Cikkek

Ernyes Mihály: A rendőrség elhelyezése a rendőrpalota megépítéséig

Pécsi Szemle 2002. (5. évf.) 3. szám, 60-72. oldal

Letöltés: pdf20


Ernyes Mihály

A RENDŐRSÉG ELHELYEZÉSE A RENDŐRPALOTA MEGÉPÍTÉSÉIG

A török kiűzését követően a társadalom változásának jegyeit magukon hordozó városok rendőrségei önkormányzati rendőrségek voltak, terjedelmes és szerteágazó feladatkörrel bírtak, viszonylag csekély anyagi javakkal rendelkeztek, tevékenységükben, hosszú időn keresztül érvényesült a lakossági részvétel, tükrözték az egységesség hiányát, tagjainak változatos volt a javadalmazása, a fegyverzete és a felszerelése.

Önkormányzati jellegükből fakadóan, a rendőrség személyzete általában a városi közigazgatás központjául szolgáló városházán nyert elhelyezést.

Pécs város közigazgatási területe a török kiűzését követően valahol a belvárosban működött.[1] Később a városháza földszintjén volt az őrszoba és a 4 börtönhelyiség. E központon túl, a városkapuknál tartózkodtak őrök. 1712-ben a pestisjárvány idején, a négy városkapu közül a Szigeti és a Budai kapunál volt állandó őrség, amit a következő évben kiterjesztettek a Siklósi kapuhoz is.[2]

1780-ban Pécs szabad királyi város lett. Városkapitányt választottak, akinek a hivatala a városházán került elhelyezésre.

1870-ben a XLII. tc. rendelkezése alapján megjelent a rendőrkapitány megnevezés, ami később a tisztség fontosságára való tekintettel sok helyen rendőrfőkapitány lett. Pécs esetében a rendőrkapitány kifejezés az 1872-ben készült szervezkedési szabályrendeletben szerepelt először, a rendőrfőkapitány az 1890 éviben.

Az önkormányzati rendőrség elhelyezése

A rendőrkapitányi hivatal, mint a városkapitányi hivatal utóda, a városházán maradt. Ugyanott volt még a „rendőrlaktanya” a végrehajtó állomány elhelyezésére, a börtön és a rendőrőrmesteri lakás.

1900. január 5-én a tanács javaslatára, mivel az új Büntető Perrendtartás és az új szervezeti szabályzat miatt, a rendőrkapitányi hivatal külön iktatót és kiadót kapott, a Perczel utca 2. szám alatt béreltek helyiségeket. Leöwy Lipót első emeleti lakása 12 szobából állt, amit évi 1000 forint összegért 3 évre vettek bérbe. Kikötötték, ha az új városháza ez idő alatt felépül, a város közönsége jogosult félévi felmondással a bérletet megszüntetni, a bérbeadó viszont felmondási joggal nem élhet.[3]

1902 őszén, a megépítendő új városházában a rendőrség helyiségigényét, a következőkben határozták meg: A főkapitány részére dolgozószoba két ablakkal, előszoba. A három alkapitány részére 1-1 szoba egy-egy ablakkal. A két rendőrfogalmazó számára 1-1 szoba egy-egy ablakkal. A rendőrbiztosok részére 1 szoba két ablakkal és 1 szoba egy ablakkal. Az orvosoknak 1 szoba két ablakkal; az iktató részére 1 szoba két ablakkal; a kiadó és az irattár részére 1 szoba két ablakkal. A kézi levéltárnak 1 szoba két ablakkal. A bűnügyi iktató számára 1 szoba egy ablakkal. A rendőrkapitányi nyilvántartó és bejelentő hivatal részére nagy szoba három ablakkal. A napos rendőrbiztosnak 1 szoba egy ablakkal. A házmester részére 2 szoba, konyha, kamra. A szakaszvezetőnek 1 szoba egy ablakkal. Szoba bűnjelek és talált tárgyak számára. Három terem 60 rendőr részére 8 zárka egy-egy ablakkal. Nagy közös börtön öt-öt ember számára, fekvőhellyel, három-három ablakkal és 3 polgári zárka egy-egy ablakkal. Fürdő helyiség; kényelmi helyek. Raktár rendőri szerelvények részére. Összesen 42 helyiség.[4]

            1902 áprilisában a rendőrlaktanya túlzsúfoltsága miatt arról döntött a város tanácsa, hogy a városházán bérelt rendőrőrmesteri lakást május elsejétől szolgálati célra átveszik. A rendőrőrmester a fizetésének megfelelően 420 korona lakpénzben részesüljön, amiért a városháza közelében béreljen lakást.[5] Az új városházát 1907. június 5-én adták át.

