Cikkek

Hábel János: Pécs leírása ez első magyarországi lexikonban

Pécsi Szemle 2002. (5. évf.) 1. szám, 20-27. oldal

Letöltés: pdf20


Hábel János

PÉCS LEÍRÁSA AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI LEXIKONBAN

A lexikographia kezdetét hazánkban Johann Matthias Korabinsky: Magyarország földrajzi, történelmi és terméklexikona 1786-os németnyelvű, gótbetűs pozsonyi kiadásához köthetjük.[1] Mielőtt rátérek a szerző és mű bemutatására, majd pedig a PÉCS címszó magyar fordításának közlésére, egy rövid történelmi kitérőt kell tennem.

Tárgyalandó művünket ugyanis megelőzte az ún. Teréziánusi lexikon, amely a Magyar Királyi Helytartótanács rendeletére 1772-1773-ban lefolytatott országos felmérés adatait tartalmazza és Lexicon universorum Regni Hungariae locorum populosorum etc. címlappal terjesztettek Mária Terézia elé.[2] Ezt az Udvar kizárólagos használatára szánták, így az állami közigazgatás épp aktuális szempontjai alapján festett képet a Magyar Királyság településeiről. Az összegyűjtött anyag nyomtatásban csak 1920-ban jelent meg. A csaknem másfél évszázados kézirat váratlan és gyors publikálását nem a tudomány, hanem a politika érdekei kívánták meg. Mivel a településenként felvett kérdőívek egyebek mellett az ott beszélt nyelve(ke)t is rögzítették, a gróf Apponyi Albert vezettemagyar delegáció a párizsi béketárgyalásokon ezt a történelmileg hűnek, politikailag pedig elfogulatlannak tekintett „lexikont” is fel kívánta használni a magyar nyelvhatár vonalának megállapításához.[3] A kéziratoknak is megvan a maguk sorsa...

Első nyomtatott lexikonunk szerzője, Johann Matthias Korabinsky, annak a felvidéki németajkú evangélikus értelmiségnek a jeles képviselője volt, amelynek több generációját a korai német felvilágosodás pietista szellemiségét közvetítő pozsonyi líceum nevelte ki.[4]

Korabinsky Eperjesen született 1740. november 23-án.[5] Szülei 16 éves korában a pozsonyi evangélikus líceumba adták, ahol szellemi fogékonyságára, kiemelkedő tehetségére elöljárói hamar felfigyeltek. Később maga is a líceumban tanított, emellett engedélyt kapott egy leányiskola alapítására is, amely hét évig működött. 1769-ben az alsó-szászországi Rintelnbe utazott, ahol egyrészt az evangélikus város egyetemén képezte tovább magát, másrészt a korszerű német oktatási módszereket és tankönyveket tanulmányozta. Két év múlva visszatért és egy pozsonyi, majd bécsi magántanári kitérő után 1774-től tíz évig a Pressburger Zeitung szerkesztőjeként dolgozott.[6] Ekkor már javában folytatta azt az anyaggyűjtő tevékenységet, amellyel létrehozta a későbbiek során kiadásra kerülő művei adatbázisát.

Korabinsky neve először Bél Mátyás németül írt, magyar nyelvet népszerűsítő szótárának és nyelvtanának 1774-ben megjelent ötödik kiadásában tűnt fel.[7] Ennek nyelvtani részét többek közt mondattani és igeragozási ismeretekkel jelentősen bővítette.[8]

Első önálló könyve, a Magyarországi Almanach, Bécsben jelent meg 1778- ban, de még ebben az esztendőben Simon Peter Weberrel közös könyvkiadót alapított Pozsonyban.[9] Ennek tíz éven át volt társtulajdonosa.[10]

Korabinsky következő, Pozsonyt bemutató műve valószínűleg ahhoz is hozzájárult, hogy városi tanácsossá választották.[11]

