Cikkek

Sallay Árpád - Szirtes Béla: Ötvenhét akna Pécs határában

Pécsi Szemle 1999. (2. évf.) 4. szám, 77-92. oldal

Letöltés: pdf20


Sallay Árpád – Szirtes Béla

ÖTVENHÉT AKNA PÉCS HATÁRÁBAN

A Mecsek hegység déli lankáinak látképét az elmúlt két évszázadban a szén- és ércbányászat tevékenysége jelentősen átalakította. A város keleti határában elterülő szőlőtelkek és erdőségek nagy része a múlt század közepére földtulajdon vagy bérleti jogviszony alapján összefüggő bányaterületté vált. E század második felében bányák nyíltak a várostól nyugatra fekvő községek területén is. Pécs határában a szénbányászat 42 függőleges és 2 lejtős, az uránérc-bányászat 13 függőleges, külszínre nyíló aknát létesített.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 01

 

A bányászatot a nagyközönség elsősorban aknáiról, táróiról ismeri. Ezekhez kötjük ismereteinket a bányászatról szóló események hallatán, és ezek külszíni létesítményeit látjuk, ha arra vetődünk. Nem beszélhetünk tehát bányászatról anélkül, hogy ne ismernénk aknáinak legalább nevét, helyét.[1] Tekintettel arra, hogy a bányák nem csak a térfelszín előnytelen megváltoztatását okozták, hanem majd kétszáz éven keresztül több ezer pécsi polgár egzisztenciáját is biztosították, és a város 19-20. századi gazdagodását eredményezték, az aknák adatainak megörökítése a szélesebb városi közvélemény számára is indokolt és illendő.

 

 

Szirtes Béla: A Pécsvidéki szénbányászát aknái[2]

 

A pécsvidéki szén bányászatának kezdeti időszakáról keveset tudunk. A levéltári dokumentumok már 1701-től utalnak a szén jelenlétére: „szennyesnek”, „szenesnek” neveznek egyes területeket Pécs határában. A krónikák feljegyzései szerint a széntermelés a pécsi Lámpás-völgyben kezdődött. A piacra termelő, üzemszerűnek tekinthető szénbányászat a vasasi szénmezőn alakult ki az 1780-as években.[3]

A mecseki szénmedencében működött aknákról, tárókról a legutóbbi időkig összeállítás nem állt rendelkezésre. A két és fél évszázados művelési időhorizont, a számtalan tulajdonváltás, a korunkban történt gyakori vállalati átszervezés is elégséges magyarázat lenne arra, hogy a dokumentációk elkallódtak. A bányászat kezdeti korszakában ezen túlmenően a bányaműveletek dokumentálása elmaradt, vagy nem kielégítően történt. Több éves gyűjtőmunkánk során összeállítottuk a mecseki szénbányászatban működött aknák kataszterét. Meghatároztuk az aknák legfontosabb adatait, közöttük a földrajzi koordinátáikat, az aknák helyét térképen ábrázoltuk, és összegyűjtöttük az aknákról, bányakülszínről fellelhető korabeli fényképeket.[4]

Az összegyűjtött adatok egy részét szeretnénk az alábbiakban közreadni. A közlésnek az ad időszerűséget, hogy a jövő évben az utolsó mecseki mélyművelésű bánya is bezárásra kerül, új aknát és tárót többé a Mecsek hegységben széntermelési céllal nem építenek.

A pécsvidéki aknák száma a korabeli közigazgatási helyek szerint:[5]

Pécs(bánya) 19 függőleges akna 1 lejtős akna összesen 20
Mecsekszabolcs 11 - 11
Somogy 2 - 2
Vasas 7 1 8
Hosszúhetény 3 - 3
Pécsvidék 42 2 44

Pécs(bánya)i aknák

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 02

 

