Cikkek

Baronek Jenő: Pécs Baranya természetjárásának 110 éve

Pécsi Szemle 2001. (4. évf.) 2. szám, 80-107. oldal

Letöltés: pdf20


Baronek Jenő

PÉCS - BARANYA TERMÉSZETJÁRÁSÁNAK 110 ÉVE

Pécsett a múlt század végétől, 1891. április 30-tól a MECSEK EGYESÜLET megalakulásától jegyzik fel a krónikások a pécsi természetjárásnak történetét. A feljegyzéseket, írásokat a Pécsi Figyelő-ben a Mecsek Egyesület megjelent évkönyveiben és a Baranya Megyei Levéltárban fellelhető jegyzőkönyvekben találjuk.

A Mecsek Egyesület megalakulását hosszas előkészületek előzték meg. Pécsett már 1884-ben kísérlet történt egy TETTYE EGYLET megalakítására, de ez nem sikerült. Hasonló sorsra jutott az 1889-es próbálkozás is. Ezek a próbálkozások nem keltették fel a város lakóinak érdeklődését a természetjárás ügye iránt. Az ok az volt, hogy a kezdeményezők nem kínáltak olyan alternatívát, amit a város vezetői felkaroltak, illetve a lakosság érdeklődését felkeltette volna. Érdekes, hogy az első kísérletek egy-egy kisebb területi egység gondozását, ápolását vette célba. 1890-ben Vaszary Gyula rendőrkapitány felhívást tett közzé a helyi újságban az alakítandó turista egylet érdekében. Néhány lelkes ember jött össze a főreáliskolában Dischka Győző igazgatónál, hogy összegezzék az elképzeléseiket. Az ülésen jelen volt Békefi Remig, Bolgár Kálmán, Dischka Győző, Gerecze Péter, Szuly János és Vaszary Gyula.

1890. október 9-én Vaszary Gyula rendőrkapitány a Pécsi Figyelő-ben a sajtó útján lépett a nyilvánosság elé, hogy alakítsák meg a TETTYE, illetve a MECSEK SZÉPÍTŐ EGYLET-et. Az alapszabály elő volt készítve az alakuló ülésre. Az alapszabályban a természet védelme volt a cél, és nem a természetjárás.

Théry Ödön, a MAGYAR TURISTA EGYLET alelnöke Pécsre jött, hogy segítséget nyújtson, most már a Mecsek Egylet létrehozásában. Az ő javaslata szerint a Magyar Turista Egylet pécsi csoportjaként alakult volna meg a Mecsek Egylet. Théry Ödön kísérlete nem sikerült, mert a tervezett egylet alapszabály szerinti feladata eltért a Magyar Turista Egylet feladatától.

Vaszary Gyula cikke élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Egymás után jelentek meg az írások a helyi sajtóban. 1890. október 25-én Requinyi Géza főreáltanodai tanár válaszolt elsőnek a felhívásra. Cikkében Mecsek Egyletről írt, az alapszabály pontosítására tett javaslatot. Turisztikai célok szolgálatába javasolta állítani az új egyletet. A kedvező változás akkor történt, amikor a természet védelme mellett a természetjárás is bekerült az alapszabály tervezetbe. Ez a tény a Pécsi Figyelő-ben megjelent hozzászólásokból egyértelműen kitűnik. 1890. október 29-én Németh Béla hozzászólását közlik, aki szintén a turisztikai célokat helyezné előtérbe. A szépítést a turista utak építését csupán eszköznek tekintette. A 1890. november 8-iki számban Kiss József, a Mecsek rajongójának írását olvashatjuk a Mecsek Egylet „szükséges” megalakításáról. Előkészítették az egylet megalakítását. Ezután következett a tagok toborzása, 162 jelentkező aláírását gyűjtötték össze. A következő feladat a kölcsönös megállapodás alapján a részletes alapszabály megfogalmazása, összeállítása volt, amely (részletesen) meghatározta a létrehozandó egylet céljait. „Az Egylet célja: a tagjai turistáskodásának irányítása, elősegítése, és a gondolkodás arról, hogy a tagok sporttevékenysége az ifjúság honvédelmi nevelésének és a helyes jellem nevelésnek célkitűzéseit érvényre juttassa megalkuvás nélküli nemzeti és keresztény szellem fenntartását és megerősítését szolgálja.”

Célok között szerepelt még a természet megszerettetése és a természet védelme, s tagjainak állandó program biztosítása a természetben, s ehhez az utak, útjelzések építése, rendben tartása, valamint a kilátók és menedékházak építése.

1891. április 30-án a Nemzeti Kaszinó helyiségében tartották meg az alakuló ülést. Elnöknek Kardos Kálmán főispánt, alelnöknek Bánffay Simon közjegyzőt és Zsolnay Vilmos gyárost, titkárnak Kiss József főreáliskolai tanárt, igazgatónak Vaszary Gyula rendőrkapitányt, pénztárosnak Stern Károly ügyvédet választották meg. Pécs lakossága ekkor 36 ezer fő volt.

A Mecsek Egyesület munkáját az 1892-től megjelent évkönyvek részletesen taglalják. Az évkönyvek, kivéve az 1920-1925 közötti időszakot, 1945-ig megjelentek. Az Egyesület tevékenységének első éveiben az éves munkáról szóló beszámolót és pénzügyi mérleget, a vezetőség és a tagság névsorát tartalmazták. Később színes írások tették sokszínűvé az évkönyveket.

psz 2001 02 09 baronek jeno 01

A vezetőség összetételéből egyértelműen kitűnik, hogy elsősorban jómódú pécsi polgárok számára hozták létre a MECSEK EGYESÜLET-et. Azon értelmiségiek számára, akik fontosnak tartották a természetjárást, mint a testnevelés fontos ágát és az ifjúság nevelését keresztény szellemben.

A tagok névsorában elsősorban tehetős, neves polgárokat ismerhetünk fel. Ennek ellenére nem tagadták meg egyetlen jelentkező felvételét sem. Fontosnak tartották a taglétszám növelését, a tagdíjbevételek miatt, másrészt növelte az egyesület súlyát a város civil szervezetei között.

A megalakulás után különböző formákban felhívások jelennek meg, idézem egy szórólapról:

„A Mecsek Egyesület önzetlenül arra törekedik, hogy Pécs város lakosságának érdekeit a város környezetének szépítésével és az erdei utak építésével előremozdítsa. Nagy feladatok állnak az egyesület előtt, amelyek megoldása csakis fokozott pártfogás mellett lehetséges. Megemlítjük ezek közül a Tettye rendezését, a kopár útvonalak befásítását, a város fölött elterülő erdők parkszerű átalakítását s ott kényelmes menedékhelyek, kilátók építését. Hogy ezeket a helyi érdekeket meghaladó országos fontosságú nagy és szép feladatokat megvalósíthassuk, a közönségnek még fokozottabb pártfogására van szükségünk, s ezért arra kérjük a minden szép és nemes iránt érdeklődő igen t. Olvasót, hogy a közjót szolgáló egyesület tagjai közé belépni s erről a Mecsek-Egyesület választmányát (Pécs, Arany J. u 39.) értesíteni szíveskedjék.”

A Mecsek Egyesület tagjai tagsági igazolványuk felmutatása és jelvényük kitűzése mellett a mecseki erdőkben jogosultak voltak szabadon turistáskodni. Az alakulás évében az egyesület ünnepélyt szervezett a Tettyén. Célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a város eme szép parkjára, amelynek rendbe tétele fontos feladata lenne a városnak. A másik cél az volt, hogy az egyesület ezzel is demonstrálja megalakulását.

Az Mecsek Egyesület jelvényére a sárga virágú Doronicum-ot, a zergevirágot választották. Rövid idő alatt 200 fölé emelkedett a taglétszám. Ez arra kötelezte a vezetőséget, hogy a tagságnak olyat nyújtson, ami Pécsett újnak számított.

1892. május 15-én avatták fel az első turistautat a Mecseken, melyet Kardos Kálmánról neveztek el. Az első mecseki menedékházhoz vezetett, ezzel „közelebb hozta” a Mecseket a városhoz. Jakab-hegyen felépítették az első kilátót, avatására 1892. július 3-án került sor. Szeifritz István kormányzó kanonok közbenjárására a Zsongorkő kilátópontra vaskorlátot építettek, amely azóta is állja az idő viszontagságait, és az ott járó kirándulók biztonságát védi. A Kardos Kálmán utat tovább építették a Mecsek csúcsig, a Misina tetőig. Elkészült a Dömörkapuhoz vezető turistaút is. Kirándulást szerveztek a Jakab-hegyre, Szentkútra, Remete-rétre, Mélyvölgybe, Gyűdre a cseppkőbarlang megvizsgálására, Siklósra, Abaligetre, a Zengőre, Márévárra. A Mecsek Egyesület tagjai is részt vettek a Magyar Turista Egyesület budapesti osztálya által szervezett kiránduláson a Magas Tátrában.

