Cikkek

Baronek Jenő: A mecseki parkerdő megnevezett turistaútjai és épített turistapihenői

Pécsi Szemle 2002. (5. évf.) 3. szám, 73-93. oldal

Letöltés: pdf20


Baronek Jenő

A MECSEKI PARKERDŐ MEGNEVEZETT TURISTAÚTJAI ÉS ÉPÍTETT TURISTAPIHENŐI

Meg kell ismernünk a földet, melyen járunk, a természetet, amely körülvesz bennünket.

A természetjáró egész élete a nagy megismerések keresésében zajlik. Az ember kevésbé gondol arra, hogy a természetben a vén köveknek, a régi építményeknek nagy élettörténetük van. Elmondják a kövek, a régi építmények, hogy a suhanó idő hány tájképet hozott, és vitt magával addig, amíg a maihoz ért.

Pécs város fölött úgy látszik a Mecsek, mint valami menyasszonyi koszorú a boldog ara fején, úgy díszlik ott, mint a királyok homlokán a korona, mondjuk mi, akik szeretjük a Mecseket.

Az 1891. április 30-án megalakult Mecsek Egyesület közelebb hozta a Mecseket a városhoz. Ezt úgy oldották meg, hogy a város fölötti szőlők között turista utakat építettek. Ezeken az utakon sétálva, gyalogosan jutottak fel a városlakók a hegyre, az erdőbe. A városi parkerdőt „berendezték”, hogy a kirándulók a természet adta csodálatos környezetbe találjanak, olyan ember által épített létesítményeket, erdőbútorokat, amelyek érdekessé, komfortossá teszik az ott tartózkodást. Ilyen létesítmények a turistautak, a menedékházak, a kilátók, a források, a turistapihenők és az emlékhelyek. Ezek az építmények közadakozásból, vagy egy-egy család hagyatékából épültek. Közhasznú célt szolgáltak és szolgálnak. Emléket állítanak azoknak, akik kötődtek a hegyhez, természethez, és tisztelői, barátai, családtagjai is ezt akarták.

Amikor hozzáfogtam a dolgozat megírásához úgy gondoltam, hogy kutatásaim eredményét, a korabeli sajtó és a Mecsek Egyesület évkönyvei által ismertetett tényeket a keletkezésükkor leírt formában tárom Önök elé. Abban a korban és időben megírt ismertetők, hírek, eredetiben tükrözik vissza a tényeket és a kor hangulatát.

Úgy gondolom, hogy a Mecsek turistaútjainak, turistapihenőinek építése, közel száz évvel ezelőtt nagy eseménynek számított Pécs város, a Mecseket szerető emberek életében. A turistapihenőkről készült fényképek, amelyeket Sebők Béla és Bátai István készített, a jelenlegi állapotot tükrözik. Bemutatunk néhány korabeli fotót is azért, hogy magunk elé képzelhessük az akkori állapotot is. Az 1993-ban újjáalakult Mecsek Egyesület felkérte a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt.-t a turistapihenők felújítására. Az együttműködés alapján 2002 júniusától, minden épített mecseki turistapihenő felújítva várja az arra kirándulókat.

 

 

Kardos Kálmán út

 

Útvonal: Krumplivölgyi kőbánya (Mecsek kapu) - Kardos Kálmán úti kulcsosház (menedékház) - Roboz pihenő.

Az 1892-ben megjelent Képes Útmutató a következőket írja a Mecsek első turista útjának felavatásáról: „A város fölött végignyúlnak a legszebb szőlőkertek csinos nyári lakokkal és pincze házakkal, hová a város lakossága esténként is, de vasárnap és ünnepnapokon nagyobb számban szokott kirándulni.”

Az új turistaúton 1892. május hó 12-én egy 150-200 főből álló társaság vonult a hegyre. E napon tartotta a Mecsek Egyesület első kirándulását az út felavatása alkalmából. Az 1026 méter hosszú sétautat Kardos Kálmán főispánról, a Mecsek Egyesület elnökéről nevezték el.

Kardos Kálmán (Hidas, 1839 - Pécs, 1916) Baranya vármegye és Pécs város főispánja.

„Tíz évet meghaladó időn át töltötte be ezen tisztet, és megállapítható, hogy ezen időpont valóságos renaissancea volt Pécs városának. Már 25 éves korában mandátummal ment föl a képviselőházba és jó ajánló levél volt, hogy a királyi pár koronázásánál, mint aranysarkantyús vitéz szerepelhetett a délceg, nagyműveltségű ifjú, akinek tanítására édes atyja, Baranya egykori alispánja nem sajnálta az áldozatot. Poéta lelkületű ember, a legjobb testvér volt és nővéreinek meghozta azt az áldozatot, hogy nőtlen maradt [...] Az Ő főispánsága alatt tartották Pécsett országos gyűlésüket az erdészek, majd a természettudósoknak is akkor volt Pécsett a vándorgyűlésük és az ezen alkalmaknál kibocsátott könyvek előszavát ragyogó tollal ép oly szívesen és irodalmi kézséggel írta meg...”[1]

A Mecsek Egyesület róla nevezte el első turistaútját. Működése alatt készült el Pécs Színháza, laktanyákat, iskolákat építettek és megkezdte működését a királyi ítélőtábla. 1896-tól a pécsváradi kerület országgyűlési képviselője, 1898-ban a képviselőház alelnöke volt. Beszélt németül és franciául, kitűnő szónok volt. 1891- 1905-ig a Mecsek Egyesület első elnöke, 1906-tól örökös díszelnöke.

 

 

Flóra pihenő

 

Bertalan szikla

1893-tól Zellerin Mátyás vállalkozó által adományozott pavilon állt e helyen. A kőbástyát 1901-ben építették, jelenlegi formájában 1911-től láthatjuk itt. A 392 méter tengerszint feletti magasságban található a Bertalan sziklán, Dömörkaputól DK-re a Gyükési szőlők felett. Szép, bástyára emlékeztető kilátó. 1911-től Flóra pihenő a neve, az addig Dömörkapui, illetve Bertalan kilátónak nevezett építménynek.[2]

A Hamerli család (Imre, József, Károly) 500 koronás adományából újították fel, és édesanyjuk emlékére nevezték el Flóra pihenőnek. A faszerkezet-fakorlát helyett a kőmellvédet-kőkorlátot 1911-ben építették. A turistapihenő felépítése előtt ezen a helyen egy pavilon állt, mely Zellerin Mátyás pécsi vállalkozó ajándéka volt. Ő építette Pécs első vízvezetékét 1892-ben.

