Cikkek

Benke József: A pécsi egyetem rektorainak arcképfestői

Pécsi Szemle 2001. (4. évf.) 1. szám, 83-96. oldal

Letöltés: pdf20


Benke József

A PÉCSI EGYETEM REKTORAINAK ARCKÉPFESTŐI

A Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (1923-1947) eddigi 27 rektorának arcképét az 1923-tól 1948-ig eltelt negyedszázad alatt13 festőművész alkotta meg.[1] Az első művész, aki rektor arcképet festett, Mattyasovszky - Zsolnay László volt, 1923-ban, tehát az egyetem Pécsre településének első évében, éspedig a kétszeres pozsonyi rektorét, Polner Ödönét. Az utolsó, aki 1948- ban készítette el az Erzsébet utolsó tanévének rektoráét, Krisztics Sándorét, Dabasi-Kováts Gyula volt. Glatz Oszkártól Mattyasovszky - Zsolnay Lászlón át Martyn Ferencig a 20. század első felének legjelentősebb festői közül kerültek ki azok, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanácsának felkérésére a leköszönő rektor portréját megfesthették. Ezek között a rektorok között olyan személyiségek szerepeltek, mint a világhírű gyermekgyógyász, Heim Pál. Vagy Mansfeld Géza, akinek tanszékéről három Nobel-díjas és 12 híres orvosprofesszor került ki. Vagy a Géza fejedelem (970-997) alatt az országba bejött Hunt-Pazman lovagok csaknem ezer évvel későbbi leszármazottja, a híres római jogász, Pázmány Zoltán, vagy a Ferenc József császár és király közelében dolgozó Hodinka Antal akadémikus, A honfoglalás kútfői c. millenniumi kiadvány anyagának egyik összeállítója és fordítója, vagy a nemzetközi hírű klasszika-filológus, már a 19. században akadémikus Gyomlay Gyula. De a többi rektor neve is éppen olyan jól cseng a tudomány világában, mint amilyen patinás a 20. századi magyar festészetben az őket megörökítő festők neve. Az első rektornak (pontosabban rektori jogú dékánnak), Falcsik Dezsőnek nincs korabeli festménye csakúgy, mint Bozóky Gézának és Prinz Gyulának.

Az Erzsébet név elvételétől eltelt több mint fél évszázad alatt tevékenykedő huszonegy rektor, ill. rektori jogú dékán arcképét öt művész festette meg. Az 1947-1948-as tanévtől az 1950-1951-es tanévig még háromkarú volt a Pécsi Tudományegyetem, orvosi-, jogi- és hittudományi fakultással. Ez alatt a négy év alatt két rektora volt az egyetemnek. A két rektor arcképe elkészültét azonban csaknem fél évszázad választotta el: Lissák Kálmáné 1950-ben, Boros Béláé csak 1996-ban készült el. Amikor 1951-ben kettévált a pécsi egyetem önálló orvosi és jogi karra, az előbbinek 1957-ig, az utóbbinak 1975-ig rektori jogú dékán volt az első számú vezetője. Az evangélikus hittudományi kart Sopronban megszüntették, és helyette létrehozták Budapesten a hittudományi akadémiát. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának rektori jogú dékánjai Kocsis Mihály (1951-1956), Kauser Lipót (1956-1957), Bihari Ottó (1957-1964), Csizmadia Andor (1964-1968), Szotáczky Mihály (1968-1974) és Földvári József (1974-1975) voltak. Az utóbbi kivételével a többiek arcképei az egyetemtörténeti múzeum létrejöttekor, 2000-ben készültek el. Utóbbi lett a Janus Pannonius Tudományegyetem első rektora (1975-1984). Az ő arcképét Soltra Elemér készítette 1985-ben. A következő rektor Ormos Mária volt (1984-1992). Őt követte Hámori József (1992-1994), Barakonyi Károly (1994-1997) és Tóth József (1997-2000). Portréik készítői: Keserű Ilona, Olgyay Zsuzsa, valamint Tarai Teréz. A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori jogú dékánjai: Méhes Gyula (1951-1954), Boros Béla (1954-1956), Lissák Kálmán (1956-1957). Az utóbbi professzor festménye még akkor készült, amikor a Pécsi Tudományegyetem rektora volt, az előbbi kettőé csak a kilencvenes években. Nagy korszaka volt ez az időszak a pécsi felsőoktatásnak: a jogi kar rektori jogú dékánjai közül akadémikus lett Bihari Ottó (Magyar Tudományos Akadémia, 1973) és Csizmadia Andor (Osztrák Tudományos Akadémia, 1980). A Janus Pannonius Tudományegyetem rektorai közül akadémikus volt Ormos Mária (1987) és Hámori József (1990). Az orvosi karnak, ill. egyetemnek a rektorai, rektori jogú dékánjai közül funkciójának ideje alatt akadémikus volt Lissák Kálmán, Cholnoky László, Donhoffer Szilárd, Tigyi József és Flerkó Béla professzor, vagyis az egyetem minden második első számú vezetője egyúttal akadémikus is volt. 1992 után Soltra Elemér festette meg Huth Tivadar (1957-1961), Cholnoky László (1961-1964), Donhoffer Szilárd (1964-1967), Boros Béla (1967-1973), Tigyi József (1973-1979), Flerkó Béla (1979-1985), Bauer Miklós (1985-1991 ill. 1995-1997), Kelényi Gábor (1991-1995) rektor arcképét; Bellyei Árpád (1997-2000) rektorét pedig Tarai Teréz, 1999-ben.

