Cikkek

Mendöl Zsuzsanna: Baldauf János pécsi építész (1831-1890)

Pécsi Szemle 2000. (3. évf.) 4. szám, 42-60. oldal

Letöltés: pdf20


Mendöl Zsuzsanna

 

BALDAUF JÁNOS PÉCSI ÉPÍTÉSZ

(1831-1890)

 

 

 

Édesanyám emlékének

 

A kiegyezés után a gazdasági élet, a pécsi gyáripar fejlődésével megkezdődő építkezések, városszépítési törekvések kínálta munkalehetőség vonzhatta városunkba és késztette letelepedésre Baldauf János mérnök-építészt is. Neve hallatán az evangélikus szeretetotthon juthat elsőként eszünkbe, amely alapítójára Baldauf Gusztáv (1878-1931) evangélikus lelkészre emlékezve megőrizte a Baldauf nevet. ő azonban Németnyárádon született 1917-től volt a pécsi gyülekezet lelkésze és mikor megírta a pécsi Evangélikus templom építéstörténetét, nem említi, hogy bármi rokonsági kapcsolatban állt volna e templom tervezőjével és építőjével Johann Baldauffal.[1] E korrekt építéstörténet meglehetősen szűkszavú az építészt illetően. Névazonosságukra nem reflektál, s jóllehet csaknem fél évszázados távlatból összegezi az evangélikus gyülekezet itteni történetét és templomának létrejöttét, építészének munkásságáról, sorsáról nem árul el többet, jelentőségére nem tér ki. Számomra is sokáig úgy tűnt, hogy „egyműves” kismester marad Baldauf János is Pécs építéstörténetében, a főművének tekinthető első jelentős megbízása, a pécsi evangélikus templom tervezése és építése alapján.[2] A Dischka Győző utcában álló szolid neoreneszánsz templomépület nem keltene különösebb érdeklődést építésze iránt. Megjegyzendő: Nádosy István 1872. szeptember 20-án kérte fel Baldauf Jánost a templom tervének elkészítésére, s jóllehet öt ajánlat közül az övé volt a legdrágább, mégis őrá esett az építési bizottmány választása. Ő ugyanis az építés művezetését és a kivitelezést is elvállalta. Ebben a minőség garanciáját látták. Jóllehet az építkezésnek 1874-re be kellett volna fejeződnie, a templomot 1875 áprilisában vehette csak birtokba a közösség, a berendezés pedig csak szeptemberre készült el.[3] A munkálatok közben ugyanis megbízták Baldaufot azzal, hogy a lelkészlakkal szemben, annak pandanjaként a gyülekezet bérházát is építse fel. Így a jó arányú, torony nélküli, pilaszterekkel határolt kis ki- ülésű középrizalitos, emeletes templom homlokzatra jó rálátást nyújtó kis tér és előkert jött létre, amit két oldalról a papi lakóház és a tömegével arányos földszintes épületek határolnak. Az utca felől a teret a Madarász-Szontágh féle gyárban készült szép vaskerítés határolta. (A mai vaskerítés a réginek csupán pótlása). Tulajdonképpen ez az épületegyüttes az első adatunk Baldauf pécsi működésére. Szőnyi Ottó pécsi útikalauza „az 1868-ban tervezett lelkészlakot” említi Baldauf első munkájaként. 1890-ben bekövetkezett haláláról megemlékező nekrológ 1870- re teszi ideérkezését, azt írván, hogy Baldauf két évtizede működött Pécsett, s „az idegent itt nagy szimpátiával fogadták és éveken át munkával halmozták el.”[4] Működését leginkább Fünfkirchner Zeitung kísérte figyelemmel, hiszen az Ausztriából, Tirolból érkező, és sokáig a német nyelvet megtartó építészt is elsősorban a város német ajkú lakossága foglalkoztatta.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 01

 

Evangélikus templom, Pécs, 1874-1875.

 

A székesegyházi plébánia halotti anyakönyvi bejegyzése szerint Baldauf János architectus viduus (özvegy építész) Tirol svájci határához közeli Graumban született 1831-ben, Pécsett a Siklósi országút 13. szám alatt lakott (ma Rákóczi út 13), amikor 1890. augusztus 30-án meghalt. Felesége, Kucher Paulina Galíciából származott, Kolomeában született és 1885-ben 55 éves korában hunyt el Pécsett. 1860-ban még Tirolban élhetett a család, mivel Kufsteinban született Josef nevű fiúk, akit gyenge tüdeje miatt fiatalon, 1876-ban veszítettek el, amint a Fünfkirchner Zeitung írja: „Az általános kedveltségnek örvendő Johannes Baldauf mérnök és építési vállalkozót nagy gyász érte. 16 éves fia hideg vizet ivott egy tavaszi kiránduláson, megfázott és meghalt.”[5]

A pécsi városi tanácsi iratok mutatókönyveiben talált bejegyzések még némi támpontot adtak Baldauf korábbi működésére vonatkozóan is, bár a jelzett iratokat már nem sikerült fellelnem. Ezek szerint 1870 decemberében Baldauf ügyében iratot küldenek Dárdára 1872 augusztusában Baldauf, Devecseri, Hegyessy a királyi törvényszékhez idéztettek, nem derül ki milyen ügyben. 1875-ben pedig Baldauf János mérnök részére egy kézbesítvény érkezett Bozen (Bolzano) város tanácsától, 1876 júliusában az evangélikus templom és környékén volt egykori Püspök-kertben lévő faragott kövek megvételére tett Baldauf János ajánlatot. 1879 májusában, majd októberében Baldauf János elleni árverési hirdetéseket „átteszi az adófelügyelőség.”

Mivel legtöbbször mérnökként említik, s az a bizalom, amivel az evangélikus templomépítő választmány az egyébként katolikus vallású Baldaufot kiválasztja és megbízza az építéssel, feltételezi, hogy jó referenciái voltak a bányatelep kialakításánál vagy gyárépítésben talán már itt foglalkoztatott, németül és a svájci határ melletti tiroli részről származva, talán olaszul is tudó, jó kedélyű, az emberekkel barátságos kapcsolatot találó építésznek. Az evangélikus templom építését elindító és felügyelő bizottság tagjai: az építkezést felügyelő városi mérnök Nendtvich Sándor, Bock Lajos vasúti üzletvezető, Dietz vasúti főmérnök, Szontágh Mátyás vasgyáros és Maléter Rudolf ügyvéd, közülük néhányan talán később is igénybe vették építkezéseiknél Baldaufot.