Az aknák fontosabb adatai[6] mélység első tulajdonos
Flórián 1848 40 m Littke Lőrinc és tsai
Zwang 1850 200 Csetnek-pécsi Vashámor Társaság
Lőrinc 1852 113 Littke Lőrinc és tsai
Carolina 1852 150 Riegel Antal
Ferenc József 1852 67 Cwetkowics Ferenc
Károly 1852 230 Hechtl és tsa.
András 1853 405 DGT
Fő Víz 1855 152 DGT
Tömedék nincs adat 67 DGT
Albrecht 1863 131 Hechtl és tsa.
Fék nincs adat. nincs adat nincs adat.
Cassian 1868 88 DGT
Schroll 1869 314 DGT
József 1870 43 DGT
Jozefa 1870 43 DGT
Cassian lég 1871 92 DGT
Lakótelepi lég 1873 145 DGT
Gyula 1911 40+173 Kornis Károly
gr. Széchenyi István 1913-1925 603 DGT
Tanbányai lejtős 1959 55 Mecseki Szénbányák

 

A bányászat a 18. század második felében külszíni gödrökben és kis tárókkal kezdődött. Az első mecseki függőleges akna, a Flórián-akna 1848-ban kezdte meg működését a város határában fekvő Lámpás-völgy keleti oldalán.[7] A legtöbb függőleges akna a mecseki szénmedencében a pécsi területen létesült.

Ennek oka nem csak a terület produktivitása, hanem egyrészt az, hogy a terület nagy része pécsi polgárok tulajdonában volt, akiknek a vállalkozási kedve a szomszédos területek földesúri-egyházi tulajdonosaiét messze meghaladta. Volt idő, amikor a város határában 40-45 bányatulajdonost tartottak nyilván. Egymáshoz közel sok kis üzem, akna létesült, nem ritkán úgy, hogy működési területeik vertikálisan fedték egymást.

Másrészt a múlt század közepén a szervezett, üzemi bányászat, részben egyéni bányavállalkozók, részben pécsi polgárok alapította társas vállalkozások, majd a DGT révén itt bontakozott ki először, igazolva a pécsi szénhez fűzött gazdasági elvárásokat.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 03

 

Flórián-akna, 1848.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 04

 

Ferencz József-akna, 1852.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 05

 

András-akna, 1873.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 06

 

Carolina-akna, 1852.

Háttérben az András és a Ferenc József-akna

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 07

 

Károly-akna, 1852.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 08

 

Albrecht-akna, 1863.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 09

 

Cassian-akna, 1868

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 10

 

Schroll-akna, 1869. Háttérben a Károly-akna

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 11

 

Gróf Széchenyi István-akna, 1913-1925.

Mecsekszabolcsi aknák

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 12

 

 

A mecsekszabolcsi bányaterület a Széki országút[8] keleti oldalán elterülő keskeny sáv kivételével a római katolikus egyház tulajdonában volt.[9] A bányászat a Székesegyházi Uradalom birtokában lévő területen a pécsinél később kezdődött, lassabban alakult ki, és annak eredményeit követően csak az 1860-as évektől indult fejlődésnek.

 

Az aknák fontosabb adatai: mélység első tulajdonos
Mihály nincs adat. 80 m Székesegyházi Uradalom
Ferenc József (Béke) 1865 216 DGT
György 1870 483 Pécsi György T.
Sándor 1870 40 Pécsi György T.
Új György 1875 18 DGT
Zsigmond 1875 154 Koch Ferenc
Lapos 1894 40 DGT
Szent István (István I.) 1913-1925 638 DGT
Szabolcs lég 1958 300 Pécsi Szénbányák
István II. 1959 640 Pécsi Szénbányák
István III. 1984- 751 Mecseki Szénbányák

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 13

 

Ferencz József-akna, 1865.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 14

 

Zsigmond-akna, 1875

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 15

 

György-akna, 1870.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 16

 

Szent István-akna, 1913-1925.

 

 

Somogyi aknák

 

A Pécsi Székeskáptalan somogyi területén 1798-ban megindult ugyan az első uradalmi bánya, de a somogyi terület bányászatáról az 1860-as évekig nem sok információval rendelkezünk.[10] A somogyi területen végül is három számottevő termelő egység működött: Koch Ferenc tulajdonában a Josefin-táró, közvetlen közelében a DGT tulajdonú Heinrich-táró és a Rücker-akna.