Mattyasovszky-Zsolnay László 1923-ban olyan rektorok portréját festette meg, akik még Pozsonyban, ill. Budapesten töltötték be ezt a tisztséget: Polner Ödön 1915-1916 között volt rektori jogú dékán, 1918-1919 az eredeti székhelyen, Pozsonyban rektor; Fenyvessy Béla 1919-1920 között, akit még Pozsonyban választották meg, de hivatalát Budapesten látta el; továbbá Lukinich Imre 1920-1921 között és Heim Pál 1921-1922 között. 1927-ben festette Bakay Lajos (rektor 1925-1926 között), 1930-ban pedig Imre József (rektor 1928-1929 között) arcképét.

Dabasi-Kováts Gyula 1938-ban festette Dambrovszky Imre (1936-1937 között) rektor portréját, 1948-ban pedig Ángyán János (1943-1944), Holub József (1944-1945) és Krisztics Sándor (1946-1947) rektorokét.

Horváth J. Károly 1928-ban Gyomlay Gyula (1926-1927), 1931-ben Weszely Ödön (1919-1930) és 1934-ben Hodinka Antal (1932-1933) rektorok portréját.

Éber Sándor 1926-ban Mihálffy Ernő (1924-1925) és 1934-ben Pázmány Zoltán (1933-1934) rektorokét.

Englerth Emil 1925-ben Finkey Ferenc (1917-1918) pozsonyi rektori jogú dékánét és 1938-ban Scipiades Elemér rektor (1937-1938) nagyméretű képét.

Gábor Jenő Entz Béla (1931-1932) rektor képeként nyilvántartott festménye valójában Entz dékánsága idején készült, 1928-ban. Entz rektorképét 1937- ben Glatz Oszkár készítette. Gábor Jenő még egy híres arcképet készített: Reuter Camillo dékánét 1929-ben Ez a három professzor összesen tizennégyszer volt dékán; az első tizenhárom évben csak ők viseltek orvoskari dékáni tisztséget! Gábor Jenő 1936-ban festette meg Mansfeld Géza rektor (1934-1935) portréját.

Glatz Oszkár 1941-ben festette Vinkler János (1939-1940), ill. 1942-ben pedig Tóth Zsigmond (1940-1941) portréját. Jóllehet Entz Béláról, mint rektorról ő készített portrét 1937-ben, azonban a Gábor Jenő alkotta festményt tekintették rektorképnek. Entzről különben még egy kép készült 70. születésnapja táján, pontosabban: második rektorsága, 1945-1946 idején, de mind az évszám, mind a festő neve hiányzik a műről. Mindhárom Entz-kép az orvoskar történelmi múzeumában található.

