Cikkek

B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület I. 1891-1916

Pécsi Szemle 1999. (2. évf.) 2. szám, 59-68. oldal

Letöltés: pdf20


B. Horváth Csilla

 

A MECSEK EGYESÜLET I.

1891–1916

 

 

 

A Mecsek Egyesület megalakulása és az első korszaka (1891–95)

 

A 19. század végére városunkban számos egyesület és kaszinó keretén belül művelődhettek, szórakozhattak, jótékonykodtak a polgárok (Pécsi Dalárda, Nemzeti Casino, Polgári Casino, Jótékony Nőegylet, Izraelita Nőegylet stb.) Ezek mellé sorakozott fel 1891-ben a Mecsek Egyesület, mely főleg a kirándulást, turizmust kedvelő tagokat várta.

1884-ben már történt Pécsett próbálkozás turista egyesület létesítésére. Fekete Mihály tiszti főügyész, ügyvéd, dr. Schaurek Bódog jogtanár, Blum Gyula alapítási kísérlete azonban ekkor még nem járt sikerrel. A Mecsek Egyesület titkára: Negyven év című tanulmányában így írt erről az első próbálkozásról: „A közönyt s idegenkedést nem sikerült annyira leküzdeni, hogy életképes legyen az alkotás s jobb időre várva fejenként 5-5 frt-ot áldoznak a célra, amit takarékban megőrizve, kamataival együtt 32 frt 57 krajcár összegben, elsőnek juttatják, mint adományt 1891-ben az akkor alakult Mecsek Egyesületnek.”

A valóságos s immár eredményes szervezést 1890-ben indította meg Vaszary Gyula városi rendőrkapitány, Kiss József reáliskolai matematikatanár és Német Béla ügyvéd. A helyi újságok hasábjain ismertették a létesítendő egylet célját és feladatait. Miért 1890-ben történt mindez? Ekkorra vált világossá, hogy a filoxéra teljesen tönkretette a pécsi szőlőket, a Mecseket más módon kell hasznosítani. Új vonzerő kell a városnak. A turistautak, kilátók létesítésével nemcsak a város polgárait, hanem a távoli vidékek egyre növekvő számú turistáit is ide akarták csalogatni.

Vaszary Gyula így próbálta meggyőzni a város lakóit az új egyesület mielőbbi megalakításának szükségességéről: „A régi időben e szép város jó öregei megelégedtek a természet adta előnyökkel – és a nagy hasznukra vált borkereskedésen kívül alig gondoltak egyébre.... De fájdalom – ma már egészen másképp áll a dolog. Az ide zarándokló vidékiek is elkomolyodnak a város gyöngyét képező szőlőhegyek gyors pusztulásán. A mélyen tisztelt nagyközönséget felkérem egy oly egylet pártolására, mely a ma már szomorú képet ábrázoló szőlőhegy határán túl az öreg Mecsek belsejében kiaknázná ezt a kincset, melyet Pécsett is igen kevesen ismernek, s meg lehetünk győződve, hogy minden vidékit elragad erdőségünk csodaszerű szépsége, évről-évre fog szaporodni azok száma, kik – csak e szempontból is – meg fogják városunkat látogatni. Tehát szeretett városunk jól fölfogott érdekében kövessünk el mindent, hogy ezen szép jövőt hozó egylet még ez év őszén megkezdhesse áldozatosnak ígérkező működését.”

