Cikkek

Bödő László: Sportlétesítmények Pécsett a 19. században

Pécsi Szemle 2000. (3. évf.) 4. szám, 83-92. oldal

Letöltés: pdf20


Bödő László

 

SPORTLÉTESÍTMÉNYEK PÉCSETT A 19. SZÁZADBAN

 

 

 

Pécsett a Balokány tó jelentette az első sportolási lehetőséget. 1832 júniusában Pécs város tanácsa határozatot hozott, mely szerint: „.a Balokány nevezetű tavat ki lehetne tisztogatni és hasznosítani”[1] A feladatot Offenmüller Márton helyettes főmérnök kapta, aki mindent felmért és elkészítette a Balokány tó rendbetételét szolgáló tervet. 1836. október 27-én a városi tanács felterjesztette bérbeadási szándékát és annak feltételeit a királyi udvari kamarának. A Kamara 1838. július 7-én a kérelmet jóváhagyta.[2] 1838. december 24-én 3498. szám alatt a tavat és környékét hat esztendőre bérbe adta a városi tanács Vitéz Ferenc szűrszabó mesternek.

A helybeli Katonai Nevendék Intézet a Balokányi tóban fürdőiskolát kívánt létrehozni. Az úszóiskola létrehozását a tanács nem engedélyezte, de a tó melletti kis tavat, vagy a kaszárnya melletti városi kertnek egy részét felajánlotta. Ezt követően Vitéz Ferenc kötött szerződést az 52. Ferenc Károly főherceg gyalogezred fiúnevelő intézetével a tó délkeleti részén egy 12x7 öles uszoda létesítéséről és használatba adásáról.[3]

A városi tanács megtiltotta, hogy a lakosság a tóban fürödjék, ennek ellenére egyre többen fürödtek ott, így a bérlő kénytelen volt úszómestert alkalmazni. A nagy érdeklődés miatt még ebben az évben - 1841 - a bérlő úszóiskolát létesített. Az úszóiskolát Nuber Jakab úszómesternek adta bérbe.[4] 1845-47 közötti időben a tó bérlője Schmalz József volt.

1857 márciusában árverésen döntöttek az új bérlőről. Ezt négyen vállalták, majd a költségvetés elkészültekor visszaléptek. Ekkor Engel Adolf bejelentette a városi tanácsnak, hogy a többiek visszalépése miatt ő egymaga vállalja az uszoda megépítését. 1858. január 1-jei hatállyal létrejött a szerződés Engel Adolf és a városi tanács között 15 évre. Engel Adolf még abban az évben megépítette az uszodát tölgyfából és kabinokat hozzá. Azonban nem elégedett meg az uszodával, 1858. június 18-án bejelentette egy létesítendő tornaintézet tervét, mert „.közismert a torna fontossága a nevelésben. A tornaintézettel kívánom kiegészíteni az úszóiskolát, mint a civilizált európai városokban, pl. Berlinben és Zürichben is van. Elhatároztam ilyen intézet létesítését.”[5] A „tornaintézet”, amely korlátból, mászórúdból, mászókötélből és kötélhintából, valamint a talajtornához szükséges füves területből állt, már 1858-ban megkezdte működését. Engel Adolf elkészítette az „Albert főhercegről” elnevezett pécsi uszoda és testgyakorló intézet programját, amely 1859-ben jelent meg. Ebben az időszakban a Madarász és Szontágh is épített egy uszodát, ugyancsak tölgyfadeszkából. Mérete: 20x8,51 öles lett, így Pécsett már két uszoda próbálta meg kielégíteni az egyre nagyobb igényeket az úszást illetően, ezeket az uszodákat azonban, mivel fából voltak, állandóan javítani kellett.[6]

 

psz 2000 04 10 bodo laszlo 01

 

A Madarász és Szontágh féle uszoda, a mai Hullám-fürdő elődje

 

A Pécsi Lapok rendszeresen foglalkozott alakuló sportjával, így a Balokánnyal is. 1870. május 25-én jelent meg az újságban, hogy május 22-én megnyitották az úszóiskolát.