Edvi Illés Ödön 1924-ben festette Kérészy Zoltán (1916-1917-ban rektori jogú dékán, 1922-1923-ban rektor), Pap Domonkos 1925-ben (Halasy-) Nagy József rektor (1923-1924), Pécsi-Pilch Dezső 1929-ben Vasváry Ferenc (19271928); Lakatos Artúr 1940-ben Birkás Géza (1938-1939); Héya Zoltán 1943- ban Vargha Damján (1941-1942); Martyn Ferenc 1944-ben Schaurek Ráfael (1942-1943), 1946-ban Ángyán János belgyógyász professzor portréját festette meg.

Itt kell megjegyezni, hogy Pap Domonkos 1937-ben festette meg az egyetem azon volt professzorának, Kornis Gyulának az arcképét, aki 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is lett.

Meg kell említeni Sikorsky-Zsolnay Júlia nevét is, aki ugyan nem rektorképet festett, hanem Pekár Mihály dékán arcmását. Pekár a pécsi orvoskar történetében a leghosszabb ideig volt tisztségviselő. Hét alkalommal töltötte be a dékáni tisztséget, 1917-1919 között, még Pozsonyban, 1919-1925 között Budapesten, ill. Pécsett.

Soltra Elemér 1985-ben készítette el Földvári József rektor arcképét, majd jó tíz év múlva Méhes Gyula, Boros Béla, Huth Tivadar, Cholnoky László, Donhoffer Szilárd, Tigyi József, Flerkó Béla, Bauer Miklós és Kelényi Gábor rektorok, ill. rektori jogú dékánok portréját.

Keserű Ilona 1995-ben festette meg Ormos Mária rektor arcképét. Olgyay Zsuzsa Hámori József és Barakonyi Károly arcképét az 1990-es évek közepén készítette. Tarai Teréz 1999-ben Bellyei Árpád, 2000-ben pedig Tóth József rektor portréját festette meg. 2000-ben festette Makrai Adél Falcsik Dezső, Kocsis Mihály, Kauser Lipót, Bihari Ottó, Csizmadia Andor, Szotáczky Mihály rektori jogú dékánok, valamint Bozóky Géza és Prinz Gyula rektorok arcképét.

 

psz 2001 01 07 benke jozsef 01

 

psz 2001 01 07 benke jozsef 02

 

psz 2001 01 07 benke jozsef 03

 

psz 2001 01 07 benke jozsef 04

 

psz 2001 01 07 benke jozsef 05

 

psz 2001 01 07 benke jozsef 06

 

 

 

Glatz Oszkár (1872-1958) Münchenben Hollósy Simonnál tanult, majd Párizsban. 1896-ban részt vett a nagybányai festőcsoport megalakításában. 1914 és 1938 között a képzőművészeti főiskola tanára volt. Három rektorképet festett az Erzsébet tudományegyetem tanácsa felkérésére: Entz Béla (1937), Vinkler János (1941) és Tóth Zsigmond (1942) arcképét. Az egyetemi tanács a Pécsre település után hat Glatz Oszkár képet vásárolt, amelyeket a művész 1918-ban és 1919-ben festett: gróf Apponyi Albert, gróf Apponyi Albertné, gróf Zichy József, gróf Batthyány Tivadar, Jankovits Béla és Kazacsay Árpád portréit. Valamennyi az egyetem történeti múzeum birtokában van.

Horváth J. Károly (1873-1961) par excellence pécsi festő. Itt született és itt is halt meg. Székely Bertalan és Lotz Károly vezetése alatt végezte tanulmányait, majd Münchenben tanult. Németországban plakátokat és színházi díszletet tervezett. Baranya megye megbízásából megfestette a vármegye millenniumi képét: Perényiné temeti a mohácsi hősöket. Sajnálatos tény, az ötvenes években a képet felszabdalták, és festővászonként értékesítették. Három rektor arcképét festette meg: Gyomlay Gyula (1928), Weszely Ödön (1931) és Hodinka Antal (1934) arcképét.