Az evangélikus templom, paplak és bérházépület megvalósításának idejéből kevés adat került eddig elő munkásságáról, s nekrológjai sem térnek ki a nevéhez köthető épületekre. A korabeli újságok, ha be is számolnak a városképet érintő nagyobb építkezésekről, pályázatokról, az építészt ekkor még ritkán nevezik meg. Istokovics István, Engel Sándor, Szánthó Antal, Gianone Ágoston, Weidinger Gusztáv, Taky József, Piacsek Gyula és Piacsek Antal, Körösztös József és Körösztös Imre, Lammer Ágoston, Valencsák Rókus dolgoznak még Pécsett Baldauf itteni működésének idején, vagyis az 1870-1885 közötti időszakban, s kívülük még jó néhány német nevű betelepülő Baumeister-t is foglalkoztatott a város lakossága, mint Jarsch Ferencet, vagy Morgenstern Alfrédot.

1882-től a székesegyház elinduló átépítése egyre jobban képzett, újabb építészeket vonz városunkba és késztet letelepedésre, mint Kirstein Ágostont, s 1883-ban nyitotta meg az egykori Hunyadi, ma Mátyás király utcában építészeti irodáját Schlauch Imre, s lesz a következő évtizedek legfoglalkoztatottabb pécsi építésze.[6] Ez a felsorolás csak első hallásra tűnik soknak, hiszen az említettek jelentős része fiatalon meghalt (Weidinger Gusztáv 1882. Schultz Ferenc 1870, Schultz Ignác 1884), baleset (mint Taky József)[7] vagy öngyilkosság (Gianone Ágoston)[8] miatt esnek ki a megbízásokért folyó, egyre élesedő versenyből. 1885-90 között megy végbe egy generációs váltás. Csak a jobban képzettek tudnak talpon maradni.

1873-ban már a pécsi pályaudvar bővítését és a budai külvárosnál megálló létesítését sürgetik, a Felsővámház utcába új iskolaépítéshez szereznek be pályázat útján terveket, a katonai kórház építése (mai bőrklinika, illetve a Kodály Zoltán utcától északra húzódó tömb kórházi pavilonjai) is ekkor indul. Ezek az evangélikus templom épülésével egyidejű építkezésekből csupán néhány kiragadott példa. Baldauf főként a székesegyháztól az országútig terjedő területen működött: a siklósi illetve belvárosi országúton (a mai Rákóczi út, majd folytatása a Budai-vámig) lakott és leginkább ennek és környékének dél felé történő kialakításában is részt vett.

A pécsi „Gründerzeit” ekkor létrejövő házsorait napjainkra jórészt már eltüntette az utóbbi évtizedek városfejlesztése: a városfal kibontásával, az Ágoston tér, Búza tér körüli tömbök, valamint az egykori Siklósi utca, a mai Bajcsy Zsilinszky út és környékének csaknem teljes szanálásával. Már a Zsolnay gyár egykori épületeit is utolérte ez a sors.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 02

 

Maas Bernát háza, Siklósi út 33. Pécs, 1876–77. (lebontva)

 

Baldauf néhány egyszerűbb, földszintes lakóházterve megtalálható a Baranya Megyei Levéltárban: Maas Bernát pécsbányatelepi igazgatónak a Siklósi utca 33. szám alatt 1876-ban épített házat, amit a következő évben az udvari részen újabb helyiséggel és istálló építésével bővített.[9] Az utcára két-két ablakkal néző három lakószoba mellett a kétszárnyú, felülvilágítós kapubejárat zárt folyosójáról pár lépcsőn felhaladva lehetett egy újabb folyosóról az utcai szobákat és az udvari szárnyra is kiterjedő lakást megközelíteni. Az utcai homlokzaton a két ablakos középtengely két-két korintoszi pilaszter felett indadíszes frízzel díszített rizalitként hangsúlyozott, az ablakok konzolokon nyugvó egyenes szemöldökpárkányai és a kapu akrotérionos szemöldökpárkánya alatt domborművű füzérek, a Zsolnay gyár terrakotta készítményei éppúgy, mint a tetőpárkány alatti sávot tagoló szellőző rozetták.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 03

 

Pécs, Belvárosi plébánia templom az 1877. évi átépítés után

 

Már 1876-ban, a helyi lapokban a városháza dísztermének felújításáról szóló beszámolóban megemlítik, hogy jövőre a városház külsejét kell renováltatni, és a várostemplomot a Graumból származó dómépítő mester fogja stílszerűen felújítani.[10] Az evangélikus templomon és lakóházon is felhasználta Baldauf Zsolnay Vilmos kerámiagyárának architektura-tagoló gyártmányait: fogrovatot, pilaszter fejezetet, konzolt. A gyár neves látogatóinak aláírását megőrző vendégkönyvében ott találjuk Baldauf aláírását is, aki Zsille Vilmos városi mérnök társaságában látogatott ki a gyárba 1877. július 12-én, és együtt dolgoztak a Széchenyi téren álló belvárosi templom felújításán.[11] A városi vezetők üléséről úgy tudósított a helyi német nyelvű lap, hogy a Baldauf építész által készített várostemplom szépítési terv nagy feltűnést és tetszést aratott a városatyáknál, s e tervezetben nincs más kéz munkája, még a városi mérnöké sem.[12] Pár hónappal később, a munkálatok befejezésével néhány kritikai észrevételük is van a felújítást illetően különösen a homlokzatot találták szépnek, melyet a Zsolnay gyár termékei tesznek maradandóvá.[13] A téglalábazatot azonban inkább kerítéshez és nem templomhoz illőnek véli, még kevésbé tetszett a cikk írójának a kis köztes kupola a nagy kupola és a torony között, ami azon kívül, hogy költséges, stíluszavaró is.[14] Baldauf munkája nyomán végül is csak új vakolás, tetőmódosítással járó esztétikus átigazításra került sor, ami csak 1878-ra fejeződött be. A Pécs belvárosi templom apát plébánosa, Mendlik Ágoston újságcikkben mond köszönetet a templom restaurálásáért Pécs városának, mint kegyúrnak és a munka elvégzőinek: „Elismerőleg kell megemlékeznem Baldauf és Zsille mérnök urak, mint a terv készítőiről, továbbá Szántó Imre vállalkozó építőmester, Kleber ácsmester, Hillebrand... bádogos, Hoffmann Károly asztalos, Kindl Ferenc lakatos és Zsolnay Vilmos urakról, mint kik az Isten dicsőségére, a városunk díszére fennálló belvárosi templom immár befejezett restaurálásához szükséges munkálatokat pontossággal és lelkiismeretességgel teljesítették.”[15]

