktatását.

197.1523. 10. 13.

252636

Peren-i Pétert okleveleinek bemutatására kötelezik More Fülöp választott pécsi pü. ellenében.

198.1523. 10. 16.

252637

Chetthye-i János, egykori alnádor felszólítása, hogy More Fülöp választott pécsi pü. ellen elkövetett tetteiről a király személyes jelenléte előtt adjon számot.

199.1524. 07. 07.

279470

A néhai Gybarth-i Kesserew István fia: Kesserew Mihály boszniai pü. felszólítása, hogy a pécsi kápt. ellen elkövetett tetteiről a király személyes jelenléte előtt adjon számot.

Rövidítések, irodalom

ÁMTF

Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Szerk.: Györffy György I-IV. Bp., 1987-1998.

AO

Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula I-VII. Bp. 1878-1920.

DF

Magyar Országos Levéltár. Diplomatikai fényképgyűjtemény.

DL

Magyar Országos Levéltár. Diplomatikai levéltár

FEJÉR

Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii FEJÉR. I–XI. Budae, 1829–1844.

GÁLLOS F. – GÁLLOS O. 1988

GÁLLOS F. – GÁLLOS O.: Fejezetek Pécsvárad történetéből. Pécs, 1988.

JPMÉ

A pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs

KOLLER

KOLLER, I.: Historia episcopatus Quinqeecclesiarum I–VII. Posonii–Pesthini, 1782–1812.

KOSZTA 1990

KOSZTA L.: Hiteleshelyek a pécsi egyházmegyében 1353-ig. Baranya 6 (1990) 55–70.

KOSZTA 1998

KOSZTA L.: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214-1353). Tanulmányok Pécs történetéből 4. Pécs, 1998.

KŐFALVI 1998

KŐFALVI T.: A pécsváradi bencés konvent hiteleshelyi oklevelei 1254-1301. In: Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szerk.: Koszta L., Szeged, 1998.

KŐFALVI 1999

KŐFALVI T:: A pécsváradi konvent külső hiteleshelyi tevékenységének főbb jellemzői 1526-ig. In: Tanulmányok a középkori magyar történelemről. Szerk.: Homonnai S., Piti F., Tóth I., Szeged, 1999. 65–73.

KŐFALVI 2000

KŐFALVI T:: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. Szeged,  2000. (kézirat)

MÁRFI 1996

Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1962). Történelmi olvasókönyv. Főszerk.: MÁRFI A., Pécs, 1996.

OLÁH 1985

OLÁH M.: Hungária. Ford.: Németh Béla. Bp., 1985.

REGARP

Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I–II/1. Szerk.: Szentpétery I., Bp., 1923–43., II/2–3. Szerk.: Szentpétery I. – Borsa I., Bp., 1961.

REUTER 1963

REUTER C.: Malomséd. JPMÉ 1963, Pécs, 1963. 143–145.

Z

A zichy és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. Szerk.: Nagy I., Nagy I., Véghely D., Kammerer E., Lukcsics P., I–XII. Pest–Bp., 1871–1931.

ZSO

Zsigmondkori oklevéltár. Szerk.: Mályusz Elemér, ill. Borsa Iván. I-VI. Bp., 1951-1999.

Jegyzetek


* Jelen tanulmány kutatásait az OTKA F29427 számú pályázata támogatta.

[1] A pécsváradi konvent első hiteleshelyi oklevele 1254-ből maradt fenn. Eredetije (a továbbiakban: E.:) DL 86830. Az oklevél szövegének egy átiratát is ismerjük 1400-ból, amelynek kiadója szintén a pécsváradi konvent volt (DL 78369). Az oklevél szövegének átiratról készült kiadása (a továbbiakban: K.:) megtalálható: Z. I. 7–8. (10. sz.)

[2] KŐFALVI  2000.

[3] A pécsváradi konvent mellett működő egyéb közhitelű szervekre nézve ld.: KOSZTA 1990.