Ezt követte a Lexikon, amely a következő évtizedekben kiadott hasonló típusú helyismereti lexikonok előfutára és egyik forrása lett. Egyben azt is jelezte, hogy a honismereti-földrajzi irányzatból kezd kiágazni egyrészt a gyakorlati célú, gazdasági irodalom, másrészt a leíró statisztika.[12]

Korabinsky az államismeret mellett továbbra is foglalkozott nyelvészeti kérdésekkel. Ennek eredménye egy török-német-magyar-cseh szótár, amelyhez a török nyelvtan vázlatát is csatolta.[13]

Korabinsky jól tudta, hogy az állam- és honismeret elképzelhetetlen pontos térképek nélkül. Nemcsak szenvedélyesen gyűjtötte a kortársak térképeit, hanem maga is maradandót alkotott e téren. A Magyarország természeti adottságait és termékeit bemutató térképe évszám nélkül, valószínűleg az 1780-as évek végén jelent meg.[14]

Az utolsó ismert és a hazai térképészet-tudomány által is számon tartott alkotása A Magyar Királyság hordozható atlasza, avagy a Magyar Királyság új és teljes bemutatása 60 táblán.[15]

Az öregkorára nagy nyomorúságra jutott tudós férfi számára, tudományos életműve elismeréseként József nádor évi 400 forint nyugdíjat biztosított. 1811. június 23-án Pozsonyban halt meg.

 

 

A lexikon szerkezete

 

A Bevezető tizennégy számozatlan oldalán a szerző elsőként arról tájékoztatja az olvasót, hogy a társadalmi igény és a hazaszeretet mozgatta a maga nemében addig egyedülálló művének létrehozásában. Felsorolja azokat a térképészeket, akiknek a munkáira a megyék feldolgozásánál támaszkodott.[16] A település leírások forrásairól összefoglalóan csak annyit mond, hogy gondosan áttanulmányozott minden általa megszerzett régi és új Magyarországra vonatkozó kiadványt.[17] Ezek mellett felhasználta utazásainak tapasztalatait és kiterjedt levelezését is.

Mivel a szerző pályája kezdetén tanárként működött, a Bevezetőben módszertani tanácsokat ad, miként lehet hasznosítani művét a földrajztanításban. Ez a szakasz metodika- és didaktikatörténeti szempontból is érdekes részletekkel szolgál.

A tulajdonképpeni lexikon 858 oldalon betűrendben a következő szempontok alapján írja le a Magyar Királyság és Erdély településeit: 1. A település neve németül, vagy német átírásban. 2. A helység fekvése a vármegye megnevezésével, a környék nagyobb településeihez való távolsága égtájak szerint és mérföldben megadva.[18] 3. A helység, vár, kastély, stb. tulajdonosa. 4. Egyház- és államtörténeti vonatkozások. 5. A legjelentősebb termékek (kőzetek, állat- és növényvilág). 6. Mezőgazdasági termékek. 7. Iparágak. 8. Savanyúkutak és hévizek. 9. Királyi só-, harmincad- és postahivatalok. 10. A művészetek, tudományok és egyéb érdekességek.[19]

Az ezt követő Első Regiszter azokat a helységeket tartalmazza betűrendben, amelyeknek német nevük (is) van, valamint olyan új, vagy kiegészítő adatokat, amelyekhez a szerző valószínűleg csak a lexikon rész szedési munkáinak lezárása után jutott, és fontosnak tartotta közlésüket.

A Második Regiszter azokat a helységeket tartalmazza betűrendben és a vármegye megadásával, melyeknek szlovák, horvát, szerb és román nevük van. Ezt a magyar királyok listája követi I. Istvántól II. Józsefig, „akit Isten tartson meg.”

A hátsó kötéstábla előtt egy 46x37 cm-es kihajtható térkép található „utazók számára,” amely a magyarországi postakocsi-állomások hálózatát mutatja be.