Kirendeltség a colónián

1862. július 21-én Pécs szabad királyi város tanácsa napirendre tűzte a Kasztl testvérek, Sándor és Bernát kérelmét, amelyben a város által bérbe adott pálinkamérési jognak Pécsbányatelepen „gyakorolhatósága végett ott rendőri állomás szerveztessék, e célra épület felállítassék, melynek költségeihez járulamod- nak”. A tanács a kérelmet a gazdasági választmánynak adta ki azzal, hogy a helyszíni vizsgálat után véleményes jelentést tegyen.[6] A gazdasági választmány jelentését augusztus 12-én tárgyalták. A tanács döntése pedig a következő volt.

„Azon indokkal, mivel a Pécs városi bányatelep lakossága az ezret jóval felül haladja, és folyamatos szaporodásban lévén már a rendőrséget nem nélkülözheti, tekintetbe vévén a Kasztl testvérek azon ajánlatát, hogy az építendő helyiségek épitési költségeinek 6% kamatját és a rendőri legénységnek fizetését a bérlet idejére megtéritik, a városnak jövedelemforrása pedig a pálinkamérés lesz, haszonvétele után a kellő felügyelet és csempészetnek meggátlása által megjavittatik.” A későbbi kor embere fülének kissé bonyolultan hangzó szövegrészek a lényeget tartalmazzák. A jelentésben szereplő 3 hold terület megvételének végrehajtásával megbízza Luzsevits László tanácsnokot és Plichter Ferenc képviselőt, mégpedig úgy, hogy jelentésüket a következő napi tanácsülésen elvárják.[7] Másnap a megbízottak elő is terjesztették a Szauter Borbálától megvásárolni szándékozott 3 hold terület megvételéről kötött szerződést, melyet a tanács helybenhagyás végett a helytartótanácshoz terjesztett, a főpénztári hivatalt pedig utasította, hogy a 4200 forintnyi vételárból 1000 forintot azonnal, a visszalévő 3200 forintot pedig negyed év múlva fizessen ki. A gazdasági hivatal pedig a megvett területet ossza fel, a köztér kialakításának és a felállítandó épületnek a költségvetését a következő közgyűlésen terjessze elő.[8]

A gazdasági választmány jelentette az Első Duna Gőzhajózási Társaság bányafelügyelőjének nehezményeit, az építkezéssel és a használatba venni tervezett pálinkamérés ellen. Javasolja az előterjesztő a rendőrség tekintélyének fenntartása végett azt, hogy az épület helyiségei elkülönítve legyenek. Mármint a rendőri és a pálinkamérési helyiségek. A közgyűlés alaposan kioktatta a DGT bányafelügyelőjét, mondván, felvetése „alaptalan és jogosítatlan ellenvetés”, amit visszautasítanak. A város meg nem engedi, hogy a javadalmaihoz tartozó pálinkamérési jogot saját területén, nevezetesen a bányatelepen nem jogosultak bitorolják és „így a város jövedelme csonkíttassék, mint jelenleg történik”.

Az új helyzet a pálinkafogyasztást nem nagyobbítja, hanem magasabb árak mellett kevésbé fogják a bányászok elérni. A gazdasági választmányt pedig megbízták a szükséges terv leadásával.[9]

A helytartótanács a szeptember 3-án kelt 58 193. számú határozatával helybenhagyta a terület megvásárlását és az építési tervet, azzal, hogy a jövő évi költségvetéshez csatolják. A gazdasági választmányt megbízzák, a főszámvevőt utasítják a végrehajtásra.[10]

A megfelelő árlejtés után (ma versenytárgyalásnak, vagy árajánlatnak mondhatnánk), az építkezési költséget 2565 forintban állapították meg, amit pálinkamérési jog bérlői előleg kifizetésként magukra vállaltak.[11]

Az épületet 1863. július 1-jén vették át a bérlők. 1863. december 1-jén már 3 közrendőr teljesített szolgálatot a bányatelepi kirendeltségen. 1863 áprilisában a helytartótanács jóváhagyta „a bányatelepen 500 forint fizetéssel rendszeresített alkapitányi állomást”.[12] A következő év nyarán az épület bővítéséről döntöttek, melynek tárgya lett egy őrszoba és egy börtön építése. A megvalósulás azonban váratott magára.

