Cikkek

Márfi Attila - Gál Éva: A Várostörténeti Múzeum feudális kori irat- és nyomtatványgyűjteménye

Letöltés: pdf Pdf letöltés  ePub ePub letöltés mobi mobi letöltés

Tanulmányok Pécs történetéből 19.

Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2007.

ISSN 1219 4077

ISBN 978-963-87277-1-8

Szerkesztette: Kaposi Zoltán és Pilkhoffer Mónika

367–392. p.


Márfi Attila - Gál Éva

A Várostörténeti Múzeum feudális kori irat- és nyomtatványgyűjteménye


Feudalzeitliche Unterlagen- und Drucksachensammlung im Stadthistorischen Museum

The Collection of Manuscripts and Printings of the Historical Museum of Pécs from the Age of Feudalism





Kevesek, talán csak néhány kutató és természetesen a múzeulógusok által ismert, hogy a Várostörténeti Múzeumban az értékes tárgyi emlékek mellett jelentős nyomtatott és írott forrásgyűjteményt is őriznek. A múzeumi tárgyak mellett, a bibliográfia anyagok, a rendkívül értékes fénykép és képeslapgyűjtemény, plakátok, aprónyomtatványok és pecsétnyomók adott kutatási esetben kiválóan egészíthetik ki adataikkal azt az iratgyűjteményt, amelynek jelen alkalommal a feudális kori forrásait vázoljuk fel. Ezt megelőzően viszont fontos röviden ismertetni ennek a nem nagy mennyiségű, de fontos forrásértékű írásos dokumentumnak az eredetét. Nézzük először, miképpen kerültek múzeumi kezelésbe.

A tavaly százéves fennállását ünneplő Janus Pannonius Múzeum jogelődje, a Városi Múzeum 1904. évi megnyitását követően folyamatosan fogadta a város polgárainak, s másoknak is az értékes adományait. Sőt, a megalakuláskor elsősorban a különböző magángyűjtemények anyagára épült a város első ilyen típusú közgyűjteménye. Az értékes régészeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti és az egykori polgárok életmódjával, hivatásával kapcsolatos tárgyakkal együtt az egykori adományozók féltett kincsként őrzött magán és közirataikat is odaajándékozták. Csak néhány jellemzőbb dokumentumtípust említve ezek köréből: a személyi dokumentum típusokhoz tartoznak az iskolai bizonyítványok, igazolások, anyakönyvi iratok, naplók, levelezések, képeslapok, továbbá a város fontosabb eseményeinek, intézményeinek, szervezeteinek, egyesületeinek szórvány forrásai, meghívók, alapszabályok, névjegykártyák, táncrendek, plakátok, és természetesen az adományozó és családtagjaik foglalkozásával összefüggő okiratok is nagy számban fordulnak elő. Ezért már induláskor is jelentős volt a múzeum dokumentumgyűjteménye, amely természetesen folyamatosan bővült. Később már az úgynevezett hagyatéki anyagok ajándékozása vagy vásárlása során is bővült ez a gyűjtemény. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az évtizedek során több olyan jeles személy is dolgozott a város és a megye közgyűjteményeiben, akik „gyarapították” az adott közgyűjtemény anyagát. A jelenlegi muzeológusok, levéltárosok és könyvtárosok nevében is mondhatom, hogy ma már persze nem az a fontos, hogy melyik forrástípus eredetileg melyik közgyűjteményhez tartozik vagy tartozott, hanem az, hogy az ilyen források közzé, s a kutatás számára hozzáférhetővé váljanak.

Éppen ennek szellemében kötött a Baranya Megyei Levéltár és a Janus Pannonius Múzeum együttműködési szerződést, s erre alapozva kezdődhetett el a Várostörténeti Múzeumban több szinten az a rendezési munka, amelynek eredményeképpen egyre nagyobb a rálátás ezekre a forrásokra. Ezek a feladatok az írásos dokumentumok egészét érintik, de ennek is köszönhetően az alig 270 tételre tehető feudális kori forrásokról is készülhetett feljegyzés. Az első ilyen jellegű összesítésre a levéltár részéről került sor 1999-ben, amikor eredetileg a múzeumhoz beleltározott forrásokat adtuk át tételjegyzékkel. A feudális kori iratokról, szám szerint 45-ről regesztaszintű ismertetés is készült. 2004-ben pedig a Várostörténeti Múzeum készítette el az MTA Történettudományi Intézetének Magyar Történeti Bibliográfia Kutatócsoportja felkérésére a Kosáry Domokos által szerkesztett „Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába” c. kiadványsorozat részére a feudális kori irat, nyomtatvány és könyvanyag ismertető jegyzékét fejregesztaszerűen, azaz az adott forrás lényegesebb adatainak ismertetésével. S ide vehetjük még az ebben az évben elkezdődött nagyon értékes és összetett forrásértékű hagyatéki és egyéb más gyűjtemények alap- és középszintű rendezését, s az úgynevezett adattár revízióját, amely szakfeladatok során is kerültek elő 1848 előtti dokumentumok. Ezek ismeretében tehát viszonylag pontos információkat lehetett összesíteni ezekről a forrásokról. Több nyilvántartás is készült, amelyek segítségével a különböző őrzési egységekben lévő dokumentumok kikereshetők. Fontos kiemelni, hogy ezek a források szórványosak és kiegészítő jellegűek, semmiképpen sem lehet hasonlítani a Baranya Megyei Levéltár vagy a Püspöki és Káptalani Levéltárak hasonló korú irategyütteseihez. Tehát nem képeznek egységes sorozatokat, így csak a történeti valóság egy-egy részlete ismerhető meg e dokumentumok által, de fontos ismeretekkel bírnak ezek a források, hiszen kiegészíthetik más közgyűjtemények forrásait. Ezen források most a rendezéseknek köszönhetően ismertté váltak, s adott esetben másolati példánnyal kiegészülve hasznosulhatnak.

Rátérve a források vázlatos ismertetésére hangsúlyozzuk, hogy ezek zöme latin, német és magyar nyelven íródott, eltekintve néhány horvát és angol nyelvemléktől. Közülük néhányat nem lehetett beazonosítani sem évkör, vagy megközelíthetően valamelyik dokumentumtípus szerint sem, de tematikai ismertetésük segítheti a kutatót. S e források ismertetése és csoportosítása is elsősorban tematika alapján történt, mivel a levéltári rendszerezési gyakorlatot csak megközelíthetően lehetett alkalmazni. Így az alábbi tematikai köröket említhetjük meg, megjegyezve, hogy a csoportosítás során figyelembe vettük a korszak közigazgatási egységeit is. Ezért megkülönböztethetünk – ha kis számban is – országos, vagy más vármegyei illetőségű forrásokat, baranya-vármegyei, mezővárosi és községi dokumentumokat, természetesen a Pécs szabad királyi városhoz kapcsolható forrásokkal együtt. S ahol lehetett, alkalmaztuk a korabeli igazgatási, gazdasági, társadalmi testületek, szervezetek és intézmények szerinti csoportosítást is.

Az úgynevezett országos hatókörű források köréből érdemes kiemelnünk a Zichy Ferenc által írt, s Pozsonyban, 1825-ben magyar és latin nyelven kiadott „Történeti előadása Azoknak, mellyek a' Sárvíz Sio és Kapos folyóvizek Motsárjainak kivánnt sikerrel téendő kiszárittására az erre kegyelmesen rendelt Királyi Biztosságnak igazgatása és intézetei által elhatároztattak, történtek és végre hajtattak” című hét oldalas, füzetszerű kiadványt. De megemlíthetjük az 1832. évi országgyűlés megkezdése alkalmából egy anonim szerző által lejegyzett pamfletet „Gúny Szó” címmel; Schams Ferenc „Kritikai vizsgálódások a magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai Körül” c. Pesten, 1834-ben megjelent 12 lapos értekezését, és a Budán 1836-ban német nyelven kiadott Közegészségügyi-hatósági rendtartást. Egyébként a többi idetartozó forrás is jobbára országos rendeletek, a Helytartótanács által kiadott statutumok körébe sorolható. Talán nem érdektelen megemlíteni az olyan töredékesen fennmaradt, történeti eseményekkel kapcsolatos hivatalos ismertetéseket is, mint például a Martinovits Ignác-féle összeesküvés szervezkedőinek névsora, s a rebellisek megbüntetésének felsorolása.

A Baranya és más vármegyék c. tematikai egységnél Bács vármegye 1794. évi limitációját, illetve a Somogy és Veszprém vármegyék 1833. évi adóüggyel kapcsolatos átiratát emeljük ki. Limitációs-jegyzék egyébként Baranya vármegyére vonatkoztatva is található a gyűjteményben, valamint egy 1795-ben keletkezett Szőllöhegybéli Rendtartás. De megemlíthetők Herschling János alispánnak az 1758. július 6-i vármegye kongregációs ülésére kiadott meghívója, illetve a Gaál Ferdinánd alispán által kibocsátott útlevél mellékletei is. Szórványosan a vármegye területén és szomszédságában működő uradalmakra vonatkozóan is található mintegy tíz tétel. Ezek többnyire kérelmek, munkamegbízások, bérleti szerződések, terménylisták a bikali, a bólyi, a görcsönyi, a mágocsi, a pécsváradi, s a pécsi püspöki uradalom, valamint a mohácsi uradalmak anyagához tartozva. Itt érdemes kiemelni a dombóvári uradalom több földjén is kipróbált új öntözési rendszerről 1846. januárjában készült jelentést. Szorosan ide kapcsolódva kell felsorolni az úgynevezett Úriszéki forrásokat, amelyek az előbb említett uradalmakhoz tartoznak. A szintén tíz tételben fennmaradt dokumentumok tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, kérelmeket, panaszos leveleket és peres eljárások kimutatásait tartalmazzák. Itt kell szót ejteni azokról a külön csoportosított jobbágylevelekről is, amelyek zöme Nagycsány, Várkony, Pázdány községekben, illetve Pécsváradon és Pécsett keletkeztek, s nem deríthető ki egyértelműen, hogy a panaszos, kérő és bizonyságlevelek köthetők-e, s ha igen, mely uradalmakhoz. Található a gyűjteményben szintén ehhez a tematikai körhöz tartozva két urbárium is. A nagypali úrbéri szerződés évköre nem ismert, mert csak az eredeti 10 lapja került a múzeumba, viszont az 1800. szeptember 1-én Mohács mezőváros és a Pécsi Püspöki uradalom közt létrejött szerződés teljes példánya megmaradt. S ha a baranyai községekhez csatolható dokumentumokat tekintjük, azok egy része szintén összefüggésbe hozható az Uradalmak forrástípusaival. Ugyanis több község telkes és telek nélküli jobbágyainak robotmegváltási forrásai találhatók itt, a községi számadások, a községek jövedelem- és adó kimutatása, például Vékény esetében, és a községi bírók által kiadott bizonyság vagy igazoló levelek.

