Cikkek

Bödő László: A Pécsi Egyetemi Atlétikai Club rövid története I. (1923-1998)

Pécsi Szemle 1999. (2. évf.) 4. szám, 63-68. oldal

Letöltés: pdf20


Bödő László

A PÉCSI EGYETEMI ATLÉTIKAI CLUB RÖVID TÖRTÉNETE I.

Az 1921. évi XXV. tc. rendelkezett a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre történő áthelyezéséről, s a város vezetése, valamint a lakosság ezzel egyetértett. A város vezetésének súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie az egyetem elhelyezéséig. A közgyűlés többször is napirendre vette az elhelyezés kérdését, s végül jelentős áldozatvállalással, budapesti kitéréssel Pécsre került a hőn áhított tudományegyetem, jogi, orvosi és filozófiai fakultásokkal.[1]

A fentieket figyelembe véve érthető, hogy a sportklub létrehozása egyáltalán nem volt könnyű. Megalakítására már Budapesten is volt kísérlet, de végül is a sportklub létrehozására az egyetem Pécsre költözése után, 1923 szeptemberében sor került. Az előkészítő bizottság összehívta a közgyűlést. A közgyűlés elkészítette az alapszabályt, melyet jóváhagyás végett benyújtottak a Belügyminisztériumhoz. Megválasztották a klubvezetőit. Elnök: dr. Bakay Lajos egyetemi tanár, ifjúsági elnök: dr. Röth András egyetemi tanár, alelnökök: dr. Lang Imre és Karl Lajos, főtitkár: Stentzer Emil, pénztáros: dr. Kötcsky Sándor, főjegyző: dr. Asztalos Miklós lett. Az országos Testnevelési Tanács a létesítmény-gondok megoldásához jelentős támogatást ígért, s adott is. Ebből a pénzből bővíteni tudták a Tüzér utcai PAC sporttelepet, amelyet ettől kezdődően közösen használtak.[2]

Pluhár István 1941-ben a következőket írta a PEAC-ról: Pécs, Központi Egyetem. Alakult 1923. évben. Sportpályájának helye: Pécs, Tüzér u. Befogadóképessége: 6-8000 személy. Működő szakosztályai és igazolt játékosai száma: atlétika: 110, labdarugó: 50, vívó: 80, tenisz: 16, kosárlabda: 25, téli sport: 15, céllövő: 20, torna: 68. Elnök: dr. Bédy Imre; ügyvezető elnök, főtitkár; labdarugó: Berényi István; vívó: Coboly Zoltán; tenisz: dr. Wein János; kosárlabda: Radochay Imre; téli sport: Fülöp Lóránt; torna: Bárd Bertalan; céllövő: betöltetlen. Intézők: atlétika: Tucsni László, Simon Géza; tenisz: Nyárfás Richárd; kosárlabda: Sümeghy Mihály, női: Biró Magda. Atlétikai szakosztálya számos magyar bajnokságot, főiskolai csapatbajnokságot és egyéni bajnokságot szerzett. Az egyesület éltében még fontosabb szerepkört tölt be Morvay Dezső, Várkői Ferenc és Bárd Bertalan testnevelő tanárok.[3]

A PEAC 75 éves története része Baranya megye és Pécs sporttörténetének és sportéletének. A klub története azt bizonyítja, hogy összefogással rendkívül nehéz körülmények között is képes fennmaradni és fejlődni egy sportklub. Bizonyára érdemes volna és tanulságos a PEAC történetét részletesen feltárni. Szerény dolgozatommal csak arra tudok vállalkozni, hogy a PEAC életéről, a szakosztályok tevékenységéről rövid összefoglalót adjak.