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 01

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 02

 

Hamerli János 1861-ben indította kesztyűs és sérvkötő készítő műhelyét, amit apja Pécsett a Kis Flórián utca 8. szám alatti házában nyitott meg. 1872-ben külföldi tanulmányutat tett, termékeit az egész monarchiában ismerték. Felesége, Szalay Flóra Veszprémből származott, aki a Majtényi birtok jószágkormányzójának leánya volt. Az ősök Svájcból Ausztrián keresztül kerültek Magyarországra. Kemény akaratú asszony volt, neki köszönhető a kesztyűs műhely fejlődése, a tényleges hatalom, a családon belül és az üzleti életben is az ő kezében összpontosult, aki vasakarattal kormányozta a családot és irányította a vállalkozást.[3]

„A Bertalani sziklán áll a Zellerin Mátyás által adományozott és a Mecsek Egyesület által felállított menház fogadja az utast s a honnét elragadó szép kilátás nyílik a bányatelepekre, az erdővel benőtt hullámos hegyhátakra, a Pécsvárad- Hosszúhetényi hegylánczra, a Hármashegy csúcsaira s a Zengő magas ormára.”[4] „Rendbe hoztuk az elpusztult dömörkapu kilátót is, amelynek plateauját az eddigi fakerítés helyett kőfalazattal vettük körül, s cementpadokkal láttuk el, valamint cementhabarccsal erősítettük meg magát az alapzatot és lépcsőtámfalakat is, úgy, hogy új kilátónkat nem pusztítják az idők viharai, de nincs kitéve a rosszakaratú emberek rongálásának se, mert a restaurálásnál a faanyagot teljesen mellőztük.” „Az új kilátóhely >Flóra pihenője< nevet visel boldog özvegy Hamerli Jánosné Úrnő emlékére, kinek halála után gyermekei 500 koronát adományoztak egyesületünknek. Köszönetet mondunk a Hamerli testvéreknek nagylelkű adományukért.”[5]

1909-ben a vihar által ledöntött Dömörkapu-pavilont 1911-ben Hamerli József állította helyre, illetve építette át pihenőnek, kilátónak, édesanyja emlékére Flóra pihenőnek keresztelték.[6]

 

 

Bánffay Simon út

 

Útvonal: Kardos Kálmán út (Roboz-pihenő) - Máriakép (Állatkert) - Szigriszt- kereszt-Misinatető.

1898-ban kezdték építeni, 1899-ben nevezték el Bánffay Simonról az 1305 méter turista utat.

Bánffay Simon (Szebény, 1819 - Pécs, 1902) Ügyvéd, újságíró, királyi közjegyző Baranya megyei német nemzetiségű földműves családból származik a Szebényben született. Sokat turistáskodott a Mecseken. Középiskoláit Pécsett, jogi tanulmányait Bécsben végezte. Majláth György jurátusa volt, 1848-ban a közlekedési minisztériumhoz a számvevőségi osztály vezetőjévé nevezték ki, a szabadságharc után az irodalomnak élt. 1855-ben Pécsre jött, itt ügyvédi irodát nyitott, 1860-ban megalapította és szerkesztette a „Pécsi lapok”-at. 1861-ben a pécsváradi kerületben országgyűlési képviselővé választották. Később Baranya megye tiszti főügyésze lett. 1875-ben királyi közjegyzővé nevezték ki, amelyet haláláig folytatott. A Mecsek Egyesület megalakításának egyik szorgalmazója. 1891. április 30-án az Ő vezetésével mondták ki a Nemzeti Casinóban a Mecsek Egyesület megalakulását. Ő avatta fel 1892-ben a Mecsek első sétaútját. 1891-1901-ig a Mecsek Egyesület alelnöke. Ő lett a Mecsek Egyesület első tiszteletbeli tagja. 83 éves korában halt meg.

 

 

Kiss József út

 

Útvonal: Frühweisz völgy (Székely Bertalan út) - Cingolány rét (Mandulás) - Kardos Kálmán út északi vége (Roboz pihenő).

1899. augusztus 27-én nevezték el Kiss Józsefről a 9 éves titkári tevékenységének elismeréseként az 1247 méter hosszú turistautat.

Kiss József (Mesztegnyő, 1858 - Pécs, 1939) Pécsett volt diák. 1884-ben a pécsi főreáliskola tanára, igazgatója volt. Több útikalauzt írt a Mecsekről, amelyek több kiadást megértek. Ő szerkesztette az Egyesület évkönyveit haláláig, a Pécsi Naplóban 1898-tól a Turistaság című rovatot vezette. A Mecsek Egyesület alapító tagja, 1933-ban lemondott titkári funkciójáról, ettől az évtől, örökös és tiszteletbeli elnöke, a Kiss József Asztaltársaság megalapítója. 1891-ben kezdeményezője volt a Mecsek Egyesület megalakításának. A Magyar Turista Egyesületnek 1914-1919-ig alelnöke, 1921-1929-ig társelnöke volt. 1916-ban róla nevezték el az 1908-ban épült misinai kilátót. A Mecsek természetjárásnak legnagyobb alakja.

„Kiss József ügyvéd fia József a pécsi főreáliskola igazgatója egy ideig, a Mecsek Egyesület nagyra növelője, a Pécsi Dalárda egyik oszlopa, régi tagja a városi törvényhatósági bizottságnak. 42 évi áldozatos tanári működése után az 1921-22-i tanév kezdete előtt vonult nyugalomba, miután előzőleg elnyerte az igazgatói címet.”[7]

 

 

Vaszary Gyula út

 

Útvonal: Dömörkapu- Bertalan szikla (Flóra-pihenő)

            1902-ben nevezték el Vaszary Gyuláról a turistautat.

Vaszary Gyula (1848-1913) Pécs város rendőrkapitánya, a Mecsek Egyesület megalakításának kezdeményezője és alapító tagja, a Mecsek Egyesület igazgatója volt.

 

 

Mócs Szaniszló út

 

Útvonal: Szaniszló pihenő - Tettye.

