Cikkek

Borsy Károly: Hochrein József akadémiai festő és litográfus

Pécsi Szemle 1999. (2. évf.) 4. szám, 45-54. oldal

Letöltés: pdf20


Borsy Károly

HOCHREIN JÓZSEF AKADÉMIAI FESTŐ ÉS LITOGRÁFUS

Pécs nyomdászati múltjának egyik kiemelkedően figyelemreméltó személye volt Hochrein József. Nem csupán az általa művelt különleges nyomdászati iparág, a litográfia, magyarul kőnyomtatás, hanem művészi képességeinek ismételt megnyilatkozása is érdemessé teszi, hogy közelebbről is megismerkedjünk életútjával.

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 01

 

Ismeretlen festő: Hochrein József (a JPM tul.)

 

Hochrein József 1820-ban született Liptódon, iskolába is ott járt s már korán kitűnt rajzoló készségével. Szülei a korabeli adatok szerint elég jómódúak voltak, így fiukat magasabb iskolába is járatták. Annak elvégzése után1849-ben Babarcon a 25 éves Schwarzer Emilia babarci hajadonnal kötött házasságot.[1] Életének nem minden mozzanata ismert, ám az ismeretek segítenek áthidalni az ismeretleneket.

Így nagy valószínűséggel 1852-1854 években lehetett Bécsben a Művészeti Akadémia növendéke. Ugyanis egy forrásunk szerint Peter Johann Nep. Geiger növendéke volt, Geiger pedig 1853-ban lett az Akadémia tanára.[2] Már végzett akadémiai festőként tért haza Pécsre, ahol felesége 1855. január 14-én Hermina Klára nevű kislányuknak adott életet.[3] Ekkor az anyakönyv szerint a 203. számú házban laktak, amely a mai Teréz utca 8-nak felel meg. Érdekes, hogy a kisleány keresztapja „Carolus Weil pincernarius Viennae” néven szerepel, ami szintén bizonyítani látszik, hogy Hochrein ekkor már túl volt a bécsi tanulmányútján. A keresztanya Aemilia Schwarzer volt.

A következő év októberében megszületett második gyermekük, aki a Julius Ferdinandus, azaz Gyula Ferdinánd nevet kapta.[4] Hochrein most is pietorként szerepel és ugyancsak Carolus Weil a keresztapa Bécsből, foglalkozása szerint most „mercator vinorum”, azaz borkereskedő.

Hochrein ez időben is dolgozhatott, még inkább előkészületeket tett az önállósulásra, ami nemsokára meg is valósult. Ugyanis a Pécs városi hatóság felszólítására tett jelentésében közli, hogy Hochrein József, a Császári és Királyi Helytartótanács soproni részlegétől 1858. augusztus 10-én 3568. sz. alatt kőnyomda működtetésére kapott engedélyt.[5]

A pécsi Lyceum nyomda 1846 első felében szerezte be a kőnyomáshoz szükséges eszközöket s a Varasdról jött Joseph Moses litográfus rajzolta Liszt Ferenc pécsi, 1846. október 25-i hangversenyének „értesítvény”-ét.[6] Ekkor még Nagy Benjamin vezette a Lyceum nyomdát, ám a 48-as eszmékkel együttérzése miatt elűzték onnan és utána a nyomda bérlők kezére került. Az ő kezük alatt - mint munkaigényes eljárásnak - a kőnyomásnak nem sok szerep jutott.[7]

A litográfia létesítéséhez, működésbe hozásához nem kevés pénzre volt szükség. Jóllehet jómódú családból származott, mégis iparkodott maga előteremteni a szükséges anyagiakat. Érdekes lehetőséget adott számára az, hogy egyik sógora Bécsbe került és ott borkereskedéssel foglalkozott. Kapcsolatba került vele és a pécsi vidék borait szállította Bécsbe sógorához, ami meglehetősen jövedelmezőnek bizonyult. Itt említjük meg, hogy másik sógora, Schwarzer Ferenc orvos, majd professzor lett Budapesten és ő írta az első magyar tudományos elmekórtant, majd Budán 1850-ben magán elmegyógyintézetet alapított.[8]

Ahogy gyarapodott a család és a tennivaló, úgy egyre szűkebb lett a Teréz utcai kis ház és nagyobb, már a kőnyomdának is alkalmas házat kellett keresni. Hochrein a mai Kossuth tér, akkor Új-tér, majd Majláth-tér déli oldalán, Pucher György és Piacsek Terézia házát vette meg.[9] Át is költöztek és hamarosan megkezdődött a gyakorlati tevékenység ideje.