 

 

Asztalitenisz

 

Az asztalitenisz szakosztály 1928 januárjában alakult meg.[4] Megkezdődtek az edzések és részt vettek a városban rendezett versenyeken. Pécsett már működött egy szakosztály: a Pécsi Sport Club (PSC), melytől rendszeresen vereséget szenvedtek, de ez nem vette kedvüket. 1934-ben játszottak először 8:8-as döntetlent. 1938-ban került első ízben kiírásra a városi csapatbajnokság, de egyéni versenyek ezt megelőzően is voltak. Ezeken a PEAC versenyzői rendszeresen indultak, legjobb versenyzőjük Szajkó volt.

Rendszeressé váltak a versenyek. 1936 januárjában a PEAC a PAC-cal rendezett versenyt. Ez év decemberében megrendezésre került Pécs város bajnoksága, amelyet a PAC nyert meg a PEAC előtt, a harmadik helyezett Tapolca lett. Pécs város egyéni bajnoka Marsovszky Emil lett, 2. Szajkó (mindkettő PEAC), valamint a párost is a Marsovszky-Szajkó révén a PEAC nyerete. Ezt követően nem értek el jelentős sikereket, de az asztalitenisz szakosztályok számának emelkedésével egyre több lett a versenyzési lehetőség. 1944-ben a Pécsi Postás is megalakította szakosztályát és első mérkőzését a PEAC-cal játszotta. A háború után azonnal újjáalakult az egyesület asztalitenisz szakosztálya. 1945-ben megalakult a női szakosztály is. Felnőtt és ifjúsági csapatuk a megyei bajnokságban szerepelt.[5]

1950-ben a férfi csapat, majd a nők is bekerültek az NB Il-be, ahonnan azonban hamarosan kiestek, majd ismét visszakerültek. 1962-ben stabilizálódott a férficsapat helyzete. Kiválóan szerepeltek az NB ll-ben: dr. Pintér András, dr. Kőhalmi László, Hrabovszky Tamás, Szederkényi József, és felkerültek az első osztályba. 1965-ben kiestek, de 1966-ban ismét visszakerültek az NB l-be: Szabó József, dr. Kőhalmi László, Hrabovszky Tamás, dr. Pintér András, valamint Bátori és Nitics. A női csapat időközben megszűnt, a férfi csapat azonban sok küzdelmes év után ma is tagja az első osztályú bajnokságnak. Voltak ebben nagy buktatók is. 1979-ben dr. Kenyeres János lett a vezetőedző, aki féléves működése után bejelentette, hogy távozik, és a csapat is teljesen szétesett. A csapat kiesett az NB l-ből. Az volt az elvárás, hogy az új edzővel, Szita Lászlóval jó utánpótlás alakuljon ki, és néhány év alatt megerősödve az NB ll-ben, kerüljenek vissza az első osztályba. Szita László vezetőedző és segítője dr. Kenyeres Péter jó munkát végzett, mert 1981-ben hatodik, 1983-ban már második helyen végeztek az NB ll-ben. Kialakult egy olyan csapat - Losonczi, Bogdán, Szita, Diófási, Hábert és Davidovics - amely képes volt jó eredményeket elérni és visszajutni az NB I-be.

Sokáig volt elnöke a szakosztálynak dr. Farkas Ferenc, szakosztályvezető Fejős Ferenc, intéző: Romhányi László. Dr. Farkas Ferenc még mindig az elnöki tisztet tölti be, s mellette Sulyok Béla és Turi Gyula dolgoznak. Az NB l-es csapatjátékosai: Gyém László, dr. Turi Ákos, Ács Pongrác, Sulyok Zsolt és a játékosedző: Patkó Tamás.[6]

 

 

Atlétika

 

A PEAC alapító szakosztálya volt, s hosszú évek kemény munkája kellett ahhoz, hogy országosan ismert legyen. Kiváló edzők sora dolgozott azért, hogy a hallgatók megfelelő színvonalon sportolhassanak. A tehetséges versenyzők a válogatottban tettek bizonyságot a PEAC-ban folyó szakmai munka eredményességéről. Az első jelentős sikert 1927-ben a május 8-i „Rácz Vilmos” emlékverseny, majd októberben a „Névtelen Hősök” stafétájának a megnyerése jelentette. 1928-ban véglegesen elnyerték a „Rácz Vilmos” emlékverseny kupáját. Ebben az évben tűnt fel egy ifjúsági versenyen Bódosi Mihály, aki 170 cm-rel nyerte a magasugrást.