[4] A pécsi székeskáptalan jelentőségét mutatja igen kiterjedt hatóköre is. Ennek pontos ábrázolására és a székeskáptalan hiteleshelyi tevékenységével kapcsolatban ld.: KOSZTA 1998.

[5] Természetesen más jellegű ügyben is célszerű lehetett az eljárást nem a pécsi káptalanra bízni. Ilyen volt például a püspöki, káptalani birtokok határjárása, iktatása, az esetleges ellentmondások jelentése, a határviták és a fogott bírák döntésének rögzítése, a püspök és/vagy a káptalan eltiltása valamely birtok megszerzésétől, használatától vagy elidegenítésétől.

[6] A pécsváradi konvent jogi tekintélyének kialakulásához több tényező is hozzájárulhatott. Ezek közül mindenképp kiemelendő a kolostor királyi, sőt I. István általi alapítása, az Árpádok családjával és a bencés rend magyarországi központjával, Pannonhalmával fenntartott jó viszony, a monostor gazdasági hátterének szilárdsága, illetve a pápától kapott megbízások. KŐFALVI 1999.

[7] E távolság nagyságára nézve érdekes felvilágosítást ad Iosephus Koller, aki szerint Pécsvárad két órai utazás Pécstől. Ez az időtartam, tekintve, hogy a közlekedés körülményei és eszközei a 18. században még nem estek át robbanásszerű fejlődésen, nagyjából megfelelhet a középkorban jellemzőnek. KOLLER I. 11.

[8] E.: DL 49278

[9] E.: DL 78876; K.: Z. V. 582–583. (483. sz.). Regesztája (a továbbiakban: R.:) ZSO II. 6751. sz.

[10] ÁMTF I. 362.

[11] DF 231339

[12] E.: DF 257448

[13] DL 3683

[14] DL 78311

[15] A pécsi káptalan 1427. aug. 30-án kelt átiratában (DL 11916). A püspök ítélete arra is jó példa, hogy Pécs, minden, de iure városi jellegű struktúrája (pl. városi bíró, esküdtek) ellenére sem volt képes de facto minden tekintetben kivonni magát a püspök mint földesúr joghatósága alól. A legvégső szót, miként a fenti eset is mutatja a püspök mondta ki, a legfőbb végrehajtó hatalmat pedig a pécsi vár ugyancsak neki alárendelt várnagya testesítette meg.

[16] A konvent 1387. április 18-án kelt oklevele (DL 77899).

[17] DL 63723

[18] DF 259861

[19] DL 15727

[20] DF 261227

[21] DF 261674

[22] Várkony falu, a mai Zengővárkony, illetve annak patakja a középkorban a megye északkeleti területeinek egyik legjelentősebb malmos helye volt. A pécsváradi konvent okleveleiben e terület szinte valamennyi településének lakói birtokoltak itt malmokat, malomhelyeket. Sajnos az itteni malmok középkori története tudtommal máig feltáratlan. Eleddig a legrészletesebb áttekintést Gállos Ferenc adta a témáról, aki az általa ismert malmokat térképen is ábrázolta. GÁLLOS F. – GÁLLOS O. 1988. 89.

[23] A pécsváradi konvent 1358. máj. 10-i átiratában (DL 3683). K.: AO V. 540–541. (332. SZ.) Az oklevél szövege fordításban is olvasható: MÁRFI 1996. 47–48. (Tanács Erika fordítása)

[24] Kelemen fia Gergely a 14. századi Pécsvárad egyik legtekintélyesebb, leggazdagabb embere volt, akinek anyagi gyarapodása és a társadalmi ranglétrán való előre haladása jól nyomon követhető a pécsváradi oklevelekben.

[25] A pécsváradi konvent 1358. május 10-i átiratában (DL 3683). K.: AO. VI. 90–91. (52. SZ.).