A másik szempont az egyesület létrehozásakor az egészséges életmódra nevelés volt. „Aki a jövő nemzedék testi épségével komolyan törődik ... az tudja, hogy a testedző sportok bármelyikét is nem szabad kicsinyelnünk, az tudja, hogy a turistaságnak mi a becse, s az a kibontott zászló alá áll.” Már az alakulás idején pontos elképzelésekkel rendelkeztek a szervezők az elvégzendő feladatokról. A működés közel hatvan éve alatt ezeket, egy Szentkúton létesítendő szanatórium kivételével mind meg is valósították. Az újságban így jelölték ki a feladatot: „Az egyesület működésének ki kellene terjednie a Mecsek egész területére Bükkösdtől elkezdve Nádasdig. ... Meg kell állapítani a menedék-házak (gunyhók) helyét, számát, s azok megépítésére törekedni. ... Meg kellene alkotni az ún. „iskolai karavánokat”, módot nyújtani a gyerekeknek a szabad lég és erdőségeknek okszerű (és nem kárt okozó) élvezésére s a turistaság megkedveltetésére. ... Az egész vidék alkalmas arra, hogy azon a turistaság ne rendszertelenül, hanem egyesület vezetése alatt okszerűen és kellő fegyelemmel ápoltassák”, fejeződik be az egyesület toborzó írása. Hamarosan elkészült az alapszabály tervezete, amely lényegében ezeket a feladatokat és célokat fogalmazta meg, de itt már meghatározták azt is, hogy „az egyesület tagja lehet minden tisztességes férfi és nő, hatóság és társaság.... Az egyesület minden tisztviselője hivatalát tiszteletből viseli.”

 

 psz 1999 02 07 b horvath csilla 01

 

A Scholz vendéglő a Tettyén

 

Az előkészület sikeresnek bizonyult, mert 1891. április 30-án – az országban harmadikként – Bánffay Simon városi közjegyző ideiglenes elnök vezetésével, a Nemzeti Casinoban megtartotta alakuló közgyűlését a Mecsek Egyesület. 162 taggal alakult meg az egyesület. Elnöknek Kardos Kálmánt, Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város főispánját, alelnököknek Bánffay Simon közjegyzőt és Zsolnay Vilmost, igazgatónak Vaszary Gyula rendőrkapitányt, titkárnak Kiss József főreáliskolai tanárt, pénztárosnak Stern Károly ügyvédet választották meg. Ezenkívül 20 tagú választmányt hoztak létre. Közöttük volt polgármester, iskolaigazgató, újságíró, ügyvéd, kereskedő, gyáros, pap, mérnök, orvos stb. Az első évben kb. 25 km utat jelöltek ki a Jakab-hegyre, a Kisrétre, a Kantavárhoz, a Mélyvölgybe és Mánfára. A fiatal egyesületet nagy szimpátiával fogadta és segítette a város közönsége. A joghallgatók táncestélyt rendeztek az egylet javára és 101 frt-ot adtak át. Néhány hónap múlva elkészült az egyesület jelvénye is, amelyen a Doronicum Nendtvich nevű virág látható, körülötte sárga szalagon felirat: Mecsek Egyesület Pécs 1891.

Alig egy évvel a megalakulás után ünnepélyes körülmények között megnyitották az első sétautat a Mecseken. Az egyesület alelnöke Bánffay Simon avatta fel „vagy 600 főt számláló intelligens kiránduló társaság jelenlétében. A társaságot az út kezdetén fölállított diadalkapu előtt cigányzenekar várta s a fölavató beszéd után Hamedli fényképész lefotografálta a társaságot. Innét a kirándulók az új úton a Dömörkapuig majd a Tettyére mentek.” Az új út a Kardos Kálmán út, amely a Kálvária-hegyi kőbányától a városi faiskoláig vezető kőlappal burkolt szerpentin. Az út mentén és a végén padokat helyeztek el. „Ez évben több látogatója volt a hegyvidéknek, mint az út elkészülte előtt 10 év alatt összesen,” írták az év végi jelentésben. Ebben az évben Piacsek Gyula helybeli építész tervei alapján Scholtz Gyula pécsi sörgyáros a Tettye keleti oldalán „divatos villaszerű vendéglőt építtetett.” Ez lett az egyesület vendéglője. Átalakítva még ma is látható. 1892-ben hét kirándulást szerveztek a tagoknak, ezeken összesen kb. 450-en vettek részt, köztük kb. száz nő. Elérte az egyesület, hogy az újonnan elkészült turistautakról kitiltották a katonai és polgári lovasokat. Az új utak elkészültének hírére az ország turista egyesületeitől többen is ellátogattak ide, elsőként a Magyar Turista Egylet budapesti csoportja érkezett meg. Az év végére a Mecsek Egyesület a vidéki turistaegyesületek közül háromszáz taggal a legnépesebb és a legtevékenyebb lett. Emellett továbbra is minden lehetőséget megragadtak a tagtoborzásra. Kiss József a Kereskedő Ifjak Egyletében tartott előadást Turistaság és a Mecsek Egylet címmel. Az előadás a turistáskodás történetét, egészségre gyakorolt hatását s a Mecsek Egyesület rövid történetét tartalmazta. Az előadás szövege 1892-ben nyomtatásban is megjelent az egyesület első kiadványaként. Az egyesületet segítették a város polgárai és intézményei is. Dulánszky Nándor püspök és a Pécsi Takarékpénztár 100-100 frt örökös tagdíjat fizettek, a Nemzeti Casino helyiséget adott a gyűlésekre, Schönherr Mihály, a Nádor szálló tulajdonosa hivatalos helyiséget biztosított, Buday Béla szobafestő turista jelzőtáblákat adományozott. Az egyesület jelvényét viselőket a városi, a püspöki, a káptalani és a székesegyházi erdőkbe ingyen engedték be.