Az egyesület rangját az is jelzi, hogy a városban tartózkodó Ferencz József aki 1892-ben felavatta a Tettyéről induló 40 km hosszú városi vízvezetéket, fogadta a Mecsek Egyesület tisztelgő küldöttségét is.

Az egyesület tagjainak a város tehetős polgárai Gőbel Kálmán, Zsiga László gyógyszerészek, valamint Pintér József a gőzfürdő tulajdonosa kedvezményt adtak a nyújtott szolgáltatásaikból. A Turisták Lapja részletes beszámolót közölt a Mecsek Egyesület tevékenységéről, Pécs városáról és Baranya vármegyéről.

A Pécsi Figyelő 1892. március 2-i száma adott hírt arról, hogy „A Mecsek Egyesület vasárnap délelőtt 11 órakor a városházi gyűlésteremben tartotta meg első éves beszámoló közgyűlését. Kardos Kálmán főispán, az egyesület elnöke a bevezető beszédében örömét fejezte ki afölött, hogy az egylet nem jutott néhány oly hírtelen megalakított egylet sorsára. [...] A Mecsek Egyesület, mint az íróasztal mellett görnyedőkre valósággal jótékony intézmény az eddigi érdeklődésből következtetve erősödni és virágozni fog.”

psz 2001 02 09 baronek jeno 02

Kiss József titkár szép jelentésében adott számot az egylet egyévi működéséről. „Az egylet jelvényeket készíttetett tagjai részére, amely jelvényekkel az illetők a hegyekben külön engedély nélkül járhatnak, miután az egylet kieszközölte a hatóságnál, hogy e jelvények az írásos engedélyek helyett szolgálnak. A jelentést a gyűlés éljenzés közepette vette tudomásul.”

1893. A Mecsek Egyesület kétéves fennállása során máris a legnagyobb pécsi egyesületté nőtte ki magát, egyben pedig az ország legnagyobb egyesületei közé tartozott. Tovább növekedett a Mecsek Egyesület taglétszáma, a közgyűlés időpontjában már 566 fő volt.

Két év alatt 67 km jelzett turistautat építettek. A Tettye fontos szerepet töltött be az egyesület életében. Levelet írt Kardos Kálmán elnök és Kiss József titkár a Városi Tanácsnak, a következő szöveggel: „A Tettye csinosításában az egylet is rész kíván venni, sőt a város támogatása esetén vállalná annak rendbetételét, ezért kérték, hogy a Tettyét bocsássa a város az egyesület rendelkezésére.” A tanács azonban nem támogatta az egyesület kérését. Éveken keresztül a város lakosai részére népünnepélyeket rendeztek a Tettyén, a bevétel a Mecsek Egyesület pénztárát gazdagította, melyet új létesítményekre költöttek. Sorra épültek a turistautak, azokat jelzéssel látták el. A Dömörkapunál pavilont állítottak fel, amely menedékül szolgált a turistáknak. A Mecsek Egyesület tagjai a turista utakat, turista útjelzéseket nem maguk készítették, hanem fizetett munkásokkal, kubikusokkal végeztették. A kitűzési, mérnöki munkát szakemberekkel készíttették. Elkészült a Kardos úti pavilon, vagyis menedékház, Lakits György tervei szerint. A Misina-tető kilátójának felépítéséért gyűjtést rendeztek, amelyet a Medina-fürdő környéki kilátó mintájára kívántak megépíteni. A Mecsek Egyesület működését soha sem zavarta meg az anyagiak hiánya, ha kevesebb pénzük volt kevesebbet fordítottak utak építésére és útjelzések festésére. A város módosabb polgárai, papok jelentős összeggel támogatták annak működését.

1894-ben Pécsett tartották az orvosok és természetvizsgálók tanácskozását. Részükre a Mecsek Egyesület kirándulásokat szervezett a Mecsekre, Abaligetre, Harkányba és az Al-Dunára. Az egyesület kapcsolatot tartott fenn az ország jelentősebb testvér egyesületeivel, így a kolozsvári testvér egyesülettel is. Megjelent Kiss József: Pécs és környéke című Mecsek kalauza. A 128 oldalas füzet több kiadást is megért. A Jakab-hegyen ásatások kezdődtek Juhász László ügyvéd vezetésével. Ez a tény azért volt fontos, mert így sokan keresték fel a hegyet. Az erdészház vendégkönyvéből kiderült, hogy 500 fő járt a közkedvelt turistacélponton.

1895-ben kilátó épült a Mecsek hegység legmagasabb pontján, a Zengőn, Terstyánszky László közalapítványi főerdész támogatásával, ami egy újabb túra célpontot jelentett. Megjelent a Mecseket ábrázoló, turistautakat tartalmazó térkép próbanyomata a bécsi katonai intézet kiadásában. Megépült a Kardos utat a Tettyével összekötő sétaút, amelynek 122 lépcsőfokos lépcsőit ma is koptatják az arra kirándulók.

psz 2001 02 09 baronek jeno 03

1896-ban, a Turista Közlöny-ben Húsvéti kirándulás Pécs városába és környékére, valamint Abaligetre címmel ismertető írás jelent meg. A Mecsekben és Pécsett töltött idő alatt a Mecsek Egyesület tagjai kalauzolták a csoportot. Megjelent a Mecsek első turistatérképe is 1:75 000 méretarányban.

1898-ban az iskolai tornatanítás elmaradását próbálták ellensúlyozni azzal, hogy több kirándulást szerveztek a tanulóifjúság számára. Példaként emlegetik, hogy a Szabolcs-bányatelepi népiskola összes tanulójával kirándult a Tettyére testedzés céljából. A gyerekek a Tettyén egész nap játszottak. Különböző sportágakat űző sportolók részére kirándulásokat szerveztek a Szentkúti erdőbe. Gyaloglási idő oda-vissza három óra volt.

1899-ben a Mecsek Egyesület tovább építette a turistautakat, turista létesítményeket. Turistaság címmel állandó rovat jelentkezett a PécsiNapló-ban. A rovatot Kiss József vezette. A Kardos úti turistaház mellé verandát és széles teraszt építettek, a szolga részére pedig egy kis kőházat, amelyből pince nyílott. A ház bővítésére azért volt szükség, mert az oda kirándulóknak a hétvégén szűk volt a hely. Megépült a Kereszt-kunyhótól a Pécsbányatelepre, az ezeréves gesztenyefához vezető turistaút. Ezzel azt a célt kívánták elérni, hogy a város más részei is be legyenek kapcsolva a Mecsek turistaút hálózatába.

psz 2001 02 09 baronek jeno 04

1900-ban felavatták a Madonna képet a Bánffay Simon úton, mely az állatkert kerítésénél ma is látható. Scholtz Gyula ajánlotta fel a Mecsek Egyesületnek és Troll Ferenc pápai prelátus szentelte fel. 1900. március 23-án meghalt Zsolnay Vilmos alelnök, aki sokat tett a Mecsek Egyesületért.

1901. január 1-jén népszámlálás volt Pécsett. A felmérés szerint 42 423 fő volt a város lakóinak a száma, ezzel a Dunántúl legnépesebb városa lett Pécs. Januárban váratlanul beköszöntött a tél. Az egyesület ennek ellenére szervezte a kirándulásokat. Bánffay Simon alelnök lemondott tisztéről. A február 24-én megtartott közgyűlésen tiszteletbeli tagnak választották, ezt a címet eddig az egyesületben senki sem érdemelte ki. A közgyűlés után díszelőadás volt a Nemzeti Színházban az egyesület fennállásának 10. évfordulója tiszteletére. Kiss József megírta az egyesület addigi történetét. Új turistaút épült Lapis - Remeterét - Vöröshegy - Patacsi mező - Jakab-hegy útvonalon.

1902-ben, a Nádor Szálloda átépítése miatt a Mecsek Egyesület székhelyét és az egyesület könyvtárát, amely már akkor értékes szakmai könyvtárnak minősült, a Belvárosi Iskolába helyezték át. A Bertalan sziklához vezető utat Vaszary Gyula útnak nevezték el az egyesületben végzett eddigi munkája elismeréseként. A Donátusi-kápolna és Csurgó-dűlő érintésével új turistaút készült el, amely Szent- kútra vezetett.

psz 2001 02 09 baronek jeno 05

1903-ban az egyesület naptárt adott ki, amely tartalmazza az egész évre tervbe vett kirándulásokat, az útjelzések színes tábláit, kirándulások hosszát és menetidejét, valamint térképvázlatokat. Ebben az időben a város egyesületei rendkívül szegények voltak csak a Mecsek Egyesület rendelkezett megfelelő anyagiakkal. A megjelent évkönyvben Littke Józsefné és Kiss József írt útleírásokat az Alpokban tett vándorlásukról, amelyet Mócs Szaniszlóval és dr. Bokor Emillel tettek meg. A megjelent évkönyvek egyre gazdagabb, sokszínű tartalommal jelentek meg.