1875. június 4-én hirdetmény jelent meg, hogy a városi tanács a teljesen leromlott Balokány uszodát bérbe adja annak a vállalkozónak, aki felépíti és egy vendéglőt is épít melléje. 1879-ben a tanács elhatározta, hogy bérlők jelentkezésének hiányában megoldja a Balokány-fürdő kérdését és egy végleges, új uszodát épít. Pénz hiányában az új uszoda felépítése azonban elmaradt, s 1884-ben újból felújították. Így hosszú éveken keresztül a Balokány-fürdő alig volt használható állapotban, holott a lakossági igény egyre nagyobb lett. A városi tanács nagy nehézségek árán valahogyan mindig kijavíttatta annyira, hogy fürdésre alkalmas legyen.[7]

A Balokány-fürdő 1885-ben már nehezen volt használható állapotba hozható, így decemberben elhatározta a városi tanács, hogy egy teljesen új uszodát építtet. Ajánlatot kértek egy építési vállalkozótól és 32 917 forintos ajánlatot kaptak, ezt felterjesztették a belügyminisztériumba. Végül a BM különböző módosításokkal 1886. szeptember 5-én jóváhagyta az építkezést. Az uszoda rendkívül gyorsan elkészült és 1886. november 27-én a szakemberek szemlét tarthattak a Balokányban. Ekkor nagyon sok hiányosságot találtak. Az uszodát a kőműves felületesen, sok hibával készítette el. A következő három évben állandó volt a vita a kőművessel, hogy javítsa ki az uszodát.[8]

Az 1890-es években a sajtó alig foglalkozott a Balokány-fürdővel, valószínűleg beleuntak abba, hogy állandóak voltak a problémák. Télen lefagyott, tavasszal javították, de a víz elfolyásával is gondok voltak. A sok probléma nem nagyon zavarta a lakosságot, mert minden nyáron rengetegen jártak fürödni, s nagy volt az igény az úszóoktatásra is.

A sakk volt az egyetlen sportág, amelyet ha nem is szervezett formában, de állandóan sokan játszották, s nem volt szükség arra, hogy sportlétesítmény épüljön. Sakkoztak a Casino Egyletben, a kávéházakban, a különböző egyletekben. Így nem volt véletlen, hogy Pécs város első hivatalosan bejegyzett egyesülete a Pécsi Sakk Egylet volt, amely 1864. szeptember 30-án alakult.[9]

Pécsi polgárok elhatározták a Pécsi Lövész Egylet (PLE) létrehozását. A gyakorláshoz pedig lövöldét akartak építeni a Tettyén. Korábban erre nem is volt lehetőség, mert 1867 előtt a lövész egyletek alakítása tilos volt. A belügyminisztérium egy évig nem reagált a közgyűlési határozatra és az alapszabályt a városi tanács többszöri sürgetése ellenére is csak 1868 nyarán hagyta jóvá. Ekkor kezdődhettek meg a lőgyakorlatok a Tettyén.[10]

A lövészek egyre több versenyt rendeztek. 1870. július 6-án, majd július 19-én került sor versenyre, vagy ahogy akkor nevezték „díszlövészetre.” A lövölde 20 öl hosszú és 8 öl széles volt. Már abban az időben bevonták a nőket is e szép sportba, s számukra külön időben, nem a férfiakkal együtt tartották az edzéseket és a versenyeket is.

1875-ben a Pécsett állomásozó katonaság önálló lőteret épített, ettől kezdve a tisztek elmaradtak a tettyei lőtérről. A PLE a tisztektől kapott támogatás elmaradásával nehéz anyagi helyzetbe került és feloszlott.

1879-ben a helyőrség parancsnokság is jelentkezett a Pécs városi tanácsnál és egy másik lőtér, valamint uszoda építéséhez kértek támogatást a tanácstól, s mivel nem kaptak, az építkezés elmaradt.