1893-ban a Kardos út felső részén és a Dömörkapunál egy-egy pavilont építettek.

A város és az erdőfelügyelőség lehetőségeihez mérten mindenben segítette az egyletet céljai megvalósításában. A Kardos úti szerpentin fásításához ingyen akácfa csemetéket bocsátottak rendelkezésükre. A szakszerű ültetésre az erdőmester felügyelt. A sok gonddal és fáradsággal létrehozott utakat, padokat, pavilonokat azonban már akkor sem mindenki becsülte meg, „egyesek rosszakaratból, mások pajkosságból” tették tönkre azokat. Még az egyesület soraiban is voltak, akik építés helyett pusztítottak. Ezért az erdőfelügyelőség panasszal fordult a városhoz: „kérik felkérni az egyesület igazgatóját, hogy egyes tagokat a rendes utak betartására figyelmeztesse, ily tagokat azonban kik az egyesület által kiadott szabályzat ellenére az erdőt károsítják, kebeléből zárják ki.” Arról nincs tudomásunk, hogy végül is sor került-e a kizárásra. 1893-ban volt az egyesület első nagy külföldi túrája. Tizenöten, közöttük volt egy nő, utaztak le az Aldunához. Az útvonal Pécs–Mohács–Belgrád–Orovica–Orsova–Herkules-fürdő–Temesvár–Szeged–Pécs volt. Hajón, vonaton, kocsival és gyalog tették meg az utat. Ebben az évben merült fel először egy kilátó építésének terve a Misina-tetőn. A megvalósításra azonban 1908-ig kellett várni.

1894-ben Pécsett rendezték a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlését. Ebből az alkalomból Kiss József elkészítette a várost és környékét bemutató kiadványát, a Pécs és környéke című útikalauzt. Továbbá a Tubesen három hét alatt építettek egy kilátót erre az alkalomra. A Jakab-hegyen a vendégkönyv beírása szerint több mint 800-an jártak, közülük 14 külföldi volt. Itt a vadászházban étkezni is lehetett: „Tömeges kirándulásnál az ellátás előre megrendelhető, ami a legkényelmesebben úgy történik, ha a hetivásár napján a városi templom előtt árusító jakab-hegyi cigányok útján egy levelet küldünk az erdőőrnek.”

Ágh Timót tanár vezetésével az egyesület több tagja a Vaskapunál tett kirándulást. Az egyesület támogatásával Juhász László a Jakab-hegyen régészeti ásatásokat folytatott. Ez az anyag képezte később a városi múzeum törzsanyagát. Ennek az évnek az eredménye a már említett Kiss József útikalauzán kívül az egyesület évi jelentésének, Juhász László Baranya megye és Pécs város régészete és Pécs vidéke turista térképének megjelentetése volt. Ezzel az évvel zárult az egyesület első korszaka.