 

Az aknák fontosabb adatai: mélység első tulajdonos
Maschienen 1870 40 m Miesbach Alajos
Rücker 1876 496 DGT

 

 

Vasasi aknák

 

A területen 1750-1850 között zömmel uradalmi bányászkodás folyt, amelyet csak rövid időre szakított meg egy-egy bányavállalkozó bérlő megjelenése.[11] A változó, inkább alacsony színvonalú bányászatot követően 1858-ban Thiess Heinrich vállalkozó bérelt területet az alapítványi uradalomtól, folytatta a táróbányászatot, és az 1860-as évek közepén aknamélyítésbe kezdett. A DGT 1868-ban tőle vette át a bérleményt, majd bányatelkeket vásárolt.

 

Az aknák fontosabb adatai: mélység első tulajdonos
Alfa 1860 60 m Thiess Henrik
Béta[12] 1860 nincs adat Thiess Henrik
Thommen szállító 1869 501 DGT
Licht 1871 165 DGT
Thommen lég 1871 150 DGT
Wiesner 1871 100 DGT
Thommen(Petőfi) lég 1926 505 DGT
Kövestetői lejtős 1965 167 Mecseki Szénbányák

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 17

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 18

 

Rücker-akna, 1876

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 19

 

Wiesner-akna, 1871.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 20

 

Thommen lég-akna, 1871.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 21

 

Thommen (Petőfi) légakna, 1876.

 

 

Hosszúhetényi aknák

 

Hosszúhetényben először a Victória Társaság létesített bányát, amelyet a DGT 1868-ban más bányatelkekkel együtt megvásárolt. A szénbányászat 1953-ban kezdett extenzív fejlesztése keretében a Pécsi Szénbányák Hosszúhetényben két nagymélységű, modern akna létesítésébe fogott.[13] A gazdasági irányváltást követően a komlói Zobák-aknával való versenyben alul maradva az aknák mélyítése leállításra került.

 

Az aknák fontosabb adatai: mélység első tulajdonos
Viktória 1870 50-60 m Viktória Társaság
Hosszúhetényi szállító 1954- 575 Mecseki Szénbányák
Hosszúhetényi lég 1954- 537 Mecseki Szénbányák

 

 

 

Sallay Árpád: Az uránérc-bányászat aknái

 

 

 

Az aknák száma közigazgatási helyek szerint:

 

Kővágószőlős 6 függőleges akna
Bakonya 2
Kővágótöttös 3
Hetvehely 2
Pécs környékén összesen 13

 

A pécsi üzemszerű széntermelésnél 175 évvel később, 1956-ban kezdődött el az uránérc kitermelése a Mecsek hegység nyugati oldalán, a Jakab hegy déli előterében. A Kővágószőlős, Bakonya és Kővágótöttös (Tótvár) körzetében jött létre az I., II. és III. bányaüzem. A IV. és V. bányaüzem ettől északra Petőcpuszta és Hetvehely területén helyezkedett el.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 22

 

A jelentős uránérc-igény miatt gyors volt a bányászat felfutása. 1955-ben jött létre „Bauxitbánya” fedőnévvel a bányavállalat. Már 1956-ban megindult a kísérleti termelés az I. sz. Bányaüzem 1. sz. kutatóaknájának szállítóképessé tételével.[14]Ugyanebben az időben táróbányászattal kezdődött meg a termelés a II. sz. Bányaüzemben. Mindkét üzemben 1955-ben elkezdték a szállítóaknák mélyítését, amelyek 1958-tól már nagyüzemi termelést tettek lehetővé. Ugyanezen évben radioaktív osztályozással megteremtődött az uránérc Szovjetunióba történő exportálásának a feltétele. Az I. sz. Bányaüzem 1971-ben, a II. sz. 1984-ben, a III. sz. 1994-ben fejezte be a termelést.[15]

A sikeres kutatások megalapozták a IV. sz. (1971), illetve az V. sz. (1983) bányaüzemek létrehozását. Az érc elhelyezkedése mindkét bányaüzemben már 1000 m-t meghaladó mélységű aknamélyítést tett szükségessé. Ezeknek az üzemeknek az aknái hazánk legmélyebb és legkorszerűbb aknái voltak.[16] E két üzem telepítési célját nem tudta teljesíteni, mert a hazai gazdasági- és az urán világpiaci helyzet változása miatt a tervezettnél lényegesen hamarabb, 1996-97-ben befejezte a termelést.