A Pécsi Lövész Egylet többször átalakult. 1875-ben a tisztek kiválása miatt megszűnt, majd mint Pécsi Céllövölde Egylet újjáalakult. Később fuzionálni akartak a vadászegylettel, de ennek a vadászegylet jelentős adóssága volt az akadálya. Végül is egy ideig, mint vadászegylet működtek. Az 1879-ben alapított Pécsi Polgári Lövész Egylet (PPLE) már nem a tettyei, hanem a katonai lőteret használta. Tagjai közül Kaiser Henrik a monarchia legjobb lövője volt. Az 1880 évi bécsi lövész versenyen Kaiser két első helyet szerzett és egy ezüst serleget nyert. A PPLE 1880-ban visszaköltözött a Tettyére, de 1882-ben átköltöztek a katonai lőtérre, mert ott jobbak voltak a feltételek. A katonaság pedig a Szigeti úti lőtér helyett kapott egy másik területet, amelyik távolabb esett a várostól és itt építettek egy új lőteret.[11]

Pécsett az első sportágak között volt a vívás. Priger Miksa vívómester 1864-ben magán vívótermet nyitott. Több sportklub is foglalkozott vívással, így a Pécsi Tűzoltó és Tornaegylet (PTTE), a Pécsi Atlétikai Club (PAC), de magán vívóiskolák is rendszeresen működtek. A vívás különböző termekben, a kaszinóban, a tornacsarnokban, stb. általában a téli hónapokban folyt. A fiatalok tavasztól télig általában atletizáltak, vagy más sportágakat űztek. 1870-ben Bécsbe küldtek egy vívót mesterképző tanfolyamra, hogy ne kelljen mindig más városokból szerződtetni mestert. A sportcsarnok felépítése utáni programjából kitűnik, hogy hetenként három alkalommal volt vívóedzés. A mestert, azaz a „művezetőt” a klub fizette, de mellette tartott gyermek és felnőtt vívótanfolyamot is. A vívótanfolyamok vizsgákkal zárultak, rendkívül ünnepélyes külsőségek között. Például 1890-ben egy vívótanfolyam vizsgáján Santelli Italo mester is megjelent Pécsett.

Az iskolai testnevelés bevezetése Magyarországon egyre sürgetőbben vetődött fel. Pécsett először az 1845-ben tartott orvos kongresszuson Bugát Pál szólt a testnevelés bevezetésének szükségességéről.[12] 1860-ban az iskolai testnevelés, a gimnasztika bevezetését Rezucsek Antal zirci apát vetette fel. Rezucsek szorgalmazta a Pécs városi tanácsnál azt, hogy a katonaság által megszállt ciszterci gimnáziumot szabadítsák fel, s ebben az esetben hajlandó annak felújítását anyagilag is támogatni.[13] A városi tanácsnak tetszett az ötlet és a budai helytartótanácshoz fordult, s másik épületet javasolt a katonaság elhelyezésére. Az apát a következőket kötötte ki: „Ha csakugyan minden úgy lenne, mint a Rend és a Város kívánja, akkor a várostól elvárjuk: 1. hogy az intézet számára állítson gimnasztikát és tartson ehhez való mestert, 2. tartson énektanítást, 3. rajz oskolát az ifjak számára. Gimnasztika felállítása és mester tartására vonatkozólag pedig a Zirci Rend biztosítandó lenne.”[14]

Az iskolában 1865-ben beindult az oktatás, s elkészült a tornaudvar terve is, de a kivitelezésre nem volt pénz. 1867-ben terjesztették a közgyűlés elé, hogy az elmúlt évi hadjáratra gyűjtött pénzből valósuljon meg a tornaudvar.[15] Így ebből a pénzből a Strobl-féle udvarban 1867. június 11-én hozzákezdtek a tornaudvar kialakításához. Ez állt egy korlátból, mászókötélből, mászórúdból, kötélhintából és egy füves részből, ahol talajtornára volt lehetőség. Prieger Miksa vívómestert bízták meg a tornamesteri feladatokkal. Az elemi iskolák számára tervezett budai és szigeti tornaudvarok pénz hiányában nem épültek fel.[16]

Az 1860-as évek végén Schneider és Stirling magán tornapályát épített Pécsett, ahol természetesen fizetni kellett, de az iskolákat beengedték. Ennek is köszönhető volt, hogy a mostoha körülmények ellenére 1500 fiatal vett részt rendszeres tornaoktatásban, 374 gimnazista, 400 felső tagozatos elemi iskolás, 400 inas, valamint reáliskolai tanuló.