Két mezővárost érintő forrással folytatjuk az ismertetést. Az egyik Siklós mezővárosnak 1799 és 1843 között keletkezett, közel száz oldalas Főadószedői Számadása, míg a másik Mohács mezővárossal kapcsolatos. A közel húsz tétel személyi, birtokjogi ügyeket, jegyzőkönyvi kivonatokat, a mezőváros jogállásával kapcsolatos (1780 és 1806 közötti) fel- és leiratokat tartalmaz, s itt található a mohácsi polgárőrség felállításával foglalkozó helytartótanácsi leirat, s a mohácsiak reflektálásának jegyzőkönyvi kivonata is 1811. augusztus 11-i dátummal.

Az egyházi jellegű szórványforrások következnek, mégpedig két felekezet köréből. A római katolikus felekezethez tartozik egy 1799-ből származó kéziratos Imakönyv, válogatott jámbor gondolatokkal; egy 1791-ben magyar és horvát nyelven íródott Manuale, azaz a haldoklóért imádkozó pap imái és jó tanácsai; Haas Mihály, a belvárosi plébánia papjának egy pécsi polgár temetésére 1826-ban írt feljegyzése, s végül Bartalits Mihály szobrász és kőfaragó mester és a Pécsi Székesegyház között 1845-től 1850-ig elhúzódó per 26 lapból álló melléklete. S talán a feudáliskori források legértékesebb része a 12 tételből álló, viszont rendkívül terjedelmes református prédikáció-gyűjtemény, jobbára az Ormánság falvaiban Hollósi Ádám, Fazekas István, Kiss Ádám, Vezsenyi József és Kálmándy József tiszteletesek által lejegyezve. Nagyon értékes magyar és egyházi szövegemlékek ezek az egyedi kéziratok, amelyeket még a 20. század elején is használtak. Az egyházi jellegű forrásokhoz kapcsolódva kell megemlíteni azt a négy szórványos tervdokumentációt, amelyek a vajszlói templom 1829-1831 között zajlott renoválása során keletkezetek, illetve egy orgona és egy nem azonosítható kápolna rajzait. A reformkor utolsó szakaszában életre hívott Baranya vármegyei Gazdasági Egyesület működéséről összesen három, 1847-ben keletkezett forrás található a testület szaküléseiről és egy nyáron tervezett gyümölcs és termény kiállításról.

Az eddig felsorolt forráscsoportok is tartalmaztak számos pécsi vonatkozást. Most ismertetjük Pécs szabad királyi város közel 150 évet felölelő, szórványosan fennmaradt dokumentumait. Több mint 150 tételt is lehetett tematikai körök szerint, összesen nyolc, megközelítően azonos csoportra tagolni. Az első ilyen egység közel 20 tétele a 18. század elejétől a város igazgatási változásairól s működéséről vonultat fel olyan értékes forrásokat, mint az 1686 októberében történt török alól felszabadulás emlékére 1780-ban írt német nyelvű óda. A püspöki fennhatóság idejéből két értékes dokumentum maradt ránk. Az egyik Lákóczy Mihálynak, a pécsi polgárok megbízottjának Bécsből, 1745 májusában írt levele a város polgárainak a város érdekében eddig elért eredményeiről, és egy 10 évvel később keletkezett Bizonyságlevél, egy meg nem nevezett pécsi polgár és kereskedő számára, egy bizonyos célra kiutalt pénzösszegről. Az 1780-ban elnyert szabad királyi rangról egy április 19-én német nyelven írt nyomtatvány került múzeumi gyűjteménybe. Fontos megemlíteni az 1792-ben a pestisjárvány idején kiadott statutumot „Dög-veszélyt elkerülő rendelék” címmel. S ehhez az időszakhoz tartozik a szigeti külvárosban felállított polgári őrsereg 1790 és 1811 közötti névsora. Szintén 1811-ből maradt fenn a szabad királyi város által kiadott limitációs jegyzék is. 1819-ből német és magyar nyelven írt városi statutumok találhatók a gyűjteményben. Spiesz János polgármester 1828. december végén, az újévi koldulás beszüntetéséről kiadott határozata említhető még, valamint egy 1837-ben hozott városi határozat a városi telkek és házak eladásának szabályozásáról. Az 1840-es évekből a Polgári Casino által építtetett első városi színház, a Stadttheater működéséről és a riválisként megjelenő Nemzeti Casino tagságáról maradt fenn egy-egy forrás.

Ehhez a témakörhöz tartoznak a város polgárságának jogi, vagyoni és tulajdonjogi ügyeivel foglakozó okiratok. Kiemelten kell megemlíteni a neves polgári család, a Rihmerek 1803 és 1879 között keletkezett, száz oldalra tehető, füzetformátumú feljegyzéseit családi eseményekről, de recepteket is olvashatunk az utolsó oldalakon. Terjedelemben és forrásértékben is megközelíti ezt a forrást Márkus József kebelbéli polgár és családjának 1839 és 1854 között keletkezett személyi és köziratai. De találhatunk ebben a csoportban polgárok adóíveit, telekkönyvi betéteit és összesen hét polgárlevelet is. Olyan neves egykori polgárokkal köztük, mint Járányi Antal, Sirisaka András, Franz Bandler rézműves mester és Bubreg János. Ezeket a forrásokat egészítheti ki az a pár fennmaradt nyugta, számla és más értékpapír, amelyek szintén pécsi polgárok iratai voltak. A korszak, a polgári életmód nélkülözhetetlen forrásai a végrendeletek, s a gyakran ezeket követő eljárás fennmaradt dokumentumai, a hagyatéki leltárak. Csak néhány nevesebb pécsi polgár és nemes nevét megemlítve ebből a gyűjteményből: Joannes Rhabl pécsi chirurgus, Árvay Ignácz tiszti alügyész és özvegy Kisjeszeni Megyefalvi Jeszenszky, született Klegl Theresia.

Egy szintén kiegészítő jellegű, de szórványossága ellenére is nagyon értékes tematikai körre hívjuk fel még a figyelmet, mégpedig a gyógyszertári forrásokra és receptgyűjteményekre. Összesen öt tétel sorolható ide, a legtöbb a Sipőcz Patikát érintve, így az 1768 és 1853 között vezetett gyógyszerészeti számadáskönyv, illetve az 1829-ben keletkezett gyógyszerészeti előirat-gyűjtemény (számos recepttel). Ide sorolható Hölbling Miksa 1846 augusztusában kiadott gyógyszerészeti árjegyzéke is.

Végül következzék a pécs-baranyai kézművességre vonatkozó két forrásegység, az úgynevezett céhes iratok és az ehhez a körhöz tartozó vándorkönyvek. Az előző egységhez tartoznak a céh-artikulusok, azaz a rendtartások, árszabások és árjegyzékek, valamint számlák, tanuló-, segéd-, mester- és panaszos levelek. Külön kell kiemelnünk a Pécsi Tobakos Céh 1741 és 1870 között keletkezett jegyzőkönyvét, és a szintén pécsi Magyar Szabó Céh számadási jegyzőkönyvét az 1837-től 1856-ig terjedő időszakra. A céhtagok talán legfontosabb tanúsító és bizonyító okirata a Vándorkönyv, amely forrástípusból a Várostörténeti Múzeumban 15 példányt őriznek például az ónöntő, a gombkötő, a nyereggyártó, a harisnyakötő, a csizmadia, a rézműves és a halász mesterségek területéről.

Befejezésül meg kell említeni olyan feudáliskori forrásokat is, amelyek más közgyűjteményből, de pécsi vagy baranyai vonatkozása miatt kerültek múzeumi gyűjteménybe, mint reprográfiák. Bár az ilyen jellegű forrásokra még nincs teljes rálátásunk, de egy ide tartozó, s értékes tételként említjük meg a Magyar Királyi Helytartótanács 1769-ben kiadott leiratára az úgynevezett Klimó-féle tervezetet a Studiórum Collegiumról.

Összegzésül ismét hangoztatjuk, hogy a visszalévő szakmai feladatok és természetesen a feltételezhető gyarapítások, ajándékozások módosíthatják a most felvázolt gyűjteményt, de ezeknek besorolása és nyilvántartása már remélhetően egyszerűbb feladat lesz, mint a most felvázolt dokumentumok kigyűjtése és beazonosítása.

Adattár

Irat- és nyomtatvány anyag meghatározása, jegyzék összeállítása: Gál Éva főmuzeológus, osztályvezető, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Új- és Legújabb kori Történeti Osztály és Márfi Attila főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár

Latin fordítás: Tímár György, egyháztörténész, kővágószőlősi plébános

A numizmatikai részt ellenőrizte: Radnóti Ilona főmuzeológus, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Új- és Legújabb kori Történeti Osztály

A pedagógiai gyűjteményből válogatott: Pásztor Andrea muzeológus, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Új- és Legújabb kori Történeti Osztály

Feudális kori, de pontosan nem datálható irat- és nyomtatvány anyag:

1.      1.72.68. Nagypall község magyar nyelven írt urbáriumának csonkán fennmaradt (8. pontig) részlete, kiadás éve nem ismert. 10 lap

2.      1.62.398. Az ún. Martinovics Ignác-féle összeesküvés szervezkedőiről készült lajstrom (rebellisek nevének, foglalkozásuknak, illetőségi helyüknek, büntetésük mértékének feltűntetésével) német nyelvű, 2 lap

3.      1.78.464. A pécsváradi kerületben levő Egyetem Alapítvány 1848 előtti, 19. század eleji úrbéri szerződés alapján készült birtokjavainak községsoros, magyar nyelvű összeírása, 2 lap

4.      I.80.41. Mohács Mezőváros és a püspök közti vita ügyében íródott levél, feltehetően a 18. század végéről, magyar nyelvű, 3 lap

5.      I.80.42. A Duna mohácsi szakaszának partvédelmével kapcsolatos jelentés, beszámoló Baranya Vármegyéhez, magyar nyelvű, 3 lap

