Cikkek

Lovász György: Ki volt Simor Ferenc? (1901-1978)

Pécsi Szemle 2001. (4. évf.) 4. szám, 118-121. oldal

Letöltés: pdf20


Lovász György

 

KI VOLT SIMOR FERENC?

(1901-1978)

 

 

 

Egy város rangját nagymértékben meghatározza a falai közötti kialakult szellemi élet színvonala. Pécsett az irodalmi-művészeti életen kívül elsősorban a jog- orvos- és újabban a közgazdaságtudomány képviselteti magát nemzetközileg is elismert szinten az egyetemi oktatás kezdete óta.

A városban művelt földtudományok elsősorban a bányászathoz, és ezen keresztül a geológiához kötődnek. A tágabb szomszédságban már több mint száz éve folyik szénbányászat. Amint fejlődött a bányászat, úgy vált egyre sokszínűbbé a földtudományok művelése is. A pécsi szakemberek kezdetben a geológiát művelték, később a geofizika is helyet kapott. Mindkét tudományterület művelése természetesen elsősorban a pécsi, ill. pécskörnyéki szénbányászathoz kötődött. Ennek kapcsán azonban országos, sőt nemzetközileg is elismert eredmények születtek. Csak példaként említjük, hogy a volt DGT tulajdonában lévő MECSEKVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK egykori főgeológusa, Vadász Elemér pécsi tudományos tevékenysége országos viszonylatban is úttörő jellegű volt akkor, amikor megírta a Mecsek geológiai monográfiáját. Akkoriban ez volt az ország első monográfiája.

A természetföldrajz mindég szorosan kapcsolódott a geológiához. Az egyik legfontosabb feladatát, egy terület domborzatának kialakulását ugyanis geológiai információk nélkül nem lehet megmagyarázni. Törvényszerűnek is lehet tekinteni azt, hogy amikor a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Kolozsvárra távozott, akkor a megalakult DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET-ben folytatódtak a földrajzi, többek között természetföldrajzi kutatások. Itt dolgozott Simor Ferenc, előbb mint tudományos munkatárs, később főmunkatárs. Tevékenysége új szint hozott nemcsak a pécsi tudományos életbe, de figyelemre méltó volt munkássága országos viszonylatban is. A természetföldrajz számos diszciplínája között az egyik az éghajlattan. Feladata egy térség (ország, országrész, megye stb.) klímájának oknyomozó leírása, azaz a klimatikus jelenségek magyarázata elsősorban a légköri (meteorológiai) és a domborzati viszonyok tükrében. Ezt a diszciplínát kutatta nagy sikerrel Simor Ferenc egy életen, azaz 55 éven keresztül 22 éves korától, 1923-tól 1978-ban bekövetkezett haláláig.

Siklóson 100 évvel ezelőtt született, 1901. november 26-án. Középiskolai tanulmányait már Pécsett végzi. A polgári iskolai tanári oklevelét, majd egyetemi végzettségét Budapesten szerzi a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kezdettől fogva az éghajlattan érdekelte. A földrajztudománynak ugyanis ez az egyik ágazata, amelynek vizsgálati eredményei közvetlenül felhasználhatók a társadalmi gyakorlatban. Ismerve életútját, publikációs jegyzékét határozottan állítható, hogy Simor választott tudományát úgy művelte, hogy megállapításainak társadalmi-gazdasági haszna is legyen. Ez megnyilvánult már első munkájában is, amit Magyarország búza- rozs- kukorica- és burgonya termése és az időjárás közötti összefüggés a XX. század első évtizedében címen írt, mindössze 22 éves korában. Következtetései annyira megalapozottak, és újszerűek voltak, hogy a pályamunkát bírálók Eötvös József-díjjal jutalmazták. A munka egy fiatalember többéves kutatásának eredménye, amit mai terminológiát használva az agrometeorológia tárgykörében írt. Az 1900-as évek második évtizedében ilyen kutatások még nemigen folytak, hiszen a hazai éghajlati megfigyeléseket végző állomáshálózat alig két évtizedes múltra tekintett vissza. Ahhoz pedig, hogy valaki kapcsolatot keressen a termésátlag és a havi középhőmérséklet, illetve a termésátlag és a havi csapadékösszegek között, ahhoz minimum tíz év megfigyeléseire volt szüksége. Simor erre 22 évesen vállalkozott. Ez egyrészt jelzi azt, hogy a nemzetgazdasági szempontból fontos tudományos kérdés nagyon érdekelte. Másrészt bizonyos tudományos “merészségre” is utal a munkája, hogy tudniillik szinte elsőként vállalkozott ilyen kapcsolatrendszer feltárására. Munkáját természetesen a trianoni Magyarország 14 mezőgazdasági jellegű megyéjére vonatkozóan végezte el. Már fiatal kezdő kutató korában megnyilvánult az egész tudományos tevékenységére jellemző mentalitás, hogy mindég az újszerű érdekelte, az a téma, amit még senki, vagy csak igen kevesen műveltek. Ez nyilvánult meg akkor is, amikor elkészítette Pécs éghajlati monográfiáját két kötetben (1934. és 1938). Ilyen nagyhorderejű kutatások akkoriban még csak Debrecen éghajlatával kapcsolatban születtek. Simor szinte azonnal felismerte egy ilyen terjedelmes mű tudományos és gyakorlati jelentőségét, hiszen az éghajlat, az időjárási jelenségek sok esetben meghatározó jelentőségűek a társadalom, egy város életében. A monográfia első kötetével szerezte meg a doktori címet is, mindössze 33 éves korában. A pécsi egyetemen végzett oktatói és kutatói munkájának elismeréseként 1940-ben egyetemi magántanári kinevezést kapott.