1870. július 10-én megalakult a Pécsi Tűzoltó és Torna Egylet (PTTE)[17] Az elnökség hamarosan felismerte, hogy sportlétesítményre van szükségük ahhoz, hogy céljaikat megvalósítsák. Ezért területet kértek a városi tanácstól és megfelelő anyagi támogatást. Elhatározták, hogy tornacsarnokot építenek. A városi tanács 1873. május 23-án bele egyezett az építkezésbe és ahhoz anyagi támogatást is ígért. A PTTE a VKM-től is kért segélyként 5000 forintot. A döntés hamarosan megszületett, mert a parlament akkor ülésezett és megszavazták a támogatást, de nem segély, hanem kölcsön formájában, 5%-os kamattal.

A tornacsarnok építését a PTTE 1873-ban megkezdte - Ivánkovics István tervezte meg ingyen - s kérte a támogatást a városi tanácstól is: 1000 forintot, 100 ezer darab téglát, homokot stb. Ünnepélyes alapkőletételt szerveztek három napos sport- és kulturális ünnepség, bál keretében 1873. június 7-9-én. A telket ingyen adta a városi tanács 113. sz. 189/3 fsz. alatt, amely 800 négyszögöl volt a Kert (ma Dischka Győző) utcában.[18] A PTTE a Pécsi Takarékpénztártól 17 ezer forint kölcsönt vett fel a városi tanács kezessége mellett, 6%-os kamattal. A tornacsarnok még 1873-ban tető alá került, de valójában csak 1874-ben készült el teljesen. Időközben a PTTE többször is megünnepelte a tornacsarnok elkészültét. Amikor valójában elkészült, akkortól a középiskolák és a belvárosi elemi iskola felső tagozatai délelőttönként itt tartották a tornaórákat Hemmerich Károly vezetésével. Egyszerre két-három osztály is tornázott, ilyenkor szükség volt az osztálytanítók segítségére is. Késő délután, este a tornászok, vívók, kerékpározók, valamint az atléták is használták a tornacsarnokot. Egyre nagyobb volt az igény a tornacsarnokra, bár télen elsősorban a sportolók használták, mert a tanulók számára valamilyen ürüggyel minden télen betiltotta a városi tisztiorvos a városi tanács kifejezett örömére, mivel nehéz volt kifűteni a födém nélkül épült épületet, mert egyszerűbb volt betiltani, mint felfűteni, vagy a födémet megcsinálni.[19]

 

psz 2000 04 10 bodo laszlo 02

 

A PTTE-t a különböző kölcsönök törlesztése, a tornadíjak beszedésének elmaradása egyre nehezebb helyzetbe hozta. Így kérelemmel fordultak a városi tanácshoz, hogy vegye át a tornacsarnokot, hiszen a PTTE már nem tudta fenntartani. A pénzügyi gondokból nem tudtak kilábalni. Kölcsönöket vettek fel, de mert nem tudták visszafizetni, már nem hitelezett számukra senki. Az átadási kérelem reális volt, hiszen a tornacsarnok jelentős városi feladatokat látott el, hiszen a tornaórák és az edzések mellett nagygyűlésekre, a dalárda bemutatóira, különböző ünnepségekre, jótékonysági rendezvényekre, stb. kérték, de fizetni senki nem akart. Az igénybevételhez a Pécsi Nőegylet járt az élen.