Ezt követően a városháza javítási, felújítási munkájában működött közre, bár úgy tűnik a híradásokból, hogy az egész külső homlokzatot és talán az épület bővítését is megtervezte. A FünfkirchnerZeitung Zur Stadtverschönerung Városszépítés címmel számolt be erről Baldaufot tüchtiger Bauingenieur-nek, ügyes építőmesternek nevezve, aki kis költséggel, modern, az ilyen monumentális épülethez illő tervet készített. „Ha a mi városvezetésünk e stílusos, korunk izlését tükröző, és a modern építészeti izlésben készült terv mellett dönt, úgy a Széchenyi tér egy egészen más külalakot fog kapni, mint a jelenlegi. Pécs ezt két olyan műemlékének köszönheti, melynek látványán még a késői generációk is gyönyörködni fognak.”[16]

1877-ben Dulánszky Jenő püspök nyer kinevezést Pécsre, aki még az évben ellátogatott Zsolnay gyártelepére, s e látogatását hamarosan megrendelése is követte.[17] Elsőként lakóhelyét, a püspöki palotát hozatta rendbe, Baldauf János tervei szerint. A palotának a Dóm térre néző keleti homlokzatán a bejárati rizalittól északra eső szárny ekkor kapta hálós, neoreneszánsz pilaszteres, párkányos kialakítását és Zsolnay terrakotta díszeit. „A püspöki palotát tetszetős stílusban átalakítják, csakhamar elegáns megjelenésével a szemközti Konzistorialis palotával együtt az aranyozott püspöki címerrel és emblémával ékesen az egész teret díszíti,” számolt be erről a Fünfkirchner Zeitung, megemlítve a dóm már tervbe vett restaurálását, a gyümölcspiac rendezését, a sétatéri sétány kialakítását is.[18] A palota homlokzatának Zsolnay terrakotta díszítményei között az ablakok alatti betétként az a kétvirágos relief látható, amely az 1872-ben épült Pénzügyigazgatóság Király utca 11. homlokzatán, Zsolnay Vilmos Széchenyi téri üzletházán valamint a közelmúltban még Nevelők Házaként használt Szent István téri épületen is fellelhető.[19] E díszítmény gyakorisága is e homlokzati átigazítások közel egykorúságát jelzi.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 04

 

Fotó: Bácsalmási Zoltán

 

A püspöki palota felújítása 1879-re elkészült, ez alkalommal a rizalit két bejárati ajtaját Baldauf tervei szerint faragott díszítéssel: antik filozófus portrékkal ékesítették. Kivitelezője Baldauf felfedezettje, és több alkalommal munkatársa, Patry Lajos faszobrász volt. Ismét a Fünfkirchner Zeitungból értesülhetünk együttműködésükről: „Valentin Károly műkereskedésének kirakatában pompás szobrászmű látható, amelyet Baldauf mérnök a püspöki palota kapujának kiegészítésére rajzolt és Patry szobrász kivitelezett. A szakemberek a kivitel szépségét és tisztaságát értékelik. Örülünk, hogy a városban élő fiatal művész, aki sajnos az elmúlt két évben még ismeretlen volt, ilyen erőteljes a szobrászművészetben. Patry több megbízást kapott újabban szobrászi munkára és figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik építkezésnél, vagy bútorozásnál tehetségét igénybe vehetik.”[20] E felhívásnak volt valószínűleg köszönhető, hogy Traiber (1882-től Vasváry) György Király utca 19. sz. alatti emeletes üzlet- és lakóháza építkezésén a szalon ablakai és ajtói keretére Patry Lajossal oroszlános faragásokat készíttetett.[21] Baldauf Patryt talán Angster József orgonakészítő üzemében ismerhette meg, akinek 1877-85 közötti időszakról fennmaradt számlamutató könyve szerint „Patry Bildhauef 1877-ben és 1879-ben folyamatosan Angsternek dolgozott, valószínüleg a kalocsai, zombori, dunaföldvári pécsi orgonák faragásain.[22] 1878-ra nincs kifizetés számára, akkor faraghatta a püspöki palota kapu-medaillonjait illetve, a székesfehérvári termékkiállításra Pécs városa megrendelésére készült, ugyancsak Baldauf tervezte reneszánsz díszasztal lábát, amelynek fedőlapján a megye kőfajtáit mutatta be Vogl János kőfaragó. Baldauf, az asztal tervéül tulajdonképpen a müncheni keleti pályaudvar Hof. Wartsa tervezte díszasztalát másolhatta le, illetve tervezése ezúttal inkább a minta kiválasztására, megrajzolására szorítkozhatott, legalábbis a híradások szerint.[23]

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 05

 