Az itt töltött első évekből datálható munkáját nem ismerjük, azt azonban anyakönyvből tudjuk, hogy 1862. január 6-án újabb kisleányuk született, ki az Ernesztina nevet kapta. Hochrein foglalkozása pedig így szerepel: pictor academicus et lythographus.

Arról, hogy dolgozott, egy híradásból is tudomást szerezhetünk, a Tanodai Lapok, 1863. március 19-i számából. A cikk hírt ad arról, hogy elkészült a pécsi egyházmegye térképe Hochrein József pécsi kőnyomdájában. A lelkes beszámoló így végződik: „... szabadjon jeles hazánkfiát, Hochrein József urat is a hazai t. közönségnek bemutatni, kinek kőnyomdájában mindenféle rovatozott ívek, gyóntatójegyek, képek, szépírási előiratok és egyéb mintázatok jutányos áron kaphatók.” Ezek szerint valóban tevékenykedhetett Hochrein nyomdája és anyagiakban sem volt hiány, hisz egy másik forrásunk szerint - térképen is rögzítve - az Alsó-Makárban kis szőlője is volt. A következő évben Hochrein tovább erősödik, ugyanis megvásárolja a háza mögötti területet, mely az Országúton, a mai Rákóczi úton van. Ez azonban csak előzetes lépés volt a következő évben megvalósult tervhez, ugyanis két oldalról bejáratos egyemeletes házat épített, főbejáratával a Majláth tér 3-ra.

Hochrein József munkásságának jelentőségében talán a legmaradandóbb produktuma az volt, mikor 1864-ben kiadta „Pécs szabad királyi város térképének vázlata tésével, amit elismert módon teljesített is. (A kápolnát 1959-61-ben alakították vissza mecsetté.) Munkavégzése és művészeti ambíciói mellett még annak is nyomát találtuk, hogy az 1860-as évek elején a várostól vadászjog-bérletet kért.[10]

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 02

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 03

 

Tűkre Pécs Egyházmegyének 1862-ik évben méltóságos és főtisztelendő Girk György pécsi püspök s bekebelezett hittudor úrnak pásztorkodása alatt

 

Az évek múltával a város nyomdáinak száma is gyarapodott és ifj. Madarász Endre, majd Taizs Mihály nyomdái sok olyan nyomtatvány elkészítését vállalták és teljesítették, amelyeket korábban Hochrein készített.

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 04

 

Hochrein az 1864-es kivitelű térkép sikere nyomán Lukrits Ignác városi mérnökkel karöltve alkalmasnak látták, hogy újabb, javított térképet készítsenek. „Pécs Szabad Királyi Város térképe 1877” címmel jelent meg a térkép, melynek jobb alsó sarkában ezt olvashatjuk: A Kataszteri 1865-ik év felvétele után az 1876 évi állapot szerint Gosztonyi Gyula „Pécs 1763-ban. Pruner Ignác városképe” című tanulmányában részletesen foglalkozik a címbeli képnek Hochrein által 1863-ban rézmetszet-kivitelben, majd a hibákat javítva, 1874-ben litográfikus, kőnyomatú kivitelben készített munkájával. Az eredeti panorámakép nyomán azután számos kőnyomatos változat készült a hatvanas-hetvenes években Hochrein kőnyomdájában.

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 05

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 06

 

Pécs látképe Pruner Ignác városképe alapján, Hochrein rézkarca, 1863.