1904-ben az egyesület Barlangkutató Osztályt hozott létre és 500 koronát szavazott meg az Abaligeti barlang feltárására. Az osztály elnöke Mattyasovszky Jakab, tagjai Straka Ferenc, Szuly János, Myskowszky Emil, Károlyi Sándor fél kilométer hosszban bejárták a már feltárt barlangot, és fontos feladatként határozták meg a világítás megoldását. Elkészült a Szaniszló pihenő, melynek megvalósítása 532,25 koronába került. Ekkor ültettek fenyőcsemetéket a Tettye feletti erdőrészen, ezek voltak Mócs Szaniszló kedvenc fái.

1905-ben elkészült a Szaniszló pihenőtől a Tettyére vezető turistaút (122 lépcsővel), ehhez csatlakozott, illetve ez csatlakozik a Kardos utat a Tettyével összekötő turistaúthoz. A Szaniszló út kitűzője Suha Rezső városi erdőmester volt, és 1142,32 koronába került. Hetyey Sámuel püspök végrendeletében 200 koronát hagyott az Egyesületre. Hamedli Gyula fényképész vagyonának 2/3-ad részét hagyományozta az Egyesületre. Ennek fejében kérte, hogy halála után építsenek egy turistautat és azt feleségéről Irma útnak nevezzék el. Ezt az utat a turisták ma is így hívják, mely a Tettyét köti össze a Dömörkapuval. Ismételten ünnepélyt rendeztek a Tettyén, amelynek főszervezője Reéh György volt, akit a Tettye királyának is neveztek. Róla nevezték el Gyuri útnak a Tettye utcát, a Tettyével összekötő turistautat is.

psz 2001 02 09 baronek jeno 06

1906. március 11-én megtartott közgyűlésen 15 évi aktív tevékenység után Kardos Kálmán elnök betegsége miatt lemondott. Örökös díszelnökké választották. Ebben az évben történt meg először, hogy a taglétszám 1090 fővel átlépte a bűvös ezres határt. A turistautak nagy részét újra kavicsozták.

1907. június 29-30-án tartotta vándorgyűlését a Magyar Turista Egylet Pécsett. Gróf Benyovszky Móric főispán 100 korona adományával a Mecsek Egyesület örökös tagjai közé lépett. Ekkor 1114 fő volt a taglétszám. Helyiséget kapott az Egyesület az új városházán, ahol nemcsak irodáját, hanem könyvtárát is elhelyezhette. Az Erdészek Egyesülete Pécsett tartotta kongresszusát, résztvevői elismeréssel nyilatkoztak a Mecsek Egyesület tevékenységéről. Évkönyv megjelentetése érdekében a tagdíjon felül 50 fillért ajánlottak fel a tagok közül 800-an. Ekkor a taglétszám 1222 fő volt.

A Pécsi Napló 1908. február 16-iki számában olvashatjuk, hogy a hosszú tél során, a Mecseken sok a hó és a tisztek naponta mennek fel hosszú fatalpaikon síelni. Nevezzük ezt a sítúrázás kezdetének a Mecsekben. Ebben az évben került felállításra a Széchenyi téren a Mecsek Egyesület gyűjtéséből a Károlyi Emil tervezte “Időjelző házikó.” Csukás Zoltán a házikót adta ingyen, Schönwald Imre segédkezett a műszerek beszerzésében. Hoffmann Lajos a famunkát végezte, Lenge Gyuláné és Budi Béla pedig a kisebb munkálatokat. 1908. június 15-én tartott városi közgyűlés 133. szám alatt a meteorológiai pavilont átvette megőrzésre, gondozásra, fenntartásra. Szeptember 13-án felavatták az új kilátótornyot a Misinán. Felújították a hozzávezető turistautat is. Kellemetlen, hűvös, borús időben indult gyalog a Széchenyi térről a lelkes csapat az kilátóhoz. A Kardos úti menedékháznál sokan csatlakoztak, a csapathoz. A festőien szép torony zászlódíszben várta a hivatalos megnyitót. “11 órakor Balogh Károly királyi táblabírói elnök - az egyesület köztiszteletben álló elnöke - fellépett a zászlókkal díszített emelvényre és átadta a tornyot közhasználatnak”. Nendtvich Andor polgármester vette át a város nevében. Ezután a kilátó a város lakóinak és a városba látogató idegenek kedvelt kiránduló helye lett. Új jelzett turistautak készültek a Dömörkaputól a Lámpásvölgybe, a Patacsi-mezőtől a Szuadó völgyön át Orfűre, valamint Szentlászlóról a Réka vadászházhoz.

1909. március 10-én a Pécsi Napló egész oldalas írást szentelt a turistaságnak illetve a Mecsek Egyesületnek. Mecseki Útmutató címmel negyedik kiadásban adták ki Kiss József szerkesztésében azt a kis könyvecskét, amely tartalmazta a mecseki turista-úthálózat útmutatóját. Nagyon sok helyi, belföldi és külföldi túrát szervezett tagjai részére az egyesület. Januárban őrházat építettek a Misinán lévő kilátó mellé. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök használatra átengedte a Márévárnál és a Hidasi-háton lévő vadászházát a Mecsek Egyesület tagjainak.

1910. Az egyesület tagjainak sítúrázó tanfolyamával kezdődött. A tagság létszáma elérte az 1500 főt. Felépült a János-kilátó a Tubesen, 32 lépcsőfok vezetett a toronyba. Rauch János tervezte, Mischl-Vukailovits cég építette. Az új kilátóhoz a fehér színnel jelölt turistaút vezetett a Szigriszt-kereszttől. Szigriszt Lajos felállította a ma is álló kőkeresztet a Misina tető közelében, amely kedvenc imádkozóhely volt.

Az 1911-es év jelentős dátum a város turista történetében. Március 19-én megalakult a TERMÉSZETBARÁTOK TURISTA EGYESÜLETÉNEK PÉCSI CSOPORTJA, a TTE. Az alakuló ülést a Zrínyi utca 13-ban, a Pécsi Munkás Otthonban tartották. Elnök Rieger János, alelnök Scheid József, pénztáros Szabó Lajos lett. Ez az egyesület munkás turista egyesület volt és a Szociáldemokrata Párt támogatásával működött. A megalakult munkás turista egyesület sok dologban nem értett egyet a polgári Mecsek Egyesülettel. Ezek elsősorban a vezető személyek vélemény különbségéből adódtak. A történtekből azonban kiolvasható, hogy szakmai munkában messzemenő együttműködést mutattak. Ennek az eredménye az a János kilátó a Tubesen sok létesítmény - turistaút, kilátó - ami a mai napig fennmaradt és szolgálja a természetjárást.

psz 2001 02 09 baronek jeno 07

A Mecsek Egyesület is jelentős dátumhoz érkezett. A március 27-én megtartott XX. rendes közgyűlésen Balogh Károly elnök foglalta össze az elmúlt húsz év történéseit. A közgyűlésen részt vettek a budapesti turista egyletek képviselői. A társszervezetektől sok üdvözlő távirat érkezett. Gróf Zichy Gyula püspököt és Nendtvich Andor polgármestert tiszteletbeli taggá választották. A Dömörkapu közelében lévő kilátón a fakorlát helyett kőkorlátot építettek és elnevezték Flóra pihenőnek, özv. Hamerli Jánosné emlékére, aki 500 koronát hagyott az egyesületre.

1912. április 1-jén megszűnt a katonai lőtér a Mecseken. A Mecsek Egyesület ekkor határozta el, hogy külföldi mintára minden turistautat fehér alapon fekete számmal jelölnek meg. Március 29-én tartotta a TTE az első közgyűlését. Tavasztól- őszig igen élénk volt a túrázás az egyesületben. Mindkét egyesület a hétvégeken rendezett túrákat. A Mecsek Egyesület, mint gazdag egyesület, illetve gazdag tagjai rendszeresen túráztak külföldön is.

1913. november 29-30-ikán Budapesten megalakult a MAGYAR TURISTA SZÖVETSÉG, amelyet 45 turista egyesület és szakosztály hozott létre. Mindkét pécsi egyesület tagja lett az országos szervezetnek.

1914-ben a háború miatt a pécsi civil egyesületek működése nehézkessé vált, vagy beszűntették működésüket. A két turista egyesület azonban tovább tevékenykedett.