            1904-ben kezdték építeni, 1905-ben fejezték be a Szaniszló turistapihenőtől Tettyére vezető turistautat, amelyet Suha Rezső városi erdőmester jelölt ki. A turistaút hossza 1342 méter, 122 lépcsőn kell lépkedni, hogy Tettyére érjünk. A Tettye feletti részen a turistaút mentén és a turistapihenő körül fenyőcsemetéket ültettek annak idején, hogy Mócs Szaniszló kedvenc fái szegélyezzék az utat, és a vegyék körül a turistapihenőt.

 

 

Mócs Szaniszló pihenő

 

1905. szeptember 5-én volt az avatása. Építése 532,25 koronába került. Bánffay Simon Pécs város királyi közjegyzőjéről elnevezett turistaút mellett található az Állatkert és a Dömörkapu között. A turistapihenőt Károlyi Emil tervezte. Egy terméskő halmot szimbolizál, gránit táblával és kőpaddal. A turistapihenőn lévő emléktábla felirata:

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 03

 

Dr. MÓCS SZANISZLÓ CISZT. R. TANÁRNAK A TERMÉSZET LELKES BARÁTJÁNAK A M. E. BUZGÓ MUNKÁSÁNAK EMLÉKÉRE TISZTELŐI ÉS BARÁTAI TÁMOGATÁSÁVAL ÁLLÍTOTTA A MECSEK EGYESÜLET 1905 ÉVBEN.

 

Dr. Mócs Szaniszló 1862. június 30-án Bács-Kulán született. 1885-ben szentelték pappá. Ciszterci szerzetes főgimnáziumi tanár volt, a Mecsek Egyesület alapító tagja. 13 éven át volt a Mecsek Egyesület Választmányának tagja. Rendszeresen járta a Mecseket, a Magas-Tátra és az Alpok hegyeit. „Gimnáziumi tanulmányait Baján végezte. 1880. szeptember 4-én lépett be a ciszterci rendbe, fogadalmat tett 1885. augusztus 4-én, pappá szentelték 1885. augusztus 9-én. Tanári pályáját Székesfehérváron kezdte 1884-86-ig. Pécsett 1886-87-ig tanított. Tanári oklevelének megszerzése miatt Budapestre majd 1890-ben ismét Pécsre került. Természet szépségéért rajongó lelke miatt a Mecsek Egyesületben buzgólko- dott.”[8] „Bejárta az északi tenger partvidékét, Svájc hófödte ormait. A magyar irodalom is érdekelte, amelyet két önálló munkával gyarapított. 1890-ben írta a Kézirati pálos iskoladrámák és A magyar gerundium alakok történeti fejlődése című tanulmányait.

Vesebajának gyógyítása végett Berlinbe ment, 1904. február 20-án veseoperációja a halálát okozta február 24-én. Berlinben Weissensee-Kirchhof E 25. sor 36. szám alatt van eltemetve.[9]

„A pécsi Ciszterci Rend gimnáziumában latin-magyartanára volt Babits Mihálynak, akire nagy hatással volt diákéveiben. Babits Mihály ezt a kapcsolatot megörökítette Tímár Virgil fia című regényében. Mócs Szaniszló ciszterci tanár is azok közé tartozott, akik az egyesületünk mindenkor legbuzgóbb munkatársai között foglaltak helyet. Sajnos csak 14 évig, mert akkor kiragadta a halál körünkből. Fiatalon élete 43. évében halt meg Berlinben, hol gyógyulást keresett. Jó turista volt, aki nem csak a hazai hegyek között, de az osztrák, olasz Alpesekben is sok szép túrát tett. S mindig büszke örömmel emlékezett meg a svájci Cima di Jazzi 3818 méteres ormára tett túrájáról. Ezután már csak 4000-es csúcsok vonzották. Vágyai azonban nem mehettek teljesedésbe, mert megrongált egészsége ezt nem engedte. Ezért kellett lemondania az 1903-ban tervezett Glockner túráról is, hogy Olaszország enyhe éghajlata alatt keressen gyógyulást. Milyen szeretet övezte Őt, mint tanárt és mint embert, arról tanúskodik a tisztelői adományából készített Szaniszló út és kedvenc nyugvóhelyén állított Szaniszló pihenő (mint ilyen első a Mecseken), melyet az adományozók nemes szándékának megfelelőleg a Mecsek Egyesület állítatott fel, ahol az Ő szelleme él.”[10]

 

 

Irma út

 

Útvonal: Dömörkapu - Tettye.

1904-ben kezdték építeni, 1905-ben fejezték be, és nevezték el Irma útnak az 1491 méter hosszú turistautat, amelynek névadója Hamedli Gyuláné, Schellenberg Irma volt. „Hamedli Gyula pécsi polgár végrendeletileg 6000 koronát, vagyonának 2/3 részét hagyományozta a Mecsek Egyesületre, hogy utat építsenek a Dömör- kaputól a Tettyére, és azt Irma útnak nevezzék el feleségéről. Az Irma út 1491 méter hosszú, amit 1905-ben építettek. Megkezdtük az elmúlt évben az Irma út egyik szép pontján, Hamedli Gyula emlékének felállítását is, mellyel kegyeletünknek akarunk kifejezést adni a Mecsek Egyesület igaz barátjának emléke iránt. A terméskőből rakott tömb gránittábláján a következő felírás lesz olvasható:

Hamedli Gyula (Arad, 1862 - Pécs, 1904) Atyja műhelyében lett asztalos tanonc, majd fényképész tanulónak állt. Budapest, Bécs, Párizs következett, hogy tökéletesítse szakmai tudását. Pécset választotta letelepedése helyéül. Feleségül vette Schellenberg Irmát. Néhány évi házasság után felesége és gyermeke meghalt. Munkával kötötte le figyelmét, hogy felejtse szomorú megpróbáltatásait. Férfikora delén súlyos betegség támadta meg, amelyen műtéttel keresett gyógyulást. Az operáció után azonban komplikációk léptek fel, és életének 42. évében meghalt. A feleségéről elnevezett Irma út és az Irma út mellett lévő „emlékkő” hirdeti Ő és családja nagyságát. A pihenővel szemben, akkor a vízfolyáson keresztül szép fahíd vezetett át.

Hirdesse szerény emlék az utókornak, hogy volt egyszer egy pécsi polgár, aki szerzett vagyonkájának jelentékeny részét a város környezetének szépítésére hagyta. Aki nem hangzatos szavakkal, de tettekkel mutatta meg, hogy városának hűséges fia, aki szegény létére példát mutatott a gazdagok azon kötelességéből, hogy nemes célok támogatására áldozatokat kell hozni, aki átérezte azt a polgári erényt, hogy azzal a várossal szemben, hol életünk szép napjait eltöltjük, kötelességek is hárulnak ránk.