Az 1950-es években már hazánk néhány nagyvárosának (Pécs, Magyaróvár, Szeged, Budapest, Nyíregyháza) meteorológiai megfigyelései 80 évre terjedtek. Lehetőség nyílott ekkor az ún. hosszú sorozatok elemzésére. Simor Ferenc ezek tanulmányozásában szintén az elsők között volt. A több évtizedes mérések alatt azonban a megfigyelő állomásokat gyakran többször is át kellett helyezni, például városközpontból, azaz szűkutcás, magas házas környezetből kisvárosi, kertes, zöldövezetbe. Ugyanazon a szélcsendes nyári napon azonban a belvárosban 14 órakor melegebb volt, (és van), mint a város lazább beépítésű területén. Ezt a sok esetben 0,4-0,5 °C-t is meghaladó különbséget a kutatónak figyelembe kellett venni, amikor nyolcvan év hőmérséklet ingadozását tanulmányozta. Ilyenkor egy közeli hőmérsékletmérő állomás adatai segítségével, és kissé komplikált eljárással “javítani” kellett az áthelyezett állomás adatait a korábbi környezeti körülményekre. Akkor azonban még nem volt számítógép. Simor ezt a homogenizálást gép nélkül végezte hatalmas szorgalommal.

Ezzel a módszerrel mutatta ki Simor a számok tükrében az ország különböző térségeinek klímakülönbségeit, magyarázva természetesen a kiváltó okokat is.

Hazai viszonylatban az elsők között volt, akik éghajlatunk ingadozását tanulmányozta 80 év hőmérsékleti és csapadékviszonyai tükrében.

A “földrajztudományok (meteorológia) kandidátusa” tudományos fokozatát az újszerű kutatásainak elismeréséért kapta a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságától, 1957. november 29-én.

Simor Ferenc átlagon felüli szorgalmát, és tehetségét még opponensei is elismerték. Ez nemcsak a kutatói munkásságában nyilvánult meg. Kitűnő, fáradhatatlan tudományszervező is volt. Rövid pár évet töltött a második világháborús években a kolozsvári egyetemen. Felkérést kapott az egyetem Földrajzi Intézete keretében a Légkörkutató Intézet megszervezésére. A munkát rendkívül rövid idő alatt elvégezte, és az intézetet működő állapotba hozta. A rövid idő alatt végzett kitűnő tudományos és tudományszervező munkájának elismeréseként a kolozsvári egyetemtől is egyetemi magántanári kinevezést kapott. A háborús események azonban eltávolították Kolozsvárról, így munkája kárba veszett, később az intézetet is megszüntették.

A második világháború után visszatelepült Pécsre, és az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében folytatta tevékenységét. A tudományos fokozat megszerzése után is nagy lendülettel dolgozott, de szervezői tevékenységét egyre kisebb siker koronázta.