1916. május 21-én a Misina-tetői kilátót Kiss Józsefről nevezte el a Mecsek Egyesület. Új turistaút készült el a Lapisi vadászháztól az Orfűi Büdös-kútig 24-es számmal, valamint 14-es számmal a Kereszt-kunyhótól a vágoti Büdös-vízig. A város sportélete a háború ideje alatt csaknem szünetelt, kivételt képeztek a turista egyletek. Ha megfogyatkozva is, de szerveztek túrákat, festették az útjelzéseket.

psz 2001 02 09 baronek jeno 08

1918. május 12-én az Mecsek Egyesület közgyűlése úgy döntött, hogy a tubesi kilátót János kilátónak nevezi el Rauch Jánosról. A szerb megszállás alatt a turisták csak a megszállt területen belül túrázhattak.

1919-től, a háború befejezését követően újból megélénkült a természetjárás a városban. Mindkét egyesület rendszeresen hirdetett túrákat.

1920. február 22-én tartotta a TTE éves rendes közgyűlését, ahol Wolf József-et választották meg elnöknek. Baranya megye megszállt területei visszakerültek az anyaországhoz. Ekkor a „Mecsek szerelmesei ismét birtokba vehették az egész hegyet.”

1921. február 20-án tartotta a TTE X. Jubileumi közgyűlését az Arany Hajó Szálloda különtermében.

1922. június 3-án a Mecsek Egyesület kirándulást vezetett a Jakab-hegyre az újonnan megalakított kiránduló osztály első tevékenységeként. Megjelent a TTE Értesítő első száma. A budapesti testvércsoport látogatott Pécsre Loydl Ödön vezetésével. Wolf József elnök és Krausz Simon alelnök várta őket az abaligeti vasútállomáson. Több csoportra szakadva gyalog a Jakab-hegy - Remeterét - Tubes - Misina útvonalon érkeztek meg Pécsre.

1923. szeptember 29-én a Magyar Turista Szövetség X. Jubileumi Közgyűlésén mindkét szervezet képviselői részt vettek. Elmondták felszólalásukban, hogy önállóan, de a Mecsek érdekében végzik tevékenységüket, és örömmel vesznek részt az országos szervezet munkájában.

1924-ben az Mecsek Egyesület ünnepélyes keretek között helyezte el Kiss József bronz domborműves képmását a Misina kilátóban, amelyről a helyi sajtó is hírt adott. Az egyesület tagjai kiránduló, munka, állatvédő, szépítő, barlangkutató és madárvédő osztályokban tevékenykedtek. 2217 rendes tagja volt az egyesületnek. A TTE megvásárolta a Csurgó-dűlői telket.

psz 2001 02 09 baronek jeno 09

1925. május 26-iki számában, a Dunántúl Magyar Svájcnak nevezi az Óbányai völgyet, ahol az ott lakók vendégeknek adják ki szobáikat üdülés céljára. Sétautak mentén asztalokat, padokat helyeztek el. A TTE elkezdte a Csurgó-dűlői menedékház építését.

1926-ban jelent meg Kiss József munkája: a Pécs és a Mecsek részletes kalauza. Elkészült a László pihenő, Zsiga László emlékére Igaz Béla pápai prelátus mondott beszédet az avatáson. A TTE a menedékház építésével volt elfoglalva. Fehér János felajánlotta, hogy a kőműves munkát ingyen elvégzi, csak a hozzávalót és a segítőket kérte. Budapesti vendégek és Pécs város lakossága - a nem turisták is csodájára jártak a Csurgó dűlőben történő építkezésnek.

psz 2001 02 09 baronek jeno 10

psz 2001 02 09 baronek jeno 11

1928. Húsvét hétfőjén Mecsek Napot tartottak, amelynek célja az adakozás és a tagtoborzás volt. Pécs város törvényhatósága 1500 pengőt adományozott a létesítmények fejlesztésére. A Mecsek Egyesület az útjelzéseket folyamatosan karban tartotta. Felépült a Sári-pihenő. Adományból fakeresztet állítottak fel Lapisi-vadászháznál és kőből készültet a Kereszt-kunyhónál, a városi erdőhivatal vezetője Raab Gyula irányításával. Elkészült a TTE Csurgó-dűlői menedék-háza. Szeptember 8-án az avató beszédet Papp Kálmán, a Magyar Turista Szövetség főtitkára mondta. Az avatáson mintegy ötszázan vettek részt. A következő években ez a ház lett a bázisa az egyesületnek. Innen indultak a túrák és ide érkeztek vissza a túra után. Ettől az időtől kezdve inkább a Nyugati-Mecsek turistaútjait és forrásait gondozták. A menedékház a berendezésekkel együtt 5646 pengőbe került.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 12

 

1929-ben a Magyar Turista Szövetség jubileumi ünnepségén Kiss József, a Mecsek Egyesület főtitkára megkapta a szövetség aranykoszorús jelvényét. Újból kijelölték a Hosszúhetényből a Zengőre vezető 16-os számú és a Zengőről a Pécsváradra vezető 15-ös számú utat.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 13

 

1930-ban a Mecsek Egyesület Madárvédő Osztálya közadakozásból 530 madárodút helyezett ki a Mecseken a Lapis környékén. Feltárták a Mélyvölgyi és a Kantavári barlangot. Ebben az évben készült el a Rotary körsétány, amely megkerüli a két Tubes csúcsot és visszatér a kiindulópontra.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 14

 

1931. szeptember 13-án avatták fel a Dömörkapui turistaházat, Hoffmann László mérnök tervezte, és 70 ezer pengőbe került. Nendtvich Andor polgármester mondott ünnepi beszédet. A Kardos úti pavilont a város erdőőri laknak vásárolta meg. A Nyugati-Mecsekben 1-31-ig, a Keleti-Mecsekben 1-22-ig számmal voltak jelezve a turistautak. A 7-es számmal jelzett út kötötte össze a két területet. Ekkor még a Mecsek még két részre volt felosztva. A TTE húszéves jubileumi közgyűlését tartotta, Wolf József lemondott az elnökségről. Társadalmi munkában kibővítették Csurgó-dűlői menedékházat. A Budapesten rendezett Országos Magyar Turista Kiállításon mindkét egyesület részt vett. Az egyesületek relikviáikat mutatták be.

1932-ben a Mecsek Egyesület 41. Közgyűlésén nevezték el a Dömörkapu turistaházat Nendtvich Andorról. A TTE örökös díszelnökévé választották Wolf Józsefet. Ebben az évben avatták fel a Béke-forrást az Istenkúti-turistaház udvarán, ebből az alkalomból Mónus Illés Ember és természet címmel tartott előadást.

1933. szeptemberében befejezte a TTE a Barátság-forrás építését. Katics András tervezte, Kaufer ügyész állta a költségeket. Avatására később került sor.

1934-ben a Mecsek Egyesület átadta a Misinai kilátótól az 1300 méter hosszú szánkópályát a Dömörkapuig. Nagyon büszkék voltak a több mint 1000 kötetes könyvtárukra és térképtárukra. Kiss Józsefet örökös tiszteletbeli elnöknek választották. Hofmann László tervei alapján megépült az Ilonka pihenő. A Roboz pihenő is elkészült.

1936-ban építette a Rigókút-forrást a Kiss József Asztal elnevezésű asztaltársaság. A Magyar Turista Szövetség 1936. évi vándorgyűlését a Dömörkapui turistaházban tartotta. A Dömörkapui turistaháznál természetvédelmi és madárvédelmi mintatelepet hoztak létre. A TTE ebben az évben ünnepelte 25 éves jubileumát. Az ünnepséget a Csurgó-dűlői menedékháznál tartották rossz időjárási körülmények között.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 15

 

Farkas-forrás, 1930. A képen Környe Ferenc

 

1938-ban bontották el a Széchenyi téren az időjárást jelző házikót és a következő évben a Dömörkapui menedékház kerthelyiségében állították fel. Szabó Pál Zoltán lett a Mecsek Egyesület főtitkára. A TTE tovább fejlesztette a Csurgó-dűlői menedékházat, kútgyűrűkkel bélelték ki a kutat az udvaron. Sokan vették igénybe a menedékház adta lehetőségeket, elsősorban az egyesület tagjai, de mások is.

Az 1939-as év szomorú dátum a Mecsek Egyesület történetében. Július 29-én meghalt Kiss József. Nendtvich Andor királyi tanácsos, nyugalmazott polgármester lett a Mecsek Egyesület elnöke, Páldy Géza a főtitkár, Nádor Lajos ügyvéd a pénztáros. Pécs Idegenforgalmi Irodájának kiadásában megjelent a Mecsek részletes kalauza. A TTE közgyűlésén Gödöny László-t megválasztották a Csurgó-dűlői menedékház háznagyának. Eddig ilyen tisztség nem volt az egyesületben.