 

psz 2002 01 03 habel janos 01

 

Egyes források szerint a Lexikon gróf Széchényi Ferenc anyagi támogatásával jelent volna meg.[20] A kor szokásával ellentétben azonban sem a belső címoldalon, sem pedig az előszóban nem olvasható a nagylelkű mecénásnak szóló ajánlás, vagy köszönetnyilvánítás.

A Pécset valamelyest ismerő olvasó több olyan állítást is fel fog fedezni az alább közölt fordításban, amely alapján kiderül, hogy Korabinsky személyesen nem járt városunkban, hanem más, helyenként pontatlan leírásokra támaszkodott. A fordításhoz jegyzeteket fűztem, melyek Korabinsky állításait magyarázzák vagy pontosítják, esetenként kiegészítik.

Fünfkirchen, Quinque-Ecclesiae, Péts, Pet-Kostely 1780 óta püspöki városból szabad királyi város lelt.[21]' Baranya vármegyében a Mecseki-hegy lábánál kellemes környezetben fekszik, négy mérföldre Siklóstól. Lakói németek, magyarok és horvátok. A helység már messziről látható, nagysága alapján rengeteg ember elférne benne.[22] A város házainak száma az elővárosiakéval együtt néhány ezer.[23] Ezek közül azok a figyelemreméltóak, amelyeket az utóbbi 30 évben újan építettek. Az élelmiszer olcsó és a föld jó fehér bort terem. Von Traube úr szerint az utóbbi időkben itt a legnagyobb sikerrel bevezették és elterjesztették a sáfrányültetvényeket.[24]1769-ben ugyanitt megkísérelték a gyapottermesztést is. A szarvasmarha-, sertés-, dohány- és makkgu- bacs-kereskedelem jelentős. Ezt főként a környéken számos templommal is rendelkező rácok űzik.[25] A megyegyűléseket egy tekintélyes épületben tartják, és a királyi főgimnáziumot jelenleg Daniel von Hersching kanonok igazgatja[26] Már István király alapított itt egy püspökséget 1009-ben, amelynek napjainkig 65 püspöke volt. Ezeknek a tisztelendő' Pray páter Hierarchiájában vagy a Koller könyvtáros úr Pécsi Püspökség Történetében utána lehet nézni[27] Említésre méltóak egyebek között: 1. Kalán püspök (1190-1218), aki a püspökség számára megszerezte a palliumot[28] 2. Miklós püspök (1347-1360) rendkívüli jámborságáról híres. Síremléke, darócinge és szőrcsuhái a dómban láthatók. A szegények nagy barátja volt. Akár éjnek idején is maga ment ki az erdőbe, hogy fát gyűjtsön és azt egyéb adományok mellett szétossza a szegények között. 3. Vitéz János vagy Janus Pannonius (1462-1471) tudós voltáról és költői tehetségéről híres.[29] 4. Csáktornyai Ernuszt Zsigmond 1475 és 1504 között volt püspök. 1494-ben királyi kincstárnokká nevezték ki. Mivel hűtlenséget bizonyítottak rá, börtönbe került, és addig nem engedték szabadon, míg 40 000 dukátot ki nem fizetett.[30] 5. Szakmáry György a püspöki várost szép épületekkel díszítette.[31]1506-tól 1518-ig volt elöljárója a püspökségnek. 6. Dudith András 1563 és 1565 között irányította a püspökséget. Nagy tudásáról volt közismert. Elhagyta székhelyét, Lengyelországba ment, ahol a királyi udvar egyik nemesi hölgyével összeházasodott.[32]Ezt követően Breslauban élt, ahol protestánsként halt meg. 7. Franz Nesselrode gróf 1703-tól 1732-ig élt itt mint püspök. Ő állította helyre a várban a püspöki székhelyet és kényelmes lakásokat épített fel a téren[33] Az ő idejében különböző' lázadók pusztítottak itt Sándor László, Zana és Hellenbrandt vezetésével,[34]Ekkor sok vér folyt e helyen és ez a papságot is érzékenyen érintette. 8. Klimo György szorgalmával és tudós voltával a legalacsonyabb rendből a püspöki magasságig szárnyalt és sok jót tett:[35] 1774-ben könyvtárat alapított, amelyet mindenki használhat. Mindjárt a kezdetekkor 20000 válogatott és ritka könyvet adott a könyvtárnak és alapítványt tett, amely az éves gyarapítást szolgálta. Ehhez a könyvkincshez adta az érmekabinetjét is, amely csupa ritka görög, római és magyar érméből áll. Rendeletére hatalmas kolostor és mellette szép templom épült az orsolyita nővérek számára, akik fiatal lányok nevelésével foglalkoznak.[36] Ezen felül papírmalmot létesített, és támogatásával egy nyomdát is alapítottak.[37]A fiatal papok szemináriuma számára végrendeletében 10 000 rajnai forintot hagyott, Különböző módokon azon fáradozott, hogy a művészet és a tudományok iránti szeretetet ezen a vidéken is újra felélessze[38]