A mi önző világunkban jól esik visszaemlékeznünk ideális lelkületű polgártársunkra, aki dolgozott, hogy munkája gyümölcséből a köznek is jusson. Oly ritka jelenség ez, mely méltó a megemlékezésre és mindannyiunk hálájára.”[11]

 

 

Gyuri út

 

Útvonala: Tettye utcát köti össze a Tettye parkkal.

1905-ben nevezték el Reeh Györgyről a 350 méter hosszú sétautat.

Reeh György (Pécs, 1862 - Pécs, 1932) városi tisztviselő. Apja fűszerkereskedő volt. Középiskoláit és a jogakadémiát Pécsett végezte. 1893-ban városi tanácsos.

1893-tól a város rendőrkapitánya. 1918-ban nyugalomba vonult. A Mecsek Egyesület alapító tagja. 1903-1921-ig az Egyesület igazgatója. 1916-ban, majd 1927 és 1929 között a Madárvédő Osztály elnöke. „Reeh György volt, aki még most is mindenütt ott található, ahol a város, első sorban azonban a Tettye javát véli szolgáltatni. [...] Fiatalon választotta meg a közgyűlés Reeh Györgyöt, a népszerű városi tisztviselőt tanácsosává [...] Városi tisztviselő működése azonban nem lett volna elegendő, hogy a város egész közönségének Ő legyen a Gyurija, mely névmegjelölés valóságos fogalommá lett nálunk, sőt a Tettyére vezető szerpentin utat, mely az Ő szorgalmazására épült, lényegesen megkönnyítve ezen a legkevesebb, mert legközelebbi és legszebb kiránduló helyükre való eljutást, egyszerűen Gyuri útnak keresztelték el.”[12]

 

 

Balog Károly út

 

Útvonal: Kardos Kálmán út északi vége (Roboz pihenő) - Állatkert - Szaniszló pihenő - Dömörkapu.

1904-ben avatták fel az 1436 méter hosszú turistautat.

Dr. Balog Károly (1848 - Budapest, 1918) Királyi táblai elnök, a Mecsek Egyesület alelnöke majd elnöke. Tudományos alapossággal dolgozta fel a Mecsek növényvilágát, botanikai érdekességeit. Szép és pontos rajzaival örökítette meg a legjellegzetesebb mecseki növényeket. A Mecsek Egyesület alapító tagja, 1901-1904-ig alelnöke, 1906-1919 között elnöke volt. Néhány évig a Nemzeti Casinó elnöke. Irodalmi értékű írásai a pécsi újságokban jelentek meg.

„Balog Károly a Madáchok nemzetségének leszármazottja és ide vezethető vissza az irodalmi készsége, mely különösen természetleírásban jutott ékesen kifejezésre, amint rajongó híve volt mindenkor a természetnek és a Mecsek Egyesületnek nagy szerencséje volt amikor Kardos Kálmán után Ő vette át elnöki tisztét”[13]

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 04

 

Hamedli turistapihenő

1910-ben Hamedli Gyula fényképész hagyatékából épült.

A Mecsek Egyesület az engedélyt a város tanácsától 17112 szám alatt kapta meg.

A turistapihenőn lévő emléktábla felirata:

 

ÁLDOZATKÉSZ TAGJÁNAK

HAMEDLI GYULÁNAK

HÁLÁS KÖSZÖNETTEL

A MECSEK EGYESÜLET.

 

„Az Irma út középtáján, egy kőfalon Hamedli Gyula néhai fényképész a Mecsek Egyesület volt tagja emlékét megörökítő márványtábla van elhelyezve. Szomorúan poétikus ennek a Irma útnak a létrejötte. Egy idegenből Pécsre jött fiatalember, Hamedli Gyula fényképész, sok évvel ezelőtt nőül vette Schellenberg pécsi ecetgyáros Irma leányát. A fiatal szépasszony rövid boldog házasság után gyermekével együtt meghalt. Hamedli Gyulának, ki bánatában sokat járta a Mecsek vidékét, végtelenül tetszett a Mecsek Egyesület munkálkodása. Mindig hangoztatta, hogy halála esetén intézkedni fog, hogy a Mecsek Egyesület további útépítés céljára nagyobb összeget kapjon hagyatékából. Fiatalember szájából furcsán hangzott az ilyen ígéret. Mikorra válhat az esedékessé? És íme mi történt? Hamedli Gyula betegágyba került. Baja gyógyíthatatlan volt. Meghalt. Végrendeletét felbontják, és ott találják végső intézkedését, mely szerint hagyatékának felét a Mecsek Egyesület örökli. Csináltassa meg a pénzből az Egyesület által jelzett utat, mely a Tettyéről a Dömörkapuhoz, a Bertalan sziklához vezet és nevezze el ezt az utat boldogult feleségéről: Irma útnak. Csak egyet kötött ki, hogy felesége és gyermeke, valamint az ő sírját tíz éven át gondozza az Egyesület. Ez a története az 1491 méter hosszú Irma útnak. Turisták! Ha végig mentek ezen a szép úton, szánjatok egy pillanatot Hamedli Gyula és felesége Schellenberg Irma a korán elhalt két jó lélek emlékének, kiknek korai elhunyta és a férjnek a nemes gondolkodása hozta létre a vadvirágos Mecseknek e poétikusa szép útját.”[14]

 

 

Zsolnay Miklós út

 

Útvonal: Kardos úti kulcsosház (menedékház) - Hotel Kikelet - Francia emlékmű 1912-ben építették, 1913-ban nevezték el a 1340 méter hosszú turistautat Zsolnay Miklós gyárosról.

Zsolnay Miklós (Pécs, 1857- Bécs, 1922) gyáros. Zsolnay Vilmos fia,1873-ban elvégezte a grazi kereskedelmi iskolát. 1878-ban Ő képviselte a Zsolnay gyárat a párizsi világkiállításon. Az 1868-ban alapított Zsolnay Gyár kereskedelmi vezetője, majd igazgatója. Az 1907-es Pécsi Országos Kiállítás egyik fő szervezője volt. A főrendi ház örökös tagja. 1907. október 12-én Pécs város díszpolgárává választották. 1908. május 31-én felavatott Francia emlékmű elkészítéséért a Francia Köztársaság lovagrendjével tüntették ki. A Mecsek Egyesület alapító tagja. 19061921 között alelnöke.