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 07

 

Pécs látképe Pruner Ignác városképe alapján, Hochrein litográfiája, 1874.

 

Gyula fia, bár igen jelesen végezte munkáját, később valamely kapcsolat révén felhagyott a litográfiával és Pécsről Pozsonyba költözött, hol egy ideig kataszteri tisztviselőként működött, és valamikor a kilencvenes évek elején meghalt. Így az idősödő mester mellett már csak Ottó fia maradt. Feltehetően más segéd, vagy tanonc is működött ott, de erről sajnos megbízható adatunk nincsen.

A Jókai téren megnyitott papír és írószer üzlet reménye nem vált be, nem volt akkora forgalma, ami fenntartását fedezte volna, így kénytelenek voltak felhagyni vele. A kőnyomda forgalma is alaposan megcsappant és Hochrein kölcsönök felvételére szorult, melyekre fedezetet a Majláth téri ház jelentette. Később a ház egy leválasztható részének eladására kényszerült Hochrein.

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 08

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 09

 

psz 1999 04 05 borsy karoly 10

 

Közeledett a századvég, Hochrein lassan belépett a nyolcvanadik évébe, ereje is gyengült, szinte csak tűrte, miként megy az élet tovább, s nem sejtette, hogy mekkora megpróbáltatást kell még elviselnie, nem mástól, mint saját fiától...

1899 május havában a megyéből egyre több helyről jöttek hírek, különösen újszerű, bizonnyal hamisított tízforintos bankjegyekről.

Május 29-én délelőtt egy eszéki kereskedésben tízforintossal fizetett egy fiatalember. A boltosnak feltűnt a friss, túlságosan élénk színű bankjegy, egy ürüggyel kiment és a rendőrséget hívta. A helyi rendőrfőnök igazoltatta a fizetőt: Göpil Gyula volt, Hochrein sógora. A rendőrségen még 15 hasonló hamis bankjegy került elő, ezért őt letartóztatták. A kapitány reggel Pécsre utazott, s itt már a teljes rendőri apparátus lendületbe jött. Házkutatás Göpil lakásán, majd Hochrein Ottót keresték fel, aki szinte ká- bán-bambán fogadta a rendőröket, azok bár átkutatták az összes helyiséget, mitsem találtak. Végül Ottó bevallotta, hogy minden a szőlőben van, az Alsó-Makárban, ahol aztán mindent megtaláltak. A mindezt követő ügyészségi-bírói eljárás során Hochrein Ottót három évi börtönre ítélték, melyet ki is töltött, Göpilt egy év után kiengedték.13

Gondolhatjuk szülei és családja megrendülését a történtek nyomán, különösen apja szenvedhetett, kinek egész élete a tisztalelkű becsületes munkában telt el és ezt sugározta gyermekei felé is.

 

 psz 1999 04 05 borsy karoly 11

 

Hochrein Ottó: Széchenyi tér, é.n.

 

Az évszázad utolsó éve azonban még egy megpróbáltatással sújtotta, mikor november 29-én súlyos betegség után elhunyt felesége, Schwarzer Emilia, kivel majdnem 50 éve élt nagyon szép életet.14

Egyszerűen csodálatos az az életerő, tenni akarás, amellyel Hochrein József élete 80. évében és súlyos lelki megpróbáltatások után is rendelkezett. Mire alapítjuk ezt? Hát íme a Pécsi Napló 1900. augusztus 29-i számában megjelent szöveg: „Tanfolyam leendő festőknek. Hochrein József városunk ezen veterán polgára, aki okleveles pedagógus és diplomás festőművész, kinek szép tehetségét közönségünk jól ismeri és méltányolja, Majláth tér 6. szám alatt levő litográfiai műterme mellett tanfolyamot nyit oly, a 13. életévet meghaladott ifjak és leányok számára, akik a rajzban eddig elsajátított készültségüket tökéletesíteni óhajtják az aquarel és olajfestés terén. Az oktatás két-két órán át történik és Hochrein József eddigi tanítványaival máris szép sikereket ért el.”