A katedrális, vagy Szent Péter-templom fenn áll a hegyen, amelyről lejőve négy különböző kápolnába lehet menni. Összességükben vélhetőleg ezek magyarázhatják, hogy e helységet miért Fünfkirchennek nevezik[39] István király idején, amikor sok oklevelet görög nyelven írtak, e hely állítólag a görög Pente nevet viselte, ami annyit jelent, hogy öt. I. Péter falakkal erősítette meg a várost, és a Szent Péter-templomot választotta temetkezési helyéül, amit István 1009-ben építtetett, Péter és I. Lajos pedig megnagyobbítatott.[40]A fentebb említett Péter király életéről egy márványkövön olvashatunk.[41]Az egykori jezsuita templom a város és talán az egész királyság egyik leggyönyörűbb épülete.[42] Ez korábban török dzsámi volt, és ahogy mindenfelé beszélik, a konstaninápolyi Szófia-templom és a kairói dzsámi után a legnagyobb. Masszív épület, a kupola körívét belül nem tartják pillérek. Még a mai napig mintegy 12 dzsámi áll ebben a városban, melyek mind császáriak.[43] A városelőtt, a kórház mellett áll még egy török magas kör alaprajzú torony, amely egykor, amikor a törökök uralták e helyet, egyaránt szolgált őrhelyként és imára hívó helyként.[44] Ugyanebben az időben egy magánházban híres kincsleletet találtak. Ebből építettek néhányat a korábban említett dzsámik közül és az utcákat is ebből kövezték ki.[45] A maradékot a törökök elosztották maguk között. Egyéb helyi templomok: Nem messze a főtértől áll a dominikánusoké.[46] A szigeti kapunál a ferenceseké, a budainál a pálosoké, a siklósinál a kapucinusoké[47] A budai külvárosban épült az ágostonosoké.[48] A Mindenszentek-temploma régi, a törökök átengedték az itt maradt keresztény lakosok használatra. A Havi Boldogasszony kápolnát az 1710-ben dúló pestis miatt emelték. A korábbi időkből csupán csak néhány templom és kolostor neve maradt fenn. I. Lajos 1364-ben egyetemet alapított itt, amely olyan híressé vált, hogy a hallgatók száma 2000 fölé nőtt.[49] 1526-ban a Mohács melletti szerencsétlen kimenetelű csatában közülük 300-an vesztették életüket. Az ezt követő időben a múzsák itteni székhelye 151 évig zárva volt, és mint ilyen 1694-ben a jezsuiták kollégiumával nyílt meg újra.[50] A kollégium alapjainak kiásásakor egy római lovag koporsójában különböző régiségeket találtak.[51] A hegy lábán lévő püspöki kertben, az ún. Tettye-téren, ahol egy püspöki nyári palota maradványai láthatók, egy kútforrás található, melynek felesleges vize a budai külváros irányában folyó patakká alakul, amely különböző malmokat hajt. A városban - mint figyelemreméltó régiségeket- különböző török stílusú fürdőket és kutakat lehet látni. Az elővárosokban sok kényelmes kocsma van, a helyiségben magában pedig tekintélyes sóhivatal, postaállomás és pénzváltó hivatal.[52] A város tulajdona a Megyer-puszta, a püspöké a nádasdi nyári palota, amely a várostól mintegy három mérföld távolságra van. A török hadvezér, Szolimán, e tájat szép fekvése miatt földi paradicsomnak mondta. A magyarok körében mindmáig fennmaradt a szólás „Németnek Bécs, magyarnak Pécs,” ami e helynek különös dicsőségére van.[53]