A helyi sajtó már 1880-ban arról írt, hogy a tornacsarnok nagyon rossz állapotban van. Annak ellenére, hogy csak hét éve épült, szinte a pusztulás stádiumában van. Mindenki használja, de a javításokkal senki sem foglalkozik.[20]

A Pécsi Torna és Tűzoltó Egylet 1882-ben újból felvetette a tornacsarnok átadásának ügyét, mert nagyon nehéz helyzetbe került. 1882-ben kértek és kaptak segélyt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumtól a tornaoktatás lebonyolításához. A városi tanács 1883. január 15-én, majd május 30-án tárgyalta a tornacsarnok átvételének kérelmét, s úgy döntött, hogy átveszi kezelésbe a tornacsarnokot és kifizeti a PTTE adósságait. Az átadás megszavazására még összeült a PTTE közgyűlése és döntött az átadásról, majd megszűnt. A városi tanács kifizette a PTTE 19 452 forintos adósságát és átvette a 20 500 forintra becsült vagyont. 1883. november 1-jén a fentiekről az ügyészi végzés és a pénzügy minisztérium, valamint a belügy minisztérium döntése is megszületett.[21]

1874-ben végül is megépült a budai és a szigeti városrészek tornaudvara is. Ezzel bővült a városban a tornaoktatás, bár a lányoknak még nem volt lehetőségük az iskolai tornaoktatásban való részvételre, de erre már nem kellett sokáig várni.[22]

A tornaudvarok felépültével a tanév végén minden iskola tornaünnepélyt tartott, amelyen a hozzátartozókon kívül is sokan vettek részt. A legjobb bemutatókat a ciszterci gimnázium tartotta, s 1885-ben már a 20-ik alkalommal. Ekkor már Hemmerich Károly volt a tornatanár, aki a legjobban képzett pécsi testnevelő volt abban az időszakban.

A Vallás- és Közoktatási Minisztérium (VKM) 1893-ban előírta, hogy minden városban játszóteret kell építeni, de ezt a pécsi városi tanács hosszú éveken keresztül valamilyen ürüggyel nem hajtotta végre. A cél az volt, hogy a tanulók az iskolai foglalkozások után is játék lehetőséghez jussanak.

A belvárosi elemi iskola tornaszobát hozott létre 1892-ben, s ezt csak ők használták. 1895-ben elkészült a belvárosi leányiskola terve, mely szerint az iskolához tornaterem és öltözők is épülnek.

1871. december 10-én megalakult a Pécsi Korcsolyázó Egylet (PKE) és korcsolyapályát alakított ki. Jelentős dolognak számított, hogy ennek az egyletnek nők is tagjai lehettek és a vezetőségbe is több nő bekerült. Ez az egylet 26 évig működött, csak akkor volt baj, ha enyhe volt a tél és nem lehetett jeget csinálni. Az egylet tagjai már várták a hideget és felöntötték a területet vízzel, s amikor megfagyott, akkor újabb vízréteggel hizlalták. 1875-ben a PKE a jégpálya mellé melegedőt épített, majd néhány év múlva bővítette azt, mert egyre többen korcsolyáztak, a város előkelőségének apraja-nagyja a jégre járt. 1887-ben a korcsolyapályát a tulajdonos felmondta és új terület kellett bérelni. Ez a Siklósi országúton (ma Rákóczi út) a vámház mellett sikerült, tíz évre szólóan. Jelentős kölcsönt vettek fel és ebből jéggyalut és egy faházat vásároltak, amely melegedő és iroda volt. 1896-ban a pálya közelebb került a városhoz.[23]

 

psz 2000 04 10 bodo laszlo 03

 

A korcsolya pálya a mai Köztársaság-tér helyén épült

 

1872 májusában lovaglóiskola létesült és ennek megfelelő lovaglásra alkalmas területet, lovardát alakítottak ki, amely akkor még természetesen nyitott volt. A lovardában ugratásra alkalmas oszlopokat és rudakat helyeztek el. A végleges lovarda 1891-ben épült meg a szigeti városrészben. Az állandó gyakorlás mellett versenyeket is rendeztek, amelyeken a katonatisztek mellett a megyében és a szomszéd megyékben lévő lótenyésztők indultak a legjobb lovaikkal. Ezek a versenyek rendszertelenek voltak és csak a lóversenypálya megépítése után váltak rendszeressé, amely a vasút mellett épült fel a Tüzér utcától nyugatra lévő területen. Ezt az 1903. április 29-én alakult Pécsi Lóverseny Egylet hozta létre, amelynek elnöke Perczel Dezső, az országgyűlés elnöke lett. A Lóverseny Egylet gyakorlatilag Baranya, Tolna, Somogy és Zala vármegyékre terjedt ki.[24] 1895. február 28-án a pécsi dandár parancsnoka újból elrendelte lovaglóiskola létrehozását Pécsett.