A bányatelepi alkapitány 1866. április 30-án a következő jelentést tette. „A Pécsbányatelepi Alkapitányság egyetlen szobából álló hivatalos helyiségét - mely jelenleg az ottani városi korcsmaházban van - ettől végképp elkülöniteni és egyuttal neki járandó magánlakást adatni kér, miután az érintett helyiség a kellő hivatalos tekintély és állással egyáltalán ellenkezik és a városi közönség e részbeni helyhatósági jogának gyakorolhatását majdnem lehetetlenné és inkább gúny tárgyává teszi.” A tanács az alapos indokolás alapján, a gazdasági választmányt megbízta a kérelem célszerű teljesítésére, de úgy, hogy költségvetést és vélemé- nyes jelentést tegyen előtte.[13]

Az újabb kérés az új alkapitánytól érkezett, 1867 augusztusában. Ő is a hivatali helyiség pótlását kérte, szintén a hivatali tekintély megtartására hivatkozva. A közgyűlés kifejtette, hogy meggyőződött a pótlás szükségességéről, a gazdasági választmányt bízta meg azzal, hogy a költségvetést mutassa be.[14]

A tanács két év múlva, 1868 őszén, amikor új bérlő jelentkezett, ismét kinyilvánította, hogy a bányatelepre okvetlenül szükséges az alkapitányi lakás, hivatali és börtönhelyiség, úgyszintén kocsiszín, istálló és raktárak.

1874. december 15-én a következő évi költségelőirányzat 45. tételszáma alatt, megjelent 958 forint 28 krajcár, mint a pécsbányatelepi kapitányi lakásépítési kiadása.[15]

1896. április 20-án a város tanácsa, a Pécsbányatelepi Rendőrkapitányi Hivatal részére egy új helyiség építése iránt tett előterjesztést. A közgyűlés egyhangú határozattal elfogadta az indítványt.

„A pécsbányatelepi rendőrkapitányság jelenlegi hivatalos helyisége szűk és rozzant voltánál fogva sem a hygéniai sem az adminisztrativ követelményeknek meg nem felel. Egy új helyiség felépítése most már égető szükségletet képez, ennélfogva az előterjesztés elfogadásával elhatároztatik, miszerint a szükséges helyiség a rendőr-alkapitányi lakosztállyal kapcsolatban bemutatott terv és költségvetés szerint 2718 forint 29 krajcár költség mellett felépittessék. E célra a Rudolfium alapitványból 2800 forint kölcsön 5%-os félévenként utólagos esedékes kamat mellett felvétessék és 1897-től tíz év alatt egyenlő részletekben vissza térittessék”.[16]

A századfordulóra talán megoldódott a colóniai épületprobléma, már csak azért is, mert több helyen, így az 1899. évi szabályrendeletben is szerepel a „Bányatelepen egy természetbeni lakás”.

Külvárosi őrtanyák

A közbiztonság javítását célzóan, az 1870-es évek második felében megkezdődött a külvárosi őrtanyák felállítása.

A szigeti külvárosban, a Kaszárnya utca 2. szám alatti épület első bérleti szerződése 1877-ben készült el. A ház tulajdonosa özvegy Schöffer Andorné, született Spitzer Szidónia volt. 1908-ban a tulajdonos jelezte, hogy a házat az addigi 400 korona helyett 500 koronáért hajlandó kiadni. Az épületen a rendőrség átalakításokat tervezett és megállapították, hogy kedvezőbb feltételekkel nem lehet bérelni alkalmas lakóházat. A felemelt bért május 1-jétől fizették, a szerződésben kikötötték, hogy a rendőrségnek más elhelyezés esetén, joga kártalanítás nélkül felmondani. 1913-ban a szerződést újabb három évre meghosszabbították 650 korona, majd 700 korona bérösszeggel.[17]

1919. szeptember 23-án azért terjesztett kérelmet a főkapitány a városi tanács elé, hogy a kicsi, sötét és vizes Kaszárnya utca 2. szám alatti épületből, a kihasználatlan Stock-házba költözhessen át a rendőrlaktanya állománya. Az áthelyezés október 18-án történt meg.