Ezen tevékenység mellett Hochrein a litográfiai intézetét továbbra is működtette. Konkrét, datálható munkák ugyan nem kerültek elő, de joggal feltehető, hogy Ottó fiának szabadulása után ismét együtt dolgoztak.

Pécs város első térképének 1864. évi kiadása óta a város térképét Hochrein ismételten, mindig javítva-igazítva kiadta. Ez ismét aktuálissá vált a századforduló után és amint a Pécsi Napló 1904 februárjában hírt adott, az új térkép ez alkalommal Hochrein Ottó rajzolásával megjelent. A híradást így fejezik be: „... A térkép megrendelhető a kiadónál, Hochrein Józsefnél (Majláth tér), aki különben neves li- tográf intézetét egész újonnan berendezte. A térkép ára 3 korona.”[11]

Ez a híradás azonban nem csupán Hochrein meglepő életkedvét bizonyítja, hisz ekkor már a 84. évében van! Hanem úgy tűnik, fiának is megbocsátott és visszafogadta társának.

Az időt megállítani azonban nem lehetett. Hochrein József ereje is egyre inkább megfogyatkozott és hosszú, küzdelmes, eredményekben, de szomorúságokban is gazdag életének végére érve 1905. június 23-án elhunyt. Az anyakönyv szerint halálának oka „aggaszály” volt. A Siklósi országút 39. sz. gyászházból temették június 25-én, vasárnap délután az akkor még alig nyolc hónapja megnyílt új köztemetőben.[12]

Hochrein Ottó atyja halála után tovább működött a kis üzemben, ám azt, hogy mit készített, sajnos nem igen ismerjük. Kivételt képez ez alól a Széchenyi teret ábrázoló litográfiája. 1907 április havában Mohács körzetében, közelebbről Lánycsókon jól felismerhetően hamis 50 koronások tűntek fel. A lánycsóki Krám Györgyhöz vezettek a szálak, aki beismerte, hogy a pénzek Hochrein Ottótól, Pécsről valók. Tüstént mentek Pécsre Hochrein lakására, aki tbc-sen, betegen feküdt. A házkutatás lezajlott, mit sem találtak, s mikor kifelé mentek, hatalmas dörrenés jelezte, hogy Hochrein Ottó a takaró alatt végzett önmagával.[13]

Pontot tett saját életének és a Hochrein-litográfia történetének a végére...


[1] Babarci rk. plébánia anyakönyve, 1850. nov. 25. A vőlegény 30, a menyasszony 25 éves volt

[2] Révai Nagy Lexikon, 101. kötet 162.p.

[3] Pécs-Belvárosi Plébánia anyakönyve

[4] Pécs-Belvárosi Plébánia anyakönyve

[5] Verzeichnis ... für das Jahr 1858.

[6] Borsy Károly, A pécsi nyomdászat története, kézirat

[7] A kőnyomtatást, a litográfiát Alois Senefelder, német nyomtató találta fel 1796-ban, ezt követően gyorsan elterjedt, mint a művészi alkotások egyik sokszorosító eszköze. A síknyomású nyomdai eljárás alapelve a víz és olaj egymás taszításán alapul. A kő szénsavas mészpala, melyet Solnhofenben, Bajorországban bányásznak. A kő felületét igen finoman lecsiszolják, majd olajos litográf tintával rajzolnak rá. Ezt követően a kő felületét vízzel itatják át. A festékező hengerrel felvitt festék csak a rajzolt részeken marad meg, az üres, vizes helyeken nem. A ráhelyezett papírra nyomást gyakorolunkés kész a nyomat

[8] Pécsi Napló, 1899. május 30.

[9] Madas József: Pécs-belváros telkei és házai, 318. p.

[10] Uo. 1862/3361.

[11] Pécsi Napló, 1904. febr. 24.

[12] Pécsi Napló, 1905. jún. 25.

[13] Pécsi Napló, 1907. ápr. 24. A haláleset ápr. 23-án történt