 

psz 2002 01 03 habel janos 02

 


[1] Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn, in welchem die vorzüglichsten Oerter des Landes in alphabetischer Ordnung angegeben, ihre Lage bestimmt und mit kurzen Nachrichten, die im gesellschaftlichen Umgange angenehm und nützlich sind, vorgestellt werden. Von Johann Matthias Korabinsky. Preßburg, zu finden im Weberund Korabinskyschen Verlage. 1786. A továbbiakban: Lexikon

[2] Anton Tafferner: Das Theresianische Lexikon 1773 als topographische Quelle der Ausbreitung des Deutschtums im altungarischen Raum und sein deutsches Ortsnamenmaterial. In: Deutsche Forschungen in Ungarn, 9. Jahrgang, Heft 1-4, Budapest-München 1944-1985, 119-171.p.

[3] Mindezt annak ellenére, hogy a Partiumra, Erdélyre, Bánátra, Szlavóniára és Horvátországra nem terjedt ki az 1772-73-as adatfelvétel.

[4] Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Akadémiai Kiadó, 1980.112.p. és passim

[5] Korabinsky életpályáját és tudományos tevékenységét az alábbi forrásokban talált adatok alapján adom meg: A tárgyalt lexikon Eperjes és Zeben (Kisszeben) címszavai; Magyar Lexikon, Budapest, 1881. Korabinsky címszava; Petrik: Magyarország bibliographiája 1712-1860. Budapest, 1890.

[6] A Michael Landerer nyomdász-kiadó által alapított Pressburger Zeitung a magyarhoni sajtó leghosszabb életű újságja volt: 1764 és 1929 között megszakítás nélkül jelent meg. In: Kókay-Buzinkay- Murányi: A Magyar sajtó története. é.n. 24.p.

[7] Matthias Bél: Der ungarische Sprachmeister oder kurtze Anweisung zu der edlen ungarischen Sprache, 1729. A hazai protestáns iskolák ezt használták. Népszerűségét jelzi, hogy még 1829-ben is kiadták.

[8] Korabinsky szótárszerkesztői tevékenységéhez: Béla v. Pukánszky: Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn, Erster Band. Münster in Westfalen, 1931, 397.p.

[9] Almanach von Ungarn auf das Jahr. Wien, 1778.

[10] A kiadó 1800-ig Weber neve alatt működött tovább.

[11] Beschreibung der königl. ungarischen Haupt- Frey- und Krönungsstadt Pressburg. Nebst einem Anhange vom königlichen Schloße und der umliegenden Gegend, Pressburg, 1785.

[12] Kosáry... i.m. 1980. 585. p.

[13] Versuch eines kleinen türkischen Wörterbuchs mit beygesetzten deutsch-ungarischen und böhmischen Bedeutungen, und einer kurzgefassten türkischen Sprachlehre. Pressburg, 1788. Im eigenen Verlage des Verfassers.

[14] Wasser und Produkten Karte des Königreichs Ungarn. Zu finden in Wien bey dem Verfasser des Lexikons von Ungarn Joh. Matth. Korabinsky, é.n.

[15]Atlas regni Hungariae portatilis, oder neue und vollständige Darstellung des Königreichs Ungarn auf

60 Tafeln. Wien, 1805. Új kiadás: 1817-ben és 1837-ben.

[16] Baranya vármegyéhez Erich Fritsch kézi rajzolású, színezett térképét vette alapul. Ő a magyarországi térképészet úttörőjének számító Mikoviny Sámuel (1700-1750) tanítványa volt. Szerzőnk Fritsch hagyatékából vette meg Mikoviny térképeit. In: Lexikon, Bevezető 2.p.

