Cikkek

Sey Gábor: A Hamerli-dinasztia

Pécsi Szemle 2000. (3. évf.) 2. szám, 57-63. oldal

Letöltés: pdf20


Sey Gábor

A HAMERLI DINASZTIA

AZ ELSŐ HÁROM GENERÁCIÓ

Édesanyám, Hamerli Ilona emlékére

Pécs ipari-, kereskedelmi-, pénzügyi- és politikai életében kiemelkedő szerepet játszott a Hamerli dinasztia számos tagja, akik valamennyien kitartó munkájukkal, állhatatosságukkal, jó üzleti érzékükkel, s főleg szakértelmükkel szerezték meg, majd tovább gyarapították vagyonukat, s városuk iránti szeretetükkel, nem egyszer jótékony felajánlásaikkal vívtak ki a pécsi polgárok többségének elismerését, megbecsülését. Természetesen, mint mindenki másnak nekik is akadtak ellenségeik, akik sanda szemmel nézték gyarapodásukat, s jótékonykodásuk csak szálka volt szemükben. Talán ennek tulajdonítható, hogy az államosítás után méltatlanul agyonhallgatták ennek a valóban tüke családnak Pécs városában, a városért folytatott majd száz éves tevékenységét.

 

psz 2000 02 06 sey gabor 01

 

Hamerly Ferenc

 

A Hamerli nemzetség első képviselője, a dinasztia alapítója Hamerly Ferenc volt, aki 1803-ban Körmenden látta meg a napvilágot. Apja, Michael Hammerl és anyja Barbara Hörm úgy 1780 táján születhettek, már itt Magyarországon. Nevük alapján anyja talán nyugat-magyarországi osztrák. Apja bevándorló, akinek ősei a betelepítés során kerültek az országba. Megalapozott feltevések szerint svájci. A név mindenesetre erre utal, amit valószínűleg Hamerlynak kellett volna írni, vagy talán Hámedlynek, mint ahogy a család egy másik ága írta a nevét.

Hamerly Ferenc előbb Baranyában, Nádasdon tűnt fel, ahol legidősebb lánya Klára (1835) és Mihály (1837) fia született. Az anyakönyv tanúsága szerint katona volt, s nevét előbb ypszilonnal, később azonban i-vel írták. Felesége Mészáros Anna (1814-1874), akivel viszonylag későn, 1834-ben kötött házasságot.

Hamerly Ferenc Pécsett püspöki hajdúként áll az egyház alkalmazásában. Munkáját megbecsüléssel végezhette, egy ránk maradt fényképen büszkén feszít mellén valamilyen medállal. Hogy ezt miért s mikor kapta, a családi fáma nem őrizte meg. Második fia, János 1840-ben már Pécsett látta meg a napvilágot. Jánost még három lány követte, közülük kettő korán elhalt, a harmadik pedig pártában maradt. Utoljára egy vakon született fiúcska következett. A házassági-, és születési anyakönyvek tanúsága szerint Hamerly Ferencnek nem voltak a városban különösebb, felső társadalmi kapcsolatai, hiszen a házassági tanúk és a keresztszülők is hasonló társadalmi rétegbőlkerültek ki. Anyagi helyzete sem lehetett rózsásabb az átlagosnál, hiszen a Kis-Flórián utcában, ahol a 8-as számú ház volt a családé, nem éppen a gazdag polgárcsaládok éltek. Fiainak lehetőségeihez mért taníttatásáról azonban kellőképpen gondoskodott, megnyitva előttük a felemelkedéshez vezető utat. Mihály esküdtszéki ülnök, adószedő, majd gazdatiszt lett, János pedig a kesztyűs- és sérvkötő készítő szakmát tanulta ki.

 

psz 2000 02 06 sey gabor 02

 

Hamerly János, felesége Szalay Flóra, gyermekeik, Izabella, István, Imre

 

Mihály ága korán elszármazott Pécsről, s napjainkra kihalt. Mégis unokáját, Lászlót, aki grafikus lett meg kell említeni, mint a család egyik jeles személyét.