 

 

Miléva út

 

Útvonal: Francia emlékmű - Szaniszló turistaút

A Miléva út Schmidt Antal feleségéről, Duka Miléváról kapta a nevét. 1918-ban az ő kezdeményezésére, és az ő általa felajánlott alapból épült.

Dr. Schmidt Antal (1867-1934) Magyar királyi egészségügyi főtanácsos az Erzsébet Tudományegyetem nyugalmazott kórházigazgatója, főorvosa. Kiváló sebészorvos volt. 1893-ban szerezte az orvosdoktori oklevelét Budapesten. Egy ideig Kolozsváron dolgozott. 1900-tól a pécsi közkórház tiszteletbeli főorvosa.

1902-ben helyettes főorvos. 1905-től a sebészeti osztály főorvosa. A háború ideje alatt a vöröskeresztkórház sebész főorvosa. 1916-ban a városi kórház igazgató főorvosa. Felesége Duka Miléva, leányát Dulánszky Jenőnét is Milévának hívták. Haladó gondolkodású ember, akinek nemes hivatása mellett érzéke volt minden szép és jó iránt. A Mecsek Egyesület választmányának tagja volt. Nagy tisztelője volt a művészetnek. Sikere volt, mint költőnek. „Sirassatok, ha meghalok” című szerzeményével nagy sikert aratott. Temetésén ezt a műdalát énekelte a Pécsi Dalárda búcsúztatóként. Dr. Kelemen Andor belvárosi plébános végezte a gyászszertartást.

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 05

 

Emil pihenő

Mandulás

1919 nyarán avatták fel a turistapihenőt. A Mandulásban, régi nevén Cingo- lányréten találjuk, a mai kemping területén. Wallerstein Bódog indította el a gyűjtést a turistapihenő építéséhez. A Bokor Emil kórházi főorvos emlékére épített, Károlyi Emil által tervezett turistapihenőn 1926-ban kicserélték a márvány táblát svéd gránitra. A turistapihenőn lévő emléktábla felirata:

 

EMIL - PIHENŐ

A TERMÉSZET IGAZ BARÁTJA A LELKES TURISTA

DR. BOKOR EMIL

KÓRHÁZI FŐORVOS

EMLÉKÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE

JÓ BARÁTAI ÉS TISZTELŐI ADAKOZÁSÁBÓL

EMELTETTE A MECSEK EGYESÜLET

1919.

 

Dr. Bokor Emil (1865 - Pécs, 1918.) kórházi főorvos. 1893-tól tagja a Mecsek Egyesületnek. 1906-tól Választmányi tag. A Mecseken kívül rendszeresen túrázott a Magas-Tátrában, az erdélyi hegyekben, a Dolomitokban és az Alpokban.

„A Mecsek Egyesület alakulásától a Választmány tagja és az egyesület gyakorlati munkájában is aktívan részt vett. Barátja lett a Mecseknek, bár kezdetben a kerékpározás sportját űzte. A Mecsek Egyesület megalakulása után kezdte szorgalmasan járni az erdőt, részvett az ott folyó munkában és megszerette a hegyet. Szép cikket írt a Dolomitok között tett túrájáról az 1911-es évkönyvbe. Nem csak a Mecsek útjait járta, hanem a Magas Tátrában az Erdélyi Havasokban és az Alpesekben is túrázott. Meghordozta a Mecsek Egyesület jelvényét a Sonblick havas tetején is, beutazta Európát. Állandóan megmutatkozott nála a természet magasztos szépsége iránti szeretet. Halála előtt kilenc évvel családi tűzhelyet alapított. A feleségével boldog házasságban éltek.”[15]

„Dr. Bokor Emil kórházi emléklap címmel írt nekrológot halálakor Kenessey Aladár, alapítványt hozott létre Dr. Bokor Emil emlékére.” Méltatja a cikk a főorvos gyermekszeretetét, hogy a kórházban minden karácsonykor karácsonyfát állítatott, ünnepélyt szervezett, amellyel a szenvedő beteg gyerekek halvány arcára csalta a boldogság derűjét, a felnőttek szemébe pedig a meghatottság könnyeit.[16]

 

 

László pihenő

 

Kardos Kálmán út.

1926. május 17-én avatták fel. A turistapihenő a Mecsek-kaputól északra található. A Kardos Kálmán úti menedékházig (kulcsosházig) vezető szerpentin mellett találjuk a turistapihenőt. a Kardos Kálmánról elnevezett sétaút 1023 méter hosszú, 1,6 méter széles, amelyet 1892. május 15-én avattak fel. Az emléktábla felirata:

 

LÁSZLÓ PIHENŐJE

 

Zsiga László gyógyszertár tulajdonos a Mecsek Egyesület Választmányának tagja emlékére emelték a turistapihenőt. Hoffmann László mérnök tervei alapján építették, amikor a Mecsek-kapu még nem létezett. Széchenyi-téren lévő gyógyszertárában a Mecsek Egyesület tagjainak kedvezményt adott a vásárláskor. Tagja volt annak a héttagú szakértői bizottságnak, akik felügyelték a misinai „Kiss József” kilátó építését. Sokat járt a természetben, jól ismerte a növényeket, elsősorban a gyógynövényeket. Baráti társaságával gyakran járt felfedezni a Mecsek természeti értékeit. A társas összejöveteleken sokszor beszélt a gyógynövények hatásáról, a betegségek természetes gyógymódjáról. Adományaival segítette a Mecsek Egyesület kiadványainak megjelenését. A Mecsek Egyesület Választmányának tagjaként részt vett az egyesületi tervek előkészítésében, a döntések meghozatalában. Rendszeres résztvevője volt a Tettye rendbetételéért rendezett ünnepségeknek, és azokat anyagilag is segítette. Elmondhatjuk, hogy igazi támogatója, segítője volt a Mecsekért tevékenykedő egyesületi munkának.

„A Mecsek Egyesület a Kardos úton felállított László pihenőt holnap, pénteken du. ½ 5-kor fogja felavatni, melyre boldogult Zsiga László barátait, tisztelőit és minden érdeklődőt szívesen lát. A pihenőt - melyet, Hoffmann László egyleti mér- nők tervezett - az egyesület ez úton is a jóérzésű közönség oltalmába ajánlja.”[17]

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 06

 

„A Kardos út egy kilátást nyújtó pontján került felépítésre - Hoffmann László egyesületi mérnök tervei szerint - a László pihenő, elhalt buzgó tagtársunk Zsiga Lászlónak emlékére. A 7 500 000 korona költséghez gyűjtés útján a család tagjai és az elhunyt tisztelői és barátai 5 200 000 koronával járultak, a többit az egyesület pénztára fedezte.”