Edvi-Illés Ödön (1877-1945) a híres festő család tagja volt. Budapesten, majd Párizsban tanult. Európa több művészeti telepén tett tanulmányutat. Hazatérve a fővárosban dolgozott. Kérészy Zoltán kétszeres rektor portréját 1924-ben festette.

Éber Sándor (1878-1947) Székely Bertalan tanítványa volt. Több nyugat-európai országban járt tanulmányúton. 1902-től Baján volt rajztanár. Több templom őrzi az országban freskóit. Az Erzsébet Tudományegyetem számára készített két rektorképének egyike, Pázmány Zoltáné talán a legerőteljesebb, legjobb festményünk. Ezt a képet 1934-ben festette. Mihálffy Ernő rektor portréja 1926-ban készült.

Lakatos Artúr (1880-1968) Bécsben született festő- és iparművész volt. Budapesten, majd Münchenben Hollósynál, később Párizsban tanult. A budapesti iparrajziskolában tanított sok éven át. Rendkívüli aprólékossággal kidolgozott szép arcképe a francia nyelv és irodalom professzorát, Birkás Gézát ábrázolja (1940).

Englerth Emil (1882-1970) ugyancsak Bécsben született. Szülővárosában, majd Münchenben tanult. Első egyetemi képét még viszonylag fiatalon, 1925-ben festette Finkey Ferencről. Englerth festette 1938-ban, szinte fényképszerű precizitással a legnagyobb méretű portrét egyetemünk rektorainak egyikéről, a híres nőgyógyász professzorról, Scipiades Elemér rektorról.

Mattyasovszky-Zsolnay László (1885-1935) Münchenben, majd Párizsban tanult. Képei az impresszionizmus hatását tükrözik. Hazatérve a Zsolnay-gyár művészeti vezetője lett. 1930-ban Pécsett rendezett nagy kiállítást csendéleteiből és porcelánjaiból. Az Erzsébet Tudományegyetem legtöbb rektorarcképét ő készítette: így 1923-ban Polner Ödönét, Fenyvessy Béláét, Lukinich Imréét és Heim Pálét, 1927-ben Bakay Lajos, 1930-ban Imre József rektor arcképét.

Dabasi-Kováts Gyula (1885-1952) a budapesti képzőművészeti főiskolán tanult. A kecskeméti művésztelepen dolgozott, majd Pécsett telepedett le. Egy rektorképet festett az Erzsébet Tudományegyetem tanácsa felkérésére 1938-ban, Dambrovszky Imre rektorét. Tíz évvel később, ugyancsak az egyetemi tanács megbízása alapján három rektor, Ángyán János, Holub József és Krisztics Sándor arcképét festette, majd 1950-ben a Pécsi Tudományegyetem első rektorának, Lissák Kálmánnak a portréját.

Pécsi-Pilch Dezső (1888-1949) festőművész, mint előneve is mutatja, városunkban született a nagy létszámú és sokszínű foglalkozást űző család művész tagjaként (építésztől törvényszéki tanácselnökön át hadtörténész akadémikusig sok neves ember található közöttük). Budapesten, majd Münchenben végezte tanulmányait. Főként világos színhatású tájképeket és csendéleteket festett franciás expresszionizmussal. A budapesti képzőművészeti főiskola tanára volt. Vasváry Ferenc rektor képét 1929-ben festette.

Gábor Jenő (1893-1968) Pécsett született, a budapesti képzőművészeti főiskolán tanult. A tízes években rajztanár volt az ország olyan, egymástól távol lévő helységeiben, mint Liptószentmiklós, vagy Gyergyószentmiklós. 1919-ben Pécsett telepedett le. 1926-ban és 1937-ben Párizsban, 1931-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1941-ben Szegedre helyezték, majd 1947-ben a fővárosba költözött. 1967-ben települt haza szülővárosába. Egy rektor, Mansfeld Géza (1936) és két orvoskari dékán, Reuter Camillo (1929) és Entz Béla arcképét festette meg (1928).