E közös munkájukról többet tudhatunk meg „Egy pécsi szobrász műtermékről írt cikkből, amivel Patry sorsán kívántak lendíteni. „Patri Lajos szobrász műhelye. Itt még ismeretlen a fiatalember. A véső, amivel a fát megmunkálja, csak száraz kenyérre valót hoz. Baldauf mérnök szívessége révén kaphatunk bepillantást e sanyarú művészsorba, aki felfedezte a művészt, és művészetét munkáinál alkalmazta. A székesfehérvári kiállításra asztalt készített, hogy ezen mutassa be a város márványkollekcióját. A püspöki rezidencia kapuján már megcsodálhattuk faragó művészetét. E reneszánsz stílű asztalnál is megcsillan tehetsége. Oldalát virág girlandok díszítik és lendületesen faragott ornamentika. Az asztalláb felső részén oroszlánfejek, amelyek természethűsége művészi kézre vall. A márvány fedlappal igazi kiállítási tárgy lesz, amely a műértők körében tetszésre talál majd, és megrendeléseket hoz, ami legalább a nélkülözéstől megmenti.[24] Jóllehet az asztal díjat hoz Pécs városának, de csak Vogl kőfaragót említik e siker kapcsán alkotói közül.[25]

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 06

 

1897-ben Baldauf a székesegyház kis orgona felújításakor az orgonaháznak terveit készítve kap közreműködéséért a számlakönyv szerint (több részletben) összesen 235 forintot Angstertől. „További szépítő munkák a dómtemplomban” című cikk is ír a székesegyház régi orgonájának felújításáról, megemlítve, hogy faragásait Angster műhelyében hét hónap alatt Patry Lajos művészien készítette el. Az orgonát a székesfehérvári országos kiállításon bemutatták.[26] „Baldauf a dóm kriptájában lévő kápolna (altemplom) 11. századi töredékeinek motívumait használta fel az orgona díszítményeinek megtervezéséhez. A vele szemközt elhelyezett szószéket is román stílben kéne felújítani.”[27] A székesegyházról készült ismertetők, az Angster József életútját és gyárának történetét feldolgozó munkák nem említik sem Baldaufot, sem Patryt. Munkájuk a régi székesegyház utolsó pillanataihoz tartozó apró epizódok csupán. A dóm átépítését követően kiadott „Emléklap a pécsi főszékesegyház fölszentelése alkalmából” a pécsi székesegyház Angster-féle 60 regiszteres orgonájáról azt közli, hogy „telve van a román stílnak megfelelő arabeszkekkel, amiket Jiratkó Albin pécsi szobrász faragott.”[28]

Jiratkó Albin, a neves helyi szobrász, Bartalits Mihály halálakor, 1879-ben telepedett le Pécsett.[29] Az elkövetkező években Angster Józsefnek is rendszeresen dolgozott, és pár év múlva Bartalits elárvult műtermében rendezkedett be.[30] Faragótudományával komoly versenytársa lett Patry Lajosnak, akinek neve 1880-ban a tanácsi iratok mutatóiban már csak árverési hirdetésekkel kapcsolatban fordul elő. További itteni munkásságáról nincs is adatunk. Tönkrement, elvándorolt, vagy netán felszívta valamelyik asztalos üzem?

A helyi építész és művészgárda a dóm restaurálásához illetve átépítéséhez tervjavaslatokkal igyekezett a püspöknél és a káptalani testületnél e jelentős építkezésből megbízást, feladatot szerezni. Ismerjük Piacsek Gyula ilyen irányú tervét, és valószínűleg Baldauf is pályázott.[31] Erre utal a FünfkirchnerZeitungnak az a híradása, miszerint a Bécsből ideérkezett Friedrich von Schmidt dómtervező építész, aki a székesegyház építésének 1878-ban történő átvételekor Baldauf tervezetéről elismerőleg nyilatkozott, közölve, hogy e tervek alapján, csupán néhány részletét módosítva 3-5 évig tarthat az építkezés, s Baldaufot bízza majd meg a munkálatok vezetésével.[32] A katedrális műszaki állapota, a repedések által jelzett szerkezeti problémák megoldása elsősorban mérnöki feladat volt, s Baldauf alkalmazása ilyen képzettsége révén kerülhetett szóba. De a tervezett építkezés dimenziói, az épület műemléki jelentősége és az országos érdeklődés e felelősség teli munkára nemzetközi tekintélyű, ilyen feladatokon már bizonyított építészprofesszor, Friedrich von Schmidt megbízását tette szükségessé, aki hamarosan Bécsből idehozta tanítványát, Kirstein Ágostont a munkálatok vezetésére. Mint ismeretes, 1882-ben hozzáfogtak a dóm szükséges kiürítéséhez és bontásához. Baldaufot még pár évig a székesegyház és környezetével kapcsolatos szépítő kisebb munkálatoknál foglalkoztatták. 1882-ben a székesegyház előtti parkban szökőkút készítésével bízták meg, amit múlt századi képeslap őrzött meg számunkra.[33]

„A Sétatér megujítása, a park közepén egy modern szökőkút létesítésével valósul meg. Ezen új, Baldauf mérnök úr tervei alapján készülő szökőkút munkáját már kiadták a mohácsi Mindszenti Aurél úrnak, aki már el is kezdte a kivitelezést. A medence 8 m hosszú és 6 m széles és 700 forintba, a felépítménye pedig 800 forintba kerül. Ennek költségeit a püspök támogatásától remélik megkapni.[34] Egyes kutatók a székesegyház előtti szökőkút létesítését 1873-75-re datálják, mely azonban csak 1891-ig díszítette a teret.[35]

1879-ben Baldauf egy földszintes lakóházat tervezett (Herstellung), a mai Ady Endre út 59. (korábban Ágoston utca 25.) Vidákovics György számára.[36] Zárt utcasorba kapcsolódó, alápincézett ház homlokzata felülvilágítós, kétszárnyú kapuval indul, majd konzolokkal támasztott egyenes szemöldökpárkánnyal hangsúlyozott négy ablak következik, a két utcai lakószobának megfelelően. Fogrovatos párkány és a tetőpárkány alatt falkeretelések között tárcsák vagy kis szellőzők zárják a homlokzatot, amely e korszak jellemző külvárosi tucat terméke. Hasonlóan szerény feladat volt C.F.Böm számára a Ferencesek utcája 50. (?) új raktár létesítése.[37]

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 07

 

A Zsolnay gyári kemence- és műhelyépületek terve, 1881.(Fotó: Füzi István)

 

1880-ban Pécs város szabad királyi városi rang elnyerésének centenáriumán rendezett ünnepségek pompáját a király, I. Ferenc József látogatása emelte.