Az 1870-es évek elején több tekepálya épült a városban. Elsősorban magán tekepályák, valamint a különböző egyletek építettek a tagságuk szórakoztatására. Ennek hatására alakult meg a Pécsi Polgári Teke Egylet (PPTE) 1874-ben. A tekeegylet nem működött sokáig, de működése alatt több versenyt rendezett és így sokan megismerkedtek a tekézés szabályaival. A tekeegylet megszűnt, de a tekepályák és a tekézők száma egyre nőtt, bár ezek közül sokan csak pénzért kugliztak. Magán vállalkozók és az egyletek azonban versenyeket is rendeztek, elsősorban a Katolikus Legény Egyletben. A PPTE elnöke több kísérletet tett arra is, hogy az iskolás gyerekeket bevonja és biztosítsa az utánpótlást. Tekepályák nyíltak akkor a Szigeti úton, a Budai külvárosban, Pécsbányán, a Katolikus Legény Egylet udvarában, valamint minden nagyobb kocsmának volt tekepályája.[25]

1884-ben a PTTE megszűnése után egy évvel megalakult a Pécsi Polgári Torna Egylet (PPTE), amely gyakorlatilag az előbbi hagyományait folytatta. Azzal a különbséggel, hogy a tornacsarnok már városi tulajdonba került és nem volt könnyű oda bejutniuk. Segítette a tornasportot, hogy megépült a ciszterci gimnázium tornaterme és 1895-ben, a Belvárosi Leányiskolában már tornatermet és öltözőket is építettek.[26]

1888. november 28-án megalakult a város első olyan sportegyesülete, a Pécsi Atlétikai Club (PAC), amely eleve több szakosztállyal kezdte meg működését. Alakulásával azonnal felvetődött az atlétikapálya igénye, s ezt a Tettye fennsíkon alakították ki, ami egyértelműen szükségmegoldást jelentett.[27] A PAC 1888 tavaszán kibérelte a Tettyén lévő lövöldét, s átalakította az atléták részére öltözőnek. A lövészegylet már korábban átköltözött a volt katonai lőtérre, mert a katonák újat építettek maguknak. A Tettye erre nem volt alkalmas, így 1890-ben, az üszögi erdőben alakítottak ki atlétikai pályát, de egy-két verseny megrendezése után azt feladták, mert messze volt a várostól. A pálya megoldatlansága nagyban hátráltatta az atlétika fejlődését, mert 1890 után három évig nem rendeztek versenyt. Erre 1894-ben került újból sor, amikor kiváló eredmények születtek, de ehhez magasugró, távolugró, futó és egyéb pályákat kellett kialakítaniuk. Ezt követően megint két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy versenyt rendezzenek. Ez az év az 1896-os volt, amikor a PAC fennállásának 10-ik évfordulóját ünnepelte. Ekkor rendeztek atlétikai versenyt, vívóakadémiát, kerékpár túrát. Előtérbe kerültek a gyalogló versenyek, mert ehhez adva volt az országút. A PAC pályaügye ebben az évszázadban nem oldódott meg, csak 1907-ben, akkor is átmenetileg. A Mecsek Egylet is gyakran tett kísérletet arra, hogy az atlétákat kitúrja a Tettyéről, de Majorossy polgármester mindig megvédte őket.[28]