6.      61.62. Manuale (gyógyszerészeti előirat-gyűjtemény – recept jegyzék), latin nyelvű, könyv formátumú kézirat, a pécsi Sipőcz Patikából, 19. század eleje

7.      I.2005.32.1. Kézirat „A logarithmica tabellák használatáról”, valószínűleg 1848 előtti időszakból, magyar nyelvű, 8 lap

8.      I.2005.33.1. Hesz Ferenc „Közönséges Tanítás” címet viselő prédikációja, magyar nyelvű, valószínűleg reformkori eredetű, 4 lap

9.      I.2005.34.1-4. Négy különböző református felekezetű halotti ének szövege, amit temetési szertartáson énekeltek, feltehetően 1848 előtti időszakból, magyar nyelvű, 32 lap

10.  I.2005.35.1-2. Két különböző református prédikáció, feltehetően azonos kézírással, vagyis azonos szerzőtől, valószínűleg 1848 előtti, magyar nyelvű, 8 lap

11.  I.2005.36.1-13. Tizenhárom, önálló református prédikációból álló gyűjtemény a reformkor utolsó szakaszából, szerző ismeretlen, magyar nyelvű, 61 lap

12.  I.2005.37.1-5. Öt különböző témájú református prédikáció szövege, reformkori, szerző ismeretlen, magyar nyelvű, 18 lap

13.  I.2005.38.1. A 19. század első felében, valamely közép- vagy felsőfokú tanintézményben keletkezett latin nyelvű feljegyzés, évszám, hely ismeretlen, 4 lap

Feudális kori, évkör szerint sorba állított, vegyes irat- és nyomtatvány anyag jegyzéke:

14.  I.78.485. Bécsben 1698. február 28-án keltezett német nyelvű, pergamen alapanyagú elbocsátólevél (Obsit-levél) gr. Scipio Bagni a 40. regiment írnoka részére. 1 lap

15.  I.99.1. 1724. október 13-án (a kibocsátóhely nem ismert) a pécsi Sundi Iván „szegény jobbágy” magyar nyelvű kérelme a Nemes Vármegyéhez. 1 lap

16.  I.79.8. Nagycsányi (Baranya vármegye) lakosok (Vincze Sámuel, Nagy István, Keczi Máté, Vargha István, Tott András, Tott Sámuel és Tott Mátyás Istók) Nagycsányban, 1727. május 26-án kelt, magyar nyelvű Bizonyságlevele arról, hogy előzőleg megkötött alkujuk szerint a lapáncsai puszta (Baranya vármegye) néhány földjéért a 6 Forint 50. Kr. dézsmát megfizették. 1 lap

17.  1.78.401. Dunaszekcső (Baranya vármegye) jobbágyainak 1742. szeptember 10-én keltezett latin nyelvű úrbéri szerződése földesurukkal. 31 lap

18.  1.72.167. Leopoldstadtban (Lipótváros) 1744. június 17-én kibocsátott, 30 Forintról szóló, német nyelvű nyugta. 1 lap, 22x33,7 cm

19.  I.79.206.1-2. Lákóczy Mihály a pécsi polgárok megbízottjának Bécsben, 1745. május 19-én írt, magyar nyelvű levele (borítékkal együtt) Pécs Magisztrátusának és polgárainak. 2 lap

20.  1.78.360. Pécsett, 1755. augusztus 25-én keltezett, Pécs város magisztrátusa és bírósága által kiállított, latin nyelvű bizonyságlevél négy pécsi lakos és kereskedő számára arról, hogy egy meghatározott összeget, egy bizonyos célra, egy meg nem nevezett személynél elhelyeztek. 1 lap

21.  I.2005.1.1. Herschling János vicecomes (alispán, vicevárnagy) három, latin és magyar nyelven írt értesítése Baranya vármegye congregációs üléseinek időpontjáról és helyéről, 1758. július 6. (két példányban), 1758. október 12., 3 lap

22.  1.71.835. A Pécsváradi Apátsági Uradalom részéről 1764. november 30-án, Johann Andreas Schinnagel által aláírt, német nyelvű bizonyító levél Albert Kowalt (Leopold Kowalt bonyhádi díszítőkertész fia) virágkertész számára, aki 1761. november 30-tól dolgozott az uradalom kertjében, parkjában. 1 lap, pergamen

23.  74.91. Feltehetően Pécsett, 1765-ben kelt, magyar és latin nyelvű, 1765. november 1-én, Pécs Püspöki Városban megtartott bíró választás jegyzőkönyvének részlete. 1 lap

24.  61.58. Gyógyszerészeti számadáskönyv, latin nyelvű, könyv formátumú kézirat, 1768-1853 közti bejegyzésekkel a pécsi Sipőcz Patikából

25.  I.2005.2.1. Hollósi Ádám tiszteletes 1770. július 13-án elmondott halotti beszéde, Kiskunhalason, Nagy András nemes és szenátor temetésén, magyar nyelvű, 17 lap

26.  I.80.46. Mohács mezőváros beadványa Baranya vármegyéhez a város és az uradalom közti vitában, 1777. latin nyelvű, 2 lap

27.  I.2005.3.1-4. Mohács privilégizált mezőváros tanácsa által kiadott jegyzőkönyvi kivonatok 1780, 1787, 1806-ban a Kovacsics család örökösödésével, vagyonmegosztásával kapcsolatban, magyar nyelvű, 5 lap

28.  1.71.616. Pécsett, 1787. január 9-én 500 Ft-ról kiállított, német nyelvű számla, a városhoz tartozó Megyeri birtok (telek) vételáraként, 1 lap

29.  I.71.988. Pécs szabad királyi város Szigeti külvárosában felállított polgári őrsereg névsora (214 fő), valószínűleg az 1790-1821 közti időszakból, magyar nyelvű, 4 lap

30.  I.2005.4.1-8. Kálmándy József balatoncsepeli (Somogy vármegye) ref. lelkész, tudós prédikátor személyes iratai 1794-1821 közti időszakból, magyar és latin nyelvű, 11 lap

31.  I.74.313. Imakönyv (válogatott imádságokat és jámbor gondolatokat tartalmaz), latin nyelvű, kis méretű könyv formátumú kézirat 1799-ből. Címét chronostichonban fogalmazták, mely a kiadás évét rejti, bár azt arab számjegyekkel is kiírták. 37 lap

32.  Ny.77.225. Pécs városa török alóli felszabadulásának (1686) emlékére, 1780-ban, német nyelven írt óda nyomtatott szövege (kiadás éve nem ismert). 1 lap

33.  57.29.1. Pécsett 1780. április 19-én, német nyelven kinyomtatott értesítés a város polgárainak a szabad királyi városi rang elnyeréséről. 1 lap

34.  I.79.4. Pazdanban (Pázdány, Baranya vármegye) 1784. február 7-én keltezett, magyar nyelvű bizonyságlevél, melyben Pap János öreg bíró és hét esküdt bizonyítják, hogy az uraság tisztjeire és szolgáira jelenleg panaszuk nincs. 1 lap

35.  I.74.315. Manuale (imák a haldokló mellett álló pap számára, jótanácsok a gyóntató, és a Szent Kenetet kiszolgáltató pap számára) horvát és magyar nyelvű kézirat, melyet Pater Kreznai állított össze Nagy Szigeten, 1791-ben. Füzet formátum, 56 lap

36.  I.80.39. Popovics György mohácsi kereskedőnek 61 Ft 75 krajcár kifizetéséről szóló elismervény, kelt 1791. március 5-én, magyar nyelvű, 1 lap

37.  I.80.40. Baranya Vármegyében fekvő Mohács Városának felirata az uralkodóhoz, kelt 1791. március 13-án, latin nyelvű, 2 lap

38.  I.80.45. Folyamodvány palliuma (Mohács Mezővárost érintő ügyben) 1791. latin nyelvű, 1 lap

39.  Ny.77.393. Pest szabad királyi város 1792. évi, magyar nyelven kibocsátott statutumának Nyomtatványa, „A Dög-veszélyt el kerültető Rendelések” címmel. 3 lap

40.  I.99.2. Mohácson, 1793. március 2-án keltezett magyar-latin nyelvű tanúkihallgatási jegyzőkönyv, Mohács mezővárosban székelő Úriszéken történt kihallgatásról. 9 lap

41.  Ny 74.318. Magyar Hírmondó 1793. október, nyomtatott füzet formátum, magyar nyelvű, 16 lap

42.  Ny.99.2. Bács Vármegye 1794. február havában a vármegyei közgyűlésen elfogadott, magyar nyelven nyomtatott limitációja a vármegye területén működő kézművesek anyagfelhasználásáról és munkabéréről. 26 lap

43.  I.2004.11.1-11. Pécsett, 1795-1847 közötti időszakban keletkezett hagyatéki eljárás magyar és latin nyelvű iratai, amelyek a Kintsey-család két generációs ágát érintik. (Az irategyüttes tartalmazza a két örökhagyó 1808. és 1843. évi végrendeletét, a hagyatéki eljárás iratait, polgári és egyházi, különböző jogbiztosító iratokat és a hagyatéki per dokumentumait.) 11 tétel, 16 lap

44.  Ny 2004.1.1. „Szöllöhegybéli Rendtartás, Mellyet N. Baranya Vármegye azon közhaszonra nézve, melly a' maga népére a' szöllömivelésbül terjed, ennek gyarapíttására közakarattal szabatott, és közönséges megtartásra kiadott(2 részből, azon belül 15-15 cikkelyből áll, és tartalmazza a hegymesterek, hegyesküdtek és szőlőpásztorok esküszövegét is.) Pécs, 1795. június 27. Füzet formátumú nyomtatvány. 6 lap

45.  I.80.38. A bíró, az esküdtek, valamint Mohács mezőváros Közösségének folyamodványa az uralkodóhoz 1795., magyar nyelvű, 8 lap

46.  I.80.37.1.-2. Új Mohács és Mohács belváros közti vízcsurgókat szabályozó megállapodás, kelt 1796. május 14-én, latin nyelven 2 lap, és német nyelvű átiratban 4 lap

47.  I.80.47. Megegyezés Mohács Mezőváros és a püspöki uradalom között 1796-ban. Magyar nyelvű, 7 lap

48.  I.2004.26.1. Siklós mezőváros főadószedői (Bartos 1799-1825, Szombathelyi 1826-1828, Bartos 1829-1831, Kertész Károly 1832-1836, Dőry László 1837-1843) által latin és magyar nyelven lejegyzett házi- és hadiadó számadásai, 91 lapos, keménytáblás, kötet formátumú füzetben