János, szakmáját Pécsett sajátította el, majd az akkori szokásoknak megfelelően tizenhét évesen vándorútra indult az Osztrák-Magyar Monarchiában. Előbb Temesvárra, majd Aradra ment dolgozni, ahol egyik nagybátyja, az asztalos, majd vendéglős Hamedli Ferenc élt. 1858-ban hazatért Pécsre, hogy Gaierszky Ignác műhelyében képezze tovább magát. A következő állomáshelyei Pest, Bécs, Graz, Salzburg voltak. Mielőtt végleg hazatért volna, még Cseh- és Morvaországban lévő tímárműhelyeket is meglátogatott, tanulmányozta az ott folyó munkát.

1860-ban véglegesen felmentették a katonai szolgálat alól, s vándorútját befejezve ez év karácsonyára hazatért. A következő év augusztusában már engedélyért folyamodott a Tekintetes Városi Tanácshoz, hogy mesterségét itthon űzhesse. Kérését azonban elutasították, mivel ekkor még nem volt nagykorú. Leleményesen most már nagykorúsításáért folyamodott a tanácshoz, mellékelve szülei beleegyező nyilatkozatát. A nagykorúsításról a határozatot hamar kézhez is kapta, s ez után már megkapta az engedélyt műhelyének megnyitásához. Első kesztyűs- és sérvkötő műhelyét apja Kis Flórián utca 8. alatti házában nyitotta meg.

1862 májusában házasságot kötött a Veszprémből származó Szalay Flórával, a Majthényi birtokok jószágkormányzójának a leányával. Hamerli Jánost üzleti tevékenységében is sokat segítette a felesége. Csakhamar kiköltöztek az atyai házból 1863-ban a Ludwig-féle házba, majd Kindl Ferenc és Kindl József szülőházába költöztek át a műhellyel egyetemben, majd kibérelték a Fő (ma Király) utca 5. sz. alatti épületet Rábel Ágostonnétól. Az épületet később meg is vásárolták. Mindemellett 1865-ben Bécsben is nyitott üzletet Hamerli János. Ez idő alatt, a család is hosszabb-rövidebb időt töltött a Császárvárosban. Második fiúk, Mihály is Bécsben született. A bécsi üzletet kilenc évig működtették, majd annak ellenére megszüntették, hogy kellő tőkével rendelkeztek, s elismerésnek sem volt híján a cég. Hamerlit a szíve hazahúzta Pécsre. A monarchiában már jól ismerték a nevét, ezért úgy ítélte meg, hogy pécsi üzletének fejlesztésével is tovább gyarapíthatja vagyonát. Több ingatlant vásárolt, s már 1877-ben megkezdte üzemének, a Városi Tanács kérésére, a belvárosból az Alsó-Puturla utcába történő kitelepítését. A műhely műszaki-, technikai színvonalát nagyszabású beruházásokkal fejlesztette, a kor legjobb minőségű gépeit, szerszámait beszerezve.

A mellett, hogy műhelyét üzemmé fejlesztette, megvette és üzemeltette a „Három varjú” fogadót is, a városban bérkocsikat tartott fent, és a lovak ellátására jelenős földterületeket vásárolt a városon kívül.

Hamerli János egyénisége, munkabírása, jó üzleti érzéke, céltudatos tevékenysége méltán állítható példaként bármely kor üzletembere elé. Hihetetlen szorgalma, folytonos önképzése, széleskörű nyelvismerete, új műszaki megoldások bátor alkalmazása, tőkéjének visszaforgatása, új üzleti lehetőségek felkutatása, üzletek beindítása méltán váltott ki személye iránt tiszteletet a városban. Sajnos korai, 1895-ben bekövetkezett halála kettétörte karrierjét. Művét fiai fejezték be, akiknek halála előtt átadta a kesztyűs üzemet és a tímár műhelyt.

A Hamerli név jó hírét, János leszármazottai Pécs városában tovább öregbítették. Legidősebb leánygyermeke, Izabella (1865-1942) Matros János (18501893) vaskereskedő felesége lett, majd férje halála után, annak üzletét örökölve Auber Gyulával (1861-1907) a kereskedés első segédjével, üzletvezetőjével kötött házasságot. A Hamerliek így kerültek kapcsolatba a vaskereskedéssel. Izabella csakhamar maga mellé vette öccsét Hamerli Józsefet (1878-1953), aki 1917-től a vasüzletet már a saját nevén vezetve, példamutatóan továbbfejlesztette és bővítette. Neki köszönhető, hogy az üzletből, komoly üzlethálózat, nagykereskedés lett. Tevékenységi körét, az évek során, műszaki, vízvezetéki és csatornázási, mezőgazdasági gép, autó, növényvédelmi, állategészségügyi cikkek árusításával gyarapította. Fenntartott és üzemeltetett ezen kívül, még egy építőanyag raktárat is a vasút melletti telephellyel. Munkája elismeréséül 1922-ben a Kormányzó „Kereskedelmi Tanácsossá” nevezte ki.