 

psz 1999 02 07 b horvath csilla 02

 

A Kardos úti menház

 

 

Átmeneti visszaeséstől a misinai kilátó megépítéséig (1896–1908)

 

Az egyesület életében beállt pangásnak két oka volt: az egyik a millenniumi készülődés, a másik a Pécsett 1892 óta működő Pécsi Kerékpár Egylet megerősödése, melynek egyik vezetője a Mecsek Egyesület titkára, Kiss József volt. A biciklisek országos versenyeken elért kiváló eredményeikkel elhódították a közönséget a természettői. Kisebb munkákat azért végeztek. 4500 orgonatövet ültettek el a Mecseken. Az addig elkészült utak, jelzések karbantartását elvégezték, pedig „a tagok között ügybuzgósággal nem igen találkoztunk,” ezért fizetett munkásokkal végeztették el a munkákat. Télen estélyeket, hangversenyeket, felolvasásokat, előadásokat, vetítéseket szerveztek, főleg a természet volt a témája ezeknek a programoknak. Helyi kirándulások nincsenek, két-három fős csoportokban inkább Ausztria, Olaszország, Bosznia hegyeit látogatták meg a tagok. A tagság létszáma folyamatosan csökkent, három év alatt több mint 120 fővel. A tagdíjhátralék viszont egyre nőtt, melyet bírósági úton hajtottak be. Szép terveikről, a Kardos utat a Tubessel összekötő útról és az új kilátóról kénytelenek lemondani, mert „a közönség nem tart rá igényt.”

1897 az egylet „fekete éve”. 1898 februárjában a közgyűlésen, ahol az előző évet értékelték, mindössze hatan jelentek meg. A vezetőség ekkor elhatározta az egyesület megújítását. Úgy döntöttek, hogy a Mecsek mellett a város szépítésére is gondot fordítanak majd. Turistaság címmel rovatot indítottak a Pécsi Naplóban. Rendszeresen hírt adtak itt az egyesület terveiről, eredményeiről, programjairól. A Kardos úton több ezer facsemetét ültettek el. Napirendre került a Tettye és környékének rendezése. Ekkor bontották le és sajátították ki a Tettye patak mentén álló malmok telkeit. A tervek szerint teraszokat, szökőkutakat, tavakat létesítettek volna itt. A kirándulókedv is megélénkült. Május elsején például a Kardos úton kb. háromezren fordultak meg. 1899-ben tagtoborzást kezdtek, aminek eredménye 145 új tag volt, ezzel az összlétszám 550 fő lett, ami azonban még mindig ötvennel kevesebb volt az 1894-es létszámnál. Két nagyszabású tervet fogalmaztak meg ebben az évben. Az első egy gyűjtemény létesítése volt, amely a létesítendő múzeum alapját képezte volna. Gyűjteni szándékoztak képes levelezőlapokat, fényképeket, állatokat és növényeket, a háziipar, néprajz jellemző tárgyait, valamint régészeti leleteket. Ezek közül a fényképeket, képeslapokat és helyi újságokat valóban gyűjtötték is. A másik elképzelés: kilátót építeni a Misinán. Ezt Szmik Antal az egyesület mérnöke meg is tervezte, de csak 1908-ban tudták megépíteni.

1900-ban a népszerű Kardos úti pavilont kiegészítették egy fedett terasszal. A Zengőn pedig fából egy kisebb kilátót állítottak fel. Egy 7 főből álló csapat kirándulást tett Erdélyben. Több kisebb csoport az osztrák Alpokba tett komolyabb hegyi túrát.

1901 februárjában díszközgyűlésen emlékeztek meg az egyesület 10 éves fennállásáról. Bánffay Simon alapító tagot, első alelnöküket tiszteletbeli taggá választották. Új turistautat avattak az év végén, amely a Kardos úttól a Bertalan szikláig vezetett, a végén egy „csinos”, fából készült pavilonnal, ahonnan az egész bányavidéket lehetett látni. A jubileumi év alatt 128 új tag lépett be az egyesületbe. Az egyesület a helyi sajtóban az itthoni nyaralás szépségeiről próbálta meggyőzni a város polgárait. Ajánlották a Pintér-féle gőzfürdőt, a Tolnai vízgyógyintézetet, az alsó Sétateret, a balokányi uszodát, a Rókus-dombot, ahol egy új játszótér készült el. Sajnálkoztak azon, hogy az üszögi erdő, mely évtizedeken át a legkeresettebb kirándulóhely volt, most nagyon elhanyagolt.