[26] E.: DL 77321; K.: Z. III. 230–231. (164. SZ.).

[27] E.: DL 77332; K.: Z. III. 248–249. (175. SZ.).

[28] REUTER 1963. 143.

[29] Van egy püspöki kert a mondott hegy északi oldalán, ahol forrás buzog, melynek folyása a város felé haladtában mintegy negyven malmot forgat sorjában.” OLÁH 1985. 40.

[30] A pécsváradi konvent 1410. október 4-i átiratában (DL 78961). K.: Z. I. 9–10. (12. SZ.). R.: KŐFALVI 1998. 151–152. (2. SZ.)

[31] E.: DL 78220; K.: Z. V. 42–44. (41. SZ.); R.: ZSO I. 4961. SZ.

[32] A konvent 1362. január 28-án kelt oklevele (DF 259861).

[33] A konvent az ügyről 1385. február 10-én tett jelentést (DL 7130).

[34] A pécsváradi konvent 1391. február 22-én kelt jelentéséből (DL 78055). K.: Z. IV. 452–453. (376. SZ.).

[35] A konvent 1393. szeptember 23-i jelentése (DL 78098). K.: Z. IV. 517–519. (417. SZ.).

[36] Mind a négy oklevél Mihály óbudai őrkanonok 1403. szeptember 13-i átiratában maradt fenn (DL 1430).

[37] K.: KOLLER III. 216.; FEJÉR X/2. 327–330. (191. SZ.); R.: ZSO I. 4056. SZ.

[38] E.: DF 233561

[39] Talán  IV. László király 1280. szeptember  20-án kelt okleveléről (ld.: REGARP  3119. SZ.) van szó, amelyet a budai káptalan 1338. április 14-én írt át.

[40] A konvent 1338. április 26-i jelentése (DL 3152).

[41] A konvent 1338. szeptember 1-i jelentése (DL 3177). K.: AO. III. 484–486. (326. SZ.).

[42] A konvent 1338. október 12-én kiadott jelentése (DL 3180). A konvent számára kitűzött válaszadási határidő október 13. volt.

[43] A konvent 1367. augusztus 18-i jelentése (DL 77392). K.: Z. III. 333–336. (233. SZ.).

[44] A konvent 1380. október 11-i jelentése (DL 77798). K.: Z. III. 333–336. (233. SZ.).

[45] Csak tartalmi átirata maradt fenn: DL 1430. K.: KOLLER III. 245. (hiányosan, helynevek nélkül); R.: ZSO II. 1145. SZ.

[46] A konvent 1402. november 29-i jelentése, melynek csak tartalmi átirata maradt fenn: DL 1430.

[47] II. Lajos király, 1520. május 23-i átiratában (DL 89144).

[48] A konvent 1331. május 16-i jelentése (DL 2659).

[49] DL 77389

[50] DL 78948

[51] DL 78956

[52] Az országnagyok 1449. március 31-i említésében (DL 14243).

[53] Az adattár tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a pécsváradi konvent hiteleshelyi okleveleiben találhatók és Pécs történetével bármilyen vonatkozásban összefüggésbe hozhatók; a további, részletesebb kutatások elősegítése érdekében pedig az oklevelek legfontosabb adatai (kiadás dátuma, levéltári jelzet) is megtalálhatók benne. A táblázatban vastagított betűkkel szerepelnek mindazon személyek, akik közvetlenül vagy közvetve Pécs, illetve a pécsi püspökség történetéhez kapcsolhatók. Így tehát nemcsak a pécsi püspökök, kanonokok, várnagyok, polgárok nevei, hanem az őket képviselő, nem feltétlenül pécsi illetőségű személyek nevei is. Terjedelmi okokból hiányoznak azonban az oklevelek által a hatalmaskodások résztvevőiként felsorolt familiárisok és jobbágyok, névsoraikra azonban – ha az oklevélben található ilyen – a rövid regeszták utalnak.