Számos más ok is aktuálissá tette e látogatást: a püspök személyében történt változás, a székesegyház felújításával kapcsolatos tervek, Zsolnay Vilmos a párizsi 1879-as, majd a székesfehérvári 1879-es kiállításon szerzett elismerésével is méltónak bizonyult a kitüntető figyelemre. E látogatásról szóló híradások közvetett adattal erősítik meg azt a tényt, hogy a püspöki palota felújítása ekkorra már befejeződött, hiszen az uralkodót ott szállásolták el. „A magas udvartartás, mely több mint száz személyből áll, a pompásan restaurált püspöki rezidenciában és Pollack, valamint Troll kanonokok házaiban lesz elszállásolva. [...] A pécsi püspök, dr. Dulánszky Ferdinánd, aki tágas rezidenciáját a király rendelkezésére bocsátja, az uralkodói fenség látogatása idején a dóm plébániáján lesz elszállásolva.”[38]

Baldaufot az egyháztól és a várostól kapott munkái egyre népszerűbbé tették: 1881-ből ismerjük a legtöbb építési feladatát, s ezek közül is ekkor kapja a legjelentősebbeket, mégpedig a Zsolnay családtól. Baldauf legkorábbi ismert munkájától kezdve vevője, felhasználója volt a Zsolnay gyár terrakotta gyártmányainak Anyagi helyzetén is nagyot lendített, amikor Zsolnay Vilmos megbízta gyártelepén új égető kemencék és újabb műhelyek, lakóházak tervezésével:

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 08

 

Lakóház terve a Zsolnay gyártelepen, 1883. (Fotó: Füzi István)

 

„Az építkezések 1880 elején kezdődtek. Tavasszal már állt az új festőműhely és minden valószínűség szerint a mai díszmű raktár helyét elfoglaló terrakottaműhely egyik szárnya is, amelyben a majolikamázas terrakottához alkalmas, hosszú fekvőmedencét helyezték el.

Utóbbira a Polytechnikum díszítésének elkészítéséhez volt sürgősen szükség. A műhely fölé emelet épült, ahol formázták és mázzal vonták be a terrakottát,” írja gyártörténetében Zsolnay Teréz.[39] Az eddig talált tervrajzok közül a legkorábbi, 1881 januári keltezésű, ezáltal az itt felsorolt épületek többsége az említettnél egy évvel később valósulhatott meg. A következő évek bővítési munkája során keletkezett a gyártelep Felsővámház utcai és délről az egykori Pálya utca (ma Zsolnay Vilmos út) határvonalán a raktár, műhely és további üzemrészek. Ez alatt a gyárnak növekvő mennyiségű megrendeléseket is teljesítenie kellett.[40] Az 1881. február 12. dátumú terven emeletes épület kúpos, alacsony kéményű kemencével, és további négy, egyemeletes ill. földszintes, nyeregtetős épület keresztmetszete érzékelteti Baldauf tervezői és művezetői közreműködését. A Zsolnay lányok házassága révén kibővült család számára 1883-ban egy szabadon álló lakóházat tervezett Baldauf. A gyárterület lejtése miatt az északról földszintes épület innen nyíló bejárata az emeleti lakást pár lépcsővel elérhetővé tette, míg a déli, emeletes traktus felől, központi folyosón lehetett elérni az épület kereszttengelyében lévő lépcsőházat. Az emeleten négy nagyméretű szobával, nagy konyhából és mellékhelységből álló lakás, a földszinten lakókonyha és két különbejáratú, nagyszoba volt. Homlokzatát Baldauf többi épületéhez hasonlóan, szolid neoreneszánsz szellemben formálta. Horizontálisan könyöklő, emeletválasztó és konzolos főpárkány tagolja. A földszintet rusztikázással és egyszerűbb ablakformákkal választja el a méretében kissé megnövelt emelettől, ahol a bejárati főhomlokzaton a három, timpanonnal zárt ablakot az oromzat alatt és a mellvédbe rakott terrakotta betétdísszel, az oromzatok fölött pedig téglalap alakú padlásszellőzőkkel hangsúlyozta.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 09

 

A gyárbővítés további tervrajzai a Baranya Megyei Levéltárból kerültek elő. Az egyiken két, emeletes üzemépület látható: „Plan zur Vergrösserung der Thon- waaren Fabrik des Hernn Wilhelm Zsolnay in Fünfkirchen,” egy hosszanti elrendezésű, nyeregtetős, tégla architekturájú épület elöl- és oldalnézeti homlokzata, valamint alaprajza. 1881. január 20. dátummal. A hosszanti, nyeregtetős épület homlokzatán lizénákkal osztott és fogazott rakású téglapárkányokkal keretezett mezőben zománcos téglasor lezárású kettőzött ablakok. A két, háromszögű oromfalas rizalittal kialakított, gyárkéményes másik épület alaprajza két körkemencét jelez.[41] A Pálya utca 65-71. számú telken, a gyárudvaron belül az építési kerámiagyártás felfejlesztésére megépített új üzemrész volt ez, illetve a másik épület vele szemben talán az út túloldalán felépült ház éppúgy lehet, mint a gyártelep északi oldalán lévő raktárépületek egyike. Mindenesetre nehezen lokalizálható, azonosítható ma már a későbbi toldások és új építések, illetve bontások miatt.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 10

 