49.  I.2005.5.1-7. A Pécsi Püspöki Uradalom Úriszékéhez benyújtott peres eljárások dokumentumai, illetve határozatai 1800-1816 között, magyar nyelvű, 13 lap

50.  I.2005.6.1. Pécs szabad királyi város által 1801. június 26-án kiadott telekkönyvi betét Francisco Schwartzpauer tulajdonát képező, Siklósi külvárosi 13. szám alatti házáról, latin nyelvű, 2 lap

51.  I.2005.7.1. Talabér Dávid 1802. június 20-án Mihályházáról keltezett levele Pécsett élő sógorának, magyar nyelvű, 2 lap

52.  I.2004.27.1. A pécsi Rihmer családra és rokonaikra (Meindthoffer, Blauhorn, Bucher, Adler, Seidl, Wargics, Blaskovich, Lovas, Szilassy, Réthy, Ligethy, Granasztói és Keresztes Fischer) vonatkozó 1803 és 1969 között német (1803-1879) és magyar nyelven (főleg 20. századi ) lejegyzett családi események (születés, házasság, válás, halálozás) és receptek kötet formátumú 101 lapos füzetben, 8 lap melléklettel (receptek, feljegyzések)

53.  I.2004.14.1. Adókivetési ív, királyi rendeletre kivetett adóról, magyar nyelven, Ant(on). Blauhorn pécsi lakos részére 1803/1804 évre. 1 lap

54.  I.2004.21.1. Matkovits Ignác részére Pécs sz. kir. városban 1805. február 4-én kiállított, latin nyelvű polgárlevél. 2 lap

55.  I.2004.23.1. Járányi Antal részére Pécs sz. kir. város által latin nyelven 1805. február 4-én kiadott polgárlevél. 2 lap

56.  I.78.355. Az 1788-ban született Áronfi József részére, 1806. október 11-én kelt, a kenderesi plébánia által kiadott, latin nyelvű keresztlevél (házasságkötés előtti Igazolás születési, keresztelési adatokról). 1 lap

57.  I.79.1. Ellenden (Baranya vármegye), 1807. április 4-én keltezett, az ellendi lakosok által írt kérelem az Úriszékhez, arról, hogy a magyar nők (leányok), mivel a nehezebb munkából kivonják magukat, ne részesülhessenek a férfiakkal egyenlő haszonvételekben. 2 lap

58.  I.2005.8.1. Pécs szabad királyi város 1807. május 22-én Bonaventura Haaz nevére kiállított telekkönyvi betétlapja, amely a Szigeti külvárosban fekvő 55. szám alatti házát regisztrálja, latin nyelvű, 2 lap

59.  I.78.426. 1809/1810 évre, királyi rendeletre kiszabott adóról, német és magyar nyelvű adókivetési ív, Franc Soós, feltehetően pécsi adózó polgár számára. 1 lap

60.  Ny 76.270. Bécsben, 1810. február 26-án kibocsátott, német nyelven nyomtatott helytartótanácsi rendeletek másolata. 1 lap

61.  I.80.43-44. Mohács Mezővárosban tartott „hatvanas gyűlésről” a városban Polgárőrség felállításáról és annak rendjéről szóló felirat (vázlat, melléklet), 1811. latin, magyar nyelvű, 3 lap

62.  Ny.76.269. A városbíró, a polgármester és a város tanácsa egyetértésével Pécsett 1811. március 15-én kiadott német nyelvű nyomtatvány a város pénzügyeiről (limitatio, adózás, elszámolások). 1 lap

63.  Ny 79.81. 1813. januárjában Baranya Vármegye közgyűlése által elfogadott, Gyulai Gaál Josef vármegyei „főnotarius” (főjegyző) által kiadott, magyar nyelvű, füzet formátumú limitatio (ár- és bérszabás). 15 lap

64.  I.2004.13.1. 1814. augusztus 8-án „és több reá következő napjain” a siklósi uradalom főbenjáró és polgári Úriszéke elé tárt ügyekről, ill. a végzésekről vezetett magyar nyelvű jegyzőkönyv. 14 lap

65.  1.77.284. Királyi rendeletre kiszabott adóról, 1816. évre, Joannes Verner nevére kitöltött, magyar és német nyelvű adókivetési ív. 1 lap

66.  I.2005.9.1. Pécs szabad királyi város 1818. március 26-án Joseph Englaner nevére kibocsátott adóíve a katona és városadó után, német és magyar nyelvű, 1 lap

67.  60.45. „Die in der Königlichen Freistadt Fünfkirchen in Wirtsamteit bestehenden einheimischen Gefesse, oder Statuten” címmel, Füzet formátumú nyomtatvány, Ofen (Buda) 1819. UniversitätsSchriften. 22 lap

68.  I.77.314. 1820-ban készült orgona tervrajza (készítő neve, orgona felépítésének helye ismeretlen.) 1 lap

69.  I.77.285. Sirisaka András részére Pécsett, 1820. május 19-én latin nyelven, Pécs sz. kir. város Tanácsa által kiállított polgárlevél. 1 lap

70.  I.2005.10.1. Gabriel Meitert plébános 1821. május 20-án kelt ún. esketési okirata német nyelven, nehezen kivehető helymegjelöléssel, 1 lap

71.  I.2004.25.1. 1821. július 24-én, Franz. Bandler pécsi rézműves mester részére Pécs szab. kir. város Tanácsa által kiállított, német nyelvű, díszes polgárlevél töredéke. 1 lap, pergamen

72.  I.77.311.1821. október 24-i keltezéssel és Franz Schmaus aláírásával hitelesített Kápolna tervezet alaprajza és homlokzati rajza, német nyelvű írással. 1 lap

73.  I.77.286. Mitterpacher Ignacz főszolgabíró aláírásával Vajszlón (Baranya vármegye) 1822. január 2-án hitelesített, magyar nyelvű összeírás a besencei (Baranya vármegye) határban levő nádasdi (Baranya vármegye) korcsmánál sátorozó czigányokról, összesen 55 lélekről, 10 kocsiról és 20 lóról. 1 lap

74.  Ny.79.21. Pozsonyban 1825-ben magyar és latin nyelven megjelentetett nyomtatvány Zichy Ferenc: „Történeti Előadása Azoknak, mellyek a' Sárvíz, Sio és Kapos folyóvizek Motsárjainak kivántt sikerrel téendő kiszárittására, az erre kegyelmesen rendelt Királyi Biztosságnak igazgatása és intézetei által elhatároztattak, történtek és végre hajtattak” címmel. 7 lap

75.  I.78.509. Pécsett, 1826. augusztus 15-én keltezett magyar nyelvű jegyzék (nyugta) Haas Mihály belvárosi plébánostól arról, hogy Fridrich Károly temetési költségeire 9 P. Ft-ot felvett. 1 lap

76.  I.78.452. Szabadszentkirályon (Baranya vármegye), 1827. május 21-én keltezett, magyar nyelvű panaszlevél, amelyet Nagy Dániel írt kisjeszeni Megyefalvi Jeszenszky Imre főbíróhoz a bagotai hegyen lévő pincéjének feltörése és kifosztása tárgyában. 1 lap

77.  I.71.837. Hauer Dániel szenátor által 1828. február 4-én kiállított polgárlevél Bedő Imre pécsi polgár számára, latin nyelvű, 2 lap

78.  I.2004.18.1-76. Szikszay (Szikszai) János királyi törvényszéki bíró, telekbíró, királyi tanácsos, volt 48-as főhadnagy irathagyatéka, 1828-1909 között keletkezett magyar nyelvű források (okiratok, munkakörök betöltésével kapcsolatos megbízások, kinevezések, lakbér elszámolások, biztosítási nyugták) 76 tétel, 168 lap

79.  I.78.492. „Felső Lendva Várban” 1828. október 24-én keltezett magyar nyelvű bizonyságlevél, amelyet Id. gróf Nádasdi Leopold adott ki a felső lendvai birtokon 1822-től dolgozó (1826-27 évben számadó kasznárként feladatát becsülettel ellátó) Kunkel Antal részére. 2 lap

80.  I.2005.11.1. Spiesz János Pécs szabad királyi város polgármesterének utasítása 1828. december 28-án a városkapitánynak, hogy az eddig megtűrt új esztendei koldulásokat tiltassa be, s erről neki tegyen jelentést, magyar nyelvű, 1 lap

81.  61.59. Manuale (gyógyszerészeti előirat-gyűjtemény – recept jegyzék), 1829-1830-ban keletkezett latin nyelvű, könyv formátumú kézirat a pécsi Sipőcz Patikából

82.  I.77.288.2.1-8. A vajszlói (Baranya vármegye) római katolikus templom építésének 1829-1831 közötti, német, latin és magyar nyelvű dokumentumai (tervrajz, munkaszerződések, építési költségek számlái, M. Kir. Helytartótanács építési engedélye, építkezési költségek előteremetésére gyűjtőívek az adakozók és adományaik feltűntetésével). Építkezés kivitelezője Gichtner (?) Johann kőműves mester. 8 tétel, 13 lap

83.  I.77.290. Sombereki Sauska Krisztián részére írt, latin nyelvű alkalmi vers, 1831-ből. 2 lap

84.  I.72.152. Várkonyban (Zengővárkony, Baranya vármegye) 1831. február 18-i keltezésű, Streb János harmados molnár, a várkonyi malom bérlője által írt panaszlevél a császári és királyi tanácsos és kerületbéli prefektushoz. 2 lap

85.  I.79.52. Pécsett, 1831. július 9-én keltezett német, latin nyelvű végrendelet, amelyben a végrendelkező Joseph Patkovits, Hölbling Julianna számára 1000 Ft-ot, a pécsi kórház számára 500 Ft-ot hagy. 2 lap

86.  I.2005.12.1. Sombereki Sauska Lajos 1831. augusztus 4-én kelt kötelezvénye, amely szerint 300 Ft-ot vett fel Horváth János pécsi szűrszabótól, magyar nyelvű, 1 lap

87.  I 2004.12.1. Bólyban (Baranya vármegye), 1831. október 16-án keltezett magyar nyelvű panaszlevél Trajler János bólyi ispántól az Úriszékhez, Miátovits Izsák ellen, aki kaszával gyilkos módon fenyegette meg az uraság katonáját. 1 lap

88.  I.2004.12.2. (datálás nélküli) magyar nyelvű Levél Miátovits Izsák budméri (Baranya vármegye) adozó jobbágytól az Úriszéknek, válasz és kérelem Trajler János bólyi ispán vádoló levelére. 1 lap