Az 1879-ben kiadott önkormányzati szabályrendelet, már három rendőri őrtanyáról - városháza, budai és szigeti külváros - tett említést.

1912-ben Hamerly Imre bizottsági tag javasolta, hogy a város tulajdonát képező Ágota utca 3. szám alatti épületben alakítsanak ki őrtanyát. A törvényhatósági bizottság akkor még nem találta időszerűnek a kérdést.

1914-ben a város tanácsa a Pécs-Bátaszék vasútvonal alatti iparterület miatt, Gyárvárosra egy új rendőri fióklaktanya létrehozását tervezte, évi 400 korona bérleti díjjal. Hat év múlva a Szász Józseftől bérelt ház bérleti díja 900 koronára nőtt. Később létrehozták az Ágota utcai, az Irányi Dániel téri őrtanyákat és a vasútállomási őrszobát.

A 20. század fordulóján a város, lovasrendőrök beállítását határozta el. A négy lovas rendőr és a két lovas mezei őr elhelyezésére a volt vágóhídon lévő istállót tartották alkalmasnak, rendbehozatala után.[18] 1906. február 20-án a tanács javasolta, hogy a lovas rendőrség őrtanyáját, istállóival együtt tegyék át a régi major területére.[19] Május 26-án a közgyűlés arról döntött, hogy a régi major helyére - Rákóczi út elején - költözik a tűzoltó laktanya és a lovas rendőrség. A meglévő istálló és lakóépület átalakítását is tervezték, mégpedig úgy, hogy a majoros lakásból rendőrlaktanya lesz, az istálló pedig „9 lovas rendőri lónak” az elhelyezésére szolgál.[20]

1919. decemberében a következő őrtanyák voltak: Ágota utcai őrtanya egy altiszttel és három rendőrrel; Irányi Dániel téri őrtanya egy altiszttel, egy őrvezetővel és három rendőrrel; Gyárvárosi őrtanya egy altiszttel és három rendőrrel; Szigeti külvárosi őrtanya egy altiszttel és négy rendőrrel; Lovas őrtanya egy altiszttel és öt rendőrrel; Vasútállomási őrszoba két rendőrrel; Városházán egy őrmesterrel, két szakaszvezetővel, négy őrvezetővel, egy börtönőrrel, harminckettő rendőrrel és két ajtónálló rendőrrel.[21]

Az állami rendőrség elhelyezése

1919-ben megtörtént a vidéki rendőrség államosítása. Működését Pécsett 1921. augusztus 21-én kezdte meg azt követően, hogy a szerb impérium megszűnt. Az államrendőrség pécsi kapitánysága szintén a városházán került elhelyezésre. Címe: Király utca 2. A kapitányság vezetője Török Lajos rendőrfőtanácsos - később főkapitány-helyettesi rangú - a városháza II. emelet 58. számú helyiségében dolgozott, a közigazgatási osztály az 59., a bűnügyi osztály a 61., a kihágási osztály a 63. és a 64., az őrszemélyzeti osztály a félemelet 17., a házipénztár a II. emelet 69., a segédhivatal a 67. és 68. ajtószámú irodákban foglalt helyet.

A városházán történt elhelyezés abban az ellátásban részesítette a rendőröket, mint az önkormányzat dolgozóit. A fűtés központi rendszerű volt és ezért a rendőrség 1933-ban 1500 pengő átalánydíjat fizetett.

A pécsbányatelepi rendőrkirendeltség a Plébánia utca 10-11. szám alatt maradt, a hozzá tartozó két őrszobával. Az I. számú őrszoba a Plébánia utca 11. alatt, a II. számú őrszoba a Cassiánban volt.