Ezekben az években, nemzetközi viszonylatban új kutatási irány kezdett kialakulni, az ún. terepklimatológia. Ezek a vizsgálatok arra kívántak adatokat szolgáltatni, hogy különböző “terepeken”, azaz a különböző égtáji kitettségű lejtőkön, a különböző mélységű és szélességű völgyekben milyen hőmérsékleti, légnedves- ségi, és légáramlási stb. viszonyok vannak szélcsendes, vagy éppen szeles időjárási helyzetekben. Ezek a munkálatok a helyi klimatikus viszonyok jobb megismerését szolgálták. Az eredményeket elsősorban a mezőgazdaságban, a várostervezésben tudták hasznosítani.

Simor Ferenc az ebben a témakörben tervezett kutatásai kapcsán felvette a szakmai kapcsolatot a németországi Halle város egyetemének klimatológus professzorával, G. Mädével, akinek segítségével a szükséges műszerek beszerzését megkezdte. A szükséges pénzeszközök hiánya következtében azonban az országban elsőként végzett mecseki kutatásait nem sikerült megvalósítani. Néhány évvel később az Országos Meteorológiai Intézet végzett ilyen vizsgálatokat a Balaton térségében természetesen nagyobb szakmai és pénzügyi háttérrel.

Ez a kutatási irány ezzel a tevékenységgel, tekintettel a rendkívül nagy pénzeszköz szükségletére, be is fejeződött.

Ezekben az években a hazai meteorológia szakemberei nagyon hiányoltak egy hegységi állomást az ország déli térségében. A délies irányból érkező légtömegeknek ugyanis nagy klímaalakító jelentőségük van. Egyedül a Mecsek kínálkozott lehetőségként egy több száz méter magasságban fekvő meteorológiai állomás létesítésére. Erre azonban az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZET-nek csak műszerei voltak. Az épület megépítésére már nem volt lehetősége. Simor Ferenc szívós munkájának eredményeként sikerült Pécs város, ill. Baranya megye költségvetéséből megvalósítani az építkezést a Misina-tetőn. Ez az objektum ún. főállomás volt, azaz naponta nemcsak három mérést végeztek. Simor Ferenc joggal volt nagyon büszke a létesítményre, hiszen az szinte teljes egészében az ő munkájának az eredménye volt. A meteorológiai főállomás, amelynek főállású észlelője családjával együtt az obszervatóriumban is lakott, 1959 őszén kezdte meg a méréseket. Tevékenysége sajnos nem volt hosszú életű. Nemcsak a városfejlesztés, de a hírközlési rendszerfejlesztése is megkívánta a TV torony építését, amely egyben idegenforgalmi funkciót is ellátott. A torony építési munkálatai már az 1960-as évek végén elkezdődtek a meteorológiai obszervatórium közvetlen közelében. Ezzel tulajdonképpen tudományos szempontból használhatatlanná váltak a megfigyelési adatok. A közvetlen környezetet beépítették, és a hatalmas létesítmény alapvetően megváltoztatta az uralkodó északias (ÉNY-i, É-i, ÉK-i) szélirányt, és szélsebességet. Pedig a meteorológiai obszervatórium többek között éppen ezek pontos regisztrálása végett épült. Simor Ferenc tragikusan élte meg a megváltozott helyzetet, a több év kárba veszett szervező munkáját. Még életében beszüntette működését a meteorológiai obszervatórium a Misina-tetőn.

Simor munkássága idején hazai viszonylatban jelentős helyet kapott a városban megvalósult klimatológiai kutatás. Az ő tevékenységét megelőzően csak Budapesten, Debrecenben és Szegeden művelték magas szinten az éghajlattant. Közvetlen egyénisége, segítőkészsége országos hírű volt. A Dunántúli Tudományos Intézetben különösebb kérés nélkül átadta fiatalabb kollégáinak a nagy munkával összegyűjtött klimatológiai adatait, sőt feldolgozásukhoz módszertani segítséget is adott. Hazai viszonylatban elsők között volt, aki természetesen a kor gyakorlatának a szintjén adatfeldolgozó tevékenysége során matematikai statisztikai módszereket is alkalmazott. A Pécsett művelt földrajztudománynak meghatározó egyénisége volt.

Nyugdíjazása után néhány évvel, hosszantartó súlyos betegségben 1978. május 28-án hunyt el. Szűk családi körben temették el a pécsi köztemetőben.