Zsolnay Teréz a gyár és család történetét felidéző visszaemlékezésében, a gyártelep e fejlesztését egészében jól datálja, építészét azonban nem említi, az olasz Buttit emlegeti a gyáron belüli építkezések megvalósítójaként: „Butti, olasz pallérunk, aki már az előző évben is dolgozott nálunk, és később hosszú évtizedeken át vezette a soha meg nem szűnő gyári építkezéseket 1882-ben nagy építkezések folytak. Butti március elején érkezett 26 kőművessel kezdte meg a munkát.”[42] A levéltár Zsolnay iratanyagában található, az alkalmazottakat nyilvántartókönyv szerint Butti Eugenio, a Friuli melletti Ragognia S.Pauinla-ból való kőműves 1889.április 7-től állt 1897. február 20-ig a gyár alkalmazásában. Majd 1899. február 25-től ismét belépett, s a bérfizetési lajstromok szerint az építési osztályon dolgozott, így nem valószínű, hogy Baldauffal munkakapcsolatban állott volna.[43] A bérfizetési lajstromok szerint viszont 1881 szeptemberétől Antonio Butti és Giovanni Butti kőművesek kis megszakítással 1882 év végig heti elszámolásban kaptak munkabért.[44] ők működhettek közre Baldauf terveinek kivitelében. Baldauf tréfálkozó, barátságos, jó társaságbeli lényét, személyiségének emlékét, megőrizte Zsolnay Teréz emlékezete, de mert nem volt a gyár állandó alkalmazottja, a két személy alakját egybemosta, Buttira vetítette a Baldaufra vonatkozó emlékeit is. Az itt közölt tervei alapján úgy véljük, hogy Zsolnay Teréz által leírt további építkezéseket is ő irányította. Emellett kisebb feladatoknál is foglalkoztathatta a család, hiszen mint láthattuk, a javítások, átépítések és műszaki igényű munkák lelkiismeretes kismestere volt. Sikorszki Tádé építész benősülése (1883) után már csak leginkább a műszaki jellegű feladatoknál, új kemencék építésénél szorult a Zsolnay család külső mérnök-építész segítségére.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 11

 

1881 májusában Zsolnay Vilmos öccse, a kereskedő Zsolnay Imre, a Ferenciek utcája 11. szám alatti emeletes házát (Franziskaner Gasse 27, ma Postabank) is Baldauffal terveztette, aminek csak alaprajzát sikerült megtalálnunk.[45] Az épület tömege és nyíláskiosztása a mai. A középen nyíló bejárat hosszú folyosójának végéről, balra nyílik a lépcsőház, félkörben vezetett lépcsőkkel. A földszinten a bejárat mindkét oldalán egy-egy üzlethelyiség (?), amelynek tere az udvar felé nyúló szárnyak irányában közvetlen világítás nélküli terekkel bővül, a hosszan elnyúló telek mindkét oldalát hosszan beépítve, a szomszédos telkekhez tűzfalakkal kapcsolódva, a két szárny között alig szélesebb belső udvarral, mint maguk az épületszárnyak. A lakás tulajdonképpen az emeletet foglalta el, ami az utcafronton kívül csak a jobb oldali, a lépcső felőli udvari szárnyra terjedt ki. A homlokzat szimmetrikus, kis plasztikájú architektúrája mértéktartóan alkalmazza Zsolnay Vilmos termékeit. Ion pilasztereket, az ablakok alatt a püspöki palotahomlokzaton és a fent már felsorolt pécsi épületeken is alkalmazott virágdíszes reliefet. Az utca túloldalán (ma Ferenciek utcája 20.) ezzel egyidőben építette fel Szánthó Antal építész saját, emeletes lakóházát. A két, új lakóház „nagyvárost reprezentál,” írja Die Ver- schönerung der Franziskanergasse címmel a Fünfkirchner Zeitung, mert kényelmes lakások és üzletek találhatók bennük.[46] Zsolnay Imre e telkének a Hunyadi útra (ma Mátyás király utca) kifutó végén viszont pár évvel később, 1883-ban épített emeletes házát azonban már Piacsek Gyulával terveztette meg.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 12

 

Zsolnay Imre egykori üzletháza, Ferencesek utcája 11. Fotó: Fürtös Györgyné

 

Baldauf az 1881-es évben Pintér József részére is tervezett földszintes lakóházat a Siklósi országút 131/2. alatt.[47] Egyik oldalán szomszéd házhoz kapcsolódó, rusztikázott alapzatban nagy pinceablakos épület hat tengelyes homlokzatát sarok rizalitok tagolják, amiket az aedikulás ablakok klasszikus háromszöges lezárásával és a képszéken relief füzérsorral díszített. A többi ablak szegmentíves oromzatot kapott. Ezeket az épület teljes hosszában ugyancsak Zsolnay-féle szalagdísz kapcsolja össze.

Nagy, boltozott pincéi raktárként vagy műhelyként szolgáltak. A ház helyiségeit belső folyosóra fűzte. Hét szobája közül a csaknem 50 m2szalon, a 35 m2 nappali és még két szoba egy tengelyben egybenyitható volt. A mai Rákóczi út ezekben az években kezdett dinamikusabban beépülni, házait gyakran átszámozták, ma már lokalizálhatatlan az azóta lebontott épület. 1890-ben vagy ebben, vagy ennek a környékén lakott Baldauf, de akkor már csak simán 13. számú házban.

1881 májusában a Ferencesek templomának homlokzatán a kívánt módosításokat, és a hajó északi oldalához toldott kápolnát tervezte, aminek kivitelezője ismételten Körösztös Imre volt.[48]

1883-ban még Baldauf János vezetése mellett restaurálják az Ágoston téri templomot, új tornyot építve neki.[49] Ezt követően viszont alig van nyoma működésének. Feltehetően 1885-ig még a Zsolnay gyári bővítések, építkezések látták el munkával. Kevesebb látványos feladat juthatott már neki az egyre élesedő versenyben, s lábfájása, betegeskedése is hátráltathatta boldogulását. Jelenlegi ismereteink szerint a halálát megelőző évből, 1889-ből két épület tervezése köthető hozzá, amelyekre Madas József adatgyűjteménye hívta fel figyelmemet. A Felső-Malom utca 9. (ma Várostörténeti Múzeum) körülépített udvarának északi szárnyépületéből egy emeletes lakóháznak Baldauf volt a tervezője, amit Misángyi András kivitelezett.[50] Ugyanő építette fel Baldauf terve alapján az Irgalmasok utcája 8. ma is eredeti homlokzatával fennmaradt emeletes házat Berecz Ferenc részére, aki a földszinten „Az igaz mértékhez” néven vendéglőt nyitott. Baldauf korábbi épületeinek mértéktartó, leginkább a reneszánszhoz köthető stílusát itt barokkos eklektika váltja fel. A földszinten öt, üvegezett kétszárnyú, felülvilágítós ajtóbejárat van, plasztikusan tagolt pillérek között. A fúgázott emeleten könyöklőpárkánnyal kapcsolt ablakokat erős kiülésű szegmentíves oromzatokkal látta el, amiket csökevényes, nyújtott konzolok és pilaszterek tartanak. Két oldalán mindegyikhez álló csigás ornamens csatlakozik. A mai Irgalmasok utcája ekkor emeletessé alakuló zárt utcasorába illeszkedik szolid mértéktartással.