1902-ben felújították a meglévő turistautakat. Ehhez pénzt a tagdíjak és a rendszeres támogatások mellett különböző kiadványokból szereztek. A Wessely és Horváth Nyomdának adták a Mecsek Egyleti Naptár kiadását, melynek minden eladott példánya és hirdetés után 10 %-ot kaptak. Saját kiadásban árusítottak színes képes levelezőlapokat a Kardos úti pavilonról és a Bertalan kilátóról. Ha megvolt a pénz, gyorsan elkészültek a létesítmények. Ehhez a hatóságoktól is megkaptak minden segítséget. Amikor az egyesület elhatározta, hogy a kantavári forrást „befoglalják” s egy esőbeállót is építenek Károlyi Sándor egyleti mérnök tervei alapján, akkor ehhez a tanácshoz a kérvényt 1903. április 10-én küldték el, az engedély május 29-én érkezett meg. Augusztus 15-re már el is készült a házikó.

Az egyesület, miután a Mecsek majdnem minden szép pontját megközelíthetővé tette, a Tettye felé fordult. Napirendre tűzte annak mind égetőbbé váló rendezését. A felújításhoz szükséges pénzt a Tettyén rendezett „népünnepélyekkel” óhajtották előteremteni. 1903-ban Reeh György városi tanácsos, az egyesület igazgatója, a Mecsek nagy szerelmese két ünnepélyt is rendezett. A műkedvelő előadások, tréfás versenyek mellett ezeknek a rendezvényeknek legnagyobb attrakciója a Tettyére felvezetett villanyvilágítás és a tűzijáték volt. Mindkét rendezvényen közel ezer-ezer ember vett részt. A bevételekből és az adományokból indították meg a terület helyreállítását. Az egyesület szívügyének tekintette a Mecsek erdőinek megőrzését és a telepítések elősegítését. Ennek érdekében a Mecsek Egyesület kérvényt nyújtott be a város tanácsához, hogy szüntessék be az oktalan fakitermelést. A katonaság számára céllövőhelyül szolgáló több holdnyi területet pedig erdősítsék vissza. Indokaik: megindult a területen a karsztosodás; Pécs egészségügyi helyzete is igényli az erdősítést, mivel nagyon elszaporodtak a városban a tüdővészes megbetegedések, s szükség van a tiszta levegőre. A város közgyűlése egyetértett a beadvánnyal és utasította az illetékeseket, hogy keressenek új területet a katonai gyakorlótérnek, s felkérték a városi erdőhivatalt, hogy az „erdő tarolását” átgondoltabban végezzék. Néhány év múlva meghozta gyümölcsét ez az intézkedés. 1905. augusztus 21-én közgyűlési határozattal a mecseki sétányokat környező erdőrészt parkerdőnek nyilvánították.

 

psz 1999 02 07 b horvath csilla 03

 

Dömörkapu kilátótorony

 

1904-ben a már hagyományos tettyei népünnepélyen eljátszották a japán–orosz háború eseményeit. Az egyesületi tagok érdeklődésének sokszínűségét mutatja, hogy létrehoztak egy barlangkutató osztályt a környék cseppkőbarlangjainak feltárására. Működésük első évében az abaligeti barlangot kétszer is megkutatták, s egy új cseppkő-barlangot is felfedeztek. A mánfai kőlyuknál is kutatást végeztek, 36 méter mélyre hatoltak le, ami az akkori felszerelésekkel nem kis teljesítménynek számított.

1905-ben fellendült a kirándulási kedv is. A legjelentősebb kirándulást ebben az évben egy 10 fős társaság tette Németországban Kiss József vezetésével. Két új létesítményt készítettek ebben az évben. Az egyik a Mócs Szaniszló ciszter tanár emlékére állított pihenő, a másik a Hamedli Gyula fényképész hagyatékából létrehozott Irma út, amely a Tettyétől a Dömörkapuig vezetett. 1905-ben ismét két népünnepély volt a Tettyén, az elsőt a Pécsi Jótékony Nőegylettel közösen rendezték. Közreműködött a Pécsi Dalárda, az 52. gyalogezred zenekara és fellépett Fedák Sári. Az itt tartózkodó Wlassics Gyula országgyűlési képviselő is fellátogatott az ünnepélyre. A második tettyei rendezvény olasz hagyományokat elevenített meg.