„Elkészült már a Kardos úton a László pihenő, amit pénteken, e hó 21-én avattak fel az egyesület tagjai és nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A felavató beszédet az elnök elfoglaltsága miatt Igaz Béla pápai prelátus, alelnök tartotta, aki hatalmas szép beszédben méltatta Zsiga László elhalt választmányi tag természetszeretetét, s a Mecsek iránti rajongó lelkesedését, s azt a munkáságát, amit a Mecsek kultusz érdekében társaival, s különösen az ez ügyben a már négy évtizeden át dolgozó főtitkárral kifejtett. Köszönetet mondott végül mindazoknak, akik áldozatkészséggel járultak a szép emlék felállításához, s elismerését és köszönetét fejezte ki Hoffmann László egyleti mérnöknek a pihenő tervezőjének, a sikerült alkotásért. Ezután Kiss József főtitkár rövid beszéd kíséretében a Mecsek Egyesület nevében átvette a pihenőt, s annak gondozására Gianone Virgil egyleti igazgatót kérte fel, s azt a kérést intézte a jelen voltakhoz és minden jóérzésű emberhez, hogy a szép László pihenőt és a Mecsek Egyesület alkotását, a turistaútat - melyek díszei a mecseki sétaútnak - vegyék védelmükbe a rosszakaratú pusztítók ellen.”[18] „Dr. Igaz Béla pápai prelátus, a felsőház tagja, a Mecsek Egyesület alelnöke avatta fel. Felavatáskor e szép szavakkal illette: az egyesületi életben kifejtett eredményes munkáságát „Mecsekünk igaz barátjának emlékét, még a késő utódoknak is hirdetni fogja a szép nyugvóhely, hol sétája után szívesen pihen meg a hegyek vándora, hogy gyönyörködjék az onnét feltáruló szép képen.”[19]

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 07

 

Sári pihenő

 

Miléva út.

1928-ban építették. Hoffman László a Mecsek Egyesület mérnökének tervei alapján Ma már a jelzett turistaút elkerüli a Sári pihenőt, melyet Hamerli József az agilis és minden szépért lelkesedő gyáros és vaskereskedő emeltette neje Hoffmann Sarolta tiszteletére.

A turistapihenő három egymás mellé épített egymáshoz kapcsolódó, ívesen homorú részből áll. A turistapihenő felirata:

 

bal oldali részen                  KÉSZÜLT 1928. MÁJUS HAVÁBAN

középső részen                                    SÁRI PIHENŐ

jobb oldali részen         MECSEK EGYESÜLETNEK HAMERLI JÓZSEF.

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 08

 

Hamerli József (Pécs, 1878 - Pécs, 1953) vaskereskedő. Hamerli József első felesége Hoffmann Sarolta tiszteletére építette, aki egy pécsi bútorgyáros leánya volt. 1900-ban kötöttek házasságot. Hamerli József a Pécsi Kereskedőtestület Elnöke, kereskedelmi tanácsos, Pécsi Rotary Club tagja volt. 1937. szeptember 20-án választották meg a Vaskereskedők Országos Egyesülete Somogy, Tolna, Baranya vármegye körzetének elnökévé. A választás után 120 terítékű ebéd volt a Nádor étteremben. Hamerli család 1913-ig a Király utcai épületben lakott, ezután kezdték építeni a Pannónia Szállót. Hamerli József és Hamerli Imre testvérek voltak. A Mecsek Egyesületnek 1900-tól tagja. Az Egyesület alelnöke 1943-1946-ig. „Meghalt Hamerli Józsefné, született Hoffmann Sarolta. Az ismert és becsült úriasszony 52. évében, házasságának 35. évében halt meg".[20]

 

 

Ptaèek pihenő

 

Dömörkapu.

Hoffmann László tervezte, 1928-ban avattákfel. Mecsek Egyesület építette Ptaèek Viktor a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókja vezetőjének emlékére a család adományából. Az egyik legszebben felépített turistapihenő az Irma turistaút és Balog Károly turistaút találkozásánál a Dömörkapunál. (A Misina DK-i lejtőpihenője, autóbusz forduló, a gyermek vasút keleti végállomása, a vidámpark, turistautak kereszteződési helye.) A turistapihenőn lévő emléktábla felirata:

 

A MECSEK LELKES BARÁTJÁNAK

PTAÈEK VIKTOR

EMLÉKÉNEK ÁLLÍTOTTÁK

CSALÁDJA ÉS TISZTELŐI

 

Ptaèek Viktor 1861-ben Csehországban született, 1927-ben halt meg Pécsett. Apja monarchia hadseregbeli orvos volt. Csecsemőkorában Magyarországra került. A kőszegi osztrák szellemű katonaiskolában tanult, mégis a magyar föld, a magyar levegő, a magyar szellem asszimiláló hatása érvényesült nála. Hazaszerető, tettre kész magyar lett belőle. A pécsi kereskedelmi iskolában folytatta tanulmányait. Dolgozni a pécsi Kölcsönös Segélyező Egyletben kezdett, majd 1887 nyarán az Osztrák Magyar Bank pécsi fiókjához került, ahol haláláig dolgozott.

            1909-ben a pécsi fiók főnök helyettese, 1913-től főnöke. 1925 karácsonyán kapta meg a főfelügyelői kinevezését. Felesége Szánthó Etelka volt és egyetlen lánya Siklósi Istvánné. Súlyos beteg volt, másfél évvel a halála előtt végzett műtétje átmenetileg javulást hozott, még hónapokig vezette az intézetet. 1927-ben hosszú szenvedés után halt meg. Temetése 1927 júniusának egyik vasárnap délutánján, 5 órakor volt a pécsi temetőben. A Mecsek Egyesület aktívan dolgozó, a közösségi munkát szívesen végző tagja volt. A turistapihenőt rendben tartja, és ma is gondozza Kollár Tamás, egy Mecsekért tevékenykedő természetjáró.

 

 

Rotary körsétány

 

Útirány: A városi erdőben 550 méter tengerszint feletti magasságban kerüli meg a Kis-Tubes (581 m) és a Nagy Tubes (612 m) csúcsokat.