Szintén a szerb csapatok távozása után költözött a városba az államrendőrség pécsi kerületi főkapitányságának vezetői kara. Hivatali helyiségeiket a Király utca 3. szám alatti szálloda 3. emeletén alakították ki. Szőnyi Ottó pécsi útmutatójában a gyakorlati tudnivalók között, a címet külön kiemelte. A rövid életű kerületi főkapitányságot takarékossági intézkedéssel 1924. december 9-én szüntette meg a belügyminiszter.

Rendőrségi palota

1921. április 19-én a magyar királyi államrendőrség kerületi főkapitánya levelet küldött Pécs szabad királyi város polgármesterének.[22] Ezúton értesítette a város első emberét arról, hogy a belügyminisztertől felhatalmazást kapott, hogy a pécsi rendőrség elhelyezéséről tárgyaljon. Akkor már ismert volt az az elképzelés, mely szerint a Vadember Szálloda alkalmas lenne a meghatározott célra, de csak akkor lehet érdemben lépni, ha a 7 millió korona vételár felének kifizetését a város magára vállalja.

A válasz néhány hónapot váratott csak magára, hiszen Pécs szabad királyi város köz-törvényhatósági bizottsága július 12-én elfogadta az új államrendőrségi épület létesítésének támogatására a város tanácsa által tett javaslatot.[23]

A Vadember Szállodát alkalmatlannak tartotta részben a magas vételár, részben az elhelyezhetőségi lehetőség hiányosságai miatt.

A megoldás nem lehetett más, mint a magyar királyi államrendőrség részére új épület létesítése. A város közönsége az államrendőrség által használt helyiségek felszabadulása ellenében és annak arányában „készségesen” hajlandó támogatást nyújtani. Ennek formája lehet telekátengedés és pénzbeli hozzájárulás. Felhatalmazta egyúttal a város tanácsát arra, hogy folytasson tárgyalásokat és terjesszen elő konkrét javaslatot.

Csaknem másfél évvel később, a pécsi kerületi főkapitány írásban értesítette a város tanácsát, hogy az építendő rendőrpalota legyen 3 emeletes, jelöljenek ki telket és közöljék, mivel járulnak hozzá az új elhelyezéshez.[24]

1924. szeptember 3-án a kerületi főkapitány értesítette a polgármestert a már folyamatba tett megbeszélések szüneteltetéséről, mivel a bekövetkezett szanálási időszak miatt a belügyminiszter a költséget nem engedélyezett.[25] „Holtpontra jutott a rendőrpalota építési ügye”. Másrészt egy dunántúli rendőrkerület meg fog szűnni, addig „illuzórikus” lenne érdemi döntést hozni. Ekkorra már Pécs szabad királyi város tanácsa felajánlott egy Irányi Dániel téri 600 négyszögöles telket.

Egy év elteltével 1925. december 22-én a város közgyűlése a belügyminiszter felé jelezte, hogy Pécsett az államrendőrség elhelyezésére új épület létesítése szükséges.[26] Hat év múlva került újra a város törvényhatósági bizottsága elé a magyar királyi államrendőrség pécsi kapitányságának elhelyezési kérdése.[27] Ismét szorgalmazták az építkezés megkezdését. A véghatározat a polgármester javaslatának elfogadásáról, a szüneteltetett építkezés napirendre tűzéséről, illetőleg a belügyminiszternek szóló felirat küldéséről hozott döntést tartalmazta.

Egyúttal kinyilvánította, hogy a város közönsége alkalmas helyen ingyen telket ad. A megokolásban utaltak a belügyminiszter 1927. szeptember 27-én keltezett 67 117/1927. VI. a. számú leiratára, amelyben „elismerte azt, hogy a mai elhelyezés a szolgálati és egészségügyi követelmények szempontjából nem mondható ideálisnak, remélteti, hogy a pécsi rendőrkapitányság elhelyezése kérdésének új építkezéssel való megoldását idővel megfontolás tárgyává fogja tenni, ha a város megfelelő anyagi támogatással hozzájárulna az építkezéshez”.

A város közönsége a rendőrségnek a városházból való kitelepítését további két ok miatt kérte: a saját hivatalai és szervei elhelyezése túlzsúfolt, ami súlyosan károsítja a közszolgálat érdekeit, és a súlyos munkanélküliség enyhítéséhez fűződő érdek sürgetően követeli az állami közmunkák jelenlétét.