1906. március 11-én megalakult a Madárvédő osztály, elnöke Várady Ferenc lett. Feladatul a hasznos madarak védelmét jelölték meg. Ehhez többek között a következő eszközöket kívánták felhasználni: előadások tartása, madáretetők felállítása, kapcsolatfelvétel az ország más madár- és állatvédő egyesületeivel, a hatóságok és az iskolák megkeresése az együttműködésre. Az első madáretetőt az alsó Sétatéren állították fel. Kirándulásokat rendező bizottság is újjáalakult. Hat sikeres helyi kirándulást szerveztek az év folyamán. A hetedik túrát az Aldunán tették. Júniusban a Pécsett tartózkodó finn egyetemi kórus tagjait kalauzolták a kantavári menedékházhoz. A szokásos tettyei ünnepségen is fellépett a finn kórus. Ekkor nyitották meg a tettyei barlangot, amelybe bevezették a villanyt és két hónap alatt több mint 1100-an jártak benne. A barlangkutató osztály az abaligeti barlangot húsvétra látogathatóvá tette. Három erős acetilénlámpával világították meg és utcai ruhában is végig lehetett sétálni benne. A hegyen lévő pavilonjaikat igyekeztek a kirándulók igényeinek megfelelően üzemeltetni. A Kardos úti pavilonban pl. tej és aludttej árusítását kezdték meg. Az egyesület híre külföldre is eljutott. A londoni Alpine Club megkérte az évkönyveiket és a vezető-könyvüket, hogy újságjukban ismertethessék. Természetesen örömmel küldték el a kiadványokat.

1907-ben a város és polgárai minden energiájukkal a Pécsi Országos Kiállítás és Vásár sikeréért dolgoztak. Az egyesület a kiállítás idejére jelzőtáblákat helyezett el a vasútállomás környékén a Mecsekről. A Kardos úti pavilonba a nyári időszakra bevezették a telefont. A pécsi kiállítás idején megrendezett különböző kongresszusok résztvevőinek (erdészek, polgármesterek, Magyar Turista Egyesület stb.) kirándulásokat szerveztek a Mecseken. Az egyesület az új városházán kapott egy termet, ahol a könyvtárukat – ami eddig a Nemzeti Casinoban volt – is el tudták helyezni, a falakon pedig az addig megtett kirándulásokon készített fényképek voltak láthatók. A Madárvédő osztály szervezésében Ifjúsági Madárvédő Ligát hoztak létre kétszáz taggal. A diákok fészekodúkat helyeztek el a Mecseken és a városban, télen pedig etették a madarakat.

Az 1894 óta tervezgetett misinai kilátót 1908-ban tudták végre felépíteni. Március 22-én a közgyűlés megszavazta az építést. A nyilvános közgyűlésen a város színe-java ott volt. Erreth János főispánt, bírókat, tanárokat, orvosokat, papokat, iparosokat, kereskedőket, „szóval minden osztály képviselőjét sőt még hölgyeket is láthattunk,” írta az újság. Ez a nagy érdeklődés is mutatta, hogy a Mecsek Egyesület egy olyan ügyet karolt fel, amely Pécs szinte minden lakójának szívügye volt. A huszonöt négyszögölnyi területet, ahová a kilátót építették, a város adta. Károlyi Emil tervezte a létesítményt, kivitelezője a helybeli Misch és Vukajovics cég volt. Pécsi mesterek készítették a szakmunkákat is, az ácsmunkát Horváth János, a vasmunkát Asztalos Nándor. Szeptember 13-án már fel is avatták a kilátót. Üdvözlő beszédet Balog Károly egyesületi elnök és Nendtvich Andor polgármester mondott. Az avatás programja a következő volt: „8 órakor gyülekezés a királyi tábla előtt (Széchenyi-tér), 1/4 9 indulás a Kardos és Bánffay úton a Misinára, 11-kor avatás, 12-kor ebéd a sátrakban, 3 órakor séta a Tubesre majd le a Tettyére, ahol tűzijátékkal végződik a nap.” A torony a tervezettnél 1.000 koronával kevesebbe, 11.000 koronába került. Ettől kezdve nagyon népszerű program volt felmenni a kilátóhoz. Az év végéig hatezren látogatták meg. A máig is meglévő létesítményüket, az „időjelző házikót” is ebben az évben állították fel. Első helye a Széchenyi téren a városházától délre, kb. a mai Zsolnay kút helyén volt. Ennek a tervezője is Károlyi Emil volt, kivitelezői helyi iparosok, Csukás Zoltán bádogos, Hamerli József vaskereskedő, Hoffmann Lajos bútorgyáros. Schönwald Imre órás ajándékozta a műszerek egy részét. A harmadik jelentős objektum, amellyel a város 1908-ban gyarapodott, a Francia Emlékmű volt. A Mecsek Egyesület a hozzávezető utat készítette el. Az év végén létrehozták a Park osztályt a meglévő és a létesítendő parkok felügyeletére.