A körsétány Erreth Ede a volt Pécsi Bőrgyár vezérigazgatójának magánadományából épült ki 1930-ban.

2002. május 6-án kerültek felavatásra, a Tóth Aladár által tervezett, a Bonyhádi Zománcgyárban készült tájékoztató táblák a Mecseki Erdészeti RT gondozásában. A táblák szakszerűen tájékoztatnak a sétaút mentén található növényzet változásáról, és a növények jellemzőiről.

 

 

Ilonka pihenő

 

Miléva út mellett.

1934-ben került sor a turistapihenő felépítésére Hoffmann László tervei alapján. Kenessey Aladár sebész a pécsi Szemészeti Klinika alapítója adományából épült, felesége Szántó Ilonka tiszteletére a Mecsek legnagyobb művészien megtervezett mediterrán stílusban, oszlopos turista pihenője a Miléva út mellett. 2001-ben felújításra került. A turistapihenő felirata:

 

ILONKA PIHENŐ

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 09

 

„Dr. Kenessey Aladár a református egyház főgondnoka 1933-1938-ig.

            1893-ban Budapesten szerzett orvos diplomát, 1904-ben lett főorvos Pécsett. Megszerezte a szemész szakorvosi képesítést. Pécsett a trachoma és szemészeti osztályt vezette, egészen 88 éves koráig operált. 1944-ben arany, 1954-ben gyémánt, 1959-ben vas diplomás és Érdemes Orvos címet kapott. Felesége Szántó Ilonka, egy építész Szántó Antal leánya volt. 38 éven át élt boldog házasságban Szántó Ilonkával, aki 1937-ben meghalt. Halálának első évfordulóján kiadta „az Ő tiszta emlékének’ Pécsett Emlékezés címmel az előszó szerint >első és utolsó< verseskötetét. Egyszer kettesben Versailles-ben jártak, s itt a trianoni palota mellett egy szép oszlopsorral körül vett padon elmélkedtek az idő múlásán, a történelem fordulásain. Ekkor határozta el, hogy egy hasonló elmélkedő pihenőt épített Pécsett is. Hazajövet kikereste a Mecseken a helyet. Nendtvich Andor elkészítette a tervrajzot. Az építményre ezután 1934-ben ezt vésték „Ilonka pihenő”. Az enyhe karélyban elhelyezett korinthoszi oszlopok igen hangulatosan, szinte szervesen illeszkednek a mediterrán környezetbe, s a Tettye felé fordulva valami klasszikus patinát és lelket adnak a tájnak. Ez az ember - írásaiból kiolvasva - márványból faragta a szavakat Ahogy ő az életet felfogta.”[21]

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 10

 

Lenkei pihenő

 

Irma úton.

1934-ben építették Lenkei Lajos emlékére a turistapihenőt az 1491 méter hosszú Irma úton, amely sétaút a Tettyéről a Dömörkapuhoz vezet. A turistapihenőn lévő emléktábla felirata:

 

LENKEI LAJOS EMLÉKÉRE

 

Lenkei Lajos újságíró Pécsett született 1864-ben és 1933-ban Pécsett halt meg. A Mecsek Egyesület örökös tagja, a Választmány tagja, aki több évig segítette „tollával” a Mecsek Egyesületet, és a Pécsi Napilapban a Turistaság című rovatot vezette. A Fünfkirchner Zeitung, Pécsi Újság és a Pécsi Napló főszerkesztője volt. Pécsi tüke családból származott. Ciszterci főgimnáziumba járt, rövidlátása miatt azonban nem tudta befejezni. Szülei kereskedő pályára adták, mégpedig borkereskedőnek. Az Engel József Fia borkereskedő üzlet idősebb főnőkének javaslatára először a kádár mesterséget kellett kitanulnia. Apja korai halála miatt neki kellett gondoskodnia édesanyjáról és a család négy kicsi ellátatlan gyermekéről. Egy ideig anyai unokatestvére, aki szakképzett újságíró volt, vette át a Fünfkirchner Zeitung szerkesztését. Magához vette Lajost, hogy mellette betanuljon az újságírásba. 1886-ban jelent meg az első magyar napilap, a Pécsi Napló, melyet a szegedi származású Engel Lajos, a Szegedi Napló mintájára kívánt kiadni, Várady Ferenc szerkesztésével. 1886-ban Lenkei Lajos Pécs címmel újságot indított. A Pécsi Napló csődbe ment, melyet Lenkei Lajos megvett 7000 Ft-ért, így a két lap fuzionált. Megtartotta a Pécsi Napló fejlécet Várady Ferenc szerkesztésében és Lenkei Lajos főszerkesztősége alatt. Utazásai során szerzett fantasztikus hírekkel, riportokkal látta el az újságot. Kossuth Lajost is meglátogatta Torinóban, száműzetésében. Találkozott Clemenceau-val. Megfordult Európa minden nagyvárosában és nagy utazást tett az Amerikai Egyesült Államokban, bejárta a híres Yellowstown parkot. Kardos Kálmánról írt cikket a Mecsek Egyesület 1910-es évkönyvében. A Pokolvölgyi szorosban címmel útleírása jelent meg a Mecsek Egyesület 1908-as évkönyvben.

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 11

 

Roboz pihenő

 

Útirány: A Kardos Kálmán turistaút északi végén, a Bánffay Simon sétaút kezdetén, a Mandulás campinget és az Állatkertet összekötő autóút északi oldalán.

1934-ben a pécsi Rotary Club építette Roboz Imre, a Mecsek lelkes barátjának emlékére. A régi Mária kép helyén készült a mészkőből épített turistapihenő. Árnyékos, kényelmes pihenési lehetőséget nyújt az arra járó turistáknak. A turistapihenőn lévő emléktábla felirata:

 

ROBOZ IMRE TURISTAPIHENŐ

 

psz 2002 03 06 baronek jeno 12

Rotary emlékkő

 

A Rotary körsétányon.

A pécsi Rotary Clubot 1928. június 23-án vagy 28-án alakították meg. Első elnöke Imre József volt.