A pécsi uránérc-termelés négy évtizedes története ezzel véget ért. Az uránérc-bányászat több aknát nem fog létesíteni, napjainkban az utolsó aknák betöme- dékelése történik.

Az érc kitermelésére a külszínről 13 függőleges aknát mélyítettek.[17] Az uránérc bányászat során a legmélyebb szintet (-1023,33 m B.t.f.[18]) az V. sz. üzemben a 13/23-as centrális vakaknával érték el. Ez a külszín alatt 1348,83 m mélység.

Kővágószőlősi aknák

A külszínről mélyített kutató aknákkal, árkokkal és fúrásokkal megkutatott területen Kővágószőlős településtől délre jött létre az I. sz. Bányaüzem. A bányamező keleti és nyugati szélén egy-egy légakna létesült. A 6. szint alatt a főfeltárást vakaknákkal oldották meg. AIV. sz. üzem (Petőcpuszta) szállító aknája Magyarország legmélyebb aknája volt. A nagy mélységű bányában a kőzethőmérséklet elérte a 42 C°-t. A hazai bányászatban itt került sor először a levegő mesterséges hűtésére.

Az aknák fontosabb adatai:

 

1. sz. kutató-akna nincs adat. mélység 42 m 6,6 m2 négyszögszelvény
2. sz. kutató-akna nincs adat. 42 8,0
I. sz. üzem szállító-akna 1956 119 11,3 m2 körszelvény
I. sz. üzem .K-i lég-akna 1958 142 11,3
I. sz. üzem Ny-i lég-akna 1957 24 11,3
IV. sz. üzem szállító-akna 1968 1146 38,5

 

 

Bakonyai aknák

 

A szállítóakna 1958-ban történt üzembelépésével a táróbányászat megszűnt. A szállítóakna a 6. szintig mélyült, a mélyebb területek művelését vakaknákkal, és lejtős vágatokkal oldották meg. Az érckitermeléssel a külszínről 561,7 m mélységig jutottak. A II. sz. üzemben 700 m hosszú ülőszékes személyszállító berendezés működött.

Az aknák fontosabb adatai:

 

II. sz. üzem szállító-akna 1956 137 m 11,3 m2körszelvény
II. sz. üzem Ny-i lég-akna 1960 438 8,0

 

 

Kővágótöttösi aknák

 

A tótvári (Ny-i lég) aknán keresztül 1959-ben indult meg a III. sz. Bányaüzem feltárása és termelése. A 3615 m hosszú északi, illetve a keleti táró létrehozásával a termelés ide helyeződött át. A mélyebb területekről vakaknákkal és lejtős vágatokkal oldották meg a termelés kiszolgálását. Az akna később szellőztetési szerepet kapott.

Az aknák fontosabb adatai:

 

III. sz. üzem Ny-i lég-akna 1957 mélység 104 m 11,3 m2 körszelvény
IV. sz. üzem Ny-i 1. lég-akna 1965 1090 23,8
IV. sz. üzem Ny-i 2. lég-akna[19] 1986 852 23,8

 

 

Hetvehelyi aknák

 

Az V. sz. üzem szállító aknájában az országban elsőként valósult meg automatizált bányászati teherszállítás.[20]

Az aknák fontosabb adatai:

 

V. sz. üzem szállító-akna 1978 mélység 1118 m 44,2 m2 körszelvény
V. sz. üzem lég-akna 1982 1065 23,8

 

A Pécs határában másfél évszázad alatt létesített bányászati célú aknák befejezték működésüket. A szénbányászat aknái – István III. akna kivételével – már felszámolásra kerültek, az uránérc bányászat utolsó aknáit most tömedékelik. Az aknák egy részének a helyét a növényzet benőtte, jelentős részét a külszíni fejtések elművelték. Több akna helyén valamilyen üzem működik, esetleg a valamikori aknaházban vagy annak helyén lakások találhatók.