[17] A jelentősebb településeknél elvétve cím szerint is megemlíti Pray, Koller, Bél, stb. felhasznált műveit, valamint a korabeli újságokat, évkönyveket is.

[18] A szerző ehhez a következő megjegyzést fűzi: „A mérföldben megadott adatokkal pontosan az a helyzet, ami az órákkal: az egyik hol siet, hol meg késik a másikhoz képest. A mérföldadatoknál hol német, másszor magyar, gyakran pedig geometriai mérfölddel kell számolni.” Mikor melyikkel, arra nincs sehol utalás. Tájékoztatásul néhány adat: az osztrák mérföld 7 586 m, a magyar mérföld 8 353 m, a német fejedelemségek 7 420 és 8 900 m közötti mérföldekkel számoltak. Az egységes mértékrendszer hiánya a legjobb szándék ellenére is nagyon torz térképeket eredményezett.

[19] E szempontok együttesen természetesen csak a jelentősebb városok, mint például Pécs bemutatásánál érvényesülnek.

[20] Kosáry... i.m. 1980. 585.p.; Dóczy-Wellmann-Bakács: A magyarországi gazdasági irodalom könyvészete I., Budapest, 1934. 324.p.

[21] Mária Terézia latin nyelvű szabadalomlevele 1780. január 21-én kelt. Magyar fordítása Sándor László-Tímár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele c. tanulmányában olvasható. In. Baranyai Helytörténetírás, Szita László (szerk.) 1980. Pécs, 1981.

[22] A 18. században a püspökvártól délre és keletre nagy beépítetlen területek voltak, illetve a belvárosi telkek beépítettsége is gyérnek mondható. In: Dercsényi Dezső-Pogány Frigyes: Pécs. Budapest. 63.p.

[23] A néhány ezer túlzó szám. A 19. század közepén is csak 2 326 házat számoltak Pécs belvárosában és a három külvárosban. In: Michael Haas: Gedenkbuch der k. freien Stadt Fünfkirchen. Zur Erinnerung an die feierliche Einführung der Kannonissen von U.L. Frau in das zu Fünfkirchen errichtete Kloster. Fünfkirchen, Lyzeums-Buchdruckerei. 1852. 97.p.

[24] Korabinsky forrása valószínűleg Friedrich Wilhelm Taube 1777-78-ban Lipcsében kiadott 3 kötetes műve: Historische und geographische Beschreibung des Königreiches Slawonien und des Herzogthums SyrmiumMit untermischten Nachrichten von den angränzenden Ländern.

[25]Rácok = szerbek. A török utáni első püspök, Radonay Mátyás, 1693-ban kiűzte a város területéről azokat a nem katolikus vallású személyeket, akik nem voltak hajlandók a katolikus rítus szerint megkeresztelkedni és előtte hűségesküt tenni. A szerb ortodox családok Pécs környékén telepedtek le.

[26]A Papnövelde utca 5. sz. telken álló, 1731-1732-ben épült vármegyeházról van szó. A főgimnázium az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend egykori kolostorában működött. Ez ma a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának Széchenyi térre néző épületszárnya.

[27] A lexikon megjelenésekor Eszterházy Pál László (1781-1799), korábbi pálos rendfőnök volt a pécsi egyházmegye püspöke. Fricsy Ádám kimutatásában ő a 71. püspök. In: Fricsy Ádám: A Pécsi Egyházmegye püspökei. Pécsi Szemle 2001 tavasz, 23.p. Haas listájában Eszterházy a 69. pécsi püspök. In: Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben. Pécsett, 1845.289.p.; Gregorius Pray: Specimen hierarchiae hungaricae comlectus seriem chronologicam archiepiscoporum Hungariae cum rudi dioecesium delineatione adjectis, si quae sunt peculiares, praerogativis, ut plurimum ex diplo- matibus congestum. Posonii et Cassoviae, 1776, Joann. Mich. Landerer; Koller József : Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum. Tom. 1-7., Pozsony, 1782-1812.