 

 

Újabb létesítmények és a 25 éves jubileum (1909–1916)

 

1909-ben egy 40 m2 alapterületű toronyőri lakást építettek a misinai kilátó mellé. A városi tanácshoz beadott engedélyezési kérvényükben így indokolták a lakás szükségességét: „Szükségünk van ugyanis a torony épségének megóvása szempontjából ott egy állandó felügyelőre, aki a kirándulók részére belépőjegyet árusítana. Ezek jövedelméből legalább a jövő tatarozása és további fölszerelés költségeit akarjuk beszerezni.” Az őr a belépőjegyek mellett egyszerű ételeket és hűsítőket is árusított, ellátta a tűz-őrséget, meteorológiai megfigyeléseket végzett, ha a katonaság lövészetet tartott a Mecseken, akkor vörös zászlót tett a kilátó ormára, s így nem mentek fel a kirándulók. Az elfogyott egyesületi jelvényeket újra rendelték. A Mecseki útmutató negyedik kiadásban jelent meg. Saját kiadásban képeslapot készítettek a kilátóról, a Tettyéről és a francia emlékműről. Teljes hosszában elkészült a Bánffay út, új utakat jelöltek ki, a régiek felújítása is sok energiájukat emésztette fel, ugyanis „barbár kezek” sok pusztítást végeztek, főleg a magyarázó táblák estek áldozatul. 1909-ben tisztújítás is volt az egyesületnél, az eddigi harminc választmányi tag helyett negyvenet választottak. A városból eltávozott Károlyi Sándor egyleti mérnök helyére Rauch Jánost választották meg.

 

psz 1999 02 07 b horvath csilla 04

 

A Kantavári menedékház

 

1910-ben elkészült a tubesi kilátó. „Alakja terméskőből, cementből falazott csonkakúp, melynek oldalán csigavonalban húzódik föl az aláfalazott lépcsőzet, melyet magas korlát kísér a plateauig” – olvashatjuk az újságban az új kilátó leírását. Az év közepén Turistaság és Alpinizmus címmel országos folyóiratot indított a Magyar Turista Egylet. Az első számból megtudhatjuk, hogy a Magyarországi Kárpát Egyesület után a második legnagyobb taglétszámú turista egyesület a Mecsek Egylet. Az előbbinek 3.000, a pécsi egyesületnek 1.500 tagja volt. Mecsek címmel leírást is közöltek Pécsről és környékéről. A későbbiekben hosszú cikkben ismertették a Mecsek Egyesület történetét, annak húsz éves jubileuma alkalmából. Nemcsak kilátók és utak építésével foglalkoztak, hanem olyan apróságokkal is törődtek, hogy kendőket vittek fel a misinai kilátóhoz, hogy a megizzadt turisták magukra teríthessék. Az egyesület céljai elérése érdekében minden lehetőséget megragadott, hogy pénzhez jusson. Ezért engedélyezik a Janine szivarka- és hüvelygyárnak, hogy a „Mecsek” nevet használhassa termékein. A bruttó bevétel 2 %-a illette az egyesületet.