89.  I.78.465. „Gúny Szó az 1832/3 Ország Gyűléskor” (szerző ismeretlen) 2 lap

90.  I.72.153. Kotsidi János várkonyi (Zengővárkony, Baranya vármegye) lakos Pécsváradon 1832. január 28-án írt kérelme a pécsváradi uradalom császári és királyi tanácsosához és prefektusához, hogy az Uradalom Árvák Cassájából (Árvapénztár) számára 100 Forintot kölcsönözzön, fedezetül ingó- és ingatlan vagyonát felajánlva. 2 lap

91.  I.2004.19.1. Irat A/ oldal: Ringszmuth Mátyás Pécsett, 1832. június 7-én keltezett magyar nyelvű kérőlevele egy meg nem nevezett tanácsos úrnak Görcsöny (Baranya vármegye) helységben megüresedett oskola mesteri állás megszerzése tárgyában. Irat B/ oldal: A 19. század első felében (pontos dátum nem ismert) keletkezett magyar nyelvű jelentés a görcsönyi uradalom két ökrének legeltetési díjáról, mivel Rádfalu (Baranya vármegye) határában lévő legelőre vitték őket. 1 lap

92.  I. 2004.7.1. Mágocson (Baranya vármegye), 1832. szeptember 10-én keltezett, magyar nyelvű kérőlevél, amelyet Trey Xavéri mágocsi jobbágy a pécsi püspöki uradalom Úriszékéhez nyújtott be adósának, Erdődy János mágocsi jegyzőnek ki nem fizetett tartozása miatti törvényes elmarasztalása tárgyában. 2 lap

93.  I.2005.13.1. Szabó Máté mattyi (Baranya vármegye) jobbágy 1832. december 27-én kelt testamentum levele, magyar nyelven, 1 lap

94.  I.2004.12.3. Bólyban 1833. május 6-án keltezett tiszttartói jelentés arról, hogy a nagybudméri Miátovits Izsák, aki az uraság katonáját kaszával ijesztgette és azzal ellene ment, az Úriszék által rá kiszabott 24 pálca botütést, mint büntetést megkapta. 1 lap

95.  Ny 77.386. Somogy Vármegye Közönségének nyomtatott, magyar nyelvű nyílt levele Veszprém Vármegye elöljáróihoz és Közönségéhez adózással kapcsolatos vitás kérdések tisztázása tárgyában. Kaposvár, 1833. június 3. 2 lap

96.  1.2005.14.1. Nemzetes Gaál József 1833. szeptember 2-án kelt vádlevele Sárics András kanonok, Mohács mezőváros plébánosa ellen, aki szerinte jogtalanul bitorolja a nemesi család pécsi ingatlanait, magyar nyelven, 2 lap

97.  Ny 2004.2.1. Schams Ferencz: „Kritikai vizsgálódások a' magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai körül” c. füzet formátumú nyomtatvány, Pest, 1834. „Nyomtatta Füskúti Landerer” 12 lap

98.  1.2005.15.1. Fazekas István „Húsvéti Tanítás” c. prédikációja (református felekezetű), amit 1834. márciusában jegyzett le, nemes Szoboszlai Pap István úr számára, magyar nyelven, 8 lap

99.  I.2005.17.1-3. Ismeretlen református prédikátor által lejegyzett halottas búcsúztató beszédek, versek, illetőségi hely nélkül, két évszám (1835, 1849.) feltűntetésével, magyar nyelvű, 20 lap

100.       I.2005.16.1. Baranya vármegye főügyésze Madarász József és helyettes alispánja Gyulai Gál József által 1835. március 9-én Pécsett megfogalmazott bűnvádi jelentése, Nemes Özv. Pataky Ferencné abaligeti (Baranya vármegye) lakos ellen, aki a vármegye fogházában volt letartóztatás alatt, magyar nyelvű, 2 lap

101.       I.77.291. Mohácson (Baranya vármegye), 1835. március 14-én keltezett, magyar nyelvű, Náray Imre számtartó által kiadott árlista a Pécsi Püspöki Mohácsi Uradalom szemes gabona árairól. 1 lap

102.       I.78.446. Magyar Peterden (Baranya vármegye) 1835. március 28-án keltezett magyar nyelvű nyugtató levél (végrendelet), amelyben Béres János pécsi lakos végrendelkezik vagyonáról. 2 lap

103.       Ny.74.44. Közegészségügyi-hatósági rendtartás, „Medizinischpolitische Anordnungen, dem Bisse toller Thiere und der Wunthkrankenheit vorzubeugen” címmel. füzet formátumú nyomtatvány, Ofen (Buda) 1836. Universitäten-Geschriften. 28 lap

104.       I.79.16. Bonyhádon, 1836. február 1-én keltezett, magyar nyelvű, Perczel Sándor által Jeszenszky Ferencnek és családjának írott „estvéli mulatságra” meghívó levél. 1 lap

105.       I.71.990. A Pécsi Püspöki Lyceum Könyvnyomtató Intézete elöljáróinak 1836. június 13-án kötött szerződése Szodói Nagy Benjaminnal, akit a nyomda vezetésével bíztak meg, magyar nyelvű, 2 lap

106.       57.31.1. Pécs sz. kir. város 1837. február 21-én hozott, magyar nyelven írott határozata a városi telkek és házak eladásának szabályozásáról a pénzforgalom, a kereskedelem és az ipar fellendítése érdekében. 1 lap

107.       I.74.590. Pécsett, 1837. február 25-én keltezett, magyar nyelvű Zálogosító szerződés, amely Nemes Kata János Baranya Vármegye káplánja és Szabadszentkirály (Baranya vármegye) község nemessége között jött létre, a Szabadszentkirály határában levő kutfői rétek zálogba adásáról. 2 lap

108.       1.74.587. Jágónakon (Baranya vármegye) 1838. március 15-én keltezett, magyar nyelvű elbocsátó levél Riszt Vintze jobbágy és családja számára, megerősítve az uradalom részéről Dombóváron 1838. április 6-án. 2 lap

109.       I.2005.18.1. Kiss Ádámnak tulajdonított református prédikációgyűjtemény 1839-1848 közötti időszakban, konkrét származási hely megjelölése nélkül, magyar nyelvű, 45 lap

110.       Ny.74.328 Pécsett, 1839-ben (konkrétabb időpont nem ismert) magyar nyelven megjelentetett nyomtatvány „Szabályai A' Pécsi Polgári Casino ház telkén Részvényeken épittendő színház Társaságnak” címmel. 1 és egynegyed lap

111.       1.72.154. Rohonczy Imre Szekszárdról 1839. február 22-én írt levele a császári és királyi tanácsos, kerületi prefektusnak a közte és a mágocsi uradalom közt két éve zajló vitás bérleti kérdésekről. 2 lap

112.       I.71.991. Szaisz Dániel Jenő mohácsi szolgabíró által 1839. június 12-én kibocsátott menedéklevél Guttmann Adolf 17 esztendős zsibriki (Baranya vármegye) lakos számára, aki Arad városába tart, hogy ott három hónapra „szolgálatot” kapjon, magyar nyelvű, 1 lap

113.       62.382. Bakonyán (Baranya vármegye), 1839. július 29-én Hergyó Kata gyermek nevére kiállított, magyar nyelvű, (himlő elleni) oltási bizonyítvány. 1 lap

114.       I.2005.19.1. Siskovits Adél diáklánynak Pozsonyból 1839. október 22-én írt, újévi jókívánságokat tartalmazó levél édesapjától, magyar nyelvű, 1 lap

115.       I.2005.22.1-8. Driesz Friedrich erdőmester állomáshelyeit és beosztásait igazoló hivatalos okiratok 1840 és 1879 közötti időszakban, latin, német és magyar nyelvű, 18 lap

116.       I.79.116. Pécsett 1840. január 10-én keltezett, Cséby Antal pécsi ügyvéd számára, a Nemzeti Egyesület (Casino) féléves befizetett tagdíjáról kiállított, magyar nyelvű nyugta. 1 lap

117.       I.83.142. Pécsett, 1840. február 23-án keltezett, Josephus Veber és Anna Feil pécsváradi lakosok számára kiadott latin nyelvű felmentés házasságkötés előtti kihirdetés alól. 1 lap

118.       I.2005.20.1. Turkovics P. uradalmi ispán által 1840. március 23-án Vékényben (Baranya vármegye) kiállított és hitelesített kimutatás, amely Sánta Mihály vékényi bíró által készült, s a község jövedelmét és adózási állapotát taglalja az 1839/40. esztendőről, magyar nyelvű, 2 lap

119.       I.2004.22.1. Pongrácz József részére Pécs sz. kir. város által 1840. március 31-én, latin nyelven kiadott polgárlevél, Pintér Mihály tanácsnok aláírásával. 2 lap

120.       I.2005.21.1-24. Vezsenyi József református tiszteletes 1840. április és 1849. június között lejegyzett szentbeszédei, prédikációi, amit Okorágon (Baranya vármegye) tartott, magyar nyelvű, 130 lap

121.       I.78.437. Dautova /Dantova, Dentova, Deutova/ (Bács vármegye) helységben 1841. január 31-én keltezett, a dautovai bíró által kiadott magyar nyelvű bizonyítvány Kadis László mohácsi erdőfelügyelő és csendőr részére arról, hogy Simonyi Antal dautovai lakos a Mohácsi Szigetből 1 db tölgyfát szánkó készítésre – két mohácsi pandur tudtával és segítségével – elvitt. 1 lap

122.       I.2004.10.1. Bólyban (Baranya vármegye), 1841. február 28-án gr. Batthyány Iván bólyi uradalmában kiadott magyar nyelvű feljegyzés a gazdasági katonák, hajdúk és más cselédek 1840. évi ruha járandóságáról. 2 lap

123.       I.2005.23.1. 1841. április 28-án kiállított kötelezőlevél Rath András a Városi Színház Egyesült Részvényes Társaság tagjának nevére 1080 Ft-ról, amivel Schultz Ferenc pécsi ácsmesternek munkadíj fejében tartozik, német és magyar nyelvű, 1 lap

124.       I.2005.24.1. Pintér Mihály Pécs szabad királyi város főjegyzője 1842. augusztus 13-án kiadott bizonyságlevele, amit Schönherr Mihály kebelbéli polgár és kereskedő ügyében adtak ki, magyar nyelvű, 1 lap