Pap Domonkos (1874-1972) Kolozsvárról indult, a budapesti képzőművészeti főiskolán Ferenczy Károly, Réti István és Révész Béla növendéke volt. A huszas évek első felében a nyarakat Nagybányán töltötte. A Pázmány Péter Tudományegyetem rektorának, Kornis Gyulának, az Erzsébet Tudományegyetem egykori pozsonyi bölcsészkari dékánjának arcképét festette meg, 1936-ban. Ugyancsak ő készítette Kornis tanszéki utódának, a Pécsre költözött egyetem első rektorának, (Halasy-) Nagy Józsefnek az arcképét (1925).

Héya Zoltán (1895-1982) a budapesti képzőművészeti főiskolán, majd Münchenben képezte magát. Az első világháborúban orosz fogságba esett, Vlagyivosztokba került, ahol 1922-ig számos amerikai és kínai diplomata arcképét készítette el. Főleg portréfestéssel foglalkozott. 1943-ban készítette el az egyetemi tanács felkérésére Vargha Damján rektor arcképét.

Martyn Ferenc (1899-1985) gyermekkorától Rippl-Rónai József házában nevelkedett, őt vallotta tanítómesterének. 1925-től 1940-ig Franciaországban élt. Illusztrált irodalmi műveket (Petőfi: Az apostol, Flaubert: Bováryné, Cervantes: Don Quijote); dunántúli tájakat, népi motívumokat felölelő csendéleteket festett. Főbb műveit az önálló pécsi Martyn Múzeumban őrzik. Schaurek Ráfael rektor képét 1944-ben festette meg. Az 1946-ban készült Ángyán János belgyógyász professzort ábrázoló műve is.

A fentebb felsorolt, ismertetett művészek festették egyetemünk rektor-arcképeinek több, mint a felét. 1947-től 2000-ig a Pécsi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és a Janus Pannonius Tudományegyetem-en, valamint a Pécsi Orvostudományi Egyetem-en huszonegy rektor, ill. rektori jogú dékán volt.[2] Az ő arcképeiket (és az elveszett korábbi három rektor-arckép pótlását), vagyis végeredményben a huszonnégy rektor, vagy rektori jogú dékán portréját öt jelenleg is élő festőművész készítette. Soltra Elemér tíz, Tarai Teréz kettő, Keserü Ilona egy, Olgyay Zsuzsa kettő, Makrai Adél nyolc portrét festett. Az Erzsébet Tudományegyetem négy rektor arcképe mellett a Pécsi Tudományegyetem első rektor portréját Dabasi-Kováts Gyula is megfestette.

Sikorsky-Zsolnay Júlia (1856-1950) festőművész Pécsett született, a világhírű keramikus, Zsolnay Vilmos leánya. A budapesti állami női festőiskolában tanult Deák-Ébner Lajosnál, majd Münchenben. A magyar motívumok gazdag tárházát alkalmazta művészetében, de sokat dolgozott keleti stílusban is. Munkásságának javarésze a Zsolnay-gyárnak arra a korszakára esik, amikor az a fajansz díszedényeket készítette. Ezek nagy részét ő tervezte. Ő festette Pekár Mihály élettan professzor, az egyetem Pécsre kerülésének kormánybiztosa arcképét 1925-ben.

Soltra Elemér 1922-ben született, a budapesti képzőművészeti főiskolán végzett. 1951-től él Pécsett. Általános iskolai rajztanár, majd a pedagógiai főiskola rajz tanszékének tanára, később vezetője. 1985-ben festette Földvári József rektor arcképét. A kilencvenes évek közepén kilenc orvoskari, ill. tudományegyetemi rektor, ill. rektori jogú dékán képet festett.