 

psz 2000 04 06 mendol zsuzsanna 13

 

Berecz Ferenc házának homlokzata 1889. Ma Irgalmasok utcája 8.

 

Szőnyi Ottó a Budai külvárosi temetőről írott tanulmányában említi, hogy itt a főút és az észak-déli út kereszteződésében felállított, 1891-re elkészült kereszt talpazatát Baldauf 1889-ben készített terve nyomán Piacsek Virgil, míg a corpust Jiratkó Albin készítette.[51]

Sokat foglalkoztatott építészként és építőmesterként emlegeti Baldaufot a Fünfkirchner Zeitungban közölt nekrológ, a Pécsi Figyelő mérnöknek titulálja, de mindketten inkább a viccelődő, szellemes emberre emlékeznek, aki két lányát gondosan nevelte. „Néhány merész tervezésű, ízlésesen kivitelezett, szép épületet adott Pécsnek” értékeléssel sommázták munkásságát, vagyis már halála évére elfelejtődött, mely épületek is köszönhetőek neki. A Pécsi Figyelő híradása csupán ennyi: „Baldauf János mérnök augusztus 30-án, 59 éves korában elhunyt. A megboldogult egyike volt a pécsi társaság legismertebb alakjainak, ki elpusztíthatatlan humorával nagyon sok derült órát szerzett azoknak, akik ismerősei és baráti köréhez tartoztak... nagy részvét mellett temették.” Talán éppen ez a tulajdonsága tette vonzóvá alakját a Zsolnay család számára is, akiknek mai ismereteink szerint a legmaradandóbb és legszebb épületeit, a gyártelep kibővítését megtervezte. Pécsi működése elején emelt evangélikus templom és bérház együttessel, majd pályája lezárásaként épített, az Irgalmasok utcájának házsorába illeszkedő vendéglős lakóházzal, valamint a püspöki palota keleti homlokzatának terrakotta díszítésével maradandó nyomot hagyott Pécsett.

A historizmus korszakának azt az építőmester típusát képviselte, aki műszaki felkészültségéhez, és az akadémikus építőgyakorlatnak megfelelően, mintakönyvek segítségével és a gyári úton előállított formakinccsel teremtett architekturát. Hiszen az „alapozás,” a kapitalizálódás kezdeti szakaszában a pécsi polgárok vagyoni állapota alig nyújtott más lehetőséget, mint épületeik átigazítását, a homlokzatok felékesítését, a gazdagság látszatának illúzióját. Amivel szép iránti igényüknek és a városi fejlődés követelte korszerűsítésnek kívántak egyszerre eleget tenni. Talán a Zsolnay gyár munkásai számára emelt lakóházak terveinél is közreműködött Baldauf. Részvétele Zsolnay Vilmos által a város több pontján vásárolt telkek beépítésében valószínűleg azon városrészekhez kapcsolódott, amelyet épp korunk fejlődése tüntetett el. Az átépítéseket, felújításokat nem tartják számon. A gyárépítés, mint műszaki feladat, sem igazán publikus, az építészettörténetnek is mostohagyermeke. Ezért is merült feledésbe oly hamar Baldauf János építész neve és tevékenysége.

 


[1]Pécsi Fejek, Pécs, 1928.; Baldauf Gusztáv: A pécsi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség tör­ténete keletkezésétől 1917-ig. Pécs, 1926. 23-24. és 31.p.

[2] Szőnyi Ottó: Pécs, II. kiadás, 1927. 30.p.: Evangélikus templom és lelkészlak. A lelkészlak 1868-ban, a templom 1874-ben épült Baldauf János tervei szerint, 20 095 forintba került. „A pécsi evangélikus templom, Baldauf János, 1875. Középen rizalit élénkíti a homlokzatot, mely, mint az egész homlokzat két szintre oszlik. Az alsó szint közepén nyílik a nagyméretű félköríves kapu, a felsőn pedig három hatalmas félkörívű ablak sorakozik, korintizáló fejezetű öt pillér között. Megtaláljuk a rizalit felső lezárásaképpen a háromszögű oromfalat is, oromfal és tetőzet párkányzata alatt pedig a jellegzetes, antikizáló ‘csöppeket’. Kiegyensúlyozott, monumentális benyomást tesz ez az egyénien megoldott homlokzat.” Győri Aranka: Újabb evangélikus templomaink. In: Evangelikus templomok. Budapest, Athenaeum, 1944. 196-197.p. „A lakó- ill. irodaépület terveit Baldauf 1878-ban készítette.”;

[3] Fünfkirchner Zeitung (a továbbiakban: FZ) 1876. September 17.

[4] FZ 1890. September 4. S.3.; Pécsi Figyelő, 1890. szeptember 3. 4.p.

[5] FZ 1876. September 17.

[6] Madas József: Pécs belváros telkei, házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978.; Weiler Árpád: A századforduló építészete és a szecesszió Pécsett és Baranyában. In: Baranyai Művelődés, 1987. 1. szám, 35-40.p.

[7]FZ 1881. September 25. S. 4.

[8]Pécsi Figyelő, 1884. június 28. 2.p

[9]BML Tervtár 712., valamint Zsolnay gyár iratanyaga 100. Kötet (Facturenbuch) 324.