125.       I.2005.25.1. Haraszti Község (Baranya vármegye, Egyházas-haraszti) számadása az 1831/32-es esztendőről, amit 1842. október 31-én utólag állított ki Süllyös Miklós községi bíró, magyar nyelvű, 2 lap

126.       I.2005.26.1. A Pécsi Serházi Egyesület 1843. január 27-én kiállított oklevele Nagy József részére, akit ekkor a társulat ülnökévé választottak, magyar nyelvű, 1 lap

127.       I.2005.27.1. A Pécsi Katholikus Főgimnázium által Frank Vilmos részére 1843. július 27-én kiállított iskolai bizonyítvány, latin nyelvű, 1 lap

128.       I.2005.28.1. Pécs szabad királyi város 1843. december 21-én tartott tanácsülésének 4148. szám alatti jegyzőkönyvi kivonata, amelyben a Pécsi irgalmas Rend és a Pécsi Polgári Casino kebelén belül létrejött Színházi Részvényesek Társasága között fennálló adósság ügyét tárgyalják, magyar nyelvű, 1 lap

129.       I.2005.30.1. Vezsenyi József tanító és senior által készített kimutatás (névsor) a Kecskeméti Főiskola 1844/45-ös évfolyama alatt ott tanuló növendékeiről, magyar nyelvű, 8 lap

130.       I.2005.29.1. L. Géza Pozsonyban 1844. február 4-én lefordított szövegváltozata, amely Bounaparte Napoleon francia császár 1809. május 15-én Bécsben kiadott proklamációját tartalmazza, magyar nyelvű, 2 lap

131.       I.78.423. Bubreg János részére Pécs sz. kir. városban 1844. április 16-án kiállított latin nyelvű polgárlevél, Pintér Mihály tanácsnok aláírásával. 2 lap

132.       1.72.163. Pécsett, 1844. június 4-én keltezett magyar nyelvű „Egyezés” (megállapodás) Gerdenich István prépost, szerkesztő és a Pécsi Püspöki Lyceum Könyvnyomó-Intézet igazgatója között imakönyv nyomtatási jogáról. 2 lap

133.       I.74.170. Pécsett 1844. szeptember 4-én Gaál Ferdinánd, Baranya Vármegye alispánja által kibocsátott latin nyelvű útlevél Veisz Antal számára, aki valószínűsíthetően Bécsen keresztül utazik Csehországba, Merktahl-ba. 1 lap

134.       I.2005.31.1. A „Pünkösdi Tanítás” címet viselő reformárus prédikációgyűjtemény az 1845, 1847, 1851, 1854. és 1857. esztendőket feltűntetve az egyházi szövegek végén, magyar nyelvű, 8 lap

135.       I.2004.9.1. Pesten, 1845. szeptember 12-én kiadott magyar nyelvű ügyvédi diploma, Rehák Miksa részére kiállítva. 1 lap

136.       1.77.309. Budán, 1845. május 25-ki k. Könyvbíráló Főhivatali ülésén kelt, magyar nyelvű, a színpadi bírálatokról szóló Cenzori utasítás, Mayerik Jenő mohácsi középtanodai igazgatónak címezve. 1 lap (boríték formátumra hajtható)

137.       I.78.443.1. „Tekintetes Baranya Vármegye' valódi szegény Adózóinak hiteles összveírása 1845dik Évre” (Mecseknádasd és Óbánya (Baranya vármegye) helyiségekben) 2 lap

138.       1.78.443.2-4. Baranya Vármegye valódi szegény adózóinak összeírása 1846-dik évre Ráczmecske, Varasd és Puszta falu (Baranya vármegye) helységekben (magyar nyelven) 6 lap

139.       Ny 2004.3.1. Nyomtatott, magyar nyelvű tájékoztató a Pécsi Lyceum bölcselet- és joghallgatóinak előmeneteléről 1845/46. évben. 2 lap

140.       I.78.357.1. Sásdon 1845. december 6-án kelt magyar nyelvű jelentés a Baranya Megyei Gazdasági Fiók Egyesület részére, Manfredi Angelo „meződi földeken” bevezetett öntözési rendszerének kiküldött szakértői választmány általi megvizsgálásáról. 2 lap

141.       1.78.357.2. Irat A) oldal: Pécsett, 1846. január 19-én keltezett magyar nyelvű, a Baranya Megyei Gazdasági Fiók Egyesület által Manfredi Angelonak, az egyesület tiszteletbeli tagjának kiadott bizonyítvány az általa rendszeresített öntözési rendszer megfelelő, hasznos voltáról. Irat B) oldal: „Manfredi Angelo, Eszterházy Herceg Dombóvári Uradalmához tartozó meződi földeken bevezetett öntözési rendszeréről ifj. Majláth György főispán helyettes vezérletével tartott szakértői választmány” beszámolója. 1 lap

142.       I.85.2.1-17. Bartalits Mihály szobrász és kőfaragó mester és a Pécsi Székesegyház közötti per 1845 és 1850 között keletkezett magyar nyelvű forrásai (szerződések, számlák, beadványok, nyilatkozatok, perjegyzőkönyvek, fellebbezések), mivel nem teljesítette a 12 apostolszobor elkészítésével kapcsolatosan eredetileg meghatározott feladatokat. 17 tétel, 26 lap

143.       I.97.5. Lakócsán (Baranya vármegye), 1846. január 12-én Fodor Antal 200 forintos alapítvány tevése (magyar nyelven) egy Gazdasági Egyesület létrehozásához. 1 lap

144.       Ny 78.425. Pécsett, 1846. január 19-én Mátyás Flórián ügyvéd, történész, nyelvész (az első pécsi akadémikus), számára Pécs sz. kir. város Tanácsa által kiállított „Útazó Levél”, útlevél. 1 lap

145.       I.78.359. 1846. április 1-én keltezett, Carl Igmándy nevére kiállított, német nyelvű számla másolati példánya. 1 lap

146.       1.78.508. Pécsett, 1846. augusztus 15-én keltezett, Hölbling Miksa pécsi gyógyszerész által néhai Fridrik Károly biztos úr részére kiadott gyógyszerekről kiállított, magyar nyelvű árjegyzéke. 1 lap

147.       I.76.86. Bajátzy György 1846. augusztus 29-én kibocsátott elbocsátó levele (Obsit levél) a Ferenc Károly Főherceg 52. pécsi gyalogezredtől. 1 lap

148.       1.78.427. Irat A) oldal: Merk János 1846. október 17-én keltezett, magyar nyelvű panaszlevele Pohn Antal, a pécsváradi malom haszonbérlője ellen. (panaszlevél befejezetlen vázlata) Irat B) oldal: Pécsváradi, magyarul elhangzó, „A' Homeopathikus Doktor vagy a' néma menyasszony” című vígjáték színi előadásához készített színlap – nyomdai szedésre szánt – kézirata. 1 lap

149.       I.78.402. Magyar nyelvű, Balázs Andrásné részére Pécs sz. kir. város bírája és polgármestere által kiadott birtoklevél Hailand Tamástól 1847. február 4-én vásárolt házról. 2 lap

150.       1.78.343. Pécsett, 1847. május 22-én keltezett, magyar nyelvű jegyzőkönyv, feltehetően Baranya Vármegye Gazdasági Egyesületének szaküléséről. 2 lap

151.       I.77.305. 1847. június 28-ra, választottsági ülésre szóló, magyar nyelvű meghívó Reberits Joseff hatvanos részére. 1 lap

152.       I.78.345.1-2. A Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület Pécsett 1847. július 31-én hozott határozatáról értesítette kerületeit, hogy István főherceg nádor látogatása alkalmából a városban gyümölcs és terménykiállítást rendeznek, magyar nyelvű értesítés, 2 példányban. 2 lap

153.       I.77.100. Bikalon (Baranya vármegye), 1847. december 10-én keltezett, magyar nyelvű kötelezvény 70 váltó Forintról, melyet Jusics Iván bikali telkes jobbágy, mint adós a bikali uradalom árva(pénz)tárától kölcsönzött. 1 lap

154.       1.78.373. Pécsett, 1847. december 22-én, a szekszárdi származású Angyal Gábor részére kiállított, magyar nyelvű Tanodai bizonyítvány a Pécsi Püspöki Lyceumban 1846/47. évben elvégzett jogtudományi tanulmányairól. 1 lap

155.       1.78.469.1-4. és I.78.469.6-10. 1848. február és március hó folyamán keletkezett, magyar nyelvű, Kékesd, Pusztafalu, Zengővárkony, Szilágy, Hird, Romonya, Berkesd, Ellend és Perked (Baranya vármegye) helységekben lakó jobbágyok robotmegváltásáról tanúsító, a felsorolt helységek bírói által szignált levelek. Összesen 9 tétel: 9 lap

156.       I.78.469.11. Pécsváradon (Baranya vármegye) 1848. március 3-án keltezett, magyar nyelvű Robotmegváltási jegyzék 1847/48. évre a pécsváradi uradalmi (telkes, ill. telek nélküli mester és boltos) jobbágyok által fizetendő megváltási összegről. 8 lap

Hagyatéki leltárak, árverési lajstromok

1.      1.78.453. Magdelena Mangolin (illetőségi és kibocsátóhelye nem ismert) 1778. október 8-án keltezett, magyar nyelvű hagyatéki leltára ingó és ingatlan „jószágairól” (vagyonáról). 4 lap

2.      I.78.454. Nagy Mihály, Siklóson (Baranya vármegye) 1808. január 19-én keltezett, magyar nyelvű hagyatéki leltára „ősi és szerzett javairól”. 2 lap

3.      1.78.455.1. Petrezséll György mágocsi (Baranya vármegye) tiszttartó vagyonáról készített, Mágocson 1811. január 17.(?)-én keltezett magyar nyelvű licitatiós Jegyzék (az ingóságok felbecslését és elárverezését dokumentáló összeírás). 8 lap

4.      1.78.455.2. A 78.455.1. számú jegyzékhez csatolt, a licitacióra vonatkozó, Mágocson, 1811. január 13-án latin nyelven kibocsátott kimutatás, „Status Activus et Passivus”. (a vagyon értékesítéséből befolyt összeg, illetve a tartozások, követelések megállapítása) 1 lap

5.      1.78.455.3. Témájában az 1.78.455.2. számú irathoz tartozó, a mágocsi uradalom Úriszéke által 1811. január 13-án latin nyelven kibocsátott irat. 2 lap