1928 és 1934 közötti időben kiváló versenyzők sora került az egyetemre, illetve a PEAC-hoz: Bódossy Mihály mellett Horváth Vilmos, aki 7 méter felett ugrott távolba, Rekettyés, Héjja, Lukács, Kovács László, Bácsalmási II., Rózsa és Helmeczy dr. 1933-ban Csaplár András nyerte a kerületi mezei futóversenyt, Bódossy 194 cm-rel főiskolai világbajnok lett, Megyeri 722 cm-t ugrott távolba és ezzel harmadik lett. 1934-ben Bódossy a PVSK fedettpályás versenyén 200,5 cm-t ugrott, ezzel Európában másodikként jutott át a 2 méteren. Júliusban Londonban 190,5-tel megnyerte az angol bajnokságot, Sir József 100 yardon 9,9 mp-cel nyert ugyanitt. Bódossy Mihály 1935-ben másodszor is főikolai világbajnok lett, Józsa Dezső pedig harmadik diszkoszvetésben. Ebben az évben a PEAC nagy fölénnyel megnyerte atlétikában a főiskolás bajnokságot. Állandóan nagy tudású versenyzői voltak a PEAC-nak: Bódossy, Bebesi, Verbőczi József, Megyeri Jenő, Monostori, Kerényi, Simon, Pethő, Peterdi, Márkus, Örvényes Meszlényi Egon, Csaplár A. ...[7]

Kiemelkedő éve volt a PEAC-nak az 1936-os, hiszen Bódossy Mihály résztvevője lehetett a Berlinben megrendezett Nyári Olimpiai Játékoknak, de más sportágban is volt olimpikonja a klubnak. Józsa Dezső és Horváth Vilmos csak sérülésük miatt nem utazhattak az olimpiára. Bódossy 184 cm-t ugrott, s ezzel helyezetlen maradt.

A PEAC 1937-ben megalakította női atlétikai szakosztályát is. Ebben az évben Pécsett került megrendezésre a Pécs-Torino atlétikai viadal, amelynek óriási sikere volt, a lelátó zsúfolásig megtelt szurkolókkal. Növelte a PEAC atléták tekintélyét, hogy a PEAC akkori elnöke, Krisztics Sándor professzor lett a kerületi atlétikai szövetség elnöke, s dr. Bódossy Mihály pedig előadó. Ebben az évben Józsa Dezső második helyezést ért el diszkoszvetésben az atlétikai országos bajnokságon.

1939 nem tartozott a PEAC kiemelkedő évei közé. A már korábban Budapestre felkerült Megyeri és Csaplár után dr. Bódossy is Budapestre igazolt, Verbőczi és Simon pedig Diósgyőrbe. A sok távozás oka megélhetési problémákban keresendő. Ugyanakkor maradtak azért sikeres atlétáka PEAC-ban, Szigetvári az országos bajnokságon megnyerte a 100 és 200 méteres síkfutást, Bényi gerellyel második helyezést ért el. A következő évben a PEAC diszkoszvető csapata győzött az OB-n.[8]

1942 megint mozgalmas éve volt a PEAC-nak. Lénert István és Szepesvári Tessza a PEAC-hoz kerültek. Szepesvári még ebben az évben két számban magyar bajnokságot nyert: súlylökésben 12.19-cel, diszkosszal 37.20 cm-rel, mindkét eredmény országos csúcs volt. A klub atlétái ebben az évben megnyerték a II. o. bajnokságot és visszajutottak az I. o-ba. Az egyesületi rangsorban a 101. helyről a hetedikre kerültek!