1911-ben készült el a tubesi kilátóhoz vezető út. A már akkor is rohamosan pusztuló mecseki flóra megőrzése érdekében az egyesület megkereste az iskolaigazgatókat, hogy „tiltsa el a növendékeknek a virágásóval való botanizálást.” Megkeresték a rendőrséget is, hogy tiltsák meg a mecseki virágok piaci árusítását.

1912. március 31-ével sikerült az 1903 óta a Mecseken levő katonai lőteret megszüntetniük. A katonai gyakorlóteret a Patacstól északra fekvő körtvélyesi magaslatra helyezték át. Külföldi mintára megkezdték az utak jelzésének átalakítását. A színes jelzések helyett fehér négyszögben fekete számokkal jelezték az utakat.

 

psz 1999 02 07 b horvath csilla 05

 

A misinai kilátó avatása, 1908. szeptember 13.

 

1913-ban Budapesten 12.000 taggal megalakult a Magyar Turista Szövetség. A Mecsek Egyesület tekintélyét bizonyítja, hogy a szövetség egyik elnökét, Balog Károlyt és egyik alelnökét, Kiss Józsefet is Pécsről választotta. Élénkült a kapcsolatuk a külföldi egyesületekkel is, a bécsi Turista Clubbal és a londoni Alpine Clubbal rendszeres kiadványcserét folytattak.

Az 1914-ben kitört világháború megakasztotta az egyesület fejlődését. El kellett halasztani az új, jubileumi menedékház építését, az erre a célra már meglévő pénzt hadikölcsönbe fektették. A szokásos 100–150 oldalas évkönyv helyett csak egy 20 oldalas füzetet tudtak megjelentetni. A helyi iparosok és kereskedők jelentős anyagi támogatásával a Kardos úti régi pavilon helyére még építettek egy kisebb házat, valamint a Tettyén egy zenepavilont. A húszas évek közepéig ezek voltak az utolsó létesítményei az egyre kevesebb taggal és egyre szegényedő, szinte csak vegetáló egyesületnek.

1915 februárjában szomorú hangulatban tartották meg évi rendes közgyűlésüket. Még bizakodtak a háború gyors és kedvező befejezésében. „Bízzunk és reméljük, hős seregeink meg fognak bennünket oltalmazni, győzni fognak fegyvereink Visszatér a béke, a békével az áldásos munka, mely biztosítani fogja az egyesület további működését.”

1916-ban a 25. jubileumi év csendesen telt el. Új létesítmény nem készült. Erejükből már a sétautak karbantartására sem futotta. Hivatalos órák nem voltak, mert irodájukat a közélelmezés céljára vették igénybe. Bevételüket némileg gyarapította a saját kiadású képeslapok árusítása (Szaniszló-pihenő, Irma út, kilátó, Zsongorkő). Szerény keretek között tartották meg a jubileumi közgyűlést, itt választották tiszteletbeli taggá Kiss Józsefet, az egyesület titkárát, valamint a misinai kilátót is róla nevezték el. A kilátó toronyszobájában emléktáblát és az egyesület jelvényét helyezték el. Az emléktábla szövege a következő volt: A Mecsek Egyesület 1916. évi máj. 21-én tartott XXV-ik jubiláns közgyűlésén örök hálája, elismerése és nagyrabecsülése jeléül ezen toronynak Kiss József Kilátó nevet adta, hogy minden időkre hirdetője legyen azon férfiú érdemének, aki 25 évi titkári működése alatt lelkes és odaadó ügyszeretetével, fáradhatatlan buzgó tevékenységével és szellemének gazdag találékonyságával az Egyesületet a virágzás magas fokára emelte. A tábla avatásakor azt remélték, hogy még a „késői unokák” is tiszteleghetnek Kiss József emlékének, de alig ötven év múlva a hálátlan utódok eltüntették a kilátót, melyért oly sokat dolgoztak a pécsi polgárok.

 

 

Felhasznált irodalom

 

Baranya Megyei Levéltár (BML) Mecsek Egyesület (ME) iratai, jegyzőkönyvek

BML Pécs polgármesteri iratok

Mecsek Egyesület Évkönyvei

Pécsi Figyelő

Pécsi Napló Pécsi Újság

Turistaság és Alpinizmus, 1916–17. számai