6.      1.78.522. Joannes Rhabl pécsi chirurgus (orvos) feltehetően Pécsett 1813. január 8-án keltezett, magyar és latin nyelvű hagyatéki leltára. 6 lap

7.      I.2004.17.1. Carolus Dollinger tanácsos Pécsett, 1813. május 10-én készített beszámolója a Város Tanácsának Joannes Rhabl pécsi orvos halála után maradt ingóságok összeírásáról. 1 lap

8.      1.78.449. Máttyás Ábris harkányi (Baranya vármegye) lakos Harkányban, 1816. május 30-án keltezett, magyar nyelvű hagyatéki leltára „ingó és ingatlan, ősi és szerzemény javairól”. 2 lap

9.      I.79.57. Szigeti Külvárosi Czifra Catharina Pécsett 1819. január 15-én keltezett magyar és latin nyelvű hagyatéki leltára. 2 lap

10.  I.78.440. Klein József görcsönyi (Baranya vármegye) pálinkás zsidó, Görcsönyben 1819. március 14-én keltezett hagyatéki leltára. 2 lap

11.  1.78.460.1-20. Storch József pécsváradi molnár mester csődperének 1827 és 1832 között keletkezett magyar, latin és német nyelvű forrásai (Pécsváradi Úriszék és Baranya Vármegye Különös Gyűlése által elrendelt javak összeírása, árverezés, számlák, kimutatások.) 20 tétel, 36 lap

12.  I.78.451. Müller Miklós, Bükösdön (Baranya vármegye) 1828. március 9-én keltezett, magyar nyelvű hagyatéki leltára, a halála után maradt vagyon összeírása az árvák gondviselőjének javára. 2 lap

13.  I.78.398. Szőkédi (Baranya vármegye) Krizits Martin halála után hátramaradt ingatlan javainak Szőkéden, 1831. január 8-án keltezett, magyar nyelvű összeírása, felbecslése. 1 lap

14.  I.78.399. Romonyán (Baranya vármegye) 1834. március 19-én keltezett árverési lajstrom a romonyai uradalom szérüjéből eladásra kerülő szalmáról. 1 lap

15.  I.78.458.1. Pécsváradon (Baranya vármegye) 1836. november 23-án keltezett magyar nyelvű hagyatéki leltár „Boldogult Müller Antal és Rozália született Gáspár után vissza maradt Árvák ugymint Trézsi 5 eszt. Kata 4 eszt. és Éva 1 eszt. Vagyonának öszveírása”. 2 lap

16.  I.78.458.2. Pécsváradon (Baranya vármegye) 1836. október 30-án keltezett, német nyelvű számla az 1.78.458.1. lelt.számú iratban megnevezett árvák javára szerzett összegről. 1 lap

17.  I.78.400. Ellenden (Baranya vármegye) 1837. március 17-én keltezett magyar nyelvű „Kótyavetye Lajstrom” a pécsváradi uradalom ellendi szérűjéből – előre bocsátott Hirdetés után – eladott szalmáról. 1 lap

18.  I.78.389. Pécsett 1842. szeptember 23-án keltezett magyar nyelvű hagyatéki leltár, özv. Kisjeszeni Megyefalvi Jeszenszky szül Klegl Theresia hátramaradt ingó és ingatlan javairól. 10 lap

19.  I.77.293.1-11. Pécsett, 1842-1845 között keletkezett, Árvay Ignácz tiszti alügyész halála után maradt vagyon elleni csődper, magyar nyelvű, örökösödéssel kapcsolatos periratai (A csődper eljárással, ill. a temetéssel összefüggő kiadásokról, a vagyon felméréséről valló iratok). 11 tétel, 15 lap

20.  1.78.494.1. Pécsett, feltehetően 1842 és 1845 között keletkezett (pontosabb időpont nem ismert) magyar nyelvű hagyatéki leltár Árvay Ignácz pécsi tiszti alügyész halála után hátramaradt vagyonáról. 2 lap

21.  1.78.494.2. Pécsett, 1842. december 6-án keltezett, magyar nyelvű összeírás néhai Árvay Ignácz tiszti alügyész Aranyhegyen fekvő szőlőjében talált ingóságokról és azok becsült értékéről. 2 lap

22.  1.78.494.3. Pécsett, 1842. december 15-én Hauer Dániel tanácsnok magyar nyelvű jelentése az elhalt Árvay Ignácz tiszti alügyész vagyonáról és tartozásairól. 2 lap

Céhiratok

1.      I.78.356. Kőszeg sz. kir. város Varga Társaságának (Varga Céhének) 1638-ban hozott, 20 pontból álló, rendtartásairól, (artikulusairól) 1711. július 5-én készített megerősítő másolat. 4 lap

2.      I.2004.24.1. Bács Vármegyében privilégizált Baja város Csizmadia Céhe által 1788. február 4-én Balvandi János csizmadia legény részére kiállított céhlevél. 1 lap

3.      76/1810. A Pécsi Tobakos Céh jegyzőkönyve, horvát és magyar nyelvű, 1741-1870 közötti bejegyzésekkel (elsősorban a céhbe felvett mesterekre nyújt adatokat). Keménytáblás könyv formátumú kézirat, 105 lap

4.      I.78.435. A pécsi Pokrócos Céh 1800. május 6-án keltezett magyar nyelvű kérelme Pécs sz. kir. város városbírójához, hogy eddigi, 20 forintban megállapított katonatartásdíjukat mérsékelje. 2 lap

5.      62.483.3. Sellye Mezőváros Egyesült Mesterei magyar nyelvű, ki nem töltött tanulólevele, nyomtatványa az 1800-as évek második feléből. 1 lap

6.      I.2004.15.1. Pécsett, 1812. június 17-én, német nyelven írt, üveges munkáról készített tételes kimutatás, ármegjelöléssel. 1 lap

7.      1.78.422. Ripperger György ács és asztalos mester elkészült mesterdarabjáról (mesterremek) Pécs sz. kir. városban 1813. január 17-én kiállított, német nyelvű remeklőlevél. 2 lap

8.      I.2004.16.1. Johann Sontag cserepező mester Pécsett, 1813. március 18-án kiállított, német nyelvű számlája. 1 lap

9.      Ny 74.359. 1824. január 10-én kelt magyar nyelvű, Királovits György szűrszabó legény részére a pécsi Szűrszabó Céh által kiállított céhlevél. 1 lap

10.  279/1935. Mohács privilégizált mezőváros Szabó Céhe 1825. augusztus 20-án, magyar nyelven kiállított felszabadító segédlevele Johann Stier (Stirr, Stirs) számára. 1 lap

11.  I.74.147. Weisz Antal hentes (mészáros) legény számára Reichstadtban 1827. november 12-én kiállított, német nyelvű vándorlevél. 1 lap

12.  I.71.828. Mohács privilegizált mezőváros Csizmadia Céhének 1830. január 16-án Mészáros Antal számára kiállított, magyar nyelvű felszabadító segédlevele. 1 lap

13.  I.78.432.2. A pécsi Bábsütő Céhnek (is) elküldött Pécs sz. kir. város 1833. június 3-án tartott tanácsülésének 1438. szám alatti jegyzőkönyvi kivonata, a M. Kir. Helytartótanács 1833. február 26-án 6279. szám alatt hozott rendeletéről a szabad királyi városokban működő céhek árszabásáról. 1 lap

14.  I.78.432.1. A pécsi Bábsütő Céhnek (is) elküldött Pécs sz. kir. város 1832. július 30-án tartott ülésének 1946. szám alatti magyar nyelvű jegyzőkönyv kivonata a M. Kir. Helytartótanács 1832. június 12-én 15601. szám alatti rendeletéről, hogy csak vándorkönyvvel rendelkező mesterlegényeket alkalmazhatnak a céhek. 1 lap

15.  I.74.143. Baja privilégizált mezőváros 1832. december 24-én a Szobafestő Céh által német nyelven kiállított, pergamen alapanyagú mesterlevele Joseph Nowak részére. 1 lap

16.  I.83.73. Pest szabad királyi város Magyar Szabó Céhe 1833. június 7-én kiállított, magyar nyelvű felszabadító segédlevele Csák (Csaki-Csáky?) Ferenc részére. 1 lap

17.  I.77.109. Eisenbrod (Ferko Brodensis, Boberov) város Szabó Céhe 1834. június 14-én német nyelven kiállított tanulólevele Johann Wanatko részére. 1 és fél lap

18.  I.72.27. Bécsben 1835. május 2-án, német nyelven írt tanúsítvány Nagy Benjamin könyvnyomtató segédről, aki 1825. június 13-tól 1835. május 2-ig dolgozott szorgalmasan és példásan Ant(on) Benno(?) bécsi könyvnyomtató műhelyében. 2 lap

19.  62.485.1. Pécsi Magyar Szabó Céh Protokolluma, számadási jegyzőkönyve 1837. január 1. – 1856. december 21., valamint 1864-1868 közötti, magyar nyelvű bejegyzésekkel. 138 lap

20.  I.77.292. Pest szabad királyi város Asztalos és Ács Céhe által 1837. december 4-én Peter Wieser számára német nyelven kiállított felszabadító segédlevele. 1 lap

21.  I.78.457. Pécsett, 1838. november 13-án, a Jeszenszky család egy tagja részére, Zsolnay József által kiállított, német nyelvű számla. 1 lap

22.  I.77.279. Bubregh Ignácz pécsi szűrszabó mester 1839. április 1-én kiállított, magyar nyelvű számlája, Pécs szabad királyi város csőszei számára vart 6 db szűrdolmányról. 1 lap

23.  I.78.430. Az ozorai Csizmadia Céh 1839. január 3-án, magyar nyelven kiállított felszabadító segédlevele Német Jakab számára. 1 lap

24.  Ny 77.168. Pécsett, 1841. április 17-én német nyelven kiállított számla, melyet J. G. Gyurkowits pécsi kereskedő az „Ezüst golyóhoz” címzett vegyeskereskedésében állított ki. (A tételek közt szerepel pl. spiritusz, facsavar, fúró, kefe, narancs és minőségi keleti rizs.) 1 lap

25.  I.71.862. Mohács privilégizált mezőváros Csizmadia Céhének 1841. július 7-én Vétek Antal számára kiállított, magyar és német nyelvű segédlevél. 1 lap

26.  I.76.94. Siklós mezőváros Szíjártó, Kötéljártó és Nyerges Egyesült Céhe 1844. január 9-én, magyar nyelven kiállított tanulólevele Tormási Gál szíjártó legény számára. 1 lap