[10]FZ 1876. Juli 30. S. 3. „Graumer Dombaumeisters stylgemäss renoviert werden wird”

[11] JPM Zsolnay adattár: A Zsolnay gyár vendégkönyve

[12] FZ 1877. Mai 20. S 3. „Ein Episode aus der letzteren Stadtreprásentanten-Sitzung”

[13] Zur Renovierung der Stadtpfarrkirche... besonders anmutigend nimmt sich die Fassade aus, auf welcher die Erzeugnisse der Zsolnayschen Thonfabrik verewigt wurde

[14] FZ 1877. Oktober 28. S. 4.

[15] Pécsi Figyelő, 1877. december 8.1.p. és FZ 1878. Márz 10. S. 2-3.

[16] FZ 1877. April 12. S. 3. „Wird sich die Stadtvertrátung zur Annahme dieser stylvollen im Geschmacke unserer Zeit und der modernen Baukunst angefertigten Pláne entschliessen, so wird der Széchenyi Platz ein ganz anderes Aussehen bekommen, als das gegenwártige und Fünfkirchen wird ihr zwei Baudenkmálerzu verdanken haben, an deren Anblick sich noch spáte Generationen ergötzen werden.”

[17] JPM Zsolnay adattár: A Zsolnay gyár vendégkönyve, 1877.

[18] FZ 1878. Juli 25. S. 5.

[19] Dulánszky püspök rendelésére több alkalommal terrakotta épületelemek szállítása, BML Zsolnay iratanyag 101. kötet (Facturenbuch) 186.p.

[20] FZ 1978. Dezember 12. S 4.

[21] Romváry Ferenc: A Vasváry ház. In: A JPM Évkönyve 34. (1989) Pécs, 1990.239-282.p.; Sonkoly Károly

[22]BML Angster József Orgonagyár iratanyaga, Számlamutató könyv, 1877-85. Kifizetések Patry Lajosnak

[23]FZ 1879. Juni 5. S. 4

[24]FZ.1879. April 27. S. 3

[25] FZ 1879. Juli 3. S. 4.

[26] FZ 1879. Mai 1. S. 4.

[27]FZ 1879. November 16. S. 4.

[28] Lechner Viktor és mások: Emléklap... A Pécsi Figyelő 1891. évi melléklete, 3.p.

[29] FZ 1879. November 16. S. 4.

[30]FZ 1881.September 4. S. 4.

[31]Szili Imre Balázs: Egy pécsi építész dinasztia: A Piacsek család. In: Magyar Építőművészet, 1985. 3. sz. 59.p.

[32]Der Dombaumeister Schmidt aus Wien dem der ganze Bau übertragen ist, hat sich über einen vom hiesigen Architekten Baldauf entworfenen Plan sehr beifällig ausgesprochen und wird die Domkirche wahrscheinlich nach diesen Plane, vielleicht mit einigen modifizierten Details umgestaltet werden, für welche Arbeiten die Zeit von 3–5 Jahren in Aussicht genommen ist. Die Renovierungskosten werden uns mit zirka 400.000 Gulden angeben und wird Herr Baldauf durch Dombaumeister Schmidt mit der Leistung der Arbeiten betraut.” FZ 1878. September 29. S. 4.

[33] Közli Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits Mihály készítette első apostolszobrai. In: A JPM Évkönyve 29. (1984) Pécs, 1985. 257-301. VII. tábla: A pécsi székesegyház 1882-ben Zelesny Károly fotója

[34] FZ 1882. Ápril 30. S. 6. „Neuerungen auf der Promenade und durch Anbringung einer moderner Fontane in der Mitte des Parkes vervolstándigt werden wird. Die Arbeit für diesen neuen Springbrunnen nach einem Pláne des Ingenieurs Herrn Baldauf ist bereits an Herrn Aurel Mindszenti in Mohács vergeben und soll schon in Angriff genommen werden. Der Bau des Reservoirs 8 m lang und 6 m breit kostet 700 Ft der Aufsatz auf denselben beansprucht jedoch die Summe von 800 Frt. Welche Unterstützung man von Bischof zu erlangen hofft...”

[35] Nagy Lajos - Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története. In: Baranyai Helytörténetírás, 1974-1975. Pécs, 1976. 173-175. Köszönöm Sonkoly Károlynak, hogy felhívta figyelmemet e tanulmányra

[36] BML Tervtár 730., 5731/1879.

[37] BML Pécs város tanácsának iratai 5987/1879 Tervtár 34.

[38] FZ 1880. August26. S. 3. „ Der Allerhöchste Hoftaat, bestehend aus mehrdenn hundert Personen, wird in der prachtvoll restaurierten bischöflichen Residenz und in den Háusern der Domherrn Troll und Pollakuntergebracht. [...] DerFünfkircherBischof Dr. Ferdinand Dulanszky welcherdie sehrgeráumige Residenz dem König zur Disposition stellt, wird sich wáhrend des Allerhöchsten Besuches des Königs in die Dompfarre einquartieren...”

[39] Zsolnay Teréz és Mattyasovszky Zsolnay Margit: Zsolnay. A gyár és a család története 1863-1948. Budapest, 1980. 98.p.

[40]A bővítés alaprajzának terve a JPM Zsolnay adattárában található, néhány épület és kemencék részletes tervrajzával együtt

[41]BML Tervtár 780. Építési engedély, 2999/1881, március 18.; Madas József: Pécs Budai külváros telkei, házai és utcái. Pécs, 1985. II. 1247.

[42]Zsolnay-Mattyasovszky … i.m. 98., 106. és 112.p.

[43]BML Zsolnay iratok, 473. kötet (Evidenzbuch)

[44]BML Zsolnay iratok, 489-491. kötetek (Bérlajstromok)

[45]BML Tervtár 149. Pécs város tanácsának iratai, 5827/1881.(Kivitel: Körösztös Imre)

[46] FZ 1882. Juli 20. S. 5.

[47] BML Tervtár 753. -2443/1881

[48] BML Tervtár 3036/1.

[49] FZ 1883. Oktober 14.; Dunántúl, 1912. szeptember 6.; Madas. i.m. 1985. 38.p.

[50] Pécs város tanácsának iratai: 5101/1889.; Madas... i.m. 1885. 439.p.

[51]A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület” Értesítője, IV. évf. 1. füzet, 1911. 61-62.p.