1943-ban kezdődött a PEAC női szakosztályának néhány évig tartó fénykora. Az OB-n Szepesvári Tessza ismét megnyerte két dobószámát, s a férfiak is szépen helytálltak: Biró II., Levente (Lhenert), Bényi, Józsa egyéniben szerepeltek jól, a Józsa, dr. Pethő, Sik, dr. Pál, dr. Csejtey megnyerték a diszkosz csapatversenyt. Még ebben az évben vidékbajnok lett Józsa Dezső diszkosszal és Levente távolugrásban. 1944-ben az országos egyesületi rangsorban a hatodik volt a PEAC. A nők öt számban nyertek országos bajnokságot. Szepesvári mellett Lőrinczy Anna 200 m-en 27,2-vel, Onódy Margit pedig 35.30-cal gerellyel. Az országos pontversenyt a PEAC-os lányok nyerték, ami igen jelentős sikernek számított.[9]

Közben átment rajtunk a háború, de a sport szinte azonnal talpra állt. 1945 januárjában újjáalakult a PEAC atlétikai szakosztálya is. A szezont egy versennyel kezdték, közösen a PAC-cal. A nyáron megrendezett országos bajnokságon kiválóan szerepeltek: Sík József diszkoszvetésben első, Józsa Dezső harmadik lett. A nőknél: Lőrinczy Anna 80 gáton első, távolugrásban második, Babay Margit 100 és 200 méteren harmadik. A PEAC ötven szakosztály közül a hetedik lett, a nők viszont országos elsők. A PEAC atléták a következő két évben a különböző versenyeken jól szerepeltek, a nők csapata tovább erősödött: A PEAC-hoz igazolt Krisztián Ilona és Bedekovics. Az atlétikai szakosztály a vidék legjobbjává vált. Országos ifjúsági bajnokságon Krisztián Ilona diszkoszban első, súlylökésben második helyen végzett.

Az 1949-1957 közötti időben visszaesett a szakosztály az országos ranglistán. Elmúlt a női csapat fénykora. Az egyetem elvégzésével eltávoztak a városból, vagy visszavonultak a sportolástól, következett a hivatás. De a PEAC-ban mindig akadt valaki, aki országosan kiváló eredményeket ért el. Ilyen volt Tóth Klára, aki 16 éven keresztül sportolt a PEAC-ban és ért el kiemelkedő sikereket. Elsősorban dobó számokban, de csapatbajnokságon szinte minden számban indult, így joggal nevezték őt el az „egyszemélyes válogatottnak”. 1959-től a szakosztály további visszaesést élt át. Ezt jelzi az országos ranglistán elfoglalt 42. helye. Ezekben az években Tóth Klára (most már doktor), Mandel Ottó, dr. Kellermayer Miklós tartották a lelket a PEAC-ban, majd 1971-es évvel elkezdődött a Patty korszak. Patty István 400 m-en főiskolai bajnok lett, az Olimpiai Kupán szintén első a 400 méteres síkfutásban, 47.6-ra javította a kerületi csúcsot. Az országos bajnokságon harmadik, a vidékbajnokságon első. Patty István 1973-ban lett először válogatott és ebben az évben Oslóban, Londonban és Prágában versenyzett.[10]

1973. február 16., a Pécsi Munkás Sport Club (PMSC) megalakulását követően új helyzet alakult ki. A PMSC létrehozásának célja a minőség összevonása volt. Így a PEAC-cal szerződést kötöttek, hogy a legjobb atlétákat átirányítják a PMSC-be. Ettől kezdve a PEAC elsősorban II. és III. osztályú versenyzőkkel foglalkozott. 1976-ban öt II. és huszonnyolc III. osztályú versenyzőjük volt. 1977-ben 8/30, 1978-ban 1/32, 1979-ben 5/35 volt az arány.[11]

A PEAC-ban mindig kiváló atlétikai edzők tevékenykedtek: dr. Zsolt Zsongor, Jillek Emil, Baracs Ferencné mesteredző, aki a kialakult helyzet miatt 1980. december 31-ével megvált a szakosztálytól és visszavonult. Rajtuk kívül dr. Vass Miklós, Herlicska Károly nevét kell megemlíteni. A szakosztály még néhány évig működött, majd megszűnt.

