Cikkek

Andrásfalvy Bertalan: Lükő Gábor emlékezete (1909-2001)

Pécsi Szemle 2001. (4. évf.) 2. szám, 126-129. oldal

Letöltés: pdf20


Andrásfalvy Bertalan

LÜKŐ GÁBOR EMLÉKEZETE

(1909-2001)

1909. november 4-én született Komáromban, 1925-ben került fel családja Budapestre, ahol a Zrínyi Miklós Gimnáziumban Karácsony Sándor osztályába került. Ez a találkozás Karácsony Sándorral meghatározó élménye lett, mindig tanítványának vallotta magát. Szoros kapcsolatban maradt vele, akkor is, amikor elüldözték a debreceni egyetemről. Az ő tanácsára iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre, magyar-német tanári szakra, de egyre táguló érdeklődéssel nyelvészeti, régészeti, művelődéstörténeti, néprajzi és népzenei előadásokat is hallgatott. Így lett tanítványa többek közt Fettich Nándornak, Győrffy Istvánnak és Kodály Zoltánnak is.

Lükő Gábor a szó legnemesebb értelmében volt idealista, Gandhi tanainak híve. Felháborodott a magyar szegényparasztság kiszolgáltatottságán és a társadalmi viszonyok erőszakmentes megváltoztatására készült. A kézi-munka és az ember személyes méltóságának, a tiszta, ősi, önző, anyagi érdekektől még meg nem rontott társadalomnak helyreállításán akart munkálkodni. Ennek a társadalomnak már kikezdett, de még élő mintáját a hagyományos paraszti műveltségben látta meg, és ennek közeli megismerésének, és ennek életében való részesedésének vágyából hajtva indult el Keletre.

 

psz 2001 02 12 andrasfalfy bertalan 01

 

1931-ben Győrffy István és Kodály Zoltán tanácsára beiratkozott Iorga nyári szabadegyetemére, ahol megtanult románul, majd a bukaresti egyetemre és ott Dimitrie Gusti híres szociológiai iskolájának lett tagja. Részt vett e híres faluszociológiai műhely munkájában, életre szóló barátságot kötött ennek a nagyhírű műhelynek vezető tudósaival, a népzenész Brailoiu-val, Henri Stahllal és Harry Braunerrel. 1932-1933-ban a moldvai magyarokhoz, a csángókhoz ment gyűjteni. Hónapokon át élt egy egy csángó családban, részt véve annak mindennapi munkájában és feljegyezve annak minden tevékenységét. Nagy felkészültséggel jegyzett le népdalokat, népnyelvi szövegeket, rajzolta házaikat, szerszámaikat, népművészetük tárgyait. Sokat ígérő és sokoldalú kutatásainak a román csendőrség vetett véget, kiutasították Romániából. E félbeszakított gyűjtőmunka számos tudományos cikknek, tanulmánynak lett az alapja, többek közt az 1936-ban megjelent alapvető munkának is, A moldvai magyarok. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal című könyvnek. Ebben a népnyelv és tárgyi kultúra elemzésével mutatja ki a csángók és a szamosmenti magyar lakosok szoros rokonságát.

Lükő Gábor neve az én nemzedékem számára egybeforrt legtöbbet idézett, vitatott és elvetett művével, A magyar lélek formái-val. Ebben a művében arra törekedett, hogy a magyar műveltség, a magyarság népművészetének, jelkép és szimbólum-rendszerének egészét leírja és megfejtse, egyben feltárja keleti rokonságát.

A művészet a beszédhez hasonló megnyilatkozása az embernek, de „a beszélőt csak az érti meg, aki ismeri a beszélő nyelvét, jelrendszerét. Nyelvünk, költészetünk, ünnepi szertartásaink és babonás szokásaink segítségével próbáltam meg értelmezni népünk képzőművészeti jelképeit és formáit. Nyilvánvaló, hogy ezek nem lehettek függetlenek egymástól, mert együtt éltek és hatottak a népi társadalmat alkotó egyedek tudatában” - írta 1983-ban kiadott Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete című könyve előszavában.