Tarai Teréz 1931-ben született Pécsett. 1965 és 1968 között részt vett a pécsi Székesegyház restaurálásában. Ezt követően több pécsi és baranyai templom falfestményének és oltárképének restaurálását végezte. Évtizedekig volt a Modern Magyar Képtár vezető restaurátora, harmadmagával 1991 és 1994 között a teljes Csontváry-életmű restaurálását végezte. 1999-ben a POTE utolsó rektorának, Bellyei Árpádnak az arcképét, 2000-ben pedig a JPTE utolsó, egyben a PTE első rektorának, Tóth Józsefnek a portréját festette meg.

Keserü Ilona 1933-ban született Pécsett. Vállalt mestere Martyn Ferenc volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán végzett. 1991-től egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egyik alapítója. Ormos Mária rektor képét 1993-ban festette.

Olgyay Zsuzsa az Olgyay-festőcsalád kilencvenes évek második felében az Egyesült Államokban élő tagja 1969-ben született. Különleges technikával készített, realisztikus arcképei fényképszerűen ábrázolják tárgyukat. A JPTE két rektorának, Hámori József (1992-1994) és Barakonyi Károly (1994-1997) portréit 1995-ben, illetve 1997-ben készítette.

Makrai Adél 1979-ben született, 1999 óta a JPTE, ill. a PTE Művészeti Karának növendéke. Az Erzsébet Tudományegyetem rektorainak hiányzó, elveszett, vagy lappangó képeit és a jogi kar rektori jogú dékánjainak portréit festette meg

A pécsi egyetemnek évtizedekben mérve rövid, de rendkívüli történésekben igencsak eseménydús a múltja. E megállapítás érvényes a rektorképek elkészültének körülményeire is. Bármilyen gazdasági és társadalmi nehézségek voltak is a két világháború között, nem egyszer az egyetem fennmaradása is kétséges volt, sőt közvetlenül a második világháború után, az egyetemi vezetők arcképeinek kérdése nem került le a napirendről. Amint azonban a politika közbeszólt, az ún. haladó hagyományok folytonos emlegetése mellett hosszú időre megszűnt a tradíció, a múlt értékeire fogékony vezetők (Donhoffer és Boros, ill. Földvári rektorok) tevékenysége ellenére. Végül is Ormos Mária - aki a pécsi egyetem történetében nemcsak az első professzornő, hanem az első női rektor volt - érdeme, hogy elődjének, a többkarú pécsi egyetemet, ill. a Janus Pannonius Tudományegyetemet létrehozó rektornak az arcképét megfesttette.

 

 

A pécsi egyetem rektorai

 

Dr. Falcsik Dezső egyetemi nyilvános rendes tanár, rektori jogú dékán 1914-1915. (Pozsony)

Dr. Polner Ödön egyetemi nyilvános rendes tanár, rektori jogú dékán 1915-1916.

(Pozsony), rektor 1918-1919. (Pozsony)

Dr. Kérészy Zoltán egyetemi nyilvános rendes tanár, rektori jogú dékán 1916-1917.

(Pozsony), rektor 1922-1923. (Budapest)

Dr. Finkey Ferenc egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1917-1918. (Pozsony) Dr. Fenyvessy Béla egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1919-1920. (Budapest) Dr. Lukinich Imre egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1920-1921. (Budapest) Dr. Heim Pál egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1921-1922. (Budapest)

Dr. Nagy József egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1923-1924.

Dr. Mihálffy Ernő egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1924-1925.

Dr. Bakay Lajos egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1925-1926.

Dr. Gyomlay Gyula egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1926-1927.

Dr. Vasváry Ferenc egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1927-1928.

Dr. Imre József egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1928-1929.

Dr. Weszely Ödön egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1929-1930.

Dr. Bozóky Géza egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1930-1931.

Dr. Entz Béla egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1931-1932. és 1945-1946. Dr. Hodinka Antal egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1932-1933.

Dr. Pázmány Zoltán egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1933-1934.

Dr. Mansfeld Géza egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1934-1935.

Dr. Prinz Gyula egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1935-1936.

Dr. Dambrovszky Imre egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1936-1937.