Az összes akna sorsa abban azonban közös, hogy helyüket semmi sem jelöli. Nincs, ami az arra vetődő utódoknak felhívná a figyelmét, hogy ott évtizedekig emberek dolgoztak, alkottak, küzdöttek a természeti veszélyekkel azért, hogy felszínre hozzák a társadalom számára nélkülözhetetlen energiahordozókat, és ezáltal megélhetésüket biztosítsák.

Magunk megbecsülését is szolgálná, ha az aknák helyét megjelölnénk egy oszloppal, kővel, egy kis táblával, a táblán a legfontosabb adatokkal.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 23

 

I. sz. üzem szállító-akna, 1956.

 

psz 1999 04 09 sallay arpad szirtes bela 24

 

II. sz. üzem szállító-akna, 1956.

 

 

Felhasznált irodalom

 

-A megszűnt mecseki bányák létesítményeinek katasztere. (Szerk.: Juhász J. és Szirtes.) Kézirat, Pécs, 1996.

- Szirtes Béla: A mecseki föld alatti szénbányászat aknái... Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat 131. évf., 1998. 6. szám 538.-548.p.

A felhasznált képek Szirtes Béla fotó-másolat gyűjteményéből származnak, és elsősorban a pécsi Bányászati Múzeum, azon kívül a Baranya Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Levéltár, a Janus Pannonius Múzeum, az Első Dunagőzhajózási Társaság korabeli helyi kiadványai és magánszemélyek fotóanyagainak másolatai. (A legtöbb kép több forráshelyen is fellelhető).


[1]Különösen igaz ez a mecseki szénbányászatra, ahol a több mint két évszázados művelés során nem kevesebb, mint 103 akna (Pécsett 44, Komlón 20, az északi medencében 39) és legalább 144 táró működött

[2]Pécsvidéki, pécskörnyéki, vagy pécsi szénbányászat alatt a város mai közigazgatási területén és Hosszúhetényben folytatott bányászat értendő

[3]Az észak-mecseki (Magyaregregy-Kárász-Vékény-Szászvár-Máza-Váralja-Nagymányok) bányászat kezdete gyakorlatilag a pécsvidékivel esik egybe, míg a komlói bányászat kezdeteit 1812-re tesszük.

[4]A tárókról is készítettünk összeállítást, az adatokban azonban, itt nem részletezhető okok miatt több a bizonytalanság, azért sem foglalkozunk most velük

[5]Pécs korabeli közigazgatási határát a bányaterületen belül gyakorlatilag a Széki országút képezte, Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas önálló községek voltak, Hosszúhetény ma is önálló

[6]DGT = Első Dunagőzhajózási Társaság

[7] A bányát a pezsgőgyár alapító Littke Lőrinc és három pécsi polgár létesítette

[8] Később Magyarszéki országút, ma Komlói út, ill. 66. sz. út

[9] A Széki országút mentén elterülő terület Mecsekszabolcs község birtokosainak tulajdonát képezte

[10]A DGT-ét megelőzően Miesbach Alajos és Koch Ferenc vállalkozóknak sikerült a Székesegyházi Uradalomtól bányatelket bérelni, illetve szabad területen bányajogot szerezni

[11]Ebben az időben a vasasi területen 25 táró működéséről van tudomásunk

[12] Az akna helyét nem ismerjük

[13] Az ikeraknák a vasasi bányamező művelésének nagyobb mélységben való folytatását célozták volna

[14] Majd 1957-ben a 2. számú kutatóaknán keresztül is.

[15] A III. sz. üzem 1961-ben lépett termelésbe.

[16] Monolit beton biztosítással, rekord kihajtási sebességgel készültek el, a szállítóaknán négyszögszelvényű acél kas-vezetéssel, a légaknán kötélvezetéses kas-szállítással.

[17] Ezen kívül 19 vakaknát is létesítettek.Vakaknának az olyan függőleges aknát nevezzük, amelynek nincs közvetlen kijárata a külszínre. A szállítóaknák talpa alatt elhelyezkedő ércvagyon kitermelését általában vakaknák segítségével oldották meg.

[18] B.t.f. = Balti tenger felett

[19] Az akna építése úgy történt, hogy először alulról felfelé kis szelvényben 852 m hosszú függőleges feltörést létesítettek, majd azt felülről lefelé 23,8 m2 szelvényre bővítették át

[20] 16 m/sec sebességgel