1891. április 30-án megalakult a Mecsek Egyesület (ME), és ettől kezdve megindult a harc a Tettye birtoklásáért. Az ME hamar megerősödött, s megkezdte a Mecsek rendbetételét a kirándulások, túrák feltételeinek biztosításával. Az első utat a Tettyétől a Dömörkapuig építették meg és elnökükről Kardos Kálmán útnak nevezték el. 1892-ben kilátót kezdtek építeni a Jakabhegyen. Az ME tevékenysége nagyon sokoldalú volt. Turistautakat építettek és jelöltek, menedékházakat, pihenőket és kilátókat létesítettek, kirándulásokat szerveztek. A munka tervszerű megvalósítása érdekében különböző osztályokat hoztak létre, amelyek száma elérte a kilencet.[29] A Mecsek Egyesület elnöke Kardos Kálmán főispán, alelnökök: Bánffay Simon közjegyző és Zsolnay Vilmos gyáros voltak, de az ME mindenese, titkára és krónikaírója Kiss József volt.

1892. december 4-én megalakult a Pécsi Kerékpáros Egylet, elnöke Zsolnay Vilmos, titkára Bolgár Tivadar lett. Alakulásuk után túrákat szerveztek a megyében, és azokat pontosan nyilvántartották. Később már versenyeket is rendeztek. 1895-ben elhatározták, hogy egy szabályos kerékpárpályát építenek, amelyet Molnár Endre, a kolozsvári kerékpáros egylet tagja tervezett. Hossza 333,3 m 500 férőhelyes lelátóval, alatta öltözővel, fürdővel, irodával és kerékpártárolóval, a pálya burkolata makadám és kátrány. A Mohácsi úton az új sörgyár mellett sikerült telket vásárolni, amelyre 1896. április 8-án kezdtek építkezni és május 24-én már tréningeztek rajta. Június 4-én pedig megtartották a pálya avatását, egy országos verseny keretében. Ezen a versenyen a PAC kerékpárosai is indultak. A pálya megépítése 7000 koronába került, és erre részvényeket bocsátottak ki. A Mohácsi út távol esett a várostól, így a versenyeken kevés néző jelent meg. A PKE, amely felvette a Pécsi Bicikli Club (PBC) nevet, egyre nehezebb helyzetbe került pénzügyileg. Hiába értek el kiváló eredményeket, rendeztek hazai és nemzetközi versenyeket, működésüket igen nehezen biztosították, de halálukat a kerékpár adó bevezetése okozta.[30]

 

psz 2000 04 10 bodo laszlo 04

 

Kerékpár-pálya a Mohácsi úton

 

Az 1880-as évek végén több teniszpálya is épült Pécsen, amelyek magán létesítmények voltak és sokan bérelték. Tenisz egyesület vagy tenisz szakosztály sokáig nem alakult, bár sokan űzték a városban ezt a sportot, hiszen a férfiak és a nők egyaránt élvezhették a játékot, és a gyermekekkel is foglalkoztak hatéves kortól. A sportolók is teniszeztek: kiegészítő sportnak tartották. A PAC hozta létre az első tenisz osztályt, de hamarosan a PTE is alakított 1905-ben tenisz osztályt. Korábban a Pécsi Korcsolyázó Egylet bérelt teniszpályákat már az 1880-as évek végén a korcsolyázók foglalkoztatására.[31]

1898-ban a PAC megindította a labdarúgást Pécsen. Az első mérkőzést a PAC sportolói vívták egymással 1898. május 1-jén. Ettől kezdve állandó téma volt egy labdarúgó pálya építése, de erre nem kaptak megfelelő területet a labdarúgók. Notter Jenő kiváló atléta cikket írt a Pécsi Naplóban erről és nagyfokú értetlenségnek nevezte, hogy a város nem ad területet sportlétesítmény építéséhez, s nem támogatja a sportot.[32] A Tettye egyszerre túlzsúfolt lett. Itt edzettek az atléták, és most a labdarúgók is. Ennek ellenére minden kérés hiábavaló volt, a PAC csak 1907-ben Zsolnay Miklós és a püspök segítségével jutott rendes pályához, valamint öltözőkhöz, de itt teniszpályák is épültek.