 

 

Birkózás

 

Rövid életű volt a PEAC birkózó szakosztálya. 1935-ben alakult, 1936-ban megnyerték a kerületi bajnokságot, ezt követően megszűntek. Oka ismeretlen.

 

 

Gyeplabda

 

1928 januárjában alakult meg a szakosztály Puskás Ödön vezetésével. 1929-ben játszottak a Budapesti Hockey Club csapatával és 1:0-ra kikaptak. 1934-ben játszottak még egy mérkőzést és valószínűleg megszűntek.

 

 

Kosárlabda

 

A hallgatók 1939-ben írásban kérték a kosárlabda szakosztály megalakítását. A következő évben ezt megismételték, aláírók: Sümeghy Mihály, Makay Rudolf, Radochay Imre, Oppe Emil, Rácz István és Zsák Károly. Végül 1941-ben megalakult a szakosztály, dr. Radochay Imre és Sümeghy Mihály lettek a vezetők. A csapat rendszeresen készült, november 1-jén fogadták Kassa csapatát és tőlük 35:67 arányban kaptak ki. 1942 márciusában volta visszavágó Kassán, ahol a kassaiak edzője foglalkozott velük. A visszavágó mérkőzésen 58:22 arányban szenvedtek vereséget. Az első siker a Szeged elleni 24-22-es győzelem volt, ezt az Oppe, Szikszai, Walter, Rácz, Sipos, Pölöskey, dr. Radochay, Zsák összeállítású csapat vívta ki. Ebben az évben megalakult a női csapat is, első mérkőzésükön 16:0-ra kikaptak a Leánygimnázium csapatától! A fejlődést nagyban segítette a Pécsre menekült lengyel edző: Walter Artur, aki másfél évig edzősködött a PEAC-nál. Egyre jobban a PEAC vette át a kosárlabda sport irányítását a városban, kiírták a városi bajnokságot és a középiskolások részére a „Losonczy Kupát.” Egyre gyakrabban győzött a klub férfi csapata a Fülöp, Dobray, Masszi, Deák, Lovrics összeállításban.[12]

1943-ban mutatkozott be először a női csapat Budapesten a vidéki városok kosárlabda tornáján, dr. Bódossy Mihályné vezetésével: Girscht Gabriella, Futár Magdolna és Piroska, Mánfai Mária, Laky Zsuzsa voltak az állandó játékosok. A PEAC 1944-ben már önállóan rendezett egy tornát, amelyen három vidéki és hat pécsi csapat vett részt. Ebben az évben a férfi csapat megnyerte a Dunántúl bajnokságot, ami akkor nagy sikernek számított.[13]

Pécsre került a szegedi kosárlabda „atyja”, Légár Győző testnevelő tanár, akinek keze alól olyan játékosok kerültek ki, mint Radeczky, Szalai István, Szittya Imre, Károlyi stb. Pécs bajnoka ez évben a PEAC női csapata lett.

A háború után újjászerveződött a PEAC kosárlabda szakosztálya is, bár a lányoké egy kicsit nehezebben. Hamarosan már komoly edzések folytak az egyes szakosztályoknál. 1947-ben az MKOSZ a legjobb vidéki kosarasok számára edzőtábort szervezett. Pécsről meghívót kapott: Bencze Réka, Varga Erzsébet, Morvay Sári, Zsibrik Katalin, Werner Edit, valamint Iflinger József, Lovrics Géza, Rácz János, Kovács József és Szalai István. A női csapat ebben az évben feljutott az NB I-be, a férfi pedig az NB Il-be.