1941-ben ünnepelte a Mecsek Egyesület megalakulásának 50 éves jubileumát. A díszközgyűlést szeptember 28-án tartották a Városházán. Reuter Camillót és Rábay Gyulát az egyesület tiszteletbeli tagjává választották. A Kiss József Asztal a Mecsek Egyesületi tagok baráti társasága volt. Az asztaltársaság 1927-ben alakult február havának egy péntek estéjén. Az összejövetelek irányítója Kiss József halála után Reuter Camilló, ügyvezetőként állt a társaság élén, ő lett az „asztalfő.” A TTE február 26-án tartotta jubiláris közgyűlését, ők a 30 éves fennállást ünnepelték.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 16

 

A babás szerkövek a Jakab-hegyen

 

1942-ben síugró versenyt rendeztek a Kis-réten felépített fa síugró sáncon. Ez volt Pécsett az első ilyen jellegű verseny. 10-14 méteres ugrások voltak a jellemzőek. Mindkét egyesület tagjai részt vettek a versenyen. A háborús évek ismét visszavetették az egyesületek tevékenységét. Anyaghiány nehezítette az útfestések felújítását. A Mecsek Egyesület új főtitkára Szécsey Béla lett. Ebben az évben június utolsó vasárnapja volt a Mecsek Nap. Örömtüzeket gyújtottak a Misina tetőn, a Hármashegyen, a Zengőn, a Jakab-hegyen és a Szársomlyón. A TTE Csurgó-dűlői menedékházában megszüntették a vasárnapi ügyeletet a tüzelő hiánya miatt.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 17

 

Remete-barlang a Jakab-hegyen

 

1944. április 15-én a belügyminisztérium elrendelte a TTE feloszlatását. A Csurgó dűlői menedékházat elkobozták. „Határozat: A vallás és közoktatási miniszter úr a TTE-t feloszlatta. A feloszlatott pécsi egyesület pénztárkönyvét és pénztári okmányait kiadva, felhívom a belügyminiszter alá rendelt városi számvevőszéket, hogy a feloszlatott pécsi egyesület számadásait vizsgálja felül, állapítsa meg a csoport vagyonát s erről nekem mielőbb tegyen jelentést. Pécs, 1944. május 6. Dr. Vörös h. plg. mester.” 1944. március 26-án letartóztatták Mészáros Dezső-t a TTE titkárát, internálták, soha nem tért vissza. Húsz éven át volt tagja és vezetője a TTE-nek, róla nevezték el az lstenkúti menedékházat.

1945. január 1-jén kelt a Mecsek Egyesület választmányának jelentése. Az évkönyv végén közlik, hogy a Nemzeti Sportbizottság az egyesületet feloszlatta és a TTE-nek adta át, ahol mint Mecsek Osztály működne tovább. A TTE az alábbi levelet írta a Polgármesternek: „Polgármester Úr! Szíves tudomásulvétel végett bejelentjük, hogy a TTE pécsi csoportja a régi vezetőség néhány tagja kivételével most már újból tovább folytatja munkáját. Pécs, 1945. április 17. B. Nagy Gusztáv.” A TTE május 10-én tartott vezetőségi ülést. Gárdosi József elnökölt, köszöntötte Fellner Jenő budapesti tagtársat, aki a központot képviselte. Fellner Jenő ismertette az Országos Sportközpont átiratát, benne a Mecsek Egyesület feloszlatását, annak minden ingó és ingatlan vagyonát a TTE-nek köteles átadni. Ezek után B. Nagy Gusztáv, Fellner Jenő, Móró János és Darányi Béla felkeresték Szécsey Bélát, a Mecsek Egyesület titkárát, és közölték vele az Mecsek Egyesület feloszlatásának hírét. Fellner Jenő az ügyek lebonyolítására ún. hetes bizottságot hozott létre. A hetes bizottság tagjai: Gárdosi József, Móró János, Dorn Lajos. Darányi Béla, Katics Andrásné, Móró Imréné. A bizottságot március 10-én választották meg, a bizottság volt hivatott a TTE újjászervezésére, az ügyek vitelére, hivatalos óráikat a szakszervezeti székházban tartották. Július 9-én a TTE vezetőségi ülése ismét foglalkozott a Mecsek Egyesület átszervezésével. Jogi kérdés merült fel. Dr. Balla ügyvédet kérték fel ennek intézésére. A TTE részéről Gárdosi József, Darányi Béla és Móró János vett részt az ügyek intézésében, akik kötelesek voltak beszámolni Tolnai Józsefnek. Gárdosi József elnök javasolta új tisztikar megválasztását, mert az új sporttörvény szerint 50 fő taglétszámnál csak teljes vezetőséggel működhet az egyesület. Ezután minden tagnak belépési nyilatkozatot kellett kitölteni, amely alapján pecséttel és fényképpel ellátott új igazolványt kaptak. Évi tagdíj 35 pengő volt, melyet központilag határoztak meg. Megválasztott új vezetőség: díszelnök Wolf József, elnök Tolnai József, alelnök Gárdosi József, titkár Móró János, pénztáros Mészáros Dezsőné és Exner Miklós. Ellenőrök Sziebl Dániel, Rajkovics Dénes, jegyző Móró Imréné és Darányi Béla, háznagy Dorn Lajos, könyvtáros Hollósy Teréz. Választmány: B. Nagy Gusztáv, Bischoff Pál, Gödöny Lászlóné, Berkovics Tibor, Domján Henrik, Katics Rezső, Katics András, Katics Andrásné, Hillebrand Győző, Tátrai Péter, Veller László, és Hein József.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 18

 

Kakukkcsárda

 

1946. február 5-én az Új Dunántúl szerint: „alapszabály módosítással újjáalakult a Mecsek Egyesület. Elnök Entz Béla, alelnök Reuter Camilló és Angster Imre. A Dömörkapu menedékházat és a Kiss József kilátót újra az egyesület működteti. Ismét létrehozták a különböző munka-osztályokat, de a politikai és anyagi lehetőségek nem tették lehetővé a régi stílusú munkát. A Belügyminisztérium 1948. október 22-én kelt 502 146/1948. IV. 3. B.M. sz. rendeletével feloszlatta a Mecsek Egyesületet. A TTE új vezetőséget választott: díszelnök Wolf József, elnök: Tolnai József, alelnök: Gárdosi József, titkár: Tátrai Béla lett. Az Istenkúti, Csurgó-dűlői menedékház adóját az infláció miatt babbal fizették ki.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 19

 

Vadászház a Jakab-hegyen

 

Az TTE 1947. augusztus 6-ki választmányi ülésén bejelentették, hogy az építendő Fehérkúti menedékház telkét 25 évre megkapták. Először egy ideiglenes helyiséget építettek a turisták részére. Dr. Szabó Pál Zoltán javasolta, hogy indítsanak előadássorozatot a természetről. A tél folyamán tartott előadásoknak nagy sikere volt, a Városháza közgyűlési termét mindenkor zsúfolásig megtelt. Az előadók közt szerepelt Horvát Adolf Olivér botanikus is. A szakszervezet által megvásárolt Corsó Kávéház épületében a TTE végleges elhelyezést nyert. Elhatározták, hogy az Istenkúti menedékházban minden hónapban tartanak tagestélyt, és ennek bevételéből tartják fenn az egyesületet. Jakucs László vezetésével budapesti barlangkutatók jártak a Mecsekben. A pécsi Tátrai Béla, Tancsa János régésszel és Vértes László barlangásszal megkutatták a mélyvölgyi kőfülkét és az Anyák-kútja feletti víznyelőt.

1948-ban a Magyar Természetbarát Szövetség képviseletében Kováts Ferenc szövetségi elnök, az útjelző bizottság elnöke, a TTE részéről Hargitai Győző és Csokonay Sándor megvitatta a mecseki útjelzések helyzetét. Hosszú vita után úgy határoztak, hogy a Mecsekben a számjelzésről áttérnek a színjelzésre. Angyal Tibor személyes visszaemlékezése alapján, rendkívül aktív élet folyt az TTE-ben, minden héten kedden volt összejövetel. Rendszeres előadások, megbeszélések voltak tervekről, programokról.

1949-ben a TTE megszűnt gyűjtő-egyesületnek lenni. Tagjai egyre inkább az alakuló kisebb szakosztályokba léptek át, amelyek közelebb álltak foglalkozásukhoz. Tehát megalakultak a szakmai alapon szerveződő természetbarát szakosztályok.