[28]28A pallium érseki díszjelvény. 4-6 cm széles kör alakú fehér gyapjúszalag, amelyet hat fekete kereszt díszít. Ritka esetben püspökök is megkaphatták, mint a Szentszék rendkívüli elismerését. Ha Kalán püspök valóban palliumot kapott, akkor az kizárólag az ő személyének szólt, az őt követő püspökök nem hordhatták. Mária Terézia közbenjárására Klimo püspök 1745-ben kapta meg a Szentszéktől a pallium viselési jogát. Ezzel a joggal az őt követő püspökök is élhettek. A II. Vatikáni Zsinat döntése értelmében püspökök már nem kaphatnak palliumot. Így Cserháti József volt a pallium viselésére jogosult utolsó pécsi püspök. Palliuma a Dóm kincstár kiállításán, Berényi Zsigmond miseruhájára helyezve látható. Mayer Mihály püspök úr szíves közlése.

[29] Téves azonosítás. Vitéz János egri érsek Janus Pannonius nagybátyja volt.

[30] A hűtlenség ebben az esetben hűtlen kezelést, sikkasztást jelent.

[31] Szakmáry (Szathmári) György a Tettyén nyári rezidenciát építetett, a püspöki palotát átalakíttatta és a dóm délkeleti tornyához önálló épületszárnyat emeltetett. Ezt a 18. században a mai dómplébánia építésekor lebontották. In: G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában, Akadémia Kiadó, 1983. 18.p

[32] A király diplomáciai 1565-ben megbízással küldte Lengyelországba. 1566-ban elesett Szigetvár, így püspökségének addig megmaradt része is török fennhatóság alá került.

[33] A 18. század első harmadában a főtéren a jezsuita rendház felépítéséről tudunk, püspöki építkezésekről nem. A szöveg nem vonatkozhat esetlegesen a mai Dóm térre, mivel az ekkor önálló térként nem létezett, hanem a püspökváron belüli terület része volt.

[34] Sándor László kapitány kurucai 1704 februárjában prédáltak a városban. Húsvétkor pedig az osztrák szolgálatban álló rác martalócok folytatták a megmaradt polgárság kifosztását és lemészárlását. Összesen 1007 pécsi polgár esett áldozatul a népirtásnak. A klérusból megöltek négy jezsuitát, három ferencest és egy kanonokot. In: Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztítása Baranya vármegyében 1704 elején. Baranyai Helytörténetírás. Szita László (szerk.) Pécs, 1986. 13-133 p.

[35]Klimo Görgy a Nyitra megyei Lopasso faluból, jobbágy családból származott. Borsy Károly: Klimo

György, In: Pécsi Szemle, 2000. tavasz, 21.p.

[36]Az Orsolyita Rend sohasem telepedett le Pécsen, a szövegben említett templom pedig nem épült fel.

Klimo a ferences harmadrendi apácák leánynevelő tevékenységét támogatta. Egykori iskolájuk a Mátyás király utca 15. sz. telken áll. Borsy… i.m. 2000. 24.p.

[37] A papírmalom a mai Tettye utca 41. sz. telken állt és 1770-1820-ig működött. Szita László: a papírkészítés és a papírgyártás Pécsett. In: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 79. Series Historica 46. Pécs, 1967.; A nyomda a Perczel utca 25. sz. házhelyén állt. Első üzemeltetője Engel János József, aki Budáról jött Pécsre. Borsy Károly: A pécsi nyomdászat múltjából. In. Pécsi Szemle 1998. tavasz-nyár, 47.p.

[38]Klimo szerette volna, ha Pécsen újra egyetem alapul. Ezt a törekvését Bécs nem támogatta.