 

psz 2000 02 06 sey gabor 03

 

Hamerli Imre - Novy Sarolta, Hamerli Izabella - Auber Gyula

 

Fiai nagyban segítették munkáját, valamennyien a családi vállalat alkalmazásában. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás a családot azonban anyagilag teljesen ellehetetlenítette.

 

psz 2000 02 06 sey gabor 04

 

H. Imréné Novy Sarolta, H. Károlyné Willmann Mária, H. Istvánné Eisner Gizella

 

Hamerli Imre (1867-1927) és Hamerli István (1968-1903) 1895-ben vették át apjuktól az akkor már Európa, sőt világszerte ismert és jól menő kesztyűs-, és kesztyűbőr készítő üzemet, amit az 1901-ben felvett állami hitellel és saját tőkével 1903-ra korszerű gyárrá fejlesztettek. István azonban, aki a műszaki vezetést látta el a gyárban, pár hónappal a gyáravató után elhunyt. Az új, a Tettye alatt lévő gyárvezetése Imre kezébe került, aki a feladatokat megosztandó, maga mellé vette Károly (1881-1960) öccsét. A gyár vezetésében résztvevő testvérek vagyona 1912-ig, édesanyjuk haláláig osztatlan volt. Részleges vagyonmegosztásra csak ezután került sor, a tényleges irányítást végző két testvér, s az elhunyt István örökösei között.

1913-ban a család szétköltözött, az addigra életveszélyessé vált Fő utca 5. számú épületből, aminek a bontását azonnal meg is kezdték. A kitörő világháború, s Károly frontra vonulása ellenére Imre a lebontott épület helyén megkezdte egy impozáns, korszerű szálloda építtetését Pilch Andor tervei alapján. A kivitelező a budapesti Jaulus Gyula, vállalkozó volt. A korszerű szállodában, ami 1915-re felépült, a kor minden igényét kielégítő, színvonalas kávéház és étterem is helyet kapott.

A testvérek 1917. ill. 1918-ban véglegesen megosztották vagyonukat, a Kesztyű-, és Kesztyűbőrgyár Károly, míg a Pannónia Szálloda Imre kezébe került.

Hamerli Imre, aki számtalan testületnek, bizottságnak, részvénytársaságnak volt elnöke, alelnöke, tagja, 1913-ban kiérdemelte a „királyi kereskedelmi tanácsos” címet. A kezdetben maga irányította szállodáját. A gazdasági élet romlása, sokirányú tevékenységének következtében szétforgácsolódó energiája arra késztette, hogy az egész komplexumot a Dunántúli Bank Rt-nek bérbe adja, majd annak részvényei fejében a banktulajdonába átadja. A pontatlanul, s vitatható körülmények között számára előnytelenül megkötött szerződés Hamerli Imrét csődbe juttatta, ami nagyban hozzájárult korai, 1927-ben bekövetkezett hirtelen halálához.

Hamerli Imre korát megelőző szellemű, lángoló egyéniség volt. Politikai ambíciók is fűtötték. 48-as eszméket vallott, de politikai karriert csinálnia sohasem sikerült. A helyi, városi közéletben azonban gyakran szerepelt, s egyénisége meghatározó volt. Mi sem jobb bizonyíték arra, hogy a szerb megszállás alatt a megszállók őt is több napon át fogva tartották. Szociális érzékenysége ugyancsak példaértékű. A Matessa árvaház gondnoki tisztét például éveken át ellenszolgáltatás nélkül látta el, anyagilag is támogatva az intézményt. Halála után méltatlanul feledték el, ezt a város iparáért, kereskedelméért, iparoktatásáért és kultúrájáért sokat tevő férfiút.

Legidősebb fia, Imre (1897-1966), apja halála után megpróbálta még a Dunántúli Bankkal kötött szerződés érvénytelenítését jogi úton elérni, ezirányú kísérlete azonban kudarcba fulladt. A család ezen ágának anyagi helyzete jelentősen romlott, szerény, polgári szinten történő megélhetés jutott osztályrészül az özvegynek és három, akkor még kiskorú vele élő gyermekének.