1950-ben a 7330/1946. ME sz. rendelet alapján megszűnt a TTE pécsi csoportja. „E tárgyban jelzett egyesület nyilvántartásából való törlését rendelem el, mert az egyesület 1950. november 5.-én beolvadt a PÉCSI MAGASÉPÍTÉSI NEMZETI VÁLLALAT SPORTEGYESÜLETÉ-be. Kelt Budapesten 1950. november 27.-én. Aláírás Dinda Oszkár osztályvezető.” 78-éves korában meghalt Wolf József, a pécsi természetbarátok örökös díszelnöke. Megalakult a LENDÜLET TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY és a PÉCSI TÖREKVÉS TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY, a TTE helyett pedig a BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ TÁRSADALMI SZÖVETSÉG. Elnök Muskát Ede, titkár Papp István lett. Ebben az időben a tájékozódási versenyzés került előtérbe a természetjárással, túrázással szemben. Az első megyei bajnokság a Keleti Mecsekben, a Zengő közelében lévő Büdös-kút környékén került megrendezésre. Komoly gondot fordítottak a versenybíró és a versenyző képzésre.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 20

 

Lapisi vadászház

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 21

 

Kozári vadászház

 

1951-ben befejeződött a Fehérkúti menedékház építése. Megalakult a PÉCSI SPARTACUS TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY, melynek elnöke Muskát Ede lett. A VÖRÖS METEOR TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY-hoz csatlakoztak a TTE volt tagjai közül a legtöbben. A szakosztály titkára Karádi Károly lett. A Lendület Természetjáró Szakosztály elnöke, Oppe Sándor nevéhez fűződik a megye tájékozódási túraversenyzésének, versenyrendezésének kezdete, őskora, elindítása. A BŐRGYÁRI TORNA CLUB TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY vezetője Mischl Lajos és Tillman Ferenc volt. A VASAS ELEKTROMOS TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY-ának vezetője Lévai János. Megalakult a PÉCSI VASUTAS SPORT KLUB TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY-a is.

1952-ben az új menedékháznál Fehérkúton terepverseny volt. A versenyek főrendezője Oppe Sándor és Angyal Tibor volt. A versenytérképek 1:50000 és 1:75000 méretarányúak voltak és fotómásolatok. Ekkor turistaházként működött a püspökszentlászlói kastély, a ház gondnoka Tátrai Béla volt.

1953-ban a Lendület Természetjáró Szakosztálya megalapította a Béke vándordíjas tájékozódási versenyt. Az ELŐRE TERMÉSZETJáRó SZAKOSZTÁLY Csermely Vilmos emlékversenyt indított, az első versenyt július 19-én rendezték. A Vasas Elektromos Természetjáró Szakosztálya elindította a Wolf József emlékversenyt. A Vörös Meteor Természetjáró Szakosztály útjára indította a Meteor Kupát. Érdemes megjegyezni, hogy a Csermely Vilmos emlékversenyt és a Meteor Kupát ma is megrendezik.

1954-ben BÁSTYA néven egyesült a Lendület, a közalkalmazottak Petőfi, és a pedagógusok FÁKLYA sportköre.

1955-ben az Istenkúti-menedékház volt a természetjárók összejöveteleinek helyszíne. A gondnok, Kis Halas Andrásné, megfelelő körülményeket biztosított számunkra.

1956. november 22-én a Városi Testnevelési Bizottság mellett létrehozták a MECSEKVIDÉKI TURISTÁK IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁ-t. December 31-én a csoportegyesületeket irányító és felügyelő szervezet az Országos Testnevelési és Sport Bizottság megszűnt. A szakosztályok a szakszervezetektől átkerültek a Művelődési Minisztérium irányítása alá. Területi, tanácsi felügyeletben a Magyar Turista Szövetség Intéző Bizottsága által szervezett egyesületek, szakosztályok működtek a városban. A politikai események ellenére a hagyományos túrákat és versenyeket megrendezték.

1957. március 8.-án a város természetjáró szakosztályai megalakították a MECSEKI TURISTA EGYESÜLET-et (MTE) amely a Magyar Turista Szövetség tagszervezete volt. Vezetője Oppe Sándor, főtitkára Karádi Károly lett. A MEGYEI TERMÉSZETBARÁT TÁRSADALMI SZÖVETSÉG megalakítására Ideiglenes Intéző Bizottságot hoztak létre. A megbízott elnök Muskát Ede, titkára Karádi Károly lett. Rendszeres klubnapot tartottak a Déryné utcában. Egyes szakosztályok (Petőfi, Építők) megszűntek az állami támogatás hiánya miatt.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 22

 

A Dunántúli Napló május 17-ki számában olvashatjuk: a PVSK turista szakosztályának versenycsapata bekerült az országos bajnokságba.

1958-ban megalakult (újjáalakult) a BARANYA MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI TERMÉSZETBARÁT ALBIZOTTSÁG. A megyei elnök Muskát Ede, titkára Karádi Károly. Országos Találkozót szerveztek a Dömörkapui menedékházban 350 fő részvételével. Ezen 17 város csapatai vettek részt.

1959-ben Oppe Sándor szerkesztésében megjelent a Mecsek kalauz. Ebben az évben megalakultak a középiskolákban az ifjúsági természetjáró szakosztályok. A Béke vándordíjas tájékozódási verseny folytatásaként új néven elindították a Mecsek Kupa tájékozódási versenyt. Az alapítás január 4-én történt. A versenybizottság első elnöke Muskát Ede volt.

1960-ban a Somogy Megyei Természetbarát Szövetséggel karöltve megtervezésre és lefestésre került a Mecseki kék sávjelzés.

1961-ben a Dunántúli Napló február 25-i száma hírül adja, hogy a PVSK fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte. Új tájékozódási verseny indult Komló Kupa néven, a Komlói Bányász Természetjáró Szakosztálya rendezésében. A Nagy Lajos Gimnázium fiú csapata az Országos Csapatbajnokságon bronzérmet szerzett. Az Orvos Egészségügyi SK női csapata nyerte a megyei bajnokságot. Minden szakosztály rendszeresen vezetett túrákat a Mecsek különböző részeire.

1962-ben a Vasas Elektromos turistái a megye csaknem valamennyi szakosztályának segítségével létrehozták a Kövestetői turistaházat. Október 29-én volt a megyei szövetség újjáalakulása, amelyet a Perczel utcai helyiségben tartottak. A Dunántúli Napló december 6-ki számában arról tudósít, hogy a Természetbarát Szövetség november 7-én rendezte meg az év utolsó tájékozódási versenyét a Dömörkapui menedékháznál.

1963-tól állami irányítás alá került a természetjárás is. A Baranya Megyei Tanács Testnevelési és Sporthivatala biztosította a működéshez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket. A szakmai irányítás továbbra is a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség feladata maradt, június 30-ig meg kellett alakítani az önálló sportköröket. Ekkor kilenc felnőtt szakosztály működött Pécsett. A Réka vadászház kulcsosház lett, október 12-én volt az avatása. Kezelője az Orvos Egészségügyi SK lett. A Dunántúli Napló április 7-i számában 700 természetjáró a Mecsek Kupán címmel hosszú cikket közöl a megye természetjárásáról.

1964-től tizenkét ifjúsági szakosztály működött a városban és a megyében. Társadalmi Erdei Szolgálat szervezését kezdte meg a szövetség. Ifjúsági túravezető és térképolvasói tanfolyamot szerveztek. Természetbarát Klubot indított útjára a szövetség. Június 24-én volt a PVSK tájékozódási versenyzőinek első külföldi szereplése a Szlovák Kupán. Ezekben az években folyamatos szakmai munka folyt a természetjárásban. Rendszeres kirándulásokat, városismereti versenyeket, tájékozódási versenyeket szerveztek a szakosztályok.

1965-ben az év kiemelkedő eredménye volt, hogy Ijjász István, a PVSK tájékozódási versenyzője felnőtt válogatott kerettagja lett. Göbölös István bekerült az utánpótlás válogatott keretbe, Medovarszky Judit és Novgauer Márta ifjúsági válogatott kerettagok lettek. Április 4-én csillagtúrát szerveztek Fehérkútra. A megyei turista találkozót május 29-30-án Köves-tetőn tartották.

1966-ban elindították a Mecsek Turistája jelvényszerző túramozgalmat. Olyan sikeres volt, hogy az első évben több százan teljesítették. A megyei természetbarát találkozót Sikondán tartották május 28-29-én.

1967-ben a taglétszám elérte a 2000 főt. A szakosztályok száma 37 volt, ebből 17 középiskolai. Újabb túramozgalmak indultak: Baranyai várak, Kincses Baranya címmel. Angyal Tibor és Medovarszky László aranyjelvényes túravezetői minősítést kapott az országos szövetségtől. A Dunántúli Napló október 29-i számában: A természetjárás címmel jelent meg írás.

1968. június 20-30-ig Abaligeten Nemzetközi Eszperantista Természetbarát Találkozót tartottak, amelyre kilenc országból kilencven vendég érkezett. Útjára indult a leghosszabb távú, 150 km-es jelvényszerző túramozgalom Dél-Dunántúli Kék Túra néven.

1969-ben Abaligeten, július 14-24 között megrendezésre került a II. Nemzetközi Eszperantista Természetbarát Találkozó. Megyei természetbarát találkozó volt július 14-15-én, ugyancsak Abaligeten.