Az évek teltek, múltak, majd újabb véghatározat született.[28] A törvényhatóság megállapította, hogy „a városi közigazgatásra háruló teendők az utolsó évtizedben lényegesen megsokasodtak és ennek folytán a városházán elhelyezett hivatalok túlzsúfoltsága oly mérvű, hogy az érdemleges hivatali munka végzése komolyan veszélyeztetve van”.

A számtalan nehézség és tarthatatlan helyzet ismertetésére felsorolt példákat követően megállapíttatott, hogy „A hivatali munkát legkomolyabban veszélyeztető ezen tűrhetetlen helyzet csak a városházán elhelyezett államrendőrségi szervek kitelepítésével szüntethető meg. Az államrendőrségi szervek kitelepítése legcélszerűbben új rendőrségi épület építésével oldható meg”. Ennek érdekében a belügyminiszternek írandó felterjesztésben megerősítette: a város közönsége a már korábban kijelölt telek ingyenes átadásának szándékát fenntartja. Az új épületet tervpályázat és versenytárgyalás útján, saját műszaki hivatala díjtalan közreműködésével megépíti és berendezi. Kéri a kormányt, hogy a költségek fedezetéül azt a 400 000 pengőnyi összeget jelölje ki, amivel Pécs városa a belügyi kincstárnak, „az államrendőrség fenntartásának költségeibe való hozzájárulás címén az előző évek felszaporodott hátralékaként tartozik”.

Akkor még azt gondolták, hogy az építés egy esztendő alatt lebonyolítható. Rövidesen, 1935. október 16-án a város polgármestere aláírta a belügyminiszternek címzett felterjesztést. A miniszteri válaszban megfogalmazást nyert, hogy „az államháztartás mai súlyos helyzetében a belügyi kincstár nem bocsájthatja előlegképpen a város közönsége rendelkezésére” a kért összeget.

Ezért a város módosította korábbi elhatározását és kinyilvánította, „kész az építkezés költségeit kölcsön útján biztosítani.”[29]

A kedvező belügyminiszteri leirat alapján a polgármester kérte a vidéki főkapitányt, hogy kiküldöttje jelenjen meg a meghirdetendő tervpályázat miatt.[30] A kijelölt partner dr. Mártényi Elemér rendőrtanácsos lett, aki 1936. augusztus 12-én 10 órakor érkezett meg a pécsi városházára.[31] Néhány nap múlva, amikor ismertebbé vált, hogy a Budai külvárosban lesz a rendőrpalota, húsz aláírással levél került a polgármester asztalára azzal a javaslattal, hogy az új rendőrségi épület a város belső részén legyen, például a Rákóczi úti tűzoltólaktanya helyén.

A ferences plébánia hivatal fel is ajánlotta, hogy illő díjazás fejében hajlandó átadni a Rákóczi út 1. szám alatti 665 négyszögöl nagyságú területet.[32]

            1936. október 30-án a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén eldőlt; hogy az Irányi Dániel téren a hét ingatlanból kialakított 620 négyszögöl terület lesz ez a telek.[33]

Döntés született arról is, hogy a tervpályázat I. díjaként 2600 Pengő, II. díjaként 1600 Pengő, III. díjaként 1000 Pengő kerüljön kiutalásra és két pályaművet 400-400 pengőért megvásároljanak. „A rendőrségi épület létesítési költségét 400 000 Pengőben irányozza elő”. A tervpályázati hirdetmény egyébként november 15-én jelent meg.

Később a pécsi rendőrkapitányság vezetője kérte a polgármestert, hagyjanak meg két őrszobát a városházán.

A hirdetményre 27 pályaterv érkezett, melyeket 1937. január 21-én és 23-án bíráltak el.[34] A bizottság tagjai voltak: Makay István polgármester, a bizottság elnöke; dr. Zádor Imre főjegyző; dr. Éliássy Sándor vidéki főkapitány; Jakabffy Zoltán miniszteri osztályfőnök; dr. Török Lajos rendőrfőtanácsos; Soós Nándor rendőrfőtanácsos; Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos; Puskás Károly építészmérnök; Heim Ernő építészmérnök; Sikorszky Zsolnay Miklós építészmérnök; Dulánszky Jenő építész-főmérnök, jegyzőkönyvvezető.