Dr. Scipiades Elemér egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1937-1938.

Dr. Birkás Géza egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1938-1939.

Dr. Vinkler János egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1939-1940.

Dr. Tóth Zsigmond egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1940-1941.

Dr. Vargha Damján egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1941-1942.

Dr. Schaurek Ráfael egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1942-1943.

Dr. Ángyán János egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1943-1944.

Dr. Holub József egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1944-1945.

Dr. Krisztics Sándor egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1946-1947.

Dr. Lissák Kálmán egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1947-1949, rektori jogú dékán 1956-1957.

Dr. Boros Béla egyetemi nyilvános rendes tanár, rektor 1949-1951, rektori jogú dékán 1954-1956, rektor 1967-1973.

Dr. Méhes Gyula egyetemi tanár, rektori jogú dékán, 1951-1954.

Dr. Kocsis Mihály egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1951-1956.

Dr. Kauser Lipót egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1956-1957.

Dr. Huth Tivadar egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1957-1959. rektor 1959-1961. Dr. Bihari Ottó egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1957-1964.

Dr. Cholnoky László egyetemi tanár, rektor 1961-1964.

Dr. Donhoffer Szilárd egyetemi tanár, rektor 1964-1967.

Dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1964-1968.

Dr. Szotáczky Mihály egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1968-1974.

Dr. Tigyi József egyetemi tanár, rektor 1973-1979.

Dr. Földvári József egyetemi tanár, rektori jogú dékán 1974-1975. rektor 1975-1984. Dr. Flerkó Béla egyetemi tanár, rektor 1979-1985.

Dr. Ormos Mária egyetemi tanár, rektor 1984-1992.

Dr. Bauer Miklós egyetemi tanár, rektor 1985-1991.

Dr. Kelényi Gábor egyetemi tanár, rektor 1991-1995.

Dr. Hámori József egyetemi tanár, rektor 1992-1994.

Dr. Barakonyi Károly egyetemi tanár, rektor 1994-1997.

Dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár, rektor 1997-1999.

Dr. Tóth József egyetemi tanár, rektor 1997-től

Dr. Entz Béla egyetemi nyilvános rendes tanár, dékán 1921-1922. (Budapest), dékán 1928-1930. (Pécs)

Dr. Reuter Camillo egyetemi nyilvános rendes tanár, dékán 1925-1928., 1943-1944. Dr. Pekár Mihály egyetemi nyilvános rendes tanár, dékán 1917-1919. (Pozsony), 1919-1921. (Budapest), 1922-1925. (Pécs)

 

Fotó: Rodler Miklós


[1] Természetesen nem az 1923-tól 1947-ig eltelt 24 év alatt volt 27 rektora az Erzsébet Tudományegyetemnek, hanem az 1914-es megalakulástól az Erzsébet név 1947-es elvételéig. Ezalatt a 33 év alatt azonban több, mint 27 rektor volt, éspedig hárommal több (csakhogy az első rektor, rektori jogú dékán, Falcsik Dezső képe elveszett, amint nem maradt ránk Bozóky Gézáé és Prinz Gyuláé sem). A 33 év alatt 30 rektor volt (Polner, Kérészy és Entz professzorok két-két alkalommal töltöttek be rektori tisztséget). Közülük tizenegy az MTA tagja volt: Polner Ödön, Finkey Ferenc, Lukinich Imre, Gyomlay Gyula, Entz Béla, Hodinka Antal, Mansfeld Géza, Prinz Gyula, Vinkler János, Vargha Damján, Holub József

[2] A kilenc POTE-rektor, rektori jogú dékán esetében nem vettük számításba a már korábban, a Pécsi Tudományegyetemen rektori tisztséget betöltő Lissák Kálmán és Boros Béla professzorokat. Míg a jogi karon Földvári József volt a leghosszabb ideig, tíz évig az első számú vezető, az orvosin Boros Béla (három alkalommal összesen ugyancsak tíz évet). A második helyezett (8-8 évvel) Bauer Miklós és Ormos Mária