1970-ben országosan és a megyében is kivált a Természetbarát Szövetségből és önálló lett a TÁJFUTÓ SZÖVETSÉG. Ez azt jelentette, hogy a természetjárásban visszatértek a régi bontott távú tájékozódási túraversenyek rendezéséhez. Ennek ismét nagy sikere lett, egyre többen indultak ezeken a versenyeken. A Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya létrehozott egy magashegyi túrázó csoportot. Több sikeres túrát szerveztek, eljutottak a Kárpátokba, a Magas Tátrába, a Pirin és a Rila hegységekbe is.

1971. februárjában bronzjelvényes túravezető tanfolyamon több mint húsz fő vett részt. Június 26-27-én a Pécsi Spartacus SC emléktúrát szervezett a Büdös-kúti turistaházhoz. A programban vetélkedő, közös ebéd és tábortűz szerepelt.

1972-ben megalakult a Mecseki Intézőbizottságon belül a TERMÉSZETBARÁT SZAKBIZOTTSÁG. Vezetője: Karádi Károly lett. Ebben az évben kezdődött a kulcsosházak kialakítása. Átadásra került a püspökszentlászlói, zobákpusztai, bánosi kulcsosház.

1973-ban ünnepelte a magyar természetjárás megalakulásának centenáriumát. Első ízben Pécsett rendezték meg a Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek első találkozóját. Ekkor helyezték el a Misina tetőn, a TV torony kilátó szintjének falán az évforduló emléktábláját és a régi Kiss József kilátó kijárata feletti feliratot. A Zengő csúcsán november 7-én letették az építendő kilátó alapkövét. Új útjelző táblák kerültek kihelyezésre a Mecseken.

1974. február 16-án személyi változás történt a szövetség vezetésében: Elnök Karádi Károly, főtitkár Gundrum Károly lett, a titkári teendőket Karádi Károlyné látta el. Két újabb kulcsosház megnyitására került sor. A Vörösfenyő és a Terecseny-pusztai kulcsosház nyitotta meg kapuit a természetjárók előtt.

1975-ben a Zipernovszky Szakközépiskola természetjáró diákjai Medovarszky László vezetésével felépítették a Zipernovszky-forrást Orfűn. Elkészült a Turista forrás az orfűi strand bejáratánál, amelyet Csokonay Sándor és lelkes csapata épített.

1976-ban 49 szakosztályban 2418 szervezett természetjáró sportolt. Március 21-én országos nyílt túra volt a Mecseken. A Magyar Televízió és a Turista Magazin is részt vett a szervezésben. Szeptember 19-én Mecsekrákoson rendezték meg az első Pécsi-tó Kupa tájékozódási túraversenyt.

1977-ben kulcsosház került avatásra Kisújbányán és Sasréten a régi iskola épületében. Beindult a szülők-gyerekek nyílt túra sorozata a családi kirándulások elősegítésére. Útjára indult havi rendszerességgel működő Túravezetők Klubja, színes, változatos programokkal. Gundrum Károly lemondása miatt Karádi Károlyné lett a főtitkár. Ebben az évben volt a Búzás Endre által tervezett Cigány-hegyi kilátó avatása.

1979-ben megjelent a Mecsek és környéke útikalauz Oppe Sándor és Karádi Károly szerkesztésében. A helyi sajtó rendszeresen tudósított a természetbarát eseményekről. Június 27-29 között Természetbarát Találkozót tartottak Vágot-pusztán. A találkozón részt vettek Tolna- és Somogy megye természetbarátai is.

1980-ban megalakult a VÁROSI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG. Elnök Gida Tibor, titkár dr. Gundrum Károly. Rövid időn belül bebizonyosodott, hogy létrehozásának nincs gyakorlati haszna, így rövidesen megszűnt. Nincs szükség két szövetségre, mert a szakosztályok nagy része amúgy is Pécsett található. Csak Komlón, Máza-Szászváron, Siklóson és Szigetváron működött még szakosztály Pécsen kívül. Megyei természetbarát találkozót tartottak Sasréten, a Tolna és Somogy megyei természetjárókkal együtt. 30 fő végzett túravezetői tanfolyamon.

1981-ben került először megrendezésre a Mecsek 50 teljesítménytúra, amelyen 352 fő vett részt. Visszakerült a természetbarátok kezelésébe a Fehérkúti-kulcsosház. 17 fő végzett túravezetői tanfolyamon. Kisújbányán került megrendezésre a megyei természetbarát találkozó.

1982-ben a Szövetség a Váradi Antal utca 15-be költözött. A megyében 29 felnőtt szakosztály és 28 ifjúsági szakosztály működött összesen 2401 fővel.

1983-ban Orfűn a volt iskola épületében új kulcsosház került kialakításra. Sasréten megszűnt, helyette Terecseny-pusztán létesült kulcsosház a volt erdészházban. Szabáson magántulajdonú kulcsosház kezdte meg működését. A Magyar Természetbarát Szövetség Elnöksége által első ízben adományozott A természetjárás fejlesztéséért emlékplakettet a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség kapta a végzett munka elismeréseként. A Mecsek 50 teljesítménytúrán 340 fő indult.

1984-ben mintegy 25%-kal emelkedett a szervezett természetjárók száma, így meghaladta a 4500 főt. Új szakosztályok alakultak a Bártfa utcai iskolában, a Tudományegyetem Közgazdasági karán. Több országos természetbarát találkozó volt Pécsett: Vasas, Postás, ÉDOSZ.

1985-ben kiemelkedő létszám vett részt a Kirándul a család túramozgalomban. Az iskolai természetjárás aktivitása kimagasló volt ebben az évben. Soha nem látott létszámmal vettek részt a különböző túrákon a diákok. Az Olimpiai Ötpróba gyalogtúrájának 1802 fő résztvevője volt.

1986. évben meghaladta a 6000 főt a megye szervezett természetjáróinak a létszáma, ezzel a megyék között létszámával első lett az országban. A Gyalogtúrázók Országos Találkozója Orfűn került megrendezésre augusztus 20-24 között. Több mint 2000 fő vett részt a szervezett programokon.

1987-ben megalakult a BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT BIZOTTSÁG. Elnök: Karádi Károly, elnökhelyettes Göbölös István, főtitkár Karádi Károlyné. Az önálló jogi személyiségű szervezetté alakult a Magyar Természetbarát Szövetség, az elnökségbe beválasztották Karádi Károlyt.

1988-ban Pécsett tartotta országos találkozóját a Társadalmi Erdei Szolgálat és konferenciáját a Nemzetközi Dunatúra Bizottság. Új kulcsosház került a természetjárók kezébe a Zsivánovics villa. A romos állapotú házat sok társadalmi munkával Vámos Mihály vezetésével tették lakhatóvá. Karádi Károlyné főtitkár lemondott funkciójáról, helyére Dudók Ilonát választották meg.

1989-től a Dél-Dunántúli Kék Túrát átkeresztelték Rockenbauer Pál Dél Dunántúli Kék Túrára. Három új szakosztály jött létre: Hargita, Bicsérd, és a Görcsöny. Felújításra kerültek a megyén 85 km hosszan áthaladó kéktúra jelzései.

1990-ben Karádi Károly lemondott elnöki funkciójáról. Elnöknek a közgyűlés Göbölös Istvánt választotta meg. Dél-Dunántúli Piros Túra névvel új jelvényszerző túra indult, ekkor felújításra kerültek az útvonal jelzései. 50 fő diák vett részt Baranyából az Országos Diák Találkozón. Először került megrendezésre a Tavaszi Kupa tájékozódási túraverseny.

1991-ben ünnepelték Baranya Megye természetjárásának 100 éves jubileumát. Megjelent a Baranya Megye Természetjárásának 100 éve 1891-1991. című könyv, Karádi Károlyné és Göbölös István szerkesztésében. Kiállítás nyílt régi relikviákból a Kardos úti kulcsosházban. Az ünnepi megemlékezésen a belföldi társszervezetek mellett részt vettek a külföldiek is. A résztvevők díszes emléklapot kaptak.

1992-ben új szakosztályok alakultak Borotán, Mindszentgodisán, megalakult az Arany-Horda Természetjáró Egyesület külföldi társszervezetek küldöttségeit fogadta Kolozsvárról, Grácból. 27 fős baranyai küldöttség utazott Grácba. Új turistaút készült társadalmi munkában a Jakab-hegy déli oldalában Panoráma út néven, ennek hossza 6,6 km. TÚRAKERÉKPÁROS CSOPORT alakult Pécsett Novotny Iván vezetésével.