[39] Fünfkirchen = öt templom. A Fünfkirchen valójában a Quinque Ecclesiae német fordítása, és nem kapcsolódik valóságos vagy feltételezett szakrális épületekhez.

[40] A városfalak valószínűleg a 14. század első felében épültek és nem I. (Orseolo) Péter alatt. Gerőné Sándor Mária: Középkori várfalak és városfalak Pécsett. In. Baranyai Művelődés. 1977. 3. sz. 97-103 p.; Egy ásatás tudná kétséget kizáróan bizonyítani, hogy valóban adóm altemplomába temették-e I. Péter királyt.; 1009 a püspökség alapításának éve, nem az első dóm építéséé.

[41] Nem tudható, milyen márványkőre hivatkozik itt Korabinsky.

[42] A főtéren álló Gázi Kászim pasa dzsámijáról van szó.

[43] A császáriak itt azt jelenti, hogy keresztény kézben vannak. A 17. század közepén Evlia Cselebi Pécs leírásában 17 imahelyet (dzsámit) és további 10 mecsetet említ. Katona Magda: Evlia Cselebi Baranyában. In: Baranyai Levéltári Füzetek 33. Pécs, 1983. 28-29.p. Ha hitelt is adunk a török utazónak, a Lexikonban szereplő 12 dzsámi a 18. század utolsó harmadában véleményem szerint erős túlzás.

[44] A Rákóczi utca elején álló Jakovali Hasszán pasa dzsámijához tartozó minaretről van szó. A lábazat feletti része valójában nem kör alaprajzú, hanem szabályos 12-szög.

[45]Evlia Cselebi csak arról tesz említést, hogy Pécs főutcáit kétoldalt macskaköves járda szegélyezi. Katona Magda… i.m. 1983. 27.p. A mesés kincslelet története a kor szenzáció iránti igényét tükrözi. Korabinsky több település leírásában is közzétett hasonló érdekességet. A lexikonszerkesztői és az újságszerkesztői szempontok ekkor még nem különültek el szigorúan egymástól.

[46]Ez a mai Király utca 18. sz. telek. Helyén ma a Dominikánus Ház áll. A homlokzaton egy dombormű emlékeztet a barokk dominikánus templomra és a mellette álló egyemeletes kolostorra.

[47] A rend tulajdonában lévő telek húzódott a siklósi kapuig, a templom mindig is a mai helyén, a Széchenyi tér déli részén állt.

[48]Dzsámiból alakították át. A befalazott szamárhátíves ablakok ma is láthatók.

[49]A helyes évszám 1367.

[50]Pécs 1541. július 10-én került török kézre, innen számítódik a 151 múzsa nélküli év.

[51] A római kori temető keleti határa nem ismert. A Nádor Szálló épületében a 2001-ben folytatott ásatás során is előkerültek római kori sírmaradványok. Kárpáti Gábor régész szíves közlése.

[52] A királyi sóhivatal a mai Király utca 11. sz. telken működött. In: Madas József: Pécs belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 332.p.

[53] Ez a szólás a német szövegben is magyarul olvasható: „Németnek Béts, Magyarnak Péts.” De idézi ezt a linzi jezsuita kollégium rektora, Michael Bonbardi is az 1718-ban megjelent „Topographia Magni Regni Hungariae” című művében, melyet Korabinsky minden bizonnyal felhasznált. Egyebek mellett a Vitéz János Janus Pannonius-szal való téves azonosítását is vélhetőleg innen vette át. A Pécsről és Baranyáról szóló rész fordítása: Mészáros Balázs-Tóth Péter: Baranya 18. század eleji leírása Bonbardi Topographiájában. In: Baranya. I. évf. 1988/1-2.; A címszó végén a következő piktogramok láthatók: görög-ortodox templom, katolikus templom, postahivatal, sóhivatal. Szerb ortodox templom nem volt Pécsen a 18. században, így a piktogram tévesen szerepel.