„A művészet belső törvényeit és társas-lelki funkcióját Karácsony Sándor munkáiból ismerhetik meg olvasóim is. Én is tőle vettem ezirányú ismereteimet, s ha ez az eddigieknél igazabb vagy teljesebb képét adhatom a magyar népi művészeteknek, azt neki köszönhetem, mint mesteremnek. A magyar formák külön világában is az ő társas-logikai kutatásai igazítottak el, s ezek adtak bátorságot arra, hogy a magyar nyelv és zene analógiájára a népköltészet és népművészet keleti rokonait is felkutassam” - írta A magyar lélek formái című könyv előszavában, igazi tudósoknál is szokatlan szerénységgel. Ha Lükő Gábor nem magyarnak születik és nem magyarul írja munkáit, ma a szemiotika és strukturalista kultúra-elemzés előfutáraként emlegetnék Európában.

Azóta a szűkebb területeket vizsgáló szak-kutatók is eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy azonos világlátás, szemlélet és értékrend fedezhető fel a népdal, a néptánc és díszítő-művészet magyar formáinak a mélyén. Ennek a különböző művészeti ágak formáinak mélyén élő, hasonló törvényszerűségeket létrehozó világkép-kutatásnak is Lükő Gábor volt az egyik első képviselője. Az idő igazolta őt, de teljességre, több művészeti ágat is átfogó módszerre törekvő munkáját eddig senki sem merte felvállalni ekkora felkészültséggel. Munkássága, élete példája sokakat megmozdított.

 

psz 2001 02 12 andrasfalfy bertalan 02

 

Lükő Gábort 1937-ben nevezték ki a Debreceni Déri Múzeum őrének, a néprajzi osztály vezetőjének. Mintaszerű, kiterjedt gyűjtemény-gyarapító munkát végzett a környéken, leltári kartonjain kitűnő rajzokat találunk a tárgy leírása mellett. 1940-től kiterjesztette kutatásai a Kárpát-aljára és Erdélyre is. Közben a debreceni egyetemen Társaslélektani Intézetében vezette a népzenei és mesekutató szakosztályt, előadásokat tartott a Gönczy-Egyesületben, a Pro Christo Szövetségben, a budapesti munkásakadémián, a szegedi Bethlen Gábor Körben, a nyíregyházi Kálvineumban, a nagyszalontai gimnáziumban, tanoncotthonokban, cserkész-táborokban. A bukaresti Gusti Intézet szellemében a tudományt a társadalmi változások egyik mozgatójának tekintette, az élet megjobbításának egyik eszközét, feltételét az okos és eredményes reformok kivívására. Sociologia militans - a harcos társadalomtudomány, az igazság és a népek megbékélésének érdekében. Alapító tagja a Magyar-Román Társaságnak és az 1946-ban megindult Keleti Kapu című folyóiratnak szerkesztője. A két nép kölcsönös megismerésének és megbékélésének ez a folyóirata alig két számot ért meg, beszüntették. Közben Lükő Gábor elmélyülten tanulmányozta a finn-ugor és török nyelvészeti és néprajzi irodalmat, kapcsolatokat épített ki finn kutatókkal is. 1950-ben Karácsony Sándort elűzték az egyetemről, Lükőnek is mennie kellett Debrecenből. Gyulára került a múzeumba, itt érte az 1956-os Forradalom. A Gyulai Hírlapban december 13-án megjelent Őrizzük meg tisztán a forradalmat c. írásában az erőszak mentességre szólította fel a forradalomban résztvevőket és Gandhi példájára hivatkozott. A Forradalom leverése után börtönbe zárták és Gyuláról is távoznia kellett. Baján, majd Kiskunfélegyházás dolgozott tovább szintén múzeumi területen. Nagyjelentőségű gyűjtőmunkája mellett számos tanulmányt írt a magyar népművészet kérdéseiről, legtöbbjük akkor csak a fiókba került.

 

psz 2001 02 12 andrasfalfy bertalan 03

 

Moldvai csángó leányok, Kalagor. Lükő Gábor felvétele

 

Tisztelői és tanítványai 1999-ben, Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére, Pozsgai Péter szerkesztésében díszkötetes tanulmány-gyűjteményt jelentettek meg. Ebben találjuk meg élete rövid sommázatát és műveinek teljes lajstromát. Lükő Gábor a magyar műveltség kutatásának és a Kárpát-medence megbékélését szolgáló szellemiségnek meghatározó alakja 2001 áprilisában hunyt el Budapesten.