Hamerli Imre három idősebb gyermeke az örökségük ráeső részét kivéve tovább nehezítette anyjuk és testvéreik sorsát.

Itt kell említést tenni Nóvy Saroltáról, Hamerli Imre feleségéről, akinek apja bécsi, udvari cukrász volt. S bár Nóvy felvidéki magyar, korán elhunyt felesége egész családja “echte” bécsi polgárcsaládból származott. Nóvy Sarolta, Andrea nővérével Hackingban nevelkedett, s a sors érdekessége révén kerültek mindketten Pécsre. (Andrea Reeh József gyarmatárú kereskedő felesége volt.)

Hamerli Imre gyermekei közül Ilonát (1912-1998) kell kiemelni, aki szép énekhangjával korán kitűnt környezetéből. A harmincas évek elejétől sikeres énekesnőként lépett fel D. Hamerli Illy, majd Pécsy Ili néven Pécsett, Szegeden, majd Budapesten, illetve külföldi turnékon. A II. világháború karrierjét félbeszakította és a polgári életbe illeszkedett be.

 

psz 2000 02 06 sey gabor 05

 

Sey Lajosné Hamerli Ilona

 

Hamerli Károly igazából a második vagyonmegosztás után vállalt tevékeny részt a gyárvezetéséből. István bátyja halála után, idősebb bátyja, Imre mellett ismerkedett a gyár vezetésének módszereivel, a bőrös szakmával. Ekkor Imre mellett anyjuk Szalay Flóra a gyeplőt még erősen kézben tartva részt vállalt a gyár ügyeinek intézésében. Károly még anyja halála előtt a bécsi születésű Willmann Máriával kötött, nem kimondottan jól sikerült házasságot, ami szintén visszafogta munkájában, majd a világháború, katonáskodás következett. A testvérek közötti vagyonmegosztással egy időben házassága is rendeződött, magánéleti problémái is megoldódtak. Felesége, mint bejegyzett cégvezető vett részt a gyár munkájában s a tényleges irányítás egyre jobban az ő kezébe került. Willmann Mária nagy érdeme, hogy gyermekeit tudatosan készítette fel a gyár irányításának átvételére. Károly fia nemzetközileg elismert bőrvegyész, István fia jogász lett.

Willmann Mária a gyárban szigorú rendet tartott, amivel István fiának, aki később a személyzeti vezető lett, példát adott. Szigorúságuk miatt nem éppen a legnagyobb népszerűségnek örvendtek munkásaik körében. Ifjabb Károly, aki szakmai irányító volt, annál népszerűbb volt közvetlen modora, s biztos szakmai tudása révén.

A gyár termékei továbbra kiváló minőségükről voltak híresek, s valóban keresettekké váltak az egész világon. Az elismeréseknek, amikben a gyár termékeinek már jócskán részükvolt Hamerli János idejében, most sem voltak híján. A II. világháború, az azt követő időszak, az államosítás a családnak ezt az ágát is tönkretette. A gyár mint Pécsi Kesztyűgyár, majd mint Hunor Kesztyűgyár továbbra is fennmaradt, de a fejlesztések és eredmények ellenére messze elmaradt attól a szinttől, amit Hamerliék vezetése alatt ért el.

A Hamerli nevet a kesztyűgyárral kapcsolatban is igyekeztek agyonhallgatni, eredményeiket lekicsinyelni. A szocialista, állami kesztyűgyár egyetlen igazgatóhelyettese Déri János volt, aki fáradságot nem ismerve, felvállalta a harcot, hogy a Hamerli család igazi arcát bemutassa, hogy újra elismertesse tevékenységüket, s legalább erkölcsileg rehabilitálja a család tagjait a felszabadulás után ért atrocitásokért. Déri János tollából jelent meg először a Hamerli kesztyűgyár hiteles története, s ő volt, aki létrehozta Siklóson a gyár történetének állandó kiállítását.

Sajnos az 1989-es rendszerváltás után, mint annyi nagy vállalat a Hunor Kesztyűgyár is tönkrement, feladta 1903 óta álló telephelyét. A mostani vezetés még annyit sem tud a gyár alapítóiról, mint annak idején a szocialista érabeli elődeik . A fáradsággal összegyűjtött állandó kiállítás megszűnt, a felbecsülhetetlen értékű ereklyék ma már nem tekinthetők meg.