Cikkek

Nagy Erzsébet: Vas övveret egy pécsi avar temetőből

Pécsi Szemle 2000. (3. évf.) 4. szám, 2-3. oldal

Letöltés: pdf20


Nagy Erzsébet

 

 

VAS ÖVVERET EGY PÉCSI AVAR TEMETŐBŐL

 

 

 

1982-84. között 549 avar sírt tártunk fel Pécs - Kertváros lelőhelyen, a Megyeri legelőnek nevezett, vízjárta laposba nyúló alacsony dombháton. A nagy sírszámú temetőnek talán az egyharmadát sikerült megmenteni, annyi bizonyos, hogy a területen a 7. század második harmadában nyitották a temetőt, s csak a 9. század közepe táján hagyták fel azt, addig folyamatosan temetkeztek ide az avarok. Ma itt panelházak magasodnak!

Kevés férfisírban találtunk teljes övgarnitúrát; az egyik legszebb, s legritkább veretsor a 391. sírból került elő, a temető északnyugati felén. A garnitúra egy nagyszíjvégből, két kisszíjvégből, három övveretből és egy szíjszorítóból állt. Hasonló vas övdíszeket eddig a Kárpát-medencében csak az Előszállás - Bajcsihegy 200. sírban találtak.

A nagyszíjvégen vehető ki legjobban a veretek díszítése: fejfedős, hosszú arcú, rövid hegyes szakállú férfi ábrázolása. Hiányzik a hajról minden jelzés, csak az egész fejet betakaró, magas sapka látható, rajta keretszerű díszítés, benne törzsi jel, esetleg rangjelzés vélhető. A test és a ruha egyszerű jelzése az arcábrázolást hangsúlyozza. Az ezüst tausírozású[1] minta ismétlődik a két mezőre osztott, aranyozott drótkerettel szegélyezett vereten. A nagyszíjvég hossza 9,8 cm, szélessége 2,1 cm.

Tausírozott maszkos övveret még 9 lelőhelyről ismert; csak bajor területen fordul elő ott, ahol az alamannok keleti csoportja és a bajuvarok törzse élt. Német kutatók a 7. század második felére, utolsó harmadára helyezik ezeket a vereteket. Bóna István a 7. század második harmadára teszi elterjedésüket, de hangsúlyozza, hogy jobb, különösen a hazai leleteket temetőn belül, saját környezetükben keltezni. A kertvárosi temető részletes feldolgozása, így pontos kronológiai meghatározása még nem fejeződött be, de a veretsor elemzése megtörtént. Az övveret szerkezete, felerősítési módja, alakja nem avar, a díszítés arcábrázolása félreismerhetetlenül germán, analógiái alapján a bajuvár arcábrázolásos tausírozott vas veretek köréhez tartozik.

A 7. század első harmadában az Alpokig terjedt az avar birodalom határa, ez a germán törzsekkel való érintkezés lehetőségét jelentette. Minden bajuvár harcos, akinek sírját avar temetőben találjuk, a 7. század folyamán zajló törzsi háborúk, belviszályok miatt menekült avar területre. Egy ilyen előkelő menekült hagyatéka került elő a kertvárosi avar temetőben is.

 

psz 2000 04 01 nagy erzsebet 01

 

 

Irodalom:

 

Aranyleltár. Rejtett kincsek az ország múzeumaiból. Budapest, 1989.58. kat. 114. István Bóna: Beitrage zu den ethnischen Verhaltnissen des 6-7 Jahrhunderts in Westungarn. Alba Regia II-III. 1963. (64-68.)

Nagyszíjvég. Pécs-Kertváros, méret: 9,8 cm (fotó: Nagy Erzsébet) Gyűjtemény: JPM Pécs, Régészeti Osztály, ltsz.: N.93.1.1.

 


[1] Tausírozás: nem nemesfémek nemesfém berakással való díszítése (Idegen szavak és kifejezések szótára)