1998. május 2-án 16 órakor avatták fel a több mint egytonnás mecseki mészkőből készült emlékkövet, a Rotary körsétányon a Tubes gerincének nyugati oldalán. A hetvenéves évfordulón felavatott emlékkövet Dévényi Sándor Ybl-díjas építész kereste meg a Mecseken és tervezte meg az emlékkő környékét. Az emlékkő elhelyezésének előkészítő munkáit, majd az építéssel kapcsolatos szervező tevékenységet Lengyel Tamás végezte. Az emlékkő felállítását húsz támogató segítette. Fő támogatók: PannonPower Rt., Mecseki Erdészeti Rt., Pécsi Közüzemi Rt. A klubtagok is jelentős pénzeszközökkel járultak hozzá a költségekhez, közülük sokan egy hétvégén, a helyszínen fizikai munkát is végeztek.

 

 

Csorba Győző:

 

FLÓRA-PIHENŐ

 

Beroskadt itt a táj, mint szépruhás halott

melle, kit tébolyult szerelem sírba tenni

nem enged és akit csak lassú és konok

harccal tud a halál végső birtokba venni. –

Beroskadt itta táj - még néhol láthatod

a pusztulás nyomát: pár üszkös folt, más semmi,

beroskadt itta táj, de, ó, ki gondol erre már?

Fénylő kincstárakat hord mindenütt a láthatár.

Sziklán ülök. Közel szállong az ősz, de még

zöld a levél. A gyász piros-sárgája rejtve

lappang a szín alatt, erőtlen kürt-jelét

figyelve az okos szeleknek, majd amelyre

kitörhet boldogan: az élő szégyenét,

díszét és szégyenét fájlalva, ünnepelve –

díszét és szégyenét, mert romlás, mert romolni kell,

díszét és szégyenét, mert jobb élő elől megy el.

Alant a völgy-lapályt szőlőtáblák fedik,

a kéklő négyszögek, mint ódon csataképen

a fölvonult hadak, melyeknek rendjeit

harc nem kavarta még. Idébb, a hegy tövében

csak tűnő s villanó részecskék sejtetik

a tárgyakat, mivel a hegy-falat merészen

benőtte a bozót, s miként a szél, az ágbogak

szemem előtt szelíd mozgással úsznak, inganak.

Balról a nyúlt Mecsek mint állat-óriás,

mely békén elfeküdt, s hasához hagyja bújni j

óltáplált kölykeit, a dombokat. Csigás

bundájuk ujjaim begyén érzem simulni

vagy arcom ráncain mint lágy cirógatást. –

Kölyök-szag: rossz vagyok, jó volna megjavulni;

a felnőtt tévelyeg: szülő-anyját, testvéreit

elhagyja, gyűjtöget, fogat meg körmöt élesít.

A völgyön túl a táj lankásan nő az ég

kékjébe. Hengeres torony, simán kanyargó

fehér út, - még odébb házak seregletét

takarják dundi fák. A száz irányba tartó

tekintet meg-megáll, mélázik szerteszét,

kívül nyugodt a kép, bennem forgó-kavargó. –

Lehunyhatnám szemem: már semmit sem segítene:

húsunkban zengedez tovább az elnémult zene.

Sziklán ülök. Nehéz a dús légáradat,

nehéz, alig bírom: mégis feszít, emelget;

a lombok és füvek illata-íze rátapadt,

amint a táj fölött hullámzott és kerengett.

Nemcsak tüdőm zihál, egész testemre átragad a

jámbor kapzsiság: mindent magamba nyeljek:

völgyet, hegyet, fehér utat, nyugalmat és derűt,

e roppant omlatag bájt és pehely-könnyű erőt.

Mindent magamba! csak mindent magamba, ó,

helyettük is, kik ott az ártatlan lapályos s

az alkony-táji nap fényében szunnyadó

szőlők és fák alatt a kőzet-éj halálos

országában gyűrött inakkal és fakó

szemmel feküsznek a pár-ölnyi ég alá most,

s néznének szerteszét, dagasztanák a mellüket,

de sűrű por kering, kínok között lélegzenek. -

Sziklán ülök. Zajos beszéd és lány-kacaj

szállal a Pihenő tetejéről a völgyre.

E kisded őrtorony nevettető bástyáival

készül türelmesen a minden-éji pörre,

melyet halálra ví dühödt és zajtalan

hadaival a völgy s az erdő, s ő, a törpe

próbálja védeni haragjuk ellen rábízott

táját, s hiába: ősz felé zilált lesz és nyuzott. -

Szél jő a hegy mögül, megrebbenek, megyek.

A lombok támadó fortélyaik beszélik.

Sietnem kell. Ha itt szorulnék, senkinek

nem volna gondja rám. Lesem fürkészve mégis:

a Pihenő fehér terméskövei véresek,

sehol a lány-kacaj, szörnyeget óra érik.

Az út végén az éj torlaszait építi már,

a kavicsokból is iszonyat rí és borzadály.


[1] Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Egy újságíró visszaemlékezései. Pécs. 1922. 37.p.

[2]Dömör szó, oszmán-török eredetű, ami megerősített kaput jelent. A Bertalan-sziklát régen bánya­széknek nevezték. Bertalan-szikla egy szék alakú képződmény, ahonnan szép kilátás nyílik a város ke­leti részére - a régészek szerint valamikor, amikor még pogányok lakták a várost és környékét, mindig ilyen magaslaton mutatták be áldozatukat az isteneknek.

[3]Sey Gábor: Adatoka Hamerli család történetéhez. In:Tanulmányok Pécs történetéből. Pécs, 1996. 288.p.

[4]Kiss József: Pécs és környéke vezetőkönyv, 1894. ???

[5]A Mecsek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1911. 157-158.p.

[6]A Mecsek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1930. 23p.

[7]Lenkei... i.m.1922. 98.p.

[8]Ciszterci rend értesítője. Pécs, 1903-1904. 1.p.

[9]A Mecsek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1904.

[10]A Megyek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1930. 69.p.

[11]A Mecsek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1910. 152-153p.

[12]Lenkei... i.m. 1922. 213.p.

[13]Lenkei... i,m, 1922. 98.p.

[14]A Mecsek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1930. 84-85p.

[15]A Mecsek Egyesület Évkönyve. Pécs, 1917. 1.p.

[16]Pécsi Napló, 1918. január 31. 1.p.

[17]Pécsi Napló, 1926. május 20. 6.p.

[18]Pécsi Napló, 1926. május 27. 3.p.

[19]A Mecsek Egyesület Évkönyve, 1926. 56.p.

[20]Pécsi Napló, 1934. augusztus 14. 3.p.

[21]Harcos Ottó: Nagy életek, nagy emberek. In: Dunántúli Napló 1969. november 6.