Az első díjat ifj. Varga László nyerte el. Megvásárolásra került Ludwig Károly építészmérnök pályaműve. A többi díjazott és megvásárolt munkáról most ne essék szó, hiszen a kivitelezést végül is Ludwig Károly nyerte el. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy telephelye Pécsett volt, hiszen emlékszünk arra az egyik indokolásra, ami a közmunkák mellett szólt.

Ludwig pályaműve a következő minősítést kapta: „A központi fűtés helyisége kissé szűk. A földszinten a kapitánysági őrség távol esik a mellékbejárattól és a bűnügyi osztály el van választva a detektív testülettől. Az általános elrendezés és a helyiségek csoportosítása egyébként kifogástalan. Homlokzata komoly, kissé komor. Építési költség: 400 000 Pengő.

            1937. július 1-jén rendkívüli közgyűlésen 560 000 Pengő költségvetési összeg fogadtatott el, amiből 135 000 Pengő fedezetlen volt.[35] Ez utóbbit illetően kérte a törvényhatósági bizottság a kormányt, előlegezze meg e költségrészt. A bekerülési költséget ifj. Varga László, Ludwig Károly építészmérnökök és Gosztonyi Elemér gépészmérnök által elkészített részletes tervek irányozták elő, a következő bontásban:

 

magasépítési munkálatok költsége: 410 000 P
gépészeti berendezések költsége: 153 000 P
tervezés, építésvezetés költsége: 24 000 P
előre nem látható költségek: 10 000 P
Összesen: 597 000 P

 

„Ebből az összegből a versenytárgyalás során remélhető kb. 7%-os megtakarítás”. Okok: az épület terjedelme 2000 köbméterrel nőtt (16 000 köbméterre); évi 18-20%-os ár- és munkabér emelkedés. Az épület ezek után már elkészült.

Az építkezésen alvállalkozók is részt vettek. A víz bekötést a már említett Gosztonyi Elemér végezte, a lámpák, égők szállítását Lévai Miklós pécsi vállalkozó hajtotta végre 2276,70 Pengő értékben.[36] Ez utóbbi egyébként 1939. december 27-én volt esedékes. Ugyancsak az év vége felé, hiányosságok észrevételezése is megtörtént. November 10-én dr. Zsögön Géza rendőrfőtanácsos a bűnügyi osztály vezetője írt jelentést arról, hogy a fogdahelyiségekben szabadon futnak a központi fűtés csövei. Szükséges azokat védőráccsal ellátni. December 8-án a segédhivatal vezetője észlelte, hogy a kazánház betonja felpattogzott, a kazán feszültségmérője rossz helyen van, akadályozza a szénadagolást, valamint ez utóbbira rendszeresített vastargonca túl széles. Az állomány 1940. január 15-én vette birtokba az új rendőrpalotát.

Rendőrtanosztály

1937. október 7-én, Budapesten kelt az a levél, melyben a vidéki főkapitány értesítette Pécs polgármesterét arról, hogy a „város közbiztonságát fokozni óhajtván a belügyminiszter által jóváhagyva, 120 főnyi hallgatóból álló m. kir. rendőrtan- osztályt” kívánnak létrehozni. Feltétel, hogy „alkalmas helyiség díjtalanul rendelkezésre bocsátassék”. A Littke laktanya megfelelő lenne. November 9-én már elkészült a műszaki főtanácsos jelentése, amelyben szintén az került megállapításra, hogy „legalkalmasabb lenne a Rákóczi út 78. szám alatti Littke laktanya emeletes főépülete”. Az alagsorban az étterem, a konyha, a raktárak, a földszinten a nagyterem és egy iroda, összesen 51 ágynak megfelelő hálószobák, fürdők, zuhanyzók, WC-k, hatágyas gyengélkedő alakítható ki. Az emeleten egy nagy foglalkoztató, egy iroda, 67 ágynak megfelelő hálótermek, fürdőszobák, zuhanyzók hozhatók létre. A költségek az átalakításra 6000 Pengőt tennének ki.