1948-ban érzékenyen érintette a PEAC-ot a MEFESZ-szé történt átszervezés. Az új vezetés szélnek eresztette a női kosárlabda csapatot azzal az indoklással, hogy csak egy egyetemi hallgató van a csapatban. A Pécsi Postás mentette meg a helyzetet, átvette az NB l-es csapatot. Ezt követően évekig nem volt női csapata a PEAC-nak. 1957-ben a férfiak megnyerték az NB ll-es bajnokságot. Az újra alakult női csapat a területi bajnokságban indult és az első helyen végzett. 1958-ban rossz évük volt, mert mindkét csapat kiesett, és a megyei I. osztályba kerültek. A férfiak 1962-ben, a nők 1964-ben kerültek vissza az NB ll-be. Majd megint kiestek, de 1967-ben már újból az NB ll-ben találjuk az egyetemi klub csapatait. Ez a feljutás-kiesés elég gyakran ismétlődött. Szerepeltek az NB l-ben, az NB ll-ben, sőt a hetvenes évek elején az NB lll-ban is.[14]

1976. január 1-jével a PEAC, a Tanárképző Főiskola, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Műszaki Főiskola összefogásából létrejött az Universitas, amely a PEAC nevet vette fel. Ettől kezdve a kosárlabda is jobb körülmények közé került. A férfi csapat feljutott az NB l-be, de megfelelő szponzor nélkül nem tudták vállalni a szereplést. Gyakorlatilag a magyar egyetemek és főiskolák, amelyeknek az amatőr sport fellegvárainak kellene lenniök, ezt nem tudják vállalni, hiszen e sportklubok anyagilag igen gyengék, másrészt nem biztosítanak megfelelő tanulmányi kedvezményt. Így a vizsgaidőszakban – májusban és novemberben – alig edzenek a játékosok, nem beszélve a nyári szünetről. E tények sújtották a PEAC különböző csapatait is.

A PEAC kosárlabda sportjának legnagyobb személyisége dr. Radochay Imre volt, aki társaival együtt létrehozta e szakosztályt, játékos is volt, majd később szakosztályvezető. Révész György, Cziráki János, dr. Papp Gábor, Bujtor István, Falusi József, Glöckner János és Hegyi Márta vezető volt a női és a férfi szakosztálynál. Az edzők közül is néhányat meg kell említenem: dr. Bódossy Mihályné, Légár Győző, ifj. Czéh László, dr. Pásztory Attila, aki többször vitte NB l-be csapatait. Bujtor István és dr. Papp Gábor nemcsak vezetők voltak, hanem edzők is. Még hosszan lehetne sorolni azok nevét, akik valamilyen formában segítették a PEAC kosárlabda szakosztályait.[15]


[1] BML Pécs városi iratok, Törvényhatósági Biz. Kgy. jegyzőkönyv 2/1922., 154/1922.

[2] Délnyugati Sportévkönyv 1926. Szerk. Déri Gyula és Stentzer Emil, Haladás Nyomda Rt. Pécs

[3] Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története, Budapest 1941.450.p.

[4] Dunántúl, 1928. január 22.

[5] Baranya megye testnevelés- és sporttörténete 1867-1945. I. kötet IV. fejezet 260-265.p. A továbbiakban: BMTST

[6] A PEAC elnökségének jelentése a közgyűlés elé, 1979,1981,1983.

[7] Sportrevű, II. évfolyam 1937. Pécs, 1-2.sz. 16-18.p.

[8] BMTS története, I. kötet. 272.p. Szerző: dr. Csernus Kálmán

[9]Dunántúl, 1944. augusztus 20., 30.

[10] BMTS története, II. kötet (kéziratban) Szerző: dr. Csernus Kálmán

[11] Atlétika. Universitas-PEAC elnökségének jelentése, 1979-1983.

[12] Pécsi Napló, 1941. május 24.sz. 1942. március

[13] BMTS története, I. kötet, 294-295.p.

[14] BMTS története, II. kötet (kéziratban)

[15] A PEAC elnökségének jelentése a közgyűlés elé, 1979-1983.