27.  I.2004.8.1. Pécsett, 1846. november 25-én keltezett, német nyelvű kimutatás elkészült cserzett bőrökről. (Hozzáfűzve 1848. március 24-i Befizetési bizonylat.) 6 (+1) lap,

28.  I.78.434. Kéthe(l)y mezőváros Szabó Céhe 1847. július 11-én magyar nyelven kiállított felszabadító segédlevele Kundler Mojses számára. 1 lap

Vándorlókönyvek (Vándorkönyvek)

29.  I.79.273. Franz Kárl ónöntő legény Vándorlókönyve német nyelvű, 1819-1822 közötti bejegyzésekkel.

30.  Ny.74.361. Michael Hausknecht varga legény Vándorlókönyve magyar és német nyelvű, 1820-1858 közötti bejegyzésekkel.

31.  I.79.271. Joseph Erstel kőműves legény Vándorlókönyve német nyelvű, 1833-1847 közötti bejegyzésekkel.

32.  I.71.866. Bedö Imre gombkötő legény Vándorlókönyve magyar és német nyelvű, 1838-1847 közötti bejegyzésekkel.

33.  I.77.323. Jakob Muhsil mészáros legény Vándorlókönyve német nyelvű, 1839-1849 közötti bejegyzésekkel.

34.  I.79.272. Rupert Senze pék legény Vándorló könyve német nyelvű, 1840-1848 közötti bejegyzésekkel.

35.  I.79.274. Joseph Nagy nyereggyártó legény Vándorlókönyve német nyelvű, 1840-1848 közötti bejegyzésekkel.

36.  I.72.120. Hartvigh Ádám kádárlegény Vándorlókönyve német és magyar nyelvű, 1840-1854 közötti bejegyzésekkel.

37.  I.77.312. Franz Gieswein harisnyakötő legény Vándorlókönyve német és magyar nyelvű, 1840-1868 közötti bejegyzésekkel.

38.  I.74.144. Anton Weisz mészáros legény Vándorlókönyve német nyelvű, 1841-1844 közötti bejegyzésekkel.

39.  I.2004.20.1. Anton Schneider asztalos legény Vándorlókönyve német nyelvű, 1843-1856 közötti bejegyzésekkel.

40.  1.71.869. Vinkovits János csizmadia legény Vándorlókönyve magyar és német nyelvű, 1844-1853 közötti bejegyzésekkel.

41.  I.79.67. Carl Semrad rézműves legény Vándorlókönyve német és magyar nyelvű, 1846-1857 közötti bejegyzésekkel, 12x18,5 cm

42.  I.71.877. Johann Nepomuck Vogl kőfaragó legény Vándorlókönyve 1848-1855 közötti német és magyar nyelvű bejegyzésekkel.

43.  I.79.275. Babits Ádám halászlegény Vándorlókönyve magyar és német nyelvű, 1848-1850 közötti bejegyzésekkel.

Pecsétnyomók/feudális kor (Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Új- és Legújabb kori Történeti Osztály gyűjteményében)

81.306 OYTO/ Old (Baranya vármegye) község pecsétnyomója é.n.

81.296. Sigi.Pagi Gerenyes 1724. /Gerényes (Baranya vármegye) község pecsétnyomója

81.304. Sigillum Zopokienre 1726.

73.137. Sigil Pagi Gadan 1747. /Gadány (Baranya vármegye) község pecsétnyomója

82.209. Sigill. Liber. Et.Reg.Civitatis Quinque. Ecclesien.1780./Pécs Szabad Királyi Város pecsétnyomója

81.195. Sigillum Pagi Szek 1782. /Magyarszék (Baranya vármegye) község pecsétnyomója

81.287. Regenye Helség 1797./Regenye (Baranya vármegye) község pecsétnyomója

81.293. Sigillum Pagi Sárok anno 1810. /Sárok (Baranya vármegye) község pecsétnyomója

73.135. B.V.A. 1841. /Vaszari (Baranya vármegye) Fazekas és Szabó Céh pecsétnyomója

81.298. Sigil. Pagi Bosta / Bosta (Baranya vármegye) község pecsétnyomója é.n.

81.299. Marocz /Maróc (Baranya vármegye) község pecsétnyomója é.n.

81.301. Sigillum Communitatis Sz.György / Baranyaszentgyörgy (Baranya vármegye) község pecsétnyomója é.n.

81.303. S.P. Luzok /Luzsok (Baranya vármegye) község pecsétnyomója é.n.

81.305. Pagus Tengerin /Tengerin (Baranya vármegye) község pecsétnyomója é.n.

81.307. Sigil. Arti Murato Quinque Eclesiae é.n.

83.33. Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület é.n.

73.136. Vaszari fazekasczeh pecsétje 1853 (Baranya vármegye)

Pecsétnyomók/feudális kor (Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Néprajzi Osztály gyűjteményében)

64.19.4.Pécsi Fürdősök és Seborvosok Céhének pecsétnyomója, 18. század eleje

52.1519.1. A pécsi Ács Céh pecsétnyomója 1699.

64.19.6. Pécsi Fürdősök és Seborvosok Céhének pecsétnyomója, 1701.

52.1517.1. Pécsi Csizmadia Céh pecsétnyomója, 1712.

64.19.4. Pécsi Gombkötő Céh pecsétnyomója, 1740.

52.1513.1. Mohácsi Takács Céh pecsétnyomója 1808.

52.1518.1. Pécsi Nyerges és Szíjártó Céh pecsétnyomója, 1821.

64.19.2. Sigill.Vor Markt Bollu Handwerk 1822.

52.1514.1. Pécsi Aranyműves Céh pecsétnyomója, 1826.

52.1508.2. Sellyei (Baranya vármegye) Egyesült Céh pecsétnyomója, 1844.

Könyvek:

1.           Lexicon universale historico-geographico-chronologico-poetico-philologicum. Opera et studio Ion. Iacobi Hoffmanni, Basileae M.DC.LXXVII. (1677.)

2.          Pápai Páriz Ferentz: Az orvoslás mesterségéről. Nagyenyed, 1687.

3.          Lexicon Pharmaceutico Chymicum. Latino-Germanicum.. .Nürnberg, 1713.

4.          Dispensatorium Medico-Pharmaceuticum Pragense. Facultata Medica Pragensi 1739.

5.          Pharmacopoea Wirtenbergica... .Stuttgart, 1741.

6.          Joannis Antonii Scopoli: Flora Carniolica Bécs, 1772.

7.          Georgii Klimo: Francisci sacchini é societate Jesu de Ratione Libros cum profectu legendi libellus accessit ...Quinque-Ecclesiensis Typis Joannis Josephi Engel 1777.

8.           Magyar és Erdély-Országnak Törvénykönyve, iratott Verbőczi István által 1514. Esztendőben. Posonban és Kassán, Landerer Mihály költségével, és betűivel 1779.

9.          Georgii Papanek: Regno, Regibusque Slavorum atque cum prisci civilis, et Ecclesiastici tum hujus aevistatu gentis Slavae. Anno Christi MDCCLXXX. (1780.)Typis Joannis Josephi Engel

10.       Josephi Koller: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum Tomus I-II. Posonii. 1782.

11.       Közönséges Harmintzadi Rendtartás és az Egész Magyar Országi örökös Birodalmokban fizetendő Harmintz-Adóknak Tariffája. Nagy-Szeben, 1788.

12.       Veszelszki Antal: Száz esztendős Kalendáriom, vagy-is az esztendőnek XII. hónapjaira alkalmaztatott falusi majoros gazda. Pest, 1799. Találtatik Kiss István Úr' Nemzeti Könyv-áros Bóltjábann.

13.       Josephi Koller: Cathedralis Eccl. Quinque Ecclesiensis lectoris et canonici praepositi S. Joannis. Q-E. MDCCC (1800.)

14.       Josephi Koller: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum Tomus V. Posonii et Pestini 1801.

15.       Hilmar Curas: Erleichterte, vermehrte, und ganz neu umgearbeitete französische Sprahlehre...Titulaturbuch des kaiserl. Hofes Wien, 1801.

16.       Haszler György Orvosi munkája A hosszas nyavalyákról. Veszprém, 1802.

17.       Josephi Koller: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum Tomus VI. Posonii et Pestini 1806.

18.       Tiszti Szótár mellyet T.N. Baranya Vármegyének ki küldetett Tagzatja T. N. Pest Vármegye által bővités végett közlött Tisztbéli Irásmódjának saját szavain fellül, mint munkájának 2dik Részét készitett Pécsett 1806dik Esztendőben. Engel Kristina bötüivel 1807.

19.       Beschreibung neuer Holzsparenden Defen und Feuerherde, zum Militär unc Civil Gebrauch. Wien 1808.

20.       Sententiae in Excelsa Curia Regia anno 1824. Termino Sancti Stephani. Latae, et publicatae Pestini.

21.       Dr. Eisenmann: Der Tripper. Erlangen, 1830.

22.       Relatio Excelsae Regnicolaris-Montanistica Regni Hungariae Articulo 9. 1827. Exmissae. Posonii 1831.

23.       Kotzián József: Tekintetes Nemes Baranya Vármegyében lévő minden helységeknek magok körül való távolságát, ölszámban, mértföld és nyolcad mértföldben, előadó Könyvecskéje. Buda 1835. A' Magyar Kir. Egyetem' betüivel

24.       Paulus Aigl: Historia brevis venerabilis capituli cathedralis Ecclesiae Quinque-Ecclesiensis. Q-E. 1838. Typis Lycei Episcopalis

25.       Beszédes József: Kolosvártól Grétzig hajózható Országos Nagy Csatorna tervének, és a' földszin' 's folyó-vizágy' ótalmi elvének rövid előadása. Pesten, Hartleben K. A. tulajdona, 1839.

26.       Fabriksbilder Atlas 1840-es évek (Címoldal hiányzik)

27.       Kistükör melly Magyar és Erdély Országot azoknak földével, polgári állapotjával, és megbővített históriájával gyenge elmékhez alkalmaztatott módon a' Nemes Tanúlóknak summásan de világosan előadja és kimutatja. Debreczenben, nyomtattatott Tóth Lajos által. 1841.

28.        Baranya. Emlékirat. Mellyel a' Pécsett MDCCCXLV aug. elején összegyült magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik Nagykéri Scitovszky János, pécsi püspök. Szerkeszti Haas Mihály, Pécsett, 1845. Nyomtatott a' lyceum könyvnyomó-intézetében.