Az 1993. február 17-én tartott közgyűlésen Göbölös István lemondott elnöki funkciójáról. A közgyűlés Baronek Jenő-t választotta meg elnöknek. Április 30-án újjáalakult 10 fővel a nagy múltú Mecsek Egyesület. Elnök Somogyvári Imre, titkár Kovács Szabó János. Ettől az évtől kezdődően rendszeresen megjelent a Mecsek Híradó A/5-ös formátumban. Felbachból természetjárók jártak Pécsett, és viszonzásul baranyai természetjárók tettek látogatást Felbachba. Nagy érdeklődés mutatkozott a tájékozódási túraverseny iránt, egyre többen érkeztek résztvevők az ország minden részéről. Áprilisban az Önkormányzat visszavette az orfűi Négyfenyő kulcsosházat. Koszonyatetőn azonban új kulcsosház kezdte meg működését.

1994. május 28-30. között Országos Hegymászó Találkozó volt a Jakab-he- gyen. A Természetjáró Gyerekek és a Diákok Országos Találkozóját rendezték Orfűn a Sporttáborban, táborvezető Strasser Péter és Hardi András voltak. A kétszer egyhetes találkozón 700 fiatal vett részt. Három fős baranyai küldöttség vett részt az Erdélyi Kárpát Egyesület vándorgyűlésén Sepsibükkszádon. Dudók Ilona titkár lemondott tisztségéről. Augusztusban 50 fős francia természetjáró küldöttség tartózkodott Pécsett négy napig. Mecsek forrásai címmel új jelvényszerző túramozgalom indult.

1995. január 14-én megalakult a BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG. Elnök Baronek Jenő, elnökhelyettes Strasser Péter, titkár Lakatosné Novotny Sarolta. Megalakult a PÉCS VÁROSI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG. Elnök: Strasser Péter. Január 21-én került először megrendezésre a Téli Mecsek 30 teljesítménytúra. Megalakult januárban a DÉL-DUNÁNTÚLI TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZETVÉDŐK SZÖVETSÉG-e. Elnök: Szűcs József, alelnök Baronek Jenő. Megalakult a Szivárvány Gyermekházban a Hétpróbás természetjáró csoport.

Március 25-én megjelent A Mecsek természetjáró kalauza, Baronek Jenő szerkesztésében. Megrendezésre került az első Mecsek 90 teljesítménytúra. Baranya megyei természetjárók jártak Franciaországban a francia természetbarátok meghívására augusztus 4-16 között. Első alkalommal került megrendezésre a Mecsek 1800 teljesítménytúra. Szeptember 22-én volt az alapkő letétele az új Tubes kilátónak. Első alkalommal került megrendezésre a Papi Pipa teljesítménytúra. Mecsek csúcsai és kilátói jelvényszerző túramozgalom és Baranya legszebb templomai jelvényszerző túramozgalom indult.

1996-ban újra indult a Dél-Zselic Turistája túramozgalom. Megalakult a Mecseki Erdészeti RT. Túraszakosztálya. Megjelent Baronek Jenő: A baranyai szervezett turistaság, természetjárás és a magyar szervezett turistaság, természetjárás eseményeinek kronológiája 1891-1995 című könyve. Megalakult: A Felhőtlenek szakosztály, dr. Koncz Eszter vezetésével. Erdőtakarítás a Föld napján a Mecseken, 267 fő részvételével. Baronek Jenőt beválasztották a Magyar Természetbarát Szövetség Elnökségébe. Plaszauer István rajzos kedvű sporttársunk karikatúrát készít a baranyai természetbarátokról, amelyet rendszeresen közöl a Mecsek Híradó. 30 éves jubileumát ünnepelte a PTTE. A Mecsek hegység legnagyobb patakos barlangrendszerét fedezték fel a barlangászok, a 100 m mély Spirál nyelőt. Felújításra került a Pálos-kút és a Bükkös-forrás. Madarak és Fák Napja május 10-én a Szövetség a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával közösen túrát szervezett általános iskolások részére. November 10-én felavatták Pécs első kerékpárút- ját. Geológiai tanösvény készült el a Keleti-Mecsekben, a Várvölgyben. A Szövetség a Megye utca 21-ből a Rákóczi út 34-be, a Megyeházára költözött. Megjelent a Mecsek Híradó 50. jubileumi száma. A szövetség lapját Strasser Péter szerkeszti, minden lényeges eseményről tájékoztatja a tagságot a havonta megjelenő híradó.

1997. A Magyar Természetbarát Szövetség Elnöksége Pécsett, a Vándorsport kulcsosházban tartotta ülését június 6-8 között. A Villamosipari Országos Természetbarát Találkozót Pécsett rendezték július 11-13 között. Megjelent Baronek Jenő A Mecsek hegység forrásainak, turista emlékeinek és érdekességeinek képes gyűjteménye című könyve. Új turistatérkép jelent meg a Mecsekről, amelynek helyesbítését, aktualizálását a természetjárók végezték. Új forrás épült a Keleti-Mecsekben, Völgységi-patak Csengő forrása néven, Solymár Imre emléktáblájával. Tasnádi János és csapata építette. 25 éves a püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház.

1998. január 22-én önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetté alakult a BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG. Geológiai tanösvény készült el a Jakab-hegyen. Június 24-26. között került megrendezésre a három megyés természetbarát találkozó Pusztabányán. A Szövetség június 9-én a János utca 22-be költözött. A Madarak és Fák Napja az általános iskolások részére május 9-én került megrendezésre, szervezője Strasser Péter volt. A Baranya Megyei Bíróság 1998. június 29-ki hatállyal a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget és a Pécs Városi Természetbarát Szövetséget közhasznú szervezetté nyilvánította. Megjelent Baronek Jenő által írt és szerkesztett Püspökszentlászló. Az arborétum és a Zengő alcímet viselő könyvecske. Felújításra került a Darázs-kút forrás. Megjelent A Mecsek Egyesület évkönyve 1993-1997. évekről, Baronek Jenő szerkesztésében.

1999-ben felújításra kerültek a források a Keleti-Mecsekben lévő Farkasárokban: Jágerok kútja, Kalán Miska-kútja, Vadvirág-forrás, Lendület-forrás. A felújítást Tasnádi János végezte. Új tanösvény Abaliget térségében. Megjelent Baronek Jenő: A Villányi-hegység természetjáró kalauza. Július 23-25 között Regionális Természetbarát Találkozó volt Majláth-pusztán,. Felújításra került a Nyáras-forrás a Nyugati-Mecsekben. Új tanösvény készült el a Dömörkapu és a Kisrét között a Mecseki Erdészeti Rt. kivitelezésében. Megjelent A Mecsek Egyesület évkönyve az 1998-as évről, szerkesztette Baronek Jenő.

A 2000-ik év legnagyobb természetbarát eseménye a Gyalogos Természetjárók VII. Országos Találkozója és a Turista Dalosok I. Országos Találkozója Orfűn, a Sporttáborban, június 9-12 között. Az ország minden részéből és Erdélyből 1367 fő vett részt a találkozón. Az országos találkozó keretében került megrendezésre nagy sikerrel a Szent Jakab teljesítménytúra. Emlékkő őrzi a találkozó megrendezését az Orfűi Sporttáborban. Megjelent a Jakab-hegy és környéke természetjáró kalauz című könyvecske, és a Mecsek Egyesület évkönyve az 1999-es évről, Baronek Jenő szerkesztésében. Új helyre költözött a Szövetség az Apáca utca 2/1-be. Augusztus 22-én megalakult a DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG, Baranya-, Somogy- és Tolna megyei természetbarát szövetségek összefogásából. Elnök: Baronek Jenő, társelnökök: Kis Gali János és Dománszky Zoltán, titkár: Börcsök György. Régióközpont: Pécs. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség rendezte Bicsérden augusztus 25-27 között a Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóját. Felújításra került az Almás-forrás a Dél-Zselicben Baumann József szakértelmével. Új forrás épült a orfűi Büdös-kúton. Október 19-én felkerült a tető a János-kilátó tornyára a Tubesen. A kilátó felépítése Kovács Szabó János évekig tartó munkájának eredménye. Megjelent Baronek Jenőnek A Tettye park és környéke. A park növényei című könyve.

 

psz 2001 02 09 baronek jeno 23

 

Emléktábla az új Tubes kilátó falán,1998.

 

2001. április 30-án, 110 éve annak, hogy Baranya megyében a Mecsek Egyesület megalakulásával elindult a szervezett természetjárás. Azóta vannak jelzett turistautak a Mecseken. A város lakói és más turisták is használhatják azokat a létesítményeket, amelyekkel “be van rendezve” a Mecsek. Kilátók, menedékházak, források, turistapihenők, tanösvények, mindez azért, hogy a természet szerelmesei fokozottan élvezhessék a hegyet, az erdőt, a növényeket, figyelhessék az állatok viselkedését. Ezeket az embereket régen turistáknak hívták, ma természetjáróknak, természetbarátoknak. A Mecsek Egyesület közgyűlése március 28-án új vezetőséget választott, elnök Somosi László, titkár Bóday Miklós lett.