December 17-én a város rendes közgyűlése véghatározatot hozott, amely szerint átengedi a Littke kaszárnya épületét, 5 évre, díjtalan használatba. Visszakérték viszont az Ágota utca 1. szám alatti épületben az egy tantermet és a ruhatárat. 8000 Pengő értékben a város elvégzi az átalakítási munkákat. Vállalja a karbantartást, kivéve a szándékos rongálást. Ez utóbbi esetében a rendőrség. „Az elhelyezés nemcsak a közbiztonság miatt jó, hanem a város gazdasági életét legalább évi 130 000 Pengő forgalommal növelni fogja.” Az elképzelésről december 27-én tájékoztatták a vidéki főkapitányt, az 52029/1938. C. számú átirattal.

Mivel válasz nem érkezett, a polgármester 1939. január 27-én sürgető levelet írt. Egy nap elteltével válaszolt a vidéki főkapitány. A 927/6-1939. számú levelében megköszönte a lehetőséget és a belügyminisztertől telefonon kapott felhatalmazás alapján közölte, hogy február 15-ére tervezik a tanosztály felállítását, ami 1945-ig működött.[37]

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 01

 

A O-rel jelölt helyeken voltak az önkormányzati rendőrségi őrtanyák.

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 02

 

Az egykori gyárvárosi őrtanya épülete. (fotó: Márton Lajos)

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 03

 

Az Ágota utcai őrtanya épülete. (fotó: Márton Lajos)

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 04

 

A lovas őrtanya a tűzoltósággal. (fotó: Márton Lajos)

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 05

 

A Stock-ház a Szigeti külvárosi őrtanya épülete. (fotó: Márton Lajos)

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 06

 

A volt Vadember Szálló (fotó: Márton Lajos)

 

psz 2002 03 05 ernyes mihaly 07

 

A rendőrpalota ma (fotó: Márton Lajos)


[1] Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963. 100.p.

[2] Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány. In: A BML Évkönyve. Pécs, 1982. 143.p.

[3] BML Pécs szab. kir. város iratai, törvényhatósági bizottsági ülési jegyzőkönyvek, 6/1900.

[4] BML uo. 256/1902.

[5] BML uo. 84/1903.

[6]BML Pécs szab. kir. város iratai, tanácsülés 2300/1862. jkv.

[7]BML uo. 2477/1862. jkv.

[8] BML uo. 2497/1862. jkv.

[9] BML uo. 2554/1862. jkv.

[10] BML uo. 2923/1862. jkv.

[11] BML uo. 3685/1862. jkv.

[12]BML uo. 991/1863. jkv.

[13]BML uo. 446/1866. jkv.

[14] BML uo. 896/1867. jkv.

[15] BML uo. 435/1874. jkv.

[16] BML uo. 40/1896. jkv.

[17] BML Pécs szab. kir. város iratai, törvényhatósági bizottsági ülés 20/1908., 284/1912.

[18] BML Pécs szab. kir. város rendőrkapitányi hivatal iratai 18911/1902.

[19] BML Pécs szab. kir. város iratai, törvényhatósági bizottsági ülés 5/1906.jkv.

[20] BML uo. 149/1906.jkv.

[21] BML-Pvrkap.-370/1919.

[22] BML Polgármesteri iratok; Rendőrségi palota építése. 3430/1922.

[23] BML uo. 156. jkv./1922. kgy.

[24] BML uo. 2765/1923.

[25] BML uo. 5617/1924.

[26] BML uo. 258. jkv./1925. kgy.

[27] BML uo. 58. jkv /9950. polgm./1931. kgy.

[28] BML uo. 110. jkv. 7871 F./1935. kgy.

[29]BML uo. 81.jkv /13689F./1936.kgy.

[30] BML uo. 119 347/1936-VI.a. és 24 308/1936

[31] BML uo. 2862/7-1936.

[32]BML uo.

[33] BML uo. 132. jkv /26 962F/-1936. kgy.

[34] BML uo. jkv. bírálat

[35] BML uo. 77.jkv /20 279F/-1937.kgy.

[36] BML uo. 5759/1939. polg.

[37] BML uo. 52029/1938. polg.