A 19. században is nagy volt a szegénység az országban, de a megyében és Pécs városában is, bár egyre több gyár alakult és növelte termelését a bánya is. A városi tanács azonban kevés pénzzel és kevés területtel rendelkezett. Ez okozta a sportegyesületek működési nehézségeit. A sportlétesítmények nagy része magán területre épült, s ki volt szolgáltatva a tulajdonosok elképzeléseinek. Ahogy terjeszkedett a város, úgy szorultak kijjebb a sportpályák, és mindent elölről kellett kezdeni. A sportvezetők a körülmények ellenére mindig találtak valamilyen megoldást, de a feltételek nagyon szegényesek voltak.

 


[1] Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML) Pécs város tanácsának iratai. Kü. 70. 1832.

[2] Költség: 3291 forint 36 krajcár. Uo. 2621/1836; 439/1838; 2894/1838

[3] Uo. 1821, 2291, 1539/1838

[4] Uo. 2182/1841; 96/1843; 2026/1843

[5] Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. I. kötet 1867-45 Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1987. (a továbbiakban: BMTST I.)

[6] Madas József Balokányról szóló gyűjteményéből, amelyet korábban rendelkezésemre bocsátott.

Madas József: A pécsi Balokány. In: A JPM Évkönyve, XXXIII. (1988) Pécs, 1989. 105-133.p.

[7] BML Pécs, 12 229/1882, 8663, 2600, 2829/1883, 3829, 6004, 6128/1884

[8] Uo. 3678, 6275, 7244, 6811, 7324/1886. 2038, 11373/1887

[9] Kun László sporttörténész szíves közlése alapján

[10] BML Pécs város tanácsának iratai, 327/1868. Pécsi Lapok 1868. július 16.

[11] BMTST I. kötet 41. és 44-45. p.

[12] A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott VI. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai c. könyvből. Kiadó: Hölbling Miksa Pécs. „Micsoda intézkedésektől reményelhetnők, hogy honunk emberiségének élet- és egészségbeli üdve orvosrendünk által biztosabb karba állítassék?”

[13] BML Pécs város tanácsának iratai, 1258/1860

[14] A szerződés d./pontja. Uo. 3016/5895,2481/2652, 6874, 3345/1862., 2402/1863., 385, 1960/1863., 8601, 2558/1863

[15] Az 1866-os osztrák-porosz háborúról van szó, ahová a magyar katonaságot is útba indították az osztrákoknak segítendő, de bevetésükre nem került sor. Nemzetközi Almanach, Budapest, 1960

[16] BML Pécs város tanácsának iratai, 961. 4925/1866

[17]Pécsi Lapok, 1867. április 11

[18]Pécsi Lapok, 1870. július 14

[19] BML Pécs város tanácsának iratai, Kü. 88. 4725/1873. A tornacsarnok a Kert utca 5. szám alatt, amai Dischka Győző utcában épült, s jelenleg a kórház keleti szárnya. In: Pécs város térképe 1877-ből,BML

[20] Uo. 11430/1879. Pécsi Figyelő, 1879. február 25.

[21] Pécsi Figyelő, 1880. június 12.

[22] BML Pécs város tanácsának iratai, 5390, 6169, 9551, 192, 9029, 6902, 7359, 12158, 10405/1883

[23] Pécsi Figyelő 1880. január 24 és 1881.január 15.

[24] BMTST I. kötet 31., 38., 87. p.

[25]BMTST I. kötet 43. és 87. p.

[26]BML Pécs város tanácsának iratai, 584, 11400/1886; Pécsi Figyelő 1886. december 4. BMTST I. kötet 83.p.

[27]BMTST I. kötet 58, 59, 66. p.

[28] Uo. 96. és 108. p.

[29] Laky Judit: A Mecsek Egylet évkönyveinek repertóriuma. Baranya Megyei Könyvtár PD/1851. sz.

[30] Bezerédy Győző: Adatok a Pécsi kerékpáros Egylet történetéhez. BMTST I. kötet 91-94.p.

[31] BMTST I. kötet 123.p.

[32] Uo. 105-107.p.